Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
Tápiészolis öröme Csengcszéra vár az íj iskola Ritkán sürgölődik annyi ember egy jó ügy érdekében, mint mostanában Tápiószőlö- sön az új iskoláért. A látványos végkifejlet napjaiban pedagógusok, szülők és diákok özönlötték el az új létesítményt. Csak annyi kellett, hogy a tanácstagok vagy a népfrontbizottságbeliek végigszaladjanak a falun és benyissanak néhány házba, hét végén akár száz felnőtt meg ötven gyerek is összesereglett lendíteni a munkák menetén. Fenn a függöny Mindenki a helyszínen teszi a dolgát. Veres Mihály tanácselnök délelőtt a megyei vendégeket kalauzolta, most Sőreg Pállal tárgyal, a Dél- Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat főmérnökével, meg Tóth János építésvezetővel. Csizmadia Endréné iskolaigazgató egy Zrínyi Ilona elszántságával irányítja a hadműveleteket. Mindenki hozzá fut, tőle kér tanácsot, utasítást. A férfinép nagyobb része a tágas udvart egyengeti. Billenős rakterű autók hordják a földet. Lapáttal terítik szét, ég a kezük alalt*a munka. A kerítés már elkészült, társadalmi munkában, épphogy csak megszáradt rajta a festék. De benn az épületben sem árt nézelődni. Az emeleten a technikai műhely fehér falán már , zöld táblák virítanak. Mellette berendezésre várva tátong a tágas szertár. A természettudományi előadóterem kísérletezésre szánt kellékei sorra a helyükre kerülnek. Péter Sándorné, a szülői munkaközösség tagja, községi tanácstag sötétítőfüggönyöket vasal. A sarokban egy Neumann varrógép. A függönyöket ott helyben varrták méretre. Simon Pálné és a lánya, Ágnes együtt szerelik fel. A kislány a Ceglédi Áfész Áruházban eladó. Szabadnapot vett ki a munkára. Ott tesz-vesz a közelben Demeter Józsefné, aki máskor a napközis óvoda konyháján tálal ennivalót. Klément Mihályné is a szorgoskodók közé tartozik, neki 12 és 14 éves gyerekei vannak. Nem bánta volna, ha az új épület néhány évvel hamarabb felépül. Arrébb feszes farmerek, könnyű pólók tűnnek fel. A létrán libegő hölgy Szenczi Irén, s midőn földet ér, kiderül, hogy földrajztanár. Nevezetes napok ezek a község életében. Milyen régen vágytak erre az iskolára! Egy kis település a saját zsebéből képtelen lett volna felépíteni, pedig de nagyon kellett volna már korábban. A zsúfoltság, a délelőtti, délutáni tanítás megnehezítette a tanító és a diák dolgát. 1980 óta szárnyra kapott a remény. Akkor kezdtek az építkezés előkészítéséhez. A polgárok úgy döntöttek, hogy az 1986- ban és 1987-ben befolyt 800 ezer forintnyi tehót az iskolára kell költeni. Tizenhat milliót a megye adott, a többi saját pénz, de úgy, hogy még négymillió forint középlejáratú hitel is terheli a tanácsot. A végösszeg 26,7 millió forintra kerekedett. Csak délelőtt Ezért a pénzért névlegesen egy négy tantermes épületet kaptak úttörőszobával, technikai műhellyel, természet- tudományi előadóval, könyvtárral. tgy összesen kilenc tanulócsoportot tudnak elhelyezni, s 1987 szeptemberétől minden tápiószölösi. növendék délelőtt jár iskolába. Van még az épületben egy tágas melegítő konyha, amely háromszáz adag étel feltálalásához méretezett. Megfelelő ebédlő csatlakozik hozzá. A napközisek akár ha étteremben ebé- deznének. Az igazgatónő gyors számvetése szerint a megváltozott körülmények tizenhat tanuló- csoport elhelyezését teszik lehetővé. A diákok szárpa 336, a napköziseket négy csoportba sorolják majd be. A tanácselnök nem titkolja, hogy a berendezésnél az igényesség vezérelte őket. Hét. számítógépet vettek a hozzájuk szükséges televíziókkal, van képmagnó, színes .tv, magnetofon, dia- és írásvetítő, mikroszkóp, minden fontos kellék, amire ma egy vidéki iskolában is szükség van. Ahogy, a szülők az állítható magasságú padokat szerel-1 ték, egyik-másik megjegyezte: Most jó iskolásnak lenni. Nyilván nekik volt igazuk. Vidám mulatság Még egy kört, teszünk az épület körül, ahol a szakiparosok munkálkodnak. Köztük van Fekete József művezető, aki két évvel ezelőtt azzal az eltökélt szándékkal jött Tápiószőlősre, hogy innen megy nyugdíjba. Már megtehette volna, mégis úgy döntött, addig marad, amíg át nem adják az iskolát. Az augusztus 20-ai ünnepélyes átadást igyekeznek egész napos programmal emlékezetessé tenni. Fellép a Tá- piómente népi együttes, az abonyi fúvószenekar a menettáncos lányokkal, lesz karatebemutató. akrobatikus torna, ott lesz a jászkarajenöi bábcsoport, mutatványost és pan- tomimművészeket várnak. Az MHSZ bemutatót rendez. Videojátékokkal ismerkedhetnek a gyerekek, működik körhinta és céllövölde. Kiállítást rendeznek az őstermelők. Az iskolában azoknak az egykori tanítványoknak a tablói láthatók, akikből pedagógusok lettek. A Nagy István csoport képei teszik teljessé a látványosságok sorát. Tamasi Tamás Rendezésre vár a főtér A Kossuth Ferenc utca külső végén, nem messze a vasútállomástól, felépült az autóbusz-pályaudvar. A mögötte lévő Mozdony utcát is aszfalt- burkolattal látták el. Az új létesítmény 44 millió forintba került, és ebből a Volán Vállalat 15 millióval járult hozzá a költségekhez. A kivitelező Dél-Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a módosított befejezési határidőre, augusztus közepére elkészült a munkákkal. Ha az átadás-átvétel megtörténik, nemsokára birtokba vehetik az utasok és a buszok. Remélhetően a buszpályaudvar kiköltöztetése után a városközoont rendezésére is sor kerülhet, hiszen a Szabadság tér is megújulásra vtma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT Víz, víz! Ho! a víz? A kutak kirablásának nevezik Az a 8 ezer 500 köbméter ivóvíz, amit a város naponta elfogyaszt, nemritkán kevésnek bizonyul. — Rendben van, Cegléden több mint két esztendeje nem beszélhetünk számottevő vízhiányról — mondja Görbedi László, a PVCSV helybeli üzemmérnökségének vezetője —, de a csúcsidőszakokban mégis kénytelenek vagyunk korlátozást bevezetni. A korlátozás oka pedig közismert, jórészt a nyári öntözési lázzal függ össze. Ilyenkor a kutak maximális teljesítményük kihasználásával dolgoznak, holott a 80 százalékos lenne az ésszerű és biztonságos. Ezt a jelenséget szakmai berkekben nemes egyszerűséggel a kutak kirablásának nevezik. Márpedig kell a víz, így aztán a szuperteljesítmény is. ami persze nem minden veszély nélkül való. Amellett, hogy Igencsak rongálja a búvárszivattyúk egészségét, s hát kellőképp drága, éppen ezekben a szakaszokban folyik finom homokkal elegyes víz az otthoni csapokból. Egyebek között az amatőr fényképészek nagy bosszúságára, akik ilyenkor szinte kivétel nélkül apró szemcséktől roncsolt filmnega- tívot vehetnek a kezükbe a hívási folyamat végén. Hogy megépült a második 1500 köbméteres tározó medence, csupán az egyik föltétele a városi vízellátás színvonalasabbá tételének. Szükség van még egy nagy átmérőjű, percenként 3 ezer litert adó kútra is. Most fúrják. Elkészültével a program mennyiségi jelzővel illethető etapja nagyjából lezárul, s lehet törődni a minőséggel is. Nem mintha komolyabb elmarasztalás érhetné az egyébként jó, lágy ceglédi vizet, de vastartalmúnak (ami most is a megengedett határon belül van) csökkentése elengedhetetlennek látszik. Föltételei: a vízműtelep bővítése, vastala- nító berendezés és átemelő gépezet beállítása. A számítások szerint erre csak a következő ötéves tervben kerülhet sor. Mondják, nevetségesen olcsó az ivóvíz, pazarlását így aztán semmi sem gátolja meg. A ceglédi üzemmérnökség 12,80 forintért állítja elő köbméterét évente (2 millió 100 ezer köbmétert), s közületeknek 15.60-ért, a lakossági fogyasztóknak pedig Cegléden 2,60-ért, Nagykörösön pedig 3,80-ért adja. Ha Kőrösön is teljes egészében elkészül a vízmű, s a mostaninál jóval több fogyasztót szolgál majd, elképzelhetően alacsonyabb lesz a vízár. Ismert városi gond a szennyvízelvezetés ügye, jó néhányszor hitt adtunk már róla. A csatornahossz Cegléden messze elmarad az ivóvízhálózatétól. Mint Görbedi László mondja, a meglévőnek legalább kétszeresére volna szükség. Idén nem kis anyagi befektetéssel végre befejeződött a városi szennyvíztisztító telep bővítése. Jelenlegi megnövelt teljesíthaénye: 7 ezer 500 köbméter/nap. Csakhogy az már most bizonyos, hogy legkésőbb két év múlva nagyjából napi 9 ezer 500 köbméternyi szennyvíz tisztítására lesz szükség. Némely jogszabállyal is meggyűlik mostanában a baja a PVCSV szakembereinek. Ha nem is túl hosszú ideje, de szaporodófélben vannak a környéken is a maszek vendéglátó helyek. Ezek az intézmények, bár meglehetősen nagy közforgalmat mondhatnak magukénak, mégsem számítanak közületeknek, így hát a szennyvízelvezetési díj lakossági változatát fizetik. Ami nem több, mint köbméterenként 80 fillér. Ugyanez kö- züietek esetében 10,50 forint. Sajnos, azt is gyakran tapasztalják a PVCSV-sek, hogy a tanács működési engedélyt ad a maszek kocsmárosnak, még mielőtt az a vízbekötéssel és a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos terveket és hozzájárulásokat beszerezte volna. Gyarapodó községeink L assan búcsúzik a nyár, és az ősz beálltával ismét jönnek a hosszabb- rövidebb, értelmes és értelmetlen értekezletek. (Milyen furcsa, hogy júniustól szeptemberig ezek nélkül sem állt meg az élet.) Hamarosan hetekre előre betelnek a tekintélyes méretű előjegyzési naptár rubrikái, akár a diákok órarendje, mutatják: hol, miért kell összegyűlni. Az egyik tanácsi tárca vezetője, nyilván unván már a sok fölösleges szószaporítást, valamely terjengős hozzászólás semmitmondó üresjáratai közepette mérleget készített. Hevenyészett statisztikája lehangoló. A jobb sorsra érdemes tanácsnok 1986-ban 54 saját szervezésű és 103 mások által kezdeményezett. értekezleten vett részt. Lévén a múlt évben számára 209 benti munkanap, ezek 75 százalékát értekezletekkel töltötte el. (A pihenő- és szabadnapok, ünnepek, tanfolyamok, szolgálati utak és a szabadság Riasztó időmérleg leszámításával jutott erre az eredményre.) Munkájával kapcsolatban 28 alkalommal kellett a fővárosba utaznia, 14 napot a körzeten kívüli egyéb településeken töltött. Kérdés, hogy felelős beosztásában mennyi ideje maradt az általa irányított terület ellenőrzésére. a munka — és a munkatársak — szervezésére, egyáltalán az alkotó gondolkodásra. ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember megújuljon,.szemlélete felfrissüljön, a megszokott beidegződéseket újszerű, jelen tennivalóinkhoz jobban igazodó gondolatmenettel váltsa fel. Ez az osztályvezető úgy érzi, hogy különféle okokból — és ezek már túlmutatnak az értekezleteken — munkaideje felét olyan elfoglaltsággal kénytelen *:öl- teni. ami a beosztottak feladata lenne. így aztán nem csoda, hogy a rendelkezésére álló idő szétfor- gacsolódik, és az elmélyültebb munkához nem jut. elegendő. Vannak vezető emberek, akik fontosabb jelentéseiket, beszédeiket a munkából hazatérve, otthon állítják össze, mivel hivatalukban nincs módjuk a zavartalan alkotásra. Ezt persze nem lehet hosszú ideig büntetlenül tenni, mert megsínyli az egészség. Nyilván ez is oka a sok idegrendszeri, szív- és érrendszeri panasznak, amelyek — a rövidülő életkorral — súlyos veszélyeket. jeleznek. I^ilyen jó lenne, ha ke- vesebb értekezést iöbb hasznosan végzett munka követhetne. Nem hiszem, hogy nyaranta — ilyesféle összejövetelek híján — rosszabbul mennének a dolgok. Most, a szabadságok után kipihenten, értelmes tennivalóinkat szaporítsuk. T. T. Közeledik az alkotmány, az országalapitó István király és az új kenyér ünnepe. Ahogy az országban mindenütt, úgy Cegléden es a környező községekben is készülnek a méltó megemlékezésre. Több helyen ezt az alkalmat ragadják meg az utóbbi időben elkészült létesítmények átadására, felavatására. Az események helyét, időpontját az alábbiakban ismertetjük: Cegléden augusztus 17-én, hétfőn 14 órakor, a zeneiskolában tartják a körzeti népművelők napját, melynek keretében Illés Ferencné, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete körzeti titkára mond beszédet. 18-án, kedden fél 2-kor Bárd András, a megyei pártbizottság osztályvezetője avatja fel a ceglédi kaszinót, 14 órakor a Kossuth Művelődési Központban megyei népművelők napja lesz. A városi tanács dísztermében 19-én. szerdán 15 órakor ünnepi tanácsülésre kerül sor. amelyen Pálinkó Károly, a megyei tanács tagja szól az egybegyűltekhez. Szerdán. 19-én, több helyen lesz ünnepi gyűlés. Így Albert- irsán 17 órakor az általános iskolában. előadó Krekács László országgyűlési képviselő, a Micsurin Tsz főkertésze. Var- sányi Lászlóné. a Pest Megyei Tanács főelőadója pedig felavatja az önálló zeneiskolát. Csemőben a November 7. Tsz központjában 14 órakor kezdődik az esemény. Molnár János. a Hazafias Népfront községi elnöke, gt-vezető mond beszédet. Mikebudán az ünnepi gyűlés színhelye 14 órakor az erdészet. Rakita István. a Hazafias Népfront községi titkára, szállításvezető szól a jelenlevőkhöz. Törteién a községi tanácsházán szintén 14 óra a kezdés időpontja. Fehér István, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára lesz az előadó. Újszilváson 17 órakor munkás-paraszt találkozót szerveznek, amelynek a tápiógyörgyei faluház lesz a színhelye. Augusztus 20-a, csütörtök is bővelkedik eseményekben. Abonyban a Gyulai Gaál Miklós iskolában lü órakor ünnepi nagygyűlés lesz, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke mond beszédet, s egyben ő avatja fel a 10 tantermes iskolát. Ceglédbercelen 11 órakor a Ger.je-parti füzesben az ünnepi gyűlésen Ádori Ká- rolyné megyei tanácstagot, a tsz személyzeti vezetőjét hall. hatják az egybegyűltek. Dán- szentmiklóson 9 órakor az MHSZ-lőtér a helyszín, beszédet mond Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront községi titkára, tanár. Jászkarajenö- Köröstetétlen lakói 10 órakor a kőröstetétleni Árpád-emlékműnél ünnepi gyűlésen vesznek részt, dr. Bódi Gyula tanácselnök-helyettes, községi állatorvos mond beszédet. Tá- piószőlősőn 10 órakor kezdődik az általános iskolában az ünnepi nagygyűlés és körzeti ünnepség, dr. Lakos László országgyűlési képviselő, a jász- karajenői Árpád Tsz elnöke szól a hallgatósághoz, majd felavatja az új, 4 tantermes iskolát. Az ünnepi események Cegléden már 14-én és 17-én elkezdődnek. ugyanis ezeken a napokon munkás-paraszt-ka- tona találkozókat szerveznek. Az átadásokból pedig jut a hónap végére is. Újszilváson augusztus 29-én. szombaton 10 órakor a központi iskolában tanévnyitó ünnepség lesz, amelvnek során Bállá János, az MSZMP városi bizottságának első titkára felavatía a 6 tantermes általános isko'át f. f. Szabó veri Kovácsot Kovács egy szép lánnyá! beszélget. Erre odamegy Szabó. orrba veri Kovácsot, aki viszont hanyatt esik. Lám. rögtön másként fest az ábra mert most már Szabó áll szemközt a szép lánnyal. Kérem, ez nem egy kitalált történet Magam láttam az egészet az ablakból, s már azon voltam, hogy lerohanok orrba verni Szabót. Mindez arról jutott eszembe, hogy ez a Szabó (vagv másként hívják?) hóna alá kapta a tápióbicskei moto- crossversenyt hirdető plakátokat és teli ragasztotta velük a ceglédi játékbolt előtt álló hírszekrényt. Letakarva ezzel jó néhány folyamatban lévő eseményről szóló írott tájékoztatót. Persze korántsem azt akarom állítani, hogy ez a Szabó nagy reklámszakember, aki jól tudja, hogy csupán akkor képes eredményesen kínálni magát, ha a Kovácsot, aki persze nem tehet semmiről, félrelöki. Dehogyis, a Szabó csak egy ösztönös tehetség, meglepően fejlett valóságér- zékkel. ISSN 0133—260* (Ceglédi Hírlap) Szenezi Irén és Boros Mihályné tanárnők Kosa Jőzsefné takarítónővel a függönyt teszik fel (bal felső kép). Szűcs Ambrus ács brigádjának tagjai a táblákat igazítják a helyükre (jobbra fenn). Az ötödikes diákok termőföldet terítettek szét az udvaron (alsó képünk). (Apáti-Tóth Sándor felvételei)
