Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
T 1987. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT Nem akarnak műcsaládokat! A fóti gyermekváros hatalmas fái közt csönd van délelőttönként. A készülődés izgalmát — a közelgő harmincadik születésnapra — csupán a falak Között érezni. Kádár Jenőné igazgató mozgalmas heteket- hónapokat él át: a megújulás jelei fújdogálnak. Tervezik a meglévő épületek javítását-átalakítását s a nevelés korszerűsítését. — Mi idézte elő a szerkezeti és a tartalmi fordulatok igényét? — kérdeztem meg Kádár Jenőnét. — Itt is, mint minden nagyobb intézményben mutatkoztak bizonyos válságjelek — kezdi a beszélgetést —, amiket már a gyermekváros előző vezetősége is érzékelt. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a mai követelményeknek már nem felelnek meg az ilyen rendszerű nevelőintézmények. Felfigyeltek erre a felettes szervek is: a Művelődési Minisztérium és az MSZMP Pest Megyei Bizottsága tanulmányozta a kialakult helyzetet, s elemezte a válságjelek kiváltó okait. Időközben kerültem a gyermekváros élére. Természetesen azonban már előzőleg is — pártmunkámból adódóan — figyelemmel kísértem az itt folyó tevékenységet. A helyzetelemzés után az is világossá vált, hogy elkerülhetetlen az elhasználódott épületek felújítása. Mindennek úgy kell megtörténnie, hogy a kialakított körülmények a korszerű tartalmi követelményeknek is megfeleljenek. A gyermekváros harmincesztendős, bár inkább úgy mondanám, hogy huszonöt, mert az első öt évet az építkezés, az erőteljes felfutás jellemezte. De ami eddig szolgált — épület, berendezés — igencsak leromlott állapotba került. Korszerű nevelés — Mit takar tulajdonképpen ez a kifejezés: korszerű nevelés? — Napjainkban ritkábban fordul elő, hogy árvaság miatt kerülnek hozzánk a gyerekek, inkább sérült, pszichés állapotuk miatt. El kel feledtetni velük a környezeti ártalmakat ahhoz, hogy egészséges felnőttekké váljanak. Milyen jó lenne, ha ezek a gyerekek testvéreikkel együtt nevelkedhetnének, lakhatnának, vagy legalábbis különböző korú, nemű gondozottjaink — kis csoportokban — testvérként nevelkedhetnének föl ugyanabban a házban! Az óvodai házakat tartjuk legalkalmasabbnak arra, hogy kis átszervezéssel e célnak a legjobban megfeleljenek. Egy óvodai épületben most tizenhat gyerek él. Ha a rekonstrukció elkészül, mód lesz rá, hogy a gyerekek bizonyos mértékig önállóak legyenek. — Hogyan segíti a tartalmi megújulást a rekonstrukciós terv? — Az épületek belső kialakítása lakásszerű lesz, folyosó köti össze a szobákat. Úgy élnek majd együtt pedagógusaikkal, mint egy nyolc-tíz gyerekes család. Félreértés ne essék: nem akarunk műcsaládot, csupán családias nevelést kívánunk megvalósítani. — Milyenné szeretné formálni az általános otthonokat? — Ez nehezebb feladat. Az általános iskolás korú gyerekek otthona négy szárnyú, azaz négy különálló épületből áll, amiket folyosók kötnek össze. Száz körüli a létszám. Ami azt jelenti, hogy reggelente szintenként ötven gyerek nyüzsög a folyosón a szekrények előtt. Ezt szeretnénk felváltani! Ügy átalakítani, hogy sorházhoz legyen hasonlatos, ahol kétszintes lakásotthonokban élhetnének a gyerekek. Lakásotthonban — Mit jelent az, hogy lakásotthon? — A földszinten a közlekedőket meghagyjuk, étkezőket, konyhákat alakítunk ki. Az emeleten lesznek a fürdőszobák, a gardróbok és a hálók. Ezeknek óriási előnyük, hogy minden csoport számára megfelelnek. Ebben a korosztályban már az is megoldható lenne, hogy míg hét közben a központi konyháról kapják az ebédet, addig a hét végi ellátásukról maguk gondoskodhatnának: főzhetnének, takaríthatnának, természetesen felügyelettel! Hárman-négyen Raknának egy szobában, amit a maguk kedve szerint díszítenének. Mindegyiküknek lenne saját szekrénye, íróasztala. De csak abban az esetben, ha az állami gondozás felülvizsgálata után kevesebben maradnának intézetünkben. — A gyermekváros a megyében van. Milyen a kapcsolatuk a környezetükkel? — Nagyon jó, és sokat köszönhetünk a fótiaknak is. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskola előkészítő tanfolyamot tart helyben az itteni képesítés. nélkülieknek. Már dolgozik nálunk olyan szakember is. aki a főiskola gyermekvédelmi fakultásán képezte magát. Távlati reményeink szerint szívesen lennénk a főiskola gyakorlóbázisa. — Mennyiben okoz gondot, hogy az egyik épületük, a Károlyi-kastély, műemlék, s az egykori park is védett? — Nehezíti a munkálatokat, de számolunk ezzel. A park fiatalításánál figyelembe vesz- szük az OMF-előírásokat. A megrongálódott szabadtéri játékokat például szeretnénk kicserélni fából készült, a tájba illőekre. A harmincadik évfordulóra, november 15-re, kettőt át is adunk. Vajai Tamás a Középülettervező Vállalatnál dolgozott, amikor a terveket készítette. Rendezési elvek — Tervezett-e már gyermekvárost? — kérdem tőle. — Igen, Szolnokon. Sajnos azonban ott nem állt rendelkezésemre megfelelő ismeret- anyag. Foton viszont a nevelési elveket a pedagógusok már a tervezés elején elmagyarázták. Alapvetően meghatározta a munkát, hogv ugyanazokat az élettereket kell itt is biztosítani, amelyek között egy átlag állampolgár él. — Milyen építészeti eszközöket alkalmazott? — Ha megfigyeljük a történeti vagy műemléki városrészeket, azt tapasztaljuk, hogy a házak sokfélesége ellenére Hogy hasonló esélyekkel induljanak Így mutat most az általános otthonok egyike (Vimola Károly felvételéi.) egységes képet mutatnak. Hatnak ugyanis bizonyos rendezési elvek. Az uniformizált épületeket itt megváltoztatják majd a lépcsőházak, a színek, a rátett elemek. Javasoltam, hogy a gyerekek alakítsanak ki közöttük kis virágoskerteket, amiket maguk művelnének. Még ez is erősítheti az odatartozás érzését. A hajdani kastély adta miliőnek magas színvonalú szellemi tartalma van. Az építészet ugyanis a mindenkori kultúra esszenciája. E főúri kastély is korának minden esztétikai értékét magán viseli. Talán ellentételezheti azt a tényt, hogy a gyerekek bizonyos társadalomkívüliségben élnek. — Miből következtet erre? — Az egyik tervismertetésen hozzászólt egy fiatal pedagógus, aki valaha Foton nevelkedett. Mint mondta, tudatukból kitörölhetetlen: ők állami gondozottak. A korszerű nevelési elvek és építészeti szándékok szépíteni tudják ezt a helyzetet. Ám szerencsésebb, ha érzékeltetik velük a társadalmon belüli sajátos állapotukat s ugyanakkor együvé tartozásukat is! — Ügy érzi, terve ezt segíti? — Hitem szerint, igen. Az állami gondozottság mint állapot, időszakos egy ember életében. Két lépcsőben Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága már több ízben foglalkozott a megye gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetével és továbbfejlesztésének feladataival. — Mit mutattak az elemzések? — kérdeztük Nagy Sándornét, a megyei pártbizottság titkárát. — Továbbra is gond a megelőző, védő- és óvintézkedések hiánya, a megkésve történő állami gondozásba vétel. Nem kellően differenciált az intézményhálózat és a családba történő visszahelyezés sem mindig megfelelő. A nevelőszülői gyakorlat szintén sok ellentmondással küszködik. A fóti gyermekváros és az aszódi nevelőintézet problémái, mind az állami, mind a pártirányítás számára számos tanulsággal szolgálnak. Mindenekelőtt abban, hogy az objektív megítélést nem lehet csupán a jó szándékra, bizalomra építeni, a folyamatokat felszíni jelenségek alapján értékelni. Vagyis: nélkülözhetetlen az egyértelmű követelménytámasztás, a rendszeres számonkérés. — Hogyan látja most a gyermekváros jövőjét? — Egész tevékenységüket korszerű alapokra kell helyezni. Ez két lépcsőben valósítható meg. Az első a kollégiumi rész rekonstrukciója. A második a hiányzó létesítmények megépítése és ezzel egyidejűleg a nyitottság fokozása. A folyamat megindult. A Művelődési Minisztérium jó partnernek bizonyul. Becsülendő ez, mert a korábbi években voltak gondok e területen. Egyetértünk abban is, hogy a kiviteli terveket elkészíttessük. Ha ez tavaszra megtörténik, ősszel meg is kezdődhet az érdemi munka. — Biztosított-e az anyagi fedezet? — A Művelődési Minisztérium ebben az ötéves tervben 70 millió forintot fordít a fóti gyermekváros rekonstrukciójára, amely jobb körülményeket teremt az ott élőknek. Közös felelősség — A két felügyeleti szerv között hogyan oszlik meg a felelősség? — A gyermekváros politikailag a fóti, illetve a dunakeszi pártbizottságon keresztül a megyeihez tartozik. Oktatás szempontjából a Művelődési Minisztérium foglalkozik velük, a felelősség tehát közös. Nem elképzelhetetlen azonban az irányítás decentralizálása, hiszen a fóti gyerekek élete ezer szállal kötődik a környezethez, a megyéhez. Egyre több gazdálkodó egység biztosít számukra munkát és lakást. Pest megyében már szinte hagyomány, hogy egy-egy nemes cél érdekében mindenki megmozdul. A társadalmi összefogás olyan erőforrást jelenthet a gyermekvédelemben is, amely a meglévő intézmények belső fejlesztéséhez vezet. A megelőzés szempontjából nagyon nagy tartalékokat tárhat fel, hogy Zsámbé- kon a leendő pedagógusokat gyermekvédelemre és szociálpolitikai szemléletre oktatják. Vennes Aranka Az érzelmeket félre kell tenni Ésszel és pénzzel Ámint azt lapunkban nemrégen hírül adtuk, új, jelentős magyar—amerikai együttműködés lehetőségének körvonalai kezdtek kibontakozni, a százhalombattai Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, valamint az amerikai Occidental International Exploration and Production Company között. A szeptember 14-én aláírt megállapodás e körvonalak, lehetőségek pontosítását kívánja elősegíteni. A megállapodás előzményeiről, lényegéről és céljáról Doleschall Sándorral, a százhalombattai SZKFI igazgatójával beszélgettünk. 0 A napokban megkötött eg^- uUmŰKuucsi szerződés í'el- tetelezhetöen hosszabb tár- gyaiassorozat vegere tett pontot. íviiKorra nyúlnak vissza ezek a szálak? — Nem túlságosan messzire, Egy három évvel ezelőtt felvett világ banki hitel kapcsán — amit a kőolajkutatas és -termelés fejlesztéséhez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vett fel — merült fel az a gondolat, hogy jó lenne, ha a hitelek visszafizetésével nem szűnnének meg a fej~ lesztés során kialakult kapcsolatok. Ezzel egyetértettek az Ipari Minisztérium, illetve az amerikai vállalat vezetői is. Biztatásukra már a múlt év nyarán hozzáfogtunk az együttműködés tervezetének kidolgozásához. A kész tervet decemberben eljuttattuk az amerikai félhez, majd válaszként ez év júniusában cégvezetőinek kíséretében megérkezett Armand Hammer, az OXY elnöke. Itt-tartózkodásá- nak ideje alatt tárgyalásokat folytatott Kapolyi László ipari miniszterrel a magyar—amerikai kapcsolatok bővítéséről. E megbeszélések eredményeként került sor egy piackutató, üzletfejlesztési kérdéseket vizsgáló iroda létrehozására. Ennek alapvető feladata, hogy az üzleti életben, akár a kutatás, fejlesztés, gyártás vagy értékesítés területén, olyan érintkezési pont, amelyről a két fél el tud indulni. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen módon lehetne a magyar munkát, szellemi tőkét az OXY tevékenységébe bevonni, bár ez nem tekinthető határnak vagy keretnek, hiszen a vizsgálódásnak bármi tárgya lehet, ami a két együttműködő fél előnyét szolgálja. 0 Esetleg olyan téma is, amelyben nem járatosak? — Természetesen. Az, hogy ma nem értünk valamihez, nem jelenti azt, hogy holnap nőm ismerjük meg, nem teszünk szert alaposabb ismeretekre egy-egy témakörben Ezért, ha úgy látjuk, hogy az adott terület ugyan idegen számunkra, de van üzlet benne, akkor bevonunk szakértőket is a vizsgálatba. Nem zárkózunk el semmi elől, ami pénzt hozhat, hasznunkra válhat. Ám ehhez — sok egyéb mellett — egyvalamit biztosan meg kell tanulnunk az amerikaiaktól: az üzleti életben az érzelmeket félre kell tenni. 0 Közös kiindulási pont kereséséről van tehát szó. Van-e haiirideje a kutatásnak, s az eredmények birtokában mit tehetnek? — Igen szűkös az az idő, ami rendelkezésünkre áll; az év végéig el kell készítenünk a felmérést, és ennek alapján határoznunk kell: érdemes-e valamelyik feltárt területen az együttműködést megindítani esetleg egy vegyes vállalat létrehozásával, vagy sem. Abban az esetben, ha a döntés pozitív, más területen talán még folytatjuk a vizsgálódást, de ha december 31-ig nem találunk semmit, akkor arról kell döntenünk, hogy van-e értelme a további prooáikozásnak. 0 A vegyes vállalat alapításán kívül más együttműködési formák és lehetőségek nem kerültek szóba? — Nem mondhatjuk, hogy a vállalatalapítás a legfőbb célunk. A legfontosabb, hogy mindkét fél számára előnyös kapcsolatot alakítsunk ki, s így kölcsönös érdekeken alapuló üzletben vegyünk részt Ez lehet kooperációs együttműködés, valamilyen termék gyártása, forgalmazása, esetleg hazai termékek amerikai piacokon való értékesítése, sőt talán arról is lehet szó, hogy mi képviseljük az OXV-t olyan területeken, ahol segítségünkkel új piaci lehetőségeket tárhatnak fel. • Az együttműködésnek tehát sokféle módja lehet. Most csupán az a kérdés, hogyha a számtalan lenetöség egyikét kihasználva jövőre elindulnak valamilyen úton, akkor a rugalmasságáról, szervezettségéről, szerződéses fegyelméről nem túlságosán híres magyar gazdaság állni tudja-e a sarat, megfelel-e egy multinacionális cég követelményeinek? — Bizakodó vagyok e tekintetben, hiszen tudom, hogy ha műszaki fejlettségünkkel npm is állunk a világ', élvonalában, a magyar szellemi,-töke azért bárhol kamatozhat, a világon. Ami a rugalmasságot illeti, én itt sem vagyok borúlátó. Azt mondják sokan, hogy a magyar vállalatok. rugalmatlanok, nem tudnak váltani, alkalmazkodni, lépést tartani. Nekem - erről éppen ellenkező a véleményem. Csodálatra méltónak tartom, ahogyan a vállalatok egyik napról a másikra alkalmazkodnak a sűrűn változó jogszabályokhoz, szabályozókhoz — igaz, valahogy a kibúvókat is megtalálják mindig. Erre azonban a tervezett magyar— amerikai együttműködés során nem lesz mód. Az OXY óriási követelményeket támaszt, s nekünk fel kell tárnunk minden rejtett tartalékot ahhoz, hogy képesele legyünk felnőni szervezetttségben, fegyelmezettségben és hatékonyságban egyaránt az amerikai fél igényeihez. ® Tételezzük fe!, hogy akad egy kölcsönösen előnyösnek látszó pont, megfelelnek mindkét fél számára az adott körülmények és lehetőségek, ismerik egymás igényelt, s annak birtokában vegyes vállalat létrehozásáról döntenek. Ám attól tartok, hogy ebben a pénzszűkös, fejlesztésszegény időben az említett műszaki lemaradás, alacsony színvonal mellett a feltételezett házasságban mi csupán az okos, de szegény fel lehetünk. Elegendő lesz vajon ennyi „hozomány”? — Nem lehet úgy leegyszerűsíteni a dolgot, hogy az amerikaiak a pénzt, mi meg az észt adjuk, hiszen az OXY nem csupán bankként, a vállalatot finanszírozó cégként venne részt az üzletben, hanem jelentős értékű technológiát hozna magával és üzleti kapcsolatait is gyümölcsöztetné az esetleg létrejövő vállalkozásban. Szellemi tőkénk mellett mi viszont — ha nem ts jelentős összeggel, de —anyagilag is beszállnánk az üzletbe. Mindemellett, amint az vizsgálódásaink során kiderült, már most akad néhány olyan magyar cég, amelyik szívesen társulna be pénzével egy magyar—amerikai vállalkozásba. De erről egyelőre még korai beszélni, hiszen- előbb közös témát, kiindulási alapot kell találni az együttműködéshez. Pató Zsuzsa A keleti oldalról nézve ilyen sorházszerű lesz a négy általános otthon. Sátortetővel borítják, s külső lépesőházak építésével, rátett elemekkel változatosabbá teszik e házakat. (Részlet Vajai Tamás rajzából.) Tervek szerint megújul a műemléki Károlyi-kastély környéke a fóti gyermekvárosban.
