Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-17 / 219. szám
1887. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK 3 MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Antal Imre és Kovács László képviselők a hozzászólásokat hallgatják minél változatosabb módokon kapcsolódjanak. Nincs okunk arra, hogy egy rosszul értelmezett ideológiai stabilitás jegyében ne lépjünk- olyan gyakorlati ügyekben, amelyek ellen csak az szól, hogy eddig még nem alkalmaztuk. Megújulásra képes és megújuló szocialista társadalmunknak a változó világ minden, a társadalmi haladást szolgáló jelenségét be kell tudni építeni a maga rendjébe. Ezért törekszünk az állami tulajdon belső zártságának további oldására, többek között arra, hogy megteremtsük a vállalati kollektívák és a dolgozók vagyonérdekeltségét. Versenyegyenlőséget akarunk kialakítani az állami, szövetkezeti vagyon, illetve az egyéni kistulajdon alapján gazdálkodó szervezetek között. Támogatni kívánjuk a magántulajdonnak a szocialista vállalkozásokhoz kapcsolódó formáit — növelve ezzel szocialista vonásaikat —, valamint az önálló egyéni és társas kis- tulajdont. Országunk fejlődését távlatilag is az dönti el, hogy mennyiben sikerül összehangolni a stabilizációs programot az átfogó világgazdasági nyitás stratégiájával. Olyan külgazdasági politikát kívánunk folytatni, amely lehetővé teszi a külkereskedelmi, pénzügyi, műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés sokirányú és sokoldalú fejlesztését minden, hazánkkal együttműködni kész nemzettel, nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezettel. Ennek jegyében ösztönözzük a tartós termelési kooperációkat és a külföldi működő tőke fokozott bevonását, tovább javítva az ehhez szükséges feltételeket. Miként eddig, a jövőben is maradéktalanul eleget teszünk fizefési kötelezettségeinknek. Fejlődésünk feltétele a KGST -együttműködés Gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb alapja a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés hosszú távú fenntartása. Ehhez forgalmunk jelenlegi szintjét meg kell őrizni, de ha lehet, bővíteni kell. Az együttműködés egyik színtere a KGST. Arra törekszünk, hogy az eddiginél jobban használjuk fel. a szocialista gazdasági közösségben rejlő lehetőségeket. Ezért támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek az együttműködés egész rendszerének erőteljesebb ütemű korszerűsítésére, a szocialista közösségnek a világfejlődéshez való minél szorosabb kapcsolódására irányulnak. Nagy figyelmet fordítunk o fejlett tőkés országokkal való kereskedelemre, és ahol lehet, a műszaki-tudományos együttműködésre. Egyrészt a termelő alapunk modernizácsileg és anyagilag is érdekeltek legyenek üzemük, vállalatuk eredményeiben. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen nem mindennapi feladatok várnak a gazdaságra. A felszólalásokból és a folyosói beszélgetésekből is kitűnt. hogy a képviselők megfelelőnek tartják a programot, mert az a korábbinál tisztább környezetet teremt a termelésben és a piacon egyaránt. Ugyancsak Kárpáti András mondta az egyik szünetben, hogy a tervezett reformokat éppen ezért kedvezően fogadja a vállalatvezetők többsége. Ahol eddig sem az állami támogatásban bíztak, ott a kormányprogram egybeesik a saját törekvésekkel. Találékonyságban nincsen hiány és mindenütt akadnak még tartalékok. Főleg a munkaszervezés, a takarékosság, a helyi ötletek, kezdeményezések bevezetése terén. Sok helyütt — így a Pemüben is — már a Központi Bizottság ülése után két- három évre szóló feladattervet készítettek, amelyben érvényesítették a népgazdasági igényeket és felhasználták a legfrissebb piaci információkat. A kormányprogram keretjellegű. ezért sok múlik a gazdálkodókon. A mezőgazdaság korábban is magára volt utalva, hiszen ott a lényeget érintő szerkezetváltásra — nem úsy. mint az iparban — nincs lehetőség, Ezért a jelenlegi tevékenység minőségét, hatékonyságát kell növelni. Így látja a dolgokat dr. Cselőtei László (2. vk., Aszód), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Nagy lehetőségek vannak a kis üzemek létesítésében, fejlesztésében, a különböző mezőgazdasági termékek feldolgozásában is. Ebben szeretnének partnerre találni az iparban — s ez mindkét érintett tárca egyetértésével találkozik. Az együttműködésnek olyan hatása is kívánatos, hogy a mezőgazdaságban használt gépek egyben referenciát jelentsenek az ipar számára a különböző külföldi üzletkötésekhez. A kormányprogramban meghirdetett célok elérése szükségszerűen a munkaerő átcsoportosításával is jár. Bár Pest megyében nincsenek válságágazatok, amelyek nagy mozgást okozhatnának, az év elején mégis volt példa néhány vállalatnál kisebb leépítésekre. Jelenleg nyugalomban van a- munkaerőpiac, de elképzelhető, hogy majd a szabályozók ismeretében a vállalatokon belüli, illetve közötti szerény mértékű átcsoportosításra kerül sor. Figyelmeztető jel az is. hogy az Ipoly völgyében és Nagykáta környékén, elsősorban az érettségizettek nehezen jutnak számukra megfelelő munkához. Ahogyan Balogh László, (29. vk., Szob), a Pest Megyei Talása, a fejlett termelési módszerek átvétele, másrészt fizetési kötelezettségeink teljesítése igényli a gazdasági kapcsolataink fejlesztését. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban már jövőre jelentős aktívumot kell elérni. Döntően fontos, hogy a szükséges aktívumokat az exportbevételek növelésével érjük el. Figyelmeztető jel, hogy a dollárban elszámolt magyar kivitel értéke az évtized eleje óta lényegében változatlan. Ennek legfőbb oka, hogy kivitelünk termékszerkezete mindinkább elmarad a nemzetközi élvonal, sőt újabban a középmezőny mögött is. A magyar gazdaság műszaki korszerűsítése, szerkezeti átépítése, a veszteséges tevékenységek importtal való helyettesítése külön-külön és együttesen követeli az import rendszeres bővítését. Ez viszont szintén elválaszthatatlan az exportteljesítmények növelésétől, a teljesítmény javulását kikényszerítő gazdaságpolitikai fordulattól. A stabilizációs időszak céljainak megalapozásához a konvertibilis elszámolású kivitel évi átlagban 4—5 százalékos, az ipari kivitel 6—7 százalékos bővítése szükséges. Különleges erőfeszítéseket igényel az a körülmény, hogy jelenleg még nincs mód az import általános bővítésére, vagyis az igényeknek csupán szelektív kielégítése biztosítható. Feltétlenül javítanunk kell viszont az import szerkezetét. Az ipar által felhasznált tőkés importon belül például rendkívül alacsony, mindössze 10 százaléknyi arányt képvisel a gépimport, s ez tarthatatlan. Ösztönözzük a szocialista import növelését. Szocialista partnereink részéről is megvan a politikai szándék, de a konkrét megvalósítás útiai nincsenek még kimunkálva. Ä változások három fontos területet érintenek A tartalékok mozgósításához, erőforrásaink jobb kihasználásához sürgetően szükséges a gazdaságirányítási rendszer megújítása. A kormánynak az a véleménye, hogy irányítási rendszerünk és eszközeink nem fejleszthetők csak a szabályozók módosításával, ahogyan ezt a korábbi években rendszeresen tettük. Munkaprogramunk — a Központi Bizottság júliusi határozatának megfelelően — átfogó feladatokat tartalmaz irányítási - rendszerünk megújítására, továbbfejlesztésére. Számunkra tehát nem kérdés, hogy reformpártiak vagyunk-e vagy sem! Ezt azok vitatják, akik politikai kételyeket akarnak elhinteni. A kérdés inkább az: milyen reformot vagyunk képesek megvalósítani! Megfelel-e a mai követelményeknek ? A változások három fő területre irányulnak: — Az egyik a szabályozó- rendszer egyes fő elemeinek gyökeres átalakítása, új eszközök beléptetése; ezt szolgálja a monetáris eszköztár bővülése, a vagyonérdekeltség elemeinek kiépítése és az új társulási törvény kidolgozása. — A változások másik területe o piaci mechanizmusok kiteljesítése, a megteremtett vállalati önállóság tartalmának erősítése, a központi elvárások informális csatornánács elnöke elmondta: a helyzet nem ad okot aggodalomra, ám ennek ellenére igyekeznek felkészülni minden eshetőségre. Így például közmunkák szervezésére, és áttekintik a munkaközvetítő irodák tevékenységét. Ami a tanácsokat illeti, az intézmények működése továbbra is zavartalan lesz. A fejlesztési források valószínűleg szűkülnek — még nem tudni, mennyivel. A pontos információk birtokában át kell majd gondolni a helyi és a megyei beruházási politikát. A sok hozzászólás miatt a kormányprogram vitája és a szavazás a mai napra marad. Az eddigi véleményeket úgy lehet összegezni: a képviselők támogatják, elkerülhetetlennek tartják a változásokat. A program elfogadása esetén következetes végrehajtásra lesz szükség — ezt kívánják a választók is. Mert azzal mindenki tisztában van, hogy másképpen nem számíthatunk eredményre. A kivételezés, a kiskapuk tévútra, zsákutcába vezetnek, hiszen a csoportérdekek fontosak, de tartósan nem helyezhetők a közérdek elé. P ersze ezekből adódhatnak problémák, konfliktusok is. Ismerjük annak a következményeit, ha eltakarjuk, nem veszünk tudomást róluk... Kövess László kon történő közlésének megszüntetése, a részletekbe menő szabályozás kötöttségeinek oldása, a vállalkozás és a vállalati felelősség következetes érvényre juttatása. — S végül szándékunk a kormányzati irányítás, a tervezés módszereinek olyan továbbfejlesztése, amely az új körülmények között is eredményesebben képes a folyamatokat az össztársadalmi érdek, a gazdasági célok szerint befolyásolni, ami nem kisebb feladat, mint a piaci viszonyok érvényre juttatása. Ezekhez a változásokhoz olyan új eszközöket is igénybe kell vennünk, mint a mostani ülésszakon előterjesztésre kerülő adóreform. Az adóreform előkészítésének nagy és ellentmondásos társadalmi visszhangja jelzi, hogy itt nem egyszerűen adótechnikáról van szó, hanem a társadalmi újraelosztás és a közteherviselés új rendszereiről, vagyis fontos társadalompolitikai kérdésekről. A közvélemény érdeklődése érthetően a személyi jövedelemadóra összpontosul, de itt is szeretném hangsúlyozni, hogy népgazdasági szempontból, így a lakosság szempontjából az általános forgalmi adó jelentősége nem kisebb, és a kettő szorosan összefügg. Az új adórendszert a gazdaságirányítás olyan eszközének tekintjük, amellyel a vállalati és sok tekintetben az állampolgári magatartás is befolyásolható. Ebben a rendszerben a vállalat értéktermelő tevékenységét várhatóan pontosabban tudjuk követni. Ha növelni akarjuk az emberek vállalkozó kedvét, kibontakoztatni alkotóerejüket, akkor el kell fogadnunk a teljesítményekkel arányos, kiugróan magas jövedelmeket is. De az adórendszer átalakításával is elő kell segíteni, hogy ezek jelentős része visszaáramoljon a műszaki-technikai fejlesztésbe. Sokan felvetik, hogy a kisvagy közepes jövedelműek miért adózzanak. Erre azt lehet válaszolni: azért, mert a jövőben az állam az ő borítékjaikban is elhelyezi azt a pénzt, amit eddig a vállalattól, vagyis a dolgozótól vont el. Azért teszi ezt, hogy világossá váljék: a közkiadások fedezetét nem a társadalom felett álló állam, hanem az állampolgárok állítják elő, s ha rajtuk keresztül jut a költségvetésbe. jobban odafigyelnek a közpénzek felhasználására, a közpénzből gazdálkodók nagyobb felelősséggel sáfárkodnak a közkiadásokkal, az adófizetők pénzével. Az adórendszer eszköz, amit használni lehet jól is. rosszul is. A kormányzat felelőssége, hogy jól alkalmazza, legyen ereje és bátorsága legyőzni az indokolatlan ellenállást, és ugyanakkor engedjen utat. minden olyan ésszerű javaslatnak, amely a rendszer menet közbeni tökéletesítését szolgálja. A kormány — összhangban a Központi Bizottság 1987. júliusi határozatával — úgy ítéli meg, hogy bérrendszerünk reformjára is szükség van. Ennek napirendre tűzését éppen a népgazdaság, ezen belül az állami szektor nem kielégítő teljesítménye kívánja meg. Nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy a népgazdaság nehéz helyzetére való hivatkozással — az egyén, illetve a dolgozó kollektíva teljesítményére való tekintet nélkül — visszafogjuk a bért és nivelláljuk a bérarányokat. A bérreform tehát nem olyan tennivaló, amellyel majd akkor kell megbirkóznunk, ha ehhez a feltételek rendelkezésre állnak. Ellenkezőleg: nélküle, a teljesítésben való tényleges egyéni és kollektív érdekeltség megszilárdítása, létrehozása nélkül nincsenek reális esélyeink arra, hogy a népgazdaság helyzete érdemben javuljon. Megengedhetetlen leegyszerűsítés lenne ugyanakkor a bérreformot általános, ellenszolgáltatás nélküli reálbér- emelésként felfogni. Mint köztudott, a reálbérek általános emelésére a közeli években nem nyílik módunk. A bérreform — amely elgondolásaink szerint széles önállóságot ad a vállalatoknak a bérrel mint termelési költséggel való gazdálkodásban — a gazdasági reformfolyamat szerves része. A kormány a közeljövőben programot dolgoz ki a bérreformra, amelynek folyamatos megvalósítása már jövőre megkezdődhet. Olyan esztendők előtt állunk, amikor azt sem lehet elosztanunk, amit megtermeltünk, amiért megdolgoztunk. Fia átmenetileg is, és szerény mértékben is. de csökkente- nünk kell a lakossági fogyasztást. A fogyasztói áraknak az előző években megszokottnál jelentősebb emelése most elkerülhetetlen. A kormány szilárd elhatározása, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel csökkenti az inflációs nyomást. Az 1988-ra tervezett 14—15 százalékos átlagos fogyasztói áremelést követően már 1989-től csökkentjük az áremelkedés ütemét. A kormány munkaprogramja ebben a jelenlegi helyzetben is felelősen foglalkozik az életszínvonal. a társadalmi, szociális gondoskodás feladataival. Az átrendeződéssel együttjáró feszültségek enyhítésére külön intézkedéseket tervezünk. Az elhelyezkedésben s foglalkoztatásban várható nehézségek ellenére a kormány garantálja a szociális biztonságot. A kiegyensúlyozottabb szociális viszonyok érdekében tervbe vettük a szociálpolitika megújítását. Ennek keretében a központi és helyi eszközöket elsősorban a fiatalok, a gyermekes családok, az időskorúak, a hátrányos helyzetűek ellátására összpontosítjuk. Ilyen szellemben terjesztjük az Országgyűlés elé 1988-ban a nyugdíjrendszer módosítását. Család- és népesedéspolitikai céljainkkal összhangban gondoskodunk az ezt szolgáló eszközrendszer fokozatos kiépítéséről, korszerűsítéséről. A következő három évben a lakásépítést, -felújítást és a minőségi cseréket is számítva mintegy 550-—600 ezer család lakáshelyzete változik kedvezően. Ehhez új lakásgazdálkodási rendszert kell kidolgoznunk, igazságosabb támogatási rendszer kialakításával kell segítenünk az otthonteremtés feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hogy csak akkor szerezheti meg a . programhoz nélkülözhetetlen társadalmi támogatást, ha érezhetően megnő a társadalmi ellenőrzés, ha az állampolgárok képviselőik útján és közvetlenül is felelősen szólhatnak bele a gazdasági célok és eszközök kijelölésébe. A kormány munkamódszerének megújítása szempontjából az államigazgatás központi szervei munkájának ésszerűsítése és összehangolása, valamint a döntési jogkörök és a felelősségi viszonyok világos elhatárolása a legsürgetőbb feladatunk. Azt akarjuk elérni, hogy a Minisztertanács elsősorban nagy horderejű kérdésekben döntsön, és ne terheljék részletkérdések. A kormány mellett olyan szakértői hálózat kialakítására van szükség, amely képes az egyébként nélkülözhetetlen hivatali szakértelmet és ágazati szemléletet kontrollálni, és az egységes kormányzati szempontokat megfogalmazni. A Minisztertanács munkájának testületi jellegét olyan módon kívánjuk erősíteni, hogy ezzel együtt az adott államigazgatási terület irányításában növekedjen a miniszteri önállóság és felelősség. Minden eszközzel harcolunk a negatív tendenciák ellen A vállalati önállóság fejlesztésével párhuzamosan oldani szándékozunk az irányítás túlzott ágazati zártságát, a népgazdaság egészében pedig a merev funkcionális és ágazati elkülönülést. Célunk annak elősegítése, hogy a gazdasági minisztériumok egy adott nép- gazdasági ág átfogó, tulajdon- formáktól független szabályozására, befolyásolására, ne pedig a vállalatok hierarchikus irányítására koncentráljanak. Közeli teendőink sorába tartozik, hogy .rendezzük egyes országos hatáskörű államigazgatási szervek jelenlegi ellentmondásos helyzetét. Azokat a szerveket, amelyeknek valójában nincs államigazgatási jellegük, sajátosan szabályozott vállalattá vagy költség- vetési intézménnyé tervezzük átalakítani. A Minisztertanács, mint az államigazgatás központi szerve. megkülönböztetett figvel- met fordít az államapparátus munkájára, munkafeltételeire, s minden szinten növelni kívánja a munka szakszerűségét és a törvényességet. A nehezedő gazdasági körülmények nemcsak az állampolgári. hanem a hivatali fegyelmet is lazítják, kedveznek a korrupciónak, a pozícióval, a ..gazdasági hatalommal” való visszaélésnek. A kormány a gazdasági okok lehetőség szerinti megszüntetése mellett, minden rendelkezésre álló eszközzel fel akarja venni a harcot a negatív társadalmi tendenciák ellen. Céljainkból következik, hogy magát az államot is olcsóbban kell működtetnünk. Nagyon fontos természetesen, hogy az állami költségvetés kiadásainak csökkentésére irányuló törekvéseink során ne kergessünk illúziókat és ne kövessünk el hibákat. Az egészségügyre vagy az oktatásra fordított összegek csökkentése például nem lehet célunk. de a hatékonyabb működést, a gazdaságosabb fel- használást itt is elő kell mozdítani. Biztonságunk és nemzetközi kötelezettségeink teljesítésének garantálásával egyidejűleg takarékosabban kell gazdálkodnunk a védelmi kiadásokkal. ' Álláspontunk szerint az állami szerveknél kisebb létszámú, de képzettebb, jobban megfizetett apparátusra van szükség. Ezt már régen hangoztatjuk, de érzékelhető eredményeket még alig mutathatunk fel. Ezért itt is fordulatra van szükség. Elhatározott szándékunk, hogy munkánkat az eddiginél jobban az Országgyűlés ellenőrzése alá helyezzük. A nagyobb jelentőségű kormánydöntések, illetve minisztertanácsi jogszabályok elő(Folytatás a 4. oldalon.)
