Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM; 220, SZÁM 1981. SZEPTEMBER 23., SZERT* \t Akác pótolja a tölgyet Külföldi vevőkkel kacérkodnak Több férfit kel! megnyerni A megújulás hozhat eredményt 0 Az idősebb korosztály 1 emlékszik még a kalapos­ai mester kirakatára, amely- \ nek közepén egy formás $ fejrevaló pompázott. Egyik 4 fele avasan, zsírosán pi- | ronkodott az üveg mögött, g ám másik féltekéje újdo- | natújan ragyogott. „Ilyen | volt — ilyen lett” — hir- g dette a reklám iránt fo­5 gékony kalap tisztító. Ez jutott az eszembe, midőn «. minap a Stylus Faipari Kis­szövetkezetben egy archív fo­tót nézegettem. Nyilván vala­mi tetőre kapaszkodott fel a fotós, mert madártávlatból örökítették meg a filmkockák a szánalmas udvari kócerájo- kat. Azóta már többször hív­tak bennünket egy-egy üzem­csarnok avatására, s még az idén hivatalosak leszünk a lapszabászműhely átadására. Reich László elnök számításai szerint akkor kell — ugyan­abból a szögből — megismé­telni a felvételt, s egymás mellé helyezni a kettőt. En­nél beszédesebb bizonyítékot keresve sem lehetne találni öt év változásainak tömör be­mutatására. Dráguló anyagok Szívós munkával, jó elkép­zelésekkel, kölcsön kapott pénzzel sikerült megteremte­niük a korszerű munka felté­teleit. Időközben a gyárt­mánycsaládot is rugalmasan módosították, kellő érzékeny­séggel követve a piaci igények változásait. A gyártók keres­kedői szemlélete jellemzi őket. Korrekt partnerként egyre több kereskedelmi vállalattal alakítottak ki elmélyült kap­csolatot. Ennek köszönhető, hogy ne­kik nincsenek megrendelési gondjaik. Kiderült, hogy in­kább túlvállaltak, azt hívén bogy a kolóniái bútorok iránt — az áremelkedések után — csökken az igény. Főleg a kö­zületi megrendelésekre ala­poztak. Igen ám, de a pénz romlásával egyre többen pró­bálják befektetni fölös forint­jaikat időálló holmikba és sokan jegyeztettek elő fara­gott garnitúrákat. Ettől függetlenül nem a ko­lóniái nyereségéből akarnak megélni a • jövőben. Az alap­anyagok folytonos áremelke­dése oly mérvű, hogy azt nem 'ehet teljes mértékben áthárí­tani a vásárlókra, mert egy­szeriben eladhatatlanok len­nének a termékeik. A piaci tűrőképességet sem szabad figyelmen kívül hagyni. A Stylus új próbálkozásai­nak egyike a tőkés export, amelyet az idén kezdtek, s mindjárt eléggé látványos eredménnyel. A nulláról in­dulva tizenhat százalékra tor­nászták fel külföldre küldött termékeik mennyiségét a tel­jes gyártókapacitáshoz ké­pest. A csempézett virágpadok iránt élénk az érdeklődés. Új­donságként — mivel a tölgy \ DEMASZ cealéűi kircndeUsé- Se értesíti fogyasztóit, hegy te- «ültsésiavító munkavégzés miatt áramszünet, lesz a Szűcs-telepi nanszformátor körzetben. 1087. szeptember 24-én, 8-tól 14 éráin. Az áramszünet az alábbi utcákat érinti: Fűtőház, Rózsa. Gyöngy­virág, Boglárka. Téglagyár, Sza- oadság, Orgona utca. Kérjük fo­gyasztóink türelmét és megérté­sét. A DÉMÁSZ ceglédi kirendelt­sége értesíti fogyasztóit, hogy J1D87. szeptember 23., 24.. 23-én. 7-től 15 áráig áramszünet lesz. karbantar­tási munkák miatt Cegléden a Malomtószél, Könyök utca és Mező utca kisfeszültségű hálóza­tán Továbbá áramszünet lesz 24., :5-én. 7-től 16 óráig Cegléd. Bu­dai út Hobbi területen Pesti út. áudal út. MÁV-állomás, Budai át és Téglagyár dűlő által be- tiatárolt területen. Kérjük fo­gyasztóink türelmét és megérté­lét. drága és nehezen beszerezhe­tő — akácfából faragják rusz­tikus kisbútoraikat. Most kutatják a megfelelő politúrt, amellyel a kellő szín- árnyalatot megadhatják, s akkor a kolóniái miliőbe is jól beilleszkednek gyártmányaik. Szívós igyekezettel próbálják bebizonyítani alkalmasságukat annál is inkább, mert a nyu­gatnémet fél áldozatokra, is képes: hajlandó beszállni a technológiai és a technikai fejlesztésbe. Már a prototípus­nál tartanak és az egyes mun­kafázisokat próbálgatják. Tisztes ajánlat A Budapest Bank Részvény­társasággal kötött megállapo­dás alapján 2.7 millió forint állami alapjuttatást kapnak, amelyből gépeket vásárodnak, és a többi között jövőre már számítógépet is használnak. Az Ipari Minisztériumban a közelmúltban írtak alá egy öt évre szóló megállapodást a tőkés export fejlesztésére. Eb­ben növekvő ütemű kiszállí­tásra vállaltak kötelezettséget. A műszaki vezető asztalán ott az IKEA 1938-as katalógusa. Azt latolgatják — a bőséges fotóanyag alapján —, hogy milyen bútorfélék gyártására adjanak be pályázatot. Szerencsére már jegyzik őket és számos felkérést kap­nak a különféle pályázatokon való részvételre. Jól tudják, hogy nincs esélyük vadamény- nyin, de igyekeznek minden esetben üzleti tisztességükhöz mért ajánlatot tenni. Ebből vé­gül is jó rendelések születnek. Kiváló referenciamunka volt a József Attila Színház nézőterének bebútorozása. En­nek alapján nyerték el a Pus­kin mozi 450 székének elké­szítését. Az Intercontinental Szálloda Intermezzo presszó­jának sikeres berendezése nyomán a Penta Hotel nekik adta teljes bebútorzási meg­bízását. Ajánlatot kell tenniük a Bartók Gyermekszínpad munkálataira. Szóba került a Vasárnap reggel, mikor az orvos meglátta, hogy félig beesve fekszik a présház aj­tajában, nem magyarázott senkinek semmit. Csak jóval később a törékeny, zaklatott asszonynak beszélt az önvírus okozta kórról, ami kiszámít­ható módolson végződik be: májembóliábal vagy a légcső vérzésével. Az ember szinte a saját vérétől fullad meg. De az asszony nem hitt ebben. Hitt inkább rafinált-erőszakos halálban, rejtélyben, a lélek és a test lassú, titokzatos fel­őrlésében, amit távoli, isme­retlen erők irányítanak ... A másik asszonyt nem. ér­dekelték a múlandóság ügyei. Alighogy Ladányi kitette lá­bát az élők világából, ez a másik asszony, a volt feleség betoppant Csemőbe, és kibe­lezte a költő roskadozó kuny­hóját. Ö a tárgyaknak hitt. Elcipelte a föllelt írói mun­kaeszközöket, a környékbe­lieknek elkótyavetyélte a sze­gényes háztartás berendezé­seit. A portáért és a viskóért harmincezer forintot kért az egyik dülőszomszádtól. Sem eaiökhez, sem másikhoz nem volt joga. Kufármunkát vég­zett. Aztán voltak még asszo­nyok. Akik virágsziromként hullottak le Ladányi életéről, s most hajdani önmaguk nyo­mait keresik. És keresik az örökséget. Mert nem lehet. SZOT-székház belső berende­zéscseréje. Most rendezik be a Hungavis irodaházát. Az Onkológiai Intézet falburkola­tát, egyedi bútorzatát ugyan­csak műhelyeikben készítik. Gúzsba köt a nincs Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy diadalmenet az életük, holott erről szó sincs. Igaz, hogy sikerült megteremteni a megfelelő munkafeltételeket, kialakítani a jó szakmunkás- gárdát, az igényes termék- szerkezetet, a megrendelők széles körét. Ugyanakkor gúzsba köti igyekezetüket az ijesztően romló anyagellátás. Megfelelő minőségű faanyag­hoz egyre kisebb eséllyel tud­nak hozzájutni. Sokféle kellék eltűnik. Meglehetősen kiszol­gáltatottak, s ez beárnyékolja további törekvéseiket. Szerencsére azok mit sem -vesznek észre ebből, akik a BNV standján mustrálgatják igényes kivitelű kolóniái dol­gozószobájukat. Tamasí Tamás A Ceglédi Nyomda nyugdí­jasai is megkapták a kedves hangú meghívást: „Vállala­tunk szakszervezeti bizottsá­ga, társadalmi és gazdasági vezetősége nyugdíjas-találko­zót rendez, melyre önt mint régi, megbecsült dolgozónkat meghívjuk.” Gabai Róbert telepvezető segítségével a jelzett idő­re Vácra érkezett a ceglédi nyugdíjas nyomdászcsoport. Ottani kollégáikkal együtt he­lyet foglaltak a Dózsa György úti központ kultúrtermében. Nagy Sándor igazgató ismer-' tetést adott a Pest Megyéi Nyomda Vállalat mai életéről, dinamikus fejlődéséről, az el­hogy a borivó poéta ne hagyott volna maga után valamit. Nem jussra vadásznak! Emlé­kek és emlékké vált tárgyak után kutatnak, amelyek ott soralMztak Ladányi körül, s amelyeket megőrizni legalább­is illendő lenne. Kéziratot ke­resnek, kockás füzetlapokon, versfordításokat, amelyekre annak idején szerződést kö­tött a kiadó, fényképeket, le­veleket, irkafirkákat, amiket közben már pénzért ajánlgat egy közeli jóbarát, írógépet és mindenféle személyes hol­Cegléd és a környező köz­ségek vöröskeresztes küldöttei a napokban tartották értekez­letüket. Az elnökségben töb­bek között ott volt Aranyosi László, a Vöröskereszt me­gyei titkára, Podmaniczki István, az MSZMP városi bi­zottságának titkára és dr. Hollóst Ildikó városi főorvos. Először az albertirsai álta­lános iskola tanulói adtak műsort. Ezt követően dr. Mo­hos György, a járóbeteg-eliá- tás igazgató főorvosa — a Vöröskereszt ceglédi elnöke — köszöntötte a részvevőket és a meghívott vendégeket. Röviden szólt az elmúlt öt esztendő fontosabb állomásai­ról s a lelkes aktívákra há­ruló egyre nagyobb felada­tokról. Majd Madácsyné So- modi Mária titkár tartott be­számolót a Vöröskereszt VI. kongresszusa óta végzett munkáról. Egyebek mellett arról, hogy miután a járások megszűntek 1984-ben, a 15 fős városi ve­zetőség 25-re bővült. Az irá­nyítótevékenység színvonalá­nak növelésére 7 tagú végre­hajtó bizottságot hoztak létre. A korábbi 42 alapszervezet helyett immár 108 működik. A kollektív, önálló vezetés még nem mindenütt általá­nos. A beszámolási időszak­ban az átlagosnál jobban dolgoztak az abonyi Mechani­kai Művekben és a Ságvári Tsz-ben, míg Cegléden az Evigben. Valamennyi oktatási intézményben szervezői és végrehajtói voltak az egész­ségnevelésnek, a családvédel­mi akcióknak, elsősegélynyúj­tási feladatoknak. Kiemelten foglalkoztak az ifjúság helyes egészségügyi szokásainak kialakításával. ért szép eredményekről, me­lyekben benne van a ceglédi­ek jó munkája is. A vállala­ti demokrácia megerősítése óta hétszemélyes vezetőség Irá­nyítja az üzemek munkáját, legfőbb fórum: a vállalati köz­gyűlés. Sándor Albertné megbízott szb-titkár anyagi kiegészítést adott át néhány nyugdíjasnak. A munkatermek ínegtekintése után társasgépkocsival Török- mezőre utaztak. Jóízűen fo­gyasztották el a közös ebédet, gyönyörködtek a környező er­dők szépségében, majd mind­nyájan egy kedves nap emlé­kével tértek otthonukba. Papp Rezső mákat, amik a múlandó La­dányit mutatnák. Hogy volt-e értékelhető, netán közszemlé­re tehető hagyaték, azt csak nagyon kevesen tudják, ök viszont aligha beszélnek. A csemői vályogkunyhót megtisztították valamennyi belbecsétől, A volt feleség nyitotta a sort, s akadtak kö­vetői. A lezárt tanyát több­ször feltörték és kifosztották a tél folyamán. Épp egy esz­tendeje, szeptemberben halt. meg Ladányi Mihály. Most már bizonyos, hogy mállado­zó vacka — mint a képen is látható — előbb fog összeom- lani. mint hogy emlékház len­Megáilapították, hogy a fiata­lok életmódja sok kívánni­valót hagy maga után. Egyre kevesebbet törődnek egészsé­gükkel, amelynek a megőrzését szolgáló technikai feltételek több intézményben elmarad­nak az ideálistól. Az egész­ségnevelésben legjelentősebb szerep az előadásoknak jutott, amelyekből 1848-at tartottak 1982 óta, míg tanfolyamot 460-at szerveztek. Változatla­nul elégedetlenek a mezőgaz­dasági alapszervezetek ilyen jellegű munkájával. Az alkoholizmus elleni küz­delemben nem számolhattak be látványos eredményekről. Véleményük szerint a munka­helyi alapszervezetek fokoz­hatnák az egyes személyek­nek szóló meggyőzést és fel­világosítást. Jobban felkarol­hatnánk az elvonókúráról visz- szatérőket, s nagyobb részt vállalhatnának a munkahelyi italozás visszaszorításában. Egyébként fontos feladatuk­nak tekintik még a dohány­zás, a túlzott gyógyszer és kábítószer jellegű készítmé­nyek fogyasztása elleni küz­delmet is. Sikerült előrelépniük a kör­nyezetvédelemben, és ezen belül a tisztasági mozgalom­ban. Eredményességüket bizo­nyítja, hogy 1985-ben Abony megosztott megyei második, 1986-ban Ceglédbercel har­madik és ebben az évben Törtei első helyet ért el. Kiemelten kezelték a hát­rányos helyzetűek, testi és szellemi fogyatékosok támo­gatását. Legnehezebb az egye­dül élő idős emberek gondo­zásának megszervezése. 1988- ban bekapcsolódtak a moz­gássérült gyermekek táboroz­tatásába. Területükön 1308 cigány él. Életkörülményeik általában nem felelnek meg az egészségügyi követelmé­nyeknek. Komoly elmaradás tapasztalható náluk a mun­kavállalással, az iskolázott­sággal és beilleszkedéssel. Az előző évekhez képest alka­lomszerűen patronálták őket. Az önkéntes véradásban a lakosság igen aktívan vett részt. Ám nehezebbé vált az aktivisták szervezőmunkája, és sajnos ebben az évben már némi visszaesést is érez­tek. Ezért sem lényegtelen az, hogy a munkahelyek többsé­génél nőtt a véradók megbe­csülése. A polgári védelemben kü­lön gondot fordítottak a pa­rancsnoki állomány kiképzé­sére. Ennek ellenére közülük néhányan nem képesek az önálló vezetésre. Épp ezért szükséges a személycseréket megoldani. Szervezeteik az elemi és alapfokú elsősegélynyújtás el­sajátítását szorgalmazták. Az előbbit az általános, az utób­bit a középiskolákban és a felnőtt alapszervezeteknél ok­tatták. Ahhoz, hogy az első­segélynyújtás oktatása a jövő­ben javuljon, kezdeménye­zőbbeknek kell lenni az alap­szervezeti vezetőségeknek a tanfolyamok szervezésénél. II!!! A titkár beszámolója után Kenyó Erzsébet a számvizs­gáló bizottság munkáját is­mertette, beszélt arról, hogy a rendelkezésre álló pénzt az alapszervezetek a mozgal­mi célokra használták, s ke­vesebb összeget fordítottak a jutalmazásokra. Az ellenőrzé­sek során visszaélést sehol sem tapasztaltak. Ottörő Budapest-bajnokság I/B Kecskemét—Cegléd 14-4 (5-1, 2-2, 4-1, 3-0), Cegléd: Zoltán, Mohos, Bende, Borsos, Polgár, Veres, Revuczky, Protovin, Szebenyi, Tabáni, Góllövők: Revuczky (2), Bende, Borsos. Edző: Pákozdi József. Megille- tődötten, szétesően játszott a ceglédi csapat. Az ellenfél ilyen arányban is megérde­melten nyert. Budapest bajnokság II/B Cegléd—Kecskemét 11-0 (3-6, j Az értekezlet második ré­szében a Táncsics iskola ifjú vöröskeresztesei mondták el kéréseiket a részvevőknek. Ezután hozzászólások követ­keztek. Többek között szót kért dr. Réti Miklós, a kór­ház osztályvezető főorvosa, Hangsúlyozta a Vöröskereszt pártatlanságának megőrzését, a humanitárius eszmék érvé­nyesülését a különböző társa- daimú országok között is. A családvédelemben, véleménye szerint, csak széles körű ösz- szefogással lehet eredményt elérni, s ez rövid időn belül aligha sikerül. Dr. Nagy Béláné szakgyógy­szerész aggodalommal figyel­meztetett az egészségi állapot romlására, a túlzott gyógy­szerfogyasztásra, amely 1952- ben 53, 1985-ben már 1420 forint volt állampolgáronként. Vázolta a 40 és 55 év közötti korosztály egészségmegőrzé­sének nehézségeit is. Dr. Zu- bek László, a kórház osztály- vezető főorvosa a terhesség­megszakítások emelkedő sta­tisztikája mellett említést tett arról, hogy hiányzik a köztudatból az anyaság tisz­telete. Kiemelte a nőgyógyá­szati rákszűrő vizsgálatok fontosságát. *ÜH ::::: Aranyosi László méltatta a Vöröskereszt megújulási tö­rekvéseit, amelyek egyre in­kább a társadalmi gondokhoz igazodnak. Az aktivisták fel­adata sokoldalúbb lett. Ten­nivalójuk lesz bőven, amit az eddiginél is nagyobb oda­adással tudnak majd meg­valósítani. Podmaniczki Ist­ván felszólalásában hangoz­tatta, hogy a hétezer aktíva társadalmi tevékenysége azért dicséretes, mert azt minden­napi munkájuk mellett vé­gezték. Hagyni kell, hogy az alapszervezetek a jövőben ön­állóan dolgozhassanak. Jó lenne minél több diákot és férfit megnyerni a mozga­lomnak. . Aranyosi László kitünteté­seket adott át. Majd az érte­kezlet egyhangúan elfogadta a beszámolót és határozattá emelte. Befejezésül megvá­lasztották a 23 fős városi ve­zetőséget, amelynek elnöke ismét dr. Mohos György, a titkára Madácsyné Somodi Mária lett. A megyei küldött- értekezletre 15 személyt de­legáltak. f. r. Megnyitó Holnap, 24-én délután öt órakor a Szabadság téren a néphadsereg egri fúvószene­kara, majd az abonyi majo­rette csoport műsora vezeti be a Ceglédi ősz megnyitóját. Hat órakor Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mond beszédet, majd Gyulai Antal színművész idéz részleteket Kossuth Lajos toiborzó szónok­latából. Várkonyi virágai A közelmúltban városunk Vérfeoni/í-emlékhelyeit virág­csokrok, koszorúk díszítették. A ceglédi földmunkásmozga­lom jeles eseményére, a 90 évvel ezelőtti párta'.apításra emlékeztek a Várkonyi István- iskola tanulói és nevelői. 1897. szeptember 8—9—10-én az őszi kongresszuson alakították meg saját pártjukat Független Szocialista Párt néven. 4-0, 2-0, 2-0). Cegléd: Tóth, Mohos T., Dengi, Koch, Kog­ler, Csizmér, Kisfaludi, Haj­dú, Varga, Bartus, Tábori. Ed­ző: Pákozdi József. Góllövők: Csizmár (3), Tábori (3), Kog­ler, Koch, Kisfaludi, Denyi (2). A bajnoki címre esélyes ceglédi együttes remek játék­kal nyert. Beck Mihály »»3-2800 (Ceglédi Hírlap» ne belőle. Varira Sándor „Én látom már, mint fog fölöttem össze f minden, hogy majd emlékem szebb legyen.” (Halandók balladája) Voltak még asszonyok... Törökmezon jártak Nyugdíjasok találkozója Vízilabda Váltakozó szerencsével i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom