Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 320. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 33., SZERDA Kéményseprők a városban ingyen adnak szaktanácsokat Elutasítás után soron kívül jöjjön A tiszteletbeli doktor A nevelés és a kutatás egysége Kéményseprőt látni, ismerik ugye a babonás mondást, sze­rencsét jelent. Napjainkban egyre kevesebb jellegzetes ru­hájú, felszerelésű kéménysep­rővel találkozhatunk. Hogy ezen nemcsak a szerencsénk múlik, arról Burányi József, a Pest Megyei Kéményseprő Vál- ,, t laiat gödöiiői-váci kirendelésé- i Sajátságos helyzet gének vezetője többet tud me­roeüett is) velejárójától, a ko­romtól, piszoktól. Számtalan­szor elutasítják a dolgozót, majd később soron kívüli sep- retést kérnek, de ez már 177 forintba kerül. Ilyenkor (is) átkozzák a vállalatot, rablás­ról beszélnek. sélni. — 1978-ban volt utoljára tel­jes a létszámunk, jelenleg 11 —15 fővel látjuk el a nem is kevés feladatunkat. Huszon­nyolc település, 75 ezer kémé­nyének felügyelete tartozik hozzánk. Kötelező tevékeny­ségünket rendelet szabályoz­za, amiért az állampolgár dí­jat fizet. Díjat, hangsúlyozom, nem pedig adók ahogyan so­kan hiszik. Ezért a térítésért évente kétszer seprést, tisztí­tást, egyszer koromszedést vég­zünk, négyévente pedig műsza­ki felülvizsgálást tartunk. Zaklatásnak veszik — Nem tartozik a hálás fel­adatok közé a kéményseprők munkája. Nem csak a szakmai ártalmakra gondolok — mond­ja a kirendeltség vezetője. — Sokszor zaklatásnak veszik a tulajdonosok a kéményseprő megjelenését, félnek a seprés (a leggondosabb munkavégzés — Elvégzett munkánkról elé­gedetten nyilatkoznak áz ügy­felek, és mi is büszkék va­gyunk arra, hogy a fővárosi húsznál több sajnálatos, kémé­nyek okozta halálesettel szem­ben a mi területünkön egy sem következett be. Feladataink közé tartozik még a hibák fel­tárása is. A feltárt hiányossá­gok, . szabálytalanságok kap- j csán tűzrendészed figyelmez­tetőket adunk, és a hibák ki­javítására határidőt Saabunk meg. Megjegyzem, sok ilyen esetben is a gáncsoskodót lát­ják bennünk, holott minket, kötnek a szabványok, s a jó­zan ész is ezt diktálja. — Nem kis munka az új ké­mények vizsgálata sem. Ezen a területen sajátságos helyzet alakult ki, hiszen az építtető a lakhatási engedély kézhez vé­telétől számított nyolc napon belül köteles a kéményseprő vállalat szakvéleményét kikér­ni. Az ésszerűség viszont azt diktálná, hogy e vizsgálat nél­kül a lakhatást ne is engedé­lyezzék. Városunkban, és még néhány nagyobb településen a tanácsi szervekkel összehan­goltan már ez a gyakorlat. A városban és a környéken haladó gázprogram újabb fel­adatot jelent a kéményseprők­nek is. A gázfűtéshez a ké­ménybe csatlakozó fűtőalkal­matosságok esetében a ké­ményt ki kell bélelni. Ezt is rendelet szabályozza, nem a kéményseprők bevételét kíván­ják ezzel is növelni. Jó tudni, hegy a kémények bélését 99,5 százalékos alumínium vagy saválló acél. és S5 típusú az­besztcement csővel szabad csak kibélelni. Sporthírekbe Kézilabda Búcsú a kupasorozattól Az NB II. Keleti csoportjá­ban szereplő Pestlőrinc volt az ellenfele férficsapatunk­nak az 1987—1988. évi MNK- selejtező negyedik fordulójá­ban. Erősen tartalékos együt­tesünk ugyan tisztességgel helytállt, de nem sikerült az újabb bravúr, kiestünk az MNK-ból. GSC—Pestlőrinc 21-24 (10-15) GSC: Csikós — Szabó A. (2), Horváth (4), Bátori (3), Szlifka (6), Szabados (1), Ko­vács G. Csere: Balogh — Su- rányi (2), Szekeres (3), Kiss. A játékrész első felében rengeteg elemi hibát követtek el játékosaink védekezésben is. támadásban is, az ellenfél nyomasztó technikai és gyor­sasági fölényben volt, de még­sem tudott számottevő előnyre szert tenni. A második harminc- perc közepére ' felzárkózott csapa­tunk, már két gólra mérsékel­tük a hátrányt, de néhány fegyelmezetlen megoldás miatt újra növelték a maga­sabb osztályban szereplő lő­rinciek az előnyüket. Végül is szoros mérkőzésen szenved­tünk vereséget és búcsúzni kényszerültünk a kupasorozat­tól. \ Jó: Balogh. Bátori. Az MNK-mérkőzést kővető napon városunk két azonos osztályban szereplő együttese mérte össze tudását a GSC- pólyán. Az egyetemi csapat hét nap leforgása alatt az ötödik mérkőzését vívta, ugyanis később kapcsolódtak bt: az őszi szezon mérkőzésso­rozatába. Nem csoda, hogv sé­rülések és fizi kai-pszichikai fáradtság miatt megtizedelt csapattal tudtak csak r?i,"'h-a lépni, és csekélv ePp^-'-ltást voltak'kénesek kifeitern CSC—GR \C 33-1.« (lfi-9) GSC: Csikós — Szabó A. (5), Szabó I. (5), Szabó M. (5), Horváth (2), Szabados (1), Hajdi (2). Csere: Morvái — Bátori (7), Surányi (4), Szlif­ka (2), Urbán. GÉAC: Palasics — Mészá­ros (2), Molnár (5), Hutvag- ner (4), Petri, Szávai (3), Stei­ner (5). Csere: Hegyi. A vendégeknél a kezdő- és a cserekapus egyaránt sérült mezőnyjátékos volt, míg a hazaiak a presztízsmérkőzés­re legerősebb összeállítás­ban indultak a pályára. Az el­ső találkozót a GEAC érte el, de utána már csak az volt kérdéses, hogy milyen különb­séggel nyer a várost képviselő j gárda. A sportszerű találkozón az iram és színvonal nem érte el a közepes szintet, és izga­lomban sem volt része a törzsközönségnek. Ügy tűnik, hogy a GEAC nem tud megkapaszkodni a megyei I. osztályban, a játé­kosállományuk alapján pedis sokkal több volt várható a csapatuktól. Jó: Bátori. Szabó M„ Surá- nyi. Morvái, illetve Steiner. Hut, Vagner. M. G. Egyévi átképzés — Akadt olyan ügyfelünk — mondja Baranyi József, aki egyszerű alumínium öntözőcső­vel bélelt, szabálytalanul, kel­lő körültekintés nélkül. Aján­lom, hogy minden házilagosan végzett ilyen munka előtt kér­jék ingyenes szaktanácsadá­sunkat vagy helyszíni szem­lénket. Sok hosszússágtól, fe­lesleges kiadásoktól szabadul­nak meg. Elterjedt az a hír is, hogy ipi csak az általunk bélelt ké­ményeket vesszük át, látjuk el üzemeltetési okmánnyal. Min­den előírásszerű kémény meg­kapja a tanúsítványt. Egy ilyen kéménynél a szabványcső mel­lett még követelmény a pára- gyűjtő, szempont a hőszigete­lés, tisztíthatóság, cserélhető­ség, síktárcsa. Az évű 3000 bé­lelit kéményből alig több mint 200 munkáját végzi a ké­ményseprő vállalat. Rövid betekintést nyerve a vállalat munkájába, könnyen megállapítható, hogy ez a ki­csiny kollektíva nincs irigylés­re méltó .helyzetben. Az itt dolgozók magja régi, az újak háromévi gyakorlat után. egy­éves átképzéssel szakmunkássá válhatnak. Egy jó kéménysep­rőt erkölcsileg, anyagilag meg­becsülnek, s reméljük, újra iesz becsülete a szakmának, mondja búcsúzóul a kirendelt­ség vezetője. Mitru Mihály Az egyetem épületében volt akkor még a kollégium is. A diákok a balosokat, kádereket kiírták egy listára a bejárat­nál, azok nem jöhettek be. Akkor már mindenféle fegy­veres elemek is közéjük ke­veredtek kívülről. Gyűlést hívtam össze, állandóan a lel­kűkre beszéltem: sokan vol­tak, akik a legközvetlenebb kollégák közül akkor mellet­tem álltak. — Utána hogyan alakult a tanszék sorsa? — Elkezdődött az átszervez- getés, talán, hogy ne másoljuk a szovjet mintát. Ez mint vád az ellenforradalom idején hangzott el a rádióban. Létre­hoztuk az egységes mezőgaz­daság-tudományi kart, és az­óta is állandóan szervezhetjük. Meggyőződésem, hogy a ko­rábbi szervezeti forma sokkal racionálisabb, sokkal tisztább volt. Kolbai Károly lett a rektor, megszüntette az agrokémiát mint tanszéket. Magyari And­rás rektorsága alatt megbíz­tak a mezőgazdasági kémiai tanszék vezetésével, aminek 1980-ig irányítója voltam. — Mekkora szerep hárul egy tanszékvezetőre? Hogyan látja tanszéke munkáját? Az Agrártudományi Egye­tem tanévnyitó ünnepségén dr. Pecznik János nyugalmazott egyetemi tanárt, a mezőgaz­dasági tudományok doktorát, az egyetemi ifjúság oktatása terén több mint három évti­zeden át kifejtett fáradhatat­lan munkásságáért, az agrq- kémia tudományterületének alkotó fejlesztéséért és a nagy szakmai, politikai elkötelezett­séggel vállalt kiemelkedő munkájáért a mezőgazdasági tudományok tiszteletbeli dok­torává avatták. A hallgatók és az oktatók osztatlan elismerését a tudo­mányos munkájának, szakiro­dalmi, pedagógiai és közéleti tevékenységének köszönheti. Számos kitüntetést, emlékér­met kapott, amelyeket felső rolni is hosszú volna. fi Kezdet — Milyen volt a kezdet? — 1951 előtt Budapesten működött még a kémiai tan­szék, s abban az évben hoztak létre Gödöllőn is önálló rész­leget A mostani színházte­remben akkor egy óriási la­boratórium volt, ami a két­éves mezőgazdasági akadémia elhalásával a miénk lett. így kezdődött az agrokémiai tan­szék helyi működése. A fel­szerelés: asztal, szék, hűtő- szekrény és egy kitömött ba­goly. (Az alapító tag ma is ott ül a professzor szobájában.) Két év múlva az önálló ag­rokémiai tanszéknek lettem a vezetője. Oj utakon kellett el­indulni, mert ilyen jellegű tanszék addig még nem volt Magyarországon. — Melyik volt a legnehe­zebb időszak? — ötvenhat. Akkor az ag­ronómiái fakultás dékánja voltam. Gödöllő és Pest között megszűnt a közlekedés, én maradtam egyedül Gödöllőn a tisztségviselők közül. A jelsza­vak egvre szélsőségesebbek lettek, világos volt, mire megv ki az egész. A hallgatók túl­zottan lelkesedtek, meg akar­tam óvni őket az esetleges tragikus következményektől. Alkalmazkodni keli — Egy-egy tanszék sorsát alapvetően meghatározza a vezető személye. A rektornak, dékánoknak elsősorban hiva­tali funkciójuk van, az érdemi rész a tanszékvezetőé. Most mór kevésbé látom belülről a helyzetet. Az ember ebben a korban hajlamos a konzerva­tivizmusra, de alkalmazkodni kell mindig az új dolgokhoz. Itt van például a biotechnoló­gia. Nem merek erről nyilat­kozni. nem vagyok a dolgok sűrűjében. Az én irányításom­mal az agrokémiáé volt a ve­zető szerep — ehhez a lehető­ségeink is megvannak itt Gö­döllőn —, most ez úgy válto­zott, hogy a mezőgazdasági kémia mellett a biokémia jel­ző szerepeltetése is indokolt a tanszék elnevezésébe®. — A jövő? — A feleségemmel mindket­ten dolgozunk, rá is vagyunk utalva, támogatni szeretnénk a fiamat és a két unokámat. Az egyetemen még vannak pedagógiai-oktatói feladataim. A kiegészítő képzésben az ag­rokémiát fogom oktatni ez­után. Alárendelve — Mint pedagógus, hogyan látja egyetemünkön a mai helyzetet? — Eltűntek az évfolyamfe­lelős tanárok. Kellene valami­lyen szervezeti forma, hogy ismét legyen ilyen. Első évben még hajlamosak kötődni a gyerekek az oktatókhoz, lehet a felsőbb évesek rossz hatá­sát ellensúlyozni, ami a rákö­vetkező évekre is kihatna. Sajnos, a pedagógiai, a neve­lői munka elsikkad, pedig ösz- sze lehet egyeztetni a kutató­munkával. A cél itt az kell. hogy legyen, hogy a hallgatók nyerjenek, eredményesebb le­gyen az oktatás. Ezért az ok­tatásnak alá kell rendelni a kutatómunkát is. Török Tünde A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Anyanyelvi nevelési tovább­képzés, 15 órakor. A képregény története, ki­állítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad­gazdálkodás történetéről, Ipar­művészet a gödöllői művészte­lepen, a régi Gödöllő, kamara­kiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente története, állandó kiállítás, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Kerepestarcsa. kiállítóterem: Telévíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A tagoknak külön kedvezmény A nyugdíjasoknak negyedévenként A Gödöllő és Vidéke A tesz áruházában mindig történik valamilyen említésre méltó esemény. Nemrégen fejeződött be a nyári vásár, ahogy há­zon belül nevezték, a tagi vásár, A vásár eredményéről Borsi Istvánná tájékoztatott bennünket. Az engedményes vásár az áruház teljes árukészletére vo­natkozott, csak az élelmiszer­A győztesek A Magyar Ifjúság Kupáért kiírt országos kispályás lab­darúgótorna'városi és körzeti selejtezőin húsz felnőtt férfi­csapat, valamint tíz ifjúsági együttes vett részt. A felnőt­teknél kilenc, az ifistáknál két csapat képviselte a körzetet. Az előbbieknél az első két helyen a Viktória, illetve a gépgyári szb gárdája végzett, az utóbbiaknál a sorrend: As- tor, GSC City. A nőket az október 3-i váci selejtezőn egy veresegyházi és egy gö­döllői csapat képviseli. Röplabda Biztos kettős győzelem Megkezdődött az 1987—88. évi NB II-es röplabdabajnok­ság. A GSC női csapatai az első fordulóban itthon fogad­ták az ugyancsak Pest me­gyei Szigetszentmiklós együt­tesét. Mindkét találkozón biz­tosan győztek a hazaiak. GSC—Szigetszeniniiklós 3-Ö (15-5, 15-7, 15-4) GSC: Havas, Kiszel, Kolozs, Somogyiné, Szaniszió, Zsulya. Csere: Bódi, Dóczi. Edző: Kö­rösfői László. Lányaink mindjárt a mér­kőzés elején magukhoz ragad­ták a kezdeményezést, és nem engedték kibontakozni ellen­felüket. Már az erős, húzott nyitások lekezelése gondot je­lentett a szigetszentmiklósiak- nak, a hálónál pedig tehetet­lenek voltak a mieink leüté­seivel szemben. Csapatunk tag­jai jól indítottak, irányítóink tetszés szerint variálhatták a támadásokat, jól kihasználva öt ütőjátékosunkat. Az ellen­fél támadásait sokmozgásos mezőnyjátékkal többnyire si­került meghiúsítani, s egyet­len percig sem forgott veszély­ben a biztos győzelem. GSC Ifi—Szigetszenímiklös 3-0 (15-8, 17-15, 15-10) GSC: Dóczi, Dudás, Mészá­ros, Szaniszió, Tamási, Török. Csere: Tihanyi. Edző: Dóczi István. A felnőttek után az ifjúsá­giak is biztosan győztek. El­sősorban a nyitásokkal és a leütésekkel szereztek sok pon­tot lányaink. Egyedül a má­sodik játszma volt szoros, ami­kor többször gondot okozott az ellenfél erős nyitásainak a lekezelése. A gödöllői csapat­ban néhány újonc is szere­pelt, akik lámpalázasan küz­döttek, de becsülettel helytáll­tak. Legközelebb ismét otthon játszanak csapataink. Nagy küzdelemre van kilátás, mert az ellenfél a Tipográfia együt­tese lesz, amely tavaly a ne­gyedik helyen végzett, egy hellyel előzte meg a miein­ket. A mérkőzés ideje szom­bat, szeptember 26-a, délelőtt 10 óra az Erkel iskola torna­termében. osztály volt kivétel, amely egyes cikkeit adta kedvezmé­nyesen, konzerveket és tészta­félékét. Az akció során 20 százalékos engedménnyel áru­sították az előbb említetteken kívül a ruhaneműket, lemez­játszókat, edényeket, tréning­alsókat, fonalakat, kötöttáru­kat, s egyes cipőket, papucso­kat. Árusítottak erre, az alka­lomra kedvezményesen be­szerzett olcsóbb cikkeket. Ilyen volt például az ágyne­mű, de ide tartozott az élel­miszerosztály konzervekből és tésztafélékből álló kínálata 'S. Külön tagi kedvezményt is adott az áruház. Minden 500 forintot meghaladó vásárolt érték után 100 forintos bevált­ható utalványt kaptak a ta­gok. Ez három utalványig mehetett, vagyis 1500 forin­tig járt utalvány. Az áruház vezetősége lehe­tőséget adott célrészjegyek jegyzésére is. Sikeres jegyzés esetén az áfész kevesebb bankhitelt vesz fel a gödöl­lői Rét utcában épülő ABC építéséhez, helyette a tagság megtakarított pénzét használ­ta fel. Az áfész az elhelyezett célrészjegy után részesedést (kamatot) fizet a lekötött idő függvényében, amelyre meg­állapodást köt a befizetővel. Ezen a napon tizenheten je­gyeztek célrészjegyet. Ekkor került sor a jegyzők közötti ajándéksorsolásra. A fődíj egy rádiókészülék volt. Délután a gödöllői nyugdíjasok vásá­rolhattak- kedvezményesen. Számukra az áruház negyed­évenként szeretne egyes cik­kekre vonatkozó engedményes vásárt rendezni. Ez a szeptem­beri már ilyen volt. Borsi Istvánná elmondta, hogy ilyenfajta vásárt most csináltak először, de több mint valószínű, hogy nem utoljára Ez annál is inkább elhihető, mivel 4 óra alatt, csak az iparcikkosztályon 1 millió 40G ezer forintot forgalmaztak. Na­gyobb volt a forgalom, mint karácsony előtt — mondta a? igazgatónő. Ezt tapasztalhatta mindenki, aki 13 és 17 óra kö­zött bement az áruházba Nem lenne teljes a kép ak­kor, ha nem említenénk meg azt, hogy az áruház, kollektí­vája mindezt • — vagyis a szombat délutánt — társadal­mi munkában vállalta. Ezt az akció végén Magyaróvári Pál a Gödöllő és Vidéke Áfész el­nöke köszönte meg a dolgo­zóknak a tagság és a vezetés nevében. Cs. L. Egészséges erotika. Magyar filmvígjáték. 6 és 8 órakor. A Diana Ruhaipari Kisszövetkezet felvesz kát műszakos munkarendbe szakmunkás varrónőket, — legalább 2—3 évi gyakorlatot szerzett betanított varrónőket, valamint gépi vasaié munkakörbe betanított munkásnőket. Jelentkezés: Diana Ruhaipari Kisszövetkezet. . Gödöllö, isaszegi u, 10—la. Telefon: 80-721, ISSN 0133-1957 (Göd&Hgl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom