Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
MAGAZIN mr Maie 1987. OKTOBER 10., SZOMBAT Ismét rájöttünk: a ponty is hal Úszik az angolna Belgiumba Vendégünk volt: Balogh László Korszerűsödő államigazgatás Azt mondják egyesek, hogy még a rádiókabaréhoz is minimum kettős könyvelői képesítés kell, de nem árt, ha az érdeklődő a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen készül fel e vidám műsor meghallgatására, hiszen anélkül már nemigen érti az egyszerű halandó a poénokat. Vicc vagy nem vicc, a gazdaság észrevétlenül bevonult az életünkbe. Persze nem a mindennapi családi gazdaságra, hanem a népgazdaságra gondolok ez esetben. Izgatottan lessük a számokat, a mil- liárdokat, a százalékokat, s ha csak egytizednyi javulást észlelünk, máris fellélegzünk. A forint leértékelése, a kohászat válsága mellett .üdítő az a tény, hogy számos területen azért nap, mint nap sikerül előrelépni. Nemrég tették közzé a gazdaság eredményeit, s ez arról tájékoztatja az olvasót, hogy a nem rubelelszámolású kivitelt az előző év azonos időszakához viszonyítva 108,6 százalékra teljesítette a külkereskedelem. Ez a szám mindenképpen biztató, hiszen a fizetőképességünk megőrzése azon áll, vagy bukik, mennyi devizát hoz az országnak az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom. S biztató az is, ami nemrégiben a rádió egyik műsorában hangzott el, miszerint az elmúlt évinél jobban alakult a halászat termelése, s ezen belül is az export. Vonzzák a valutát Igen ám, de mennyivel jobban? Erre kértem választ a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főtanácsosától, Dobrai Lajostól. — Tulajdonképpen a munka java még csak most jön, hiszen októberben kezdődik meg a lehalászás országszerte, de már most tudjuk, hogy körülbelül milyen eredményre számíthatunk az év végéig. Azért emelem ki az esztendő végét, s nem a napi adatokat, mert a halászatban a szüret, a betakarítás igazából csak ősszel érkezik el. Am, ha a tavalyi évhez viszonyítunk, kiderül, hogy majd’ minden téren előbbre léptünk. 1986-ban harminchétezer tonna halat értékesített az ágazat, részben tény észanyagként, részben étkezési halként. Idén ez a szám megüti a harminckilencezret. — Melyek azok a halfajták, amik leginkább kelendők, amelyek szinte vonzzák a kemény valutát? — Természetesen elsősorban a nemes, drága halak. Növekedett az angolna iránti érdeklődés, s így fokoztuk a termelést is» e fajtából. Tavaly száz tonnát értékesítettünk NSZK-ban, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban. Idén ennél többet tudunk piacra dobni. Nagy a kereslet továbbá a pisztráng, a süllő, a harcsa, a kecsege, s nagy örömünkre az utóbbi időben a ponty iránt is. — Miért okoz ez örömet a halászoknak? A magyarok életében a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy tele vannak a halastavak és a folyók ponttyal. — Az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult a ponty, és több figyelmet fordítottak a növényevő fajtákra, az amurra és a busára. Tulajdonképpen most kezdenek ismét jobban érdeklődni a ponty iránt. Az amurt és a busát csak keleti országokban, szocialista piacon tudjuk értékesíteni, bár kis mennyiségben vásárolt tőlünk az idén Jordánia és Ku- vait is. Állandó hiánycikk Hazánkban közel százhatvanhárom hektáron tenyésztenek halat, bár ebben a területben benne van a horgászok birodalma is, ahonnan évente átlagosan négyezer-négyezerötszáz tonna kerül a fogyasztók asztalára. Megyénkben előkelő helyet foglal el a haltenyész- tésben a szigetszentmiklósi Halinno Gazdasági Társulás, a dömsödi Dózsa Tsz, és a százhalombattai Tehag. Ez utóbbi cég különösen érzékenyen reagál a piac változásaira, hiszen a fogyasztásra szánt halakon kívül ivadékokkal is kereskedik Nyugat-Európában. — Nem tudunk halivadékból annyit termelni, hogy ne lehetne eladni — mondja a Tehag termelési igazgatóhelyettese, Lévai Ferenc. — Igazából belföldön is elkelne az egész, vagyis állandó hiánycikknek számít. Persze igyekszünk külföldön is értékesíteni belőlük. Lengyelországba tízmillió forint értékben adunk el az idén növényevő fajtákat, mivel ezek nem fogyasztanak sok takarmányt, gyakorlatilag a vizekben található növényeken megélnek. S még egy előnyük van: nagyon igénytelenek, s ezzel együtt jár, hogy a szennyezettebb vizekben, is tenyészthetők. A Tehag ivadékforgalmazásának másik területe a díszhalivadék értékesítése. Ahogy fejlődik a kertkultúra, úgy nő az igény az aranyhalak iránt. Izraelbe, Ausztriába, Belgiumba és Nyugat-Németországba szálParipavásár Üllőn Háromnapos állami ménfelvásárlást rendezett az Állat- tenyésztő Közös Vállalat a hét közepén Üllőn a Dóramajorban. A vásár záró- és egyben legszínvonalasabb aktusa a csütörtök délelőtt tartott szépségverseny és szabad vásár volt. Ekkor ítélték oda azt a vándorserleget is, amelyet az 50 államilag felvásárolt ló közül a legszebb érdemelt ki. A közönség szavazatai alapján — 11-en voksoltak rá — az 1984-ben született magyar félvér Békáspuszta Harsona—9 nyerte el ezt a vándorserleget, amelyet dr. Cséfalvay Géza igazgató nyújtott át a tenyésztő és tulajdonos Bólyi Mező- gazdasági Kombinát képviselőinek. 11 órától a visszamaradt mének szabad vására hozott egy-egy vevőnek igazi izgalmakat, hiszen ezeknek a csodálatos paciknak elég borsos volt az áruk. Akadt olyan mén is, melynek nemcsak a formája, de az ára is gyönyörű volt. (200 ezer forint). Az idén ötödik alkalommal megrendezett ménfelvásárlás elnyerte a néző- és vásárló- közönség tetszését. A rendezők pedig így búcsúztak: jövőre ugyanitt! Verseny előtt: Marits Judit és a somogysádi mén: Gabika Kép és szöveg: Csécsei Zoltán Htunk belőlük évente több százezer darabot. Ezek az állatok sajnos rendkívül kényesek, s ez a mi malmunkra hajtja a vizet, hiszen többnyire nem képesek átvészelni az európai teleket, s ezért minden tavasz- szal újra kell őket telepíteni a kerttulajdonosoknak. Kalászok Algériában — Mikor 1974-ben létrehozták a Tehag-ot, az ENSZ Mezőgazdasági. és Élelmezésügyi Szervezete, a FAO támogatta anyagilag a megvalósítását. Ez azt jelenti, hogy fejlődő országok halászati szakembereit képezik itt ki a szakma fortélyaira, és a harmadik világ élelmezési gondjait megoldandó adnak el halgazdasági rendszereket Afrika és Ázsia országaiba. Vagyis nemcsak a jól fizető tőkés piacon kell partnereket szerezniük, hanem a gazdaságilag kevésbé izgalmas területeken is gondoskodniuk kell az élelmezésről. — Tavaly Algériában telepítettünk nagy mennyiségű növényevő halivadékot, amit az idén többmázsás tételekben halásznak le az afrikai szakemberek. A baj csupán az, hogy ott még ennek a műfajnak nincs hagyománya, s azok, akik ezzel foglalkoznak, nem is tudják igazából, hogy miként történik ez. Nincs meg hozzá a megfelelő szaktudásuk, hiányzanak az eszközök, s gondjuk van a tárolással, tartósítással. Ezért úgy határoztunk, hogy a közeljövőben itthonról utaznak ki Algériába magyar halászok, hogy a haltenyésztés tudományával megismertessék az algériai szakembereket. Persze a gyakorlati tapasztalatokon kívül elméleti ismeretek továbbadásával is hozzájárulunk a féjlődő országok élelmezési gondjainak megoldásához. Nemrég érkeztek például Százhalombattára indiai mezőgazdászok, akik három hónapos tanulmányút keretében négy hetet töltenek Battán a haliva- dék-tenyésztés tanulmányozásával. Fiedler Anna Mária Tegnap szerkesztőségünk vendége volt Balogh László, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Pest Megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő, aki tájékoztatást adott d tanácsi munka elmúlt fél évtizedéről, a jelenlegi és jövőbeli feladatokról. Emlékeztetett rá — amit mi, állampolgárok naponta érzékelhetünk —, hogy az államigazgatást sem kerülte el a reform. Egyebek között átszervezték a közigazgatást, érvénybe lépett az új választási rendszer, növekedett a helyi tanácsok önállósága, felelőssége, s a gazdálkodás rendje is alapvetően megváltozott. Mindezek hatására demokratikusabb a döntések előkészítése, meghozatala, hiszen az érdekek nyíltabban találkoznak, mint korábban. A tanácsi munka, a gazdálkodás korszerűsítése — nem utolsósorban az elfogadott kormányprogram alapján — tovább folytatódik. Helyben intézik A járások megszűnésére visszapillantva Balogh László elmondotta: az idő bizonyította az akkori döntés helyességét. A lakosság megelégedéssel fogadta, hogy az ügyek 96 százalékát helyben intézik. Ugyanakkor azt is el kell ismeri, hogy nem sikerült a szakemberek átirányítása a járási hivatalokból a helyi tanácsokhoz. A megyei tanács elnöke kitért az 1985-ös tanácsi választások tapasztalataira is. A többes jelölés intézménye kedvező fogadtatásra talált, s javult a tanácsok tagságának összetétele. Már az első időkben is nagyobb volt az aktivitásuk, a felelősségérzetük, mint korábban, mostanában azonban az elbizonytalanodás jelei mutatkoznak. Ennek több oka lehet, például az, hogy a ciklus felénél tartunk, hogy felértékelődött a szabadidő, s hogy nehezebb a gazdasági helyzet is. Az igazsághoz tartozik, az is, hogy a tanácstagok több oldalról is gyakran kapnak kritikát, ritkábban elismerést, pedig bizony azt is megérdemelnék. Ezen a megyei tanács változtatni kíván. A választások eredménye az is, hogy sok egyetemi és főiskolai végzettségű szakember került az elnöki székbe. A községekben 53, a nagyközségekben 64, a városokban százszázalékos a felsőfokú diplomások aránya. Beváltak az elöljáróságok is, amelyek egyre inkább a települések gazdái lesznek. Alsó sávban Az új tanácsi gazdálkodásról szólva Balogh László elmondta, hogy a kezdeti idegenkedés után megszokták, elfogadtak azt, ,s legtöbb helyen jól sáfárkodtak a pénzzel. Ez annak köszönhető, hogy a demokratizmus, azaz a helyi döntés, a helyi felelősséggel párosul. Az sem maradt ki a tájékoztatóból, hogy a nehezebb gazdasági feltételek között többségében csak az alsó sávban készített tervek valósulhatnak meg. Ennek ellenére a VII. ötéves terv eddigi esztendeit megfelelő eredménnyel zárta, zárja a megye. Ami a jövőt illeti: valószínűleg a források szűkülésével kell számolni, ezért alaposan meg kell gondolni, hogy mire költjük a forintokat. Ezzel összefüggésben szólt arról is, hogy szükség van az intézményi gazdálkodás reformjára is. A váci és kerepestarcsai kórház részese egy ilyen kísérletnek. Balogh László tájékoztatott azokról a feladatokról i , amelyek az államigazgatás, a tanácsok előtt állnak. Ezek részben politikai jellegűek, hiszen a párt XIII. kongresszusa, s a nemrégiben elfogadott kormányprogram ezen a sajátos területen is megszabja a tennivalókat. Most az a fontos, hogy kiálljunk és dolgozzunk a megfogalmazott célok eléréséért, hiszen ez az egyetlen lehetőség a kibontakozásra. A közeljövő feladata a kétszintű igazgatásra való áttérés is. Ennek már akadnak szemmel látható jelei, mint például a területfelelősi rendszer vagy az igazgatási társulások létrehozása. Jövőre valószínűleg néhány tanács kísérletképpen közvetlenül megyei felügyelet alá kerül. Papírmunka A tegnapi tájékoztatón, a tennivalók számbavételekor szóba került a bürokrácia, az adminisztráció csökkentése. Ahogy Balogh László elmondta: a sok papírmunka nem önmagáért való, hiszen például tavaly 242 ezer ügyet kellett határozattal lezárni a megyében. A jelenlegi jogi szabályozás — nem szólva a különböző szervek, intézmények számára készítendő jelentésekről, beszámolókról — teremt ilyen helyzetet. Ez persze nem jelenti azt, hogy helyben nem kell semmit tenni a munkastílus megváltoztatásáért. Balogh László végezetül lapunk munkatársainak kérdéseire válaszolt. K. L. A Pest Megyei Hírlap adészolgálata Mikor kell fizetni ?z adót? Úgy látszik, egyformán gondolkodunk Horváth Józseffel. Budapesti olvasónk ugyanis azt ajánlotta, hogy ne általában „magyarázzuk” az adóreform bevezetését, hanem konkrétan foglalkozzunk egy- egy témakörrel. Magunk is úgy tartjuk, hogy az a legcélravezetőbb, ha olvasóink kérdéseire válaszolva járulunk hozzá az információs űr betöltéséhez, a kételyek, félreértések eloszlatásához. Ezért hirdettük meg adószolgálatunkat, amelyben a beérkező levelekre válaszolunk. Előleglevonás Horváth József mindjárt három kérdéssel fordult hozzánk. Vegyük először az első kettőt, ezek ugyanis összetartoznak. Olvasónk azt tudakolja: mikor kell fizetni az adót? Valószínűtlen, hogy már a januári bérünk kézhezvételekor — írja —, hiszen akkor még honnan tudnánk, hogy menynyi lesz az éves keresetünk? Horváth József azt feltételezi, hogy adóelőleget fognak levonni, amit az év végén egy elszámolás követ. Arról is érdeklődik: hogyan tudja megtenni a vállalat, hogy annyival emelje a bért, hogy a dolgozó nettó keresete ne csökkenjen, hiszen januárban még nem ismeretes, hogy mennyi lesz az éves jövedelme? Mindez bonyolítjá az adminisztrációt, S ahogy olvasónk kérdezi: hogyan fogják ezt a mai színvonalon dolgozó bérelszámolók megoldani? Horváth József jól gondolkodik, ugyanis meg kell ismerkednünk az adóelőleg fogalmával. Az állampolgárok és az adóigazgatás érdekei egyaránt azt kívánják, hogy ha a magánszemélynek csak munkaviszonyból származó jövedelme van, akkor abból a munkáltató — hasonlóan a nyugdíjjárulékhoz — a jövedelemadót is vonja le. Ha valakinek egyéb forrásból is van adóköteles jövedelme, arra pedig az önadózás elve és gyakorlata vonatkozik, független attól, hogy jövedelme közü- lettő) vagy magánszemélytől származik-e. A munkaviszonyból származó jövedelem esetén a munkáltató kötelessége, hogy a dolgozóval és az adóhatósággal egyaránt elszámoljon. Ehhez azonban az kell, hogy , az illető nyilatkozatot tegyen arról. hogy a tárgyévben semmilyen más forrásból származó jövedelme nem volt. Bérek bruttósítása Az adóelőleg intézményének kettős indoka van. Egyr részt így biztosítható a költségvetési bevételek folyamatossága, másrészt az adófizető érdekének is megfelel, hogy hosszú idővel a jövedelem megszerzése után minél kisebb legyen a rendezendő adókülönbség. A különbözhet az év végén kell befizetni. túlfizetés esetén pedig visszatéríteni. Ez egyben válasz olvasónknak másik kérdésére is, hiszen az év végén korrigálni, pontosítani lehet az elszámolást, így a dolgozó nettó keresete — azonos feltételek és teljesítmény esetén •— nem csökkenhet. Ennek egyébként a bérek bruttósítása a biztosítéka. A személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésének egyik' feltétele éppen az, hogy a bérből és fizetésből élők nettó keresete változatlan maradjon. így a dolgozó az indulás pillanatában keresetvédettséget élvez. Ennek érdekében a bérekbe be kell építeni az új személyi jövedelemadót és a lineáris — egységesen 10 százalékos — nyugdíjjárulékot. A keresetbe tartoznak a bér és a különböző olyan jövedelmi források, mint a nyereségrészesedés és a nyereségprémium. A bruttósításnál tehát ezeket is figyelembe kell venni. A bérek nem bruttósítha- tók vállalati szinten egy megfelelő képlet alkalmazásával. Ez megváltoztatná a bérszerkezetet, lényegében leértékelné a teljesítményelvet. Különösen érvényes ez a vezetői szintekre, minthogy ott már elég magas lehet a havi alapbér, és ugyanakkor a mozgóbér aránya is. Tehát a bruttósítás alapja az egyéni kereset. S minthogy az új béreket személyre szólóan kell megállapítani, kétségtelen, hogy ez sok adminisztrációval jár. Ha még ehhez hozzáadjuk az általános forgalmi adóval összefüggő tennivalókat, akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy a vállalati, intézményi apparátusok nincsenek könnyű helyzetben. Egyes számítások szerint 20—30 százalék lesz az adminisztrációs terhek növekedése. S itt térünk vissza olvasónknak arra a kérdésére, — amivel nem áll egyedül —: hogyan birkóznak majd meg ezzel az érdekeltek? Erre csak azt felelhetjük, hogy kénytelenek lesznek megbirkózni vele. Különböző tanfolyamokon, valamint segédanyagokból juthatnak hozzá a szükséges ismeretekhez. A mindennapi gyakorlat során — reméljük — megszerzik azokat a tapasztalatokat, amelyeknek birtokában a kezdeti nehézségek után gördülékenyen mehet az adminisztráció. Táppénz és nyugdíj A bruttósítás esetében egyébként nem kell tartani tévedésektől. félreértésektől, hiszen annak módját, elveit és végrehajtási szabályait a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Ha a dolgozó bérét esetleg mégis ennek megsértésével állapítanák meg, akkor ez ellen maga is és a szakszervezet helyi szerve is munkaügyi vitát kezdeményezhet. Budapesti olvasónk harmadik kérdése így szól: ,mi lesz a táppénz és a nyugdíj alapja? Erre válaszolva először is azt kell tudni: a személyi jövedelemadó bevezetése miatt újra kell szabályozni azokat az alapokat, amelyekre a társadalombiztosítási ellátások épülnek. Ennek pontos részletei még nem ismeretesek. Any- nyi azonban bizonyos, hogv a nyugdíj alapja az adóval csökkentett nettó kere'et lesz. A tánpénz megállapítása pedig bruttóa’aora kerül. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíj kivételével a kereset- pótló társadalombiztosítási ellátások — például a táppénz, a gyes — adókötelesek lesznek. Kövess László
