Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

mr MKV ».*. 1987. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Színházi levél r ^ i Átültetett passió Ä reformkor egyik lelkes, ha­ladó szellemű erdélyi if ja, Szentiváni Mi­_______ hály 1837-ben h osszú gyalogtúrát tett szülő­földjén. Útjáról jegyzeteket készített, melyekből egy kis töredék jelent csak meg an­nak idején. A kéziratot elve­szettnek hitték, ám nemrég mégis rábukkantak. így jelen­hetett meg a Pro memoria so­rozatban a kis kötet, Gyalog­lót Erdélyben címmel. Ebben írja Szentiváni a Csíksomlyó című rész elején: ..Itt tartat­nak Erdélyben a leghíresebb búcsúk pünkösd napjain ...” A továbbiakban aztán el­mondja, milyen a nevezetes búcsújáróhely temploma, ipe- lyet Szent Ferencnek szentel­tek, s milyen itt a Ferenc-ren- di szerzetesek „oskolája”, ahol kétszáz gyerek tanulhat. Nem kevésbé érdekes az a leírás, sem, amely a nagy hírű, Hunfalvy Janos nemrég rep- rintkiadásban is megjelent hatalmas művében — Ma­gyarország és Erdély eredeti képekben — található a 3. kö­tet 110. oldalán a „Csíkszere­dától délkeletre egy óra já­rásnyira fekvő” „Csík-Som- lyó”-ról, mely „nagyon • kies vidéken” található. Hunfalvy így folyatatja: „Legnevezete­sebb a pünkösdkipri búcsúja- rás, mellyet általános nemzeti ünnepnek lehet mondani. Ek­kor messze vidékről seregei­nek össze a székelyek, mind­két nemből 15 és több ezren is felgyűlnek Csík-Somlyóra Mária szobrához. A két há­rom napig tartó búcsújárás­ra ... egybegyűlt sokaság szemlélete nagyon érdekes, benső • vallásosság és áhítat tükröződik benne s külsőleg is a nagy sokaság öltözködé­sén és viseletén egyformán ömlik el.” Miért idéztem ily hosszasan a régi krónikások' szép fel­jegyzéseit? Azért, mert ez a nevezetes búcsújáróhely, Csík­somlyó az, ahonnan az elmúlt esztendők egyik legnagyobb hazai színházi sikerének a szövege származik. A , Csík- somlyói passióról van szó, A Szentiváni és Hunfalvy említette Ferenc-rendi kolos­torban maradt fenn ugyanis az a kézirat, amelyben össze­sen negyvenhét magyar nyelvű, s egy latinul Írott úgynevezett passió — a Jézus kínszenve­déséről és kéreszthaláláról szóló játék — szövege talál­ható. Az 1721 és 1774 közötti periódusban lejegyzett szöve­geket a csíksomlyó' minorita „oskola" (gimnázium) szerze­tes tanárai írták, évről évre más valaki. Harminchét játék­nak a szövege teljes egészé­ben fennmaradt A passiókat a diákok adták elő, — de a későbbiekben minden bizony- nyai közreműködtek „civil” szereplők is Csíksomlyó lakói közül. Ezek a passiószövegek a régi magyar színjátszás fel­becsülhetetlen értékei. Ben­nük nem csupán egy vallásos tárgyú játék pontosan re­konstruálható szövege, szerke­zete, előadásának módja rög­zítődött, hanem beléjük épült sok olyan momentum is, amely egészen az eltűnt, elve­szett magyar népi színjátszá­sig. sőt, a pogány kori rítuso­kig utal vissza, szemléletmód­ban, szövegben, figurákban. A liturgia, a római katolikus vallás rituáléja s a Biblia tör­ténetei és alakjai keverednek itt egy sajátos ízű népi rítus­sal, egy kereszténység előtti' elemekkel átszínezett játékkal. Egészen mások ezek a pas­siók, mint például a jobbára német ajkú felvidéki városok hasonló játékai voltak, lehet­tek. A nevezetes bártfai szín­lap az 1400-as évek közepe táján játszott ottani passiójá­tékokról azt tanúsítja, hogy azok a játékok a városi pol­gárság igényeihez és szellemi­ségéhez igazodtak. Míg ellen­ben a csiksomlyói passiók — s ez Szentiváni és Hunfalvy leírásaiból is kiolvasható — annak a székely közösségnek a sajátos vallásosságához, még az ősi magyar hitvilág ele­meit is őrző hiedelemvilágá­hoz illeszkedtek, amely így, ilyen módon talán csak itt őrződött meg, ebben a vi­szonylag zárt — és elzárt — közösségben és környéken. Amikor Herényi Imre ren­dező Balogh Elemérrel társul­va 1981 novemberében színre vitte a' Várszínház ban a Csík- somlyoi passiót, ez a hajdani hangulat tért vissza egy emlé­kezetes, forró sikerű estén. Az általuk kialakított szöveg ter­mészetesen nem egyetlen, va­lamelyik évből való Somlyói passió, szöve'gét viszi színpad­ra; a legjellegzetesebb motí­vumokból kreáltak egy kerek művet, amelyben mindazok a lényeges és jellemző jegyek megtalálhatók, amiktől a Som­lyói passiók sopilyóiak lettek s voltak. A szöveghez összeál­lított zene, a játékhoz ponto­san és szorosan illeszkedő mozgások és táncok, az ének és a jelmezek mind együtt olyan komplex élményt adtak, amelyben majdnem széívá- laszthatatlanul volt együtt a régi passiójáték, a maga sok­rétű, XVIII. századi és még pogány kori anyagával, szemlé­leteve!, meg a mai modern színpadi szemlélet és eszköz­tár meg technikai felkészült­ség. Ettől kapott a Csíksom- lyoi passió olyan tulajdonsá­gokat, olyan speciális ízeket és színeket, hogy — azóta már számos európai ország­ban vendégszerepelve a pro­dukcióval — úgy tekinthe­tünk-rá, mint valami sajáto­san magyar színpadi alkotás­ra, amely alkalmas rá, hogy reprezentáljon bennünket a külföld előtt is. .A várszínház! előadás azon­ban zárt térben játszódott. Holott a passiójátékqk annak idején — s a modern kori pas­siók,- melyek e régi játékokat újították fel, szintén — a sza­bad téren zajlottak. A leghí­resebb felújított passiójáték Oberammergauban szintén szabadtéri produkció. Talán ez is indíthatta ezen a nyáron Kerényi Imrét i és alkotótár­sait, hogy a Csiksomlyói pas­siót is kivigyék a szabad tér­re. Remek ötlet volt. Először Székesfehérvárott, a volt Fe­kete Sas szálló udvarában, majd most a veszprémi Vár­ban, a Szentendre főteréhez nagyon hasonlatos terecskén elevenedett meg a passió, át­ültetve így tulajdonképpeni talajába, a szabad térre. A veszprémi Petőfi Színház s a székesfehérvári Vörösmarty Színház művészei által alko­tott társulat rendkívül ottho­nosan mozgott ezen a nagyon szép helyszínen, és még azok­nak is egészen új értékeket csillantott fel a műben, akik pedig alaposan ismerik a vár­színházi előadást. A szabad­tér, a maga különleges effek­tusaival, tágas lehetőségeivel a hazatalálás érzetét adja en­nek a különleges játéknak. Amíg néztem, arra gondol­tam: valami hasonló élmény­ben lehetett része a hajdani csiksomlyói búcsújáró ezrek­nek is, hiszen azok a passió­játékok nekik szóltak — úgy, mint ez a mostani szól ne­künk. Takács István Mi történt a többivel? Találékonyság és műemlékmentés Elsőként a Halász Jenő-kúriát újították föl Dabason, ebben a könyvtár kapott helyet . (Erdősi Ágnes felvételei) Igaz ugyan, hogy 1954-ben még negyvennyolc védett épületet számláltak meg Da­bason. ma azonban már csak huszonhetet találhatunk meg közülük. — Mi történt a többivel? — kérdezem Járomi Lajostól, a városi jogú nagyközségi közös tanács műszaki csoportvezető­jétől. — Sajnos, tönkrementek — feleli. — Szerencsére a nagy­község mostani vezetői figyel­nek a meglévők állapotára, hiszen egyébként sem sok ne­vezetessége van Dabasnak. A huszonhét védett épületből egyébként kilenc műemlék, tizennyolc pedig műemlék jellegű. — Ezeknek stílusából arra lehet következtetni, hogy egy virágzó időszakban létesítet­ték azokat. Mikor és kinek a jóvoltából? — A középkort megelőzően településünk nem a jelenlegi helyén feküdt, hanem egy közeli részen, amit ■ Puszta- templomnak hívunk. Ott már semmi nem látható, meft a törökök a föld színével tették egyenlővé. Dabast és térségét a XVII. században kezdték fejleszteni. Jellegzetes dórosz­lopos, klasszicizáló kúriáit az ezernyolcszázas években emel­ték. Mégpedig egy helybeli nemesi, család, a Halászok alapította téglagyár termékei­ből. — Készült-e olyan telepü­lésfejlesztési program, amely figyelembe veszi a védett épületeket is? , — Nyolc esztendővel ez­előtti az általános rendezési terv, amelyet rövidesen felül­* vizsgál a tanács. Annyi bizo­nyos, hogy ulcanyitásokat, űt- íeltárásokat nem tervezünk a védett épületek környékén. Akad azonban példa arra is, hogy a műemlék közelében nem a környezetbe illő házat emeltek. — Honnan teremtik elő a műemlékek - gondozásához szükséges anyagi fedezetet? — A Pest Mesyei Tanács, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a helyi tanács összefogásával. — megfelelőnek tartják-e hasznosításukat? — Általában igen, bár na­gyon nehéz megfelelő funk­ciót találni. Évekig húzódott a Kossuth-ház ügye is. Végül a MÉH Vállalat vette meg, s kívül-belül szépen rendbe- hozták. — Kik foglalkoznak az épületek karbantartásával? — Leginkább a dabasi épí­tési és költségvetési üzem. Megértik fontosságát, s bár egyedi feladatokat kell elvé­gezniük, szívesen teszik. — Mikor kezdték el a mű­emléki munkát? — keresem meg a kérdéssel Vörös Feren­cet, az üzem vezetőjét. — A hetvenes években újí­tottuk föl a könyvtárat, amely Halász Jenő vidéki udvarhá­za volt, 1325-ben hozták tető alá. Ezután következett a leg­patinásabb, a III. kerületi Halász-kúria, ebben oktatási központ működik. A pince­rész annak idején is konyha volt, műkővel burkoltuk. A földszinten termeket, a tető­térben pedig hét, fürdőhelyi­séggel ellátott szobát alakí­tottunk ki. De az épület így is megőrizte i 'deli formáját. Ennél is — mint mindegyik­nél — gond, hogy akkoriban nem szigetelték a falakat. Ennék utólagos elvégzése saj­nos nem áll módunkban. Vi­szont a nedvesség miatt min­den évben újra kell festeni a homlokzati részt. — Szakmailag nehéz fel­adat-e a műemlékvédelmi te­vékenység? — Feltétlenül! Többször ke­rültünk már váratlan helyzet­be. Egy-egy bontás is tarto­gathat óriási meglepetéseket. A már említett III. kerületi kúria javítási munkálatai közben derült ki, hogy az egész tetőszerkezetet ki kell cserélni, s egy kútra bukkan­tunk az udvaron. Mivel az Rádiófigyelő" TÜKÖRKÉP. Szerdán késő este a Petőfi adón A kesztyűt fel kell venni címmel hallhat­tuk Pethő Tibor jegyzetét. Messziről indította gondolat- menetét. a lovagi korból vett hasonlattal élt a jelenlegi gaz­dasági helyzet elemzésének bevezetőjeként. Az MSZMP jú­lius 2-ai állásfoglalását a kesz­tyűfelvétellel azonosította, a világ politikai, gázdasági ki­hívására adott válaszként ér­telmezte. A párbaj, a kicsit erőltetett hasonlatban, a tár­sadalmunkra váró rövidebb stabilizációs időszak," majd hosszabb távon a kibontako­zás. A jegyzet lehetett volna egy napilap vezércikke is, hi­Jelenet a Csiksomlyói passió veszprémi iából szabadtéri előadá­szen az író által használt fo­galmi rendszer, szókincs az újságok első lapjairól merítte- tett. Aggódásának adott han­got: vajon sikerrel jár-e a ki- Dontakozas programja akkor, amikor a határozatoKhoz még nincsen tökéletesen kidolgozott módszer és eszköztár. Ráadá­sul az adóbevételek — amik­ből az állami kincstár gyara­podhatna — nem biztos, hogy azoktól származnak, akik a leg­gazdagabbak. A feketejöve­delmek 1982-ben mintegy 100 milliárd forintra rúgtak a becslések szerint, majd ’35-re 150 milliárdra nőttek, tehát, ha ez a növekedés nem áll meg, akkor ’88-ra mintegy 200 mil­liárd forint fog ellenőrizhe­tetlenül, láthatatlanul — hoz­zá kell tenni: megadóztatha- tatlanul — vándorolni. Sajnos, igaza volt a jegyzetírónak, amikor megállapította, senki­nek sincs röntgenszeme, kü­lönösen nem az adóhivatal­nak, hogy ezeket ellenőrizze. Ez a megállapítás pesszimista végkövetkeztetést sejtetett. Ehelyett a jegyzetíró annak a reményének adott hangot, hogy mindazokat, akik sem­mibe vették eddig a határo­zatokat —, hogy milyen hatá­rozatokat, az nem derült ki —, ‘a kormány megtanítja „kesztyűbe dudálni”. A racio­nális és pontos, helyzetelemző gondolatmenet meglepő módon fejeződött be ezzel az opti­mista végkicsengéssel, mert az előzmények nem alapozták meg a jegyzetíró utolsó sza­vait. Ü. í. így mutat kívülről a Kossuth-ház, amelyben a MÉH haszon- p áruboltot nyitott. falazott szerkezetű, biztonsági okokból • be kellett temetni, csupán két méter mélységig hagytuk meg. Szerencsére ki­tűnő kollégáim vannak: Csa­ba József műszaki vezető, Ba­lázs Ferenc építésvezető, há­rom kőműves-, s az egyetlen ácsbrigád szakmunkásai értik a dolgukat. — Szükség van-e különleges anyagokra? — Esetenként igen. Például a Halászok különleges mére­tű. 51 centiméter hosszú tég­lákat gyártottak az ablakok könyöklőihez. Ilyeneket ma már nem tudunk készíteni, Különböző mintadeszkázato­kat állítottunk össze és mo­nolitból öntöttük ki a szerke­zeteket ... Bár a Halász Bálint- és a Radimeczky-kúriák hasznosí­tása még kérdéses; s a Mé- szöly-kúria kertjétől alig húsz méterre vadonatúj családi ház díszük — figyelemre méltóan sokat tesznek Dabason a mű­emlékvédelemért. Bízzunk ab­ban, hogy a korábban elköve­tett hibák nem ismétlődnek, s ha korlátozott lehetőségeik miatt lassan is. de megóv­ják régi értékeiket. Vennes Aranka Hangversenyek a megyeháza udvarán Barokk zeneművek A' Pest Megyei Tanács dísz­udvara az idén ismét nyári hangversenyek, színhelye lqsz. A jövő héten, kedden kezdő­dő rendezvénysorozathoz, kedvcsinálóként Balázs Gézá- né tanácselnök-helyettes és a szervezésben részt vevő mun­katársai a megyeház történe­téről és a több évtizedes múlttal rendelkező belvárosi hangversenyestekről adtak át­tekintést. Amikor 1970-ben a belváro­si nyári hangversenyek szín-’ helyét, a Károlyi-kertet reno­válni kezdték, az Országos Filharmónia egy másik, méltó helyet keresett a zenei ren­dezvények számára. Választá­sa a megyeház díszudvarára esett, hiszen ennek az adott­ságai az épület klasszicista méltósága, nyugalma, az ár­kádos folyosók, az udvar ki­váló akusztikája megfelelő környezetet biztosított a fővá­ros szívében. A pesti vármegyeházat 1804-ben kezdték építeni, az épület mai középső traktusá­ban a galériás közgyűlési ter­met 1811-ben Hűd János ter­vei alapján készítették el. A Semmelweis utcai szárnyat Hoffrichter József építtette 1829. és 1832. között, a Város­ház utcai részt pedig — amely a nyári hangversenyek színhelyét, a díszudvart övezi — * ifj. Zitterbath Mátyás. Több építész közel négy év­tizedes munkájának eredmé­nye ez, a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb alkotása. A reformkor tiszta, őszinte törekvéseinek jelképe és egykori otthona. A hábo­rúban erősen megsérült épü­letet a felszabadulás után Im- rényi Imre építész állította helyre. Kialakította az épület mai középső udvarát, s a környék lebombázott házaiból származó szobrokat, reliefe­ket, vasrácsokat ide építette be. A hetvenes évek elején, majd hosszabb szünet után 1984 nyarától a díszudvar is­mét nyári hangversenyeknek adott helyet. A felújítás oroszlánrészét akkorra elvé­gezték, de kisebb munkálatok azóta is folyamatosan szüksé­gesek. Jelenleg éppen a Vá­rosház utcai oszlopos, három­hajós kocsibehajtót renovál­ják, ezért a díszudvar a Sem­melweis utca 6. szám alatti bejáraton keresztül közelíthe­tő meg. A helyszín és a köz­vetlen környezete sugallja, hogy klasszikus zeneművek szólaljanak itt meg. 1984-bfjn Fischer Iván vezényletével a Budapesti Fesztiválzenekar Kocsis Zoltán zongoraművész közreműködésével Rossini-, Mozart-, Schubert- és Dvorak- műveket adott el if. 1,985-ben a pódium a kamarazenekaroké volt. Rolla János vezetésével a Liszt Ferenc, Ella István vezetésével a Corelli zenekar és a Tátrai Vilmos irányítot­ta Magyar Kamarazenekar, majd a Budapesti Fúvós­együttes lépett fel. Önálló Vivaldi- és Haydn-est mellett Corelli-, Bach-, Mozart- és Csajkovszkij-művek csendül­tek fel. Az idei évad különleges zenei élményt kínál. Az első alkalommal augusztus ll-én este 8 órakor) barokk zene­művek szólalnak meg kora­beli hangszereken a Capella Savaria Zenekar előadásában Vivaldi „C-diir versenym. két fuvolára és zenekarra című művével — Németh Púi és Gáspár Kornélia szólójáté- kával — kezdődik a hangver seny, majd Vivaldi 122-il zsoltárkompozícióját Zádoi Mária énekli. Az est máso dik részében Telemann A-dűi hegedűverseny-szvitjét hall hatják. Balázs István barokk hegedűn játszik. Befejezésül a zenekar Telemann G-dúi szvitjét adja elő. Augusztus 18-án a Camera ta Hungarica együttes 15—17 századi régi magyar muzsik;)- játszik. Az együttes művé­szeti vezetője Czidra László a közreműködő énekesek Bodza Klára és Kállai Gábor Augusztus 21-én és 24-én Fischer Iván vezényli a Bu­dapesti Fesztivál Zenekart Mindkét alkalommal Mozart- művek hangzanak el. A 13 hangszerre írt B-dúr szere­nád, A színigazgató nyitánya és a C-dúr szimfónia. A jegyek előadásonként 50—80 forintos áron, az Or szágos Filharmónia jegypénz­tárában (Vörösmarty tér 1 Telefon: 176-222), az üzem> közönségszervezőknél és a helyszínen az előadás előli egy órával válthatók. A szer­vezők remélik, hogy a hang­versenyt szerető és látogató közönség nem csalódik vára­kozásában. Újabb zenei élmé­nyekkel gazdagodik azon a . helyszínen, ahol a jövőben' minden nyáron koncertsoro­zat megrendezését tervezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom