Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-07 / 185. szám
MKi »*# 1987. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK Fintor '■ Az ember sokszor megy az orra után. Ügy különösen fél egy tájban, amikor a levesmar,sót nemcsak elhúzták, hanem a gyomra is figyelmezteti az iránta való kötelezettségre. A sült hurka, a sült kolbász ínycsiklandozó szaga hívott a piactérre. Hétfő lévén kevesen támasztottuk a pultot, piaci árusok hiányában valahogy kisebb volt a forgalma ekkor a pecsenyesütőnek. S a harmadik zsíros falat után már megosztottam figyelmemet a kolbász, a kovászos uborka, s az étkezőtársaim között. A társaságból kirítt a fehér nadrágos, fehér inges férfi, 8 a fehér köpenyes asz- gzony. Papírtálcájukra nézve láttam, jobbat választottak, mint én. Főtt tarja, vagy valami afféle maradványai árasztották füstölt, meleg illatukat. Miközben korgő gyomrom csillapítottam, a tulajdonos, s a fehérbe öltözöttek beszélgetésére figyeltem: .mehetnék úgy fél 5 után?” — imigyen a gazda. „Persze, persze! Fél öt-öt között még jó.” — hangzott a fehér köpenyes nő válasza. Nocsak egészségügyi, higiéniai ellenőrzés? — futott át az agyamon, míg a férfi pénztárcája után kotorászott zsebében. Am feleslegesen, mert a tulaj határozottan elhárította. így aztán fizetés nélkül távoztak. Mi ott maradtunk négyen, falatozgatva, miközben ők beszálltak a piros Ladába. A tulaj hangját már nem hallhatták, aki mondta: „a főorvoska ...” 8 nem láthatták a két mal- teros ruhájú fintorát, aki velem együtt utánuk bámult. Vajon ez a hálapénz legújabb formája? DU^AKESZÍ Vttífap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nyereségérdekeltség A kérdés: ki tálaljon? A költségvetés terhére A vendéglátó biztosította eddig a 3-as iskola központi épületében, s a szakmunkás- képző ebédlőjében a tálaló- konyhák személyzetét. Nemcsak az ebédet vitték ki a gyerekeknek, hanem a tízórait, az uzsonnát tálcákra készítették, szelték, kenték a kenyereket. De szeptember elsejétől kezdve a tálalószemélyzetet a városi tanácsnak kell biztosítania. Abból az egyszerű okból, hogy a vendéglátó tavaly hétmilliós forgalmat bonyolított le, 1400 adagot állítva elő, s ez 600 ezer forintos veszteséget okozott. S mivel ez a vállalat is érdekelt a nyereség alakulásában, érthető, hogy veszteségétől szabadulni akar. Mégpedig oly módon, hogy a konyhában lévő berendezéseket — tányérokat, evőeszköA kulisszák mögött Amikor forrón perzsel a nap, s az ember a strandra megy, lényegesnek azt tartja, a víz üdén, kéken csábítson, tiszta legyen, s helyet kapjon a medencében. Arra aligha figyel, hogy a kulisszák mögött mi minden történik, egészségünk védelmében. Márpedig ez sem utolsó szempont. Lencsevégre kaptuk azt. ami a kulisszák mögött történik. Az úgynevezett technikai hátteret, amely az idén elkészült gödi termálstrandon a fürdőmedencék tisztaságát biztosítja. Vastag csöveken halad át a víz, s míg elér a medencébe, a vízszűrőkön keresztülhatolva veszi fel a fertőtlenítéshez szükséges mennyiségű klórt. Lovász András gépkezelő a forgócsap állításával szabályozza a vízáramlást, mégpedig a vendégek számától függően (alsó kép). A víz vegyi kezelését elektronikus berendezéssel vezérlik (felső kép). Természetesen nem otthon a családban, hanem például a menzán. A válasz kézenfekvőnek tűnik: az, aki ezért fizetést kap. Hát ez bizony így egyszerű lenne, csakhogy nem kétszerkettő ez. Mert abban, hogy ki tálaljon, olykor a nyereségérdekeltség is közbeszól. Egy vállalat életében, például a Pest Megyei Vendéglátóéban, amely jelentős szerepet játszik városunkban a diák- étkeztetésben. Az általános iskolák napközi otthonát igénybe vevő 1852 gyerekből 850-re főz ez a vállalat évek óta. Jut még főztjűkből az idősek klubjának, az egészségügyi intézmények dolgozóinak, plusz száz embernek a 850 gyereken túl. Náluk vetődött fel a kérdés: ki tálaljon? zöket, ételmimták tárolására szolgáló hűtőket — fcö nyvjóváírással átadja az Aisóíokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátószervezetének. Ez pedig azt jelenti, hogy akik tár ladnak a konyhán, azt az öt embert a jövőben a város fizeti. Ez pedig a költségvetés rovására szeptember elsejétől számítva 600 ezer forintot jelent. Nem várt kiadás. Támadhat valakinek olyan gondolata, hogy a vendéglátó csak a saját nyereségét nézi. Ez azonban igazságtalan vád lenne, hiszen a szerződésben buktatót jelentő megfogalmazásra éppen ők irányították rá az első megbeszéléskor a tanács képviselőinek figyelmét. S az igazsághoz tartozik az is, hogy ha a konyha kezelését teljes egészében a város venné át, az kétmillióval több költséget jelentene. Mert a húszszázalékos állami támogatást az étkeztetés után csak a vendéglátó kaphatja meg. S a nyereség? Az érdekeltség változatlanul megmarad, ám a vendéglátó se nem veszít, se nem nyer az üzleten. A gyerekek érdekében Mert mindenekelőtt a gye- rekólelmezést kell biztosítani — vallja a művelődési osztállyal együtt a pénzügyi is! — így aztán augusztus 15-től már az új személyzetet munkába állítják a konyhán. A vendéglátó főz, a gesz alkalmazottad pedig tálalnak, hogy szeptember elsején, az órák végét jelző csengő megszólalásakor minden rendben menjen. A tálalás, az uzsonnák elkészítése. Nekem csak az okoz fejtörést, hogy mindenki érti-e ezt a szükséghelyzetet, melyből a vendéglátónak ki kellett, vágnia magát, a tanácsnak pedig bele kellett mennie. Nem hiszem! Mert akinek a gyereké kinőtt a menzás korból, de a háza előtti járda évek óta rossz, az elmarasztalja a tanácsot, hogy kátyúzásra, aszfaltozásra nem költ. Nem költ, mert nem is költhet! A pénze egyre kevesebb, a támasztott igények pedig egyre magasabbak, egyre szaporodnak. Itt hatszázezer, amott újabb kettő vagy öt, s máris nyolc- százezerrel vagy egymillióval megcsappant a közös pénztárca! Általános városi rendezési terv Sajátos arculatát megőrizve Szociológiái felmérést készítettek Van, aki még emlékszik arra, hogy a hetvenes években elkészült Dunakeszi általános rendezési terve. Ennek szellemében a városközpontot paneles technológiával épített házak 3ora jellemezte volna. Szerencsére, hogy ez a terv nem vált valóra, mert akkor mennyiben különbözne sok más magyar várostól Dunakeszi? Milyen sajátos jegyeket őrizhetett volna meg, ha az akkori terv alapján a városközpont magját legyalulják? Mindenki jól tudja, elvesztette volna kisvárosi arculatát, megkülönböztető jegyeit. Éppen ezért döntött úgy egy évvel ezelőtt a városi tanács: a sajátos arculatot őrizve szükséges új, általános rendezési tervprogramot készíttetni, mégpedig olyat, amely a kialakult utcahálózatot, közműveket nem szünteti meg. A tervprogram elkészítésére a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat kapott megbízást. A tilalom feloldása Az elmondottakon túl a tervezővállalat által elkészített tervprogram — mert csak program, míg a tanács nem hagyja jóvá — a hetvenes évek óta érvényben lévő építési tilalmat oldja majd fel a városközpontban, azaz a tanácsháza környékén. Azon a területen, mely mára úgy jellemezhető, hogy városképi szempontból Dunakeszi legelmaradottabb része. Mert az építési tilalom a meglévő házakra sem emelet- ráépítést, sem újabb épületek felhúzását nem tette lehetővé a telkeken. Még akkor sem, ha erre a telkek nagysága, az épületek műszaki állaga lehetőséget adott volna. Az űj tervprogram elkészülte s a tanács döntése — ha szentesíti a tervben meghatározottakat — erre módot és lehetőséget nyújt. Hogy milyen ez a tervprogram, erről beszélgettünk dr. Gerőné Ladányi Annával, a műszaki és termelés-ellátás felügyeleti osztály vezetőjével. Ahogy elmondotta, a Pest Megyei Tanácsi .Tervező Vák,. íalat alapos felméréssorozat alapján tette lé á terveket. Ezt városképi vizsgálattal egészítette ki: me jelölve azokat az épületeket, fasorokat, amelyek védelemre szorulnak, jellegmegőrzők. Ehhez még a vállalat gyakorlatában először szociológiai felmérés is járult! Ez az ötvennyolc kérdést tartalmazó, úgynevezett elégedettségvizsgálat. Például, ki milyennek tartja lakását, lakókörnyezetét, mit szeretne látni a városközpontban? Az utóbbira adott válaszok százalékos összesítése alapján az első helyre a művelődési létesítmények kerültek! Társadalmi vita A szociológiai felmérés másik tanulsága, indokolt megtartani Dunakeszin a családi házas beépítést, de a lakások számát sűríteni a meglévő telkeken, portákon. Lehetőséget adni az épületek korszerűsítésére, a magánerőből való építkezésre, emeletráépítésre. Ennek hogyanját a tanácsnak kell meghatároznia. összhangban a városrendezési tervprogrammal lehet majd megkezdeni a korszerűsítéseket, az emeletráépítéseket. Hogy mikortól? Még a jóváhagyás előtt a tervprogramot társadalmi vitára bocsátják. Augusztus Nemcsak csurrant... Mi tagadás, a korábbi években vissza-visszatérő témánk volt, hogy a lakótelep magasra törő házainak felső emeletein legfeljebb csurran- tak, vagy cseppentek, olykor lelkűket kiadva hörögtek a csapok. A rekkenő nyárban vízhiánnyal kellett szembenézni. Talán nem elhamarkodott vélemény, hogy az idén a tanácsok a DMRV-vel karöltve időben parancsoltak álljt a vízpocsékolásnak. így aztán a nyolcadikon éppúgy, mint a tizediken volt víz. Ehhez azonban hozzájárult az is, hogy a locsolás! tilalmat a lakosság döntő többsége betartotta. Napközben a tömlőkből, a kertekben kígyózó gumi- és műanyag csövekből nem locsoltak, kocsit sem mostak. Igaz, ma már szinte több is jut a csapadékból, ahogy a városlakó mondja, de a ío- csolási tilalmat az esős időszak beállta előtt, július utolsó napjaiban már enyhítették. A szakaszos vízellátás is megszűnt Lényegesen jobb a helyzet, mint ahogy az a korábbi években tapasztalható volt. A megértés vagy az ötezer forintos pénzbírság kirovásának kilátásba helyezése eredményeként? Nem tudom, de tény, hogy a dunakesziek takarékoskodása enyhítette a környék — Főt, Göd — vízhiányát is. Ügy látszik, így is lehet, ha odafigyelünk arra, amit csinálunk, s egymásra 3-án postáztatta a tanács műszaki és termelés-ellátás felügyeleti osztálya a tervprogramot a Hazafias Népfront, a KISZ-, a városi pártbizottság és a szakmaközi bizottság címére. Az említett szervek tagjai, tisztségviselői a lakosság széles rétegének bevonásával fogalmazzák majd meg véleményüket a címükre érkezett tervdokumentumról. Túl ezen a műszaki osztály előterében közszemlére kifüggesztik a városrendezési tervprogramot. Itt minden érdeklődő megtekintheti. No, persze az, aki veszi magának a fáradságot, hogy megnézze. Az érdeklődőknek ügyfélfogadási idő alatt a műszaki osztályon dolgozók készségesen rendelkezésére állnak: felvilágosítják a tervprogram elképzeléseiről, az abban megfogalmazottakról. A társadalmi vitában kikristályosodott vélemények összesítésére augusztus végén kerül sor. Ezt követően a tervprogramot a lakosság véleményével kiegészítve terjeszti a tanács végrehajtó bizottsága elé a műszaki osztály. Nem kis munka ez sem, alaposságot, körültekintést igényel a társadalmi, a tömegszervezetektől, a műszaki osztálytól egyaránt. Hiszen qgy város jövőjéről van szó. Jövője mellett arról, hogy sajátos arculatát fejlődése, fejlesztése során is megőrizze. A tervprogramról éppen ezért a lehetőségek számításba vétele alapján célszerű eszmét cserélni. Tudva, értve, hogy nem egy szegényes, jellegtelen városközpont kialakítása a cél. Ezért a célért áldozni is kell. Türelmesen, lépésről lépésre, ahogy a pénztárcánk, a közös kassza engedi ütemezni a feladatok valóra váltását. Mert nem máról holnapra alakult ki a nekünk megfelelő, tetsző városközpont. A piactér környékétől a 2-es út és a vasút közötti terület — tehát a városi tanács jelenlegi, épületének környezete — új ruhát ölt magára. Miközben a magántelkek döntő többsége megmarad. Megőrizni, ami van Mert nem árt tudni, ez • tervprogram csak azoknak az épületeknek, kisebb házaknak a lebontásával számol, amelyek igencsak rossz állapotban vannak. A terv készítőinek dicséretére legyen mondva: erre is odafigyeltek! Nem bánva pazarlóan, köny- nyű kézzel azzal, amije már Városunknak van. Őrizve, védve értékeinket készítette a tervezővállalat kollektívája Dunakeszi megújulását, a városközpont részletes rendezési tervprogramját. Szabadidcpatk ' Hajón pihennek a gyerekek Nem mai téma, ám mégis mondandóink közé tartozik:a lakótelep alatt levő szabadidőpark kialakítása. Társadalmi munkával, tanácsi szervezéssel, támogatással, a KISZ- esek közreműködésével, s nem utolsósorban a Közép-Duna- vidéki Intézőbizottság által az idei évre adott 200 ezer forintból. Hogy. hol tartunk most? A váci városi földhivatal dunakeszi részlege társadalmi munkában elkészítette az utak kitűzését, kijelölését. A szabadidőpark feltáró, hat méter széles földútjának, parkolójának kialakításához tereprendezésre, is szükség van. Ez a munka a gödi Dunamen- ti Tsz-re vár. S nemcsak nekik, hanem a KISZ-eseknek is van tennivalójuk. Kiszuperált — a folyami közlekedésre már alkalmatlan — hajót szereztek. Ez a szabadidőparkhoz szervesen kapcsolódó létesítmény lenne, mely a közelében horgonyozna. Szolgálná egyúttal a szórakozni vágyókat, s ugyanakkor alkalmas arra is, hogy kajütjeiben az év meghatározott napjain, heteiben állami gondozottak üdüljenek. A hajó már csak meglenne, ám helyének kijelölése elmaradt, bár az alapvető, hogy hol horgonyoz majd ez a bizonyos hajó. Mert a lejáróutak kialakítása, s a stég kiképzése egyszerre kell, hogy megtörténjen, Mégpedig mielőbb. Nem kevesebbért, mint hogy az egykor papírra vetett elképzelés valóra is váljon. A kocogóűt szolgálja a testedzést, az üdülőhajó pedig a pihenni-, szóra- koznivágyókat. Ott, a lakótelep aljában. Nem ártana éppen ezért kicsit gyorsabb tempóra kapcsolni. Széchenyi utca és Hunyadi út ívkorrekció és aszfalt Gépkocsivezető legyen a talpán, aki elegánsan és gyorsan tudja venni a kanyart a csuklós busszal a Széchenyi utca és a Hunyadi út kereszteződésében. Mert bizony ott szűk, kedvezőtlen terepen kell manőverezni naponta. Lassítva a közlekedést. Ez a tarthatatlan állapot ahogy a külső jelek rövidesen mutatják, megváltozik. Dunakeszin a városi tanács pályázat útján nyerte el a Pest Megyei Tanács 700 ezer forintos támogatását az említett szakaszon szükséges ívkorrekcióhoz. Az említett ösz- szeget a városi tanács a költségvetésből 300 ezer forinttal toldotta meg. Több kivitelezőtől árajánlatot, kértek az említett ívkorrekcióra. A legkedvezőbbet az Űt- és Vasútépítő Vállalat adta, így ők kezdhetnek hozzá a tanács megbízása, megrendelése alapján a munkálatokhoz. Némi felfordulást okoz majd ugyan az említett területen az útépítés, az ívkorrekció, de mindez a biztonságosabb, gyorsabb közlekedést szolgálja. Úgynevezett műtárgyakat is át kell helyezni — tehát vízaknákat, villanypóznákat — amellett, hogy szélesítik a kanyart. A szerződések szerint várhatóan november 30-ra befejeződik az út átépítése, s elkészül az aszfaltozás is, mégpedig a szilárd burkolat javításával együtt, melyre ugyancsak a Pest Megyei Tanács adott a városnak 400 ezer forintot. Az oldalt írta: Varga Edit Fényképezte: Vimola Károly
