Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
5 IALLITOTE RM ÉKBŐL A valóság égi mása képekben Gaál Imre gyűjteményes kiállítása a váci Madách Imre Művelődési Központban augusztus 31-ig tekinthető meg. Költői szinten Illyés Gyulát foglalkoztatta a probléma: .költői szinten” csak ezrek élnek, a milliók robotolnak. Ez volt a múlt, jelenünknek más a gondja, hiszen szinte mindenki a művészet, a tudomány, a szellemi magaslat rangján élhet — a társadalom biztosítja ezt a lehetőséget, csak élnünk kell e vívmánnyal. A művek mennyiségi felhalmozódása kultúránk gazdagodását is jelenti. A korszerűség vélt expresszvonat- járól azonban sok nagyon tehetséges alkotó nem akar lemaradni, s ezért eredeti távlatait elfelejti. Gaál Imre önmagával azonos negyven esztendeje; azóta fest „költői szinten”, azóta részelteti közönségét egyszemélyes vizuális ajándékában. 1921-ben született Vác- hartyánban. A Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő és Hincz Gyula tanítványa volt. 1965-től Vácott alkot, csak a festészetnek él. 1972-ben a váci Dózsa-pályázaton KlSZ-dí- jat kapott — rendszeresen szerepel országos és Pest megyei tárlatokon. Barokk harmónia A barokk színe a sárga. Vác a legszebb magyar barokk kisváros, így Gaál Imre szinvezej... Gaál Imre: Váci utcarészlet tése az építészet indíttatásától ebből a színalapból szerkeszti meg a tónusok sértetlen orchesterét. Érlelt érettséggel, ösztöneire is hallgató tudatossággal, amely felfedezte a város színtörvényét, hangulatát, karakterét, amely egyúttal már az ő festői egyénisége. Arany János talált rá az igazságra, amikor költői meghatározásával a dolgok „égi mását” kérte számon a művészektől. Gaál Imre ezen a nyomvonalon haladva döbbent rá — s képeivel igazolta is a tényt —, hogy minden jelenségnek potenciálisan létezik az „égi mása”, csak meg kell találni, mert rejtőzik és illékony. ö megkeresi a Dunakanyar téli erdeinek, a váci sikátoroknak, a Tabán házaiElkészult a program Budapesti zenei hetek Elkészült az előzetes programja az Országos Filharmónia egyik legnagyobb szabású rendezvénysorozatának, a budapesti zenei heteknek. Immár hagyomány, hogy a zenei hetek nyitánya szeptember 25-én a Magyar Állami Hangversenyzenekar szereplése. Ezúttal a Zeneakadémián Lehel György vezényletével és Pauk György közreműködésével Bartók hegedűversenye, valamint Zene húros hangszerekre, ütőkre és celesztára című műve hangzik el. Ugyanezen az estén a Mátyástemplomban Alföldy-Boruss Csilla orgonaművész Bach- műveket szólaltat meg. Másnap Ránki Dezső zongoraművész a Keller-vonósnégyes közreműködésével Schumann műveit tolmácsolja a Zene- akadémián. A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara a Magyar Állami Operaházban ad hangversenyt szeptember 28-án. Joó Árpád vezényletével és Bársony László közreműködésével Wagner, Bartók és Schubert egy-egy alkotása csendül fel előadásában. A következő napon Pauk György és Roger Vignoles spanyol művész koncertezik a Zene- akadémián. Műsorukban Schubert, Bach, Debussy, Bartók, valamint Lutoslawski Partita című műve szerepel. Ez utóbbit először hallhatja a magyar közönség. A hónap utolsó napján — ugyancsak a Zene- akadémián — a Liszt Ferenc kamarazenekar Haydn, Mendelssohn és Láng István műveit szólaltatja meg. a hangversenyen Perényi Miklós és Pongrácz Péter működik közre. Október 1-jétől a kortárs zenéé a főszerep. A Korunk zenéje kilenc hangvprsonvón neves magyar és külföldi szólisták és zenekarok közreműködésével a világ legújabb zenei alkotásaiból kanhatnak ízelítőt e műfáj kedvelői. Az első napon a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Ligeti András vezényletével és Pauk György közreműködésével hangversenyezik. Október 2-án Rosemary Hardy angol énekművésznő és Jean Koerner svéd songoraművész estjét rendezik meg, a következő napon a Magyar Állami Hangversenyzenekar Kulka János vezényletével lép pódiumra. Október 4- én Csengery Adrienné énekművész és Keller András hegedűművész, két nap múlva a KISZ Központi Művészegyüttes kamarazenei stúdiója Serei Zsolt vezényletével, Csengery Adrienne, Kurtág György és Maczák János közreműködésével koncertezik. E hangversenyeknek a Zeneakadémia ad otthont. nak, a kis patakoknak, a sárga falaknak, az erdei tisztásoknak égi mását a látott, átalakított formákban, a színek egybecsengő, érzékeny közegében. Ahogy Arany János, úgy Gaál Imre is nem a valóságot érzékelteti, hanem annak pompázatos „égi mását” a tornyok színzenéjében, a tulipános csendélet kellemes lendületében, a Mályvák méltóságteljes visszafogottságában. Nagyon csöndes, tiszta zenit ez — a vázák, falak, dombos tájak elérhető csúcsukra érkeznek festményein. Napnyugtáján a fény összetöri a színeket, s ezáltal támadnak fel ünnepi ragyogással, Festői célok Az a tény, hogy szigorú asz- kézise révén azonos maradt önmagával, eleve kiküszöbölte műveiből a kapkodást. Ügy modern, „hogy egyéniség, s csak olyan , elérendő színes harmóniákat tűz ki festői célul, amelyeket összpontosított küzdelemmel képes megtestesíteni. Tisztázottak képi problémafelvetései, becsületesek a megoldásai. Nem lépi túl. de bejárja határait. Életműve így nemcsak érték, hanem tanulság is, hiszen arra mutat példát, hogy kötelező jól gazdálkodni az adott és művelt tehetséggel, a kor közösségi jellegű várakozásával. Ó ezt a feladatot a hivatás szintjén maradék nélkül megvalósította. Losonci Miklós Isaszegen így csinálják Az emberi természetből fakad Kell-e vészharangot kondílani a népművelés felett? Ez a kérdés gyakorta felvetődik, s a válaszok igen különbözőek. Tény, hogy a társadalmi problémák tükröződnek a közművelődésben is. Sokan csak odáig jutnak el, hogy ezt megállapítják, pedig érdemes a dolgok mélyére ásni. Abai Tamás isaszegi olvasónk ezt tette. Helyi példákkal alátámasztott véleményével lehet vitatkozni vagy éppen egyetérteni. Azaz mindenképpen érdemes megismerni. Ezért ismertetjük levelét. Új formákat! Vajon mi jut eszébe a ma emberének arról, ha meghallja azt a fogalmat: népművelés? Gondolom, nagy részük közömbös vállhúzogatással válaszolna, míg mások kritikával élnének, és csak kevesek keresnék a benne sejtő tartalom tartalékait. Miért? Mert szinte vegetál hazánkban a szabadidő kulturált eltöltésének szervezett, intézményes, vagy éppen önálló megtervezése. De törvényszerűnek kell ennek lennie? A mai helyzetben, amikor a műveltség látszólag háttérbe szorul, mégis csak azt válaszolhatjuk: nem szükségszerű a népművelés fölött kongatni a vészharangot, hanem olyan új formákat, módokat kell keresni — mert bőven van ilyen —, amelyek a fölgyorsult idők szavának megfelelően szolgálják társadalmunkat. Természetesen az anyagi megszorításokat is figyelembe véve. Tudniillik, arra már rá kell jönni, hogy nem minden az anyagiakon múlik, az emberi tényezőkben levő erők messze fölülmúlják azt. Ez még akkor is így van, ha pénz nélkül nem lehet boldogulni. Konkrét példákkal is szolgálhatok a fontiekhez. Isaszegen vizsgáltam a művelődési ház munkáját, amolyan szociológiai fölmérés formájában. A nagyközség mintegy tízezer lakosa és Budapest közelsége miatt különösén érdekes. Több ezren járnak á fővárosba dolgozni, és a nagyváros adottságai tágabbak, mint a lakóhelyé. Ügy tűnik azonban, a belső közösségi összetartó tudat az erősebb. Egyszerű az oka: korunk elidegenedő tendenciája egyfajta ellenfolya- matba kezd átcsapni, egy bensőbb közösségi tudat van alakulóban, ahol a valahová tartozás vágya egyre jobban fölerősödik, mintegy belső szükségletté válik. Ennek ad (hat) keretet egy-egy művelődési ház, amely tartalmánál és forRádiófigyelő IFJÜSÄG ’87. Végre — gondoltam —, mikor a Bartók rádió vasárnapi műsorai között ezt a programot fölfedeztem. Manapság a fiatalokat elmarasztalni vagy éppen dicsérni szokták, megszólaltatásukra azonban a legritkább esetben kerül sor. Most viszont érdekesnek ígérkezett ez az egyórás összeállítás, amelynek alcíme a bibliai tízparancsolat egyike: Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosz- szú életű légy a földön. A riporter, dr. Tóth Judit, a legkülönbözőbb helyzetben lévök közül választotta ki tíz beszélgetőpartnerét. Voltak közöttük, akiket biztonság vesz körül: hiányt nem szenvednek semmiben, családi életük kiegyensúlyozott; a másik árván maradt, a harmadik rokontól intézetig hányódó tizenhat-tizenhét éves lány vagy fiú. A főtéma az volt, ők hogyan látják szüleiket, tisztelik-e őket, úgy akarnak- e élni, mint ők, elfogadják-e saját családjukat jövőbeli modellnek? Talán túl sok is volt egyszerre ennyiféle kép. A rendkívül jó válogatás ellenére az adás számomra mégsem volt kielégítő. A hosszabb-rövidebb riportok természetesen mind különböző egyéniségeket tükröztek, műveltségük, intelli- genciaszintjük is igen eltérőnek mutatkozott. Magától értetődik. hogy véleményük, ítéletük őket is jellemezte, nem csak szüleiket, testvéreiket. Kiderült az általuk elmondottakból, hogy jónak tartják-e, elfogadják-e példaképül — és milyen mértékben — családjuk tagjainak viselkedését, életét. Az azonban csak néhány esetben és csupán érintőlegesen került szóba, hogy — miért? Pedig tartalmasabbak lettek volna ezek a beszélgetések, ha részletesen, mélyebben elemzik, indokolják döntésüket. Erre viszont egy óra nagyon kevés! Szerencsésebb lett volna, ha ezekből a beszélgetésekből sorozatot szerkesztenek. Már csak azért is megérte volna — esetleg megérné a jövőben hasonló ösz- szeállításban —, mert a riporternek rengeteg munkája fekszik a műsorban. Még így is érdemes arra, hogy később egy másik adón megismételjék — amikor többen is hallhatják, mert tanulságot mindenki számára tartalmaz. HAGYOMÁNY ÉS POLITIKA. A nyáron tizenötödször rendezték meg Sárospatakon a honismereti mozgalom résztvevőinek országos találkozóját, az akadémiát. Mogyoró Katalin és Tölgyesi Katalin is részt vettek ezen, ahol a bevezető előadást Pozs- gay Imre. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartotta. Sok lelkes jelenlévő — idős és fiatal — kapott szót a műsorban, amely rendkívül tartalmas és színvonalas volt. Ma, amikor társadalmunkban minden területen időszemájánál fogva természetes helyévé kell váljék az ilyen társadalmi igényeknek. Adok és kapok Korunk problémái nem ve- zethenek oda, hogy szétessék az emberi közösség iránti igény. Ez, szerintem, egy divatos megfogalmazás elidegenedés —, amely nyomokban megvan ugyan, de összességében nem igaz. Nos, nézzük tehát a konkrétumokat. Az isa- szegi művelődési ház most épülőfélben van, új számy- nyal bővül, nem csekély beruházással és energiával. Mint minden ilyen bővítés, elkerülhetetlenül maga után vonja a már meglevő létesítmény valamilyen fokú károsodását ... Ez itt a tető megbontása miatti beázásban testesült meg. Amikor a tetőszerkezetet megcsinálták, ott maradt a nagyterem penészes, beázott falaival — nem részletezem a látványt, amúgyis elképzelhető. A kultúrház — a nevéből is adódóan — a kulturált időtöltés helye, amelyhez szükséges a megfelelő környezet. Egy kis mozgósítással két helyi, isaszegi festő-mázoló kisiparos megszervezte a hatalmas terem társadalmi munkában való teljes kifestését, amely nemcsak meszelést, de teljes vakolat-felújítást is jelentett. Mondanom sem kell, hogy a több tízezer forintos társadalmi munka valamiféle közösségi összetartó erő eredménye; megtestesül benne az a gondolat, hogy ha adok mindenki számára, az nekem is hasznos. A házban működik egy hímzőszakkör. Idős asszonyok, 60—70, sőt 30 év felé, de friss tetterővel, életvidámsággal te. le. nem a szomorú, rezignált lemondás csöndes bölcsessége, hanem az optimizmus és a problémákkal való szembenézés jellemzi őket. Ismernek olyan titkokat, amelyekhez a történelmi évtizedek kellettek, hogy úgy érlelődjenek meg a tudatban a nagy sorsfordulók — nemzetiek és egyéniek egyaránt. Ez erősítette meg bennük a derűt, életörömöt, a hagyományőrzést. ök voltak azok, akik a művelődést ház nagytermének festése utáni teljes nagytakarítást olyan fürgén és tökéletesen megcsinálták, hogy mire a „fiatalok’* észbekaptak, addigra már nekik nem is jutott munka. A művelődési házért munkálkodók igencsak a társadalmi közösségek két különböző pontján helyezkednek el, •mégis egy a cél. A pénzhajszolás nem lehet cél, ez nem uralhatja a közösséget. Nem visszariadva Óhatatlanul jól látni azt, hogy a tudatformálás spontánul is megindul —, ehhez járulhat hozzá a kultúra, gyorsítva az emberit az emberin kívüliekkel szemben. Nincs válsághelyzetben a népművelés, nincs válsághelyzetben a társadalom és az emberek tudata sem. Szervezéssel, rátermett vezetéssel minden megoldható. Nagyobbak a feladatok, mint korábban, tehát nekünk ezekhez kell alkalmazkodnunk. Nem visszariadva attól sem, ha netán keményebb munka árán érhetjük el céljainkat. Abai Tárnák rű a változás és a változtatás, joggal merülhet fel a kérdés: milyen szerepe lehet életünkben, munkánkban a múltnak és a hagyománynak? Erre kereste a választ a két szerkesztő. A válaszokban azonban újabb problémák rejlettek. Hiszen a honismereti mozgalom nem teremtődik magától. A közelmúlt történelmének súlyos hibái közé tartozott az is, hogy a felszabadulás után elfeledkeztünk — vagy elhanyagoltuk? — nemzeti történelmünkről. Mindez az akkori ifjúság nemzeti öntudatát csorbította. Lehet, hogy éppen ezért van nagyobb igényük az idősebbeknek a múlt néprajzi, helytörténeti, régészeti emlékeinek megismerésére és megőrzésére? A fiatalokat viszont talán egyrészt tanulmányaik, másrészt az egzisztenciateremtés köti le, ezért csekély a számuk a mozgalomban. A középiskolások azonban szívesen kapcsolódnak minden pályázathoz, amely számukra érdekes témát jelöl meg. mint például a családtörténet. KÉSZÜLNEK ugyan irodalmi. történeti emlékhelyeket említő könyvek, ám az ország ilyen szellemi turista- útjaira sokkal jobban fel kellene hívni a figyelmet. Ha valamennyi honfitársunk végigjárná ezeket — szinte megsokszorozódnának nemzeti értékeink. Vennes Aranka Skoda-tulajdonosok figyelmébe: Az S 100-as típusú autók sérült és korrodált részeinek cseréjéhez karosszériaelemek nagy választékával áll rendelkezésükre a Mobil alkatrészáruháza, Budapest VI., Jókai u. 26. raktáráruháza, MOBIL Szeged, Marx tér (az ipari vásár területén). Ax M-7-es AGROÜbMíS Mezőgazdasági és Iparcikk Áruház ajánlata: négyütemű motoros fűnyíró 8200 Ft, elektromos, gyüjtős fűnyíró 7600 Ft, Solár kerti zuhanyozó 3710 Ft, kerti szerszámok, növényvédő szerek, rádiók, televíziók, mosógépek, hűtőgépek. Férfi-, gyermek és bébicipők reklámáron. Cioőiavítók, bőrrel dolgozók részére 1,2-1,5 mm vastag bőr, több fajta, sok színben, négyzetmétere kb. 600 Ft. Az áruház a M7-es autópálya 33,5 km-énél levő parkolójában várja kedves vásárlóit. Nyitva: hétköznap 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól 17 óráig, szombaton: 7-től 12 óráig.
