Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

Járta a falut a hangoskocsi I Volt, aki helyben fizette volna Mária-völgyben ígéret folyik a csapokból II. > Nem csak víz, remény sincs A tervező nehezen jutott el a pulpitusig Levélrészletek a tanácstag gyűjteményéből ; Vajon milyen - .-változáson mehetett át alig fél esztendő alatt Dunaharaszti közvéle­ménye?-- Nagy- ■ fordulatnak kellett' bekövetkeznie, hiszen a tél végi falugyűlésen még úgy tűnt,- nem örül különö­sebben a lakosság annak, hogy az; MO-ás autópálya épí­tése miatt a vártnál hama­rabb lehet kialakítani a gaz gerincvezetékét. A közelmúlt­ban megtartott falugyűlésen viszont,már. olyan- rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg a gázprogram iránt,<■ hogy a tá­jékoztató részvevőinek kicsi­nek bizonyult a nyolcszáz embert befogadni képes mű­velődési ház. Több százan szo­rongtak az udvaron és az ut­cán. Ügy, hogy UBH-s rend­őrautó biztosította a forgalmat a környéken, s a hálózat ter­vezője alig tudta átvereked­ni magát a tömegen az elő­adói pulpitusig. Udvaron, utcán is álltak A. hangulatváltozás kulos- szereplője minden ■ bizonnyal Fodor Antalné tanáqselnök, aki alig -fél éve áll a poszton, ám ez alatt a rövid idő alatt is rengeteget tett a sokéves adósságok felszámolásáért. — Kétségtelen, hogy alapo­san felkészültünk a falugyű­lésre — mondta á 'tariácsel- nöknő. — Háromezer meghí­vót küldtünk szét.' És az ese­ményt megelőző napokban hangös híradó járta a falut. Már - maga ez a tény is fel­keltette a lakosság érdeklődé­sét, hiszen hangoskocsiból ed­dig legföljebb cirkuszba,Vurst­liba invitálták a harasztiakat. Agitáltak’a tanácstagok, dol­goztak a pártkörzetek aktivis­tái. Gondolotn, ennek is tud­ható be, hogy ilyen rendkí­vüli- létszámban eljöttek' az emberek a falugyűlésre. Karom év alatt befejezik Volt olyan bácsi,-Aki azon­nal lecsapott az asztalra har­mincezer forintot, az érde­keltségi hozzájárulás várható összegét, -le -.ne, maradjon az igénylők listájáról.- — Három év alatt, három Érkeznek az üres palackok. Lantai' Ferencné ellenőrzi a rakományt. Kép és szöveg: Csécsei Zoltán Ki ne- ismerné a Kőbányai Sörgyár termékeit? Dömsödön 1948 óta üzemel a gyár kiren­deltsége. Tartályautók -szállít­ják ide a habzó italt, hogy az palackokba zárva elszállításra kerüljön. Főleg Bács és Pest megyébe -fuvarozzák innen a sört, naponta több mint két és fél ezer ládát visznek el a te­herautók. A kapuban egymást váltják a gépkocsik. Hozzák az üres, üvegeket,«. amelyeket kimosnak, majd az automata gépsor. (3000 ezer palackot tölt , meg óránként) gondoskodik, ar­ról, hogy a nemrég még üres palackok ismét sörrel telítve induljanak útnak. Felvételeink egy mozgalmas délelőttön ké­szültek; ’ Az automata gépsor mellett Kovács Sándorné hibás üveget -r , i' emel ki. • ütemben szeretnénk bevezetni a gázt — folytatja Fodor An- talné. — Még az idén elkez­dődik a gerincvezeték és a fogadóállomás kiépítése, jövő­re a falu felső részére ,és a nagyfogyasztókhoz jut el a ve­zeték. A felfokozott érdeklődés nem. véletlen, hiszen már jövőre ezernégyszáz fogyasz­tót kapcsolhatnak be, a háló­zatba. A falugyűlés előtt már háromezer igénylőt összeírtak a tanácstagok, .utána már négyezerre emelkedett a szá­muk. Igen jelentős arány ez az ötezer-ötszáz duriaharaszti lakáshoz viszonyítva. Persze, általános tapasztalat, hogy valamelyest csökken a kedv, ha fizetni kell, ám amikor már elkezdődik a munka, új­ra emelkedik a jelentkezők száma. Erre számítanak Ha- rasztin is. Nyugdíjasoknak kedvezmény — A vezetéképítést az In- noterv Kisszövetkezet végzi, a belső szerelésekre olyan kivi­telező, a Javító és' Építőipari Szerelő Kisszövetkezet jelent­kezett, akik vállalták, hogy a nyugdíjasoknak árkedvez­ményt adnak. Már a falugyű­lésen jelentkeztek hozzáértő lakosok, akik a munkálatok társadalmi ellenőrzését vég­zik. A KIOSZ berkein belül pedig már szerveződik az ön­álló tervező és kivitelezd bri­gád. Talán mondanom sem kell ennyi lelkesedés és se­gítőkészség láttán', hogy na­gyon bízunk a gyors és vi- izonylag zökkenőmentes kivi­telezésben. Fodor1 Ahtalné sorolja to­vább a terveket, elképzelése­ket, miként is dolgozhatna le valamit a hatalmas település az évtizedes hátrányokból. Tá­voli, merésznek tűnő akciók liáyanúgy''szerepelnek bemre“ mirtt reális-, a közösség.-összes-.: fogásával megvalósítható cé­lok. Mint például egy torna­terem-építés, amelyhez a he­lyi vállalatok társadalmi munkáját igénybe véve csak néhány millió forint kellene. M. K. Mint szombati számunkban megírtük,'Budaörsön, a Mária-völgyben található a Budakeszi utca, amelynek lakói évtizedek óta várnak ivóvízre. Miközben a csalá­di házaiknál magasabban fekvő Törökugrató víkendtel- keit már hosszú ideje vezetékes vízzel locsolják, ök több száz méterről hordják házaikhoz. Az utóbbi tíz év­ben szinte egyetlen hónap sem telt el levelezés nélkül, ebből idéztünk egy csokorravalót. Mostani idézetein­ket Kiss Ferencné tanácstag gyűjteményéből válogattuk. „Kedves Tanácstag elvtárs­nő! A Magyar Televízióhoz beadott panaszával kapcsola­tosan értesítem, hogy bejelen­tését, a Budai Járási Hivatal műszaki osztálya kivizsgálta, amelynek eredményéről az alábbiakban tájékoztatom: Budaörs, Budakeszi út vízel­látási tervei elkészültek és a lakosság társulatba szervezése megtörtént. A kivitelezési munkákat azonban a Fővárosi Vízművek — mint a budaörsi ivóvízhálózat üzemeltetője — az előzetes tervvéleményezés ellenére leállította. Több ut­cában, így a Budakeszi úton is a hálózatbővítést csak a budaörsi, úgynevezett exp- resszvezeték és újabb tárolók elkészülte után engedélvezi. Az expresszvezeték építésé jelenleg folyik és a közeljö­vőben megkezdődik a tároló építése is. A Budakeszi úton a hálózat bővítése várhatóan 1985-ben megtörténhet. Elv­társi üdvözlettel: Hár József, osztályvezető főmérnök.” (Budapest, 1983. október.) „Tájékoztató. Tájékoztatjuk önt a Pest Megyei Beruházá­si Vállalattól kapott informá­ció alapján, hogy 1985 júniu­sában megépül Budaörsön a nyomásfokozó, így lehetőség nyílik július 31-e után az Ön telkének az ivóvízhálózatra való rákötésére az alábbiak­ban közölt feltételek alapján. Egy családra jutó érdekeltsé­gi hozzájárulási összeg 16 ezer forint, amit 10 év alatt kell 'befizetni a 'lársülafhoz. 1985- ben tehát (1883-tói számítva) a harmadik részlet esedékes, mivel azonban önöknek még nem küldtünk ki csekket, 1,985-ben három részlet esedé­kes, összesen 4 ezer 800 fo­rint. A vízbekötési kérelmet a Fővárosi Vízművekhez kell benyújtani. Majoros Mátyásáé pénzügyi vezető.” (Budaörs, 1985. február 20.) „Kiss Ferencné tanácstag­nak. A tanácselnöki fogadó­napon felvetett panaszával kapcsolatban, miszerint a Budakeszi úton és környékén a családi házak vízellátása nincs megoldva, az alábbiakat közöljük: Osztályunk ’a Fővá­rosi Vízművek, a Budaörsi Térségi Víz- és Csatornamű Társulat, valamint a Pest Me­gyei Tanácsi Tervező Vállalat bevonásával megbeszélést tar­tottunk, amelyen javaslat született a Budakeszi út víz­ellátásának megoldási lehető­ségére. Ennek alapján á PTTV megkezdte a tervezés­hez szükséges egyeztetések le­folytatását, osztályunk pedig az 1986-ban végrehajtandó ivóvízhálózat fejlesztésére vo­natkozó javaslatában első he­lyen fogja szerepeltetni a te­rület ellátását szolgáló beru­házás megvalósítását. Hár József osztályvezető, Budaörs Városi Jogú Nagyközségi Ta­nács V. B. műszaki osztály.” (Budaörs, 1984. október 31.) „Az MSZMP Központi Bi­zottságához írt levelében fog­laltakat Budaörs Városi Ta­nács V. B., valamint az ügy­ben illetékes Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság be­vonásával megvizsgáltattam. A Budakeszi utcai ivóvízháló­zat építése elmaradásának okáról az alábbiakban tájé­koztatón!. Büdaöréöif ét fc^ízi?e2fetéfí'ké1' nem réndelkezp/ütcák'Takqs-' ságának vízellátásán^’ kiviteti tervek alapján, ivővíztársu- lat alakult. E kiviteli terveit korszerűségi felülvizsgálata során a Fővárosi Vízművek nem járult hozzá a Budakeszi utcai vezetéképítéshez. Az Gombó Pál: MINT A HELYI hagyomá­nyokból ismeretes, Rákóczi fe­jedelem korában főleg a fák felvirágoztatására fordította figyelmét; és ugyancsak isme­retes az a mondása is, hogy „Minden fa, mely nekem pi­henést nyújta, emlékem őr­zője leend”. Érthető ezek után, hogy hagyományőrző ko­runkban a Rákóczi-fák kultu­sza felfénylésének lehetünk tanúi. Ezekből kitűnik először az, hogy a fakultusz ősi magyar hagyomány. Vak Bélának, mint ismeretes, szintén fák voltak a szemefényei, bár egyesületet nem alapított, mi- koron a kutyafejű tatárok elől meneküle, végesteien végig az országban kizárólag fák lomb­jai alatt nyugovók meg; ilyen Béla-fák találhatók Felcő-Ma- gyarországon, ahová először indula, .mind Alsó-Magyaror- szágon, amelyen áthalada, mígnem lejutott Dalmáciába, ahol már idegen fákra nem pazarolt figyelmet, inkább vá­rakba .zárkózott. Sok Béla-fa azóta elenyészett, de manapság számos régi fa képében -fel­támadt, ezeket lányok és le- Szent-Bé,la-éjen körül­táncolják, miközben ökörfe­jet, medvefejet és egyáltalán fejeket és bundákat öltenek, amely alkalmakra a2 utazási irodák autós túrákat szervez­nek a külföldi és hazai idege­neknek, akik megnézik a lát­ványosságokat és minden szu­venírt összevásárolnak. Még számos fák vannak, de főként Rákóczi emlékezetére, aki az utókor tévedéséi elle­nére i-vel 'írta. a nevét, nem y-nal és sokat fejedelemkedett ugyan, de tudta, hogy a jövő a fáké. Egyszer azt mondotta Ocskaynak, hogy „a szabad­ságharc elbukhat ugyan, de fák és környezetvédők min­dig íeendenek”. (Mint ismere­tes, Ocskay ezt elárulta a la­bancoknak, ezért később fejét vették, melyet egy csal-fa alá temettek.) Nem kívánom felsorolni itt a Rákóczi-fák települési he­lyeit, már csak azért sem, mert egyre újabb ilyen fák ta­láltatnak a mai Magyarország területén, ami teljesen érthe­tő is, hiszen Rákóczi sokat vonult jobbra-balra, előre- hátra, és egy-egy alkalommal sem bontott sátrat, hanem ki­sebb fák árnyékában pihent meg. Soha nem nagyobb fák alatt, mert képzett, művelt ember létére jól tudta, hogy az öreg fák nem fogják meg­érni az ezredfordulót, vi­szont a fiatalabbak a XIX. szá­zad közepére nagyok lesznek és lombosak. Ezért van to­vábbá az is, hogy tűlevelű fák alá sohasem telepedett, mert azok csak tobzódnak, tobzódnak, de nem lombosod­nak. Ugyanez az előrelátás jellemezte, amikor városokban soha nem ült fák alá, mert tudta, hogy a benzínbűz ott majd úgyis elpusztítja őket. Ezzel szemben szívesen vá­lasztott magának nagyobb ré­teken egyedül álló fákat, hárs­fákat, juharfákat, iharfákat, násfákat, melyek bő lehetősé­get kínáltak az utókornak, hogy mellette kempingeket és szabadtéri színpadokat hoz­zon létre és kegyeletes táblá­kat állítson fel, mely. szerint itt pihent meg Rákóczy (az utókor így írta, y-nal) feje­delem urunk ------i csatája e lőtt, után és a közeli üde (esetleg csel-e?) patak vizéből oltotta szomját. Ezekből a feliratokból nyilvánvaló, hogy a fejedelem nemcsak a kör­nyezetvédelemnek, hanem az antialkoholizmusnak is har­cosa volt. Természetesen kivétel erősí­ti a szabályt. Debrecenben ugyanis Rákóczi azt mondotta, hogy „nincs itt valamirevaló fa se, ültessetek emlékemre három, azaz 3 darab fát”. Ami úgy is lön, és ma már a la­kosság tiltakozik a sajtóban a környezetirtás ellen, s felhá­borodottan megírja a tévének, miszerint a három Rákóczi­iéból kettőt a barbár lakó­telepépítők kivágtak, le a labancivadékokkal! A kuru­cok utódai viszont falvakban a fák alá járnak és elnyűjtóz- va a lombokat szemlélik. KÉT TÖRTÉNELMI érde­kességre kívánnám még a fi­gyelmet felhívni. Először ar­ra, hogy a Vak Béla által épít­tetett várakat a Habsburgok szétromboltatták, míg a fá­kat nem bántották. Ez is bi­zonyítja, hogy a kiegyezésnek éppúgy megvolt a történelmi előzménye, mint az ország­szerte terjedő Görgey őrsök­nek. A másik jelenség az, hogy egyes Rákóczi-fák ki­pusztulván kevesebb évgyűrűt tartalmaznak, mintsem hogy Rákóczi korát jeleznék. En­nek oka azonban nyilvánvaló: fejedelmünket nemcsak az emberek, hanem a fák is gyá­szolták és szomorúságukban évtizedekig nem gyűrűztek. Ami csak újabb jele annak, hogy a fák is érző jószágok, ne bántsuk őket benzingőzzel, savas esőkkel, hanem ve­gyünk részt a helyi hagyomá­nyok őrzésében, ami egy ne­mes mozgalom. ’utca magassági elhelyezkedése' ugyanis az aíapzótffi víztáro* zóihoz képest' olyan; hogy az előírt minimális víznyomás nem biztosítható. •. ■ 5 Ahhoz, hogy. ezen utca in- , gatíanait vízzel lehessen ellát­ni, szükséges az érintett terüj let 2. nyomászónával történő, . •összekötése, Énnek tervezői ... költségvetése ötmillió forint., . Erre pénzügyi fedezet sem ,a társulatnál, sem a helyi . ta- , nácsnál nem -áll .rendelkezés- . •re. A Budakeszi úton .20 inr, ’.. gatlantulajdonos, 16 ezer fa- t. íint érdekeltségi hozzájárulást . fizet, ez összesen 32tt ezer fo­rint. A hiányzó 4,7 tniUió fó- . rint fedezésére sem az ingat­lantulajdonosokat, sem a tár­sulatot nem lehet kötelezni. A vízgazdálkodási társula­tokról szóló 1977. évi 28. sz. törvényerejű - - rendelet • végre­hajtására kiadott 4/1978. (XII. 12.) OVH számú államtitkári rendelkezés 14. paragrafusá­nak (2) bekezdése értelmében ■ vízközrnűtársülat érdekeltsé­gi területe ivövózellátás ese- , tén az a terület, amelyen a társulat által megvalósítandó: mű az ivóvíz-szolgáltatás eilá- ♦ tására alkalmas és a szolgál­tatás igénybevételét lehétővé teszi. Mivel ez esetben ez az •. előfeltétel nem áll rendelke­zésre, így módosítani kell a társulat érdekeltségi területét, amelyből a Budakeszi utca é szakaszát ki. kell hagyni. Az érdekeltek által befizetett ér- . dekeltségi hozzájárulást ka­mataival,együtt vissza kelj fi­zetni., A Budakeszi út. és kör- nyéke vízellátásának megol­dásában a helyi tanács illeté­kes dönteni, vggy a befizetett érdekeltségi. ’ hozzájárulást;^ visszautalni. Erre. vonátkpzqáii '. felhívtam a Budaörsi városi Tanács elnökének figyelőiét. .helyettese (Budapest, 1986. szeptem­ber 23.) . t „Á Pest Megyei TtánácS ál­talános elnökhelyettese levelé­ben tájékoztatta önt a Buda­keszi utca és környéke ivó- vízellátása megoldásának lehe­tőségeiről' és , az akadáliyozó tényezőkről, A ’ Budaörs Váro­si Tanács vezetése — isméivé a környék lakóinak ivóvízel- íátási problémáit — ismételtén átvizsgálta a VII. ötéves, terv ivóvízellátásának összes fej­lesztési Tehetőségét. A vizsgá­lat eredményeként árrá a2'el­határozásra jutott, hogy 1990- ben, amennyiben a bevételek realizálódnak, úgy a Budake­szi út és: környéke második nyomászóna kialakításának megvalósítására 4 millió -fo­rint pénzügyi támogatást biz­tosít és azt az éves terv kap­csán a testület elé terjeszti. Egyben tájékoztatom arról, hogy a megvalósításra terve­zett: nyomvonalon az érdekelt ingatlantulajdonosoknak a há­lózatépítés költségéhez hozzá kell járulni. A hozzájárulás összege a kivitelezési költség , és az érintett ingatlantulaj­donosok számának ismereté-1 ben kerül meghatározásra., A ; társulatnak befizetett összeg a hozzájárulás összegébe be­leszámíts Alt Jánosné .pénz­ügyi osztályvezető, Ruppe Já­nos tervcsoportvezető." . (Budaörs, 1986. növémber'3.)" Utóirat. A régóta kért ívó­vízhálózat hossza alig kétszáz­ötven méter. Az illetékesek válaszának értelmezése szerint a valaha alig kétszázezerből megvalósítható terv nem rossz volt, hanem elavult, s 1986-0.» árakon ötmillió forintba ke­rülne (?!). (Ez is megérne egy vizsgálatot.) A ‘ Pest; Megyei Tanács általános elnökhelyet­tese a'városi tanács hatáskö­rébe utalja vissza áz ügyet, döntsenek vagy fizessék visz- ' sza a' lakók érdekeltségi hoz­zájárulását.1 A Budakeszi utca lakói az jvövíztársulatnak . befizetett hégyezer-nyolcszáz forintot ez év januárjában visszakapták. Móza Katalin (Vége.) ,V A Kőbányai Dömsödön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom