Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

1987. AUGUSZTUS 7.. PÉNTEK 3 Szájtátva Gyümölcsözne Borítva vastagon a föld az­zal a kedvesen pirosas-zöld nyári almával. Dobálja le a la a termését; nincsen, aki le­szedje. Cegléd. Öregszőlők. Telkeit» parcellák, kerítve, ke- rí tetten ül. Ahogy szinte min­denütt másutt ilyen helyeken. S gondozva meg magára hagy­va fák, szőlőtövek. Permetlé nyomai itt, pajzstetvek amott. S itt, ott, amott, sokatíszor is­métlődően megtermett és po­csékba került, kerülő gyü­mölcs. Múmiává aszalódon cseresznye- és meggyszemek, féiöklömnyi sárgabarackok, szomjat oltó körték, borízű al­mák. Kísérőm mutatja, mond­ja, miért a miért; meghalt, el­költözött. eladásra kínálja, pe­reskednek az örökösök, meg­öregedett, nem bírja művel­ni... S ott az áldott termé­szet terített asztala; nem kell senkinek. Sem itt, sein másutt, sehoh Volt, aki bement a nagyköz­ségi iskolák közös nyári nap­közis táborába a vezetőhöz, odaadja ingyen szívesen, csak szedjék le a gyerekek ... Rendreutasító magabiztosság volt, a válasz. Csak néni gon­dolja, hogy ilyesmire mi rá­szorulunk?! Egv héten 'át egy­szer kaptak ott a gyerekek gyümölcsöt, maroknyi megy- gyet... De csak nem szorul­nak rá, hogy dolgozzanak, szedjenek?! Minő magabiztosság! Minő oktalanság! S mennyi érték, ami megtermett, ami van, csak éppen ki kellene találni a módját, hogyan lehetne le­szedhető, megmenthető, feha- lálható napközikben, szociális otthonokban» idősek klubjai­ban. IYfcnrtyi unatkozó, csellen­gő tizenéves, akiknek talán még jó . szórakozás is lenne, csak éppen kellene egy taná­csi ember, egy pedagógus, aki azt mondja, menjünk, egy szomszéd, aki vállalja, felügyel a szedőkre és ígv tovább. De nem és nem. Inkább a tehe- tétlenség bizonyítéka a pusz­tuló gyümölcs a fákon, a fák alatt. Bizony, gyümölcsben gyümölcsözne, ha — gondol­koznánk, ha nem azt röstelle- nénk, hogv tenni kellene va­lamit, hanem azt szégyellnénk, hogy nem teszünk semmit. MOTTÖ Méhek a napraforgóban Ezekben a hetekben a virágzó napraforgótáblák mellé költöz­tetik méhcsaládjukat a méhészek. A kiskunlacházi Petőfi Tsz napraforgótábláiba Vingler Károly 60 méhcsaládot szállítóit. A szakemberek felmérése szerint ezzel mintegy 20 százalék­kal növelhető a méz termésátlaga. (Kerekes Tamás felvétele) Növekvő fagazdasági export Az akác virágkora Az első félévben tovább ja­vultak a fagazdaság teljesít­ményei: a múlt esztendő azo­nos időszakához képest mint­egy hét százalékkal nőtt a termelés értéke. Különösen fi­gyelemre méltó, hogy mint­egy harmadával több termék Bútorkereskedelmi ellenőrzések A gyártóknál van a hiba »sA- kerefckedelf'ájí'felügyelősé- «elr -á'í’-év első'’felében á4' ál­lami és 46 szövetkezeti válla­lat,- 17 - gyártó és öt magán- kereskedő 172 üzletében és áruházában — immár vissza­térően — vizsgálták a bútor- értékesítés körülményeit. A fi­gyelmet elsősorban a forga­lomba hozott termékek minő­ségére összpontosították, ez ugyanis évek óta a bútorke­reskedelem legneuralgikusabb pontja. A minőségellenőrzés tapasz­talatai ezúttal sem kedvezőek: a , megvizsgált 2644 bútor mintegy harmada nem Jelelt meg az előírásoknak. A hibák jelentős része azonban a ko­rábbiakból eltérően nem a Szállítási sérülésekből adódik, hanem a gyártás hiányossá­gaiból, elsősorban a technoló­giái fegyelem be nem tartásá­ból. Feltűnő hiba. egyebek közt a bútorrészek pontatlan illesztése, a durva megmun­kálás, a díszítőelemek felü­letes eldolgozása, a kárpito­zott' garnitúrák fémszerkeze­téinek érdes, eldolgozatlan fe­lülete. Emellett továbbra is roptja a bútorok minőségét, hogy a kiskereskedelmi bútor- raktár-hálózat alapterülete ki­csi és az érumoz2atási tech­nológia sem kielégítő. A rossz raktározási körülmények, a szakszerűtlen árukezelés miatt ugyancsak jelentős a minősé­gi károsodás. A kereskedelmi felügyelősé­gek ellenőrizték a garanciális bútórjaVitást végző vállalatok, szövetkezetek’ munkáját ís. Megállapították, hogy a be­jelentések száma az idén emel­kedett, s ha kismértékben is, de, nőtt. azoknak a garanciá­lis panaszokhak a szúrná, ame­lyeket .a szervizek csak GQ ná- píftí túl orvosoltak. A szervi­zek döntő többségénél a ja­vítási idő tartamával meghosz s^abbítják a garancialevelek­ben a jótállási időt. Az előjegyzéses értékesítési rendszer a vizsgálatok tapasz­talatai , szerint megfelelő, vi­szont fokozatosan csökken azoknak az árucikkeknek köre, amelyek ilyen módon vásárolhatók. A legtöbb he lyütt csak elemes bútorokra vesznek fel előjegyzést, s szállítást 60—90 nap múlva, vagy ennél is ' hosszabb időre vállalják. Egyéb bútorokból az igényeket ki tudják elégíteni mis ** ézérf1 ttinéS.itOi'ízüksSg elő­jegyzésre —, á kárpitetsbüto- rokra viszont nem vesznek fel rendelést, ugyanis a színt és mintát nem tudják garan­tálni. A felügyelőségek munkatár­sai 154 próbavásárlást végez­tek, s hatszor állapítottak meg visszaélést. A feltárt hiá­nyosságok miatt a kereske­delmi felügyelőségek 55 eset­ben, összesen 127 800 forint összegben szabtak ki pénz­bírságot, három vállalati el­járást kezdeményeztek és 21 vétkes dolgozót figyelmeztet­tek. Intézkedtek 7,1 millió fo­rint értékű bútor kijavításá­ról, illetve leértékeléséről, összesen csaknem 27 ezer fo­rint kártalanítási összeget ka­pott vissza 29 vevő a felügye­lőségek utasítására. kelt el a tőkés piacon, mivel a fölkínált áru jelentős része a minőség és a használható­ság szempontjából egyaránt sokat javult az elmúlt idő­szakban. Egy sor újabb létesítmény javította a fagázdaság terme­lési lehetőségeit. .Altalábaít is korszerűsödött a termelés szerkezete; a korábbinál lé­nyegesen több a kínálatban a magasabb feldolgozottságú áru aránya. Az akácot újszerűén dolgozzák fel, bútórléceket és $tűnő" .iri'tnSs^ill^ígiíóiráíkat- részekét is gyártanak belőle. A bútorelemek előállítását szintén fejlesztették, több erdő- és fagazdaságban fog­lalkoznak gyártásukkal. Az export bővítését a vá­laszték gazdagodása is előse­gítette. Az úgynevezett rak­lapokból — ezekre a szállí­tásnál van szükség — az első félévben másfél milliót ad­tak külföldi értékesítésre, és a korábbinál nagyobb meny- nyiségben kelt el bútoralkat­rész a konvertibilis piacon. A növekvő feldolgozóipari teljesítményekkel nem álltak arányban az első félévben a fakitermelés eredményei, a tervezett teljesítménytől az első félévben 100 ezer köbmé­terrel elmaradtak a gazdasá­gok. Vegyes vállalatok tapasztalatai Még nem találkoznak az érdekek A működő tőke bevonása a hazai termelésbe — mint azt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának legutóbbi üléséről kiadott ál­lásfoglalás is tartalmazza — a gazdaság stabilizá­lásának és fellendítésének egyik eszköze. Am ah­hoz képest, hogy a vegyes vállalatok alapítását lehetővé tevő jogszabály 1972-ben jelent meg, az alapítások üteme csak az utóbbi néhány eszten­dőben nőtt meg: 1980-ban még csupán tíz, jelenleg már mintegy kilencven vegyes vállalatot tartanak nyilván. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kívánatosnál jóval kisebbnek tűnik a bél­és külföldi érdeklődés, gyobb kedvet adni a Hógy miként lehetne na­kezdeményezésekhez — er­ről hangzottak el figyéleirtre méltó vélemények a Magyar Kereskedelmi Kamara Budapest—;Pest megyei bizottságának legutópbi kj.bőví,tfitt. elnök­ségi ülésén, ahol Terták Élémééncki a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosztályvezétő-helyettesinek bevezető előadása után Árvái Miklós; a magyar- japán Polifoam Müanyagfeldolgozp Kft, ügyvezető igazgatója és dr. Kecskémét! Tá.más, á magyar- szovjet Mikromed kereskedelmi igazgatója tájé* koztatta a jelenlevőket. * * Több a szolgáltató Az elhangzottakból nyilván­való, hogy a vegyes vállalatok működésének tapasztalatai üsszességeoen keuvezóek, hi­szen ezesneK a segítségével több területen érzeuelhetoen gyarapodott a hazai árukíná­lat és korszerű technikai be­rendezések, technológiák ke­rültek az országba. Sikerült néhány importtermék behoza­talát mérsékelni es helyettesí­teni, s valamelyest bővült a magyar export is. A korábban kizárólag tőkés partnerek részvételével létrehozott ve­gyes vállalatok mellett már megalakultak az eisú magyar —szovjet érdekeltségű cégek is, erre a Szovjetunióval a tavaly, kötött kormányközi megállapodás ad lehetőséget. Ezeit tevékenységének feltéte­lei nem térnek el az általá­nos szabályozástól, az enge­délyezési eljárás rendje azon­ban némileg különbözik. Mint Terták Elemér el­mondta, meglehetősen külön­böző indítékai vannak a kül­földi érdeklődéseknek. Eddig mintegy 50 millió dollárnyi működő tőkét sikerült bevon­nunk, ennek jelentős részét három bank alapításába fek­tették a tőkés vállalkozók. A maradékból elsősorban szol­gáltató vegyes vállalatok lét­rehozását kezdeményezték, pe­dig a hazai szándék kiemel­ten a termelőterületeket he­lyezi előtérbe. Ennek megfe­lelően különböző . kéávezmér nyékét ltapnak a termelőte­vékenységet folytató vegyes vállalatok. Az alapítást kö­vető öt esztendőben nem kell adózniuk, s a kormány több országgal kötött szerződést az úgynevezett kettős adóztatás elkerüléséről is. Ugancsak ér­vényben van már egy sor be­ruházás védelmi megállapodás, s beléptünk a Nemzetközi Pénzügyi Társaságba is. A helyzetet alaposan ele­mezve kiderül, hogy a vegyes vállalatok létrehozása iránt érdeklődő tőkés cégeknek egy jelentős része elsősorban a KGST-piacra való bejutást re­méli elérni, ez azonban még nem minden esetben esik egy­be a hazai érdekekkel, hi­szen a kölcsönös törekvések ellenére egyelőre gondok van­Szabályozatlanul szaporodnak Dámvadtenyésztés erdő nélkül „Amikor nem voltak kutatók, akkor szabadon lehetett vadászni, mégsem borult fel a természet egyensúlya. Miért kell mindenben tudományoskodni? Ez is csak felesleges kiadás...” Az imént idézett téves és konzer­vatív véleményt a közelmúltban hallottam egy vadá­szok közt zajló vitában. Bizonyos fokig igazat lehetne adni a fenti nézet hangoztatójának, hiszen a vadásztár­saságok amúgy sem sok pénzéből még kutatásra is jut­tatni, azt bizony csak a nadrágszij szorosabbra húzá­sával lehet. Azt a tényt sem szabad vi­szont elfelejteni, hogy egyre több gazdálkodásra alkalmas területről szorulnak ki a va­dak. Közeleg az idő, amikor kifejezetten a zártkerti tartás­nak lesz köszönhető, hogy meg tudjuk mutatni gyerme­keinknek, unokáinknak: haj­dan az erdők és rétek milyen nagyvadaknak adtak táplálé­kot, illetve lakhelyet. Arról nem 'is beszélve, hogy'a nö­vénytermesztési technológiák nincsfenek hasznára a vadál­lomány* ak, s éppen ezért az áltatok számának megőrzése érdekében is szükség van az effajta rezervátumok létesí­tésére. Dr. Somogypári Vilmossal. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vadbiológiai kutató- állomásának vezetőjével egy, a közelmúltban tető alá ho­zott kezdeményezésről, ponto­sabban kísérletről beszélget­tünk. A tudományos kutató elmondta, hogy az elmúlt esz- tertdőkben a rossz állomány­szabályozásnak, a mezőgazda­ság nyújtotta óriási táplálék­mennyiségnek, s ebből követ­kezően az élőhelyek elhagyá­sának köszönhetően a nagy­vadaknál óriási populációrob­banás tapasztalható, ugyanak­kor az apróvadak száma fe­lére csökkent. A megyében a fogoly, a fácán, és a vad­kacsa mesterséges tenyész­tését már sikerült a meg­felelő színvonalra hozni, ám az őzek, szarvasok és vad­disznók által okozott károk csökkentése, illetve az állo­mányszabályozás tudományos befolyásolása miatt feltétlenül szükség volt a zártkerti nagy­vadtenyésztés megoldására is Éppen ezért alakítottak ki Kiskartalon egy intenzív dám­vadtenyésztő telepet, amely a szocialista országokban az egyetlen ilyen jellegű rezer­vátum. Az Agrártudományi Egyetem gesztorságával né­hány iéve hozták létre ázt a tudományos termelési és fej­lesztési társulást, amelynek az a feladata, hogy a szántóföldi növénytermesztésben és az er­dőgazdálkodásban nem hasz­nosítható területeken zártker­ti vadgazdálkodást folytasson. Az ott .tartott állományon kí­sérleteket js végeznek, vala­mint vadhúst adnak el külföl­di és belföldi felhasználóknak. A. kilőhető dámbikákat külho­ni vadászoknak értékesítik, valamint hazai bérvadászatot is engedélyeznek. Elképzeléseik között szere­pel az új tenyésztési technoló­gia továbbfejlesztése, amely­nek keretében két szabadal­mat is bevezetnek. Ezek közül az egyik egy újszerű takarmá­nyozási tápreceptúra alkalma­zása, a másik pedig a mel­léktermék-hasznosítás komoly valutát hozó módozata: a 69—70 napos fejlődési perió­dusban levágott, pantonkrint tartalmazó agancsok gyógy­szerként való alkalmazása. Bánsági György nak a mindenki számára elő­nyös forgalom bővítésével. Gondot okoz az is. hogy több helyen nem az élőre > tervezett mennyiségű importra van szükség a termeléshez, vagy éppen az export kisebb a várt­nál. A tavalyi mérleg kedve­zőtlen: a vegyes vállalatok többet hoztak be külhonból, mint amennyit oda kiszállí­tottak. Kedvezőbb helyzet Érdemes külön szólni az ér­dekeltség kérdéséről is. Jelen- leg a már említett adókedvez­mények vonzónak tűnnek, ám egyes számítások szerint az adóreform bevezetése után ez a hazai vállalatokhoz képest jelentkező előny mérséklődni fog. Megfontolásra kénysze­ríti a külföldi partnereket az a felemás helyzet is, hogy bár a termelőeszközök évente át­lagosan öt százalékkal drá­gulnak, az állóeszközök újra­értékelésére nincs lehetőség. Ám a legnagyobb visszhangot az utóbbi időben a forint többszöri leértékelése váltotta ki, mert ez nemcsak a kül­földi partnerek által kivihető nyereséget, hanem a vagyon- érdekeltséget is csökkentétte. Terták Elemér magánvélemé­nyét■ fejtette ki, amikor el­mondta: a hazai vállalatok nem eléggé érdekeltek a mű­ködő tőke bevonásában! Jel­lemző, hogy az országban egy wófrmmr' >&> mint 120 milliárd forintnyi vállalati 'beruházásból alig égy százalék jut a vegyes válla­latok alapítására. >■ Az érdeklődés felkeltéséré, a kezdeményezések felkarolá­sára újabb, az eddigi szabá­lyokat enyhítő döntésekét mérlegelnek. Nagyobb teret adnak például a vegyes vál­lalatoknak a munkaerő-gaz­dálkodásban, s ennek értel­mében a jövőben csak a ve­zető beosztásúak alkalmazá­sához kell külön engedély. Emellett egy sor más kor­mányzati döntés is az előké­szítés szakaszában van. Sokat várnak továbbá az új bank- rendszertől is. Az előzőekkel sok tekintet­ben egybevágnak az első ma­gyar-japán vegyes vállalat, a Polifoam alapításának és mű­ködésének tapasztalatai. A két hazai és három távol-keleti cég részvételével 262 millió forintos vagyonnal .létrehozott, magyar alapanyagból térháló sított polietilént gyártó üzem négy éve termel. Á korszerű, elsősorban hőszigetelésre hasz­nálható terméket eleddig sem Magyarországon, sem a KGST tagországaiban nem gyártot­ták. s á fejlett országokban is keresett áru. Árvái Miklós ügyvezető igazgató megítélése szerint a megkötött szerződér sek számukra kedvezők, hi­szen a Polifoam kórszerű tech­nikát. techiiolőgiáf és szerve­zési támogatást kapott a ja­pán partnerektől, s öt évén keresztül ihinden olyan fej­lesztési eredményhez hozzá­jutnakdíjmentesen, ’ amely á piacon maradáshoz szükséged. Az érdekeltség így sókkal nagyobb, mint egy gépeladás es'étében. A hazai feltételek azonban nem mindenben ked­vezők. Az építőanyagokat ibr- galmazó vállalatok a kétség­telenül energiatakarékos mű­anyag termékeket nem nagy kedvvel értékesítik. Volt 'rá eset, hogy egy üzlet vehetője kerek perec visszautasította a Polifoam ajánlatát, mondván, joga van dönteni arról, hogy mit árusít: Zöld utat adnak Érdekesek és‘ sok tekintet­ben különböznek az első hús­zai , magyar:—szovjet vegyes vállalat,, a Mikrojnerl tapasz­talatai. Ott gyakorlatilag még a szervezet kiépítésénél tarr tanak, hiszen hivatalosan jú­nius 1-jétől léteznek. A mintr egy 180 millió forintos alap~ tőkéből a két fél fele-tele arányban részesedik. A szov­jet partner a ráeső i részt készr pénzben, a Medicor pedig gyártási eljárások és terme.- lőberendezések, i átadásával egjíeníítette ki? Ar 'alapítás­kor a legfontosabb cél az volt, h()g.y^.-jaálunk és t * Szovjet­unióban: régebben kifejlesz­tett, de .eddig nem gyártóid; orvosi műszereket készítsenek és. ezeket- elsősorban a szov­jet, később harmadik piacon értékesítsék. Kezdetben tejhez tőkés importból származó al­katrészeket is felhasználnál?:, ezek aránya azonban a jövő­ben a szovjet szállítások ' nö­vekedésével egyre csökken. Jelenleg a vegyes vállalata nyugati- vásSrlásaihoí ßfiron devizaszámlával rendelkezik, amelyre mindkét alapító, díbl- 1 árban fizette be a ' Táeső részt. Gondot jelent azonban, hogy miközben a valuta egy­re: fogy, a tőkés . piacúkra ,Ex­portált termékek árából egyet­len centet sem' használhatnak fel a Számiá folyamatos, fel- töltésére. Sikerűit gyors segít­séget kapni viszont a Szovjet­unióban ma még gyakran ne­hezítés adminisztratív akadá­lyok leküzdéséhez, így aj tflik- römed kéréseinek, igényeinek a legtöbbször zöl útja van. A vegyes vállalat egyébként már áz idén mintegy lOOrríil- lió forintos szovjet ' exportot tervez. 1992-re ' ez az összeg várhatóan eléri a 2,7 müligti- dot. , ■ ’ ‘ Furucz Zoltán Javult az ellátás Magyar gyógyszer kapható Az ipari átlagot többszörö­sen meghaladó nyertekben fej­lődött az idei év első felében is a gyógyszeripar: az iparág vállalatai több mint 10 száza­lékkal bővítették termelésüket a múlt év hasonló időszaká­hoz képest. A nagyobb terme­lési feladatokat kisebb lét­számmal oldották meg, a gyógyszeriparban jelenleg 1,2 százalékkal kevesebben dol­goznak,' mint egy évvel ko­rábban. Ugyanakkor az egy foglalkoztatottra jutó termelé­si érték csaknem 12 százalék­kal nőtt. Az iparágon helül az átlagosnál is jobban bővítette termelését az Egis Gyógy­szergyár, a Reanal Finom­vegyszergyár, az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a Biogal Gyógyszergyár. Az iparág vállalata! ^16 ‘és fii:százalékkal növelték ..házai értékesítésüket. Ez .észrevehe­tő volt az ellátás javuíűsábán is: a má^qdik hpgyűdév során egyetlen hazái készítésű gyógyszerből sem volt tartós hiány, ami az utóbbi négy év­ben példa nélkül álló. A Szál­lításokat most jelentősebb üveghiányok sem gátolták, viszont gondok jelentkeztek ' a fóliacllátásban. A gyógy.sjér- ipári' vállalatok az 'aitaluk ké- szítelt növényvédő szerekből a szezonban maradéktalanul kielégítették a me'/ngazdaság igényét. összességében '44 százalékkal több növényvédő szert adták át a gazdaságók­nak és á ‘szövetkezeteknek, mint tavaly áz év első felé­ben. ' ' ‘ *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom