Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
Augusztus 20-a, I. (Szent) István megkoronázásának évfordulója körül furdalt a kíváncsiság: vajon igaz-e, hogy Vác alapítása első nagy királyunk nevéhez fűződik? A Képes Krónika I. Gézához köti e jeles dátumot (egy legenda nyomán), de az 1075-ös, garamszentbenedeki apátságnak adott oklevél már említi „Wac civitas”-t. Mivel I. István halála és 1074 között új egyházmegye létesítése elképzelhetetlen, Vácnak, mint püspökségnek az alapítása csak az István-koriak közé helyezhető. Mindezt megerősítette Tettamanti Sarolta, a Vak Bottyán Múzeum régésze is, aki jelenleg a váci vár titkait kutatja. — Teljes bizonyossággal nem tudjuk, de a püspökség István uralkodása alatt épülhetett — mondta a régésznő. — A tíz magyar püspökség között Vác annyira középen helyezkedett el, hogy az itteni egyházmegye nem épülhetett később, a többi közé. Az 1075-ös oklevél szintén alátámasztja ezt az elképzelést. A város alapításának körülményei tehát egyelőre még tisztázatlanok, a kutatók véleményei — a nem egyértelmű források miatt — eltérnek egymástól. A várban azonban — mint már említettem — most is folyik a kutatómunka. Tettamanti Sarolta irányításával mintegy 15 főből álló kis csapat faggatja a földet, keresi régmúlt idők emlékeit. — Késő középkori, XV. századbeli nyomok alapján a nyugati várfal maradványait keressük. A várfeltárást egyébként 1978 óta kisebb- nagyobb megszakítással folyamatosan végezzük. A Géza király téri ferences templom barátai már a múlt században próbálkoztak ásatásokkal, fel is tártak néhány falmaradványt, de sajnos, később a földet egyenletesre eltúrták, így nagyon változatos az előkerülő leletanyag, sok az „idegen” tárgy. — Milyen kincsek láttak ismét napvilágot? — Nagyon sok szép török korabeli leletanyagot találtunk az utóbbi időben, elsősorban keleti kerámiákat, itáliai reneszánsz anyagot, gyönyörű kályhacsempéket, burkolólapokat. Előkerült néhány értékesebb kőfaragvány is. Ezek között román stílusú is akadt. — Az ásatások során milyen újabb, eddig még ismeretlen részekre bukkantak? — Túlságosan ismeretlen Géza vagy István Folytatódik a várfeltárás részeket nem találtunk, esetleg néhány régebbi feltételezés dőlt meg a munka folyamán. Például a Közgazdasági Szakközépiskola udvarán 1962-ben feltárt tornyot a vár kaputornyának hitték, s csak később derült ki, hogy ez „csak” egyike a török kori tornyoknak. A kutatómunka egy 1680 körüli. Becsből származó térkép alapján folyik, ennek adataira támaszkodunk. Az ásatás bizonyította, hogy ez a térkép hiteles topográfiája a várnak. A régésznő körbevezet, mutatja az utóbbi időkben feltárt falmaradványokat. A falak összetétele nagyon változatos. jól láthatók a különböző korokban hozzáépített erősítések nyomai. A nyugati erőd- rendszernél járunk, ahol 1985- ben egy toronyszerű építményt találtak. A hosszú várfal a hozzáépített erősítő pillérekkel egy belső erődítmény voltát feltételezi. A régésznő kis csapatával észak felé halad tovább, a nyugati várfal vonalát követve bontják ki a falmaradványokat. — Ezen a részen a ferencesek már találtak néhány maradványt — mutatja Tettamanti Sarolta a kérdéses szakaszt egy tervrajzon. — A nyugati részen folytatjuk tovább a munkát, ahol az egyes fogódzópontokat már ebben az évben feltárhatjuk. A teljes helyreállítás azonban évekbe telik majd. A várromok, erődítmények, kastélyok mindig is izgatták a látogatók fantáziáját, elbűvölik az érdeklődőket az elmúlt korok építészeti remekei. A történelmi idők szelleme, régi hősök emlékezete itatja át a várak falait. Az utódok feladata ápolni, gondozni a műemlékeket. Ez történik most Vácott is, a vár területén. Széles Tamás Végső búcsú Prohászka Józseftől Prohászka Józsefet, a váci munkásmozgalom régi harcosát, több kitüntetés birtokosát — hamvasztása után — a párt veteránjait megillető tiszteletadással búcsúztatják ma, szerdán, 14 órakor, a váci Alsóvárosi temetőben. Mérlegelve Pontosan húsz évvel ezelőtt, a Váci Napló 1967. augusztus 29-i számában, arról írtunk, hogy mar 1965-ben szóvá tettük az utcai mérlegek hiányát, s két évet kellett még várni, míg végre megjelentek varosunkban a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat jól ismert testsúlymérői... A híradást fénykép is illusztrálja: sötét ruhás férfi lép fel a világosszínű mérlegre, miközben egy rövid nadrágos kisfiú élénk érdeklődéssel figyeli. A férfi azóta már biztosan nagypapa, s a rövid nadrágos kisfiú is pocakot eresztett. Talán nem is emlékszik már az utcai mérlegekre. Ez is kiment a divatból, mint mondjuk a villamoskalauz a fővárosban. Mindkettő magyarázható ésszerűségi okokkal. Kalauz nélkül olcsóbb az üzemeltetés, utcai mérleg nélkül izgaíommentesebb az élet. Mert mennyire rontaná az emberek közérzetét — néhány kisnyugdíjas kivételével —, ha 20 fillérért állandóan ráébresztenék, hogy egészségtelenül nagy súlyfelesleggel rendelkezik?! B. J. Ennek is lehet örülni Mint oly sokan, én is megnéztem a Váci Izzó—Bp. Honvéd mérkőzést. Néztem, és együtt a többi labdarúgást kedvelő emberrel, örültem annak, hogy sok-sok évtized után végre első osztályú labdarúgó- csapata van városunknak. Mert Vácnak mindig is akadtak első osztályú labdarúgói, akik elkerültek innen. A mostani csapatnak végre sikerült, és ennek mindenki örül. Nos, amit el akarok mondani. az az, hogy nekem úgy tűnik, Vácon végre a szurkolók is feljutnak a magasabb osztályba. Hogy miért mondom ezt? Azért, mert amint tapasztaltam, ha egy szurkoló izgalmában elbődült: „hülye bíró”, vagy az ellenfél játékosának címezve: „mit csinálsz, te barom?”, abban a pillanatban legalább húszán figyelmeztették, és meglepő módon majd minden esetben volt is eredménye. Ez az, aminek én még a pályán elért eredménynél is jobban örülök. Mert feljogosít bennünket arra a reményre, hogy lassan a csapattal együtt a szurkolók is magasabb osztályba lépnek. Együd Lajos Az ember és a munkája Szemöldökömmel a homlo^ kom közepén kétszer is végigfutottam egyik népszerű hetilapunknak a világ furcsaságai számára fenntartott rovatában a hírt. miszerint: történt Itáliában, hogy egy pihent agyú. a tárgyak gonoszságát bizonyítandó száz lekvároskenyeret pottyantott a karzatról a palota előcsarnokának süppedő szőnyegeire. A száz kenyérből hetvenkettő természetéből eredően a megkent felével csapódott a drága keleti szőttesekre. Nos, nem a lekvárosdeszka- dobálás ténye volt az. ami elámított; akárcsak a cikk írója, én is a következményeket latolgattam: úristen, mennyi pénzébe kerül annak a jóembernek a tisztíttatás? Mert az újságolvasó annyi és olyan hajmeresztő ostobaságokról kap hírt szerte a nagyvilágból, hogy szinte már nem is tud olyasmi történni, ami fölött ne térne napirendre közömbösen abban a hitben, hogy ilyesmik nálunk nem fordulhatnak elő. Pedig a biz’a előfordulnak, csak nem annyira feltűnő, látványos módon, mi sokkal szemérmesebbek vagyunk annál. mintsem tökkelütött dolgainkat reflektorfénybe tegyük. Ama olasz úriembernek azért van némi igazsága, a tárgyak többsége valóban gonosz. és nemcsak az ő hazájában. nálunk is. De még milyen gonoszaki Az a bizonyos gödöllői kiállítás, ahol nem olyan túl régen iparunk ..remekeit” sorakoztatták fel lehetetlen tárgyak címszó alatt, híven mutatta, mi minden szegül ellenünk megkeseríteni életünket Csupán az utóbbi időben gyártott „iparcikk-költeményekből" magam is össze tudnék kapirgálm egy szerényebb tárlatravalót, s gondolom, szűkebb hazamban sokan segítségemre tudnának ebben lenni. Hoznám az egy kiló cukor befogadasara készített kristálya, Tartartót, amihez képest a szőnyegronditó lekvároskenyerek szót sem érdemelnek, ugyanis ebbe az edénybe nem fér egy kiló cukor, három evőkanálnyi fölösbe marad. Hoznám a cipőtartó szekrényt. amihez túrót is venni kellett, mert csavarral rögzítendő alkatrészein a lyukak ö'- centiről kacsingattak egymásra S ha nem dobtam volna ki undorral a zsákmadzaggal masnizott kolbászt a dobozos főzelékből, hoznám azt is, a látleletet is. erősen sajnálkozva, hogy magasan képzett egészségügyi dolgozó sem mindig tudja megkülönböztetni a mészkinövést a nya kcsigolyától! És hoznék még sok egyebet, amiket csak azért nem sorolok fel, mert gondolom, mindenki találkozott már velük. S éppen ez benne az elkeserítő. Mert azon már fel sem akad az ember ha valamely szériában egyszer-egyszer selejt akad. s azt éppen mi vesz- szük meg. hiszen mi akik a gépek. íróasztalok mellett szellemi, anyagi instrumentumokat formálunk használható valamivé, tudjuk legjobban milyen hamar hibázhatunk ha nem figyelünk kellően munkánkra. Csakhogy az imént említett furcsaságok nem a véletlen termékei, azt igazolják, hogy örökösen nem figyelünk, semmibe vesszük, netán még meg is alázzuk azt, akinek termelünk. Ez bizony már nem tévedés, hanem súlyos vétek. Lehetetlenségek sorozatgyártása. Jókat nevetgélünk még ma is azon az építészeti baklövésen, ami a költözködéskor derült ki, tudniillik nem volt lépcsőház, ahol meg lehetett volna a lakásokat közelíteni. Hire ment hamar a dolognak, mert ez már több volt a soknál, csak az maradt máig rejtély, ha mar le is maradt a rajzról az a fránya lépcső, miként lehet, hogy több tucat kőműves sem vette észre az építkezés ideje alatt, hogy valami hibádzik? No, de hagyjuk a múltat. Miért van az, hogy az asztalos következetesen mellé fúrja a lyukakat, a fröccsöntőknek a tízezredik cukortartónál sem tűnik fel, hogy mérethibás, és miért akarja készakarva az a konzervgyári munkás (nem nagykőrösi 1). hogy készftmé- nyeitől elriadianak a vevők? Akkora kérdések ezek egyenként is. hogy közgazdászok. szociológusok, politológusok törik régóta raita a feiü- ket. de eddi? csak a miértre sikerült megfelelniük, a hogyan tovább-ot még csak ka- pisgálják Vagy tudják? Hajlok afelé, hogy jobban, mint hinnénk, csak hát a szavakba formált gondolatokból olykor iszonyú vajúdás után fesz valóság. Mert nálunk nem csak A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 199. SZÁM 1"S7. ATJÍ3C3ZTCS ?<>.. S^RRDA 300-fajtából 35 hiányzik Lesz-e baj a tankönyvelkel? Minden évben halljuk a fogadkozást, hogy időre meglesznek a tankönyvek. Most nyáron, a tanévkezdés előtt egy hónappal a rádióban nyilatkozott a Tankönyvkiadó illetékes vezetője arról, hogy hiánytalanul elkészültek. Ok jó lei- kiismerettel várják a szeptembert. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat váci, tankönyveladással megbízott üzletében csodálkoznak ezen a kijelentésen: „Talán a nagykereskedelemnél akadt el a szállítás?” — gondolják. Szőke Pálné boltvezető dolgozóival együtt a Gépipari Szakközépiskola tornatermében fogadja a napokban érkező szállítmányokat. Az üzlet raktára sajnos amúgy is zsúfolt. A tavaszi előszállításoktól — kiderült — nem lehet csodákat várni, bár minden bizonnyal enyhített a nyár végi rohamon. Jövőre ennek az újításnak a sorsa beláthatatlan. Kétséges, hogy ismét számíthatnak-e valamelyik iskola jóindulatára, mint az idén. Legutóbb ugyanis a kisegítő iskola engedte át egyik termét átmeneti tankönyv- raktárnak. — Sokféle könyv hiányzik? — kérdezzük Szőke Pálnét, aki a félig telt tornateremben irányítja a munkát, mi hová kerüljön. — Sajnos igen. Az általános és középiskolaiakkal együtt legalább 80 cim hiányzik. Egyébként 900-fajta tankönyvet forgalmazunk. — Mikor kezdik a kiszállításokat? — A Sztáron Sándor Gimnázium már elvitte, ami számára megvolt, a többi iskola folyamatosan jön. Szinte percre beosztottuk még tavasz- szal, melyik nap ki, hány órakor kerül sorra. — Önök vagy a vevők szállítanak? az a baj, hogy imitt-amott, sok helyütt, alacsony színvonalon termelünk, hiszen abból nem feltétlen következik gyengébb minőség, de ha mégis, az elfuserált. hasznavehetetlen tákolmányok az első fagytol felhólyagosodó útburkolatok, és a többi, akkor sem lehetnek soha egy színvonal természetes jellemzői. A probléma sokkal bonyolultabb, az ember lélekben szakadt el attól amit csinál, elgyengültek az impulzusok, amik következetesen éreztették vele. hogy ö és munkája egymást feltételezik. S ez a kötelék meglazult felfelé is. nemcsak a munkapadoknál. Az érdekeltség a munkadarabot. a munkát megbecsülendő, már direkte is nehezen szítható. Ám tudjuk, csak félmegoldás lenne, vr ,y még annyi se ha mondjuk a heccelődő gyári munkást ejnye-ejnyével fegyelmivel, pénzbüntetéssel akarnánk megnevelni, tisztelve amit csinál, a piacot, a vevőt, ahonnan, és aki által ő is él öt is az tette labilissá, ha úgy tetszik felelőtlenné hoav nagyon gyenge szálakkal kötődik munkahelyéhez Tudia bármit tesz. fizetése nem lesz kevesebb — hacsak raita nem kapiák valami kollektív szé- gvellnivalón —. de sokkal több akkor sem ha a másik oldalra lóg ki a sorból. ígv gondolja ezt ma még rajta kívül megannvi szakma kénviselőie mert a köznmbösséaérlelfí középút on fut kénvszervályáink ahol sem kárvallottak. sem nnnrök nem lehetnek /gonoszkodó tárgyaink te- hát nem önmagukért vannak, régen ezt a tanulságot sugallják. Miklay Jenő — Saját gépkocsinkkal visz- szük házhoz. Sajnos a költségeink háromszorosára is emelkedhetnek a késve érkezett példányok miatt. A közhiedelemmel ellentétben a tankönyvárusítás nem üzlet, hanem kultúrpolitikai feladat. A boltoknak ez igen nagy megterhelés, főleg olyan kevés létszámmal, amilyennel mi is kénytelenek vagyunk beérni. összesen hatan dolgozunk a boltban, négyen ilyenkor csak a tankönyvekkel foglalkozhatunk. Az üzletben csak ketten maradtak, akik nem tudnak minden vevőre figyelni. Ki kell mondani, hogy megnőtt a lopások száma ezekben a napokban. A veszteséget az egész kollektíva viseli, ráadásul a tankönyveken csak fele, harmada az árrés a többihez képest. Kötelességtudóan dolgozik ez a maréknyi csapat. Törékeny nők naponta több mázsa súlyt emelnek. A könyvcsomagokból utcákat építenek, a jobb eligazodás érdekében, ezért egy szállítmány érkezése után még sok rendezgetnivaló marad. Beszélgetésünk vége felé talán a várva várt könyvszállítmány érkezett.. . Óriási teherautó állt az iskola udvarára. A szállítóleveleket átnézve a boltvezető valamelyest megkönnyebbült, mert a hiányzók közül jó néhány megérkezett. Így már csak mintegy 20-faj- ta középiskolai és körülbelül 15-féle általános iskolai tankönyv, feladatlap, munkafüzet hiányzik. Péntekig vissza kell adniuk a tornatermet, tehát az utána érkező szállítmányokat már a saját raktárba kell zsúfolni, onnan viszik szerte az iskolákba. Reméljük, a szeptemberi tanévkezdéskor ebből az előjátékból a gyerekek semmit nem vesznek észre. Dudás Zoltán Első próbálkozás volt a ze- begényi nyári i játékok rende- zese,-es-u|y'tiimli,-- .maris siker ... Shakespeare neve eddig nem párosult a nyári szabadtéri színpadok képzetével. Persze vígjátékai élvezhetőek lennének csillagos égbolt alatt. Idén mégis A vihart adták elő a Madách Színkör tagjai. Bizonyára a sajátos feldolgozásnak köszönhető, hogy ez a nehéz fajsúlyú dráma is népszerű lett. A Vidám koldusok népszerűsége már megalapozott volt, s talán még jobban illett a nyári esték hangulatához. A Viharból, Alonsó: Aranyos Péter. „Milánó s Nápoly trónörököse, mily szörnyű cápa prédája vagy?!” A Vidám koldusok Bolond Andrisa: Péter Pál, és a víg özvegy: Kocsis Ildikó. „Szív és test vitája” (Németh Zoltán felvételei) Zebegényi nyári játékok Megalapozták a sikerüket Szóvá tesszük... ... hogy nem nyújt valami esztétikus látványt Vácott a Széchenyi utca 4 6. számú házának az udvara. Sokan betekintenek akarva, akaratlanul a virágbolt és az utazási iroda szép kirakatai között az állandóan nyitva tartott nagykapu mögötti területre. Hónapok óta sivár udvar, magas fűtömeg ... A korszerű lakóépület vonzó homlokzata mögött ilyen lehangoló látvány fogadja a belépőt. ★ ... hogy jogerős tanácsi rendelet tiltja az engedély nélküli utcai reklámozást. Ezzel nem törődve, a főpostaépület tájékán és másutt tucatjával találjuk a különböző színű és szövegű magánhirdetéseket, melyek ingatlant, bútort keres- nek-kínálnak. A hét elején egyik villanyoszlopon házastársat kereső férfi sorait is olvashattuk, névvel, lakcímmel. E kettő alapján kiszabhatnák a rendeletben megszabott büntetéspénzeket a városképet ilyen formán is el- csúfítókra. — ap ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
