Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

I Augusztus 20-án, az Alsóparkban Hagyományos és ilj mllsorck A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 184. SZÄM ISR7. AUGUSZTUS 7.. PÉNTEK Meglepő, de hasznos döntés Lesz munka, tisztes kereset i A tossz hír gyors szárnyakon jár, főleg ott, ahol > már megfordult egyszer. Ráadásul furcsa természete § révén egyre duzzad, dagad. Vasadon az utóbbi évek- \ ben meglehetősen gyakori vendég... Körülbelül három esztendeje az okozott nagy riadalmat és vihart, hogy ^ fel kellett számolni az Irodagép-ipari és Finommecha- \ nikai Vállalat ottani telepét. Azután mégis jónak látszó ^ megoldás született, az embereket nem kellett szélnek J ereszteni: az új gazda az ikladi Ipari Műszergyár lett | Ezzel a megoldással egyébként nemcsak az emberek | jártak jól, hanem a műhelyül szolgáló épületeket bér- § be adó helyi Kossuth Szakszövetkezet is. A négy ha- ^ talmas csarnokért kapott bérleti díj kiesése ugyanis § rendkívül érzékenyen érintette volna a gazdaság mér- fc legét... Moszkva, Leningrad Barátsággal Novemberben ismét indul­nak a hagyományos barátság­vonatok a Szovjetunióba. A városi pártbizottságon, illetve a népfrontbizottságon szere­tettel várják az érdeklődők jelentkezését arra az utazásra, amely november 13-tól no­vember 20-ig tart. Felkeresik Moszkvát. Leningrádot. A ki­rándulás teljes költsége 6400 forint. Újra Törökország Buszkirándulás A közelmúltban Törökor­szágba szervezett autóbuszos kirándulást a Hazafias Nép­front Gödöllő városi bizottsá­ga. A sikeren felbuzdulva szeptember 4. és 12. között újabb csoport indul a távoli országba. Az utazásra még le­het jelentkezni, ha korlátozott létszámban is. Ezen a nyáron mintha nem volna uborkaszezon. Az üze­mi, intézményi lapokban sem mutatkoznak a témahiány je­lei. Az Agrártudományi Egye­tem lapja — eltérően a koráb­bi gyakorlattól — az idén nem tartott nyári szünetet. S noha e júliusi számban találtunk könnyedebb témájú cikkeket, az oldalak túlnyomó részét fajsúlyos írások töltik meg. Már a címek is ezt sejtetik: Átadták a megbízóleveleket, A műszaki fejlesztésről, A po­litikai tájékoztatásról, Terve­zési és kontrolleljárások fej­lesztése ... Beszámol a lap az egyetemi tanács üléséről, amelyen egye­bek között arról volt szó, hogy az orosz nyelvű képzés fejlesztését a jövedelemadózás hátrányosan befolyásolhatja. Mégpedig azáltal, hogy eset­leg csökken az előadó tanárok érdekeltsége. Ügy döntöttek, hogy erre a főhatóság figyel­mét idejekorán fölhívják. Az egyetem gazdasági igaz­gatója az intézmény tavalyi gazdálkodásáról adott számot! Ebből kiderült, a szűkös for­rások ellenére, a feladatok — megfelelő rangsorolással — teljesíthetők voltak, egyszer­egyszer azonban keletkeztek pénzhiányból fakadó nehézsé­gek. A gazdálkodó egységek fi­gyelmét a még fokozottabb költségtakarékosságra hívták föl. Sajátos egyetemi gond a külföldi hallgatók elhelyezé­se. Létszámuk növekedésével mérséklődik a kollégium be­vétele. A következő évi költ­ségvetési tárgyaláson a kollé­gium bevételi tervének módo­sítását fogják kérni. A tanácsülésen végezetül A hagyományoknak megfe­lelően az idén is egész napos programot szervez a Hazafias Népfront Gödöllő városi bi­zottsága az alkotmány ünne­pén, augusztus 20-án. A dél­előtt kezdődő és estig tartó műsorokba ágyazódik be az ünnepi nagygyűlés is. A vá­rosi népfrontbizottság elnök­ségi ülésén erről a napról hangzott el tájékoztató. Az Alsóparkban, a szabad­téri színpad környékén 9 órá­tól lesz a népművészeti kira­kodóvásár, valamint a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség híradótechnikai és modellező bemutatója. Ugyancsak ekkor kezdődik a szokásos halászlé­főző verseny szereplőinek a bemutatása is. A főzőcskére még lehet jelentkezni! Sze­mélyesen. vagy telefonon a klubházban, majd a helyszí­nen is. Fontos tudnivaló, hogy megköszönték dr. Bíró Ferenc hatéves rektori működését, kiemelve, hogy az oktatás kor­szerűsítésének, a szervezet fejlesztésének feszültségektől terhes időszakában minden problémát a humánum oldalé­ról közelített meg, vezetésének időszaka a nyitott ajtók kor­szakaként kerül az egyetem történelemkönyvébe. Nem csak a Mezőgazdasági Mérnök, hanem az Ikladi Ipa­ri Műszergyár lapjának a cí­mei is sokat mondóak: Búcsú a bázisszemlélettől, Átértékel­jük stratégiánkat, Gyorsítani a műszaki fejlődést, A máso­dik félévtől átszervezések. Az utolsóként említett cikk­ben a kibontakozás további lehetőségeit és feladatait tag­lalja a vállalat termelési igaz­gatója, ennek egyik útja a belső gyáregységek átszervezé­se. A következőkben alkat­rész- és szereldegyáregység működik, maid. Az ésszerűsí­tés folyamatában csökkentik a szerelőhelyek számát, gyár­tósorokat, üzemközi raktáro­zást alakítanak ki. Racionali­zálják az anyagmozgatást, központosítják a szállítóeszkö­zöket. A termelőterületek átszerve­zésével egyidejűleg felülvizs­gálják a gyártási technológiá­kat, újabb típusokra terjesz­ti ki az új programozási mód­szert. Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes tárcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadan, Veresegyházon, a rendezők csak a tűzifát szol­gáltatják, az összes többi kel­lékről, vízről, fűszerekről, sa halakról a szakácsoknak kell gondoskodniuk. (Tavaly a kí­nai halászlé vitte el a pál­mát.) Körülbelül 10 órától a Ma­gyar Néphadsereg Művész­együttesének negyvenfős ka­marazenekara ad műsort az érdeklődőknek. Délben lesz a halászléfőző verseny ered­ményhirdetése, ekkor lebben­tik fel a fátylat a receptek­ről is. Délután két órától a kutya­kiképző iskola bemutatóját tekinthetjük meg; 15 órakor kezdődik a Jászsági Kamara Néptánc Együttes műsora. Egy órával később a Diana Házi­ipari Szövetkezet hagyomá­nyos divatbemutatója folytat­ja az elmúlt évek fonalát. Bartunek Katalin iparművész vezeti ezt a műsorszámot. 17 órakor kezdődik a szín­padon az ünnepélyes nagy­gyűlés. Dr. Lőkös László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem általános rektorhe­lyettese mond beszédet, majd új kenyeret adnak át körze­tünk mezőgazdasági üzemei­nek képviselői. Az ünnepi nagygyűlésen kitüntetéseket nyújtanak át kiváló és érde­mes társadalmi munkáért, s ekkor tüntetik ki a kiváló bol­tokat, vendéglátó egységeket is. Gyermekműsorral folytató­dik az augusztus 20-i prog­ram. A szereplők legutóbb Budapesten, a Havanna lakó­telepen arattak sikert produk­ciójukkal. 19 órától fél kilen­cig a felnőtteket várja szóra­koztató műsor a színpadon. 21 órától szabadtéri mozielöadás kezdődik. Eső esetén az arra alkalmas programokat a művelődési központban tekinthetjük meg. De erre a kényszerű helyzet­re. reméljük, nem kerül majd sor. Halfogóverseny Az Isaszegi Horgászegyesü­let saját vízterületén augusz­tus 9-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel tartja halfo­gási versenyét a nemzetközi szabályok szerint. Jelentkezni, illetve nevezni a helyszínen lehet. Az első há­rom helyezett: horgász a fel­nőtt- és az ifjúsági kategóriá­ban egyaránt értékes jutalom­ban részesül. A díjkiosztót kö­vetően a tóparton családias, baráti ismerkedést tartanak a horgászok és hozzátartozóik. Vácegresen augusztus 8-án, szombaton reggel 8 órától au­gusztus 10-ig, hétfő reggel 8 óráig: dr. Rédling Tibor, Ke- repestarcsa, Váci Mihály utca 2. Telefon: 214. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon augusztus 8-án, szombat reg­gel 8 óráig: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth Lajos utca 68. Telefon: 413. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Rédling Tibor vehető igénybe. A Veresegyházon folyó épí­tési munkák miatt 1987. augusztus 6-án reggeltől elő­reláthatóan tíz-tizennégy nap­ra lezárták a vasútállomáshoz vezető Lenin utcát. Emiatt a Veresegyház vasútállomást érintő 2Í61~es számú Gödöllő —Erdőkertes—Aszód—Gödöl­lő, a 2150-es számú Gödöllő— Veresegyház, a 2152-es számú Gödöllő—Veresegyház—Cso­rnád, őrbottyán, a 2155-ös szá­mú Gödöllő—Veresegyház— Vác, a 2160-as számú Gödöllő —Veresegyház—Erdőkertes— Galgamácsa, és a 9215-ös szá­mú veresegyházi helyi autó­buszvonalak járatai a fenti megállóhely érintése nélkül közlekednek. A vasútállomásig, illetve a vasútállomástól közlekedő já­Elsősorban ezért tűnt fur­csának a pár hónapja fölröp­pent hír, miszerint a vasadi Kossuth Szakszövetkezet fel­mondja a vélhetően számára jövedelmező albérletet. De még meglepőbb volt azért, mert a szövetkezet, a tanács és nem utolsósorban a körzet vezetői mindig azt hangsú­lyozták, hogy a környékbeliek foglalkoztatásáról történő gondoskodást különösen szív­ügyüknek tekintik. S erre az IMI vezetői külön pár hete többen is úgy nyilatkoztak, mintha elsősorban a vasadiak miatt kellene felszámolniuk az egyébként veszteséges te­lepet. Hogyan jutottak idáig, és miért mérgesedéit el ennyire a viszonyuk az IMI-vel? — többek között ezekkel a kér­désekkel kerestem meg Pirót Sándort, a vasadi Kossuth Szakszövetkezet elnökét. Pirót Sándor nem látszik sem derűsnek, sem bosszús­nak, de azért nagyot sóhajt... — Az IMI-vel egyáltalán nem mérgesedett el a viszo­nyunk, bár nagyon sokat vi­tatkoztunk és vitatkozunk még ma is. Korrekt üzleti kapcsolatban álltunk, s ter­mészetesen mindketten véd- tük saját pozíciónkat, érde­keinket. Keményebb idők jár­nak, ezt ők is megérezték, mi is. Keményítettünk, de nem durváskodtunk. — Az 1GV felszámolása után önöknek is jókor érke­zett az IMI ajánlata, hiszen a csarnokok bére milliós ki­esés lett volna. — Az IMI ajánlata elsősor­ban azért jött jól, mert nem maradtak munka nélkül az itt dolgozók. Tőlük ugyanis kevesebb bérleti díjat ka­punk, mint előtte az IGV-től. Ráadásul mindjárt az elején visszamondták egy szolgálta­tást, a takarítást, számunkra ez is kiesést jelentett. Az­után jöttek az energiafel­használás körüli viták, meg egyéb apróságok. Csak hát sok kicsi sokra megy... És a pénz nekünk is pénz. rátok a Fő utca—Lenin utca kereszteződésében kialakított ideiglenes végállomástól köz­lekednek. A Fő utcán Vác, Galgamácsa, Csornád, illetve Gödöllő, Szada irányába to­vább közlekedő járatok csak a Veresegyház, vasútállomás be­járati út elnevezésű megálló­helyet érintik. A Volánbusz járatai a fenti megállóhelye­ken nyújtanak átszállási lehe­tőséget a Budapest—Vác kö­zött közlekedő vonatokhoz. A Veresegyházra beérkező vona­tokra várakozó autóbuszjára­tok közlekedésében bekövetke­ző késésekért — körülbelül 4-5 percért — a közlekedési vállalat az utazók megértését kéri. Mivel a bérbe adott csar­nokoknak nincs külön ener­giaellátó rendszerük, eleinte naponta igazolták az IMI fo­gyasztását. Azután mégis vet­tek egy fogyasztásleválasztót. Később albérlő és főbérlő megegyezett, hogy közösen készíttetnek fázisjavítót, amit a vasadiak le is gyártattak, de a műszergyáriak — a fize­tést illetően — meggondolták magukat. Később azon is vi­tatkoztak, kinek a kötelessé­ge a keletkezett szemét el­szállítása. Az ikladiak szerint annak költsége is bennefog- laltatik a bérleti díjban ... A vagyonőrzés vitán felül a va­sadiak dolga volt. Igen ám, de a műszergyáriak busza rendszeresen bent parkoit a műhely előtt, s gondolták a Helyiek, az alkalom nagy csá­bító, jobb, ha a kapun kívül várakozik a jármű. A körül­belül kétszáz méteres séta sem tetszett mindenkinek... Persze ezek az apró össze­zördülések aligha befolyásol­ták a gyáregység működését. Ezt az IMI vezetői sem állí­tották. A nagyobb baj az volt, hogy nem tudták valóra váltani eredeti elképzelései­ket. Szerettek volna létszámot emelni — legalább 300—400 embernek tudtak volna mun­kát adni —, de egy több hó­napos toborzóakció után is csupán néhány új belépő akadt — tudom meg Győri Tibor gyáregységvezető-he- iyettestől. Véleménye össze­cseng azzal, amit néhány he­te az IMI általános vezér­igazgató-helyettese mondott. Vagyis, hogy nem bírták a versenyt, s egyre csak gyűl­tek a keserű cseppek a po­hárban. A vasadiak bérleti- díj-emelése volt az a bizo­nyos utolsó... — Mi egy frissen megjelent jogszabály alapján határoz­tuk el az emelést, ami gya­korlatilag a többi bérbe adott épületünk díjához való fel­zárkózást jelentette volna — mondja Pirót Sándor. — Szándékunkat 1986 elején je­lentettük be az IMI vezetői­nek, akik azt kérték, várjuk meg az év végét. Jó, mond­tuk, és felkerestük őket de­cemberben. Keményen alku­doztunk, mert azt mondták, nem tudnak fizetni. Felaján­lották viszont, hogy a bérleti díj összegének változatlanul hagyása mellett visszaadják az egyik általuk használt öt­száz négyzetméter alapterüle­tű raktárt. Mi belementünk, mert úgy gondoltuk, azt ki­adhatjuk másnak, s így végül mi is megtaláljuk a számí­tásunkat. Másnap viszont ők jelentek meg nálunk, és meglepetésünkre bejelentet­ték, hogy felbontják az álta­luk költségesnek tartott szer­ződést, és felszámolják a gyáregységet. Erre a vasadiak sem szá­mítottak. Most ők kértek egy kis haladékot: mivel úgyis egy év a felmondási idő, tér­jenek vissza a dologra a zár­számadás után. Közben is azon törték a fejüket, hogyan lehetne ebből a patthelyzet­ből kijutni. A legkönnyebb megoldás természetesen az lett volna, ha tudomásul ve­szik a dolgok alakulásai, a majd megüresedő csarnokokat kiadják másnak. Közben azonban, amikor a dolgozók megtudták, mi a helyzet, megkezdődött az elvándorlás. Szakmunkások és főleg azok, akik távolabbról jártak Va­sadra, könnyen mozdullak, mert mindegy volt számukra, hogy melyik irányban ingáz­nak. Maradt 98 ember, akik­nek körülbelül a 70 százalé­ka vasadi vagy csévharaszti. Velük vajon mi lesz? Több­ségük nő, családanya, aki nem tudja vállalni a bejárást, helyben pedig nem találnak hasonló munkát. Számukra az ipart ez az 1968-ban léte­sül, üzem jelentette. Mindezt már akkor mondja el hosszú monológként Pirót Sándor, amikor Gál Sándor­nak, a pártvezetőség titkárá­nak társaságában az üde ud­vari parkon át a megszűnő­ben lévő gyáregység felé tar­tunk. Végül is úgy jártak a vasadiak, hogy haraptak egyik ujjúkba, fájt, haraptak a másik ujjúkba, az is saj­góit. Azt azonban elhatároz­ták, hogy a kitartó dolgo­zókról gondoskodnak. És így született meg a sokak szá­mára talán meglepő döntés: ők maguk veszik át az üze­met. (Pontosabban annak egy részét, a présműhelyt és a szellőzőszerelést.) Az emberek így gyakorlatilag azt csinál­ják továbbra is, amit eddig. Ismét kemény, de korrekt al­kudozás kezdődött, hiszen a gépek egyelőre a műszergyár tulajdonában maradnak, te­hát most a vasadiak lesznek a bérlők. Végül létrejött a megegyezés, az ikladiak éven­te 55 ezer munkaóra kapaci­tásának lekötését garantálják. Vereszki János A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Szövőtábor, életreformtábor. Tornay Endre András szob­rász kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa. kiállíióterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Ba MofTliiS Indiánkaland Ontariőban. Színes, magyarul beszélő ame­rikai film. 4 órakor. Biztos halál. Színes, magya­rul beszélő japán kalandfilm. 6 és 8 órakor. A Gödöllő Vórosi Tanács V. B. műszaki és termelésellátás-felügyeleti osztálya jogosítvánnyal rendelkező gyepmestert keres. Jelentkezni lehet személyesen az osztályvezetőnél. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Innen más a világ Minden pad kilátó a nagyvilágra, de egyben színpad is, mely állandó műsorral szolgál a világ számára. Sokfajta padot is­merünk, úgymint kínpad, esztergapad, gyalupad, sa­tupad, kispad és van egy­szerű pad, melyen az utca embere szokott ücsörögni céllal, vagy céltalanul. Ezek a padok előfordulnak ker­tekben, ligetekben, parkok­ban, vasútállomásokon, kór­házakban, iskolákban és te­reken. Ez utóbbiak a leg- padabb padok. Mi emberek ezeket a padokat strapáljuk a legjobban. Mit ne mond­jak — nem szeretnék köz­téri pad lenni. Legtöbb gödöllői olva­sónk naponta megfordul a Szabadság téren. Megfigyel­ték már az áruház előtti padokat? Én már régi is­merősként üdvözlöm vala­mennyit. Még a középtájon helyet foglaló foghíjast is. Régebben nézőként szem­léltem a padokon lejátszódó előadásokat Állandóan szí­nes volt a repertoár. Lát­tam már itt az Égy őrült naplóját, a Macska játékot, a Pigmaliont, az X. fiú ese­tét Y. Marival, az Irma, te édest, a Jóska, te részeget és még sorolhatnám. Lehet, hogy megköveznek érte, de abban az időben azt hittem, ezek a padok Gödöllő periférikus lakói­nak menedékhelye. Mióta feleségem az áruház eladó­ja, minden este hat és tíz között én is műsorszá- mon vagyok. Innen más a világ. Minden este úgy csöppenek bele az előadás- ba. A szereplőgárda — mely először kissé bizalmatlanul fogadott — igen heterogén összetételű. Az amatőr, de tehetséges társulat felét a kastélybeli idős emberek adják. A másik felében megtalálható vásároló fele­ségére váró férj, vásároló férjére váró feleség, ma­dárra váró kisgyerek, ma­dárra váró alkoholista, ma­dárra váró pillangók, újsá,- got olvasó, aprópénzt ol­vasó, fekete ruhás nénike, fonnyadt kezében olvasó... A szereplők nem tudják, hogy ők szerepelnek, a né­zők pedig nem tudják, hogy nézők. De ez így helyes. Kellenek a köztéri padok, s ne legyenek előítéleteink velük szemben. Először próbáljuk ki mind a két ol­dalát. Cs. L. Intézményi lapokban olvastuk Gazdálkodás, átszervezés Ügyelet Veresegyház Módosult buszközlekedés Nem érintik a vasútállomást i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom