Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

6 mi. AUGUSZTUS 26., SZERDA Jogi Konyak a zöldségesboltban Vándorolt ax áfésx-bélyegxő Építési kölcsön folyósítása • Próbára vétel Telekszolgalom • Az öröklési szerződés Az ajándékba kapott gépkocsi • Sz. t.. pátyi asztalos épít­kezni szeretne. Az iránt ér­deklődik, hogy milyen feltéte­lek mellett kaphat építési köl­csönt? A lakásigény kielégítése cél­jából az építési költség meg­fizetéséhez szociálpolitikai kedvezményt és az építkező rendelkezésére álló saját anyagi eszközök kiegészítésére évi '3 %-os kamatozású hitelt lehet nyújtani. Az állami köl­csön összege nem haladhatja meg a. szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett építési költség 7 %-át és nem lehet nagyobb az éves hitelpolitikai irányelvekben meghatározott — a család létszámát figye­lembe vevő — kölcsönösszeg­nél. Az állami kölcsön törlesz­tési'ideje legfeljebb 35 év. A havi törlesztőrészletét a családi létszám és jövedelem figyelembevételével kell meg­állapítani, de a lakásba együtt- költözők havi jövedelmének 10 %-ánál kevesebb nem le­het. A lakáskölcsönt akkor fo­lyósítják, ha az építkező jóvá­hagyott .tervvel,, építési enge­déllyel és költségvetéssel ren­delkezik, s az építési telek tu­lajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsöntartozás össze­géig a folyósító pénzintézet javára .jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilal­mat bejegyezzenek. Az előfel­tételek mellett az építkező sa­ját eszközeit is megvizsgálja a pénzintézet és csak ekkor dönt a folyósításról. • M. S. dunaharaszti gazdál­kodó eladta a lovát a szomszédjának: A szerző­désben megállapodtunk arról, hogy két hétig magánál tart­ja a lovat és azután fizet. Az­■ óta több mint egy hónap 'él­teit és csak most közölte, hogy meggondolta magát. Én a vételárat már lekötöttem és a lóval sem lehet semmi baj. hi­szen magánál tartotta, dolgo­zott vele. Mit tehetek annak érdekében, hogy mégis meg­vegye az állatot? Az adásvételi szerződés egyik fajtája a próbára-vétel. Az eladó és a vevő szerződés­kötéskor megállapodnak a fél- tételekben, s arról is említést tesznek, hogy a vevő a dolgot kipróbálásra magával viszi. Ha az áru a próba alapján megfelel, a vevő elfogadó nyár latkozatot tesz, így véglegesen létrejön a szerződés. Az adás­vétel ebben az esetben a vevő nyilatkozatától függ. A felek —. hogy az eladó se kerüljön hátrányos helyzetbe — megál­lapodhatnak abbán, hogy mennyi ideig tart a próba, mi­kor kell a .vevőnek nyilatkoz­ni. Ha a vevő a nyilatkozat­tételi' elmulasztja, a szerződés hatályossá válik. így tehát ol­vasónk adásvétele is érvénye­sen létrejött (és a vásárló at­tól következmények nélkül nem térhet él). dl Sz. p. ráckevei nyucdíias lelkének egy részét eladta. A szerződésben kikötötték, hogy olvasónk továbbra is át­járhat a vevő telkén, annak ellenél«,.-hogy -az ingatta« a közútról is megközelíthető. Az elmúlt hónapban azonban a szomszéd kerítést épített, s ez­zel az utat elzárta. Olvasónk az adásvételi szer­ződésben telekszolgalmat léte­sített. Ez a szolgalom — ha­csak a szerződés ettől eltérően 1 nem rendelkezik — korlátlan időtartamra való jog, ami azt jelenti, hogy a jogosult más tulajdonában lévő ingatlant használhat. A használat mér­tékét az ingatlan adottságai, a gazdálkodás vagy egyéb tevé­kenység módja, körülményei határozzák meg. A szolgalmat létrehozó szerződésben meg kell határozni, hogy a szol­galom mire irányul. E jogot nemcsak a terület tulajdonosa, hanem az ő jogán mindazok gyakorolhatják, akik a teleli használatában részt vesznek vagy akiknek az ott-tartóz­kodása indokolt. A telekszolgalom szerződés­ben meghatározott jog, ame­lyet a kötelezettnek önhatal­múlag nem lehet megszüntet­ni. Ha a körülmények megvál­toznak és a jogosult ingatlaná­nak rendeltetésszerű haszná­latához már többé nem szük­séges, csak a bíróság függeszt­heti fel, vagy szüntetheti meg a szolgalmat. # öröklési szerződést kíván kölni P. F-né tápiógyörgsej nyugdíjas. — Milyen kérdések­ben kell a szerződésben meg­állapodni? — kérdezi. A szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Ez tehát egyfajta végintéz­kedés, hiszen az örökhagyó ha­lála esetére rendelkezik a va­gyonáról vagy annak bizo­nyos részéről. A végrendelet­től azonban abban tér el, hogy itt a szerződő feleknek meg­határozott kötelezettségei van­nak, tehát a majdani örökös nem „ingyen” jut a vagyon­hoz. Ennek következtében az öröklési szerződéssel megszer­zett értékekért az adásvétel esetén is . kiszabható illetéket kell megfizetni. Az örökös az elhunyt hagyatéki tartozásáért nem felelős. Az öröklési szer­ződés tartalmát a felek szaba­don állapíthatják meg, de pontosan és részletesen meg kell határozni, hogy kit (vagy kiket) milyen vagyontárgyak tekintetében neveznek Örökös­sé, valamint a szerződésből ki kell- tűnnie az örökösök által vállalt (tartási, életjáradéki) kö tel ezet tségekn ek. Az eltartással kapcsolatos kötelezettségeket is pontosan meg kell határozni. Ki kell térni az étkezésre, a gondo­zásra, az ápolásra, a gyógyít­tatásra és az eltemetésre is. Szerződésbe kell foglalni — életjáradék fizetése esetén — az összeg nagyságát és a ki­fizetés esedékes időpontjait. Az öröklési szerződést írás­ban kell megkötni. Érvényes­ségéhez az örökhagyó lakó­helye szerinti tanácsi szak- igazgatási szerv időnként ellen­őrzi, hogy a telek a szerző­désben foglaltakat betar,tják-e. vitás ügyekben pedig békítést kísérel meg. Ha a vita eldön­tése a tanács előtt .nem lehet­séges, bírósághoz kell fordul­ni, ahol az eset összes körül­ményeinek figyelembevételé­vel a vitás kérdéseket elbírál­ják. Egyes esetekben a feltéte­leket módosítja a bíróság . A tartási kötelezettséget élet­Tejpor — fél áron Meglopták a tolvajt járadékká változtatja vagy a szerződést megszünteti. Az öröklési szerződést természete­sen nemcsak a bíróság, ha­nem közös akarattal a felek maguk is módosíthatják, il­letve megszüntethetik. Előfordulhat olyan eset is, hogy az örökhagyó a szerző­désben nem az egész vagyonát köti le, hanem annak csak egy részét. Ilyenkor a fennmaradó vagyontárgyakról szabadon rendelkezhet. • J. K. vecsési lakos kül­földi gépkocsi vásárlásához na­gyobb összeget kapott aján­dékba nagybátyjától. Olvasónk fel kívánja bontani házasságát és az iránt érdeklődik, hogy a gépkocsi kinek a tulajdonát képezi? A forgalmi engedély ugyanis a férje nevére van ki­állítva. A kérdés elbírálásához an­nak az ismerete szükséges, hogy a külföldi rokon a gép­kocsit mindkettőjüknek, avagy csak kizárólag olvasónknak kívánta juttatni. Első esetben a gépkocsi a házassági vagyonközösség ke­retébe tartozik, mivel azt a házasság fennállása alatt közösen szerezték. Ennek meg­felelően a házasság felbon­tásakor a volt házasfelek kö­zött egyenlő arányban meg kell osztani. Abban az eset­ben viszont, ha az ajándékozó nyilatkozatából, az ajándék jellegéből, vagy egyébként az ajándékozás körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a juttatás csak az egyik házas­társnak történt, az ajándékba kapott vagyontárgy a házas­társ különvagyonához tarto­zik. A gépkocsi különvagyonba tartozását tehát annak kell bi zonyítartia, aki ilyen címen magának igényli azt. Ha a bi­zonyítás eredménytelen len­ne, közös vagyonként szerepel a vagyonmérlegben. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra kö­zött ingyenes jogi tanács­adást tartunk Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pe­dig folyamatosan vála­szolunk. Miért vásárol egy gépko-1 csivezető — akinek a szövet­kezethez nincs köze —■ áfész- bélyegzővel? Miért árusítanak zöldségesboltban szeszes italt és cigarettát? Ezekre a kér­désekre kapunk választ egye­bek között az alábbi törté­netben. Feljelentést tettek A Szobi Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet (áfész) feljelentést tett a Váci Rendőrkapitányságon a szövetkezet gazdasági és pénzügyi érdekeit sértő, ve­szélyeztető tevékenység mi­att Hagymást Gyula gépko­csivezető és társai ellen. A gépkocsivezető kapcso­latban állt több szerződéses üzletvezetővel, akiktől eseten­ként átvette a bolt bélyegző­jét és számlabélyegeit. így több vállalattól vásárolt a szövetkezet terhére olyan áru­cikkeket, amelyek az adott üzletben nem is forgalmazha­tók. Nevezetesen zöldséges­bolti bélyegzővel vett likőrt, konyakot, egyéb szeszes italt és dohányféleségeket is. Nem lehetett ez rossz üz­let a számára, hiszen egyik ügyfelének: Lehoczky György- nének, az áfész nagybörzsönyi 11. számú üzlet vezetőjének havi 5 ezer forintot fizetett, amikor átengedte számára az áfész bélyegzőjét. S hogy miért folyamodott az üzletvezető ehhez a meg­oldáshoz? Mint vallomásá­ban elhangzott.': az egysze­mélyes boltban másképpen nehezen tudta volna megol­dani az anyagbeszerzést és az árusítást. Lehoczkyné egyéb­ként azt mondotta, hogy a profiljába nem tartozó áru­féleségeket, bár az 5 bélyeg­zőjével vásárolták, de nem ö forgalmazta. Klein Lajosné vámosmiko- lai szerződéses boltvezető ha­sonlóképpen arra hivatkozott, hogy egyedül dolgozik az üz­letben, és az áruk beszerző séhez ezért vette igénybe is­merőse, Hagymási Gyula se­gítségét. Ö egyébként árult is a zöldségesboltban szeszes italt’ és dohányt, de ehhez szóbeli engedélye volt a ta­nácstól arra az időszakra, amíg a helyi ABC-áruházát tatarozták, kérdés, hogy mi­ért olyan fontos helyben biz­tosítani az említett élvezeti cikkekből a zavartalan áruel­látást? Más lenne a helyzet, ha történetesen tejből vagy kenyérből szenvedtek volna hiányt a közelben lakók. A két . üzletvezető .egyéb­ként, ha késedelmesen is, de megfizette az áfész-nak a szerződés értelmében vállalt kötelezettségeit. Nem így van azonban Má­tyás László Csaba esetében, aki, mint a továbbiakból ki­derül, tetemes összeggel ma­radt adósa a szövetkezetnek. Állítása szerint ebből 120 ezer forint terheli Hagymási Gyula számláját. A gépkocsi- vezető azonban, aki vele is üzleti kapcsolatban állt, ta­gadja ezt a tartozást. Nőtt a tartozás Mátyás László Csaba ta­valy júliusban mint egyetlen pályázó nyerte el a Vámos- mikola. Kossuth Lajos utca 1. szám alatti kisvendéglő szer­ződéses üzemelte* ésánek jo­gát. Kötelezettségét vállalt arra, hogy az 1939. október 5-ig tartó időszakban a sző vetkezet terhére beszerzett áruk értékét a számla beér­kezésétől számított 10 napon belül megfizeti. A forgóesz­közök egy részét megvásárol ja. többsége után pedig hasz­nálati díjat fizet. A szövet­kezetnek átalánydíjat fizet, a teljes üzemeltetési időtartam­ra 4 millió 842 ezer forintot melyből az idén a szerződés­ben megszabott részletezés szerint, másfél millió forint a szövetkezet járandósága. Kezdetben részben eleget is tett vállalt kötelezettségei nek. A továbbiakban azonban rendszertelenül érkeztek az összegek az áfész címére, és ez év első hónapjaiban a tar­tozás egyre növekedett. Bár többször kapott írásban fel­szólítást, nem tudott fizetni, s így az áfész áprilisban fel­mondta a szerződést. Elren delták a leltározást, majd megtették a feljelentést. A vizsgálat során sajátos dolgok derültek . ki. Bár. a vendéglőben melegkonyha volt, a bizonylatok szerint húst az áfész útján egyáltalán nem vásárolt. A vendéglő for-* galmának valamivel több mint 5,0 százaléka szeszes ital eladásából származott. Ám így sem állt jól az egyenlegük. Mátyás László Csabának a kiegyenlítetlen árubeszerzés miatti tartozása 464 ezer forintra rúgott, és átalánydíj-fizetési kötelezett­ségének sem tett eleget. Az ebből eredő kifizetetlen adós­sága 369 ezer forint. Mint már szó volt róla, a vendéglős szerint ebből 120 ezer forinttal Hagymási Gyu­la tartozik neki, aki azonban ezt tagadja. (S hogy ő miért adta át esetenként a gépkocsivezető­nek a cég bélyegzőjét? Állí­tása szerint erre azért volt szüksége, mert gyakran el­romlott a kocsija és nem tu­dott árut szállítani.) Isten nevében A Mátyás által üzemelte­tet Ipoly kisvendéglőben egyébként egy alkalommal gázpalackrobbanás történt és mint mondotta, részben a helyreállítási költségekből származik az adóssága. Da arra is hivatkozik, hogy nem volt teljesen tisztában a kö­telezettségeivel. íme a saját szavai: — Aláírtam az előszerző­dést. Kétoldalas fecni volt ar­ról, hogy én befizettem a bá­natpénzt. Előre lestencilezett papír, sablonszöveg. Nein em­lékszem pontosan, hagy mit tartalmazott. Isten nevében üzemeltettem. Hát így azért mégsem lehet! Hagymási Gyula . és . társai ügyében tovább folyik a rend­őrségi vizsgálat. | « Gál Judit Tll MAP WENPEÜTEI A Minisztertanács 1047/1987. (VIII. 12.) számú határozata meghosszabbította a Tudomá­nyos Minősítő Bizottság elnö­kének, titkárának és tagjai­nak megbízatását. A személyi tulajdonú sze­mélygépkocsik soron kívüli vásárlásának engedélyezésé­ről szóló 15/1979. (VII. 28.) KPM—BKM rendeletet a köz­lekedési miniszter és a belke­reskedelmi miniszter módosí­totta. A. jogszabály-módosítás következtében a megyei ta­nács szakigazgatási szervei döntenek a közületi szervek soron kívüli gépkocsivásái - lásáról. A nevelési-oktatási intéz­mények ügyintézéséről, irat­kezeléséről, valamint a tan­ügyi nyilvántartásáról szól a 16 1987. (VIII. 12.) MM-rende- let. A jogszabályok az 1987. évi 34-es számú Magyar Köz­lönyben találhatók. Anyagi költség nélkül Ä felszámolási eljárásról Héttagú társaság ügyét tár­gyalja rövidesen a Ráckevei Bíróság. Bonhardt Tibor 35 éves makádi lakos a sziget­csépi Lenin Termelőszövet­kezet gépkocsivezetője, a szö­vetkezet tejporraktárát fosz­togatta. Három társa műkö­dött vele együtt, a lopott áru értékesítésében pedig további négyen vettek részt. Bonhardt Tibor egyik bűn­társa révén megszerezte a raktárkulcsot, és idén április­ban gépkocsijával elvitt 7 zsák tejport. Júniusban ismét 11 zsákkal csökkentette a rak­tárkészletet. A darabonként 20 kilós zsá­kokat a közeli kiserdőben rej­tette el azzal a szándékkal, hogy pár nap múlva értük megy. Amikor kiment a zsá­kókért, azok már eltűntek. Valaki megtalálta és magával vitte az egész készletet. Még két alkalommal tett éjszakai kirándulást a raktárba, s a zsákmány egy részét Boka Sándor makádi lakásán he­lyezte el. Augusztusban újabb zsákokat szállított el bűntár­saival és a lopott tejport több községbal fél áron érté­kesítették. A bíróság üzletszerűen el­követett, nagyobb értékű lo­pásért és orgazdaságért von­ja felelősségre a vádlottaltat. Asztalos Imre szabbított tartamára a dolgo­zót átlagkereset illeti meg. Ezt havonta utólag kapja meg a munkáltatójától, amennyi­ben a munkaerő-közvetítő iga­zolja. hogy á dolgozó nem he­A felszámolással összefüggő munkaügyi kérdések két- tő szerv nem tudja elhelyezni lyezkedelt el, és vállalt köte- irányú intézkedést igényelnek: részint a felszámolási a dolgozót, akikor kerülhet sör lezettségeinek is eleget tett. eljárás befejezéséig gondoskodni kell a dolgozók mun- a dolgozó felmondási idejének (Elment a felajánlott munka- kaviszonyával, illetve szövetkezeti tagságával kapcso- meghosszabbítására. Ehhez helyre, ő maga is próbált Latos, jogok gyakorlásáról, a kötelezettségek teljesítésé- szükséges az, hogy a dolgozó ilyet- keres: i.) Ha a meghosz- röl, másrészt a feleslegessé vált munkaerőt tervsze- az előírt kötelezettségeket vál- szabbított felmondási idő le- rűen át kell irányítani. Iája, és a munkáltató az ille- telte előtt a munkáltató a ... tékes megyei (fővárosit.tanács felszámolás következtében jog­' , , , . relmes intezkedesek ellen vl) munkaügyi feladatot ellá- utód nélkül megszűnik, akkor Átképzési ugyanúgy fordulhat jogoryos- ^ szakigazgatási szerv hozzá- a dolgozó az amúgy is állami , , latért, mintha azt a munkai- járulását kérje. A dolgozó fel- költségvetésből folyósított át­támogafás tató maga követte _ volna el. mondási ideje a meghosszab- lagkéresetét a munkaerő-köz­A felszámolás során felesle- mtással együtt sem haladhat- Miv.el a felszámolás alatt gessé váló munkaerőt, tehát ja mag a ^ hónapot.’ (Ha a speciális helyzet áll elő, a fel- a régi munkahelyük nélkül 'iendés. felmondási idő egyéb­számoló átvesz bizonyos jog- maradt dolgozóik helyzetét se- jc^nt jS hat hónap, a felmon- köröket a munkáltatótól. Mi- g’íti a munkaerő-közvetítés és ^ási meghosszabbítására vei a felszámolás lebonyolíts- az átképzési támogatás. nincs lehetősé*.) sáért a felszámoló a felelős, Az új szabályozás érteimé- ‘ ezért azokat a munkáltatói ben a felszámolás során a Felkínált jogköröket, amelyek az elja- munkáltató a dolgozo munka­rás sikeres lebonyolítását be- viszonyának megszüntetésé- munkahely folyásolják, a felszámoló ma- ről legalább harminc nappal gának fenntarthatja. Ilyen előbb köteles tájékoztatni a Mit kell megfelelő munka- Tehát ha a meghosszabbított jogkörök a következők: a telephelye szerinti munkaerő- helynek tekinteni a munka- felmondási, idő alatt munka­munkaviszony létesítése: a közvetítő szervet. Így az már közvetítés során? A feiaján- viszonyt, szövetkezett tagsági szövetkezeti tag munkameg- a dolgozó munkaviszonyának lőtt munkahely akkor meg- viszonyt létesít, vagy más ke­állapodásának módosítása: a megszűnése előtt tud az érin- felelő, ha az — figyelembe resö foglalkozást talál, a iei­feiszabaduló munkaerő elhe- tett dolgozónak más munkahe- véve az átképzés lehetőségét mondási idő további részéin lyezésével kapcsolatos intéz- Ivet keresni. Másrészt segíti a is — a dolgozó képzettségi átlagkereset nem illeti meg. kedések megtétele; a dolgozó feleslegessé váló munkaerő el- szintjének, egészségi állapota- Ha a dolgozó az együttmű­részére munkabér, munkadíj helyezkedését az a rendelke- nak megfelel; a várható ke- ködési kötelezettségeinek ön­vagy bármely egyéb juttatás zés is. amely szerint, ha vái- reset a meglévőnél legfeljebb hibáján kívül nem tesz ele­megállapítása. módosítása; a lalja, hogy átképezi magát 10 százalékkal kevesebb, tó- get, mert például beteg, ez megszűnő munkáltató követe- más szakképzettséget igénylő vábbá a napi munkába járás nem szolgálhat az átlagkere­léseinek a dolgozókkal szem- területre, az átképzés alatti a két órát nem haladhálja set folyósításának végleges beni érvényesítése. A munkál- keresetveszteséget átképzési meg. Amennyiben a feiaján- megszüntetésére. De az aka­tatói jogkör gyakorlása során támogatás formájában kapja lőtt munkahely a felsoroltak dályoztatása fényéről (például természetesen o felszámolónak meg. Fontos foglalkoztatási bármelyikének nem fele! mag, arról, miért nem tudott el­is be kell tartania a munka- érdek esetén a munkáltató a munkaügyi szakigazgatási menni megtekinteni a felaján­jogi szabályokat és a munkál- igényelheti az átképzés egyéb szerv nem tagadhatja meg a lőtt helyet) haladéktalanul ér­tató belső szabályzatait, pél- költségeinek megtérítését is. felmondási idő meghosszabbi- tesitenie kell a munkaerő­dául a kollektív szerződést. Amennyibal az előírt 30 tásához való hozzájárulását. közvetítő szervet. A dolgozó a rá nézve sé- nap alatt a munkaerő-közveti- A felmondási idő meghosz- Dr. Kertész Éva vetítőtől igényelheti. Hátrány nélkül Mivel ez átlagkeresetet azért biztosítják, hogy a dol­gozót anyagi hátrány ne ér­je, a körülményeiben való változás átlagkeresetének megvonását eredményezhet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom