Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK FELADATTERVE (Folytatás az X oldalról) ugyanakkor a tanácstagi munka színvonalának, javulása lassú. A megváltozott tanácsi gazdálkodási rend a fokozódó gqíidok ellenére nagyobb helyi önállóságot biztosított, ami nagyobb felelősséggel párosult, és új elemekkel bővülő pártirányítást követelt. A társadalmi élet demokratizálódási folyamata decentralizálta a döntésszinteket, megnövelte a vezetők felelősségét, egjníttal a káderpolitikái munka jelentőségét fs. Ugyanakkor nem tudatosult még mindenütt megfelelően, hogy előrelépésünk egyik záloga lehet a vezetők helyes kiválasztása, a magasan kvalifikált értelmiségiek és munkások képességének kamatoztatása. A demokrácia kiszélesítésével nem erősödött arányosan a tulajdonosi tudat, a fegyelmezett végrehajtás, a felelősségérzet. Az agitáció és a propaganda mindenekelőtt a pártoktatás, pártnapok és munkásgyűlések, illetve politikai vitakörök keretében igyekezett közvetíteni a gazdaságpolitika céljait, a megvalósítás eszközrendszerét, bemutatni a pártszervezetek feladatait a gazdasági munkában. Minden formában követelmény volt a helyi körülmények és tennivalók elemzése is. Nem sikerült azonban kellőképpen ráirányítania a figyelmet arra, hogy gazdaságitársadalmi céljaink megvalósításáért mindenki a saját helyén, feladatkörében tartozik mindenekelőtt felelősséggel. Nem voltunk elég eredményeséit a megértés, az eszmei azonosulás egységes cselekvésre váltásában. Szerepet játszott ebben az is, hogy az elmélet és a gyakorlat között egyre nagyobb a rés: a kitűzött és a propagandában is képviselt célok érdekében nem jelentek meg, vagy késtek a várt következetes felsőbb és helyi intézkedések. Az elmúlt időszakban — ennek következtében is — a párttagok és a pártonkívüliek körében egyre erősödött a türelmetlenség és á kiábrándultság. Nőtt a gazdáságfejleSztéü elképzelések helyességét vitatók és megvalósíthatóságukat megkérdőjelező!? száma. E tendencia visszaszorítására a gazdaságpolitikai propaganda eszközei önmagukban elégtelennek bizonyultak. II. Pest megye párttagsága az MSZMP KB gazdasági-társadalmi kibontakozással kapcsolatos állásfoglalását alapszervezeti taggyűlések keretében tárgyalta meg. A munka az egységes értelmezés és a helyi tennivalók kidolgozása jegyében indult meg. A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a pártélet minden területén és szintjén egyidejű és egyirányú elmozdulás szükséges, az elkövetkező időszakban erőinket a kibontakozási folyamat politikai eszközökkel való segítésére kell összpontosítanunk. A testület kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a gazdasági feladírtok végrehajtása érdekében növelni kell a pártirányítás hatékonyságát. Erősíteni kell munkánk elvi, politikai jellegét; az érzékelő, elemző, jelző funkciók fejlesztésével nagyobb figyelmet kell fordítani a végrehajtás szervezésére, a politikai ellenőrzésre. Tovább kell erősíteni a pártdemokráciát, növelve a pártszervezetek önállóságát és felelősségét, szélesíteni a tömegkapcsolatokat. Nagyobb szükség van a politikai vitákra, személyes beszélgetésekre, ahol alkalom nyílik, ott a problémák feltárására, a tisztánlátás elősegítésére O A megyei pártbizottság meggyőződése, hogy a gazdaságpolitikai munkában a kibontakozás legfontosabb garanciája — hosszabb távon — a gazdasági reformok megvalósítása. Az új adórendszer bevezetésével átmeneti gazdasági, társadalmi feszültségek keletkeznek. Szükséges, hogy az irányítás — főként a kezdeti időszakban — kiemelt figyelemmel kísérje a folyamatot. Megváltozik — kitisztul — a vállalatok és szövetkezetek helyzetének megítélése. A kibontakozás alapvető feltétele a jelenlegi helyzet reális megítélése, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítása, esetleges felszámolása, az alacsony hatékonyságú termelést folytató gazdálkodók tevékenységének kritikus elemzése. Kihasználható tartalékok rejlenek az üzemek belső érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztésében, a kollektívák vállalkozásszerű munkavégzési feltételeinek és vagyonérdekeltségének megteremtésében, a főmunkaidő becsületének helyreállításában. O A testület a gyorsításhoz való nagyobb hozzájárulás érdekében a gazdaság minőségi jegyeinek javításában további érzékelhető előrehaladást tart szükségesnek. — A műszaki fejlesztés gyorsítása érdekében a magas felkészültségű, alkotó értelmiségiek anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyreállítása elengedhetetlen, ezt helyi politikai eszközökkel is támogatni kell. — A külkereskedelmi tevékenységben a népgazdasági egyensúly megteremtésének követelménye alapvető gazdaságpolitikai elvárás. Várható, hogy teljesítése érdekében a külkereskedelem szervezet- rendszerét, a gazdálkodók érdekeltségét érintő változtatásokra kerül sor. A megye gazdálkodó szervezetei arra készüljenek, hogy az export volumenének növekedésében egyre inkább a gazdaságosság szerinti szelekció fog érvényesülni. Ezt a támogatások fokozatos csökkentése is kényszeríteni fogja. Elengedhetetlen feladat, hogy az exportálók e követelményeket szem előtt tartva vizsgálják felül gyártmányaikat és a piaci versenyképesség szempontjából minősítsék. Szocialista viszonylatban keresni kell a közvetlen gazdálkodói együttműködés felvételének lehetőségeit. Az importgazdálkodásban szintén az egyensúlyi követelmények lesznek meghatározóak.. Elsőrendű szém’pőritJ az import gazdaságos felhasználása, a tőkés beszerzés hazai, illetve szocialista viszonylatból történő helyettesítése. A szűkösség oldására a vegyesvállalati megállapodásokban, az árucserében és más kapcsolatokban elérhető lehetőségekre is építeni kell. A szövetkezeti mozgalom legyen kezdeményezője az olyan kisvállalkozások létrejöttének, amelyek tőkés import gazdaságos kiváltására alakulnak. A piaci munkában erősíteni szükséges a hosz- szabb távú üzleti kapcsolatokat. Nagyobb mértékben kell támaszkodni a piackutatás, piacszervezés módszereire. Ahol a lehetőségek adottak és indokolt, a közvetlen piaci jelenlét legyen a cél, kezdeményezni kell az alanyi külkereskedelmi jog megszerzését. A külkereskedelmi vállalatokkal kialakult kapcsolatok javításában, az export-import tevékenység szervezésében támaszkodjanak jobban a megyei külkereskedelmi megbízott munkájára. — Az önkormányzati funkciókat az ott dolgozó kommunistákon keresztül tovább kell erősíteni, növelve ezek demokratikus jellegét. A korábbinál nagyobb figyelmet igényel a tanácsi irányítás, a szövetkezeti demokrácia és az új vállalatirányítási formák tapasztalatainak értékelése, a helyi feladatok meghatározása és javaslatok kidolgozása a központi intézkedések meghozatalára. — A vállalati gazdálkodás filozófiája váljon egyértelműbbé és világosan fejeződjön ki a szervezettség fokozása. a termelési költségek csökkentése, a szolid árpolitika, valamint a kooperációs kapcsolatok fejlődésén keresztül. — A gazdasági szerkezet átalakításából adódó hatások indokolttá teszik a megyei mun- kaeröm.érleg változásának figyelemmel kísérését, a pillanatnyi munkaerőhelyzet alapos ismeretét, a változás tendenciáinak elemzését. Ameny- nyiben szükségessé válik új munkahelyek létesítése, ennek alapja a termelés bővítése, a piacépítés legyen, számolva a lakossági pénzek értékpapírokon keresztül tör/ ténő nagyobb mértékű bevonására. Az új munkahelyek elsősorban a szövetkezeti mozgalmat erősítő, oszthatatlan vagyont gyarapító vállalkozási formákban jelenjenek meg. — A veszteséges vállalatok, gazdasági egységek esetében az eddiginél szigorúbban és differenciált formában kell segítséget nyújtani — figyelembe véve a rövid és hosszú távú érdekeket. Elsősorban azok a gazdasági egységek kapjanak segítséget, melyek önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. A megyei pártbizottság véleménye szerint a gazdaság szerkezetének átalakítása Pest megye iparát is érinti, azonban nagyobb létszámot érintő tevékenységek gyors ütemű, tudatos visszafejlesztésével nem kell számolni. Szükséges azonban a meglévő termelési és termék- szerkezet átalakítása, az új igényekhez való hozzáigazítása, A megyébe települt, döntően háttéripari jellegű feldolgozóipar fejlődése hosszabb távon biztosított. Fokozottan támogatni kell a működő tőke bevonását a fejlesztésekbe. — A vegyipari termelés további dinamikus fejlesztése a cél. Ezen belül a DKV-nak a kőolaj-feldolgozás szinten tartása mellett korszerűsítéssel, a mélyebben feldolgozott termékek arányának növelését kell elérnie. Növekedjen számottevően a műanyag-feldolgozás. a fotokémiai cikkek és a biokémiai anyagok gyártása. — A termelési szerkezet nagyobb arányú módosítása szükséges a gépiparban. Alkalmazkodjon jobban a közúti járműipar növekvő követelményeihez. Növekedjen — főként az IMI, a Ganz Áram- mérőgyár. a Mechanikai Művek, a Pestvidéki Gépgyár, a HAGY tevékenységében — a kevesebb anyag- és energiafelhasználást igénylő elektronikai, energetikai és műszeripari alkatrészek, berendezések aránya. —- A villamosenergia-ipar termelése alkalmazkodjon a : népgazdasági igényekhez. A DHV rekonstrukciója idején is javuló gazdálkodással oldja meg a csúcserőművi üzemvitelt. — A könnyűipari üzemek fő feladata — számblva az erősödő piaci versennyel — a hazai kereslet színvonalas kielégítése és az igényekhez jobban alkalmazkodó termékek előállítása, emellett törekedjenek a gazdaságos exportra, fejlesztéseikben igyekezzenek kihasználni a vegyesvállalatok alapításában rejlő lehetőségeket. — Az építőanyag-ipar jobb minőségben és nagyobb választékban elégítse kj a szűkülő keresletet. A felszabaduló kapacitásokat — a piackutatásra jobban támaszkodva — új termékek gyártásával használja ki, mérje fel a gazdaságos exportlehetőségeket. — A kivitelező építőipar — a tovább szűkülő piacon — elégítse ki a változó, fizetőképes keresletet. Az árak növekedése az indokolt ráfordítások mértékét ne haladja meg. Jelentősen javuljon az elvégzett munka minősége és szervezettsége. O A megyei pártbizottság fontosnak tartja az élelmiszer-gazdaság differenciált, vertikális és piacorientált fejlesztését. A belső ellátás emelkedő színvonalú biztosítása mellett fokozni kell az exportorientáltságot. A termelés szerkezetét a kül- és belpiaci igények, a kutatások legújabb eredményei, az anyag- és energiatakarékos, a környezetet kímélő technológiai megoldások figyelembevételével kell kialakítani. Kiemelten kell kezelni és segíteni a megyei sajátosságokat rejtő, nagy , tartalékokat hordozó biotechnológiai kutató-fejlesztő munkát, az alacsony hatékonysággal dolgozó mezőgazdasági üzemek tevékenységét, új lehetőségek, módszerek feltárását a homoki gazdálkodásban, a gyep- és az erdőgazdálkodás fejlesztését, a racionális föld- hasznosítást. Javítani kell az alapanyag-termelés és -feldolgozás összehangoltságát. Nagyobb mértékben kell támaszkodni a gödöllői agrár öktató-kutató-fejlesztő bázis szellemi kapacitására. — A mezőgazdasági alap- tevékenységben — nagyfokú termelési heterogenitás, ’’áros- ellátó jelleg, a kiegészítő tevékenység országos átlagot meghaladó aránya figyelembevételével — a mennyiségi szemlélet helyett a magas béltartalma értékkel rendelkező alapanyagok, kiváló minőségű tenyész- és szaporítóanyagok, vetőmagok, valamint a fehérjenövények gazdaságos előállítását kell előtérbe helyezni. A piaci igényeknek , megfelelően alkalmazkodva a változásokhoz, továbbra is részt kell venni a gabona- és húsprogramban. A gyenge „termőhelyi értékű” homoktalajokon meg kell vizsgálni a gyógynövények és az illóolajat adó kultúrák termelésének, valamint az energetikai célú erdőgazdálkodás megteremtésének lehetőségét, — A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is meghatározó jelentőségű marad, a termelésben elfoglalt részaránya, nyereség- termelő és költségviselő képessége alapján. A jövedelmezőség javítása mellett rugalmasan kell alkalmazkodnia a szerkezetátalakítási programhoz. A versenyképesség megtartása és erősítése a műszaki fejlesztés gyorsítását, a technológia megújítását követeli meg. A helyi munkaerő foglalkoztatására alapozva differenciáltan növelni kell a telepített ipar részarányát. Kiemelten indokolt fejleszteni az élelmiszer-feldolgozást, az ehhez kapcsolódó csomagolóanyag gyártását, valamint a mezőgazdasági gépgyártásit és háttéripari tevékenységet. Az egyéb ipari területek tartós, hosszú távú kapcsolatok kialakításával kötődjenek szorosabban az iparvállalatokhoz. Az építőipari tevékenység versenyképessége, a szervezetek rugalmasságának növelésével, a gazdálkodás hatékonyságának emelésével teremthető meg. — Erősíteni kell a nagyüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok integrációs kapcsolatát az - állattenyésztés:. , és a kertészeti termékelőállítás területén. Emellett fel kell készülni az új gazdálkodási formák térhódítására. E területen is fokozni kell az egyedi, kistételes exportlehetőségek kihasználását. — Az élelmiszeriparban a feldolgozottság! fokot növelő, a minőséget javító és választékot bővítő, a korszerű táplálkozás igényeit figyelembe vevő tevékenység kerüljön előtérbe. A tartósítóiparnak növelni kell a csomagolás színvonalát, a márkajellegű, konvertibilis piacon is jól értékesíthető, extra minőségű termékek előállítását. A húsiparban a minőség javulásához, a külpiaci igények kielégítéséhez technológiai megújulás szükséges. —■ A termelési rendszerek a biológiai-műszaki-technikai és technológiai háttér fejlesztésén túl vállaljanak nagyobb szerepet a termékek piaci elhelyezésében. O A lakosság élet- és munkakörülményeinek differenciált javítása — a szükségletek szigorú rangsorolásával — a szűkülő források mellett is fontos feladat. Ehhez a helyi erőforrások — ezen belül a lakossági pénzeszközök — további mobilizálása szükséges, javítani kell a tanácsi gazdálkodás hatékonyságát, törekedve a bevételek növelésére, szigorú költségtakarékosságra, az együttműködési tartalékok feltárására. Az agglomeráció fejlesztését változatlanul kiemelt figyelem kísérje. — A meglévő területi eltérések, valamint a várhatóan tovább differenciálódó igények figyelembevételével elsősorban az alapellátás meny- nyiségi és minőségi fejlesztése kapjon hangsúlyt. — A lakosság egyes rétegeinek életszínvonal-csökkenése a helyi szociálpolitika elé új és növekvő követelményeket támaszt, amihez szemléletben és a szervezeti-intézményi feltételek biztosításával is alkalmazkodni kell. — A lakásgondok enyhítéséhez a lehetséges támogatásoknak a rászorultság mértékétől függő alkalmazása mellett a lakás- és telekgazdálkodás eredményességét növelő eszközök bővítése szükséges. — A környezetvédelmi feladatokra a termelő és nem termelő infrastruktúra fejlesztésére fordítható erőforrások hatékonyabb felhasználása indokolt. III. O A megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a gazdaságpolitikai munkamódszerek továbbfejlesztésével a pártszervezeteknek több idejük jusson a tendenciák, jelenségek alaposabb, komplexebb, életszerűbb minősítésére. Énnek érdekében jobban kell támaszkodni a különböző irányító, ellenőrző, felügyeleti szervek, bankok szakmai megítélésére. Nagyobb figyelmet kell fordítani a pozitív és negatív tapasztalatok elemzésére. A szerkezetátalakításhoz többirányú központi intézkedések kapcsolódnak. A testület fontosnak tartja, hogy a központi programok végrehajtását nem fékezhetik helyi érdekek, szűk látókörű szakmai megközelítések. Ezért a pártszervezetek részéről elvszerű és nagyon következetes magatartásmód szükséges. A megyei pártbizottság és a városi, városi jogú pártbizottságok nem vállalhatják fel az üzemek termelési-gazdasági ügyeinek intézését, helytelenül értelmezett érdekeinek védelmét, képviseletét. Szükséges viszont, hogy javaslataikkal, kezdeményezéseikkel segítsék a kibontakozást. Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerő- és -eszköz-átcsoportosítással járó feszültségpontok feltérképezésére, a képzéssel, átképzéssel kapcsolatos munkák előkészítésére és azok tudatos irányítására. O A megyei pártbizottság az agitációs és propagandamunka középpontjába a gazdasági és társadalmi kibontakozás programjának megismertetését, elfogadtatását, a végrehajtásra történő mozgósítást, a felmerülő kérdések megválaszolását és folyamatos értelmezését helyezi. Ennek érdekében be kell mutatni, hogy a program reális, végrehajtható, a megkezdett reformfolyamat része. A párttagok és szövetségeseink körében is tudatosítanunk kell, hogy az ország fordulóponthoz érkezett, a program cselekvő támogatása, a végrehajtásban való konkrét részt vállalás az előttünk álló időszak alapvető kérdése. — Világossá kell tenni, hogy a program szocialista alapokon álló, szakaszokban megvalósuló reformprogram, amiben az irányítás módszerei stratégiai és taktikai megfontolások alapján változhatnak és a stabilizációs szakaszban átmeneti kényszerintézkedésekre js szükség lehet. — A párttagságot fel kell készíteni a program melletti meggyőző agitációra. Mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy éppen hosszú távú céljaink megvalósítása, a tömegek helyzetének távlati javítása érdekében rövid és középtávon meghatározó érdekek, jogos törekvések is ütközhetnek. El kell fogadtatni, hogy a gazdasági kibontakozás — különösen a stabilizációs szakaszban — igen eltérően érintheti a különböző társadalmi rétegek, régiók, gazdálkodó egységek, munkáskollektívák érdekeit, adott esetben egyenlőtlenül osztva el közöttük a fejlődéssel együtt járó előnyöket és hátrányokat. A pártszervezeteknek az információs rendszer adta lehetőségekre érdemben támaszkodva szerepet kell vállalni a jelentkező feszültségek gyors érzékelésében, intézményes kezelésük biztosításában, a helyileg meg nem oldható problémák továbbításában, illetve visszaj elzésében. — Á gazdasági-társadalmi kibontakozás tervét komplexen kell értelmezni, érzékeltetve, hogy a kibontakozás hosszabb távon csak a társadalom minden fontosabb szférájának együttes fejlesztése révén lehetséges. O A megyei pártbizottság igényli és szükségesnek tartja, hogy erősödjön a városi, városi jogú pártbizottságok és alsóbb szintű pártszervezetek önállósága. A pártszervezetek jobban éljenek az önállóság adta lehetőségekkel saját feladataik meghatározásában, munkamódszerük, a különböző végrehajtási módok megválasztásában, az alkotó és kezdeményező készségük kibontakoztatásában. — A pártszervezeteknél el kell érni, hogy a helyi feladatokból adódó teendők személyre szóló pártmegbízatások formájában jelenjenek meg. A kommunista kollektívák ne engedjenek meg formális megbízatásokat. A megbízatásokhoz való viszony minősíti a párttagok tettre készségét, kiállását a kibontakozás mellett. Nagy lehetőséget látunk a pártmegbízatások teljesítésére az önkormányzati irányító testületekben (szövetkezeti vezetőség, tanácsok, vállalati tanácsok), különböző ellenőrző és tömegszervezetekben. A passzivitást, a közömbösséget nem lehet megengedni. — A gazdasági és társadalmi élet minden területén szigorúbb és következetesebb ellenőrzésre van szükség. A pártszerveknek nagyobb részt kell vállalniuk a különböző ellenőrző szervek munkájának irányításában és összehangolásában. Az ellenőrzések során jobban kell építeni a testületi tagok, párttagok bevonására, felelős közreműködésére. A nyíltság, a személyre szóló értékelés, a politikai szempontok szerinti megközelítési mód tovább fokozhatja az ellenőrzések politikai hatását. A nyilvánosság, a vezetők személyes felelősségérzete növekedjen, az ellenőrzések megállapításai, tapasztalatai kerüljenek széles körű ismertetésre. — A megyei pártbizottság fontosnak tartja, hogy a kádermunka a korábbinál is fontosabb szerepet kapjon. Demokratikus, őszinte légkör kialakításával elő kell segíteni, hogy az összetett és megnőtt követelményeknek megfelelő vezetők, újat kereső, dinamikus, cselekvőkész káderek kapjalak megbízatást, kerüljenek vezető beosztásokba. A párt- szervezetek támaszkodjanak a közvélemény erejére, közvetett eszközökkel is érvényesítsék a többségi álláspontot. A gazdasági vezetők feladata fellépésükkel, magatartásukkal jelentősen befolyásolni a közszellemet, a célokkal való azonosulást. A pártszervezetek pedig a munka minősítésén alapuló indokolt kádercserék mielőbbi kezdeményezői legyenek. — A megyei pártbizottság igényli, hogy a nem termelő szférában dolgozó kommunisták járjanak élen intézményeik munkájának korszerűsítésében a kibontakozási program eredményes végrehajtása érdekében. Ezeken a területeken számottevően fokozni kell a pártirányítás hatékonyságát, a megyei és helyi intézmény- rendszer eredményes működését. ★ A megye kommunistái a pártmunka élénkítésével, mozgalmi jellegének erősítésével, aktívabb közéleti szerepléssel, példamutató magatartással, konkrét gazdasági eredményekkel és azok bemutatásával járuljanak hozzá a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának megvalósításához. Vállaljanak nagyobb részt a közvélemény szélesebb körű támogatása, a célok eléréséhez szükséges csélekvőkészség megteremtésében. A pártszervezetekben kiemelt figyelmet kell fordítani a politikai intézményrendszer fejlesztéséből, valamint a társadalmi nyilvánosság szélesítéséből, az öntevékeny kezdeményezésekből nyerhető, előrevivő energiákra. Feladataink sikeres teljesítéséhez kérjük, hogy a központi Bizottság a politika alakításakor fokozottabban igényelje és támaszkodjon az alsóbb pártszervek és -szervezetek véleményére, javaslataira, segítse elő az egységes szemléletmód és magatartásforma érvényesítését. ★ A megyei pártbizottság, cselekvési programjához, szervezeti intézkedéseket is elfogadott. Ezeket a feladatterv IV. része tartalmazza.
