Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

1987. OKTOBER 10., SZOMBAT tap 7 Szakszervezeti aktivisták tanácskozása Mozgalom és gazdasági viszonyok Félezer szakszervezeti aktivista, az SZMT tagjai, a szakmai szak- szervezetek megyei vezetői, alapszervezeti titkárok, propagandisták gyülekeztek tegnap délután 2 órakor az MSZMP Pest Megyei Okta­tási Igazgatóság nagytermében, mely zsúfolásig megtelt, még pót­székeket Is be kellett állítani. Nem volt véletlen a nagy érdeklődés, hiszen a napirenden megyénk szervezett dolgozóinak mindegyikét érintő téma — a gazdasági-társadalmi kibontakozás és a szakszer­vezet feladatai — szerepelt. Fodor László, az SZMT tit­kára elöljáróban azt .említet­te, hogy az MSZMP nyári e témájú határozata, majd a parlament legutóbbi ülése nyomán magasra csaptak az érdeklődés hullámai, s ezt jelzi, hogy a mozgalom akti­vistái, a szakszervezeti tiszt­ségviselői is sűrűbben jelent­keznek mostanában kérdéseik­kel. Al érdekvédelam hangsúlya A figyelmet mutatja az a kéttucatnyinál több kérdés, melyet előzetesen juttattak el a téma előadójához, dr. Nagy Sándorhoz, a SZOT titkárá­hoz, aki nem szépítve a hely­zetet így kezdte: Nem egysze­rű, nem könnyű, ráadásul nem is kellemes dolgokról lesz ma szó. Hiszen a nehezedő gazdasági helyzet politikai gondok forrása js lehet, kihat az emberek életmódjára, élet- szemléletére. Ez a mozgal­munk számára azt diktálja: bármilyen problémával is ta­lálkozunk, alapvető felada­tunknak kell tekintenünk az érdekvédelmet. Ez pedig je­lenti egyfelől, hogy hozzá kell járulni a kibontakozáshoz, másfelől — s a kettő nem állítható szembe, összefügg egymássál — felelősen és rendszeresen kell foglalkoz­nunk a dolgozói érdekek vé­delmével. Ezt követően a ‘SZOT titká­ra részletesen szólt a gazdaság elmúlt évekbeli- alakulásáról,' arról, hógjt" az adósságállo­mány és a költségvetési hiány növekedésének gátat kell vet­ni. Ehhez pedig — mint mon­dotta — elengedhetetlen a nemzetijövedelem-termelés és a belföldi fogyasztás mostani arányának megváltoztatása. Még az idei esztendő első fe­lére is jellemző volt, hogy bár az ipari termelés növekedése meghaladta a 3 százalékot, a , jövedelmekben, s a külgazda­sági kapcsolatokban ez nem tükröződött. Ebből pedig sejthető, hogy csupán az ex­port és a termelés ösztönzése nem állítja még rövid idő alatt az adósságállomány nö­vekedését. A teendőket elsősorban a stabilizációs tényezők adják. Látszólag egyszerű azt monda­ni, hogy meg kell teremteni az egyensúlyt, enyhíteni a költségvetési hiányt, ám ez azt js magával hozza, hogy például a jövő évi terv a fo­gyasztás egy-másfél százalé­kos csökkentésével, körülbelül 10 százalékos reálbércsökke­néssel számol. A SZOT dilem­mája ezzel kapcsolatban az, vajon ilyen mértékű reálbér- csökkenés nem indíthat-e el zavarokat a kereslet oldalán, s nem hat-e károsan a meg­takarításokra. Ez utóbbi ugyanis nem csupán az OTP ügye, hanem az egész állam­háztartásé. A kibontakozás anyagi for­rásairól szólva dr. Nagy Sán­dor így beszélt: nincs a prog­ramnak ésszerű alternatívája, de miközben ezt mondjuk, valljuk azt is, hogy ennek a programnak reálisnak, a gaz­daság működőképességét meg­őrzőnek kell lennie. Éppen ezért csak a jövedelmek, s az államháztartás kiadási tételei jöhetnek forrásként szóba. A harmadik jövedelemtulajdonos — az állam és polgára mel­lett — a vállalat. Ha a válla­latok mozgásterét nem növel­jük, hiábavaló az előbbi ket­tő minden áldozata, restrik­cióval, csupán azzal, nem le­het kibontakozni. Ezek után a SZOT titkára az adórendszer változásairól beszélt, kiemelve: az általá­nos forgalmi adó bevezetésé­vel csökken az államilag do­tált termékek köre, s a moz­galomnak számolnia kell az­zal a ténnyel, hogy e támoga­tott termékekből éppen a ki­sebb jövedelmű rétegek fo­gyasztói kosarában van több. Tudjuk, hogy jelenlegi hazai szociálpolitikai rendszerünk erre nem lehet figyelemmel, ezért kezdeményeztük, hogy a kormány legalább 10 milliárd forintos tartalékot különítsen el a ma még előre nem lát­ható szociálpolitikai problé­mák megoldására1 Bérharccal számolunk Az az álláspontunk — mon­dotta —, hogy a bruttósítás során semmiképpen sem csök­kenhetnek a nettó keresetek. Meg kell azonban barátkoz­nunk a gondolattal, hogy a bruttósítás utáni első bér­emelés során feszültségek ke­letkeznek majd, hiszen a brut­tó kereset növekedése sokkal nagyobb lesz, mint a valósá­gos fogyasztás szempontjából, a reálbér oldaláról fontos nettó kereseté. Számolunk az­zal is, hogy valódi bérharc alakul majd ki a vállalatok és a szakszervezetek kö­zött, hiszen az előbbi a bruttó keresettel számol, míg az ér­dekvédelem során a szakszer­vezet a nettó kereset emelé­séért szállhat síkra. A SZOT és a kormány a közeljövőben adja közre irány­elveit a bérbruttósításról, de ezek nem tartalmaznak min­Katonaművészek Gödöllőn Gödöllőn a Petőfi Sándor Művelődési Központ színház- termében lépett fel és aratott nagy sikert a KNDK néphad­seregének hazánkban vendég­szereplő művészegyüttese. Az 1947-ben alakult együttes most másodízben jár Magyarorszá­gon, és öt előadásból álló tur­néjuk második állomása volt a gödöllői fellépés. A száz­tagú együttes műsorában a katonák életét bemutató kó­rusművek és táncok mellett bepillantást nyerhetünk a távoli baráti nép kultúrájának gazdag kincsestárába. Előadá­sukban nagy közönségsikere van természetesen a sajátos hangszerelésben megszólalta­tott magyar népdaloknak. Az együttes turnéja utolsó állo­másaként még egyszer fellép megyénkben ma, 10-én 16 órakor Nagykátán a művelő­dési házban, ahol minden bi­zonnyal további megérdemelt tapsokat arathat le a katonai együttes. Hancsovszki János felvétele den esetre vonatkozó recepte­ket, így aktivistáinknak ala­posan fel kell készülniük a bruttósítás helyi teendőire, például a kollektív szerződés felülvizsgálatára. A foglalkoztatás alakulása kapcsán említette dr. Nagy Sándor: ma úgy tűnik, hogy az átmeneti feszültségek elke­rülhetetlenek, de ez a szak- szervezet álláspontja szerint semmiképpen sem jelenthet tartós és tömeges munkanél­küliséget. Ki kell dolgozni az átmenetileg munka nélkül maradó egyéni és családi esélyegyenlőségét megteremtő intézkedések sorát. S ezekről, akárcsak a szakszervezet más ügyekben kialakított állás­pontjáról, szándékunk tájé­koztatni a tagságot, hogy megformálhassák véleményü­ket még a kormánnyal való egyeztetés előtt. Így az oly­kor fenntartásokkal hozott határozatok helyett nagyobb az esély a tényleges megegye­zésekre. Tagdíj és adóalap Engedtessék meg, hogy a továbbiakból csupán egyetlen tényt említsünk: egy kérdésre válaszolva a SZOT titkára el­mondotta, hogy a szakszerve­zet társadalmi szerepét isme­ri el az a rendelkezés, mely szerint a szakszervezeti tag­díj a bruttó jövedelemből le­vont egy százalék lesz, eny- nyivel csökken tehát a sze­mélyi jövedelemadó alapja. Ezzel megteremtődik a feltéte­le a már több ágazati szak­szervezetnél kezdeményezett újdonságnak: a bérszámfej­tésnél eleve levonhatják a tagdíjat,,, S isiRgrve a szak- szervezeti mozgalom előtt ál­ló feladatokat, nem valószí­nű, hogy ezután ritkábban keresik fel majd a tagok bi­zalmijaikat, csupán mert nem kell havonta jelentkezniük a tagbélyegért. Az új tagdíjfi­zetési rend egyébként azzal járna, hogy a befizetett ösz- szeg fele eleve az alapszer­vezeteknél marad. A helyszínen még négyen tettek fel újabb kérdéseket — legfőképpen a bruttósítás ,és az adózás gyakorlatával kap­csolatosakat, s végül is nem zárult le ezzel az eszmecsere; a résztvevők javaslatára — hiszen sokuknak már indult a busza, vonatja — rövidesen fórummal folytatódik majd a tanácskozás, melyről részlete­sen beszámolunk. V. G. P. Országgyűlési bizottság Mezőgazdaság Az Országgyűlés mezőgaz dasági bizottsága Cselőtei László (Pest m. 2. vk.. kép­viselője) elnökletével pénte­ken ülést tartott a Parlament­ben. A testület a növényvé­delemről szóló törvényerejű rendelet és miniszteri' rende­let tervezetét, illetve az élel­miszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításával kapcsolatos elképzeléseket vi­tatta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztéshez fű­zött szóbeli kiegészítőjében Papócsi László mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes hangsúlyozta: a nö­vényvédelemről szóló új, ma­gas szintű jogszabályban a kor kihívásaira kell feleletet adni, figyelembe véve az új védekezési eljárásokat, a ter­melés növelésének igényét és a környezetvédelmi szempon­tokat. Olyan környezetkímélő növényvédő rendszert szüksé­ges kialakítani a jövőben, amelyben a kémiai védeke­zésről a biológiai növényvédő szerek használatára helyeződik át a hangsúly. Fontos, hogy az új szabályozás tekintettel legyen hazánkban a nemzet­közi munkamegosztásban el­foglalt helyére, s igazodjék azokhoz a nemzetközi köte­lezettségekhez, amelyeket Magyarország a különböző egyezményekhez csatlakozva vállalt. A miniszterhelyettes kiemelte: a tervezetben meg­fogalmazott változtatások még nem véglegesek. Az élelmiszerekről szóló. 1976. évi IV. törvény módosí­tásával kapcsolatban Szabó Ferenc mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes elmondotta: a termelésben, az értékesítésben és a fogyasz­tásban az elmúlt tíz évben lényeges változások következ­tek be, s az egy évtizeddel ezelőtt életbe lépett szabályo­zás emiatt számos területen következetlenné vált. A jövőben arra kell töre­kedni, hogy a szabályozás — függetlenül attól, hogy az élelmiszert hol állítják elő egységes legyen, tehát egy­aránt vonatkozzék a 'gazdái kodó egységekre és a kister­melőkre. Ez egyben azt is je­lenti. hogy a hazai fogyasztót a külföldivel azonos rangúnak ismeri el a módosítás. Az élelmiszer-termelésben a nem­zetközi verseny egyre szoro­sabbá válik — mutatott rá a miniszterhelyettes —, s a ver­senyben maradás feltétele a minőség szavatolása. A vitában — többek között felszólalt — Varga János (Pest megye, 11. vk.), Polgár­ai József (Pest megye, 17. vk.), Dobi Ferenc (Pest me­gye, 6. vk.) és Vona Ferenc (Pest megye, 16. vk.) képvise­lő. íA HÉT HÍRE MEGKOPASZTVA © Balatonfenyves adott otthont a gyermek- és ifjúságvédők országos értekezletének. © Konferenciát rendeztek a fővárosban Erdő a változó világban cím­mel. © Tokajban kiállítás nyílt Festészetünk a két világháború között címmel. © A Híradástechnikai Tudományos Egyesület vitaülésen foglalkozott a táv­közlés fejlesztése gazdasági határaival. © A hét híre az is, hogy kihirdették Budapesten a fodrász Európa- bajnokság eredményét. Mesék világába távolodott tőlünk az a tegnap, amikor a borbély oly fontos személy volt, hogy a királytól címert, nemességet kapott, .mint tör­tént ez Zsigmond uralkodása idején, 1430-ban Dabi Mi­hállyal. Feltételezhetően per­sze nem a csinosra sikeredő haj- és szakállalakítások sora vette rá az uralkodót erre a tettre, hanem a borbély se­bészkése, fogat húzó ügyes keze. Mai fodrászaink régen volt elődei ugyanis sokkal inkább orvoskodtak, mintsem hajat, szakállt igazgattak; ez utóbbit csupán mellesleg és nem is valami nagy lelkese­déssel csinálták. Mert hiszen (már akkor is) sokkjai többet hozott a konyhára a sebészi munka, a testápolás, a külön­böző gyógyászati, szépészeti készítmények, kenőcsök, ola­jok kellő titkozatossággal kö­rített felhasználása és árusí­tása, mint egy-egy borotválás. avagy a fej teteje megkopasz- tása. Mintha csak a máról szól­nánk, olyan ez a távoli teg­nap. Hiszen ma is a megye fodrászatainak döntő részé­ben nem a haj, nem a szakáll a főszereplő, hanem az, mi mindent lehet extraként rá­szórni, rákenni, elfogadtatni a vendéggel. Amiben persze nem kizárólag valaha volt borbélyok utódai a ludasak. Ludas az a helyzet is, mely kialakult e nem sokra be­csült, de nélkülözhetetlen szolgáltatás körül, hiszen pél­dául o férfifodrászatban nin­csen egyetlen olyan alapszol­gáltatás sem, amely nyeresé­get . hozna, azaz legtöbbje veszteséges. Aligha a véletlen műve tehát, hogy a megyében (férfi)fodrászatok soránál húz­ták le véglegesen a rólót, re­dőnyt, rácsot, vagy csak be­zárták a kopott ajtót, amely a hasonlóan kopott, szegényes műhelybe nyílott. Ma nem ritkaság a megyében az a te­lepülés, ahol nincsen(l) lehe­tőség a férfiaknak, ahogyan azt tréfásan emlegetni szok­ták, a birkanyírásra, a meg- kopasztásra. Nincsen ugyanis fodrász, aki vállalná a férfiak szépítését, s a nőkét is csak úgy-ahogy, kikötésekkel, idő­pont-egyeztetésekkel, lévén hogy másod-, mellékállásban fodorít a fodrászok egy csa­pata még a viszonylag jobban jövedelmező női szakmarész­ben is. Régi mesterség halványulá- sának, hanyatlásának idősza­ka ez, hiszen régészeti lele­tek tanúsága szerint már az emberiség írott történelmé­nek kezdete előtt tevékeny­kedtek testápoló, sebészkedő borbélymesterek. S az írott történelem emlékei arról . tu­dósítanak, az ókori civilizá­ciókban, például Rómában nagy becsben állt a borbély a maga szolgáltatásaival, nem kevésbé műhelyével, amely a társadalmi és társasági élet­nek volt fontos és kedvelt színtere. A megyében, s ez érthető, a nők háromszor gyakrabban járnak fodrászhoz, mint a férfiak, ha — a középkorú és az idősebb nemzedéket néz­zük. A fiatalok esetében ugyanis (amint azt a fodrá­szok tapasztalata mutatja) újabban nincsen különösebb eltérés a fiúk és a lányok kö­zött, sőt, a mesterek és mes­ternők örömére (ez a szakma is fokozatosan elnőiesedik, jelezve, nincsen benne „sok” pénz), egyre több az olyan fiatal fiú, aki nagyobb szám­lát csinál, mint lánytársai, ha beleül a székbe. Milliónyi majdnem a megyé­ben a rendben tartandó fe­jek száma, s vannak erre félezernél valamivel többen, a 470 kisiparos s szakmatár­saik a szolgáltató vállalatok, szövetkezetek alkalmazottai - ként, tagjaiként. Kicsiny csa­pat, fontos munka, hiszen némely kivételtől eltekintve, valami módon mindenki be­lekerül a borbélyszékbe, s kér egy sima megkopasztási, azaz hajvágást, egy „ondolálást” (amit egy Marcell nevű pári­zsi fodrász talált fel 1872- ben) vagy éppen „dauert”, azaz tartóshullámot, ami már századunk leleménye, hiszen 1901-ben a német Nessler szabadalmaztatta. A szépség persze nem okvetlenül a fod­rász keze nyomán alakul ki. Csak éppen miért ne higy- gyünk ebben, ha hinni aka­runk?! ) Mészáros Ottó A kereslet nyomán nő az import és a hazai termelés Nem pihennek az ellenőrök Ezekben a napokban sok üzletben meglehetősen nagy a zsúfoltság, s ez jelzi, hogy megnőtt a kereslet egyes áru­cikkek iránt. Emiatt olykor átmenetileg eltűnik egy-egy termék a polcokról, máskor pedig tartós hiánycikkekről beszélhetünk. A nagy tumul­tust gyakran hozzák összefüg­gésbe a januártól várható gazdasági változásokkal. Ho­gyan tud a kereskedelem megfelelni a megnövekedett igényeknek, s mit tesznek azért, hogy lehetőleg minden­kit ki tudjanak szolgálni? — Ezekre a kérdésekre a megyei tanács két munkatársától, dr. Unyi Győzőtől, a kereskedel­mi osztály helyettes vezetőjé­től és Galántai László cso­portvezetőtől kértünk választ. — Mely termékek a legke­lendőbbek? — Az első helyen említhe­tem a falazó- és tetőfedő anyagokat, valamint a ce­mentet. Tekintettel arra, hogy a gyártók az idei tervben szereplő mintegy 55 ezer la­káshoz szabták saját elkép­zeléseiket, s ütemezték a ter­melést, így a mostani elővá­sárlással felborult az egyen­súly. A helyzet javítására már történtek intézkedések. Nyílászárokból például Ro­mániából és Csehszlovákiából érkezik áru terven felül, cse­répből pedig Jugoszláviából. De nő a hazai termelés is, a két érintett, a belkereskedel­mi és az építésügyi miniszté­rium megállapítása szerint az elkövetkező hetekben mintegy 10 százalékkal. Emel­lett megkezdte működését egy áruellátási operatív bizottság is, amely hétfőn ül össze leg­közelebb, s várhatóan lénye­ges döntéseket hoz. Ügy gon­doljuk ugyanis, hogy szükség lenne egyfajta rangsorolásra, arra például, hogy elsőként azok jussanak hozzá az áru­hoz, akiknek anyagbiztosítási szerződésük van, másodszor azok, akiknek érvényes építé­si engedélyük van, vagy kö­zületi építtetők, s mindenki más csak utánuk. Elképzelhe­tő, hogy bevezetik az előjegy- zéses rendelést is. — A kereskedelemtől ka­pott jelzések szerint magas a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet is. ■ — Valóban, hűtőszekré­nyekből, mélyhűtőkből, színes és fekete-fehér televíziókból, magnetofonokból, videókból sokkal több fogy most, mint korábban. A már említett koordinációs bizottság rövide­sen a tartós fogyasztási cik­kek forgalmazásának helyze­tét is áttekinti. Várható, hogy növelik az importot, s bizo­nyos, jobbára csak külföldön eladott hazai termékekből többet szállítanak a belkeres­kedelemnek. Ezekre a lépé­sekre a karácsonyi ajándéko­zások miatt is szükség van. — Milyen szerepe van a megyei tanácsnak a jelenlegi helyzetben? — Mint már mondtam, az irányítás és a koordinálás a minisztérium feladata. Mi el­sősorban az információk ösz- szegyűjtésével és továbbításá­val tudunk segíteni. A mosta­ni helyzetben eddig különö­sebb észrevételt, vásárlói pa­naszt nem kaptunk. Ellen­őreink rendszeresen járják az egységeket, ám őszintén meg kell mondanom, hogy na­gyon nehéz dolguk van, hi­szen a kétezer boltra mind­össze négyen vannak, fgy sok múlik a társadalmi ellenőri hálózaton és a helyi tanácso­kon. A vásárlók érdekeinek védelme elsőrendű feladat, ezért minden panaszt kivizs­gálunk. Mostanában sem áruvisszatartásra, se más sza­bálytalanságra nem érkezett több bejelentés, mint máskor. — Alapvető árucikkekből is lesz elegendő az elkövetkező hónapokban? — Számításaink szerint igen. A tüzelőanyag-fronton most nyugodt a helyzet, leg­feljebb helyenként és idősza­konként a választékkal van­nak gondjaink. Érdemes meg­jegyezni, hogy sokan még nem vették meg a télirevalót, ezért elképzelhető, hogy ké­sőbb esetleg megváltozik a mai kedvező helyzet. Ami pe­dig az élelmiszereket illeti, nos, ezekből zavartalan az el­látás. Átmenetileg egy-egy termék ugyan elfogyhat vala­mely üzletben, de a hiány nem lehet tartós. Nemrég egyébként a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat vezetőivel te­kintettük át a közös tenni­valókat, s rövidesen hasonló megbeszélésekre kerül sor a tejiparral, majd pedig a sütő­iparral is. F. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom