Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-04 / 182. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 4., KEDD Állami lakások A hátralékosok nem szegények El kell érni, hegy fizessenek Mintha Svájcban élnénk. Ahhoz persze meg kellene tanulnunk valamely idegen nyelvet. A németet, az olaszt, a franciát vagy a réto- románt. Valamilyen nyelvet ahhoz is meg kéne tanulnunk, hogy pontosan értsük a város­gazdálkodási vállalat ingatlan- kezelői feladatainak a végre­hajtását. Sőt, hogy egyáltalán tudjuk, mik ezek a feladatok. Két és fél éve együttes építés­ügyi és pénzügyminisztériumi rendelet jelent meg, amely új fogalmakkal bővítette, illetve módosította a házkezelési szer­vek kezelésében lévő állami lakóházakkal összefüggő tevé­kenységet. A rendelet alkalmazása szempontjából kezelési tevé­kenységnek minősül az üze­meltetés, a karbantartás, a bo­nyolítás, továbbá a felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bon­tás, kiegészítés, valamint az építésügyi hatóság által elren­delt munkák. (Könnyen lehet, hogy ha annak idején elődeink tudták volna, mi mindennel jár a lakás fönntartása, hozzá sem fognak a házak államosí­tásához.) A városgazdálkodási válla­lat ingatlankezeléssel foglal­kozó emberei értik a dolgu­kat. Feladataikat igyekeznek jó minőségben ellátni. Állandó ellenőrzéseiknek, jól szerve­zett munkájuknak köszön­hetően tevékenységüket mini­mális panaszbejelentés mellett végzik. Házfelügyelőiktől . megköve­telik a kiadott tevékenység­jegyzékben rögzített teendők elvégzését. Meghatározták a naponta, hetente, havonta, negyedévente, félévente elvég­zendő munkákat, az egyéb fel­adatokat, amelyek munkaszer­ződések mellékletét képezik. Megoldották az állandó, szom­bat, vasárnapi liftügyeletet, s elérték, hogy a hibákat hala­déktalanul megszüntessék. Jó minőségben gondoskodnak az állami bérlakások környezeté­nek takarításáról, télen a csúszásmentesítésről. Állandó kapcsolatban állnak a tanács­tagokkal, lakóbizalmiakkal, akiknek igénybe veszik a segít­ségét. Ezért jutott eszünkbe Svájc. Állítólag abban az országban oly zavartalan és olajozott az élet. mint amilyen Gödöllőn az állami ingatlanok kezelése, karbantartása, korszerűsítése, bonyolítása, kiegészítése, bon­tása. v A múlt év közepe óta ön­GépkocsiSc adásvételének közvetítése, bontás, bontott alkatrészek értékesítése. Telephely: Gödöllő, Rigó u. 19. Felvessünk autószerelőt, karosszéria­lakatost, autófényezőt. Telephely: Gödöllő, Rigó u. 19. álló szervezeti egységként működtetik a lakóházfölújító és karbantartó üzemet, vala­mint a házkezelő üzemet. A két szervezeti egység fel­adatainak összehangolása a megrendelői, vállalkozói vi­szony miatt többletmunkát, többletadminisztrációt von maga után. Esetenként nehéz­kesebbé vált a gyorsjavítások végzése, a kivitelező részleg kapacitásának egyenlő terhe­lése, noha a két szervezeti egységet helyileg egymás mel­lett tartották, lehetőséget teremtve ahhoz, hogy közvet­len élő munkakapcsolatot ala­kítsanak ki. Gödöllő mégsem Svájc. Abban az országban ál­lítólag egymástól távoli, a he­gyek között megbúvó rész­legek között is harmonikus az együttműködés. Ezen általános és lényegi vonások közlése után, a ta­nács végrehajtó bizottsága előtt részletezték, mit újítot­tak föl, például a volt járási hivatal tetőszerkezetét, mit korszerűsítettek, például tíz lakásba bevezették a gázt, mit ta tottak karban, mik voltak az egyéb munkák, például ke­rítés helyreállítása, mit bon­tottak, például a Szilhát utca 19—21-ben. í^dfüg rendben volna a do­log. Ä baj "ott kezdődik, hogy a lakásokban lakók élnek. Szép számmal akadnak, akik nem tesznek eleget fizetési kö­telezettségüknek. Az ingatlan- kezelő a hátralékosoknak föl- szólítást küld. Tavaly több mint kétezer, az idén, az első négy hónapban már 1300 föl- szólítást küldtek. Ebben az év­ben ötvenhárom bérleti jog­viszony megszüntetését kezde­ményeztek. Bevezették a díjbeszedői rendszert. A rendszerben dol­gozóknak első feladatuk a hát­ralékok behajtása. Bírósági úton is igyekeznek behajtani a hátralékot. Újabban szá­mítógép segítségét is igénybe veszik a hátralékok behaj­tásához. Megjegyzésre érde­mes, hogy az ingatlankezelő egyrészt nagyon jól ismeri a hátralékosokat, másrészt számosán akadnak közülük, akik igen jól keresnek, még­sem fizetik a díjat. Nem arról van tehát szó, mint a régi rendszerben, hogy azok nem fizetik be a díjat, akiknek nincs pénzük. A feladat nyilvánvaló. Vala­hogy el kell érni, felszólítás­sal, számítógéppel, bírósági úton, hogy a jó keresetű la­kók fizessenek, s akkor ezen a területen gondtalanul, zavar­talanul és olajozottan fognak menni a dolgok, miként ama hegyi országban. K. P. Nyáron is Buszjárat Az eddig iskolajáratként ismert, a nyári hónapokban szünetelő Aszód vasútállo­másról 7.01-kor induló autó- buszjáratot augusztus 3-tól ismét közlekedteti az utazó- közönség kívánságára a Vo­lánbusz aszódi kirendeltsége. Munkanapokon hétfőtől pén­tekig ez a járat 7.20 órakor indul visszafelé az Ipari Mű­szergyártól. Szünet után megnyílt az ellátó Egyéves szünet után ismét megnyitotta üzletét az Utas­ellátó az aszódi vasútállomá­son. Szombat kivételével na­ponta kapható itt kávé, cso­koládé, cukorka, napi- és hetilapok, folyóiratok. Csillapítás és érzéstelenítés fáldatem: a szerezet vésziéi© Igaza lehet a régi viccnek: legfeljebb tíz perccel a fejfá­jás előtt bevenni a gyógyszert. De mikor kezdődik az a tíz perc? A fájdalom természeté­ről váltottunk szót dr. Bolgár György aneszteziológussal. — Mi a fájdalom? — Nem más, mint a külön­böze kellemetlen ingerek meg­élése. Keletkezésében kémiai anyagok is szerepet játszanak, amelyeket az ártó hatások szabadítanak fel az idegvég- ződésekben. s amelyek az ideg­pályákon fújva eljutnak az agyba, ahol a fájdalomérzet létrejön. — Ehhez képest eléggé vál­tozatos gyötrelmeket képes okozni. — Sok mindentől függ, hogy a fájdalmat miként éljük raeg. Nem közömbös, hogy a szer­vezetre milyen ártó tényező gyakorol hatást, hogy milyen az inger minősége, erős­sége (a bőr nyilvánvalóan másként reagál a 60 fokos vízre, s másként az izzó fém­re), nem hagyható figyelmen kívül az ember pillanatnyi idegállapota, s a fájdalommal kapcsolatos korábbi tapaszta­latai. —: Azért mégsem mindegy: vesegörcs vagy fejfájás. — A különbség mégis az elő­zőek függvénye. Ha valakinek már volt jó néhány epegörcse, a soron következőt szinte föl sem veszi, míg egy esetleges veseroham nagyon megkínoz­za. Napi ismétlődéseik miatt általában legszörnyűbbek az úgynevezett krónikus fájdal­mak: daganatos, mozgásszervi megbetegedések esetén, ideg­gyulladásoknál. — Mérhető-e a fájdalom? — Nem, mert nincs mennyi­ségi mutatója. Például a vér­nyomást könnyű a számok nyelvére lefordítani. De a fáj­dalom szubjektív, ezért össze­hasonlíthatatlan. — Sokan mégis a szülési fáj­dalmat tartják a legerősebbr nek. — Erről még a szakmai ber­kekben is: ellentétes vélejné- nyek keringenek. Van, aki azt mondja, hogy a szülés nem jár komoly fájdalommal. De a ta­pasztalatok szerint mégis szük­ség van a csillapításra, ami­nek több módja ismeretes — a pszichikai fölkészítéstől az inhalációs megoldásig. Újab­ban egyre szélesebb körben kezdik alkalmazni az elektro­mos érzéstelenítést, az aku­punktúrát és a gerincközeli (epidurális) érzéstelenítést. — A fájdalom afféle vészjel­ző szerepet tölt be a szervezet­ben? — Figyelemfelhívó, kórjelző szerepről van szó. Ugyanakkor a fájdalom nem mutatja meg, hogy mekkora a baj, vagyis a minőségre nem utal. Mégis hasznos jelenség, mert időben tájékoztat a kórról. De nagy gond is, mert a krónikus fáj­dalmak ellen nem tudunk kel­lő hatékonysággal föllépni. Elő­fordul, hogy a már kialakult bajt nem követi fájdalom Pél­dául a leukémia (fehérvérű­ség) a kezdeti szakaszban sem­miféle fájdalommal nem jár, sőt még az utolsó stádiumban sem föltétlenül. — A hétköznapokban rop­pant „népszerű” a fejfájás. Miért? Miért nem a lábunk fáj? — Lehet ez amolyan civili­zációs ártalom is. De tény, hogy a betegségek egy része éppen a 'fejfájással kezdődik, mint például az enyhe légúti fertőzés. A láb fájdalmát in­kább fáradtságként éljük meg, — Elképzelhető, hogy valaki még sose találkozott a fájda­lommal? — Olyan akad, akinek nin­csenek rendszeres fájdalmai, vagy mondjuk az enyhébb in­gerekre egyszerűen nem jelez a szervezete. De hogy valaki ne reagáljon a fájdalominger­re, az aligha valószínű. Viszont létezik olyan gerincvelő-beteg­ség, aminek következtében bi­zonyos testrészeken nem kelet­kezik fájdalom. — Hogyan működnek a fáj­dalomcsillapító gyógyszerek? — A kezelési gyakorlatban . meglehetősen sokféle gyógy­szert alkalmaznak. Jó részük­ről nem tudni pontosan, mi­ként fejti ki hatását. Vannak, amelyek különféle befolyást gyakorolnak a szervezetre, s vannak, amelyek a gerincvelő­idegekkel lépnek kontaktusba, emelik az ingerküszöböt. Az Algopyrin például egy összete­vőből áll, és általában a fáj­dalomra hat, a dózistól füg­gően. A Quarelin három kom­ponense: görcsoldó, koffein és fájdalomcsillapító. Tehát komplex készítmény, ami többféle fájdalmat képes meg­közelíteni. A szervezetben találhatók olyan morfinszerű anyagok, amelyek védekező módon rea­gálnak a fájdalomingerre, mos­tanában ezeket próbálják szin­tetizálni. Persze a morfiumos fáidalomcsillaoítás már régóta ismert, de hogy a szervezet maga is előállít ilyen védeke­ző anyagot (endorfin), viszony­lag új Fölfedezés. Bizonyos fájdalomcsillapító szerek ép­pen az endorfintermelést ser­kentik. — Mi a különbség a fájda­lomcsillapítás és az érzéstele­nítés között? — A csillapítás a fájdalom A VALAMIKORI középis­kolák — elsősorban a gimná­ziumok — embert formáló kohói voltak az önképzőkörök. Tudni kell, hogy a régi okta­tási rendszerben nyolc éven át jártak a diákok gimná­ziumba. Az első négy osztály tanulói voltak az alsósok, az ötödiktől nyolcadikig járók pedig a felsősök. Ezek az utóbbiak vettek részt az ön­képzőkör munkájában, amely­nek volt ugyan tanár elnöke, de teljes önkormányzatot ad­tak a diákoknak, akik önma­guk készítették elő az önkép- zőköri üléseket, határozták meg az összejövetelek napi­rendjét, vezetői megbeszélésen döntöttek arról, hogy kinek a dolgozatát hallgatják meg, ki lesz az, aki novellával, verssel mutatkozik be. Gon­doskodtak a bemutatott zsen­gék bírálatáról, természetesen a kritikusok is a diákok közül kerültek ki. Pártolták az elő­adóművészeteket is, ezért ad­tak módot arra, hogy a vers­mondók, muzsikusok szintén dobogóra állhassanak. Az aszódi evangélikus Pe­tőfi Gimnázium önképzőköre, amely semmivel sem maradt el a híres és nagy gimnáziu­moké mögött, sok diáknak adott egész életre szóló elkö­telezettséget, sokak életpá­lyáját határozta meg. Szeren­csésnek mondhatom magam, hogy alsósként már részt ve­hettem — meghívottként — több forró hangulatú diák­összejövetelen, s talán ez le­Csepp a tengerken Embert formáié körök véséi mellett. Meglehetősen nagy volt a hallgatók — akik között több tanár is volt — megdöbbenése, sőt egyesek­nél nyílt ellenszenv is mutat­kozott a diákok politizálásá­val szemben. A diákvezetőség vállalta a vitát, az érveket, s végül a dolgozatot jegyző- könyvi dicséretben részesítet­ték. Akkor ez nagy elismerés­nek számított. A kezdeti sikert újabb lépés követte. Az iskola névadójára hivatkozva határozta el a ve­zetőség, hogy nyilvános Pe- tőfi-estet szervez, amelyen több előadás is foglalkozott a nagy költő forradalmiságával. A rendezőket is meglepte, mi­lyen nagy volt a nyilvános önképzőköri ülésen megjelent vendégek száma. Még az ak­kori járási főjegyző is ott ült a hallgatók között. Ezt -az es­tét Ady költészetének bemu­tatása követte. AZ ÖNKÉPZŐKÖR vezető­sége egyre bátrabb lett, s már az Aszód környéki községek­ben is szerveztek kihelyezett nyílt önképzőköri üléseket. A tanári kar nem akadályozta meg a nyitást, sőt egyre töb­ben támogatták a mindenna­pokhoz igazodott változást. Társadalmilag egy csöpp a tengerben, amit az egykori aszódi gimnázium önképzőkö­rének tagjai tettek az új győ­zelemért. De egész életre szóló elkötelezettséget adott az egyé­neknek a vállalkozással járó bátor kiállás. Fercsik Mihály hetett az oka, hogy amikor hetedik osztályba jártam, az önképzőkör vezetőségébe i? beválasztottak. Ekkor Rá- gyánszki Pál tanár volt a ta­nár elnök, s Platthy Pál a diák elnök. Ez az időszak a felszabadulás utáni eszten­dőkre esett, pontosan arra az időre, amikor a legkeményebb harc folyt a hatalomért, vagyis 1946/47-re. Iskolánk — egyházi iskola lévén — bármennyire is nyi­tott volt a haladó eszmék iránt, ezekben a hónapokban bizonytalanul állt az esemé­nyekkel szemben. Ügy emlék­szem, hogy tanáraink szeret­tek volna bennünket megvé­deni a káros politikai hatá­soktól, a pártok agitációjától, s úgy képzelték, hogy a pro­testantizmus haladó hagyomá­nyainak erősítésével egyféle védettséget adhatnak a párt­harcok kusza szövevénye, sok­szor embertelen megnyilatko­zásai ellen. Minden jó szándékukkal szemben egy igen erős mag alakult: Burger Kálmán, Csű­rös Zoltán, Dalos Gyula, Gaál Géza, Nagy Emil, Platthy Pál. Szlifka Mihály, e sorok írója és mások részvételével, akiket az iskola falain kívül zailó élet minden rezdülése érde­kelt. Ott voltak az említettek a kommunisták aszódi alap­szervezetében, és többen arra is vállalkoztak, hogy a kör­nyező községekben a Nemzeti Parasztpárt, az MKP alapszer­vezetéiben előadásokat tart­sanak. A felsorolt diákok kezében volt az önképzőkör vezetése, érthető tehát, hogy elhatároz­ták annak megreformálását, megpróbálták az ott folyó éle­tet a valósághoz igazítani. Elképzeléseiket a tanári kar tagjai közül többen támogat­ták. Kardos Győző, a későbbi igazgató, Schéner Mihály ké­sőbbi Munkácsy-díjas festő­művész, Zoltai Dénes meg­hallgatta a tervezett változta­tásokat, tanácsokat adtak, és az így elkészült programot is­mertették Rágyánszki Pál ta­nár elnökkel, aki, ha nem is mindenben értett egyet a diákvezetőség gondolataival, jóváhagyta a tervezett változ­tatásokat. A szokás az volt, hogy az előadások, amelyeket a diákok tartottak, elsősorban a tan­tervhez igazodtak. Az első rendhagyó előadás a Népi írók és a népi demokrácia címmel hangzott el, s nagyon elköte­lezetten foglalt állást a bal­oldali blokk politikai törek­mérséklését jelenti, míg az ér­zéstelenítés a megszüntetését, kiiktatását. Főleg a műtétek idején van ez utóbbinak je­lentősége, amikor is igen ko­moly fájdalmak megelőzése a cél. De nagy különbség van a módszerekben is. A csillapítás a hétköznapi gyakorlatban is beszerezhető gyógyszerekkel zajlik, az érzéstelenítés vi­szont már önálló szakma, ami többféle lehetőséggel él: a2 idegek átmeneti megbénításá­val vagy a központi idegrend­szerre hatva éri el a fájdalom­mentességet. az öntudatlansá­got, a narkózist ::::: — Van-e valamilyen követ­kezménye az érzéstelenítés­nek? — Következménye nincs, de van kockázata. Például az al- tatásos változatnál tüdőgyulla­dás. hányás, vérnyomás-inga­dozás léphet fel, hogy csak a leggyaboribbakat említsem. — A külföldről érkező hí­rekben szerepel ez a kifejezés: fájdalomambulancia. Mit je­lent? — A fájdalom oka nem min­den esetben szüntethető meg. Ilyenkor a fájdalom kezelésé­re kell összpontosítani. Megte­hető ez egy olyan intézmény­ben. a fájdalomambulancián, ahol minden eszköz rendelke­zésre áll, az akupunktúrától kezdve a magnetoterápiáig. Már itthon is foglalkoznak ilyen központok létrehozásá­nak gondolatával. V. S. Az augusztusi Gcdüliői Miniem Megjelent, az augusztusi Gö­döllői Mindenes. Első oldalán számol be a városi könyvtár bővítéséről, a BMX-klub, va­lamint a gödöllői sízők szer­vezetének megalakulásáról. Mint mindig, ezúttal is közlik a természet naptárát. A belső oldalakon a gödöllői—isaszegi parkerdőről, a falra futtatott kúszónövényekről. táborok­ról, programokról olvasha­tunk, no meg Hegedűs László gyűjtéséből gödöllői tréfákat. Az utolsó oldalon apróhirdetés lakásról, ingatlanról, állásról. Kukorica Termésbecslés A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóin­tézete három újabb, már köz­termesztésbe került szemes kukorica hibrid, a Mirna, az LG 22 SC és a Sabrina ter­mésbecsléséhez készítette el a becslési táblázatot. A három táblázat a termés- előbecslő szakemberek részé­re, a munkájukban való hasz­nosításra készültek. A gyakor­latban két adatot összevetve kapnak választ az izgalmas kérdésre az érdeklődők. Az egyik a szemmel borított cső­hossz, a másik a csövek szá­ma a kétszer tíz folyóméteres mintatéren. A júliusi esők után, úgy tűnik, lesz is mit megbecsülni a kukoricásban. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Napközistábori foglalkozás, 10 órakor. Szövötábor. Tornay Endre András szob­rász kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. mrsi Mozini Ifjú Frankenstein. Amerikai horrorparódia. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom