Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

w Bezár! a napkczistábor A nyár hosszú, ragyogó napjai Állunk az esőcsatorna alatt. Valahol ki lehet lyukadva, s bár az eső pillanatnyilag nem 5s esik, kövér esőcseppek zuttyannak a lábunk elé a meleg betonra: potty, potty. Valahol, az épületszárny ta­karásában szól már a nóta. Nem a Mint a mókus fenn a fán, de pont olyan, a jó tor- kúak éneklésébe buzgó fa­hangok keverednek. „Mrs. Smith alig várta ezt a nyarat. Végre a nyár! Fe­hér sziklapadokról álmodott, ahogy a tenger sós hullámai át- meg átcsapnak rajtuk, napszagú homokról, és a nya­ralóról. ami csak őket várja. Mire felébredt, a három gye­rek megpakolta a Crysler cso­magtartóját, Joe a hóna alatt szorongatta a gumikrokodilt. Rajtra készen álltak, hogy birtokukba vegyék az év leg­ragyogóbb, leghosszabb nap­jait: a vakációt." Nem tudom, hol olvastam ezt. És hogy a csudába jutott épp most az eszembe az is­kolaudvaron, a csöpörgő csa­torna alatt. Amíg várunk, az 5s eszembe jut különben, hogy majd nemsokára, a nyár vé­gén napvilágot látnak a sta­tisztikai adatok arról, há­nyán, hol, merre nyaraltunk, tavak, tengerek és óceánok partjain, és ez a szám majd Igen tekintélyes lesz. És semmi köze ahhoz, ami Itt van, mert ez itt most egy általános iskolai nyári nap­közi, ahol öt hétig töltötték az időt hatvannyolcán, Mo­not három nagy iskolájából azok a gyerekek, akiket a szüleik máshol nem tudhat­tak biztonságban, akiket nem tudtak másra bízni. Többségükben hátrányos helyzetűek. Hatvannyolcán. A több ezres diáklétszámhoz vi­szonyítva semmiség. És ez a nyári napközi nagyon jó volt, igazán remekül sikerült, ha nem így lett volna, minket sem hívtak volna fel telefo­non. hogy vegyünk részt a záróünnepségen. Kajli Edit egészen fiatalos pedagógus. <5 volt az idén — életében először — a tábor­vezető, a Munkásőr utcai is­kolában szervezett nyári nap­közistáborban. Lelkes, energi­kus, ragyog rajta a mosoly most is, amíg elmondja, hogy bizony kicsit, tartott a dolog­tól, de végül minden nagyon jó volt, folyamatos progra­mot biztosítottak, hogy a gye­rekek ne unatkozzanak, sőt párhuzamos választék is volt. Aki akart, babaruhát varrt, aki nem, az részt vett a sportvetélkedőn, és imádták a számítógépes játékokat, és le­hetett videózni, kirándulgat­tak, jártak Szolnokon, a strandon, és a monori kistó- nál... A nevelők hétfőnként váltották egymást, a kezdés­nél ugyan sóhajtottak, hogy jaj, hiszen nyár van, és ez mégiscsak iskola, de amint gyerekközeibe kerültek, rög­tön elfelejtették, hogy egy Nekrológ helyett Bocsánatot kérek Jllinden reggel találkoz- "■* tam vele Monoron, a Fő téren. Lassú léptekkel haladt az Ady Endre utcai kenyérbolt irányába, ahol friss péksüteményt, kenye­ret vásárolt magának és feleségének. A köszönés­ben sohasem tudtam meg­előzni. Mindig szóba hoz* ta a monori labdarúgócsa­patot, felelevenítette a ré­gi időket, amikor még ő is kergette a labdát a mo- nori kék-fehér színekben. Lelkiismeret-furdalásom- nak — amely most halál­hírét hallva rám tört — több oka is van. Mielőtt, a Ferencváros NB l-es' csa­pata Monoron szerepelt volna, készültem, hogy meglátogatom. Ügy tervez­tem, kifaggatom, mesélte- tem, ossza meg lapunk ol­vasóival is emlékeit, be­széljen a legendás korú 20-as, 30-as évek csapatá­ról, a játékosokról. Húz­tam, halasztottam a dolgot, s most már elkéstem. Mesélik, hogy milyen lá­zasan készült a néhány héttel ezelőtti Fradi elleni barátságos meccsre, mert ót kérték fel a kezdőrúgás elvégzésére. Még egyszer magára húzta a kék-fehér szerelést, botjára támasz­kodva indult — utoljára — a kezdőkörbe. Hatal­mas virágcsokrot kapott a Monori SE vezetőitől, akik így kívánták megköszönni neki a sok évtizedes lelke­sedést, biztatást. Nem hiányzott ő soha­sem a monoriak mérkőzé­séről, még idegenbe is el­kísérte a játékosokat. Tár­gyilagos volt, nem elfogult, mint sokan mások.., Kezemben a szomorú közlemény, amelyet Oláh Gyulától, a monoriak régi sportvezetőjétől kaptunk: „Megdöbbenve vettük — monori sportemberek — a szomorú hírt, hogy Baki (Bruckner) István, sokak Pista bácsija 84 éves korá­ban meghalt. Rajongója volt a Monori SE-nek. Is­merték és szerették őt fia­talabbak és idősebbek egy­aránt. Fájdalommal búcsú­zunk tőle a Monori SE sportolói, szurkolói, vezetői, a sok-sok barát, ismerős. Temetése 1987. augusztus 7-én, pénteken délután 3 órakor lesz a monori köz­ségi ravatalozóban." Pista bácsi egy hónappal ezelőtt veszítette el hűséges hitvesét, akivel sok évtize­den keresztül élt együtt — jóban, rosszban. Mondják, felesége távozása olyannyi­ra megrázta, hogy ő is bú­csúra készült. Nem sokáig maradt egyedül, éppen egy hónapra rá, ő is örökre lehunyta szemét. ÍZedves Pista bácsi! Ne haragudjon az elma­radt látogatásért. Emlékét én is őrizni fogom, amíg csak élek ... Gér József ÜGYELET perce még sóhajtoztak, és el­szaladt a hét. Hogy a gyere­kek jól érezték magukat, azt az is bizonyítja: alig morzso­lódtak le az induló létszám-1 ból. Nézegetem a rajnaplókat, három vaskos kötet, csinos il­lusztrációkkal — „Ma meg­néztük a bútorkiállítást” „Saj­nos az idő miatt elmaradt a strandolás..,” „Tom és Jer- ryt néztük videón, nagyon jól szórakoztunk”. A három raj ott áll a zász­lórúd előtt. Jelentés a tábor­vezetőnek, a táborvezető meg­dicséri a legkiválóbbakat, legügyesebbeket, a közösségi munkában élenjárókat. Taps. Könyvek, filctollkészlet a ju­talom. Röpke műsor követke­zik, a társaság pihenj!-ben áll, hallgatja, hogy is mondja egy óvódás Petőfi Sándor Anyám tyúkja című versét. A paródián — Petőfi Sanyi bá­csi : Anyucikéra pipikéje. .. — néhányan jót kacagnak, a többség a zászlót figyeli: mi­kor vonják le. Ha levonják, vége a nyári napközinek. — Es mi lesz ezután? Egy hónap van még a nyárból... — Nekik is kell a kötetlen­ség. Mert azért... ez végül mégis csak iskola volt — mondja Kajli Edit. Már szétszóródtunk. Már csak két srác készül összeve­rekedni egy zsák labdán a hátsó udvaron, különben minden néma, — Ö, nekünk ez itt nagyon jó volt! — mondja Robi, és sorolja, mint a leckét: volt strand, számítógép, video ... — De most vége. Mit csi­nálsz augusztusban? — Hát... Még nem tudom. Az jó lesz, hogy az anyuékkal leszek, most veszik ki a sza­badságukat, az apuval fel­váltva. Még nem tudom, hogy megyünk-e valahová, de ott­hon lesznek az anyuék, az jő lesz... Viszik a zsák labdát, húz­zák a porban, három hét múlva itt sorakozik majd az egész iskola. „Vár rátok az újabb nagy erőpróba, az új iskolaév, kipihenten, élmé­nyekben gazdagon láthattok munkához!” Mrs. Smithre, a leengedett gumikrokodilra is rá lehet csukni a könyvfede­let. K. Zs. ŐRI íiin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX- ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Javuló kereskedelmi ellátás ínyencségek - több nyelven is Vevőcsalogató űj köntöst kapott Üllőn a volt gazdakör rogyadozó épülete. Az áfész még a roskatag falak döngölt agyagját is elhordatta, ha­szontalan gödrök töltelékének használta fel, helyét mély' be­tonalapon tégla foglalta el. Teherbíró falakon nyugszik már a tető. Megkapóan szép látványt nyújt a község köz­pontjának vajszínűre vakolt hosszú épülete, ahol nagy for­galmat bonyolít le a szövet­kezet élelmiszer-zöldség és háztartási boltja. Nincs pókháló Nem egyedülálló törekvése természetesen az egyre szebb eredményeket elérő szövetke­zet vezetőinek, hogy még ké­nyelmesebbé, kulturáltabbá váljon a kiszolgálás a gazdag árukészlettel bíró boltokban, ahol még a szemnek tetsző külső vakolat is megállásra késztet. A felújítások tava­szán kapott új külsőt a ruhá­zati és kultúr cikkbolt is. A fogyasztási szokásokban, életmódban történt kedvező változások az áfésztól is élén- kebb lépésváltást követelnek. A Monorvidéki Áfész környe­zetszépítő „mozgalma” azon­ban nem rekedt meg a nagy­község központjában, az Ócsai úti. úgynevezett „Tündi” bolt régi üzletháza, amely most raktári és szociális célokat szolgál ugyancsak finom, vaj­színű vakolattal bámulja az Öcsai út növekvő forgalmát. Csikorogva fékeznek, stop­polnak az autók, a szép külső nagy kerítő, nem is lepi pók­háló az üzletajtó küszöbét. S ez forgalomnövekedésben is jelentkezik. Az igazi meglepetés azon­ban akkor érte a község Ve- csés felé eső részének lakos­ságát, amikor a szűk, aprócs­ka „Kuckó” bolt átalakítása kezdetét vette, az évek óta üresen álló, volt terménybolt tágas helyiségeivel növelték a duplájára a bolt eladóterét és nőtt a raktározási lehetőség is. Nagyon korszerű, két mű­szakos üzemeltetésére is al­kalmas üzletházat alakított ki a helyi telephelyű Építőipari Kisszövetkezet, ahol az áru mennyisége és minősége ki­elégíti a nagy kiterjedésű községrész vásárlóinak növek­vő igényét. Német, angol, orosz A Napsugár étteremben sem kell az érdeklődő idegen vendégnek „jelbeszéddel”, kézzel-lábbal magyarázni az „inyesmester” étlapon feltün­tetett ételek mineműségét, az ízek ugyanis az étlapon a ma­gyaron kívül német, angol és orosz nyelven is fel vannak tüntetve... Kisáruház épül Most már, hogy a község lakossága elégedett is legyen, mielőbb meg kellene kezdőd­nie az Állomás utcai ÁBC- kisáruház építésének is. Kiss Sándor Közös beit A Monori Állami Gazdaság hamarosan autóalkatrész-bol­tot nyit — közösen a Monori Kefe- és Faipari Vállalattal a szolgáltató kerület területén (a 4-es számú főközlekedési út mellett), az autójavító szerviz és a Shell-töltőállomás szom­szédságában. Az alkatrésztbolt a szervizüzem igényeit is ki­elégíti majd, valamint a vá­sárlók rendelkezésére áll Kulturális programok Ecseren pénteken délelőtt 9 órakor a fogyókúrásklub fog­lalkozása, ÍO órakor nyitott ház. Gombán az autós kertmozi­ban 21 órakor Víz és szappan (színes, szinkronizált olasz vígjáték, országos bemutató előtt!) Gyomron a nagyközségi ta­nács házasságkötő termében (Steinmetz kapitány utca 26.) Detzky Júlia textilfestményei­ből kiállítás, 9-től 16 óráig. Az úttörőházban 14 órakor kerék­páros ügyességi verseny, ne­vezés 13 óráig a helyszínen. A művelődési házban 18-tól 19 óráig karate. Monoron a művelődési köz­pont galériájában 14-től 22 Linómetszet címmel képzőmű­vészeti kiállítás. Csillapítás és érzéstelenítés Fájdalom: a szervezet vészjele Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes .János (Gomba), Gyomron, Ecseren és Magló­don: központi ügyelet (Gyöm- rő, Steinmetz kapitány utca 62., telefon: Gyömrő 70), Mo­noron, Monori-erdőn, Csévha- raszton, Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono­ron, a szakorvosi rendelőinté­zetben), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pi­lis, Rákóczi utca 40.), Sülysá­pon, Úriban és Mendén: köz­ponti ügyelet (Sülysáp. Lo- sonczi u. 1., telefon: Sülysáp 50), Üllőn: dr. Balázs László. Vecsésen: központi ügyelet (Vecsésen a szakorvosi ren­delőintézetben, Bajcsy-Zs. a 68.). ügyeletes gyógyszertár: Monoron a Fő téri. Vecsésen a János utcai, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi ügyelet: szombat reggel 7 órától 13 óráig Mo­noron a szakorvosi rendelőin­tézetben (első emelet), a ve- csési és üllői betegeket 8-tól 13 óráig (szombaton!) a ve- csési szakrendelő fogadja. Cím: Vecsés, Bajcsy-Zs. u. 68. Egyéb időpontban, tehát szombaton 13-tól hétfő reggel 7 óráig Budapesten, a Szent- királyi utcai szakrendelőben van sürgősségi ellátás. ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál (Maglód, Dózsa György utca 7.) Beteg állatok bejelentése: szombat reggel 8 órától 13 óráig Monoron a Fő téri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos lakásán. Igaza lehet a régi viccnek: legfeljebb tíz perccel a fejfá­jás előtt bevenni a gyógy­szert. De mikor kezdődik az a tíz perc? A fájdalom ter­mészetéről váltottunk szót dr. Bolgár György anesztezioló­gussal. — Mi B fájdalom? — Nem más, mint a kü­lönböző kellemetlen ingerek megélése. Keletkezésében ké­miai anyagok is szerepet ját­szanak, amelyeket az ártó ha­tások szabadítanak fel az ideg­végződésekben, s amelyek az idegpályákon futva eljutnak az agyba, ahol a fájdalomér­zet létrejön. — Ehhez képest eléggé vál­tozatos gyötrelmeket képes okozni. — Sok mindentől függ, hogy a fájdalmakat miként éljük meg. Nem közömbös, hogy a szervezetre milyen ártó té­nyező gyakorol hatást, hogy milyen az inger minősége, erőssége (a bőr nyilvánvalóan másként reagál a 60 fokos vízre, s másként az izzó fém­re) nem hagyható figyelmen kívül az ember pillanatnyi idegállapota, s a fájdalommal kapcsolatos korábbi tapaszta­latai. — Azért mégsem mindegy; vesegörcs vagy fejfájás. — A különbség mégis az előzőnek függvénye. Ha vala­kinek már volt jó néhány epe­görcse, a soron következőt szinte föl sem veszi, míg egy esetleges veseroham nagyon megkínozza. Napi ismétlődé­seik miatt általában legször­nyűbbek az úgynevezett kró­nikus fájdalmak: daganatos, mozgásszervi megbetegedések esetén, ideggyulladásoknál. — Mérhető-e a fájdalom? — Nem, mert nincs mennyi­ségi mutatója. Például a vér­nyomást könnyű a számok nyelvére lefordítani. De a fáj­dalom szubjektív, ezért össze­hasonlíthatatlan. — Sokan mégis a szülési fáj­dalmat tartják a legerősebb­nek. — Erről még a szakmai ber­kekben is ellentétes vélemé­nyek keringenek. Van, aki azt mondja, hogy a szülés nem jár komoly fájdalommal. De a tapasztalatok szerint mégis szükség van a csillapításra, aminek több módja ismeretes — a pszichikai fölkészítéstől az inhalációs megoldásig. Üjabban egyre szélesebb kör­ben kezdik alkalmazni az elektromos érzéstelenítést, az akupunktúrát és a gerincköze­li érzéstelenítést. sn-i !Uti — A fájdalom afféle vész­jelző szerepet tölt be a szer­vezetben? — Figyelemfelhívó, kórjel­ző szerepről van szó. Ugyan­akkor a fájdalom nem mutatja meg, hogy mekkora a baj, vagyis a minőségre nem utal. Mégis hasznos jelenség, mert időben tájékoztat a kórról. De nagy gond is, mert a krónikus fájdalmak ellen nem tudunk kellő hatékonysággal föllépni. Például a leukémia (fehérvé­rűség) a kezdeti szakaszban semmiféle fájdalommal nem jár, sőt még a végső stádium­ban sem föltétlenül. — A hétköznapokban rop­pant gyakori a fejfájás. Miért? Miért nem a lábunk fáj? — Lehet az amolyan civili­zációs ártalom is. De tény, éppen a fejfájással kezdődik, mint például az enyhe légúti fertőzés. A láb fájdalmát in­kább fáradtságként éljük meg. — Elképzelhető, hogy vala­ki még sose találkozott a fáj­dalommal? — Olyan akad, akinek nin­csenek rendszeres fájdalmai, vagy mondjuk az enyhébb in­gerekre egyszerűen nem jelez a szervezete. De hogy valaki ne reagáljon a fájdalomingerre, az aligha valószínű. Viszont létezik olyan gerincvelő-beteg­ség, aminek következtében bi­zonyos testrészeken nem kelet, kezifc fájdalom. — Hogyan működnek a fáj­dalomcsillapító gyógyszerek? — A kezelési gyakorlatban meglehetősen sokféle gyógy­szert alkalmaznak. Jó részük­ről nem tudni pontosan, mi­ként fejti ki hatását. Vannak, amelyek különféle befolyást gyakorolnak a szervezetre, s vannak, amelyek a gerincvelő- idegekkel lépnek kontaktusba, emelik az ingerküszöböt. Az Algopyrin például egy összete. vőből áll, és általában a fáj­dalmat csillapítja, a dózistól függően, A Quarelim három komponense: görcsoldó, kof­fein és fájdalomcsillapító. Te­hát komplex készítmény, ami többféle fájdalmat képes meg­szüntetni. A szervezetben találhatók olyan morfinszerű anyagok, amelyek védekező módon rea­gálnak a fájdalomingerre, mostanában ezeket próbálják szintetizálni. Persze a mor- fiumos fájdalomcsillapítás már régóta ismert, de hogy a szer­vezet maga is előállít ilyen védekező anyagot (endorfin), viszonylag új fölfedezés. Bizo­nyos fájdalomcsillapító szerek éppen az endorfintermelést serkentik. — Mi a különbség a fájda­lomcsillapítás és az érzéstele­nítés között? — A csillapítás a fájdalom mérséklését jelenti, míg az ér­zéstelenítés a megszüntetését, kiiktatását. Főleg a műtétek idején van ez utóbbinak je­lentősége, amikor is igen ko­moly fájdalmak megelőzése a cél. De nagy különbség van a módszerekben is. A csillapítás a hétköznapi gyakorlatban is beszerezhető gyógyszerekkel történik, az érzéstelenítés vi­szont már önálló szakma, ami többféle lehetőséggel él: az idegek átmeneti megbénításá­val vagy a központi idegrend­szerre hatva éri el a fájda­lommentességet, az öntudat­lanságot, a narkózist. — Van-e valamilyen követ­kezménye az érzéstelenítés­nek? — Következménye nincs, de van kockázata. Például az al- tatásos változatnál tüdőgyul­ladás, hányás, vérnyomás-in­gadozás léphet fel. hogy csak a leggyakoribbakat említsem. — A külföldről érkező hí­rekben szerepel ez a kifejezés: fájdalomambulancia. Mit je­lent? — A fájdalom oka nem min­den esetben szüntethető meg. Ilyenkor a fájdalom kezelésé­re kell összpontosítani. Meg­tehető ez egy olyan intézmény­ben, a fájdalomambulanci^n, ahol minden eszköz rendelke­zésre áll, az akupunktúrától kezdve a magnetoterápiáig. Már itthon is foglalkoznak ilyen központok létrehozásá­nak gondolatával. V. S. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom