Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
MAGAZI\ 2 ^£í ii a M 1987. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT ■'* - . -V,* »• ' * í----------------------------------__________________________________________________________________________________________________________________ Papírkígyó F orgatom a vaskos papírcsomagot. Három külön témát tartalmaz, annak a három napirendnek az anyagát, amit ezen a fórumon tárgyalnak. Ám most is, mint már annyiszor, kénytelen vagyok újra meg újra végiglapozni, de akárhogy vizsgálódom a sorok között, ugyanazokat az információkat találom bennük, mint amiről az előadó beszél. Alapjában véve jó módszernek tartom az előzetesen postázott jelentések készítését, amelyek annyiban eszközei a demokrácia fejlesztésének, hogy az értekezlet előtt az ember tüzetesen áttanulmányozhatja a témákat. Hozzáfűzheti a gondolatait, feljegyezheti a kérdéseit. Az értekezletet rövidebbre lehet fogni azáltal, hogy ott már csak a kérdésekre kell válaszolni, vitázni, ha érdemes, aztán dönteni. így is gondolták ezt valaha azok, akik a döntéselőkészítés e megoldását bevezetve, példájukkal meglehetősen általánossá tették a módszert. Ám nincs az a jó, amit el ne tudnának rontani — gondolom a terjengős előadást hallgatva, amit szóbeli kiegészítésnek neveztek el. Mivel mór mindenki tudja, hogy e formálisan elhangzó szóáradat ,mit tartalmaz, az emberek csendesen beszélgetnek, s egy kicsit bosszúsak is, mert amit másfél óra alatt elintézhettek volna, most a szünetek közbeiktatásával három órájukba kerül. De hát akkor minek készült az írásos jelentés, amelyen többen is dolgoztak, vitatkoztak, amiért tetemes postaköltséget fizettek? Szélsőséges példák sorával találkozom, s ha ezek nem velem történnének meg, el sem hinném azokat. Kezembe nyomják a meghívót, örülve annak, hogy itt járok, mert így nem kell postázni. Ám —mondják teljes komolysággal — ha kívánom, postázzák nekem, vagy legalábbis megcímeznek a nevemre egy borítékot. Köszönöm a szívességüket, süllyesztem a táskámba a szépen nyomtatott értesítést, megyek, az utamra. A szabad levegőn azonban rám törnek a közelmúlt más emlékei is. Legalább hárman böködték az oldalamat nemrég, hogy ugyan írjam már meg, mennyit vesz el a megszavazott területfejlesztési hozzájárulás, vagyis a teho bevételeiből az, hogy csak az egyszeri felszólítás ajánlva kiküldése ötvenezer forintjába kerül a tanácsnak. A teho most időszerű fizetése kapcsán a másik városban is elfog az indulat, s keresném a receptet olcsóbb és jobb megoldásra, ha találnám, de hát nem találom. Nem is az én dolgom, ám nem vagyok meggyőződve arról, hogy akinek kellene, az gondolkodott-e már valamilyen jobb módszer bevezetésén. Mert az anyagi káron túl az erkölcsi sem kevés. Hiszen jómagam sem tudtam, miért kell szabad szombaton ajánlott küldeményért gyalogolnom a postára, ahol már jő néhány dühös ember állt a kisatotak előtt, hozzám hasonló kíváncsisággal. Ajánlott levélről volt szó, s benne a teho-felszólítás, amit az átvételkor alá kell írni. Mivel hét közben tíem talált bennünket otthon á postás, így fél városnyi embert citáltak a főhivatalba, hogy vegye át, írja alá a küldeményét. Ez a sok ember aztán, mérgében okkal vagy ok nélkül, nagy együttérzéssel ' szapulta a tanácsot,,J rhlhősítve át ötletét. Ebben a dologban most együtt érzett velük a postáskisasszony is, aki a nyugodt hét végi ügyelet helyett szalmakazal nyi borítékból keresgélte a türelmetlen páciensek küldeményeit Visszatérje az értekezlethez: az írásos előterjesztés és, a szóbeii kiegészítés persze gyakran indokolt egyszerre. Ám legfőképpen akkor, amikor a testületek tagjai olyan anyagot kapnak a kezűkbe, amelyik oldalakon át ismétli az országos elveket, az általánosságokat, míg végül a lehető legrövidebben summázza, hogy azon a konkrét területen, amiről. most tárgyalnak, mi a helyzet és a tennivaló. A hivatal nyelve különben, is olyan, hogy néha tolmács kell hozzá. Tanúja voltam egyszer, amikor valaki szóvá tette, hogy jó lenne tán az érdemi kérdésekről röviden, velősen. magyarul írni és beszélni. Mire a központ képviselője szót kért, s terjedelmes előadásban ecsetelte, hogy van hivatali nyelv a világon. Annak olyannak kell lennie, amilyen stílusban a szakelőadók megírják ezeket a jelentéseket. A ma egyik nagy feladata, hogy ezt az időt és erőt fogyasztó formalizmust száműzzük, amely úgy körülfon bennünket, mint a kígyó. A papírkígyó. Kovács T. István 0 ES MODERN AGRARTECHNIKA Kanadában van egy hozzá fogható, s Európában a franciák hoztak létre hasonlót, de mindegyik a műszaki kutatáshoz kapcsolódik, s nem az oktatáshoz, mint ahogyan ezt itt Gödöllőn létrehoztuk — szögezi le beszélgetésünk elején dr. Pálfi György, a Mezőgazdasági Múzeum vezető munkatársa, a gödöllői gépfejlődéstörténeti gyűjtemény igazgatója. Egy gyönyörűen kimunkált gőzszeiep gyűjtés, a még fellelhető értékek felkutatása. A huszonnegyedik órában, mert bizony sok gép lett szorgalmas vasgyűjtő úttörők nyaralásának ellenértékéként a MÉH-telepe- ken rozsdakupac. Kár volna elfeledni azt is, hogy ezek közül a hajdani — Ganz és Hart Parr, Hoíherr — mezőgazdasági gépek közül az iparosítási politika következetességeként a martinkemencékben újraolvasztották őket. Azért Szeged és az ország délvidéke vagy a szabolcs- szatmári térség ,sok kincset rejtegetett, s több mint 2600 gép, eszköz került a kutatók munkája nyomán a Mezőgaz. dasági Múzeum birtokába, amelyek közül több helyen sok-sok masina régi pompájában ragyog. Keszthely, Zirc, Kétegyhá- za. Mezőkövesd, Kiskunhalas és- a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát őriz 50—200 darabot is ezekből a gépcsodákból. A teljes, hazai es nemzetközi arzenál Gödöllőn mutatható be, ahol erre megfelelő terület — 4600 négyzetméteres épület és egy 2000 négyzetméteres udvar — áll rendelkezésre. Hosszú távú elképzelés fogalmazódik Gödöllőin: nem csupán bemutatni szeretnék a nagy nyilvánosságnak, az ott tanulóknak és az odalátogatóknak a gépeket, hanem oktatási bázis is lesz a gyűjtemény, ahol az ökörvonta faekétől a legmodernebb mezőgazdasági gépek, eszközök megismerhetők, kipróbálhatók az oktatási órákon. S a szándék ennél is több: javaslat hangzott el arra, hogy váljon ez a gyönyörű épület- együttesben található felbecsülhetetlen érték nemzetközi centrummá, amely Európának bemutatná, hogyan lehet a jövő szakembereinek oktatásában ezt a fejlődéstörténeti gyűjteményt alkalmazni. S amellett idegenforgalmi jelentősége sem lebecsülhető, iözel a Hungaroringhez, a lemzetközi — hamarosan épü- ő — Biotechnológiai Kutató- ntézet mellett áll a Halmos Jyörgy, Tihanyi Judit és Márk Miklós által tervezett épület, ímeiy mezőgazdasági célra ké_ ;zült vasbeton szerkezetből és iából. A kivitelező a Török- >álinti Építő és Szolgáltató Régi álom megvalósulásának utolsó pillanatai ezek, hiszen már 1969-ban elhatározta a mezőgazdasági minisztérium vezetése, hogy az agrártörténet emlékeit csokorba kellene gyűjteni, s az utókornak felmutatni nem csupán a hajdanvolt híres magyar mezőgép- gyártást, hanem az agrárkultúra teljes fejlődéstörténetét. Az már 1977-ben történt, hogy erről állásfoglalás született a MÉM-ben, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban és a kulturális vezetés részéről. Ebben az eszten- tendőben, valójában az utolsó percben megkezdődhetett a Halmos György, az épület főtervezője Szovjet áruk az őszi BNV-n Idén bemutatkozik Üzbegisztán Az őszi Budapest! NemzetkSzi Vásáron » Szovjetunió hagyományosan most is az „A” pavilonban állítja ki termékeit. A kiállítás rendezői több mint négyezer terméket mutatnak be, kezdve a népművészeti tárgyaktól és könnyűipari termékektől a gépkocsikig. A Szovjetuniónak az őszi BNV-n az a célja, hogy elősegítse a süovjet—magyar kapcsolatok fejlődését és közvetlen termelési kapcsolatokat alakítson ki szovjet és magyar vállalatok között. A szovjet kiállításon sok érdekes újdonságot kínál az elektrotechnikai részleg. A látogatók figyelmébe ajánlják az új szovjet tévécsaládot, az Elektront, a Rubint, a Tempót a különféle típusú rádiókészülékeket, Hi-Fi-tornyokat, magnósrádiókat. erősítőket, magnetofonokat. lemezjátszókat, hangfalakat stb, valamint elektromos háztartási készülékeket, fűrészeket, hűtőgépeket, mosógépeket, kávédarálókat, vasalókat, szamovárokat, borotvákat, hajszárítókat stb. A Rubin C—290, a Rubin— 381D és az Elektron C—288D típusú színes televíziók előnyös tulajdonsága, hogy kevés áramot fogyasztanak, a kép és a hang tiszta. Érdekes a Ve- ga—335 sztereo típusú magnósrádió, amelyet szovjet és magyar szakemberek kooperációban állítottak elő. Az Exportlen és a Razno- export gyapotból, lenből és gyapjúból szőtt ( textíliákat mutat be. Egy vitrinben világhírű orosz csipkéket és orenburgi kendőket csodálhatnak meg a látogatók. Nagy érdeklődésre tarthat számot az Észt 'SZSZK Helyiipari Minisztériumához tartozó vállalatok kollekciója, a műanyagból, gumiból, habszivacsból készült több mint 500 játék. Az őszi BNV-n hagyományosan részt vesz a Mebelintorg: különféle garnitúrákat, hálószobákat, ebédlőt, könyvespolcokat mutat be. A Novoexport és a Razno- export a sportkedvelő vásárlóknak állította össze kollekcióját. A könnyűatlétikához, sportgimnasztikához, teniszhez, téli sportágakhoz használatos sportszereket mutat be, s ezenkívül Szaljut, Vihr, Elektron csónakmotorokat, Kazanka motorcsónakot, Optimoszt jóllét, s Amur motoroshajót is hoz a kiállításra. Hagyomány, hogy a Szovjetuniót reprezentáló kiállításon minden évben bemutatkozik egy-egy szovjet köztársaság. Az idén az Üzbég SZSZK-val ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás anyagát hosz- szú lenne felsorolni, ezért csak néhányat említünk. Férfi-, női és gyermek-népviseleti ruhák, szőnyegek, szőrmék, hagyományos lábbelik, porcelán, az aranyhímző gyárak termékei, üzbég népművészeti tárgyak, valamint gyümölcslevek, szárított gyümöl- j csők és édesipari termékek j sorakoznak majd a bemuta- j tón. A szabadtéren az Avtoex- port állít ki két személygépkocsit, a VÁZ—2121 és a VÁZ—2108 típust, amelyek már szerepeltek a tavaszi BNV-n és nagy érdeklődést keltettek, továbbá kamaszkerékpárt mutat be a Vairas motorkerékpárgyár (Litván SZSZK) termékeiből. Kisszövetkezet, míg a famunkát három kétegyházi alkotó: Tóth István, Zolván Mihály szakoktató és Witman György asztalos készítette. A múzeum és oktatási központ fenntartója a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, míg a szakmai irányító a Mezőgazdasági Múzeum. Már csupán néhány hét az ———————— egyetemi tanévnyitóig, szép- A cím felett: már a bejárat is tember 7-ig, amikor birtokba impozáns, mesteri a famunka. vehetik a hallgatók, az oktatók és a látogatók a gyűjteményt. Számadó Julianna Ma is használják a lóvontatású vetőgépeket Nagy Lajos kiváló értője a lokomobiloknak Berlinben készült az önjáró eke. Egymás mellett a cséplő- és a tüzesgép. (Hancsovszki János felvételei)
