Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

1987. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT &£úian 7 Személyi változások a szakszervezetek élén Aktív szerep a kibontakozásban A HÉT HÍREBHHHi KUKUCSKÁLÓ ® Lezajlott a Magyar Iparjogvédelmi Egyesüleí jubileumi közgyűlése. Q A Magyar Közgazdasági Társaság választmánya az ipari szerkezetátalakításról tárgyalt. 9 Szegeden országos kiállítást nyitottak meg, Hagyomány, építészet, természet címmel. Q A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége VIII. kongresszusának fővárosunk adott otthont.' © A hét híre az is, hogy Budapesten jövőkutatási konferenciát rendeztek. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A testület Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárá­nak tájékoztatója alapján megvitatta a szakszervezetek időszerű feladatait a gazda­sági-társadalmi kibontakozási program megvalósításában. A SZOT főtitkára beszámolt arról, hogy milyen eredmé­nyekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa július 10-i állásfoglalá­sában megfogalmazott tenni­valók végrehajtása. Megálla­pította, hogy az elmúlt idő­szakban számos kérdésben — viták és egyeztetések után — közeledett egymáshoz a kor­mányzati szervek és a szak- szervezetek véleménye. A Mi­nisztertanács munkaprogram­jának kidolgozásakor figye­Az Országgyűlés terv- és költségvetési, illetve jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga Bognár József és Antalffy György elnökletével együttes ülést tartott pénteken a Par­lamentben. A két testület meg­vitatta az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerülő, az álta­lános-forgalmi adóról, illetve a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavasla­tokat. s meghallgatta az egyes országgyűlési bizottságok elnö­keinek tájékoztatóját a terve­zetekkel kapcsolatos testületi vitákról, valamint a képviselői észrevételekről, a törvényho­zók módosító javaslatairól. A hagyományoktól eltérően az ülés — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — azzal kezdődött, hogy a két bizottság tagjai ész­revételeket tettek a törvény- tervezetekre vonatkozóan. Tö­rök Sándor (Szolnok megye) a lakosság rossz hangulatára, az állampolgárok cselekvő, alko­tó kedvének hanyatlására hív­ta fel a figyelmet. Ugyanakkor hangsúlyozta: nincs más kiút, mint az adó- és árrendszer re­formjának bevezetése. Ahhoz, hogy a lakosság kiálljon a ter­vezett törvény végrehajtása mellett, az eddig felvázoltak­nál erőteljesebb garanciákra van szükség. Javasolta: két esztendő elteltével az Ország- gyűlés kapjon részletes tájé­koztatást az adó- és árrendszer reformjával kapcsolatos ta­pasztalatokról. Antalffy György (Csöngrád megye) kiemelte: az adóreform nem elégséges esz­köz a gazdasági bajok orvos­lásához. A fogadtatásával kap­csolatos bizalmatlanság rész­ben azzal magyarázható, hogy nem lehet megnyugtatóan meg­ítélni a társadalmi hatását, és kérdéses az is: megszünteti-e a gazdaság funkciózavarait. Ügy vélte, hogy a személyi jövede­lemadó bevezetése a differen­ciálás ellen hat, hiszen a ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tók terhelése lesz a legna­gyobb. Pesta László, az Országgyű­lés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke elmon­dotta: a törvényhozók főként az adóreformhoz kapcsolódó szociálpolitikai intézkedések szükségességét hangsúlyozták, illetve a láthatatlan jövedel­mek bevallásának ösztönzésé­re, a nyugdíj melletti munka adóztatására vonatkozóan tet­tek észrevételeket. Stadinger István, az építé­si és közlekedési bizottság el­nöke utalt arra. hogy a kép­viselők a választópolgárok kérdéseinek állandó kereszt­tűzében állnak, s a terveze­tek részletes tanulmányozásá­ra nem volt elegendő idejük. Juhász Mihály, az ipari bi­zottság elnöke elmondotta: a testület egyetért a törvényja­vaslatok fő céljaival, az adó­reformot a gazdasági tisztán­látást segítő, az igazságosabb közteherviselést előmozdító, fontos szabályozóeszköznek tartja. Ugyanakkor aggályai­nak adott hangot amiatt, hogy a könnyűiparban nem lesz le­hetőség a műszaki haladás meggyorsítására, a kiemelke­lembe vette a mozgalom több javaslatát is. A jobb megértést és tisztán­látást szolgálta a SZOT és;a kormány vezetőinek augusz­tus 6-i munkamegbeszélése,, az elnökség augusztus 24-i ülésén a kormány készülő munka- programjáról folytatott kon­zultáció Grósz Károllyal, s Minisztertanács elnökével. Az eredményes szakszerve­zeti kezdeményezések közöti emelte ki a főtitkár a foglal­koztatáspolitikai alap létreho­zását, hangsúlyozva, hogy to­vább kell keresni a hatékony és teljes foglalkoztatás szem­pontjait figyelembe vevő megoldásokat, előtérbe állítva a regionális problémák meg­szüntetésére képes eszközöket. Az 1988-ra tervezett bér- és keresetszabályozásról szólva 1 dően jó teljesítmények díja­zására. A kereskedelmi bizottság álláspontjáról Hellner Károly titkár adott tájékoztatást. El­mondotta: a testület helyesli a két új adónem alapelveit, s a törvénytervezetekkel, az adó- és árreform bevezetésé­nek időpontjával egyetért. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület vé­leményét összegezve hangsú­lyozta: a képviselők belátják az adóreform bevezetésének elkerülhetetlenségét, de elvá­laszthatatlannak tartják azt a bérek és a szociálpolitika re­formjától. Cselőtei László, a mezőgaz­dasági bizottság elnöke ki­emelte: a kistermelők, kis­iparosok adóügyeivel kapcso­latos tanácsadásra alakulja­nak a tanácsoknál adóügyi bi­zottságok, s a Hazafias Nép­front lássa el az adóügyek társadalmi ellenőrzését. Fon­tosnak tartotta, hogy az úgy­nevezett kalákás építkezések­re vonatkozó adózási szabá­lyokat ismételten gondolják át, illetve igazítsák azokat a mindennapok gyakorlatához. A bizottság azt indítványoz­ta: a nyugdíjasok 108 ezer fo­rint jövedelemhatár felett adózzanak. Straub F. Bruno, a telepü­lésfejlesztési és környezetvé­delmi bizottság elnöke kifej­tette: a két új adónem beve­zetése nélkülözhetetlen eleme a gazdaság megújításának. A képviselők észrevételeire adott válaszában Medgyessy Péter pénzügyminiszter is­mertette az adó- és árreform­hoz kapcsolódó tervezett szo­ciálpolitikai programot. Esze­rint a hetven éven felüli nyugdíjasok teljes ellentétele­zésben részesülnek, minimá­lisan 330 forinttal emelik a havi járandóságukat. A hetven éven aluli nyugdíja­sok átlagosan 330 forintos kompenzálást kapnak. A csa­ládi pótlék gyermekenként mintegy 380—430 forinttal emelkedik. A tervek szerint a gyermekgondozási segély 300—330 forinttal lesz havonta több a mostani összegnél, s a gyermekgondozási díj idő­tartamát két évre terjesztik ki. A programban szerepel, hogy négyezerről hatezer fo­rintra nő az anyasági segély összege, valamint a három- és a többgyermekes családok beiskolázási támogatásként évente egyszer 2500 forintot kapnak. A tanácsok szociál­politikai segélykeretét 500 millió forinttal gyarapítják. Mindez összesen 24—25 mil­liárd forinttal terheli az álla­mi költségvetést. Az önerős lakásépítésről szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az építőanya­goknál fokozatosan megszün­tetik az állami támogatást. Ennek ellentételezéseként fel­emelik a szociálpolitikai ked­vezmény összegét. Az egy­gyermekes családok 40 ezer he­lyett 50 ezer, a kétgyermekesek az eddigi százötezerrel szemben százötvenezer, a 3—4 gyerme­kesek pedig 230 ezer helyett 400 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt kapnak. megállapította, hogy az egyes törekvéséiben közeledést je­lent a szakszervezetek által képviselt állásponthoz, de to­vább kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek a ma­gas hatékonysággal termelő, kötelezettségeiket maradékta­lanul teljesítő vállalatoknak megfelelő mozgásteret biztosí­tanak. A SZOT főtitkára külön is üdvözölte a kormányzatnak azt a szándékát, amely — a szakszervezetek kezdeménye­zésére — átfogó bérreform kidolgozására és annak foko­zatos megvalósítására irányul. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában a szakszervezetek aktív szerepet kívánnak vál­lalni. Baranyai Tibor ezután tájé­koztatta a testületet a népgaz­daság első félévi teljesítmé­nyeiről. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ezután személyi kér­désekben döntött. Ligeti Lász­lót és Palotai Károlyt — ér­demeik elismerésével — fel­mentette SZOT-elnökségi tag­ságukból és alelnöki tisztsé­gükből. Virizlay Gyulát — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette SZOT-titkársá- gi tagságából, SZOT-titkári tisztségéből, és megválasztot­ta a testület alelnökének. Pet­rák Ferencet megválasztotta a SZOT-elnökség tagjának, a SZOT alelnökének. Csikós Pált megválasztotta a SZOT- titkárság tagjának, a SZOT tit­kárának. Dr. Bartos Istvánt kooptálta a SZOT tagjainak sorába. ★ Az Elnöki Tanács Virizlay Gyulát, a szakszervezeti moz­galomban végzett több évti­zedes kiemelkedő munkássága elismeréséül a Magyar Nép- köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntette ki. A kitüntetést Gáspár Sán­dor, a SZOT elnöke adta át. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal, valamint a SZOT képviselői pénteken közös saj­tótájékoztatót tartottak bér- és munkaerő-gazdálkodási kér­désekről. Halmos Csaba állam­titkár, az ÁBMH elnöke el­mondta, hogy — bár elterjed­tek ilyen hírek — a kormány az idei évre a kedvezőtlen ten­denciák ellenére sem tervez bérstopot. Ezek a híresztelések is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok az elmúlt hónapok­ban a teljesítmények emelke­dése nélkül is fokozták dolgo­zóiknak a kifizetéseket. A jövő évi bérszabályozás­ról szólva azt is elmondta, (Folytatás az l. oldalról.) ge szakfőorvos is. Az Arányi Lajos-emlékérmet a tudomá­nyos bizottság dr. Hárdi Ist­ván kandidátusnak adomá­nyozta, aki 27 éve tevékeny­kedik Pest megyében, a me­gyei ideggondozó főorvosa, megyei szakfelügyelő. Flór Ferenc-emlékéremmel ismer­ték el dr. Rex-Kiss Béla kandidátust, a szigetszentmik- lósi rendelőintézet nyugalma­zott laboratóriumi főorvosát, aki ma is aktívan dolgozik a gyakorlati szakmai munkában éppúgy, mint az elméleti al­kotómunkában. A következőben dr. Vörös- marthy Dániel, a Pest Me­gyei Tudományos Bizottság elnöke adta át a meghirdetett orvos, gyógyszerész és egész­ségügyi középkáder-pályázat díjait. A kórházi orvosi kategóriában egy második dijat adtak ki: dr. Mészáros Imre (P. M. T. török­bálinti tüdőgyógyintézet) pálya­munkájáért. A rendelőintézeti or­vosi kategóriában három pályázót ismertek el második díjjal: dr. Munkasőrök helytállása SzemlegyakorSat A Munkásőrség Országos Parancsnoksága minden év­ben más megyében rendez át­fogó vizsgálatot, ellenőrzi a munkásőr-parancsnokságok, -egységek és -alapegységek te­vékenységét. A szemlebizott­ság tagjai számbaveszik, hogy milyen feltételek között dolgoznak és élnek a munkás- őrök, hogyan teljesítik a ki­képzési feladatokat. Az idén Komárom megye került sorra, ott rendezték meg a Gerecse ’87 elnevezésű országos pa­rancsnoki szemlegyakorlatot is. Pénteken Tatabányán Bor­bély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka a mun­kásőrök időszerű feladatairól, 1987-ben végzett munkájáról, Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első tit­kára pedig a megye politikai, gazdasági és társadalmi hely­zetéről tájékoztatta az orszá­gos és a helyi sajtó képvise­lőit. Borbély Sándor kiemelte, hogy a munkásőrök körében élénk visszhangot keltett a2 MSZMP Központi Bizottságá­nak gazdasági-társadalmi ki­bontakozási programja. A megvalósításért minden tőlük telhetőt megtesznek; munká­juk, teendőik jobb megszerve­zésével, elvégzésével járulnak hozzá a népgazdaság felada­tainak teljesítéséhez. Köteles­ségüknek tartják, hogy jól dolgozzanak munkahelyükön, mert tudják, hogy a gazdasági gondokból az eredményesebb munka, a teljesítmények nö­velése az egyetlen kivezető út. Immár hosszú évek gya­korlata bizonyítja, hogy a munkásőrök tenniakarása so­sem reked meg a szavaknál. Az idén, egyebek között nagy részt vállaltak abból, hogy a visontai Gagarin Hőerőmű re­konstrukciós munkálatai ha­táridőre befejeződjenek. A nagy nyári munka, az aratás idején Heves megye határá­ban 150 munkásőr váltotta egymást az arató-cséplő gépe­ken, hogy minél kisebb szem­veszteséggel takarítsák be a terményt. S e sort még hosz- szan lehetne folytatni. hogy a gazdasági követelmé­nyekkel összhangban a nettó keresettömeg 1988-ban 3 szá­zalékkal nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vál­lalatok valóban ennyivel emel­hetik a dolgozók bérét, mert ennek a 3 százaléknak egy ré­szét egyebek között leköti pél­dául az idei. évközi béremelé­sek áthúzódó hatása. A bértömeg-szabályozás mel­lett jövőre lesznek olyan te­rületek, amelyekre a viszony­lag szabadabb átlagbér-szabá­lyozást alkalmazzák majd an­nak érdekében, hogy ahol in­dokolt, bővíthessék a létszá­mot. Antmann Istvánt (dabasl szakor­vosi rendelőintézet), dr. Tóth Má­riát (gödöllői ideggondozó intézet) és dr. Szabó Gábort (dunakeszi szakorvosi rendelőintézet). A körzeti orvosi kategória egyetlen második díjasa dr. Sárossy Ti­bor, dunakeszi körzeti orvos. A gyógyszerészek kategóriájában el­fi CSSCSiül kis sláger szö­vege nagyon is igazat, okosat tudat, amikor azt lopja íü- Jünkbe, hogy ma van a hol­nap tegnapja. Az átlagos (és ezen a módon kezelt) állam­polgár azonban aligha gon­dol rá mindennapos cselek­vései közepette, ő most való­jában a jövőről (is) dönt. Megnyugtató, ha vannak a jövőre gondolásra szakembe­rek. A jövőre ugyanis, ha tetszik, ha nem tetszik, gon­dolni kell. Egy ma felépített ház (lakótelep) legkevesebb fél évszázadig marad a he­lyén, egy új út (amint nap­jainkban az M nulla jelű autópálya a megye érintett részén) sok évtizedre megha­tározza az adott terület fej­leszthetőségét és fejlődését. Ezeket a ma végrehajtandó döntéseket azonban tegnap hozták (sőt, gyakran nagyon is tegnapelőtt), azaz a teg­napból kell(ene) belekukucs­kálni a jövőbe, hogyan is lesz az, aminek lennie kell. Ha persze valóban lennie kell! Igazodva az országos vára­kozásokhoz (illúziókhoz), ké­szült olyan (jövőt kutató) me­gyei program a hetvenes évek elején, amely a nyolcvanas esztendők végére a lakás- probléma megoldását jelölte meg.reál is ...célként.;. Készült ‘olyan megyei településháló­zat-fejlesztési terv (szintén* az országos irányzatokhoz és törekvésekhez simítva), amely a jövőt úgy vélte fel­rajzolni, mint ami falvak sorát tünteti el a térképről és ugyanakkor minden tekintet­ben komfortos városok szép csapatát vonultatja fel. Le­hetne ironizálni tervezők és jövőkutatók számlájára csu- pána két. említett példa alap­ján is (és még mennyi más hasonló illusztráció kínálkoz­na!), de sem igazságos, sem hasznos nem lenne. A jövő­be kukucskálóknak ugyanis a lehetséges hatások olyan se­regét kell(ene) mérlegelnie, amelyek messze meghaladják még a számítógépekkel bőví­tett elemzési lehetőségeket is, nemhogy azokat a szerény adottságokat, amelyekkel a hazai tervezés évtizedek óta birkózik. Nélkülözhetetlen eleme pél­dául a jövőbe kukucskálás­nak a népességnövekedés elő­rejelzése, illetve az ún. mig­rációs trendek (azaz a terű­só díjat nyert dr. Kovács Miklós­né (Pest Megyei Gyógyszertári Központ) és harmadik díjat Tó- belné dr. Szarvasliázi Judit (PeSt Megyei Gyógyszertári Központ). A járóbeteg-intézeti szakdolgozók kategóriájában első díjat kapott Deres Zoltánná (P. M. T. Tüdő­gyógyintézet). A fekvőbeteg-inté­letek közötti népességmozgá­sok) felrajzolása. Készültek, készülnek ilyen programok a megyében — sokszor jósolt, de be nem következett pilla­nat például az, amikor a me­gye lakossága eléri az egy­millió főt —, ám ezernyi té­nyező sorában némely rész­elem másként viselkedett, mint azt a jövőt vázoló ter­vezők gondol(hat)ták. Az idén január elsején 985 ezer fő volt a megye népessége. 11 ezer lélekkel több, mint 1980- ban (ami persze nem csekély­ség), ám kiderült, hogy a mennyiségi növekedésnél egy­re fontosabbá válik a népes­ség megyén belüli mozgása, területi elhelyezkedése. For­ma szerint ugyanis a megye egészének a lakossága gya­rapszik, a valóságban azon­ban települések egy jelentős csoportjában fogyatkoznak az ott élők, míg a másik vég­ponton azok a helyek állnak, ahol gyorsan növekszik a lé- lekszám, közöttük pedig ott a derékhad, a nagyjából azonos lakosságú községekből, váro­sokból verbuválódva. S ha egyetlen (ugyan jelentős) té­nyezőben ennyi a bizonyta­lanság, ennyi a tévedési le­hetőség, akkor érdemes-e szorgalmazni a jövőbe ku­kucskálást? A kérdés nem úgy fogalmazódik meg, hogy érdemes-e. hanem így: ter­vezni kell, jövőt elemezni kell. A sokféle bizonytalan­ság, tévedési lehetőség elle­nére ugyanis, a jövő befolyá­solható! Éppen annak követ­keztében, hogy szembenézünk vele. Hálátlan szerep a jövőku­tatóké, hiszen az említett konferencián — harminc európai és ötven hazai szak­ember részvételével — a jö­vő technológiájának. társadal­mi összefüggéseit vitatták meg, amire aligha mondhatja rá bárki is, egyszerű téma, könnyű a jövőbe kukucskálni. A tévedésekkel egvíitt is jobb (hasznosabb) a jövőt szem­ügyre venni, mint vakon út­nak indulni a holnapok­ba...! Ez a jövőkutatásnak egyszerre alapelve és indoka, tehát az a szükséglet, ame­lyet a társadalmi-gazdasági valóság teremt a jövő idő vallatására, fontosabb, mint amilyennek a közvélekedés tartja. zeti szakdolgozók kategóriájában első díjas: Vigh Ferencné és Vágó Iraréné (Ceglédi Toldy Fe­renc Kórház, vártranszfúziós ál­lomás), második díjas Zsitva Ág­nes és Hódosiné Kemenczei Ag­nes (P. M. T. Semmelweis Kór­ház szemosztály), harmadik díjas Keresztúri Ferencné (Ceglédi Tol­dy Ferenc Kórház). Végezetül Lukácsi Gábor, a Cse­pel Autógyár vezérigazgatója át­adta az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését Rex-Kiss Béla nyugalmazott főorvosnak. Vállalati elismerést vett át dr. Vö- rösmarthy Dániel megyei szemész szakfőorvos, dr. Ecsedy Gábor megyei sebész szakfőorvos és dr. Kric&falvy Péter, a megyei ta­nács osztályvezető főorvosa. Az ünnepi megnyitót követő tudományos program három referátummal kezdődött: prof. dr. Árvái Attila, az Országos Kardiológiai Intézet főigazga­tó főorvosa, majd prof, dr. Gyenes György, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató- hetyettes főorvosa és dr. Krics- falvi Péter vezető témáihoz kapcsolódó előadásokkal foly­tatta munkáját délután a konferencia. Ma egész napon át folytatódik a tudományos munka, több szekcióban sza­badon választott témájú elő­adásokat hallgatnak meg a résztvevők. Kádár Edit Országgyűlési bizottságok ülése Szociálpolitikai program Keresetek és foglalkoztatás-politika Bérstop nem lesz az idén A betegségek megelőzése a cél A konferencia résztvevőinek egy csoportja (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom