Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-17 / 193. szám

Még egyszer a gyomról strandról Foglalkoznak további sorsával Az utóbbi időben több­ször is foglalkoztunk la­punk hasábjain a gyömrői tóstrand sorsával. Egyik írásunkban állóvíznek ne­veztük képletesen és a szó valódi értelmében is. A tó­stranddal kapcsolatban most elmondja véleményét Gál Ferencné, a Gyömrői Nagyközségi Tanács elnöke is. . — Ami a strand „küllemét” illeti, valóban állóvíz, környé­kén, s magában a vízben nem sok változás történt azon a néhány napozón kívül, amit a nyár elején felállítottunk, il­letve az elmúlt évben a vízbe nyúló mólókat lebontattuk, mert már veszélyeztették a fürdőzők testi épségét. Az vi­szont téves állítás, hogy nem foglalkozunk a tóstrand és környékének jövőjével. — Gondoljuk, a pénz, ami­ből kevés, mondhatni egyre kevesebb van, annak hiánya a fejlesztés akadálya?! — Ez vitathatatlan. Pénz nélkül, napjainkban már a kö­zös akarat sem elegendő az előrelépéshez. A helyi horgász­egyesülettel megállapodtunk, elkészítik a horgásztó és a fürdőző közötti gátfelbontás után a hidat, ami látványnak sem akármilyen. Nem lesz ugyan művészi kompozíció, de ifjú Pál Mihály helyi szob­rászművész egyik alkotása lesz a minta, a vízmozgást pedig nagyban segíti majd. Műkö­dik — olykor a szivattyú hi­bája miatt nem — az általunk fúrott kút. Számítások szerint ez egy év alatt cseréli ki a vi­zet a mederben, ha éjjel-nap­pal, télen-nyáron üzemel. Persze tudjuk, ez kevés. Ép­pen ezért vettük fel a kap­csolatot szakemberekkel, akik könnyűbúvárokat ígértek, meg­keresni a tó eredeti forrását. Nem lesz könnyű megtalálni, de ha meglesz, még nem tu­dom miből és mennyiért fog­juk megfúratni, ám hogy min­dent megteszünk a víz meg­mentéséért. az biztos. — Úgy hallottuk, a KÉV- Metróval is tárgyaltak a tó üzemeltetésének átvétele ügyé­ben. — Velük is és másokkal is! A legkomolyabb partnereknek Már csak nyári emlék — lesznek-e még ennyien az idén a gyömrői strandon? (Bagóczky Sándorné felvétele) ők látszottak. Önálló nyaraló­körzetet építettek volna ki, s természetesen a tó és környé­ke körülményeit is feljavítot­ták volna. Mindez ma már (sajnos) múlt idő. Ök sincse­nek a szükséges milliók bir­tokában. A csalódást ellensú­lyozandó, ők készítették el a felállított napozókat, s egyéb anyagot is adtak a környezeti adottságok javításához. — Miért késett az idén a strandnyitás, hiszen ezt kifo­gásolták a legjobban? — Először is, ha évekre visz- szanézzük a nyitás napjait, nem késett, legfeljebb két-há- rom hetet. Ennek elsődleges oka volt, hogy vártuk —per­sze, nem ölbe tett kézzel, ami­nek megmondhatója a válla­lat vezérigazgatója — a KÉV- Metró végső válaszát, azt, hogy átveszik-e vagy sem az üze­meltetést. Mikor kiderült, hogy mégsem, akkor vártuk a be­ígért napozókat, s mire azok megjöttek, eltelt néhány iga­zán meleg nap, amikor már bőven lehetett volna fürödni, napozni. A Metró vezérkará­nak döntése nem filléres ját­szadozás. 1986 kora ősze óta folyamatosan tárgyaltunk az átvétel lehetőségéről, s hogy ez tavaszig elhúzódott, éppen a többmilliós költségnek kö­szönhető. Persze mondhatja bárki, attól még a karbantar­tásokat elvégezhettük volna. Igaz, de emlékeztetni szerét- nék a mögöttünk levő nem mindennapi — évi áprilisra, s főként májusra, amikor még fűteni kellett, mert zárt he­lyen is hideg volt. Abban az időben beküldeni valakit, va­lakiket a vízbe képtelenség lett volna, persze ha akadt volna jelentkező ... — Tehát minden rendben, a strand továbbra is napiren­den van? — Minden rendben, és sem­mi sincs rendben! — Egy biz­tos, messze többet foglalkoz­tat a strand jövője, mint azt akárki is gondolná. De hogy szemmel láthatólag, kézzelfog­hatóan mikor lesz változás, ahhoz az én jóstehetségem, és elsősorban gazdasági előérze­tem kevés! Javaslom, térjünk vissza a témára jövő év tava­szán. Visszatérünk, maradjunk ennyiben! A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM 1987. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ Ismeretterjesztés — új módszerekkel Előtérben a társadalmi gondok A közművelődés egy megle­hetősen szerteágazó, összetett folyamat, amely különböző, egymással kölcsönhatásban lé­vő tevékenységi formából áll. Ezek a politikai és állami irányítás folytán egy közös cél által egyesített rendszert alkotnak, amelynek egyik ele­me, összetevője a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat, rövidebben a TIT. m Körzeti labdarúgó-bajnokság Itt az őszi menetrend! Kellemetlen sarok Fogócska a vonattal — A múltkoriban egy megyei értekezleten vol­tunk, ott említette valaki — persze, egészen más vo­natkozásban —, hogy a város és az úgynevezett vidék között micsoda kü­lönbségek vannak még ma is. Hát én csak nyeltem, nyeltem, lett volna hozzá­fűzni valóm. De az a fó­rum nem kifejezetten e témát taglalta, hát inkább hallgattam. Most azonban nagyon kikívánkozik be­lőlem. Elmondhatom? — De mennyire! — Szerinted Albertirsa messze van Monortól? — Szerintem nem. Leg­jobb tudásom szerint vo­nattal oda vagy vissza 15—20 perc. Ha innen in­dulunk, az első megálló MoVfOri-erdö, aztán Pilis, majd Albertirsa. Csak egy ugrás. Egy kisebb ugrás, mint innen a Sugár. — Elhiszed, hogy én Al- bertirsáról — de nemcsak én, hanem velem együtt még jó páran, például a gimnázium diákjai, taná­rai. hogy ne is soroljam — átszállással jutunk a mun­kahelyünkre reggelenként? Hogy f elszállunk Irsán, le­szállunk Pilisen, felszál- lunk Pilisen, leszállunk Monoron? — Na ne... — Ez komoly. Van egy reggeli személyvonat, ami­vel éppen beérnénk mun­ka- és iskolakezdésre va­lamennyien, de az a vonat nem áll meg Monoron. De erre fel kell szállnunk, mert ha nem ezt választ­juk, majd’ egy órával ko­rábban kell kelnünk. De ha erre nem vagyunk haj­landók. akkor fennáll az a veszély is, ami lépten- nyomon megtörténik, hogy Pilisen leszállunk ugyan, de a másik vonat, ami Mo­noron megáll, nem vár meg bennünket. És akkor elkésünk. Ügy elkésünk, mint én ma, akinek emiatt az egész, előre elkészített napi programja felborult, ugyanis Sülysápra kellett volna továbbmennem, de a kollégáim nélkülem indultak el. Nem várhatták meg, amíg én megvárom az egyik vonatot, aztán a másik vonat vagy megvár engem, vagy nem ... Irsán a forgalmista igazán em­berséges volt. Látta, hogy toporgunk, idegeskedünk, szólt telefonon Pilisre, hogy várja-e a vonat a mi szerelvényünket, mond­ták neki, hogy igen, de az­tán mégse... El tudod képzelni, mit jelent ez ne­künk ősszel, télen? — ...mit mondhatok? Tudod, a gazdaságosság ... A menetrendkészítés ... Az azt megelőző felmérések. Utasszámlálás ... Meg minden... Mondd, nem akarsz inkább Monorra költözni? És a többieknek is Monorra kellene költöz­ni. Aki például Irsán la­kik, és a monori gimná­ziumba íratja a gyerekét, az egyúttal eladja a házát is és ideköltözik. — Kösz. — Vagy korábban kell kelni, sőt muszáj is. Mert van ugye a munkaidőalap védelme. A munkaidő, az komoly dolog. A szabad időbe meg annyi minden belefér. Kicsit itt ücsörög­ni, kicsit amott várni, me­legen öltözni, hideg élel­met csomagolni, szakiro­dalmat vinni, mindjárt jobban telik az idő. Tudsz ennél jobbat? — Tudnék... K. Zs. A körzeti labdarúgó-szövet­ségben elkészítették 'a felnőtt és ifjúsági bajnokság őszi sor­solását. A nyitány — az ün­nepek miatt rendhagyó mó­don — augusztus 21-én, pén­teken lesz, az utolsó fordulót pedig november 29-én tartják. Augusztus 21.: Nyáregyháza —Péteri, Maglód—Tápiószőlős, Dánsze tmiklós—Törtei. Mo- nori-erdő—Ecser, Ceglédber- cel—Gyömrő, Mende—Albert­irsa,' Újszilvás—Csévharaszt, Vecsés—Űri. Augusztus 30.: Tápiószőlős —Nyáregyháza. Törtei—Mag­lód, Ecser—Dános, Gyömrő— Monori-erdő, Albertirsa—Ceg- lédbercel, Csévharaszt—Men­de, Űri—Újszilvás, Péteri—Ve­csés. Szeptember 6.: Nyáregyháza —Törtei, Maglód—Ecser, Dá­nos—Gyömrő, Monori-erdő— Albertirsa, Ceglédbercel— Csévharaszt, Mende—Űri, Új­szilvás—Vecsés, Péteri—Tá­piószőlős. Szeptember 13.: Ecser— Nyáregyháza, Gyömrő—Mag­lód, Albertirsa—Dános, Csév­haraszt—Monori-erdő, Úri— Ceglédbercel, Vecsés—Mende. Törtei—Tápiószőlős, Újszilvás —Péteri. Szeptember 20.: Nyáregyhá­za—Gyömrő, Maglód—Albert­irsa, Dános—Csévharaszt, Mo­nori-erdő—Úri, Ceglédbercel —Vecsés, Mende—Újszilvás, Tápiószőlős—Ecser, Péteri— Törtei. Szeptember 27.: Csévharaszt —Maglód, Albertirsa—Nyár­egyháza, Úri—Dános, Vecsés— Monori-erdő, Újszilvás—Ceg­lédbercel, Ecser—Törtei, Gyömrő—Tápiószőlős, Mende —Péteri. Október 4.: Nyáregyháza— Csévharaszt, Maglód—Úri, Dá­nos—Vecsés, Monori-erdő— Újszilvás, Ceglédbercel—Men­de, Törtei—Gyömrő, Tápió­szőlős—Albertirsa. Péteri— Ecser. Október 11.: Űri—Nyáregy­háza, Vecsés—Maglód, Újszil­vás—Dános, Mende—Monori- erdő, Gyömrő—Ecser, Albert­irsa—Törtei, Csévharaszt—Tá­piószőlős, Ceglédbercel—Pé­teri. Október 18.: Nyáregyháza— Vecsés. Maglód—Újszilvás. Dá­nos—Mende, Monori-erdő— Ceglédbercel. Ecser—Albertir­sa. Törte]—Csévharaszt. Tá­piószőlős—Űri, Péteri—Gyöm­rő. Október 25.: Újszilvás— Nyáregyháza, Mende—Maglód. Ceglédbercel—Dános, Albert­irsa—Gyömrő, Csévharaszt— Ecser, Űri—Törtei, Vecsés— Tápiószőlős, Monori-erdő— Péteri. November 1.: Nyáregyháza —Mende, Maglód—Cegléd­bercel, Dános—Monori-erdő, Gyömrő—Csévharaszt, Ecser— Űri, Törtei—Vecsés, Táipósző- lős—Újszilvás, Péteri—Albert­irsa. November 7—8.: Ceglédber­cel—Nyáregyháza, Monori-er­dő—Maglód, Csévharaszt—Al­bertirsa, Úri—Gyömrő, Vecsés —Ecser, Újszilvás—Törtei, Mende—Tápiószőlős, Dános— Péteri. November 15.: Nyáregyháza —Monori-erdő, Maglód—Dá­nos, Albertirsa—Úri, Gyömrő —Vecsés, Ecser—Újszilvás, Törtei—Mende, Táipószőlős— Ceglédbercel, Péteri—Csév­haraszt. November 24.: Dános—Nyár­egyháza, Úri—Csévharaszt, Vecsés—Albertirsa, Újszilvás —Gyömrő, Mende—Ecser, Ceg­lédbercel—Törtei, Monori-er­dő—Tápiószőlős, Maglód—Pé­teri. November 29.: Nyáregyháza —Maglód, Csévharaszt—Ve­csés,. Albertirsa—Újszilvás, Gyömrő—Mende, Ecser—Ceg­lédbercel. Törte!—Monori-er­dő, Táipószőlős—Dános, Péte­ri—Úri. Az ifjúsági csapatokban az 1969. augusztus 1-je után szü­lött játékosok szerepelhetnek. (Ezenfelül két — junior korú — 1967. augusztus 1-je után született.) A felnőttmérkőzé­seken három, az ifjúságiakén öt játékoscserére van lehető­ség a bajnokság folyamán. G. J. nem korlátozódik tudásfejlesz­tésre, kiterjed a tudatformá­lásra, a szocialista életforma, demokrácia és közéletiség tér' hódításának elősegítésére is. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Manor kör­zeti szervezete koordinálja szukebb pátriánkban ezt a munkát. A közelmúltban be­fejeződött 19uü/87-es évad eredményeiről, gondjairól, a hamarosan kezdődő új elkép­zeléseiről beszélgettünk Ku- zsel Antallal, a szervezet tit­kárával. — Hogyan értékeli a most lezárult ismeretterjesztő évad eredményeit? — Sűrű esztendőt hagytunk magunk mögött. Ebben az időszakban volt a küldöttgyű­lésünk, s a TIT IX. országos küldöttgyűlése. Ezeken érté­keltük az elmúlt öt esztendő­ben végzett munkát, s meg­határoztuk a jövőbeni tenni­valókat. A monori part-vegre hajtóbizottság is értékelte szervezetünk tevékenységét. De visszatérve munkánk ér­tékelésére, elmondhatom, hogy az előadások számában és színvonalában is jelentős az előrelépés. Több mint 800 TIT-eiőadást terveztünk meg­tartani, a teljesítés úgy 85—90 százalékos. Az elmaradt elő­adások okai szubjektív és ob­jektív okokra vezethetők visz- sza. Tartalmi munkánkban — társulatunk fő célkitűzéseinek megfelelően — a politikai fel- világosító munkát, a világné­zeti nevelést, a termeléssel összefüggő uj és korszerű is­meretek gyors, hatékony és folyamatos terjesztését állítot­tuk előtérbe. Tevékenységünk elsősorban a mindennapi élet tel, az általános műveltség terjesztésével hozható össze­függésbe. í::i — Beszéljünk kicsit bőveb­ben az előadásokról. — Szervezőmunkánk során arra törekedtünk, hogy a tár sadalmunkat élénken foglal­koztató politikai, gazdasági helyzetünk alakulásával, a munkafegyelem kérdésével, a szocialista életmóddal az ed­digieknél is többet foglalkoz­zunk. Bővítettük a családdal kapcsolatos előadások számát, a fiatalkorú bűnözéssel, a ká­ros szenvedélyek elterjedésé vei foglalkozó előadások is megjelentek a rendezvénye­ken. Mi mégis azt tartjuk legna­gyobb eredménynek, hogy nőtt az előadás-sorozatok szá­ma. Az 1986/87-es évadban 85 sorozat zajlott a vonzáskör­zetben, amelyek mindegyike hét-tíz előadást ölelt fel. Lényeges javulás tapasztal­ható a kül- és belpolitikai, Kulturális programok Ecseren hétfőn délelőtt 9 óra­kor a fogyókúrásklub foglal­kozása. 18 órakor filmvetítés a művelődési házban. Gombán az autós kertmozi­ban 21 órakor Krokodil Dundee (színes, szinkronizált ausztrál vígjáték, az amerikai, angol és francia sikerlista ve­zető filmje, országos bemuta­tó előtt!). Gyomron a nagyközségi ta­nács házasságkötő termében (Steinmetz kapitány utca-26.) Detzky Júlia textilfestményei- ből kiállítás látható 9-től 16 óráig. A művelődési házban 17 óra 30 perckor filmvetítés, Break I. (színes amerikai ze­nés film), a Strand kertmozi­ban 21 órakor A zsaru szava (színes, francia krimi, fősze­replő Alain Delon. Jacques Perrin). Maglódon a művelődési ház­ban filmvetítés 18 órakor, A Cápa II. (színes amerikai ka­landfilm, főszereplő: Roy Scheider, 16 éven felüliek­nek!). Monoron a művelődési köz­pont galériájában 14-től 21 óráig Linómetszet címmel kép­zőművészeti kiállítás, a film­színházban 18 és 2ü órakor If­jú Frankenstein (amerikai hor­rorparódia, főszereplő: Gene Wilder, Peter Boyle, Marty Feldman). Pilisen az asszonyklub és a fúvósszakkör összejövetele a művelődési házban. pedagógiai, űrkutatási, egész­ségügyi, jogi, kisárutermelés- sel összefüggő rendezvények igénylésében, szervezésében. Oktatási intézményeink az utóbbi években több előadást szerveznek a tanulók és szü­lők részére mentálhigiéniai, szexuális kérdésekkel foglal­kozó, a munkára neveléssel kapcsolatos előadásokat. Nincs lényeges javulás a különböző kis baráti körök, tanfolyamok számszerű növelé­sében. Különösen nagyobb erőfeszítésre van szükség az idegennyelvű, a számítás- és videotechnikai tanfolyamok szervezésében. — Milyen volt az előadók felkészültsége? — Taglétszámunk még nem érte el a kétszázat, de már közelítünk felé. A TIT-tagok 99 százaléka az értelmiség köréből került ki, felkészült­ségük jónak ítélhető. Előadá­saink zömét rájuk bízzák. 25 százalékos a külső előadók részvétele. fi!™ Eül — Hogyan értékeli a helyi szervezetek munkáját? — Egyre önáilóbban, na­gyobb felelősséggel dolgoznak. Uyömrő, Vecsés es Monor után tavaly Üllőn is megala­kult a TIT helyi szervezete, s rövid fennállása alatt is bi­zonyította létjogosultságát. — Mely községekben javult leginkább az ismeretterjesztő munka színvonala? — Hosszú a sor, de remé­lem, ezzel is biztatást adunk azok számára, akik a most befejeződött évadban kitettek magukért. Sülysáp, Pilis, Gyömrő, Úri, Üllő, Nyáregy­haza, Vasad művelődési há­zai, illetve kiubkönyvtárai, valamint a Monori Állami Gazdaság jártak az élen. — Milyen a szervezet kap­csolatrendszere? — Munkánkban nagy se­gítséget nyújt az MSZMP Mo­nor Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága, amely folyamato­san figyelemmel kíséri tevé­kenységünket. A közbeeső pártszervekkel is elmélyült kapcsolatban állunk, mindig segítenek, ha erre felkérjük őket. Vannak azonban olyan helyek is (elsősorban gazdál­kodó szervezetek), ahol nem tudtunk közös nevezőre jut­ni, következésképp nem fej­lődött az ismeretterjesztési munka. — Hamarosan kezdődik az új évad, milyen célkitűzések szerepelnek a programban? — A közeljövőben minden érdekelthez eljuttatjuk a fel­hívásunkat, amelyet augusztus végéig kérünk visszaküldeni, októberben kezdődnek az elő­adások. Várhatóan sok új kí­vánsággal kell szembenéz­nünk. Az MSZMP KB július 2-ai határozata a gazdasági­társadalmi kibontakozási program érdekében született. Hamarosan az ezzel kapcso­latos kormányprogram is is­mertté válik. Ennek feldolgo­zása az egyik fontos felada­tunk lesz az új évadban. Ugyancsak számítunk arra, hogy az új adózással kapcso­latos előadásokat is igényelni fogja a hallgatóság. Számta­lan érdekes előadásra van ki­látás. A TIT Pest megyei szervezetének tematikai aján­latát is megkapja minden ér­dekelt fél, lehet belőle bőven válogatni. Elhatározott szán­dékunk. hogy a munkater­vünkben megfogalmazott cél­kitűzéseinket maradéktalanul végrehajtsuk. Gér József ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) A TIT alapvető feladata csaknem valamennyi tudo­mányág ismeretanyagának, legújabb eredményeinek ter­jesztése, népszerűsítése. Célja az általános műveltség kiegé­szítése, szintentartása és fej­lesztése, a szakmai tudás és munkakultúra magasabb szin­ten segítése, a művelődési igények kielégítése. Munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom