Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-04 / 182. szám

MQNORI Kylíiiúti I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1 XXIX. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM f­1987. AUGUSZTUS 4., KEDD V­Földügyek Pilisen, Nyáregyházán Parlag már csak mutatóba akad J A tanácsok egyik fontos ^ feladata a földügyekkel í kapcsolatos szakigazgatási | teendők ellátása. A Pilisi j Nagyközségi Közös Tanács ^ igazgatási területe kiterjed ^ a Pilis és Nyáregyháza ^ község területén fekvő kül- ^ és belterületi ingatlanokra, í földekre. Mivel a két községre vo­natkozóan nincs rendezési terv, így az adódó földügyi és telekrendezési problémákat a mindig érvényben lévő és hatályos rendeletek alapján oldják meg. Az ilyen felada­tok közé tartoznak: a belte­rületeken fekvő építési telkek kialakítása, utcák rendezése stb. Országosan is kiemelt prog­ram a magánerős lakásépítke­zések segítése. A Pilisi Tanács ennek szellemében végzett te­lekkialakítást az elmúlt évek­ben. Pilisen 44, Nyáregyházán 50 építési telket mértek ki. Az 1961. évi VI. tvr. intéz­kedik a termőföldek jobb hasznosításáról, a parlagterü­letek művelésbe vonásáról, ál­talában a föld védelméről. A rendelet betartását mindin­kább szükségessé teszi a fo­kozódó igények kielégítésének biztosítása, a mezőgazdaság közvetlen vagy közvetett ex­portteljesítése. A jelenleg mű­velés alatt álló termőtalaj megóvása és megfelelő hasz­nosítása minden földhasználó kötelessége; a termőképesség növelése, valamint az erózió elleni védekezés hozhat ered­ményeket. Ide tartozik még az elha­nyagolt parlagterülefek fel­számolása, illetve művelésbe fogása. Ennek érdekében a Pilisi Tanács minden évben megtartja a határszemléket, bevonva a monori földhivatalt és az Aranykalász Mgtsz-t is. A határszemle-bizottság az egyeztetett időpontban a fel­adattervnek megfelelően meg­tartotta a szemléket, az ész­revételeket, hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzítették. Érdemes számba venni a két község területi adatait. Pilis összterülete 4 ezer 733 hektár, ebből 643 hektár a belterület. Ugyancsak a szemlebizott­ság észrevétele, hogy kivá­lasztódtak a valóban művelni és a földön dolgozni akaró bérlők, akik nemcsak pihenni és kikapcsolódni akarnak, ha­nem rendesen gondozzák tel­küket, hasznos növényeket termesztenek. A pilisi termelőszövetkezet kezelésében lévő külterületi földek — állapította meg a Rhatárszemle-bizottság — gon- iá'dosan műveltek, látszik rajtuk I? a jól felkészült szakemberek ttmunkáia. Minden talpalatnyi Jjföldet kihasználnak, területü­nkön parlagot nem találtak. A termelőszövetkezet tulaj­donában zártkerti ingatlanok csak szórványként fordulnak elő, így nagyüzemi művelésre alkalmatlanok. Bérbeadásuk folyamatosan történik, ezzel kapcsolatban még jobb ered­ményt várnak az új földtör­vény hatálybalépésével. Nyáregyháza területe 3 ezer kettőszáz hektár, ebből a bel­terület 357 hektár. A község külterületén a Monori Állami Gazdaság és a pilisi Aranyka­lász Tsz hasznosítja szaksze­rűen és gondosan, parlagföld nem található a területen. A több mint 3 ezer zárt­kerti parcella zöme szintén magántulajdonban van. Egy­re többen gondosan művelik kertjeiket, csökkent a felszó­lítások, figyelmeztetések szá­ma. A nagyközségi közös ta­nács — erejéhez mérten — igyekszik segíteni a kiskert­tulajdonosokat. Így például megkezdődött a zártkertek villamosítása, a Rózsahegyi- dűlőbe jutott el nemrégiben a villany. A villamos áram be­vezetése, noha magánerőből történt és történik ezután is, lehetővé teszi a fúrt kutakból a locsolást, esetleg az újabban tért hódító csöpögtető öntö­zést, új növényi kultúrák te­lepítését. S nem elhanyagol­ható az sem, hogy a zártker­tekben épülő házakban kul­turáltabbá válik a tartózko­dás, komfortosabb körülmé­nyeket tudnak kialakítani. A Pilisi Tanácsnak jó a kapcsolata a területükön mű­ködő nagyüzemekkel és a mo­tion földhivatallal. Közösen munkálkodnak azon, hogy a földügyi igazgatási feladato­kat még színvonalasabban, következetesebben tudják el­látni. G. J. Sportoló erdészetiek Helytálltak a monoriak A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság dolgozói­nak szokásos sportnapját, a hagyományos három sportág­ban az idén Szolnokon rendez­ték. A nyolc üzemből hétnek a képviselői Versenyeztek a meleg ellenére is lelkesen. Ott voltak a monoriak is. A körösiek közül atlétiká­ban a női kislabdadobást a fia­tal Tivadar Mária nyerte, Ti- nesz Ágnes százméteres sík­futásban és távolugrásban egy­aránt a második helyet sze­rezte meg. A férfi súlylökés­ben Hájas András második lett. Kispályás labdarúgásban tíz csapat vetélkedett, mert 1—1 üzem több gárdát is indítha­tott. A mérkőzések 2x15 per­cesek voltak. A körösiek a 4- csapatos selejtezőcsoportjuk­ban először Abádszalók ellen 1-0-ra vezettek, majd a tisza­fürediek elleni 6-0-ás és a ceg­lédiekkel szembeni 2-0-ás győ_ zelmükkel csoportmásodikként a négyes döntőbe kerültek. Az elődöntőben a szolnoki mű­szaki erdészet elleni döntet­lennél hétméteresekkel to­vábbjutottak, majd jó játék­kal a döntőben a szolnoki köz­pontot 3-0-ra legyőzték és vé­gül az első helyen végeztek. A következő játékosokkal: Sugár Csaba — Uhrin Tamás, Mol­nár István, Tompái Zoltán, F. Deák Péter, Tóth Ferenc, Fa­ragó István, Hatvani József és Biczó Béla. Férfi kézilabdában három csapat körmérkőzése szintén 2x15 perces volt. A ládagyá­Botrány a mérkőzésen Nagyon elhanyagolt állapot­ban várta a mérkőző csapato­kat a péteri labdarúgópálya vasárnap délután. Bizony, ha bajnoki mérkőzés lett volna, aligha pereg le a találkozó. A Gyömrő elleni kupamérkő­zés sem tartott 90 percig. Csu­pán egy órát játszottak. Ki­egyenlített küzdelem jellemez­te a mérkőzést. Mindkét kapu előtt adódtak lehetőségek, Ue a hálók érintetlenek marad­tak. A 60. percben Mohács Ti­bor, a Péteriek játékosa meg­sértette — az egyébként tár­gyilagosan bíráskodó — Oláh Tibor játékvezetőt, aki a piros lapot mutatta fel neki. Olaj volt a tűzre a kiállítás, mert az idegei felett uralkodni nem tudó Hrutka Mihály is alpári hangnemben pereli a fekete ruhással. Mire előtte is villant a piros kártya. Ö azonban nem hagyta annyiban a dol­got, nemes egyszerűséggel (!?) térden rúgta a bírót. Oláh Ti­bor az öltözőbe sietett, majd onnan visszajőve — már a játéktéren — lefújta a mér­kőzést. Elgondolkoztató ez az újabb botrány Péteriben. Még el sem kezdődött az őszi baj­nokság, s máris súlyos sport­szerűtlenség történt Péteriben. Elítéljük a vétkeseket, s re­mélhetőleg a szövetség fegyel­mi bizottsága is szigorú ítéle­tekkel veszi kedvét az önbí- ráskodóknak. ■ —ér riak a monoriak elleni 13-13-as döntetlen és a szolnoki mű­szaki erdészetiek elleni 13-9-es győzelem után, az első helye­zettel való azonos pontszám után csupán a gólkülönbség­gel szorultak a második hely­re. A monori erdészeti üzem hódította el az elsőséget. A női kispályás labdarúgás­ban és kézilabdában is a körö­si dolgozók bizonyultak a leg­jobbnak! Az ellenfelek ugyan­azok voltak. Lábbal 2-0-ra és 1-0-ra. kézzel pedig 5-2-re. il­letve 6-3-ra bizonyultak jobb­nak — ügyes játékkal — a szolnoki központiak és a ti­szafürediek ellen, A kettős győztes ládagyári nők: Tiva­dar Mária kapus — Tompái Zoltánná, Rákosi Ambrusné, Földes Zsuzsanna. Balogh Már­ta és Tinesz Ágnes. Az összetett versenyben az első kettő szoros versenyt ví­vott. Kis különbséggel a tisza­fürediek mögött a nagykőrö­siek a második helyen végez Olvasóink kérdezték Nem hitegetés, megvalósítható Szeretnék még az idén elkezdeni Az olvasó két kérdését tol- Kiss Zoltán felsóhajt, majd csővezeték szerepelt — ma mácsoltuk a Monori Tanács mütef-osztályán Kiss Zoltán­nak. Mindkét kérdés csalódott és bosszús volt eredetileg, az állampolgár olyan kommen­tárjával: „minek hitegetik a lakosságot olyasmivel, amiről később kiderül, hogy rosszul előkészített és megvalósítha­tatlan ?” Az első: Pavilonsor épül a monori Forrás Áruház parkolója mel­lett, amelyek mellé a tervek szerint egy nyilvános illem­hely is került volna. Mivel a nagyközség központja régóta nélkülözi a létesítményt — meg is látszik, számos nyoma van szerteszét, leginkább az áruház büféje előtt, a beszö- gellésben —, a hír roppant örömteli volt. Igen ám — mondja az olvasó —, csak­hogy ő a minap az építkezés felé sétált, megkérdezte, hol lesz a WC, mire az építők azt mondták, hogy sehol, mert ki­derült, hogy épp a rendőrség ablakaira szellőzne, ami meg­engedhetetlen. Hogy nem az eredetileg ter­vezett helyen lesz a nyilvános illemhely, az igaz — tájékoz­tatott Kiss Zoltán —, az vi­szont nem igaz, hogy sehol. Tudniillik valóban az derült ki, hogy a rendőrkapitányság irodáira nem szellőzhet egy ilyen létesítmény. Tehát mó­dosítottunk az eredeti elkép­zelésen, Pillanatnyilag az a tervünk, bár ez nem végleges döntés. — hogy a pavilonsor háta mögött építjük meg, ki­bontva a kerítést. Szó sincs róla, hogy elvetettük volna a megépítése tervét, a pénz is rendelkezésre áll hozzá, de az engedélyezési eljárás miatt csúszni fog a megvalósítás ha­tárideje. A másik kérdés: akik arra várnak, hogy megépül a Kos­suth Lajos utcai iskolától a Munkásör utcai iskoláig tar­tó gázvezeték s remélték, hogy hamarosan rákapcsolhat­ják lakásaikat, tudni vélik: mégsem lesz gázvezeték, leg­alábbis egyelőre, mert „a ta­nács nem gondolt rá, hogy nyomáscsökkentőre is szükség lesz, s ez oly mértékben drá­gítja a beruházást, hogy nem tudnak hozzákezdeni.” Mi lesz tehát? műszaki magyarázattal szol­gál, amelynek a laikus számá­ra is érthető lényege: 1932-ben — amikor gáz még nem volt a nagyközségben, de műszaki előkészítés már igen — való­ban másképp nézett ki a terv. Időközben azonban olyan új műszaki berendezések szület­tek, amelyek bizonyos gondo­kat könnyűszerrel áthidalnak, nem kell például azon töpren­geni, hogy hová szereljenek fel terjedelmes méretű nyo­máscsökkentőt, mert az új el­fér és elhelyezhető kis alap­területen is. Az eredeti ter­vekben még 300 milliméteres elég a 110 milliméteres is, ami a beruházási költségeket is ol­csóbbá teszi. Következésképp: a Kossuth Lajos utcában épülő vezeték, amely a Munkásőr utcába ka­nyarodik. meghosszabbítható a távlati tervekben végig a fő­utcán a Péteri útig, képes lesz kiszolgálni az ottani lakó­területet is. Egymillió forint rendelke­zésre áll a beruházásra, s nem hogy keresztet vetettünk rá, de szeretnénk mihama­rabb — lehetőség szerint eset­leg még az idén — elkezdeni. *— ez Kertbarátoknak A titokzatos gyomokról Ügy alakult, hogy a lakóte­lepi gyepet megbontottam, s a hőségnapok következményei nyilvánvalóvá váltak: folyik a tőzeges homok, lápos föld, szinte semmi nedvesség sincs benne. Az csoda, hogy a fű, a gyom nem zörög rajta. A fűfélék bírják a nyírást, a kaszálást: a gyomként jelen­levő paréjok kevéssé vagy egyáltalán. Jó lenne ezt meg­szívlelni, mert minden évben undorító látvány, ahogy jú­lius végén a volt füves park­gyepet felverik a gyomok. Né­hol olyan rossz állapotban vannak a gyepek, hogy már csak a mélyen gyökerező be- tyárkórók, cigányparéjok elle­nében csak a tarackbúzának, esetleg egérárpának van még esélye a túlélésre. Másik megfigyelésem, rész­ben nem új keletű javaslat is egyben: a talajcserés gyepte­lepítéseknél. fűmagültetések­nél a csereföld aljába agyag­réteget - szükséges hordani, hogy a laza felső talajrétegen nehezebben jusson át a ned­vesség. A vízveszteséget csak a legagresszívabb gyomok ké­pesek átvészelni, öntözött pá­zsitokról pedig nem érdemes a mostani körülmények között álmodozni. A gyom nem mindig gyom. Nem is olyan meghökkentő a kitétel, ha csak a gyepesített Kulturális programok Ecseren kedden délelőtt 9 órakor a fogyókúrásklub fog­lalkozása. 10 órától nyitott ház. Gombán az autós kertmozi­ban 21 órakor Schimanski felügyelő (színes, szinkronizált NSZK bűnügyi film, országos bemutató előtt!). Gyömrőn, a házasságkötő té­tek. Helytálltak a monoriak is. * remben (Steinmetz kapitány út) Detzky Júlia textilfestmé­nyeiből kiállítás 9-től 16 óráig. Monoron a művelődési köz­pont galériájában 14 órától 20 óráig Linómetszet címmel kép­zőművészeti kiállítás, a film­színházban 18 órakor és 20 órakor Asterix és Cleopátra (színes magyarul beszélő fran­cia rajzfilm). gyümölcsösökre, facsíkokra gondolunk. Melegben ugyanis a felületborító alacsony taka­rónövény-társulás kifejezetten hatásos párolgást, kiszáradást csökkentő módszer. Megfigyel­heti bárki, ha az uborkát nem tudja öntözni, a visszacsípett muhar vagy más gyomfélesé­gek között kevésbé száradnak el a levelek, később rökönyö- dik meg a növény mint külön­ben. Azt hiszem, keserű tapasz­talata van annak a szőlősgaz­dának is, aki forróságban hó­ról t, a szőlő alsó levelei szin­te azonnal megperzselődtek. Ugyanez mondható a kapásnö­vényekre is. Vagyis esetenként egy-egy új szakkönyv véle- ménvét nem árt olyan nagy­szerű emberek gondolataival összevetni, mint Nagyváthy vagy Tessedik sorai: a leg­több esetben az utóbbiak meg­alapozottabb véleményt mond­tak vitás kérdésekben. Tehát a gyom mibenléte (s relatív fogalom, s ha tudomá­nyosan akarnám az alapsza­bályt felállítani: a dinamikus ökológia minden vitás kérdés­ben helyes választ ad nekünk a kultúrnövény—gyomnövény relációjában. E tudomány nyelve viszont nehéz, így ma­radnak a régi tapasztalatokra alapuló megfigyelések átmentő törekvései, mert ezek nem mo­solyforrások, hanem sokszor komoly költségcsökkentő té­nyezők mint ismertek. A gyomok egynérhelyike pe­dig talán egykor kultúrnövény lehet, mint volt elhatalmaso­dásuk előtt, a tarackbúza, a vajparéj hírhedt karrierjét kultúrnövényként kezdte: for­dított esetre is van példa: a disznóparéj lizin aminosavak- ban gazdag, már sütnek is be­lőle kenyeret. A természet gyomjaiban is titokzatos, nincs mit tenni: meg kell tanulni természetül. A hernecei csontkovács II. Hagyja csak a szerelmet másra MIKOLÄN TÜL — meséli tovább Gáspár István, a ber- necei csontkováes —, Zaiabán községben, szintén harminc­hatban, egy fiatalasszony na­gyon rossz állapotban volt, farban a keresztforgója volt kifordulva, se menni, se mo­zogni nem tudott. Hívtak, vet­tem az útlevelemet, átmen­tem, nem volt az messze tő­lünk. Ahogy odaérek, porol az asszony, hogy nem akarja. No nagy mérgesen fordulok visz- sza, ne játsszanak, van nekem más dolgom is. Hát csak szaladnak utánam, hogy menjek vissza, akarja már! Zavar ki mindenkit a szobából, velem záratja be az ajtót. Bezárom; nekifogok, mint egyébkor, nemsokára rendbe is lett, semmi baja. Erre azt mondja, ő nekem rögtön meghálálja. No, zártam ki az ajtót és mondtam, hogy hagyja csak a szerelmet más­ra, mert én a szakmai híre­met ilyesmivel el nem ron­tom. Nevetem. Kérdem: — Mi maradt akkor a szak­mai becsületen túl? Mármint hogy anyagiakban... — Nem kértem én soha sen­kitől, de majd’ mindig kap­tam pénzt, egyebet. Főképp emberségből csináltam, meg csinálom ma is. Emlékezik tovább: — Még ezelőtt, harmincöt­ben Nagykanizsán voltunk egy nagy fakitermelésen, ahol kétezer ember dolgozott. Me­sélik a borozóban, hogy a rendőrfőtanácsos lányát a ki­fordult könyökével már végig­vitték az országon, de hiába! Jelentkeztem. odaengedtek, egy mozdulattal helyretettem. Volt is hálálkodás, miegy­más ... — Mondja, Pista bácsi, ma­ga csak lányokat, asszonyokat kezelt? — Dehogyis, csak ez a ne­vezetesebb ! Harminchatban csak Ersekvadkerten négy csí­pőficamot tettem helyre. Har­minckilencben Pesten egy professzor törött lábát nyolc liter pálinkával hoztam rend­be, nyílt törés volt — Nem haragudtak az or­vosok magára? — Dehogy haragudtak, sok helyre ők hívtak, mert ez ne­kik nem megy. De kezeltem én nemcsak embert, lovat is. _? — Tésán túl, Szakállason volt a csehszlovák hadsereg­nek egy méntelepe, aztán az egyik drága ménnek kifordult a tompora, összeszaladt az ezred 13 állatorvosa, de nem tudtak segíteni. Engem hivat­tak hát a nagy értékű fedező­ménhez. Hozattam egy kocsi szalmát, ledöntöttük a vad mént, nosza hurokba, háta a szalmán, lábai az égnek, fog­ták rengetegen, én meg egy katona segítségével, szabad kézzel, nagy erővel megnyom­tam. Helyre is ugrott. No, mondtam, lehet kikötözni. Ki­kötözték, ahogy elengedték, a mén elrobogott, mint a tüzes masina, nem volt semmi baja már, alig tudták megfogni... Se vége, se hossza tudnám mesélni... — ...én meg hallgatni. De öreg korára, ugye felhagyott vele? — Azt nem mondhatnám. Hatvanegyben egy asszony­nak mindkét tompora kifor­dult, helyretettem. De még ta­valy is voltam egy asszony­nál, akinek a gerincében négy csigolya kimozdult és már hat éve nem tudták helyrehozni, helyreraktam azt én. Csinálom mindmáig, sokat masszírozok — hallja, maga is sántít, a legközelebb ha jön, helyre­masszírozom! Kezelek egy fi- camos asszonyt most is, aki ebben a jeges időben megcsú­szott ... — Ebből él. Pista bátyám? — A csudát! Nyugdíjas va­gyok hatvannyolctól, az ottho­ni téesztől, itt meg, ebben a klubban, megvan mindenem, itt is alszom, egy szobában két öreggel. Az egyik hortyog ugyan, de felőlem hortyog- hat... Ha meg kitavaszodik, sűrűbben, de hétvégeken min­dig hazalátogatok... — Nagyon egyedül lehet... — A fenét! Ismernek, fel­keresnek engem még most is. GÁSPÁR XSTVÄN bátyám, milyen kár, hogy a hortyogást nem tudja „helyrerakni”. Fazekas Mátyás (Vége) ISSN 6133—2651 (Monort Hírlap.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom