Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-31 / 204. szám
1987. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ 1matat 5 Iskolaavatások megyeszerte Kard és Boszorkányság Az oktatás a jövőnk záloga (Folytatás az 1 oldalról) munka színvonalának fejlődéséhez. Ebben a faluban mindenki szívügyének tekinti a hagyományok ápolását, a helytörténeti gyűjtőmunkát. Az egészséges lokálpatriotizmus, a község iránt érzett szeretet jegyében és Fáy András szellemében kötik össze a múltat a jelennel és' alakítják a jövőt. E folyamatnak a része, hogy az iskola kérte — és erre lehetőséget kapott —, hogy fölvegye Fáy András nevét. Ma a névadásnak és névfelvételnek különös jelentősége van — mondotta Balázs Gézáné —, hiszen csak az az iskola viselheti a nagy elődeink közül bárkinek a nevét, amelyik tartósan magas színvonalon látja el feladatait, jól kiépített szervezettel és felszereléssel rendelkezik. E feltételek mindegyikének megfelel a gombai iskola. A reformkor nagy egyénisége, Fáy András sokáig élt itt. Az ő életútjának és egész munkásságának üzenete van a mához és példa lehet mind a gyerekek, mind a pedagógusok számára. Végezetül a megyei tanács elnökhelyettese átnyújtotta az iskola Igazgatójának a Fáy András nevének viselésére jogosító oklevelet, Orgoványi Gábor grafikusművész munkáját. A Fáy Andrásra emlékező műsor után Kovács Béla, az Országos Takarékpénztár vezérigazgató-helyettese avatta föl és leplezte le Oláh Szilveszter szobrász Fáy Andrásról készített mellszobrát, amelyet a művész ingyen ké-< szített el. Az alkotáshoz szükséges anyag árát a gombai tanács és a helyi termelőszövetkezet fedezte. Ezt követően Rétvári Gyula igazgató átadta az iskola által alapított Fáy-oklevél első példányát Oláh Szilveszternek. Ezt, az ugyancsak Orgoványi Gábor által készített emléklapot mindig az arra érdemes gyerekeknek, felnőtteknek, illetve közösségeknek adományozza majd az iskola. Az ünnepség végén a vendégek megkoszorúzták Fáy András szobrát. A megszokott tanévnyitóknál sokkal nagyobb jelentősége volt annak az ünnepségnek, amelyet szombaton tartottak Ü jszilvcson. Ekkor avatták fel a település új, központi általános iskoláját. A vendégek soraiban foglalt helyet Bállá János. a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a ceglédi városi pártbizottság első titkára, dr. Lakos László országgyűlési képviselő, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke, és Boda Zsuzsanna, a megyei úttörő- elnökség titkára. Jeles esemény volt Bállá János avatóbeszédében a település iskolatörténetét elevenítette fel. 1925-ben épült az első három tanyai iskola. Maga a község csupán 37 esztendős múltra tekint visz- sza. Ezzel a 4-f-2 tantermes iskolával. amelynek könyvtárát és szertárait is a tanulócsoportok elhelyezésére szánják, megoldódik a majd’ négyszáz diák délelőtti tanítása. A harmincmillió forintos költséggel létrehozott iskolán szép eredménnyel dolgozott a Nagy hátai Építőipari Szövetkezet, de a helybeliek és a környékbeliek, köztük a ceglédi honvédek áldozatkész közreműködése is dicséretet érdemel. Az intézményt Vass Jánosáé igazgató vette át, és meleg szavakkal mondott köszönetét mindazoknak, akik hivatali kötelességük, vagy személyes önzetlenségük folytán segítették gyors megvalósulását. Jakab Béla, a megyei tanács osztályvezető-helyettese azt az aulában elhelyezett nagyméretű mozaikképet avatta fel. amelyet Hegyi György festőművész készített. Az abo- nyi ifjúsági fúvószenekar és az iskolások majorettesoport- ja nagy sikerű műsorával fejeződött be az iskolaavatással egybekapcsolt tanévnyitó ünnepség. Az első ütem Csaknem tízévi munka eredményeként adták át augusztus 29-én Inárcson az új nyolc tantermes iskolát, amely avatóján jelen volt Nemoda István, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának munkatársa, valamint a helyi állami, társadalmi és gazdasági vezetők. A hivatalos megnyitó Je- szenszki Sándornak, a nagyközségi tanács elnökének köszöntőjével kezdődött, majd Adori Károly, az MSZMP da- basi első titkára mondott ünnepi beszédet. Végül Balázs Lénárdné iskolaigazgató köszönte meg az áldozatos munkát, amelynek eredményeként egy modern intézményben kezdheti meg a tanulást mintegy 250 felső tagozatos inárcsi és kakucsi kisdiák. Az ünnepélyes tanévnyitón felavatott, videolánceal is ellátott iskola a terveknek csak az első ütemét jelenti, hiszen az elképzelések közt szerepelt tornaterem, egy 500 adagos konyha, valamint több napközis terem megépítése is. Az ünneplőbe öltözött tanulók egy csoportja az érdi iskola évnyitóján Erre azonban csak 1990 után kerülhet sor, amikor a felvett 12 milliós bankhitelt már visszafizették az építtetők. Megújult a régi is Sokáig emlékezetes marad a diákok számára az idei tanévnyitó Pilisen, az 1. számú általános iskolában, hiszen a szombati ünnepségen négy új tantermet és egy gyönyörű tornatermet avathattak. Az átadáson részt vettek: dr. Szabó József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Szászik Károly, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára és dr. Varga János Pest megye 11. számú választókörzetének országgyűlési képviselője. Dr. Novdk István, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályvezetője avatóbeszédében méltatta azt' a széles körű társadalmi összefogást, amely az új iskolaszárny építése során kibontakozott Pilisen. A 24 millió forintba kerülő létesítmény kivitelezője a Monori Építők Ipari Szövetkezete volt: jó minőségben fejezték be a munkát. Kettős a pilisiek öröme, mert az új szárny megépítésével párhuzamosan korszerűsítették a régi, nyolc tantermes intézményt és bevezették oda is a központi fűtést. Az új iskolaszárny a helyi tanács és a lakosság segítségével valósulhatott meg. A megyei tanács 3,6 millió forintos céltámogatást adott. Dr. Novak István hangsúlyozta az évnyitó-avató ünnepségen, hogy az új tantermekkel, illetve a tornateremmel tovább emelkedhet az oktató- nevelő munka színvonala a monori vonzáskörzet eme nagyközségében is. Bukovszki István, a nagyközségi párfóizottság titkára és Böszörményi András községi népfronttitkár ezután elismeréseket nyújtott át a társadalmi munkában élenjáróknak. Balázs Gézáné átadja a névviselést engedélyező oklevelet Rétvári Gyulának. .Tudósítottak: Bánsági György, Gór József, Körmendi Zsuzsa, Tamasí Tamás. Fotók: Erdösi Agnes és Hancsovszki János. A nyomdaalapító élete Fél évszázad mezsgyéjén Sokat hallottunk már a gyomai nyomdáról, a Kner család tevékenységéről. Szerintem nem eleget. Az szinte csoda, hogy egy huszonkét éves könyvkötősegéd a múlt század harmadában elhatározza: nyomdát alapít egy sáros, poros alföldi községben. Még nagyobb dolog, hogy ezt a nyomdát naggyá teszi, színvonalas munkákat ad ki kezei közül, s századunk első negyedére nemcsak európai színvonalra emeli, hanem a magyar könyvművészet igazi otthonává varázsolja. Most — a Gondolat Könyvkiadó jóvoltából — az unoka, Haiman György és Borsa Gedeon szerkesztésében a Magyar Könyv sorozat első köteteként a leghitelesebb kézből olvashatjuk ennek a nyomdának a történetét: az alapító, Kncr Izidor vall önéletírásszerű művében életéről, munkásságáról a gyomai nyomda éveiről. A kötet 1931-ben jelent meg, egy évvel a szerző elhunyta előtt. Kötetének címét maga adta: Fél évszázad mezsgyéjén. Ezzel akarta jelezni, hogy eny- nyi ideje volt annak, amikor megalapította egyszemélyes műhelyét. Hetvenöt forint alaptőkével, más nyomdáktól összevásárolt silány felszereléssel egy uradalmi cselédla- kásféle egyetlen szobájában nyitotta meg Gyomén nyomdáját. A vándorlegény, aki szinte fél Magyarországot bebarangolta, hogy. minél több' élményt gyűjtsön, s minél jobban elsajátítsa könyvkötő szakmáját, megunva a kószálást, apja falujában állapodott meg, hogy dédelgetett álmait megvalósítsa. Az 1910-es években már tekintélyes középüzemnek ismerik, vezetője társadalmilag és szakmailag megbecsült személyiség, szakíró, közéleti ember, és a „pesti” irodalom perifériáján is helyet harcolt ki magának. Amint tehát e pár sóé jellemzésből is kitűnik: Kner Izidor nem mindennapi ember volt. Tehetsége, embersége, szorgalma, fáradhatatlan készsége az újra, a tanulásra valóban országosan ismertté tette nevét. Egy évtizedre már fia, Kner Imre vezetésével, innen indult ki a „magyar tipográfiai reform”. a magyar könyvnyomtatásnak az európai iparművészeti mozgalmakkal összhangban való megújítása, amely a vállalat nevét a magyar nyomdászat és könyvkiadás történetében is megörökíti. ízes, szép magyar nyelven írta meg életrajzát, nyomdája alapításának történetét. Nemcsak olvastatja magát a kötet. hanem egy érdekes ember rajza bontakozik ki a sorokból, olyan emberé, aki sokoldalú tehetség volt: értett a rajzhoz, az íráshoz, és szenvedélyesen szerette szakmáját, a könyvkötészetet, de tudta, hogy abból nem lehet jól megélni, virágzó iparágat teremteni. Ezért fordult a nyomdászat felé, amelyben nem is csalódott, mert néhány évi nehéz viszonyok után, éppen az ö leleményessége következtében felvirágzott. Jó érzéke volt az üzlethez is. Tudta, hogy mit lehet csinálni, hogyan lehet kapcsolódni a kibontakozó gazdasági fellendüléshez, a jelentkező igényhez. Ö teremtette meg a magyar nyomtatványkészítést. A közigazgatás szinte csak az általa kigondolt, megtervezett és kinyomtatott nyomtatványokat használta haláláig. Amit ezen a bolton behozott, azt nyomdája fejlesztésére. a magyar könyvkiadás egyik műhelyének a megteremtésére fordította. Méltán tartjuk őt jeles nyomdászaink között is kiválónak, s a magyar könyvkiadás egyik fontos személyiségének. Könyvében leírja, hogy miként jutott el a bölcsőtől a kaptafáig, vagyis a nyomdászmesterségig. Megrajzolja azokat az évekét, amikor apró rabszolgaként dolgozott, majd kódorgásait, amelyek jó iskolának bizonyultak, révbe evezését, amikor már maga gazdájaként élhetett, dolgozhatott. Leírja azt is, hogy miként szegődött a közigazgatás szolgálatába. Érdemes idézni: „A közigazgatás utolsó évtizedében pedig a törvények és Fantasztikus hónap Kiállítással, videóvetítéssel, író-olvasó találkozókkal várja a sci-fi barátait a Mpra Kiadó Hétvégi Galériája és a Galaktika Baráti Kör szeptemberben. a fantasztikus hónapban. Szilágyi János igazgató, a Galaktika című folyóirat főszerkesztője szeptember 4-én 15 órakor nyitja meg a Sci-fi a képzőművészetben, című kiállítást, melyen a folyóiratban alkotásaikkal rendszeresen jelentkező művészek mutatják be festményeiket, rajzaikat. Többek között Ámon László, Gadó János, Zórád Ernő művei láthatók a Móra Kiadó klubtermében, Budapest XIV. kér., Május 1. út 57—59. szám alatt, naponta 10 és 16 óra között. A megnyitó után a Galaktika Baráti Kör tagjai Nemere Istvánnal találkozhatnak. Este 18 órakor pedig a Mad Max 2. című filmet vetítik. E fantaszikus hónap tizedik napján 17 órakor Zsoldos Péterrel beszélgethetnek az olvasók, 17-én 17 órakor Lö- rincz L. László, 24-én 17 órakor Csernai Zoltán, 25-én 17 órakor Szepes Mária lesz vendégük. Szeptember 18-án 17 órakor Takács Ferenc tart előadás: A sci-fi meghódítja a nagy irodalmat, avagy nagy irodalom-e a sci-fi? címmel. Minden pénteken este 6 órakor pedig videovetítés lesz. Szeptember 14-én, hétfőn 17 órakor tartja alakuló ülését a Kard és Boszorkányság Klub, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a közkedvelt Dragons and Dungeons című játékkal, maguk is átélve a fan- tasy-történeteket. E fantasztikus hónapban régi és új sci-fi könyvek, és a Galaktika című folyóirat különböző számai is megvásárolhatók a rendezvények helyszínén. hTv-FIGXELŐB íj hullám. Most már volt alkalmunk látni annyiszor, hogy elmondhassuk: kezd otthonra találni a képernyőn a fiataloknak szánt új magazin- műsor, az Üj hullám. A bácsikká öregedett hajdani legények tudják csak igazán, hogy hány és hány elődje múlt már ki ennek a sorozattipus- nak, amióta világ a világ, illetőleg amióta a televízió elfoglalta a hajdani tőzsdepalotát. S ráadásul úgy hullottak ki a rostán, hogy szinte nyomuk sem maradt, hiszen a legjobb emlékezetű Halló fiúk, halló lányok című — Antal Imre vezette és valóban a fiatalok kedves szertelenségéhez. csapongó képzeletéhez igazodó — riportcsokor kivételével egyik ilyen kezdeményezés sem hagyott mélyebb jeleket fnaga után. Ez a jelképes elnevezésű revü azonban másnak mutatkozik. Levetve kezdeti sallangjait. egyre inkább keveredik benne az okosság meg a kuriózum, ahogyan azt a néző szereti. Legutóbb például az agyátültetés — egyáltalán az emberi idegrendszerbe való sebészi beavatkozás — kérdésköréhez igazán messziről társították rendeletek özöne által keltett forrongásból elsősorban nem a hasznot húzást tartottam szem előtt, hanem, hogy a nyomtatványaimnak a változásokhoz való mennél gyorsabb és szakszerűbb alkalmazásával, a községi háztartások javára is, könnyítsék az adminisztráción.” Ettől azonban jelentősebb és maradandóbb, amit fiával együtt tett a magyar könyv- művészetért, a magyar nyomdászat európai színvonalra emeléséért. Ezért köszöntjük a Gondolat vállalkozását, hogy több mint ötven évvel a könyv megjelenése után ismét az olvasó kezébe adja az érdekes és eredeti írást, kiegészítve Kner Izidor eddig kiadatlan írásai közül a legtanulságosabbakat, amelyek a nyomdával, kiadással összefüggő hazai ipar fellendítéséről, valamint Kner közéleti tevékenységéről szólnak. A könyv megértését és beillesztését az adott korba számos jegyzet, Kner Izidor életének As „ipnrkodásának” összefoglalása segíti, amelyet Haiman György tollából olvashatunk. Többször jártam a gyomai nyomdában. Sikerült megismerkednem az általa használt nyomdagépekkel, amelyek ma már a kis múzeumban találhatók. A gyomai nyomda termékeivel is gyakran találkozom, s most e könyv olvasása kapcsán még jobban megérlelődött bennem, hogy ápolnunk kell a Kner család emlékét, mert munkásságuk része a magyar könyvnyomtatásnak, a művészeti könyvtervezésnek, a századelő művelődéstörténetének. Gáli Sándor azt. a kaszkadőr-showt, amely az érdekvédelmi szervezetbe tömörült bravúremberek elképesztő magánszámait mutatta be, mégis töretlen maradt a műsorszerkezet, mert valóban csak annyit és úgy tudattak az előfizetőkkel, amennyit megerőltetés nélkül be tud fogadni a képzelet. S ha már a viselkedésmód — a kamerák és a mikrofonok előtti jelenlét hogyanja- mik éntje — került szóba, hadd nyugtázzuk szintén örömmel, hogy az Űj hullám gazdái immár nem ültetik a szék karfájára sem a nyilatkozót, sem a nyilatkoztató;, minit ahogyan ezt korábban megcselekedték, hanem az ilyen formai kimódoltságoktól eltekintve hagyják csevegni az embereket. A hiba csak ott van, hogy éppen maga a műsorvezető-szerkesztő, Feyér Zoltán bakizik a legtöbbet. Tudjuk, hogyne tudnánk, hogy az idősebbik műsorszóró intézménytől, a rádiótól hurcol- kodott ő át annak idején, de míg a többi, hasonló utat bejárt kollégái — még az újabban szintén tévésként jelentkező, a Mi lett vele? című sorozatot lebonyolító Szilágyi János is — megértették, miszerint a lezserség rossz mutatvány az objekitívek előtt, addig ez a különben rokonszenves fiatalember még mindig a Táskarádió munkatársainak stílusát követi. Bízzunk azonban benne: előbb- utóbb majd ő is ráérez a nagy-nagy különbségre és komolyabban veszi ezt a más jellegű szolgálatot. Kiárusítás. Azok a közreműködők azonban, akik a Kiárusítás című tévéjátékot rögzítették, immár végleg elpuskáztak mindent, ami a siker learatásához kell. Először is Kautzky Norbert író adott ki a kezéből egy igencsak soványka történetet tele hamis nosztalgiázással, fals beszédű megszövegezéssel; aztán Marosi Gyula dramaturg bizonyult engedékenynek, amikor Dániel — szegény Dániel! — tárgyainak és emlékeinek látványos kiárusítását ilyen terjedelmesre szabatta; végezetül pedig Radó Gyula rendező dirigálása sikeredett tétovára, szintén álságosán jelképesre abban a megkopaszodó lakásban. Szót ez a vállalkozás csak azért érdemel, mert megint néhány színész hősies küzdelmét figyelhettük meg benne. A címszereplő Papp Zoltán különösen élen járt abban, hogy az álmélységű monda- toÍrnak igazi tartalmat adjon; aztán Guthy úrként Raksányi Gellert állított elénk egy hosz- szabban bennünk élő alakot; végezetül pedig az időközben elhalálozott Greguss Zoltán játszott úgy, ahogyan mindig is megszoktuk tőle, tehát súlyosan, robusztusán és mégis nagyon-nagyon kedvesen. Nem ők tehetnek arról, hogy ez a jelenetsor mégsem nyerte el a nézők tetszését. Akácz László