Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK FELADATTERVE (Folytatás az X oldalról) ugyanakkor a tanácstagi mun­ka színvonalának, javulása las­sú. A megváltozott tanácsi gazdálkodási rend a fokozódó gqíidok ellenére nagyobb he­lyi önállóságot biztosított, ami nagyobb felelősséggel párosult, és új elemekkel bővülő párt­irányítást követelt. A társadalmi élet demokra­tizálódási folyamata decentra­lizálta a döntésszinteket, meg­növelte a vezetők felelősségét, egjníttal a káderpolitikái mun­ka jelentőségét fs. Ugyanak­kor nem tudatosult még min­denütt megfelelően, hogy elő­relépésünk egyik záloga lehet a vezetők helyes kiválasztása, a magasan kvalifikált értel­miségiek és munkások képes­ségének kamatoztatása. A de­mokrácia kiszélesítésével nem erősödött arányosan a tulaj­donosi tudat, a fegyelmezett végrehajtás, a felelősségérzet. Az agitáció és a propagan­da mindenekelőtt a pártokta­tás, pártnapok és munkásgyű­lések, illetve politikai vitakö­rök keretében igyekezett köz­vetíteni a gazdaságpolitika céljait, a megvalósítás esz­közrendszerét, bemutatni a pártszervezetek feladatait a gazdasági munkában. Minden formában követelmény volt a helyi körülmények és tenniva­lók elemzése is. Nem sikerült azonban kel­lőképpen ráirányítania a fi­gyelmet arra, hogy gazdasági­társadalmi céljaink megvalósí­tásáért mindenki a saját he­lyén, feladatkörében tartozik mindenekelőtt felelősséggel. Nem voltunk elég eredménye­séit a megértés, az eszmei azonosulás egységes cselek­vésre váltásában. Szerepet ját­szott ebben az is, hogy az elmélet és a gyakorlat között egyre nagyobb a rés: a kitű­zött és a propagandában is képviselt célok érdekében nem jelentek meg, vagy késtek a várt következetes felsőbb és helyi intézkedések. Az el­múlt időszakban — ennek kö­vetkeztében is — a párttagok és a pártonkívüliek körében egyre erősödött a türelmetlen­ség és á kiábrándultság. Nőtt a gazdáságfejleSztéü elképze­lések helyességét vitatók és megvalósíthatóságukat meg­kérdőjelező!? száma. E tenden­cia visszaszorítására a gazda­ságpolitikai propaganda esz­közei önmagukban elégtelen­nek bizonyultak. II. Pest megye párttagsága az MSZMP KB gazdasági-társa­dalmi kibontakozással kapcso­latos állásfoglalását alapszer­vezeti taggyűlések keretében tárgyalta meg. A munka az egységes értelmezés és a he­lyi tennivalók kidolgozása je­gyében indult meg. A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a pártélet min­den területén és szintjén egy­idejű és egyirányú elmozdulás szükséges, az elkövetkező idő­szakban erőinket a kibontako­zási folyamat politikai eszkö­zökkel való segítésére kell összpontosítanunk. A testület kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a gaz­dasági feladírtok végrehajtása érdekében növelni kell a párt­irányítás hatékonyságát. Erő­síteni kell munkánk elvi, po­litikai jellegét; az érzékelő, elemző, jelző funkciók fej­lesztésével nagyobb figyelmet kell fordítani a végrehajtás szervezésére, a politikai el­lenőrzésre. Tovább kell erő­síteni a pártdemokráciát, nö­velve a pártszervezetek ön­állóságát és felelősségét, szé­lesíteni a tömegkapcsolatokat. Nagyobb szükség van a politi­kai vitákra, személyes beszél­getésekre, ahol alkalom nyí­lik, ott a problémák feltárá­sára, a tisztánlátás elősegíté­sére O A megyei pártbizottság meggyőződése, hogy a gazdaságpolitikai munkában a kibontakozás legfontosabb ga­ranciája — hosszabb távon — a gazdasági reformok meg­valósítása. Az új adórendszer bevezetésével átmeneti gazda­sági, társadalmi feszültségek keletkeznek. Szükséges, hogy az irányítás — főként a kez­deti időszakban — kiemelt figyelemmel kísérje a folya­matot. Megváltozik — kitisz­tul — a vállalatok és szövet­kezetek helyzetének megítélé­se. A kibontakozás alapvető feltétele a jelenlegi helyzet reális megítélése, a gazdaság­talan tevékenységek vissza­szorítása, esetleges felszámo­lása, az alacsony hatékonyságú termelést folytató gazdálkodók tevékenységének kritikus elemzése. Kihasználható tar­talékok rejlenek az üzemek belső érdekeltségi rendszeré­nek továbbfejlesztésében, a kollektívák vállalkozásszerű munkavégzési feltételeinek és vagyonérdekeltségének meg­teremtésében, a főmunkaidő becsületének helyreállításában. O A testület a gyorsításhoz való nagyobb hozzájáru­lás érdekében a gazdaság mi­nőségi jegyeinek javításában további érzékelhető előreha­ladást tart szükségesnek. — A műszaki fejlesztés gyorsítása érdekében a ma­gas felkészültségű, alkotó ér­telmiségiek anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyreállítá­sa elengedhetetlen, ezt helyi politikai eszközökkel is támo­gatni kell. — A külkereskedelmi tevé­kenységben a népgazdasági egyensúly megteremtésének követelménye alapvető gazda­ságpolitikai elvárás. Várható, hogy teljesítése érdekében a külkereskedelem szervezet- rendszerét, a gazdálkodók ér­dekeltségét érintő változtatá­sokra kerül sor. A megye gazdálkodó szerve­zetei arra készüljenek, hogy az export volumenének növeke­désében egyre inkább a gaz­daságosság szerinti szelekció fog érvényesülni. Ezt a tá­mogatások fokozatos csökken­tése is kényszeríteni fogja. Elengedhetetlen feladat, hogy az exportálók e követelménye­ket szem előtt tartva vizsgál­ják felül gyártmányaikat és a piaci versenyképesség szem­pontjából minősítsék. Szocia­lista viszonylatban keresni kell a közvetlen gazdálkodói együttműködés felvételének lehetőségeit. Az importgazdál­kodásban szintén az egyen­súlyi követelmények lesznek meghatározóak.. Elsőrendű szém’pőritJ az import gazdasá­gos felhasználása, a tőkés be­szerzés hazai, illetve szocia­lista viszonylatból történő helyettesítése. A szűkösség ol­dására a vegyesvállalati meg­állapodásokban, az árucseré­ben és más kapcsolatokban el­érhető lehetőségekre is építe­ni kell. A szövetkezeti moz­galom legyen kezdeményezője az olyan kisvállalkozások lét­rejöttének, amelyek tőkés im­port gazdaságos kiváltására alakulnak. A piaci munkában erősíteni szükséges a hosz- szabb távú üzleti kapcsolato­kat. Nagyobb mértékben kell támaszkodni a piackutatás, piacszervezés módszereire. Ahol a lehetőségek adottak és indokolt, a közvetlen piaci je­lenlét legyen a cél, kezdemé­nyezni kell az alanyi külke­reskedelmi jog megszerzését. A külkereskedelmi vállalatokkal kialakult kapcsolatok javításá­ban, az export-import tevé­kenység szervezésében tá­maszkodjanak jobban a me­gyei külkereskedelmi megbí­zott munkájára. — Az önkormányzati funk­ciókat az ott dolgozó kommu­nistákon keresztül tovább kell erősíteni, növelve ezek demok­ratikus jellegét. A korábbi­nál nagyobb figyelmet igé­nyel a tanácsi irányítás, a szövetkezeti demokrácia és az új vállalatirányítási formák tapasztalatainak értékelése, a helyi feladatok meghatározá­sa és javaslatok kidolgozása a központi intézkedések megho­zatalára. — A vállalati gazdálkodás filozófiája váljon egyértelműb­bé és világosan fejeződjön ki a szervezettség fokozása. a termelési költségek csökken­tése, a szolid árpolitika, vala­mint a kooperációs kapcsola­tok fejlődésén keresztül. — A gazdasági szerkezet át­alakításából adódó hatások in­dokolttá teszik a megyei mun- kaeröm.érleg változásának fi­gyelemmel kísérését, a pilla­natnyi munkaerőhelyzet ala­pos ismeretét, a változás ten­denciáinak elemzését. Ameny- nyiben szükségessé válik új munkahelyek létesítése, en­nek alapja a termelés bőví­tése, a piacépítés legyen, szá­molva a lakossági pénzek ér­tékpapírokon keresztül tör­/ ténő nagyobb mértékű bevo­nására. Az új munkahelyek el­sősorban a szövetkezeti moz­galmat erősítő, oszthatatlan vagyont gyarapító vállalkozási formákban jelenjenek meg. — A veszteséges vállalatok, gazdasági egységek esetében az eddiginél szigorúbban és dif­ferenciált formában kell se­gítséget nyújtani — figyelem­be véve a rövid és hosszú tá­vú érdekeket. Elsősorban azok a gazdasági egységek kapjanak segítséget, melyek önhibáju­kon kívül kerültek nehéz helyzetbe. A megyei pártbizottság véleménye szerint a gaz­daság szerkezetének átalakítá­sa Pest megye iparát is érin­ti, azonban nagyobb létszá­mot érintő tevékenységek gyors ütemű, tudatos vissza­fejlesztésével nem kell szá­molni. Szükséges azonban a meglévő termelési és termék- szerkezet átalakítása, az új igényekhez való hozzáigazítá­sa, A megyébe települt, dön­tően háttéripari jellegű fel­dolgozóipar fejlődése hosszabb távon biztosított. Fokozottan támogatni kell a működő tő­ke bevonását a fejlesztésekbe. — A vegyipari termelés to­vábbi dinamikus fejlesztése a cél. Ezen belül a DKV-nak a kőolaj-feldolgozás szinten tar­tása mellett korszerűsítéssel, a mélyebben feldolgozott ter­mékek arányának növelését kell elérnie. Növekedjen szá­mottevően a műanyag-feldol­gozás. a fotokémiai cikkek és a biokémiai anyagok gyártá­sa. — A termelési szerkezet na­gyobb arányú módosítása szük­séges a gépiparban. Alkal­mazkodjon jobban a közúti járműipar növekvő követel­ményeihez. Növekedjen — fő­ként az IMI, a Ganz Áram- mérőgyár. a Mechanikai Mű­vek, a Pestvidéki Gépgyár, a HAGY tevékenységében — a kevesebb anyag- és energia­felhasználást igénylő elektro­nikai, energetikai és műszer­ipari alkatrészek, berendezések aránya. —- A villamosenergia-ipar termelése alkalmazkodjon a : népgazdasági igényekhez. A DHV rekonstrukciója idején is javuló gazdálkodással old­ja meg a csúcserőművi üzem­vitelt. — A könnyűipari üzemek fő feladata — számblva az erősödő piaci versennyel — a hazai kereslet színvonalas kielégítése és az igényekhez jobban alkalmazkodó termé­kek előállítása, emellett töre­kedjenek a gazdaságos ex­portra, fejlesztéseikben igye­kezzenek kihasználni a ve­gyesvállalatok alapításában rejlő lehetőségeket. — Az építőanyag-ipar jobb minőségben és nagyobb vá­lasztékban elégítse kj a szű­külő keresletet. A felszabadu­ló kapacitásokat — a piacku­tatásra jobban támaszkodva — új termékek gyártásával hasz­nálja ki, mérje fel a gazda­ságos exportlehetőségeket. — A kivitelező építőipar — a tovább szűkülő piacon — elégítse ki a változó, fizetőké­pes keresletet. Az árak növe­kedése az indokolt ráfordítá­sok mértékét ne haladja meg. Jelentősen javuljon az el­végzett munka minősége és szervezettsége. O A megyei pártbizottság fontosnak tartja az élel­miszer-gazdaság differenciált, vertikális és piacorientált fej­lesztését. A belső ellátás emel­kedő színvonalú biztosítása mellett fokozni kell az ex­portorientáltságot. A termelés szerkezetét a kül- és belpiaci igények, a kutatások legújabb eredményei, az anyag- és ener­giatakarékos, a környezetet kímélő technológiai megoldá­sok figyelembevételével kell kialakítani. Kiemelten kell ke­zelni és segíteni a megyei sa­játosságokat rejtő, nagy , tar­talékokat hordozó biotechno­lógiai kutató-fejlesztő mun­kát, az alacsony hatékonyság­gal dolgozó mezőgazdasági üzemek tevékenységét, új le­hetőségek, módszerek feltárá­sát a homoki gazdálkodásban, a gyep- és az erdőgazdálkodás fejlesztését, a racionális föld- hasznosítást. Javítani kell az alapanyag-termelés és -fel­dolgozás összehangoltságát. Nagyobb mértékben kell tá­maszkodni a gödöllői agrár öktató-kutató-fejlesztő bázis szellemi kapacitására. — A mezőgazdasági alap- tevékenységben — nagyfokú termelési heterogenitás, ’’áros- ellátó jelleg, a kiegészítő te­vékenység országos átlagot meghaladó aránya figye­lembevételével — a mennyiségi szemlélet helyett a magas béltartalma értékkel rendelke­ző alapanyagok, kiváló mi­nőségű tenyész- és szaporító­anyagok, vetőmagok, vala­mint a fehérjenövények gaz­daságos előállítását kell elő­térbe helyezni. A piaci igé­nyeknek , megfelelően alkal­mazkodva a változásokhoz, to­vábbra is részt kell venni a gabona- és húsprogramban. A gyenge „termőhelyi értékű” homoktalajokon meg kell vizs­gálni a gyógynövények és az illóolajat adó kultúrák terme­lésének, valamint az energeti­kai célú erdőgazdálkodás megteremtésének lehetőségét, — A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége to­vábbra is meghatározó jelen­tőségű marad, a termelésben elfoglalt részaránya, nyereség- termelő és költségviselő ké­pessége alapján. A jövedelme­zőség javítása mellett rugal­masan kell alkalmazkodnia a szerkezetátalakítási program­hoz. A versenyképesség megtar­tása és erősítése a műszaki fejlesztés gyorsítását, a tech­nológia megújítását követeli meg. A helyi munkaerő fog­lalkoztatására alapozva diffe­renciáltan növelni kell a te­lepített ipar részarányát. Ki­emelten indokolt fejleszteni az élelmiszer-feldolgozást, az eh­hez kapcsolódó csomagoló­anyag gyártását, valamint a mezőgazdasági gépgyártásit és háttéripari tevékenységet. Az egyéb ipari területek tartós, hosszú távú kapcsolatok ki­alakításával kötődjenek szo­rosabban az iparvállalatokhoz. Az építőipari tevékenység ver­senyképessége, a szervezetek rugalmasságának növelésével, a gazdálkodás hatékonyságá­nak emelésével teremthető meg. — Erősíteni kell a nagyüze­mek, a háztáji és kisegítő gaz­daságok integrációs kapcsola­tát az - állattenyésztés:. , és a kertészeti termékelőállítás te­rületén. Emellett fel kell ké­szülni az új gazdálkodási for­mák térhódítására. E terüle­ten is fokozni kell az egyedi, kistételes exportlehetőségek kihasználását. — Az élelmiszeriparban a feldolgozottság! fokot növelő, a minőséget javító és válasz­tékot bővítő, a korszerű táp­lálkozás igényeit figyelembe vevő tevékenység kerüljön előtérbe. A tartósítóiparnak növelni kell a csomagolás színvonalát, a márkajellegű, konvertibilis piacon is jól ér­tékesíthető, extra minőségű termékek előállítását. A hús­iparban a minőség javulásá­hoz, a külpiaci igények ki­elégítéséhez technológiai meg­újulás szükséges. —■ A termelési rendszerek a biológiai-műszaki-technikai és technológiai háttér fejleszté­sén túl vállaljanak nagyobb szerepet a termékek piaci el­helyezésében. O A lakosság élet- és mun­kakörülményeinek diffe­renciált javítása — a szük­ségletek szigorú rangsorolásá­val — a szűkülő források mel­lett is fontos feladat. Ehhez a helyi erőforrások — ezen belül a lakossági pénzeszközök — további mobilizálása szük­séges, javítani kell a tanácsi gazdálkodás hatékonyságát, tö­rekedve a bevételek növelésé­re, szigorú költségtakarékos­ságra, az együttműködési tar­talékok feltárására. Az agg­lomeráció fejlesztését változat­lanul kiemelt figyelem kí­sérje. — A meglévő területi elté­rések, valamint a várhatóan tovább differenciálódó igé­nyek figyelembevételével el­sősorban az alapellátás meny- nyiségi és minőségi fejleszté­se kapjon hangsúlyt. — A lakosság egyes réte­geinek életszínvonal-csökkené­se a helyi szociálpolitika elé új és növekvő követelménye­ket támaszt, amihez szemlé­letben és a szervezeti-intéz­ményi feltételek biztosításával is alkalmazkodni kell. — A lakásgondok enyhítésé­hez a lehetséges támogatások­nak a rászorultság mértékétől függő alkalmazása mellett a lakás- és telekgazdálkodás eredményességét növelő esz­közök bővítése szükséges. — A környezetvédelmi fel­adatokra a termelő és nem ter­melő infrastruktúra fejleszté­sére fordítható erőforrások ha­tékonyabb felhasználása in­dokolt. III. O A megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a gazdaságpolitikai munka­módszerek továbbfejlesztésével a pártszervezeteknek több idejük jusson a tendenciák, jelenségek alaposabb, komp­lexebb, életszerűbb minősíté­sére. Énnek érdekében job­ban kell támaszkodni a külön­böző irányító, ellenőrző, fel­ügyeleti szervek, bankok szak­mai megítélésére. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a pozi­tív és negatív tapasztalatok elemzésére. A szerkezetátala­kításhoz többirányú központi intézkedések kapcsolódnak. A testület fontosnak tartja, hogy a központi programok végre­hajtását nem fékezhetik he­lyi érdekek, szűk látókörű szakmai megközelítések. Ezért a pártszervezetek részéről elv­szerű és nagyon következetes magatartásmód szükséges. A megyei pártbizottság és a vá­rosi, városi jogú pártbizottsá­gok nem vállalhatják fel az üzemek termelési-gazdasági ügyeinek intézését, helytelenül értelmezett érdekeinek védel­mét, képviseletét. Szükséges viszont, hogy javaslataikkal, kezdeményezéseikkel segítsék a kibontakozást. Kiemelt fi­gyelmet kell fordítani a mun­kaerő- és -eszköz-átcsoportosí­tással járó feszültségpontok feltérképezésére, a képzéssel, átképzéssel kapcsolatos mun­kák előkészítésére és azok tu­datos irányítására. O A megyei pártbizottság az agitációs és propagan­damunka középpontjába a gazdasági és társadalmi kibon­takozás programjának meg­ismertetését, elfogadtatását, a végrehajtásra történő mozgósí­tást, a felmerülő kérdések megválaszolását és folyamatos értelmezését helyezi. Ennek érdekében be kell mutatni, hogy a program reális, vég­rehajtható, a megkezdett re­formfolyamat része. A pártta­gok és szövetségeseink kö­rében is tudatosítanunk kell, hogy az ország fordulóponthoz érkezett, a program cselekvő támogatása, a végrehajtásban való konkrét részt vállalás az előttünk álló időszak alapve­tő kérdése. — Világossá kell tenni, hogy a program szocialista ala­pokon álló, szakaszokban megvalósuló reformprogram, amiben az irányítás módsze­rei stratégiai és taktikai meg­fontolások alapján változhat­nak és a stabilizációs szakasz­ban átmeneti kényszerintézke­désekre js szükség lehet. — A párttagságot fel kell készíteni a program melletti meggyőző agitációra. Minde­nekelőtt azt kell tudatosítani, hogy éppen hosszú távú cél­jaink megvalósítása, a töme­gek helyzetének távlati javí­tása érdekében rövid és kö­zéptávon meghatározó érde­kek, jogos törekvések is üt­közhetnek. El kell fogadtatni, hogy a gazdasági kibontakozás — különösen a stabilizációs szakaszban — igen eltérően érintheti a különböző társa­dalmi rétegek, régiók, gazdál­kodó egységek, munkáskollek­tívák érdekeit, adott esetben egyenlőtlenül osztva el közöt­tük a fejlődéssel együtt járó előnyöket és hátrányokat. A pártszervezeteknek az infor­mációs rendszer adta lehető­ségekre érdemben támaszkod­va szerepet kell vállalni a je­lentkező feszültségek gyors ér­zékelésében, intézményes ke­zelésük biztosításában, a he­lyileg meg nem oldható prob­lémák továbbításában, illetve visszaj elzésében. — Á gazdasági-társadalmi kibontakozás tervét komple­xen kell értelmezni, érzékel­tetve, hogy a kibontakozás hosszabb távon csak a társa­dalom minden fontosabb szfé­rájának együttes fejlesztése ré­vén lehetséges. O A megyei pártbizottság igényli és szükségesnek tartja, hogy erősödjön a váro­si, városi jogú pártbizottságok és alsóbb szintű pártszerveze­tek önállósága. A pártszerve­zetek jobban éljenek az ön­állóság adta lehetőségekkel saját feladataik meghatározá­sában, munkamódszerük, a különböző végrehajtási módok megválasztásában, az alkotó és kezdeményező készségük kibontakoztatásában. — A pártszervezeteknél el kell érni, hogy a helyi felada­tokból adódó teendők sze­mélyre szóló pártmegbízatások formájában jelenjenek meg. A kommunista kollektívák ne engedjenek meg formális meg­bízatásokat. A megbízatások­hoz való viszony minősíti a párttagok tettre készségét, ki­állását a kibontakozás mel­lett. Nagy lehetőséget látunk a pártmegbízatások teljesítésé­re az önkormányzati irányító testületekben (szövetkezeti ve­zetőség, tanácsok, vállalati ta­nácsok), különböző ellenőrző és tömegszervezetekben. A passzivitást, a közömbösséget nem lehet megengedni. — A gazdasági és társadal­mi élet minden területén szi­gorúbb és következetesebb el­lenőrzésre van szükség. A pártszerveknek nagyobb részt kell vállalniuk a különböző el­lenőrző szervek munkájának irányításában és összehangolá­sában. Az ellenőrzések során jobban kell építeni a testü­leti tagok, párttagok bevonásá­ra, felelős közreműködésére. A nyíltság, a személyre szóló ér­tékelés, a politikai szempon­tok szerinti megközelítési mód tovább fokozhatja az ellenőr­zések politikai hatását. A nyilvánosság, a vezetők sze­mélyes felelősségérzete növe­kedjen, az ellenőrzések meg­állapításai, tapasztalatai ke­rüljenek széles körű ismerte­tésre. — A megyei pártbizottság fontosnak tartja, hogy a ká­dermunka a korábbinál is fontosabb szerepet kapjon. De­mokratikus, őszinte légkör ki­alakításával elő kell segíteni, hogy az összetett és megnőtt követelményeknek megfelelő vezetők, újat kereső, dinami­kus, cselekvőkész káderek kap­jalak megbízatást, kerüljenek vezető beosztásokba. A párt- szervezetek támaszkodjanak a közvélemény erejére, közvetett eszközökkel is érvényesítsék a többségi álláspontot. A gazda­sági vezetők feladata fellépé­sükkel, magatartásukkal je­lentősen befolyásolni a köz­szellemet, a célokkal való azonosulást. A pártszervezetek pedig a munka minősítésén alapuló indokolt kádercserék mielőbbi kezdeményezői le­gyenek. — A megyei pártbizottság igényli, hogy a nem termelő szférában dolgozó kommunis­ták járjanak élen intézmé­nyeik munkájának korszerűsí­tésében a kibontakozási prog­ram eredményes végrehajtása érdekében. Ezeken a területe­ken számottevően fokozni kell a pártirányítás hatékonyságát, a megyei és helyi intézmény- rendszer eredményes működé­sét. ★ A megye kommunistái a pártmunka élénkítésével, moz­galmi jellegének erősítésével, aktívabb közéleti szerepléssel, példamutató magatartással, konkrét gazdasági eredmé­nyekkel és azok bemutatásá­val járuljanak hozzá a Köz­ponti Bizottság gazdasági-tár­sadalmi kibontakozási prog­ramjának megvalósításához. Vállaljanak nagyobb részt a közvélemény szélesebb körű támogatása, a célok eléréséhez szükséges csélekvőkészség megteremtésében. A pártszer­vezetekben kiemelt figyelmet kell fordítani a politikai in­tézményrendszer fejlesztéséből, valamint a társadalmi nyilvá­nosság szélesítéséből, az ön­tevékeny kezdeményezésekből nyerhető, előrevivő energiákra. Feladataink sikeres teljesítésé­hez kérjük, hogy a központi Bizottság a politika alakítása­kor fokozottabban igényelje és támaszkodjon az alsóbb párt­szervek és -szervezetek véle­ményére, javaslataira, segítse elő az egységes szemléletmód és magatartásforma érvénye­sítését. ★ A megyei pártbizottság, cse­lekvési programjához, szerve­zeti intézkedéseket is elfoga­dott. Ezeket a feladatterv IV. része tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom