Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

Népművelők ünnepe A népművelők napja hagyo­mányos körzeti ünnepségét augusztus 19-én, szerdán 15 órai kezdettel tartják, az aszó­di Podmaniczky-kastély dísz­termében, a Petőfi Sándor G imnázium és Gépészeti Szak- ! középiskola kollégiumában. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT Örök barátunk, az erdő Valóságos kincs, amit beszívunk Oxigént hoz, szellőzteti a várost ' Megszületésünkkor levegő- környezetbe kerültünk. Élet­működésünk első megnyilvá­nulása a sírás mellett, amely- lyel boldogító életjelt adtunk édesanyánknak, légzésünk megkezdése volt. Később li­getes játszóhelyeken, mozgás­ra serkentő tiszta levegőben szereztük legszebb élményein­ket. Már érzékeltük, hogy a levegőnek is van minősége, az oxigénnel telített levegő­ben felfrissültünk, az elhasz­nált levegőben lehangolód­tunk. Élen az egészség Iskolás korunkban már meg­tanultuk. hogy a természetben zajló folyamatok és az élet­működésünk közötti szoros kapcsolat nemcsak be- és ki­légzésből áll, hanem szerveze­tünk anyagcseréjében az oxi­gén az az energiaforrás, amely táplálékaink elégeté­séhez, feldolgozásához. hőt szolgáltat. Megismerkedtünk a természet csodálatos vegy­konyhájának a működésével, amelynek keretében a kilég- zett, elhasznált levegő szén­dioxidja az ugyancsak kilég- zett vízgőzben feloldódva be­szívódik a növényzet sejtjei­be, ahol a napfény hatására létrejövő fotoszintézis oxigént dúsít fel, amit a levélzet ki­lélegez. Így vált érthetővé a szá­munkra, hogy miért egészsé­ges és kellemes az erdei le­vegő. A természet eme csodáját akkor értjük meg a maga nagyszerűségében, ha azt is tudjuk, hogy egy terebélyes lombos fa egy ember egy napi levegőszükslégletét (ez kere­ken 1 kg) termeli meg. És ak­kor egy erdő? Erre is van közelítő adat: hektáronként és évenként 17—18 tonnányit, de a szántóföldi növényzet becsült termelése is számot­tevő, 4—10 tonna. Még ennél is nagyobb arányú az óceánok oxigéntermelése. A növény­zetnek — elsősorban az erdő­nek — egészségóvó működése is jelentős, leköti a szálló port, a párolgásával pedig kedvezően befolyásolja az ég­hajlatot. Az erdő létalapja volt őseinknek, benne éltek és be­lőle éltek. Később az ember csak gazdasági tényezőnek tekintette, sokszor értelmetle­nül irtotta és irtja ma is a másutt történő pótlás helyett, nem veszi tudomásul, hogy a fakivágás és faültetés egy­mástól elválaszthatatlan, mint a szártól a gyökér. Ehhez já­rul a levegőszennyeződés fo­kozódása miatti erdőpusztu­lás. Mind több az erdősirató írás. Ugyanakkor egyre nő az erdő közjóléti jelentősége. A légszomjban szenvedő ember — hacsak teheti — erdőszé­len, erdőmélyen keres felüdü­lést, kikapcsolódást. Az erdő jóléti szerepe nem támaszt­hat értékrendi vitát a gazda­sággal, hisz az ember egész­sége mindenek előtt való. Az erdőgazdaság hasznát lehet számszerűsíteni, de nem le­het azt a testi, lelki feltöl­tődési, amit az erdő nyújt. A kikapcsolódást kereső embert nem tilalmazó táblákkal kell távol tartani — így van ez Gödöllő környékén is — az erdőtől, hanem vendégnek kell tekinteni mindaddig, amíg az önkéntelen vad­riasztáson kívül abban kárt nem tesz. Amíg árnyat ad Földközelben a gépjármű- forgalom szennyezése már- már túlhaladja az iparét és háztartásét. Az oxigénmérleg riasztóan megbillenőben van: egy liter benzin elégetése egy ember egynapi szükségletét emészti fel, egyévi oxigén­szükségletünket egy gépkocsi 1000 km-es útja során fo­gyasztja el. A Los Angeles-i és londoni füstködkatasztró- fa, a savas eső pusztítása olyan veszélyre figyelmeztet, amely nem ismer határokat. Értékes tölgyerdeink közel 30 százalékában, fenyveseink 8 százalékánál már jelentkez­nek a pusztulás első jelei. Ha újra ültetik is az elpusztult erdőt, az még déduno­káinknak is alig ad árnyékot. Kérdés, hogy katalizátorok­kal, ólommentes benzinnel, kisíogyasztású autókkal és út­burkolással meg lehet-e állí­tani a pusztulást? Az egyén Füíöp ifjúsági bajnoksága Nagyszerű gödöllői siker született az MHSZ nyári országos bajnokságának budaörsi koronglövő-versenyén. Az Erdész lö­vészklub színeiben versenyző, egyébként herédi illetőségű ifjabb Fülöp László korcsoportjában ifjúsági pályacsúcsot lőtt! Nagy Péter edző tanítványa *5 lövésből 66-szor találta el a korongot. Jó formája a budaörsi lőtéren tetőzött, idei hét versenyéből hat első és egy második hely a mérlege. (Balázs Gusztáv felvétele) számára a fás környezet, a porfogó és gázlekötő fasorok és sövények utcai telepítése jelenthet némi védelmet. Hazánk erdősültsége vi­szonylag alacsony, mindössze 1G százalékos. Mégis Gödöllő körzetének oxigénmérlege ki­emelkedően kedvező, 8000 hektárnyi, többé-kevésbé ösz- szefüggő erdőterület öleli kö­rül. Kedvező az északnyugati, délkeleti légáramlat, amely oxigénnel telített levegőt hoz felénk és átszellőzteti a várost az átmenő gépjárműforgalom szennyeződésétől is. Tervszerűen Valóságos kincs az, amit naponta belélegzünk az erdő­ség és helyi parkok mikroklí­mája révén. Szinte felfrissü­lünk, amikor a főváros ne­héz levegője után Kerepes­től kezdve 100 m-nél is maga­sabbra emelkedik a vonat és ablakán beárad az erdei le­vegő. Nem Ilyen kedvező azon­ban a helyzet hazánk több területén. A gépjárműforga­lom és vele a levegőszennye­zés egyre nő, intézményes rendszabályokkal az oxigén­mérleg alig lesz egyensúlyba hozható, mivel a forgalom le­állítása és korlátozása sem képzelhető el. Több oxigént csak a természet megóvásától, tervszerű gondozásától várhat az emberiség. Szakonyi Dezső Verseny az idővel A konzervipar nem bírta a versenyt a júliusi kánikulá­val, a gazdaságokra rávénült a borsó tekintélyes hányada. A Nagykőrösi Konzervgyár eredetileg 27 ezer 600 tonnát szándékozott üvegbe, dobozba tölteni a zöld gömböcskékből, ehelyett alig több mint 22 ezer tonnát tudott tartósítani, mert az alapos felkészülés, a kapa­citások bővítése ellenére sem győzte befogadni a hőségben szinte egyszerre beérő tömén­telen nyersanyagot. Volt olyan termelőszövetkezet, amely 100 —130 tonnát is betakarított napjában, de ennek csak harmadrészét tudta leadni, a többivel kénytelen volt állat- állománya étlapját gazdagíta­ni. A paradicsommal termé­szetesen nem lesz ilyen gond, sőt a mostani hűvös éj­szakák, esőfelhőkkel tarkított nappalok a bogyók érését visszafogják. A hét elején még napi 120—150 tonnát hoztak belőle. Jobb esztendőkben ilyentájt már paradicsommal rakott láda- és konténer­hegyek sorakoztak a lényerő vonalon, a savanyítóüzem kör­nyékén. A jelenlegi tételek több mint fele válogatott sa­látaparadicsom. Savanyúság készül belőle, a pürének való­ból csupán egy sűrítő ét­vágyát kielégíteni futotta még. A gyár lényerő vonalára megérkezett az alma is, eb­ből jelenleg 140—160 tonnára rúg a napi szállítmányok össz­súlya. Mozi Augusztus 15-én és 16-án: Az idő urai. Színes magyar sci-fi. 4 órakor. A betörés nagymestere. Szí­nes, magyarul beszélő fran­cia bűnügyi film. 6 és 8 óra­kor. ★ Augusztusban Gerard Phi- lipe-sorozattal folytatódik a gödöllői művelődési központ­ban a mozi. Ma 18 órakor az 1952-ben forgatott Az éjsza­ka szépei olasz—francia film kerül a vászonra. Heti kérdésünk Vannak még ma érzelmek? — Szerintem igen — vála­szol azonnal Jankóczy József - né mogyoródi lakos, a kere- pestarcsai Flór Ferenc kórház ápolónője. — Elég kevés em­ber között, de még nő és fér­fi között is megtalálható. Az pedig természetes, hogy az ember a munkáját szereti, a gyerekeit imádja. Igaz, vissza is adják. Szerintem, ha valaki szeret valakit, azt viszont kell — kellene —, hogy szeressék. Tulajdonképpen mindent sze­retek, ami szép. Lehet az ál­lat, növény, vagy egy virág, ami a kertemben nőtt. — Érzelem? Nem tudom, milyen részekre akarja bonta­ni. — Hartmann László, a Vo­lánbusz gödöllői üzemigazga­tósága aszódi kirendeltségének forgalmi szolgálattevője kissé nevetségesnek tartja a kér­dést. — Szerintem vannak. Enélkül nem lehet elképzelni az életet. Van külön családi és munkahelyi érzelmi kap­csolat. A munkahelyihez tar­tozik, hogyan bánunk a ke­zünk alatt dolgozókkal, a gépkocsivezetőkkel. És az is, hogy ha esetleg késik a vonat, megvárjuk az utasokat. — Haha! No most milyenre gondol? — kérdez vissza Pál László, az aszódi vasútállomás főnöke. — Nem tudom, jófelé megyek-e? Az emberekkel va­ló kapcsolatra is gondol? Az életkörülményeink változásá­val pontosan ezek a kapcsola­tok gyengültek. Emlékszem, gyermekkoromban sokan vol­tunk testvérek, sok volt a sze­gény ember. De ha valaki ka­lácsot sütött. megkínálta a másik gyerekét is. Ma pedig begubózunk, elmegyünk egy­más mellett. Legfeljebb meg­hallgatjuk a problémáját, de a segítség a legkevesebb. — Mi az, hogy érzelem? Semmi. — Duhonyi Jánosné, a Sugár üzletközpont raktáro­sa mindenből kiábrándult. — Van érzelem? Nincs itt sehol sem. A munkahelyemen sem, ott is mindenki csak magával törődik. Otthon ugyanez a helyzet, nem érünk rá egy­mással foglalkozni, érzelgősdit játszani. B. E. Üdülőtelepi viüanytársulás Földkábelben, levegőben Az elmúlt év júliusában dr. Mélykúti Csaba, a Hazafias Népfront Városi Bizottságá­nak elnöke szervező munkája eredményeképp üdülőtelepi villanytársulást hívtak létre Gödöllőn a Perczel Mór utcá­ban. A megalakult társulás elnökének Jáky Kálmán vil­lamosmérnököt választották. Az érdeklődés nagy volt és már az első időben negyven­kilencen léptek a tagok sorá­ba. majd időközben újabb hu­szonegyen. így összesen 70 telektulajdonos érdekelt. Be­indult a munka, először ki­jelölték a leendő hálózat nyomvonalát. Így a lakosság társadalmi munkával tudott segíteni. Tisztították a tere­pet. A szorgos társadalmi mun­kások között külön említést érdemel Ormos Lászlóné és dr. Valkó Gáborné, a két fá­radhatatlan asszony. A két kilométeren húzódó hálózat Száz forintnak a fele Nóta a medence szélén EGYRE TÖBB alkalommal szólunk, írunk a túlzott alko­holfogyasztásról, különösen most, amikor állami es társa­dalmi összefogással meghir­dették az egészségnevelés or­szágos programját. Statiszti­kai kimutatásban olvastam, hogy hazunkban jelenleg 420 ezer alkoholistát tartanak nyilván, olyanokat, akik nem urai tetteiknek, akik szenve­délyük rabjai és egyben be­tegei is. Menthetetlenek, mondják sokan rájuk, de én azt hiszem, hogy ebben az eset­ben ezt a szót nem ismerhet­jük, mert minden emberért felelősséget kell éreznie és vállalnia családjának, rokonsá­gának, baráti körének, mun­kahelyének. Azt írtam, hogy 420 ezer alkoholistát tartanak nyilván, azonban nem hiszem, hogy tévedek, ha ezt a sza­mot megkettőzöm, s azt mon­dom, hogy az alkoholisták száma minden bizonnyal meg­közelíti, talán valamivel meg is haladja a 800 ezret. Mindjárt meg is indokolom, miért vagyok ilyen bátor a hivatalos statisztika számának megkettőzésében. Jászszent- andráson töltöm a szabadsá­gom. ebben a kis faluban, amelynek egyetlen vonzereje a szép természeti környezet­ben megépült termálvizű strandja, és az ezt körülölelő kemping ezerszínű sátortábo­ra. Évről évre tapasztalom, hogy mindig több és több vendég érkezik a faluba. Kü­lönösen sokan jönnek a hét­végeken. Legutóbb megszá­moltam, hogy tizenegy autó­busz parkolt a strand környé­kén. A fürdőzők Salgótarján. Gyöngyös környékéről érkez­tek. de volt autóbusz Vácról. Budapestről és Makádról is. Alkalmi ez a felsorolás de amit tapasztaltam, az sajnos rendszeres és szinte naponta látható jelenség. Az autóbusz­ról leszállók útipoggyászához tartoznak a sörös ládák, a de- mizsonok, s aztán amint a strand gyepén elterítik a plé­det, elkezdődik a mértéktelen italozás. Amikor a falu ha­rangja a deiet jelzi, a gyógy­fürdő hangosbeszélőjéböl is egyre gyakrabban hangzik a figyelmeztetés és felszólítás: Kérjük kedves vendégeinket, hogy tartózkodjanak a mér­téktelen alkoholfogyasztástól, s egyben figyelmeztetünk mindenkit, hogy a medencék­ben vagy a medencék szélén mindenféle szeszfogyasztás ti­los. Válaszként hallatszik a nóta: Részegesnek, csavargó­nak tart engem az egész vi­lág ... A másik csoport is fúj­ja a magáét: — Száz forint­nak ötven a fele..'. Nem az a baj, hogy a nagy hőségben valaki megiszik egy korsó hideg sört, sem az. hogy a zsírosabb ebédre megkíván­ja az emésztést segítő két de­ci egri bikavért, vagy mivel szabadságon van. hat reggel megenged maganak egy stam­pedli Unicumot. Lehet, hogy ez még az egészséget is szol­gálja. az egész nap hangula­tát meghatározza. Erre mond­ják, hogy: egészségére! A bajt az jelenti, amit szintén a napokban olvastam. hogy százszázalékos szeszben átla­gosan évi 10—11 litert fogyaszt el minden magyar állampol­gár. | Nem tudom, hogyan és mi­ként számolják ki ezt a meny- nyiséget. mert attól félek, még magasabb a szám. amit elérünk, hiszen az otthoni zugfőzdékben előállított pá­linka egyetlen hivatalos nyil­vántartásban sem szerepel. A sör fogyasztásának adatai ta­lán hitelesen követhetők, s ez az emelkedési grafikon meg­döbbentő: 1934-ben 3 liter ju­tott egy főre, 1960-ban 37 li­ter, tavaly már 87 liter. Hát ennyire komolyan vettük a reklám szövegét, amely sze­rint a sör folyékony kenyér. s egyeseknek valóban ez a fő étkezése. Gondolkodtatni szeretnék ezzel az írással, ezért írok le még egy számot: minden ma­gyar állampolgár évi 5100 fo­rintot költött a múlt évben italra. Az egyhavi átlagbért megközelítő összeg! Polónyi Péterrel vizsgálgat- tuk — talán kilenc, tíz évvel ezelőtt —, mennyi pénzért vá­sárolnak körzetünk lakói évenként könyvet. A legma­gasabb összeg Veresegyházon volt. itt elérte a 30, de Hévíz- györkön csak a 8 forintot. Ba­gón 6 forint jutott könyvre. Ennyit mutatott a helyben forgalmazott könyvek ér­téke. Védekezhetünk, hogy máshol is lehet vásárolni. Ez igaz, de hát. inni még több helyen lehet, még több a kí­sértés. az alkalom, márpedig közismert, hogy az alkalom szüli a tolvajt. NEM TUDOM, mit kellene csinálni, hogy megakadályoz­zuk az alkoholfogyasztás nö­vekedését. Központi intézke­dések születtek, de az igazi gondot ezek sem oldották meg. pedig tenni kellene va­lamit. mert a halálozási sta­tisztika növekvő számai ös­szefüggnek az e'fogyasztott a'kohol mennyiségének emel­kedésével Lehet, hogy a pél­damutatás segítene1 Talán a vezetőknek kellene először le­tenni a noharat meg a szü­lőknek. Nemcsak a munkahe­lyen. a családi asztaloknál hanem a presszókban a bá­rokban. a falusi kocsmákban eevaránt Ha komolvar vesz­szük az egészsége evet éci programot akkor nem sza­bad tovább várni. Fcrcsik Mihály egy része műszaki okokból földkábelben készült. A kitű­zött határidőnél egy hónappal előbb épült meg a Perczel Mór utcai villamos vezeték. A munkát nagyban segítette az Elektromos Művek vezérigaz­gatósága, továbbá az észak­pesti üzemigazgatóság, és ma­ximálisan vett részt benne az Elmü gödöllői kirendeltsé­gének dolgozókollektívája. Telkenként a tulajdonosok 16 000 forinttal járultak a há­lózat építéséhez, akik ha a belső szereléssel készen van­nak és befizetik a bekötési díjat, máris feszültség alá he­lyezhetik berendezéseiket, mondotta Jáky Kálmán tár­sulási elnök. Cs. J. A nap programja Augusztus I5-én és 16-án: Gödöllő, művelődési ház: Hungarocon VII—Vili. A Magyar Sci-Fi Egyesület ren­dezésében. Tornay Endre András szob­rász kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, a kiállí­tások megtekinthetők 10—18 óráig. Aszód, míjzeum: A Gaiga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kercpestarcsa, kiállítúte- reni: Televíziósbáb-kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemi Tangazdaság pályázatot hirdet a kartali kerületében levő vetömagüzem üzemvezetői munkakörének betöltésére. A pályázat elnyerésének feltétele: szakirányú egyetemi végzettség, legalább 3 évi nagyüzemi gyakorlat. Fizetés: a vonatkozó MÉM rendelet szerint. Szükség esetén szolgálati lakás van. Jelentkezni lehet személyesen vagy Írásban, o tangazdaság igazgatójánál, cim: Gödöllő, fessedik Sámuel u. 2. Pf.: 40. 2100. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom