Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

1987. SZEPTEMBER 3., CSÜTÖRTÖK információ híján százmilliós selejtezés Kevesebb pénzből többet lehetne Ha az Országgyűlés megszavazza, akkor rövi­desen bevezetik az új adó­rendszert, várhatóan új szabályozók lépnek életbe, s azt is sokan sejtik, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az iparban nagy vál­tozások várhatók. De va­jon mit tesznek azoknak a termelőegységeknek a ve­zetői, amelyeknél eddig megszokták a nagyobb fel- használást és a túlzott fel­halmozást? A sokmilliós értékeket „bespájzolok” közé tartozik a Pest— Nógrád—Komárom Megyei Mezőgazdasági Termelőesz­köz Kereskedelmi Vállalat — közismertebb nevén: az Agroker is. Ám az ő ese­tükben másról van szó, hiszen a nagy készletet nem saját talpon maradá­suk, illetve termelési biz­tonságuk, mint inkább a velük kapcsolatban álló nagyüzemek érdekében raktározzák. Elkésett igények — Néhány éve nem volt ekkora káosz a gépkereske- delemben, mint manapság. A termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok alig infor­málnak bennünket igényeik­ről; mezőgazdasági gépszük­ségletüknek mindössze 20—25 százalékát adják le rendelé­seikben — kezdi a nehéz helyzet bemutatását Lakatos Tibor vezérigazgató. Véleménye szerint a gazda­ságok nemcsak anyagi hely­zetük bizonytalansága miatt nem tudják előre megmonda­ni, hogy mire futja majd pénzükből, hanem komoly szerepet kap a megfelelő ter­vezés hiánya, valamint sok esetben a személyi jövedel­mek erőn. felüli növelése, ami természetesen az uj technika beszerzését ■ akadályozza.- - r.c '-u A bérkiáramlás fékezé­sét nem véletlenül akarta el­érni a kormány, ám a nagy­üzemek vezetőinek egy része ezt alig támogatja — foly­tatja. — Az okok között per­sze még több mindent meg lehet említeni. így például a termelőegységek nagy része bízik abban, hogy valamilyen csatornán hozzájuthat nyu­gati technikához. Jóllehet, a magyar körülményekhez, il­letve termésátlagokhoz az üzemek többségében megfe­lelne a csaknem ugyanolyan teljesítményű, de jóval ol­csóbb a szocialista országok­ból származó gép is. Utánrcndelés nincs —• Sajnos még mindig akadnak olyan gazdaságok, amelyek abban bíznak: a kor­mányzat olyan helyzetbe hoz­za őket, hogy bérlet útján vagy más módon tőkés gé­pekhez jutnak. Ez pedig ilyen gazdasági helyzetben csak hiú ábránd — mondja a vezérigazgató. — Arról már nem is beszélve, mennyire költséges az alkatrész-után­pótlás a drágább gépekhez és berendezésekhez. Igaz' ugyan, hogy ezeket a masinákat szin­te még a széltől is óvják, de ez az ellentmondást csak tovább növeli, tiiszen mikor látott már olyat, hogy valaki pél­dául egy MTZ traktort féltő gondoskodással kezelt volna? Pedig megérné, elhiheti. Felvetődhet a kérdés, hogy az Agroker szakemberei va­jon milyen rendszer szerint rendelik meg a szocialista és hazai gyártású technikát, s nem követnek-e el hibát, amelynek egyszérű következ­ménye a nagy értékű selejte­zés. A vezérigazgató arról tájékoztatott, hogy a piacku­tatók havonta járnak a gaz­daságokba az igények felmé­résére, a rendelések össze­gyűjtésére és a legfrissebb in­formációk kicserélésére. Ám ennek ellenére gyakran elő­fordul, hogy a vásárlók egyik napról a másikra döntenek beszerzési szándékukról. A kereskedelmi cég szakembe­rei csak az előző év forgal­mához, illetve az éppen ural­kodó tendenciákhoz tudják igazítani a következő időszak nagy értékű gépbeszerzését. Ez viszont nehéz dolog, mert a gyártóknak több mint egy évre előre le kell adni a rendeléseket. A tervezésnél figyelembe kell venni azt is, hogy 1981- től évente mintegy 20 száza­lékkal csökken a gazdaságok gépbeszerzése, s ebben az esz­tendőben már csak 500 millió forint körül alakul a három megyében az új technikára fordított pénz. Ez a tény a kereskedelmi vállalatot arra ösztönzi, hogy az eddigi íúí- készletezést csökkentse, s el­sősorban azokat: «.- gazdaságo­kat szolgálja ki, amelyek megfelelő rendelésekkel segí­tik az együttműködést. Laka­tos Tibor jó példaként emlí­tette a Rákosvölgye és a Rá­kosmezeje termelőszövetkeze­tet. A gépek forgalmazásán be­lül külön kell szólnunk az öntözőberendezésekről, hiszen a korábban meghirdetett program ellenére a készle­teknek szinte töredéke sem fogyott el. Nem azért, mert egy fejlettebb technika van kilátásban, mindössze arról van szó, hogy — a vezérigaz­gatót idézve — „annyit be­szélnek a szakemberek az öntözés gazdaságtalanságáról, hogy már maguk is elhi­szik”. Lakatos Tibor szerint ez a komolyabb eredményeket ho­zó gondolkodás hiányzik a mezőgazdasági kemikáliák al­kalmazásánál is. Igaz ugyan, hogy e tekintetben a megren­delések általában fedik a valóságos szükségleteket, ám a műtrágya-felhasználás né­hány éve alatt 20 százalékkal csökkent, a növényvédő szerek közül pedig elsősorban az ol­csóbb, kisebb hatóértékűek kerültek előtérbe, A termelőegységek irányítói közt bizonyára megfogalma­zódik a kérdés, hogy a jövő év elejétől milyen áremelé­sekre. illetve a forgalmazók részéről milyen engedmények­re lehet számítani. Erre a ve­zérigazgató a következőt mondta: Külön árengedmény — Ha az információk jók, akkor az ipari termelői árak csökkennek, ám az általános forgalmi adó következtében minimális áremelkedésre le­het számítani. Előfordulhat, hogy a műtrágyáknál az ál­lami támogatást megszünte­tik. Az eddigi forgalmazási értékek megtartása, illetve növelése érdekében évente két-három alkalommal ezután is megrendezzük árengedmé­nyes vásárunkat. Eszközeink egy részét már korábban is megpróbáltuk bérletbe és ke­reskedelmi hitellel kiadni, most azonban lehet, hogy na­gyobb szükség lesz ezekre a módszerekre, hiszen a gép­parkunk korszerű, az üzemek pénzügyi helyzete viszont nem a legjobb. Az alkatrész­ellátás az ufóbbi esztendők­ben jelentősen megjavult, ám a termelőegységeket oly módon próbáljuk a reális igények jelzésére sarkallni, hogy annak, aki időben ren­del, külön árengedményt adunk. Az Agrokernél tehát teljes kínálati piac van, s ahhoz, hogy ez megfelelően működ­jön, a partnerek segítségére, illetve a jobb, kölcsönösen tervszerű együttműködésre lenne szükség, v c v >. \ ­Bánsági György Pest megyei képviselők az adóreformról Nem népszerű - ám szükséges (Folytatás az I. oldalról) zást, közteherviselést hiva­tott előmozdítani. Méghozzá úgy, hogy a teljesítmények, a jövedelmek növelésére ösztö­nözzön. A főmunkaidő kere­sete után adózók nettó jöve­delme az első évben biztosan nem fog csökkenni. A bérek brüttósítása mindenütt köte­lező, annak módját a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Am szólni kell arról is, hogy a két adónem belépésével nö­vekedni fog az árszínvonal. Előzetes számítások szerint 13—15 százalékos emelkedést jelenthet. Meg kell jegyezni, hogy az adóreform megvaló­sítása nélkül is hasonló fejle­ményekre számíthatnánk. Meglevő gazdasági, társadal­mi problémáinkat most lát­ványosan hozza felszínre az adózás körül kialakult vita. Ugyanakkor látni kell, hogy egy megfelelő adórendszer jó­tékony hatással lesz a gazda­ságra, az életszínvonal alaku­lására is. A kormány egy szo­ciálpolitikai csomagterv kidol­gozásával igyekszik az érintett rétegek helyzetén javítani. A hogyan a lényeg A téma rendkívüli fontossá­gát jelzi, hogy az ülésen tizen­három felszólalás hangzott el. Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára (2 vk., Aszód) mindjárt az elején megfogalmazta képviselőtársai véleményét is: most már nem azon kell vitáznunk, hogy mit és miért, hanem azon, hogyan, összecsengtek ezzel a későbbi vélemények is, hiszen a képvi­selők egyetértenek a törvény- tervezet lényegével. Ám a részleteket illetően akadnak fenntartásaik, kérdéseik is, hi­szen a döntés felelőssége az övék. Szeretnének tisztán lát­ni, mielőtt így vagy úgy vok­solnának. Rugalmasság kell Dr. Lakos László, a jászka- rajenői Árpád Tsz elnöke (9. vk., Abony) arról tudakozó­dott: hova kerül az adóból be­folyó pénz? Több jut-e majd a jól gazdálkodó vállalatok­nak, vagy sem? S mennyi lesz a borítékban ott, ahol megfe­lelően mennek a dolgok, s ott, ahol nem? Dr. Varga János, a Monori Állami Gazdaság fő­állatorvosa (11. vk., Monor) úgy vélte: a láthatatlan jö­vedelmeket bizony nehéz lesz megadóztatni. Kárpáti András, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese (22. vk., Budakeszi) szerint szak­mai körökben, a vállalatoknál pozitívan értékelik az adóre­formot. Ugyanakkor emlékez­tetett arra, hogy az elfogadás­tól számított fél éven belül sehol a világon nem vezettek be ilyen horderejű törvényt. Nálunk ennél is kevesebb idő áll rendelkezésre, s ez súlyos adminisztrációs terheket rak a vállalatokra. Az adóreformmal egyetértve többen mégis bizonyos kétsé­geiknek adtak hangot. Polgár- di József, a Nyugat-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalat igazga­tója (17. vk., Dunaharaszti) úgy vette ki a törvényterve­zetből, hogy az az életszínvo­nal csökkenéséhez vezet. Sze­rinte nem ennek rovására kel­lene helyrebillenteni a költ­ségvetési mérleget. Hasonlóan vélekedett dr. Berdár Béla, a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság főigazgatója (25. vk., Bu­dakalász), aki így fogalmazott: az emberek szívesen vállal­nak terheket akkor, ha tud­ják, hogy hamarosan meglesz Cukorszegény, mégis ízletes Cél: az egészségesebb életmód Tegnap és ma arról tanácskoztak, illetve tanácskoznak, hogyan nö­velhető az egészséges rostos és szénsayas, de magas gyümölcstar­talmú italok fogyasztása. Erre igyekeznek megteremteni egy komp­lex vállalkozás kereteit. A termelést, a feldolgozást, az adagolás­hoz szükséges gépek gyártását és a készülék, valamint a termék forgalmazását az Integrált Termelői Italautomata Forgalmazási Rendszer fogná egybe, teremtene eladási piacot a szocialista orszá­gokban, s egyben termelési kapcsolatokat építene ki. A Skála World Trade pedig a nemzetközi kereskedelem másik területén,, a tőkés versenybe vezetné be a termékeket. A nagyszabású vállalkozás mögötti kutatási munkáról dr. Rigó Jánost, az Országos Die- tetikai Intézet vezető főorvosát kérdeztük. — Az iparilag fejlett or­szágok lakóit egyre inkább fe­nyegeti az elhízás és az ér­rendszeri betegségek veszélye. Újjáépített utak. Törökbálint belterületén ezekben a napokban mintegy 2500 négyzetméter új útfelület készült el. A munkák egy részét a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat tárnoki üzemmérnökségének szakemberei végezték el. Képünkön a Széchenyi István szocialista bri­gád tagjai gépeikkel a Szent István utcában terítik le, hengerezik be a forró aszfaltot. (Hancsovszki János felvétele) Az egyik fő ok mindenki ál­tal ismert; a helytelen táp­lálkozás. Az ötletet tulajdon­képpen ennek a problémának az enyhítése adta, — Mi az önök által népsze­rűsített almaié előnye? — Az emberek nagyon ke­vés növényi rostokban gazdag táplálékot fogyasztanak, vi­szont zsírt és cukrot annál többet. Ezt a megbomlott egyensúlyt szeretnénk legalább részben helyrebillenteni. Az almaié ugyanis pótolhatja a rosthiány egy részét, s fiziko- kémiai tulajdonságánál fogva elősegíti a könnyebb emész­tést. Igaz ugyan, hogy a gabo­naipar termékeivel is meg le­het valósítani egy egészsége­sebb táplálkozási módot, de az almalének megvan az az elő­nye, hogy magas a vízben ol­dódó cellulóztartalma is. — Milyen betegségek meg­előzésében segít az ivóié, il­letve a rostdús táplálkozás? — Sajnos már szinte nép­betegségnek nevezhetők a vas­tagbélbetegségek. a különböző gyomordaganatok, a cukorbe­tegség, az érelmeszesedés, a szívizom-elváltozások és még hosszan lehetne sorolni. Az említett kórok megelőzésében mindenképpen jelentős szere­pe lehet az általunk kikísér­letezett italnak. — Ezek szerint, ha a kuta­tások eredményei beigazolód­nak, s a gyártás és az auto­matakínálat megfelelő ösz- hangja megvalósul, akkor — ha nem is egy-két év alatt — látványos javulás várható? — A kísérletek jó ütemben haladnak, tehát mind több az eredménye. Csak a gazda­sági teljesítmény növelésével lehet kivezetni az országot a gazdasági gondokból. Az ülésen felszólalt Sarlós István is. Mint mondotta: a parlamenti vita kiindulópont­ja az kell hogy legyen: szük­séges-e az állami bevételek nö­velése, az igazságos és általá­nos közteherviselés? Ha igen, akkor — az ésszerű javaslatok bedolgozásával — a parla­mentnek el kell fogadnia a törvénytervezetet. Elképzel­hető, hogy egyik-másik parag­rafust meg kell változtatni. A megfelelő megoldáshoz mind­két oldalról — a képviselők és a kormány részéről — rugal­masságra van szükség. Hasonlóan foglalt állást Krasznai Lajos is: számba kell venni valamennyi alternatívát, s alapos megfontolás után kell dönteni. A legésszerűbbet, a leghatékonyabbat, a leg­célravezetőbbet kell választa­ni. Egyvalamihez nem férhet kétség: a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági folyamatokat meg kell fordítani. Tiszta képet! A képviselőik hozzászólásai­ra. kérdéseire adott válaszok­ból sok minden kiderült. Su- rányi Imréné és Kmety István, a Pénzügyminisztérium osz­tályvezetőinek gondolatait így lehetne összegezni: egy kor­szerű gazdasághoz szükségsze­rűen hozzátartozik az adóre­form. Márpedig Magyarország­nak ilyen gazdaságra van szüksége. Maradtak azonban megválaszolatlan kérdések is. Ez arra figyelmeztet, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakáig hátralevő időt jól kell kihasz­nálni, hogy tiszta kép táruljon a képviselők elé, és felelős döntés szülessen. Annyi már most is bizonyos: a két adó­nem bevezetése nem népszerű dolog. Nem az az egész vilá­gon. De — szükséges. Kövess László cukrot tudunk kivonni az al­maléből, tiszta gyümölcsvelő hozzáadásával. S ez már azért is fontos, mert így várhatóan a magunk oldalára tudjuk ál­lítani a most még a sok cuk­rot tartalmazó szörpöket és szénsavas üdítőket fogyasztók táborának egy részét. S nem­csak az egészségesebb össze­tétel, hanem az ivóié élveze­tes íze, illetve az alacsony ár miatt is. — A dolgozók egészségének megóvása mellett milyen hasz­nuk lesz azoknak a vállala­toknak, amelyek vásárolnak az almasűrítményes automa­tákból? — A legfőbb cél természe­tesen az egészséges, energia- szegény táplálkozási szokások meghonosítása, de emellett az iskolákban és a vállalatok­nál ily módon megoldható a védőital-ellátás is viszonylag olcsón; valamint nem szabad elfelejteni azoknak a gyártók­nak a hasznát sem, amelyek az ital, illetve az automaták előállításával foglalkoznak. Arról nem is beszélve, hogy az almatermelő gazdaságok szintén meg tudják oldani a gyümölcs eladását, illetve fel­dolgozását. Nem véletlen te­hát, hogy ez a téma a nem­zetközi és a hazai táplálko- zástani kutatások középpont­jába került. — Végül az elmondottak alátámasztására ismertetek egy vizsgálati eredményt, amely a közelmúltból, a volt gödöllői járás ■ területérői szár­mazik. Szakembereink meg­vizsgáltak jó néhány 3 és 6 év közötti gyermeket, s több mint felük ínygyulladásban szenvedett. Már ilyen kis kor­ban több mint 100 gramm cukrot fogyasztanak naponta a vizsgált apróságok. Ilyen ét­kezési szokásokkal egyáltalán nem látom biztosítottnak egészséges fejlődésüket. Szájtátva Védekezés Alszent szemforgatás lenne úgy tenni, mintha nem ven­nénk észre azt, amit lehetetlen nem észrevenni. Tovább mér­séklődik a megyében a lakás­építés. Az idén, az év első felében például tizenkét száza­lékkal kevesebb otthonra ad­tak ki használatbavételi en­gedélyt, mint tavaly a kezdő hat hónapban. S ennek a saj­nálatos folyamatnak természe­tesen vannak sajnálatos kö­vetkezményei (a többi között, sok más mellett) a termelés­ben is. Mintha zsinóron húz­nák együtt a kettőt, azt mond­ják a Budai Téglaipari Vállalatnál, kisméretű téglában számolva IS—17 százalékkal ke­vesebb árut tudnak az idén értékesíteni, mint tehették ezt 1985-ben. A kényszerű lakossági maga­tartásnak tükre tehát a ter­melési, értékesítési lehetőség, de mert a vállalat kollektívá­jának élnie (keresnie) kell, elkerülhetetlen a védekezés. Aminek sokféle módja lehet és van is, a népgazdasági mére­tekben alkalmazott és legked­veltebbek közül csupán egyet említünk, az áremelést... A védekezésnek azonban van olyan módja Is, ami tagadha­tatlanul nehezebben hasznosít­ható, ám társadalmi hasznos­sága (és a vevő szemszögéből nézett előnyössége) vitathatat­lan. Ez a mód a korszerűbb, az értékesebb, a nagyobb hasz­nálati célszerűséget magában hordó áruk kínálatának a nö­velése. A téglapiarl cég ezzel él, nem eredménytelenül. Ilyen termékük a fokozott hőszige­telési előírásoknak hőszigete­lő vakolat nélkül is eleget te­vő falazóblokk és felesidom. Az árunak sikere van, azaz megalapozottnak ítélhető a vé­dekezéshez fűzött reménv. Ami szerint 1990-re termelésüknek már hetven százaléka lesz nagy üregtérfogatú (jó hang- és hőszigetelő tulajdonságú) gyártmány. Amit a vásárlók keresnek. S éppen ezért áll szájtátva az ember. Mert ugye, micsoda „különcködés” az, amikor a termelő azt termel, amit a felhasználók, a vásár­lók keresnek...?! Ilyen ra­vasz módon védekezni! Ds nagy kár, de nagy baj, hogy az ilyen védekezési módnak kicsiny a gazdálkodók nagy körében á népszerűsége! MOTTO

Next

/
Oldalképek
Tartalom