Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

1087. AUGUSZTUS 19., SZERDA PtST . .MW. VE! 3 Az alkotmány napjára készülve Sürget a gazdaság érája Próbaút előtt az erdei kisvasút. Képünkön balról jobbra: Glá- zer László, Balogh László, dr. Sághy Vilmos és dr. Olajos Mihály Próbaútcn í vasút Tegnap az alkotmánynapi rendezvények sorában pröba- ittra átadták a nagybörzsönyi erdei vasutat. Az ünnepségen jelen volt Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő, dr. Sághy Vilmos nyugalmazott miniszter. a Közép-Duna Vidéki Intézőbizottság elnö­ke és dr. Olajos Mihály, a váci pártbizottság első títká- ra is, r­A vendegeket Glázer 1 Ászló, a Nagy börzsönyi Köz­ségi Tanács elnöke köszön­tötte, " majd Tóth József, az Iböly Vidék? rKndő-': és Fafel­dolgozó'Gazdaság igazgatója számolt be a vasút eddigi történetéről és arról a lársa­dalmi összefogásról, amely lehetővé tette -a1 ■ létesítmény újbóli üzembe helyezését. Hangsúlyozta: a vasút hely­reállításában a félúton tarta­nak, de a folytatáshoz fel­ajánlotta már segítségét töb­bek között a megyei tanács és a Dunatcurs utazási iroda is. ★ A tegnap! ünnepségeket, avatásokat ma és holnap újabbak követik. Örkényben például má körzeti, megbízotti lakást adnak át. Farmoson pedig az újjáépített művelődé­si ház megnyitására kerül sor. A szigethalmi sportpályát holnap vehetik birtokba a fa­lubeliek. Tudósítottak: Antal Pi­roska, Slörk Leonóra, Tóth Andrea és tJjj írisz. Fotó: Lrdösi Ágnes és Han- csovszki János. Beke András avatta fel az úri ABC-áruházat. Mellette balról jobbra: Kovács Benő, a Moitori Városi Jogú Nagyközségi Tanács elnöke. Várvölgyi József és dr. Szászik Károly A budaörsi fejlesztő napközi átadásakor dr. Kárpáti Ervin, a pilisvürösvári szakorvosi rendelő igazgató főorvosa virággal köszöntötte dr. Heller Györgyijét, aki sokat (áradozott az ott­hon létrehozásáért Százötven éves Nemzeti Emlékbizottság Jelentős évfordulóhoz érke­zett a ‘magyár kulturális-mű­vészeti élet: 150 esztendeje nyílt meg a Nemzeti Színház. Éttől az évtől, 1837-től szá­mítja a magyar színháztörté­net a folyamatos magyar nyelvű színjátszás kezdetét is. Az évforduló ünnepi ese­ményeiről. -valamint a szín­ház- űj évadjáról tájékoztat­ták kedden az újságírókat, a Fészek Művészklubban a Nemzeti Színház, a Művelő­dési Minisztérium, valamint a Magyar Színházi Intézet képviselői. Miként elhangzott: a ju­bileum méltó megünneplésé­re emlékbizottság alakult a Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadé-. rnia színháztudományi bizott­sága, a Magyar Színházi In­tézet, a Magyar Színházmű­vészeti, Szövetség és a Nem­zeti Színház képviselőiből. Az évforduló - alkalmából számos kiállítás .nyílik, tük- röztetve a magyar . színház- történet múltját, fejlődését, és jelenkori helyzetét is. (Folytatás az I. oldalról.) rű. 300 négyzetméter alapte­rületű ABC-áruházukat. Az ünnepségen részt vett Vag- völgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyet- t«e. Az Alsó-Tápió Menti Áfész üzemeltetésébe tartozó új lé­tesítményt fél év alatt hozta tető alá a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet építöbrigádja. A mintegy 8 és íé] millió forintba.' kerülő be­ruházás több szervezet, intéz­mény összefogásával válósult meg. Segített a lakosság is: 3 és tél millió forintért jegyzett célrészjegyet és jelentős tár­sadalmi munkát is végzett; Ezt az együttműködést, egyet- skarást hangsúlyozta ünnepi beszédében Beke András, a Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének elnöke. Mert az ilyen példák mutatják — mondotta —, ha i alamit igazán akarunk, ak­kor azt a nehéz körülmények között is véghez tudjuk vinni. Amit ma megteszünk, nem­csak a mi sikerünk lesz, ha­nem beépüj a következő nem­zedékek életébe is. Amit el­mulasztunk, nemcsak nekünk lesz kudarc. — Legyen mindig kenyér- hezvaló is ebben a szép. új boltban — e szavakkal nyitot­ta meg az ABC-áruházat dr. Szászik Károly, a mortori pártbizottság első titkára. (Folytatás az 1. oldalról.) mögé sorakoztassa a lakossá­got. A jő munkamódszer mel­lett a megyei országgyűlési képviselők elismeréssel szól­tak a tervezet őszinte helyzet- feltárásáról, valamint annak kendőzetlensőgéről, ahogyan a lakosság súlyosbodó gond­jaival szembesíti a választó­polgárokat. Reálisnak tartot­ták, hogy annyit ölel fel a programtervezet, amennyit végre is tudunk hajtani. Ugyanakkor kérték: mindaz, amit magába foglal a doku­mentum, legyen közérthető, határozott és konkrét. Sem a vállalati támogatásnál, sem a hitelpolitikában, vagy az adórendszerben ne engedjen — a végrehajtás egyaránt le­gyen kötelező mindenkire. Viszont differenciáltan álla­pítsák meg egy-egy terület vagy szakág anyagi helyzetét. Korábban például a kormány döntött az agglomeráció ki­emelt kezeléséről, vagy a köz­műfejlesztésről, hogy kikerül­jön az utolsó helyről Pest megye. Baj lenne, ha e sajá­tosságról most megfeledkez­nének! A fegyelem ereje Hangsúlyozták: a stabilizá­ció és a kibontakozás alapja csakis a termelékenyebb mun­ka lehet, a kapacitás jobb ki­használása. a főmunkaidőben végzett fegyelmezett tevékeny­ség. Felvetődött a gondolat: túlterhelt-e a magyar társa­dalom, nem károsodik-e az egészsége a sok munka miatt? Elgondolkodtató és megszívle­lendő a viszontválasz:’ sokan — a fokozott igényeik kielé­gítése miatt — túlhajszolják magukat, mások hétvégéken kertjeikben tevékenykednek, senki nem találja soknak ezt a munkát, míg azokét viszont igen, akik anyagi szolgáltatá­sok ellenében vállalják a hét végi terhet. De nem is ez a döntő; hanem azár^ma Mar ; gyarörszágon a 'főmunkaidő­ben általában nem dolgozzák ki a nyolc órát, tehát nincse­nek túlterhelve. Ellenkezőleg: a vállalatok, üzemek rákény­szerülnek, hogy jobban szer­vezzék meg a munkafolyama­tokat, javítsanak a technoló­gián, változtassanak a rossz egymás közti kooperáción — mindennek következménye csak az lehet: a munkaidő sem jelenthet puszta jelenlé­tet, hatékony teljesítésre van szükség. A szünnapok szol­gálhatnak pihenésül. Széthúzás helyett Krasznai Lajos felszólalásá­ban röviden összefoglalta a megyei párt-végrehajtóbizott­sági ülésen elhangzott véle­ményeket, s mint a tegnapi tanácskozáson kiderült, ha­sonló gondolatok foglalkoz­tatják mindenütt az embere­ket. Nagy a várakozás a kor­mánnyal szemben, ugyanak­kor megvan a készség is a cselekvésre, a továbblépésre, a helyzet jobbítására, korsze­rűsítésére. Jó, hogy a kor­mány következetes, és gyor­san kibontakozó munkára tö­rekszik. Nem késlekedik és garanciát szándékozik adni, hogy mind kormány-, mind ágazati és ágazatok, közötti szinten, az egész népgazda­ság számára hasznos rendszer épüljön ki, hogy ne maradja­nak a jó elhatározások csu­pán óhajok, hanem a végre­hajtás garanciái, feltételei már induláskor legyenek meg. A megyei pártbizottság is elkészíti saját cselekvési programját — így tesz majd minden erre hivatott szerv, vállalat is. mert a politika, a kormány irányításának össz­hangját így lehet biztosítani. Meg kell találni azt az esz­közrendszert, amellyel élén­kíthetjük az értéktermelő ké­pességet. Sürgős felszámolni a ncnopolisztikus helyzetekből fakadó rossz, gyakorlatot, amely összefogás..helyett szét­húzást teremt egyazon ipar­ágban; >- ■ 'egyazon érdekeltségű program megvalósításában. A szabályozás az egész gazdasá­got hassa át. és ismerjük fel a gazdasági törvényszerűsége­ket, ne cselekedjünk ellene. Nagy igénnyel vetődött fel a külkereskedelem korszerűsíté­se és még sok egyéb halaszt­hatatlanul fontos ügy, A gazdaság ellentmondásai miatt keletkező visszaélések­ről, a szaporodó korrupciós jelenségekről is többször szó esett: az ellenőrzés szigorú­sága mellett a különböző szintű felelősségvállalások és számonkérések következetes­ségét is igényelték a testület tagjai. S ha kimondunk vala­mit — kérték —, annak le­gyen foganatja,, szerezzünk neki érvényt. Példaként emlí­tette az egyik képviselő: vala­ha határozatokba foglaltuk, hogy nem szabad irodaháza­kat emelni. Mégis emeltünk. Sok hasonló példát lehetne mondani arra, hogy a követ­kezetlenség miként csorbítja hitelünket. Márpedig a tö­megek bizalma nélkülözhetet­len a mindenki által . vállalt programtervezet majdani megvalósításához. Közös bölcsesség Grósz Károly nagyra érté­kelte a javaslatokat, a bírá­latokat, s mint mondotta, valamennyi megye és a fővá­ros politikai, társadalmi tes­tületéinek a véleménye alap­ján teljesen átdolgozzák a programtervezetet. Ezt egé­szítik ki majd az ágazati cse­lekvési koncepciók — mind alapvetően szükséges a meg­újuláshoz. De az ő mondan­dójának is az volt a lényege: hiú ábránd lenne azt hinni, hogy csupán a kormányon múlhat a .stabilizáció,' a ki­bontakozás : egyesítsük az egész nép bölcsességét, aka­ratát,' bizalmát, hogy a közös cselekvés alapján mielőbb az élet jobbulásáról. a ma még távlatinak tűnő. életszínvonal- emelésről szólhassunk. A képviselők egyetértettek: va­lamennyiünkön múlik. z "'« sági Ágnes' Talpon maradás beruházások nélkül Gordiuszi csomó magyar fonalból A hazai vállalatok vezetőit egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy a jelenleg általánosan alacsony műszaki színvonal mellett miképpen lehet a magasabb minőségi kö­vetelményeknek is eleget tevő termékeket előállítani anélkül, hogy komolyabb beruházásokat vagy rekonstrukciókat hajta­nának végre. A válasz sok esetben ugyanaz; vagyis az előbb említett elképzelés megoldhatatlan. Vannak azonban kivéte­lek, amikor egy-egy iparvállalat jobb szervezéssel, az ösztöu- 7őrendszer módosításával, illetve a mostanában általános bi­zonytalanság ellenére ésszerű kockázatvállalással tud segíteni magán anélkül, hogy a technikai színvonal emelését szolgáló beruházásokhoz folyamodna. Ez azonban csak egy rövid ideig ható megoldás, amelytől legfeljebb szinten tartást remélhet­nek az adott vállalatok. Természetes szálakból A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyárának igazgatója, dr. Takács Éva és Laczonyi László főmérnök is hasonlóiképpen értékeli a hely­zetet, ám ők azok közé tar­toznak, akik a fő tevékenység mellett valami mással próbál­nak segíteni a vállalaton: A gyárban 1973-ban és 1978- ban volt utoljára jelentősebb rekonstrukció, s azóta folya­matosan dolgoznak a gyakran 20 évnél is idősebb berende­zéseken. A három műszakban termelő gépek évente mintegy 1300 tonna színes fonalat állí­tanak elő. amelynek nagyobb része belföldi fogyasztókhoz, a többi külföldre kerül. Am a jó minőség; nemcsak az ex­port kapcsán lényeges, hanem a hazai felhasználók igényé­nek emelkedése miatt is. Saj­nos azonban az elavult tech­nikai bázis mellett egyéb aka­dályozó tényezők is felmerül­nek, mivel a berendézésekhez az alkatrészbeszerzés szinte megoldhatatlan, mert a gyártó külföldi cég időközben meg­szűnt. De a munkaerő-ellátott­ság sem nyugszik stabil ala­pokon, amit jól példáz, hogy az elmúlt félévben a csaknem félezer • dolgozóból hatvan­ötén hagyták el a gyárat. En­nek oka a munkások fokozott igénybevétele, valamint a tex­tiliparra jeleimző alacsony fi­zetések. Az imént említett nehéz kö­rülményeket csak egy módon tudják megszüntetni; mégpe­dig úgy, hogy értékesebb, ma­gasabb kiszerelési fokú és a divatirányzathoz jobban alkal­mazkodó termékeket állítanak elő. Hazai alapanyagból gyárt­ják a fonalakat, s ez egy ki­csit határt szab ezeknek a próbálkozásoknak, ám a gyártmányfejlesztésük. arra irányul, hogy a természetes szálakat utánzó, azok paramé­tereit másoló anyagokat hasz­náljanak fel. S ezzel a megol­dással jókora költségmegtaka­rítást érhetnek el. A • vastag, illetve szőnyegkötőfonal, va­lamint a vegyszerek és festé­kek nagy része így is nyugati importból Származik, s ez a gyárnak a forint leértékelése után elég tetemes többletki­adást jelentett. Éppen ezért a közeljövő feladatai közé tar­tozik ezeknek az anyagoknak hazaival történő kiváltása, ami viszont az egyenetlen minőség miatt nehezen meg­oldható. Bővülő üzlethálózat A két szakember véleménye szerint az a legelszomoritóbb, hogy a magyar ipar néhány éve ugyan elindult a megúju­lás útján, azonban ez a folya­mat egy idő után megállt, s a szábályzórendszer változása *hem a követelményeknek 1 megfelelően alakult, vagyis nem segítette elő a termelő­egységek eredményességét, il­letve végső esetben a talpon maradásukat. Az új adórend­szer ugyan valamennyit eny­hít a gondokon, de egy ilyen részmegoldás csak ideig-ói;áig odázhatja el a veszteséget. A kistarcsai gyárnak feltét­lenül szüksége lenne kvalifi­káltabb munkaerőre, akiknek jelentkezése a jelenlegi fér­tek miatt elképzelhetetlen; egy magasabb színvonalat ké­pező technikai háttérre, ami­nek az ellenértékét viszont hagyományos gépsorokon és a szükségesnél kevesebb ember­rel kellene kitermelni. Ebből az ördögi körből kilépni azon­ban csak nagyon ritkán sike­rülhet, s éppen ezért a gyár vezetősége mind a mennyi­ségben, mind a minőségben legalább a szinten tartást ter­vezi. A tavalyi 814 milliós fo­nalértékesítésből származó ár­bevételük ebben az esztendő­ben ugyan minimálisan csök­ken, de a hiányzó összeget az üzlethálózat bővítésével, illet­ve több gombolyított fonal előállításával próbálják pótol­ni. Szeretnék erősíteni a kis­vállalkozókkal is a kapcsola­tokat. és az áltáluk saját fo­nalból előállított kötöttáruk értékesítésének segí tségével elérni a múlt év 6,8 millió fo­rintos nyereségét. Társaságok tagjai Gépbérletre egyelőre sajnos nincs lehetőségük, így a kö­zeljövőben ilyen úton sem számíthatnak komolyabb szín- vorial-emelkedésre. Éppen ezért a piacokon továbbra is az ed­dig megszokott fajtájú és fi­nomságú fonalak kis választé­kát tudják nyújtáni; ahnaV ellenére, hogy az Infer color Társaság tagjai közé tartoz­nak. valamint á Magyar Di­vatintézettel is szoros' a kap­csolatuk. Bánsági György Kívülröl is impozáns a budaörsi helytörténeti gyűjtemény épülete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom