Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

1987. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ 1matat 5 Iskolaavatások megyeszerte Kard és Boszorkányság Az oktatás a jövőnk záloga (Folytatás az 1 oldalról) munka színvonalának fejlő­déséhez. Ebben a faluban mindenki szívügyének tekinti a hagyományok ápolását, a helytörténeti gyűjtőmunkát. Az egészséges lokálpatriotiz­mus, a község iránt érzett szeretet jegyében és Fáy And­rás szellemében kötik össze a múltat a jelennel és' alakítják a jövőt. E folyamatnak a ré­sze, hogy az iskola kérte — és erre lehetőséget kapott —, hogy fölvegye Fáy András nevét. Ma a névadásnak és név­felvételnek különös jelentősé­ge van — mondotta Balázs Gézáné —, hiszen csak az az iskola viselheti a nagy elő­deink közül bárkinek a nevét, amelyik tartósan magas szín­vonalon látja el feladatait, jól kiépített szervezettel és felszereléssel rendelkezik. E feltételek mindegyikének megfelel a gombai iskola. A reformkor nagy egyénisége, Fáy András sokáig élt itt. Az ő életútjának és egész mun­kásságának üzenete van a mához és példa lehet mind a gyerekek, mind a pedagógu­sok számára. Végezetül a megyei tanács elnökhelyettese átnyújtotta az iskola Igazgatójának a Fáy András nevének viselésére jogosító oklevelet, Orgoványi Gábor grafikusművész mun­káját. A Fáy Andrásra emlékező műsor után Kovács Béla, az Országos Takarékpénztár ve­zérigazgató-helyettese avatta föl és leplezte le Oláh Szil­veszter szobrász Fáy András­ról készített mellszobrát, amelyet a művész ingyen ké-< szített el. Az alkotáshoz szükséges anyag árát a gom­bai tanács és a helyi ter­melőszövetkezet fedezte. Ezt követően Rétvári Gyula igaz­gató átadta az iskola által alapított Fáy-oklevél első példányát Oláh Szilveszter­nek. Ezt, az ugyancsak Orgo­ványi Gábor által készített emléklapot mindig az arra érdemes gyerekeknek, felnőt­teknek, illetve közösségeknek adományozza majd az iskola. Az ünnepség végén a vendé­gek megkoszorúzták Fáy András szobrát. A megszokott tanévnyitóknál sokkal nagyobb jelentősége volt annak az ünnepségnek, amelyet szombaton tartottak Ü jszilvcson. Ekkor avatták fel a település új, központi álta­lános iskoláját. A vendégek so­raiban foglalt helyet Bállá Já­nos. a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, a ceglédi vá­rosi pártbizottság első titkára, dr. Lakos László országgyűlé­si képviselő, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke, és Boda Zsuzsanna, a megyei úttörő- elnökség titkára. Jeles esemény volt Bállá János avatóbeszédé­ben a település iskolatörténe­tét elevenítette fel. 1925-ben épült az első három tanyai is­kola. Maga a község csupán 37 esztendős múltra tekint visz- sza. Ezzel a 4-f-2 tantermes is­kolával. amelynek könyvtárát és szertárait is a tanulócso­portok elhelyezésére szánják, megoldódik a majd’ négyszáz diák délelőtti tanítása. A har­mincmillió forintos költséggel létrehozott iskolán szép ered­ménnyel dolgozott a Nagy há­tai Építőipari Szövetkezet, de a helybeliek és a környékbe­liek, köztük a ceglédi honvé­dek áldozatkész közreműködé­se is dicséretet érdemel. Az intézményt Vass János­áé igazgató vette át, és meleg szavakkal mondott köszönetét mindazoknak, akik hivatali kötelességük, vagy személyes önzetlenségük folytán segítet­ték gyors megvalósulását. Jakab Béla, a megyei ta­nács osztályvezető-helyettese azt az aulában elhelyezett nagyméretű mozaikképet avat­ta fel. amelyet Hegyi György festőművész készített. Az abo- nyi ifjúsági fúvószenekar és az iskolások majorettesoport- ja nagy sikerű műsorával fe­jeződött be az iskolaavatással egybekapcsolt tanévnyitó ün­nepség. Az első ütem Csaknem tízévi munka ered­ményeként adták át augusz­tus 29-én Inárcson az új nyolc tantermes iskolát, amely avatóján jelen volt Nemoda István, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának munka­társa, valamint a helyi álla­mi, társadalmi és gazdasági vezetők. A hivatalos megnyitó Je- szenszki Sándornak, a nagy­községi tanács elnökének kö­szöntőjével kezdődött, majd Adori Károly, az MSZMP da- basi első titkára mondott ün­nepi beszédet. Végül Balázs Lénárdné iskolaigazgató kö­szönte meg az áldozatos mun­kát, amelynek eredményeként egy modern intézményben kezdheti meg a tanulást mint­egy 250 felső tagozatos inárcsi és kakucsi kisdiák. Az ünnepélyes tanévnyitón felavatott, videolánceal is ellá­tott iskola a terveknek csak az első ütemét jelenti, hiszen az elképzelések közt szere­pelt tornaterem, egy 500 ada­gos konyha, valamint több napközis terem megépítése is. Az ünneplőbe öltözött tanulók egy csoportja az érdi iskola évnyitóján Erre azonban csak 1990 után kerülhet sor, amikor a fel­vett 12 milliós bankhitelt már visszafizették az építtetők. Megújult a régi is Sokáig emlékezetes marad a diákok számára az idei tan­évnyitó Pilisen, az 1. számú általános iskolában, hiszen a szombati ünnepségen négy új tantermet és egy gyönyörű tornatermet avathattak. Az át­adáson részt vettek: dr. Szabó József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Szászik Károly, a monori vá­rosi jogú nagyközségi pártbi­zottság első titkára és dr. Varga János Pest megye 11. számú választókörzetének or­szággyűlési képviselője. Dr. Novdk István, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályvezetője avatóbeszé­dében méltatta azt' a széles körű társadalmi összefogást, amely az új iskolaszárny építése során kibontakozott Pilisen. A 24 millió forintba kerülő létesítmény kivitelező­je a Monori Építők Ipari Szö­vetkezete volt: jó minőségben fejezték be a munkát. Kettős a pilisiek öröme, mert az új szárny megépítésével párhuza­mosan korszerűsítették a régi, nyolc tantermes intézményt és bevezették oda is a központi fűtést. Az új iskolaszárny a helyi tanács és a lakosság se­gítségével valósulhatott meg. A megyei tanács 3,6 millió forintos céltámogatást adott. Dr. Novak István hangsúlyoz­ta az évnyitó-avató ünnepsé­gen, hogy az új tantermekkel, illetve a tornateremmel to­vább emelkedhet az oktató- nevelő munka színvonala a monori vonzáskörzet eme nagyközségében is. Bukovszki István, a nagy­községi párfóizottság titkára és Böszörményi András köz­ségi népfronttitkár ezután el­ismeréseket nyújtott át a tár­sadalmi munkában élenjárók­nak. Balázs Gézáné átadja a névviselést engedélyező oklevelet Rétvári Gyulának. .Tudósítottak: Bánsági György, Gór József, Körmendi Zsuzsa, Tamasí Tamás. Fotók: Erdösi Agnes és Hancsovszki János. A nyomdaalapító élete Fél évszázad mezsgyéjén Sokat hallottunk már a gyomai nyomdáról, a Kner család tevékenységéről. Sze­rintem nem eleget. Az szinte csoda, hogy egy huszonkét éves könyvkötősegéd a múlt század harmadában elhatá­rozza: nyomdát alapít egy sáros, poros alföldi község­ben. Még nagyobb dolog, hogy ezt a nyomdát naggyá teszi, színvonalas munkákat ad ki kezei közül, s száza­dunk első negyedére nem­csak európai színvonalra emeli, hanem a magyar könyvművészet igazi otthoná­vá varázsolja. Most — a Gondolat Könyv­kiadó jóvoltából — az unoka, Haiman György és Borsa Gedeon szerkesztésében a Magyar Könyv sorozat első köteteként a leghitelesebb kézből olvashatjuk ennek a nyomdának a történetét: az alapító, Kncr Izidor vall ön­életírásszerű művében életé­ről, munkásságáról a gyomai nyomda éveiről. A kötet 1931-ben jelent meg, egy év­vel a szerző elhunyta előtt. Kötetének címét maga adta: Fél évszázad mezsgyéjén. Ez­zel akarta jelezni, hogy eny- nyi ideje volt annak, amikor megalapította egyszemélyes műhelyét. Hetvenöt forint alaptőkével, más nyomdáktól összevásárolt silány felszere­léssel egy uradalmi cselédla- kásféle egyetlen szobájában nyitotta meg Gyomén nyom­dáját. A vándorlegény, aki szinte fél Magyarországot be­barangolta, hogy. minél több' élményt gyűjtsön, s minél jobban elsajátítsa könyvkötő szakmáját, megunva a kószá­lást, apja falujában állapo­dott meg, hogy dédelgetett álmait megvalósítsa. Az 1910-es években már tekintélyes középüzemnek is­merik, vezetője társadalmilag és szakmailag megbecsült személyiség, szakíró, közéleti ember, és a „pesti” irodalom perifériáján is helyet harcolt ki magának. Amint tehát e pár sóé jellemzésből is kitű­nik: Kner Izidor nem min­dennapi ember volt. Tehetsé­ge, embersége, szorgalma, fá­radhatatlan készsége az újra, a tanulásra valóban országo­san ismertté tette nevét. Egy évtizedre már fia, Kner Im­re vezetésével, innen indult ki a „magyar tipográfiai re­form”. a magyar könyvnyom­tatásnak az európai iparmű­vészeti mozgalmakkal össz­hangban való megújítása, amely a vállalat nevét a ma­gyar nyomdászat és könyv­kiadás történetében is meg­örökíti. ízes, szép magyar nyelven írta meg életrajzát, nyomdája alapításának történetét. Nem­csak olvastatja magát a kö­tet. hanem egy érdekes em­ber rajza bontakozik ki a so­rokból, olyan emberé, aki sokoldalú tehetség volt: értett a rajzhoz, az íráshoz, és szenvedélyesen szerette szak­máját, a könyvkötészetet, de tudta, hogy abból nem lehet jól megélni, virágzó iparágat teremteni. Ezért fordult a nyomdászat felé, amelyben nem is csalódott, mert né­hány évi nehéz viszonyok után, éppen az ö leleményes­sége következtében felvirág­zott. Jó érzéke volt az üzlet­hez is. Tudta, hogy mit lehet csinálni, hogyan lehet kap­csolódni a kibontakozó gaz­dasági fellendüléshez, a je­lentkező igényhez. Ö terem­tette meg a magyar nyomtat­ványkészítést. A közigazgatás szinte csak az általa kigon­dolt, megtervezett és kinyom­tatott nyomtatványokat hasz­nálta haláláig. Amit ezen a bolton beho­zott, azt nyomdája fejleszté­sére. a magyar könyvkiadás egyik műhelyének a megte­remtésére fordította. Méltán tartjuk őt jeles nyomdászaink között is kiválónak, s a ma­gyar könyvkiadás egyik fon­tos személyiségének. Könyvében leírja, hogy mi­ként jutott el a bölcsőtől a kaptafáig, vagyis a nyom­dászmesterségig. Megrajzolja azokat az évekét, amikor ap­ró rabszolgaként dolgozott, majd kódorgásait, amelyek jó iskolának bizonyultak, révbe evezését, amikor már maga gazdájaként élhetett, dolgoz­hatott. Leírja azt is, hogy mi­ként szegődött a közigazgatás szolgálatába. Érdemes idézni: „A közigazgatás utolsó évti­zedében pedig a törvények és Fantasztikus hónap Kiállítással, videóvetítéssel, író-olvasó találkozókkal várja a sci-fi barátait a Mpra Ki­adó Hétvégi Galériája és a Galaktika Baráti Kör szep­temberben. a fantasztikus hó­napban. Szilágyi János igazgató, a Galaktika című folyóirat fő­szerkesztője szeptember 4-én 15 órakor nyitja meg a Sci-fi a képzőművészetben, című ki­állítást, melyen a folyóirat­ban alkotásaikkal rendszere­sen jelentkező művészek mu­tatják be festményeiket, raj­zaikat. Többek között Ámon László, Gadó János, Zórád Ernő művei láthatók a Móra Kiadó klubtermében, Budapest XIV. kér., Május 1. út 57—59. szám alatt, naponta 10 és 16 óra között. A megnyitó után a Galakti­ka Baráti Kör tagjai Nemere Istvánnal találkozhatnak. Es­te 18 órakor pedig a Mad Max 2. című filmet vetítik. E fantaszikus hónap tize­dik napján 17 órakor Zsoldos Péterrel beszélgethetnek az olvasók, 17-én 17 órakor Lö- rincz L. László, 24-én 17 óra­kor Csernai Zoltán, 25-én 17 órakor Szepes Mária lesz ven­dégük. Szeptember 18-án 17 órakor Takács Ferenc tart előadás: A sci-fi meghódítja a nagy irodalmat, avagy nagy irodalom-e a sci-fi? címmel. Minden pénteken este 6 óra­kor pedig videovetítés lesz. Szeptember 14-én, hétfőn 17 órakor tartja alakuló ülését a Kard és Boszorkányság Klub, ahol az érdeklődők megismer­kedhetnek a közkedvelt Dra­gons and Dungeons című já­tékkal, maguk is átélve a fan- tasy-történeteket. E fantasztikus hónapban ré­gi és új sci-fi könyvek, és a Galaktika című folyóirat kü­lönböző számai is megvásá­rolhatók a rendezvények hely­színén. hTv-FIGXELŐB íj hullám. Most már volt alkalmunk látni annyiszor, hogy elmondhassuk: kezd ott­honra találni a képernyőn a fiataloknak szánt új magazin- műsor, az Üj hullám. A bá­csikká öregedett hajdani legé­nyek tudják csak igazán, hogy hány és hány elődje múlt már ki ennek a sorozattipus- nak, amióta világ a világ, il­letőleg amióta a televízió el­foglalta a hajdani tőzsdepa­lotát. S ráadásul úgy hullot­tak ki a rostán, hogy szinte nyomuk sem maradt, hiszen a legjobb emlékezetű Halló fiúk, halló lányok című — Antal Imre vezette és valóban a fiatalok kedves szertelensé­géhez. csapongó képzeletéhez igazodó — riportcsokor kivé­telével egyik ilyen kezdemé­nyezés sem hagyott mélyebb jeleket fnaga után. Ez a jelképes elnevezésű re­vü azonban másnak mutat­kozik. Levetve kezdeti sal­langjait. egyre inkább kevere­dik benne az okosság meg a kuriózum, ahogyan azt a né­ző szereti. Legutóbb például az agyát­ültetés — egyáltalán az embe­ri idegrendszerbe való sebészi beavatkozás — kérdésköréhez igazán messziről társították rendeletek özöne által keltett forrongásból elsősorban nem a hasznot húzást tartottam szem előtt, hanem, hogy a nyomtatványaimnak a válto­zásokhoz való mennél gyor­sabb és szakszerűbb alkalma­zásával, a községi háztartá­sok javára is, könnyítsék az adminisztráción.” Ettől azonban jelentősebb és maradandóbb, amit fiával együtt tett a magyar könyv- művészetért, a magyar nyom­dászat európai színvonalra emeléséért. Ezért köszöntjük a Gondolat vállalkozását, hogy több mint ötven évvel a könyv megjelenése után is­mét az olvasó kezébe adja az érdekes és eredeti írást, ki­egészítve Kner Izidor eddig kiadatlan írásai közül a leg­tanulságosabbakat, amelyek a nyomdával, kiadással össze­függő hazai ipar fellendíté­séről, valamint Kner közéleti tevékenységéről szólnak. A könyv megértését és beillesz­tését az adott korba számos jegyzet, Kner Izidor életének As „ipnrkodásának” összefog­lalása segíti, amelyet Haiman György tollából olvashatunk. Többször jártam a gyomai nyomdában. Sikerült megis­merkednem az általa használt nyomdagépekkel, amelyek ma már a kis múzeumban talál­hatók. A gyomai nyomda ter­mékeivel is gyakran találko­zom, s most e könyv olvasá­sa kapcsán még jobban meg­érlelődött bennem, hogy ápolnunk kell a Kner család emlékét, mert munkásságuk része a magyar könyvnyom­tatásnak, a művészeti könyv­tervezésnek, a századelő mű­velődéstörténetének. Gáli Sándor azt. a kaszkadőr-showt, amely az érdekvédelmi szervezetbe tömörült bravúremberek elké­pesztő magánszámait mutatta be, mégis töretlen maradt a műsorszerkezet, mert valóban csak annyit és úgy tudattak az előfizetőkkel, amennyit meg­erőltetés nélkül be tud fogad­ni a képzelet. S ha már a viselkedésmód — a kamerák és a mikrofo­nok előtti jelenlét hogyanja- mik éntje — került szóba, hadd nyugtázzuk szintén örömmel, hogy az Űj hullám gazdái immár nem ültetik a szék karfájára sem a nyilat­kozót, sem a nyilatkoztató;, minit ahogyan ezt korábban megcselekedték, hanem az ilyen formai kimódoltságoktól eltekintve hagyják csevegni az embereket. A hiba csak ott van, hogy éppen maga a mű­sorvezető-szerkesztő, Feyér Zoltán bakizik a legtöbbet. Tudjuk, hogyne tudnánk, hogy az idősebbik műsorszóró in­tézménytől, a rádiótól hurcol- kodott ő át annak idején, de míg a többi, hasonló utat be­járt kollégái — még az újab­ban szintén tévésként jelent­kező, a Mi lett vele? című so­rozatot lebonyolító Szilágyi János is — megértették, mi­szerint a lezserség rossz mu­tatvány az objekitívek előtt, addig ez a különben rokon­szenves fiatalember még min­dig a Táskarádió munkatár­sainak stílusát követi. Bíz­zunk azonban benne: előbb- utóbb majd ő is ráérez a nagy-nagy különbségre és ko­molyabban veszi ezt a más jellegű szolgálatot. Kiárusítás. Azok a közremű­ködők azonban, akik a Kiáru­sítás című tévéjátékot rögzí­tették, immár végleg elpus­káztak mindent, ami a siker learatásához kell. Először is Kautzky Norbert író adott ki a kezéből egy igencsak so­ványka történetet tele hamis nosztalgiázással, fals beszédű megszövegezéssel; aztán Ma­rosi Gyula dramaturg bizo­nyult engedékenynek, amikor Dániel — szegény Dániel! — tárgyainak és emlékeinek lát­ványos kiárusítását ilyen ter­jedelmesre szabatta; végezetül pedig Radó Gyula rendező di­rigálása sikeredett tétovára, szintén álságosán jelképesre abban a megkopaszodó lakás­ban. Szót ez a vállalkozás csak azért érdemel, mert megint néhány színész hősies küzdel­mét figyelhettük meg benne. A címszereplő Papp Zoltán különösen élen járt abban, hogy az álmélységű monda- toÍrnak igazi tartalmat adjon; aztán Guthy úrként Raksányi Gellert állított elénk egy hosz- szabban bennünk élő alakot; végezetül pedig az időközben elhalálozott Greguss Zoltán játszott úgy, ahogyan mindig is megszoktuk tőle, tehát sú­lyosan, robusztusán és mégis nagyon-nagyon kedvesen. Nem ők tehetnek arról, hogy ez a jelenetsor mégsem nyerte el a nézők tetszését. Akácz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom