Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

1987. OKTÓBER 12., HÉTFŐ

Tanát és diák egyaránt örül a jó időnek és a hangulatos „időtöltésnek”..'” .

Szüretiesen a budai hegyekben

(Folytatás 42 í. oldalról)

nelek, rizlingszilvánik és ko- csisirmák között még érződik valamennyi a régi szüretek hangulatából. Az' alapütést a rozsdabarna lévelek között tompán fénylő bo.gyójű zöldessárga . és sötét fürtök adják; rajtuk a potrohúkat elégedetten billegető, zümmögő darazsakkal. Mozgásuk elárulja, hogy,érett és édés a gyümölcs. A szakember akár hallgathatna is. De megérzi a kérdést és mondja: 19 fokos a szőlő. Sajnos kevés van belőle. A tervezeti mennyiségnek-talán a felét tudják leszüretelni.

A munka értéke

A tőkék között a leányfalui általános' iskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulói, valamint az üzerrf szerződött dolgozói; sZorgosködnaK. Á gyerekek hat láda (90 kg) leszedése után (ennyi a' napi norma) 80 forintét1 kapnák. Keményen kéll dolgozni a meny- nyvség' teljesítéséért. A tanáraik: Á-.LPa-gp -1 "Gábor, Jékely E-rcdiéné és :<Hkrit\^EndrÍrlé. hagyó tí í'- í élég^díétfeic^ -Szalip | András, ' Juhász Gyula, ftavas Márton', ifakohyí Andres, Rácz István, Repárszky Adám, Rcrhánszky Róbert, Fejes Jy- dit, Kristóf "Éva, Kökényt .Tímea,' Szálai Eißlka '*.és a többiek teljesítményével. jékejy

Szájíátva

Ilyet nem látott

Sokszoros a logikai bukfenc abban, amit fújtatva,, mérgelődve a zászlóaijpttrancsnok őrnagy mond. szerinte ugyanis fi ennyi Cilikét egy rakáson nem látott. Az egy rakás még hagyján, bár nem éppen katonásan jelöli a közeli he - tekben bevonult újoncokat. Dé mi az, hogy Cilikét t- fiúban? Hiszen TUtsek Anna 1905-ben megjelent leányregénye (Ciliké viszontagságai) a jelzővé lett főhőssel aligha vonatkoztatható angyalbőrbe bújt: kamaszokról, , mivel bakfisról, fruskák és. nem laktanyák világáról szól. S végképp nagy logikái bukfenc azt' állítani; hogy ő ilyet még nem látott, hiszen éppen az a baja, azért fújtat, mérgelődik, mert bevonulásról bevonulásra egyr'e több ilyen (fiú) Cilikét ad keiére a ... mi is?!

A világ, a mai valóság, a család? ■

Az őrnagy, még mindig fújtatva, sorolja: egyre több a bevonuló ifjú között az ojyan, akinek, fogalma sincsen, a beágyazásról, a szekrénye tartalmának logikus elrendezésé-. rSl, a felmosórongy és'a vödör. célszerű használatáról, a tü és a cérna rendeltetéséről, s akadt olyan is, aki a ésu- pa sár gyakorlöcsizmára próbálta íjteg felkenni a pasztát, bevallván, életében most először tisztitana (ha tudna) lábbelit . ., Ilyet még nem láttam — ismétli meg az őrnagy, holott egyre többet lát, ez dúlja ’ fel katonás nyugalmát, nyugtalanná tévé azt illetően, mi következhet ■ a következő bevonulásnál.

Száját tátva hallgatja á hír laníró ; a két fű itatás közöttel röppenő szavakat, hiszen miért kell ennyire fennakadni azon, ami „tcririészetes” mai anyukák és apukák sokaságának (tisztelet a kivételnek), azaz „annak a szegény gyereknek” a kímélése, óvása? S ha ez így van; akkor mennyivel egyszerűbb Jenne az őrnagyot rábeszélni, ne, méltatlankodjon már, mint azt a sók anyukát, apukát, gyereket rávenni, talán nem felesleges tudomány az ágyazás, a felmosás, a lábbelitisztítás' . hiszen „esetleg” a civil életben is szükség lesz rá. ■ . •

. MOTTÖ

Endrén? ' érdekes gondolatot fejteget. —— A tanulók hosszú évek óta ' nem dolgoztak • ilyen' fegyelmezetten. Azt hiszem, megnőtt otthon a pénz szerepe. Tudják, hogy a kirándulások ■ költségeinek fedezéséhez nekite is hózzá kell járulniuk. A diákok élvezik'a szüretet, bár az első órákban gondot ’ okozott a metszőólló kezelésé. Csak 15—-20 perces uzsonnaszünetet tartanak, aztán hajtanak tovább.

■Kérdezem Schandl Hübertet: elégedettek a gyerekék munkájával? Határozottan mondja az igent. Meg 'aztán kevés is a munkaerő. S a megjegyzéssel a szőlőkulíúra álkónyo- dásának egyik okához -jutottunk. Bizony, sók kézre van szükség e növény nevelgeté- séfrez. - '

Szóval- ' puttyonjf, énekszó, ugratás, müs (kóstolás,' atiék- dötamesélés nincs á tahi táblában sem. A felnőtték is ládában hordják a' gyümölcsöt, a föld végén nem szőrit > a j prés. mem. 'csörög plhegy léve. j Ací<^djMgöZas‘ iöbblíWméter- | * fék f

’ nérft puttonyos)' tarca’.i köcSi viszi ak üzemibe á fürtöket. AZt á keveset, amelyből' a szövetkézét bőrt készít vendég- latéi "egységei számára. Ez Ösz- ézeséh 200 hektolitert' tesz ki. A -többit' melegében 'eladják a kápánál',;' 20 forintos kilónkénti áron. Érkeznek is az autók szép számmal. Vajon eljön az idő,' amikor ide is kiteszik a Szedd magad táblát? Valamikor a • jó' gazda aligha engedett volna be idegent, a kertjébe. A muszáj viszont Uágy ur. Kevés a munkáskéz-...

Üröm nélkül

Végül iá -'szüreti hangulatot nem találtunk. A romantika tovatűnt, helyébe a célszerű-: ség lépett.1 Minél '■ élőbb pénzt kapni a gyümölcsből. Ebben egyetért a tanár, a diák, az agronómus, a teherautó sofőrje. Puttony, dal, ebéd, főzés, kóstolás, ugyan kérem,

Itt az ember még egy kicsit pi henhet is* míg az alsó ágakról lekerül a termés.

hol vagyunk már attól? A szüret öröme? — Munka ez kérem, mint- mindén efryéb — mondja Schandl Hubert. - Vicsotka Mihály

Országszerte jó , ütemben halad az őszi. lehalászás; mintegy 200 üzemben ad munkát az idei betakarítás. Az összes halastó vízfelülete mintegy 24 ezer hektárra te-, hető, úgyhogy bőven .van munkájuk a szakembereknek, akik az elmúlt évi hozamot valamelyest meg is haladó, hal mennyiséggel számolnak. A természetes vizeken folyamatos a halászat, s egészén addig tart, amíg a vízfelület, be nem fagy; ezeken a részeken ősszel zavartalan a munka,, ám lehetőség szerint itt is; fokozzák a tempót .azért, hogy megfelelő készleteket tárolhassanak a gyűjtőmedencékben . az őszi-téli hónapokra. - - -. ,*, A MÉM szakemberei ■ szerint a halászati vállalatok, gazdaságok folyamatosan módosítják a halállomány szerkezetét. Mivel a -növényevő halak iránt mérsékeltebb a kereslet, arányuk öt év alatt mintegy tíz százalékkal csökkent, csaknem teljesen a ponty javára. Ez a népszerű hal ma az állománynak csaknem kétharmadát adja. örvendetes, hogy sikerült, növelni a nemeshalak közül- az, angolna fogási eredményeit.

Az iparszerűen dolgozó ivadéknevelő telepek kibocsátása jelentősen megnőtt az elmúlt években, és ez érezteti kedvező hatását. A betelepítések-' nyomán a Balatonból szintért nagyobb fogást remélnek. -A pontyból is többet halásznak le a korábbinál; ez azért figyelemre méltó, mért1 e hat iránt növekvőben vannak az exportigények azon túl, hogy belföldön szívesen vásárolják. Harcsából és süllőből a korszerűbb előnevelés és a nagyobb telepítés lassan -fokozza a zsákmány nagyságát; ezekre a nemeshalakra ugyancsak növekvőben ’ vannak az exportmegrendelések:. ' '

'Mindemellett: a halastavak vízfelületében alig i mutatkozik változás. A fejlesztési, beruházási költségek túlságosan nagyok, nem futja ezekre a halászat viszonylag kis nyereségéből. Űjabb .tavak .beruházási munkáin jelenleg nem dolgoznak, csakis a kisebb re- konstrúkciókra futja. Ilyen munkálatok vannak a Balatonon, a Hortobágyon és például . Szeged környékén. A szakemberek az. eiiszapoló- dott .tavakat, megtisztítják, rendbe hozzák a zsilipeket és a töltéseket, .egyszóval elvégzik a legszükségesebb munkálatokat ajihoz,. hogy., a, következő években zavartalanul használhassák..a.,,tavakat. Né-, mileg javít a helyzeten, .hogy a vízgazdálkodási, beruházások nyomán épülő víztározókban'— mSSbd- vágy harhiád- * lagos1'kihasználással — halte- ' nyésztésre isy' igyekeznek berendezkedni'. 'SZabol cs-Sz'áftnár • megyében, Vajánál 450 hékísá1- róh nyitották ilyen hálásta- " vat. Hasonló létesítményben kezdik meg a halászati munkát •' Csongrád megyében, Szentes környékén, ' ahol'' ' á ; geotermikus vizek egyik gyűj- ' tőhelyén teremtettek lehetőséget a .hálhústermelésre. . ,,. 1

Az nincs, amit keresnek

A selejt is gazdára lel

Mintha most lenne karácsonyi vásár

Erden a város központjában egymással szemben levő két nagy áruház az Érdi Skála és a Forrás, a PIK vegyes iparcikk üzletháza. iszonyatos forgalmat bonyolít le ezekben a napok-* ban. A vevőforgalom nem csitul, csak az! árbevétel mutat csökkenő tendenciát a készletek megcsappanása és az utánpótlás szünetelése vagy legalábbis akadozása miatt. Iszonyatos forgalma^ írtam, hát ez az is, ;)j 'OT.ég; iftiitÄtP bármit: gondolnának, lepjünk "* bér a Forrás bútorüzletébe, és hallgassuk * még - az üzletvezetőt, Marsiné Ulrich Mariát.

* ■ „t ' v t;i ■ :■

Törött ajtóval

. > É ■■'''• ' ”

A teremszérű" helyiség''csák- nem üres. Nem is csaknem, hiszen az a -két ^zejcr^nyso^, meg néhány bufor&afab,'; árm még ott áll, már elkelt. A vásárolni ,, ^zán^gkQZoJc viszont tgymásiíáftt adják^'a’t kilincset, nézegetik, ami még látható és az iránt .érd,eklődnpk, rpit. lehet megveQnj..M^rt majdnem mjcdhgy. '-»--a•')«•*

i» jrnMindent■ ^vittek -az*' rtl* í m!ilt’!hetákbéftK«A'Mb&s« törött bútorokat is. Majd megcsináld tátják; azt mondták. Ezt a 65 ezer forintos, készpénzes jugo szláv szekrénysort téves összeállításban kaptuk. Látja, a két- ájtós. .-szekrény, felső eleme valójában alsó szekrény y-r- .mutatja a mennyezet felé ágaskodó lábú bútordarabot a boltivezetőd —' Emez' meg Szállítás közben sérült meg ‘ ílyén ' csúnyán,: dg megvették. Ugyanígy az eddig raktárón álló,- s visz- szaszálKtásíá szánt, törött aj-'’ ta jú szekrénysort is. Rengeteg' visszaigazolt árúm van, de nem' szállítanak.. Jártam személyé* sen a Bubtv-nál. Azt mondták; első az export, s ennek a jelenlegi hazai kérési fnek, képtelenek eleget tenni. Ilyen körűiméinek között , érthetően tfiflfeáyzffrtj sem*-' neszünk fel. Pedig Várt Wár.akf 3000 forintot ígért, csak szerezzünk számára egy szekrénysort Hát ilyesmit- itt nem vezetünk be — mondja nagyon határozottan Marsiné. r-"

A szomszédos muszákt- végyés-Vasárü fizlet ’veze'tőjé1 Lének György éS ügyviteli 'yé- zelŐÚ'^Bakai Pál' is a magúk és a hagyk'erek kíűtül? raktaraí-1 rá^'pajiaszko'dik, j . ’.'

Szépséghibás? -- £

— Az országgyűlés után k.ez„- .dődöít.,. A behórpadt oldalú I j raffelth hp;c|zeKrétr., egyszerié ! szépsqghiltfsjett.;' H^na,i f raktáron ., állt, .-.hpgy

visszaküldjük palástcsetérp, uen£ kellett -a kutyának sem.

■ 10.6$ ' meg,látnatjá „vjáp

■ még néhány mosógépünk, cent■ rifugánk, yillanybójlerünk . —

■ kesereg- a? üzletvezető. —*&

• ofgyker.éskiedelrrLi. , váLlalátok . sem tudnak- adni a keresett

■ cikkekből,, ...

Pedig reggelenként azzal kezdjük-a napot, , hogy telefo-. non hívjuk őket,’’bár-ők is jelentkeznek, ha- szállít a gyártó. Nincs az az ipar, amelyik győzné' ezt- a kereslete J Min* den'hűtő-, fűtőberendezésünk elkelt, hozzá a csövek,'szerelvények;- meg a színes tv-k. Egyébként van árunk; csak akiit keresnék, az már' nincs —-i teszi hozzá fanyar-nevetés» se! Jiakai Pál.

Az üzletházból távozóban szemtanúi'’ voltunk, amint egy fiatal .’pár az 5500 forintos fűnyírógépet vizsgálta tüzetesen. Éppen ideiében vásárolják, úgy kis átalakítással- segítségükre lehet ’— á hóeltakérításban. st

Budapestiek is ?

Szémben, az Érdi Skála AruháZ. — úgy tűnik —' rriég bírja az 'iramót.’ «.Hűtőgépek, színes tv-k melléit Vágjuk át ifiagühkdt a' vásárlók 'tömegén. A megszokott napi forgalom ddplttját bonyolítják le mostanában. Hát persze! ötéves szü- létésnápjáhöz közeledik‘äz Érdi Skála;- ?s ebből az alkalomból', a hónap végéi’-’ tártó 'háztartási gép-vásárlási kédbesAné- nyes hitelakciót hír ’éltek: Erre ; 'felkészülésül1' százszámra készletezték szíh'és tv-ket, hűtőgépeket, mosógépeket, centrifugákat.' ‘ ■ í í',-'

' — Még kéll inöndan^mj’'fci- fogyóbarí yagiJuTitt. A nyári hasonló akciónk .tápasztedataira alapozva számoltunk. ’‘'"Kitartott volna az áua hónap-végéig,^ka a fővárosi'üdétekből 'nem "hozzánk' ( jöttek 'vqtna a tiud.dpé$ti ygsáfíók is. Ilyen feivésáitást —’mert' ez, .már ri'efn nevezhető' másnák ^mjíg sbha nem tapasZtgPünk — néz értetlehűj ákosztáijbón: vásárló tömegre Kovfaps. Tipor, bsZtgly- vezeto—, egy nagy karácsonyi yásár is .gém'mi ehhéz köpést.

K.E.

A mi Sorunkon már kettővel több s * láda vári.

Erről olvastam

' •* •:\ •, . . ^ •> ; ,7■”-•*. t., i t.;.

Tegezeid jünk hát, emberek

K

‘ irekesztettségünkről olvastam az Édes Anyanyelvűnkben. A rádióban,.televízióban mindinkább elburjánzó tegeződés szokását teszi górcső alá a tudós nyelvész. Észrevettük mi is, de hát csak magunkban füstölögtünk, esetleg irigykedtünk, lám, lám, ezek a rádiós,'televíziós fiúk, lányok oly jelentős személyiségekkel, magas beosztású vezetőkkel tegeződnek, akiket mi valóságos alakjukban sosem láthatunk. A képernyőn nézhetjük szellem- képüket, a rádió előtt üldögélve hallhatjuk a hangjukat. ' - :

Régebben még maguk is érezték helyzetük fonákságát. Vitray például. egyszer-két- , szer mentegetőzéssel kezdte, tegeződnj fog riportalanyával, régi ismerősök, most miért, játszaná iheg á magázást. Üjapban ősem mentegetőzik. Tegez mindenkit műsoraiban, kivéve egy-két kígyóbűvölőt, tűzoká- dól. A valamennyire ismert emberekkel, művészekkel, fiatalokkal, idősekkel, sportolókkal, örvosokkal meghitt pertuban van.

Vitray tegeződése semmi az újabbakhoz képest. A nyelvész példáiból: Pálma, mi a helyzet most? Köszönöm szépen, Zsuzsám, és most menjünk tovább. (így a rádlóri- portér a meteorológushoz.) A múltkör. egy sportadásban teljesen megfeledkeztek rólunk, hallgatókról a fiúk. Ketten az itteni, stúdióban, a harmadik külföldi helyszínen. Mindhárman Lacik.

A külföldön levő Laci befejezte mon- dókáját, az i{th<5??i Lacik azonban . nem kapcsolták ki,*a vonalat. Az pedig ott kinn elkezdett dudorászni, az itthoniak: mit szólsz, egész jó a hangja, ja, nem is gondoltam volna.. És akkor káromkodott egyet a külföldi. Az itthoniak elröhincsélték magukat, mondván: élsz ám, Laci, ne hülyéskedjetek, ki voltam adva, persze, végig, ne marháskodjatok, a hallgató hallotta, igen, mondom, ki voltál adva... valamelyikük

észbe kapott: hagyjuk abba, d kedves hall-, gató. talán mégsem érré kíváncsi . ..

A magunkfajta azon is elmélázik,'' hogy- . hogy ■ mindenkit ismernek ezek _ a ,fiúk. Régóta. Együtt jártak iskolába a' miniszV * térrel, a gyárigazgatóVal a ‘ Metró-klub- ' ban "töltötték-az estéiket •boldógűlt úrfikb- rükban. Mindegy,'nézzük inkább, az érveiket. Idézzük ismét a nyelvészt: Mondták,' . leírták, nyomtatásba is adták, n\dr egyes rádiósok, ók nem tudják megjátszani magukat, hogy magázzák a mikrofon elölt azt, akivel mikrofon nélkül tegeződnek. (Ez .is sántít-persze, mert- azt még sosem hallottuk, hogy azt mondták Volna; Pistükám, ne mondjál már ekkora marhaságot. Ha már' ilyen jó barátok, igazán szólhatnának ne- * ki.) • ' '■ v •> . » ,v1 ■ írásban végképp érthetetlen a magyáfrá- zát. Á minap egy sportújságíró kezdte így ' cikkét :• Nerű hencegésként moiidom, de egy iskolába jártunk. Csupán 1azért emltt'ém, mert. valami óéi sajtószokás azt diktálná; hogy az újságíró ne tegezödjék rtporiala- ' nyával, ám ezúttal nz említett iskolatdrsi1; viszony miatt egyszerűen egyetlen porci- kám sem áll <f magázódásra. Szegény.' Eszéhe sem jutott, hogy'a tollának vagy az’ írógépének kellett volna ráállhia. ' " *■

Ő

si sajtószokás? Megjátszás?'Az -nem megjátszás, amikor úgy tesznek, mintha réggé} háromnegyed hétkor kérdeznék még Pistát, holott napokkal kprábban fölvették a beszélgetést? Van a rádióban egy műsor, amelynek szerkesztői, többször han-. goztatták, ők nem a. kedves hallgatóikhoz .szólnak, hanem a hallgatóhoz. Hűvös . tá- ■■ yolságtartás, ezzel. is . erősítve, . ők csak közvetítőki Tényeket, véleményeket továbbítanak nekünk* Ám ugyanezek a szerkesztők egy másik műsorban elfeledkeznek minderről, ugyanúgy pistáznak,-. jánosoznak, mint a többiek. ■ <• • *.• •, .

Kör Pál

Megkezdődött az őszi lehalászás « >

Hamarosan medencékbe kéri