Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

MA: MŰfyÚS itBBfŰiy • • • es*e kétségbeesetten futnak , , mg __ w hozzám a fiúk: tanár úr, egy BW&BkGXGww betörő akar bemászni a tá­borba. Felfegyverkeztem: zseblámpa, kiskés, nagykés és laposkúszásban elindultam a kerítés felé. Valami mo­corgóit. Közelebb osontam, aztán ahogyan azt az ame­rikai zsoldoskiképzőben tanítják, a hátamat egy fának vetve leguggoltam és vártam. (2. OLDAL) Rókus: még mindig A mostani késedelem ,m k szerintem sem be­Cff CQI&g^Cn®SiSOn hozhatatlan, de a ki­vitelezőknek az eddigieknél hatékonyabban kell szer­vezniük a munkát. Hiszen ahol száll a kőpor, ott nem lehet inkubátort szerelni. És amíg nincs végleges áram­ellátás, addig nem lehet biztonságosan „beüzmelni” az elektromos gépeket sem..,. (3. OLDAL) A mtttBŰikodŰS - ■' elindult a decentralizálódá- » " si folyamat. Cegléden például remenye egyetlen középiskolai tanáro­kat tömörítő pártszervezet volt, most pedig három van. Együtt — a városi pedagógus-pártvezetőség összefogá­sával — többre képesek, emellett az intézmények közti információáramlást is sikeresebben tudják hasznosítani. Ugyanígy a Vácott életrehívott művelődési pártbizott­ság is növelte a vonzáskörzet pedagógusainak közéleti aktivitását. (4. OLDAL) BÚffOi'f hufároioft .-.ellentmond ennek a VGXGfás kteil bérszabályozás jelenlegi IrSíJe* b^cbbi rendszere: túlságosán sok adót kell fizetni a bérek után. Pedig megeshet, hogy mondjuk felveszek egy serdülő korú szakmunkást 4 ezerért, a diplomást meg 3500-ért. Akkor miért tanult? (7. OLDAL) mr MEGYEI VilftG FRÜUiAiUiU EGYESÜLJETEK1 XXXI. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM í\ra: 2.20 forint 1987. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT A katonai akadémia'n Diplomaátadás A Vörös Zászló Érdemrend­del kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tanulmá­nyaikat sikeresen befejező magyar és külföldi tisztek pénteken ünnepélyes keretek között vették át diplomáikat. A diplomaátadó ünnepséget követően a Magyár Néphad­sereg művelődési házában Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár köszöntötte azokat a tiszteket, akik kiemelkedő tanulmányi eredménnyel fe­jezték be az akadémiát. Töb­beket kitüntetésben, előlépte­tésben részesítettek. s Az iparban az elkövetkezf S években a legfontosabb a sta S bilizálás, s csak 1990—95, közöt !> lehet számítani a szerkezet ^átalakítás számottevő eredmé- § uyeire. Arra például, hogy a termelésben a feldolgozó al- 8 igazatok részesedése elérje a s kívánatos hetven százalékot — ^jelentette ki tegnapi sajtótájé- ^koztatóján Kapolyi László ipar] ^miniszter, aki a tárca kibonta- ^ Hozását elősegítő elképzelések- S ről adott részletes informáciő- 8 Hat, hozzátéve, hogy ezek a X kormányprogram végleges ösz- S szeállításáig még változhatnak. A jövőben az ágazat rend­szerszemléletű irányítása kerül előtérbe, ami egyebek között azt jelenti, hogy egyes dönté­sek előtt alaposan megvizs­gálják azok várható társada­lompolitikai hatásait és min­den esetben alkalmazkodnak a reform újabban bevezetett elemeihez is. Minden terüle­ten a minőségi teljesítmény- rendszernek kell érvényesül­nie. ehhez azohban már a stabilizáció időszakában — te­hát napjainkban — nélkülöz­hetetlen a hatékonyság és a termelékenység jelentős javí­tása. Nincs ésszerű alterna­tívája a költségérzékenység és a vállalati vállalkozókészség növelésének sem. Mindezek­hez — ha el akarjuk érni cél­jainkat — homogén és stabil közgazdasági rendet kell ki­alakítani. A miniszter szólt a stabili­zálást nehezítő gondokról is. Véleménye szerint szükséges az importpolitika felülvizsgá­lata és a behozatalban na­gyobb szabadságot kell adni a vállalatoknak. Emellett meg­oldást jelenthet, ha a drágán exportáló alágazatok kiszállí­tásait egy-egy importigénve- sebb terület vásárlásaival kapcsoljuk össze, s ezeket nem önmagukban, hanem a rendszerbe illesztve, együtte­sen értékeljük. Kapolyi László fontosnak nevezte az eddigi- nél hatékonyabb belföldi piac­építést is. Ennek elemei a minőség szerinti differenciá­lás. valamint , a kínálati oldal erősítése, amely együtt kell hogy járjon a lakossági tech­nikai alapok megújításával. A munkanélküliséggel kap­csolatos vitákra utalva a mi­niszter kijelentette: korai még erről beszélni, hiszen a ma­gyar iparban most is nagy a kereslet képzett szakemberek iránt, sőt, több helyen külföl­di munkásokat is kénytelenek vagyunk alkalmazni. A kor­szerű. versenyképes terméke­ket előállító húzóágazatokban például a műszakszám nem éri el a kettőt sem. s ha a gyenge vagy közepes ered­ményeket produkáló terüle­tekről sikerülne legalább ~ázezer embert átirányítani a sikeresen termelő vállala­tokhoz, akkor mintegy 40 milliárd forinttal' több értéket lehetne előállítani. Szóba került a hazai sze­mélygépkocsi-gyártás is, amelynek kapcsán Kapolyi Lászió elmondta, hogy előre­haladott tárgyalások folynak a Suzukival, a Skoda és a lengyel Fiat, valamint a szov­jet Zaz gyárral arról, hogy magyar részegységekért cseré­be kész járműveket hoznánk be. A miniszter hibásnak mi­nősítette azt az évekkel ez­előtti döntést, amellyel eluta­sítottuk a Toyota jelentkezé­sét, mert általános tapaszta­lat, hogy minél később vállal­ja fel egy ország egy iparág fejlesztését, annál rosszabb lesz a starthelyzete, s annál többe kerül mindez. F. Z. Korszerűsít a MÁV A jövő a konténereké lesz Az . elkövetkező években a Magyar Államvasutak jelen­tős műszaki és technológiai fejlesztéssel tovább növeli a konténeres áruszállítás ará­nyát. A legfontosabb vasúti csomópontokat különleges da­rukkal, illetve nagy teherbí­rású rakodógépekkel szerelik fel. . A MÁV két évtizedes mun­kával építette ki a konténeres áruszállítás országos vasúti hálózatát. Hazánkban már 33 körzeti állomáson teremtették meg a konténerek fogadásá­nak, illetve továbbításának feltételeit, s ennek eredmé­nyeként az ország minden te­lepülésére el. lehet juttatni az árut konténerekben. A Magyar Államvasutak eb­ben a tervidőszakban 560 mil­lió forintot költ a konténer­állomások műszaki színvona­lának javítására. Bővítik töb­bek között a közúti jármű­parkot, mert az elkövetkező időszakban a MÁV növeli részvételét a közúti fuvaro­zásban is. Alapkőben a dokumentumok Cegléden Két év múlva kész a kenyérgyár Jeles napként vonul be a tegnapi a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat életébe, hiszen hosszú évek várakozása után most rakhat­ták le végre az új ceglédi kenyérgyár alapkövét. Ezzel kezdetét vet­te az a beruházás, amelynek eredményeként, várhatóan két év múlva — 1989. augusztus 20-án — már az új üzem kenyerét eheti Cegléd, Nagykőrös, Nagykáta, valamint Monor vonzáskörzetének 200 ezer ál­lampolgára. Az ünnepélyes aktusig azon­ban hosszú és viszontagságos út vezetett, mivel az új, kor­szerű kenyérgyár építésére már az V. ötéves tervidőszak idején megérett a helyzet. Csakhogy akkoriban s az el­következő évek során ugyan­úgy, mint ma, a vállalat nem rendelkezett elegendő pénzzel ahhoz, hogy ezt a beruházást megvalósíthassa. Minden perc számít tehát, s így érthető, hogy az ünne­pélyes alapkőletétel előtt már hozzáfogtak a leendő kenyér­gyár területén a mélyépítési munkákhoz és a közlekedési utak építéséhez. Az elkövet­kező hetekben pedig megkez­dődhet az igazi építőmunka, amelynek eredményeként 1989-től napi 27 ezer tonna pékáru kerülhet ki az új ceglédi kenyérgyárból, bizto­sítva a környék alapellátásá­nak e nélkülözhetetlen részét. — Gyakran beszélünk az alapellátásról, annak gondjai­ról, Most a legalapvetőbbről, az emberek ellátásában nél­külözhetetlen kenyérről esik itt szó. Reméljük, hogy a jö­vőben az új kenyérgyár a ko­rábbinál még jobb termékek­kel elégíti rpajd ki az igénye­ket — mondta Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi, mi­niszter, Cegléd városának or­szággyűlési képviselője, aki Gazdaságosan termelni az élelmiszert Minőséget tükröző árak A mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és a fagazdaság 1988— 1990-es munkaprogramjának előkészítéséről adott tájékoz­tatást tegnap a MÉM-ben Vil­lányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi-államtitkár. El­mondta, hogy az MSZMP KB novemberi határozata nyomón fölgyorsult a következő évek munkaprogramjának előkészí­tése. Ennek során hangsúlyt kapott: az agrártermelés vár­hatóan továbbra is stabilizá­ló szerepet tölt be a gazda­ságban. A jövőben az elkép­zelések megvalósításához job­ban kell bánni a meglevő erő­forrásokkal. Meg akarják te­remteni a korszerű, gazdasá­gos és jó minőségű élelmiszer­termelés előállításának felté­teleit az élelmiszeriparban is. A nyersanyagtermelésben fo­kozottabban figyelnek majd a feldolgozói igények alakulásá­ra; ennek érdekében a nyers­anyagok objektív minőségének és a minőséget tükröző árak alkalmazásának széles körű elterjesztésére lesz szükség. Bállá Jánosnak, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jának, a városi pártbizottság első titkárának, Évin Sándor vezérőrnagynak, a megyei pártbizottság tagjának, dr. Polgár Mihálynak, a Pest Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének, valamint Cegléd állami és társadalmi szervezeteinek s a meghívott vendégeknek a jelenlétében helyezte el az új kenyérgyár alapkövében azt a tartályt, amelybe a jövő nemzedéké­nek szóló üzenet gyanánt, egyebek között beletették a kenyérgyár beruházási prog­ramját és alapokmányát, a vállalat szervezetére és mű­ködésére vonatkozó iratokat és néhány, a beruházásról tu­dósító újság, így a Pest Me­gyei Hírlap hétfői példányát, amelyben részletesen beszá­Idén is lesz Forma-1 Start a Hungaroringen A jövő hét végén megrendezendő magyarországi Forma—l-es futam előkészületeiről tartott sajtótájékoztatót Urbán Lajos közlekedési mi­niszter, a verseny fővédnöke pénteken a Fórum szállóban. A tavaly első ízben nálunk megrendezett világbajnoki fu­tam hozzájárult ahhoz, hogy tovább erősödött hazánk jő hire, idegenforgalmi vonzere­je a világban — mondotta a miniszter. Elősegítette azt is, hogy hazánk szorosabban kap­csolódjék a legfejlettebb mű­szaki színvonalat képviselő motorizációhoz. Tapasztalha­tó: megnőtt az érdeklődés a magyar műszaki értelmiség szellemi termékei iránt, a ver­seny óta több külföldi cég folytat tárgyalásokat magyar szakemberekkel, egyebek kö­zött hasonló autópályák ter­vezéséről. A miniszter szólt arról is, hogy a napokban személyesen tájékozódott a Hungaroringen folyó munkálatokról, befejező­dött több olyan apró kiegé­szítés, finomítás, amire tavaly nem jutott idő. Egyelőre úgy tűnik, idehaza kisebb az ér­MIT HOZOTT, MIT VITT EL? M a már, amikor többé- kevésbé valamennyi málnatermelő és -termelte­tő, felvásárló és feldol­gozó számára veget ért az igazi málnaszezon, az érin­tettek véleményét összegez­ve nyugodtan állíthatjuk: az idén a málna nem vál­totta be igazán a hozzá fű­zött reményeket. Nem ter­mett meg a szokásos 23 ezer tonna körüli mennyiség, s ha a minőség vetekedett is minden korábbi év termé­sével. a kereslet nem ked­vezett ilyen szempontból sem. Feje tetejére állt a vi­lág — a feldolgozók egy ré­szét kivéve jóformán senki nem volt érdekelt abban, hogy extra vagy gurulós minőségben vigye a piacra portékáját. Soha nem látott hajsza indult meg a pulp- málna után, s nem egy esetben a termelők legszebb szedésüket öntötték — szív- fájdalom nélkül — hordók, ba, rekeszekbe. Igazából csak ők kerültek ki győz­tesen az idei málnaháború­ból. Csakhogy még nyitott a kérdés: tényleg győzte­sek-e? Nem isszák-e meg jövőre igen keserűen annak a levét, hogy portékájukat ugyan horribilis áron, de a szó szoros értelmében el­kótyavetyélték? Mert az az állapot, amely az idei málnapiacbt jelle­mezte. nem tarthat sokáig. Hosszú távon nem lehet ér­deke egyik közvetlenül érintett félnek sem, hogy a gyors meggazdagodás, az extraprofit reményében a jelenlegi helyzethez ragasz­kodjon, hiszen tisztában kell lenniük azzal, hogy amit ma kínál a málna, ab­ból holnapra talán semmi nem marad. így legalábbis biztos nem. Ennek a málnaháborúnak — mondjuk ki bátran —, a piacon mutatkozó anar­chiának ugyanis végső so­ron igazi nagy vesztese az állam. Vagy ha úgy jobban tetszik: a magyar népgaz­daság. Közös pénztárcánk­ból húztuk ki most azokat a — dollárban számolva is — milliós lehetőségeket, amelyeket nagyobb odafi­gyeléssel. a kereslet-kínála­ti piac alaposabb ismereté­vel, átgondoltabb támoga­tási rendszerrel és persze nagyobb fegyelemmel, szer­vezettséggel bevételként könyvelhettünk volna el.­Hogy a tanulópénzt meg kell fizetni? Volt és van bizony ilyen nézet is, s ez­zel egyet kell érteni. Egy ideig. Egy. talán, két évig. Csakhogy ez az idő lejárt. Ideje hát észretérni. Fel­ocsúdni^ s mérlegre tenni: meddig lehet a termelőket — árujuk keletjét, s így ér­tékét is tekintve — bizony­talanságban tartani? Med­dig képesek más tevékeny­séggel pótolni tervezett, de kieső nyereségüket a fel­dolgozók, s vajon meddig éri, érheti meg egy-egy — a felvásárlásba, értékesí­tésbe újonnan beszállt — cégnek futni a málna árá- , val, s lépten-nyomon önös érdekeiket nézve felverni azt. Aztán, ha a mérleg ser­penyője mutatja, mit is ho­zott a konyhára az idei málna — vagy mit vitt el —, akkor talán megéri, hogy még egyszer mérleg­re tegyük a terveket, re­ményeket. s azt, ami meg­valósult. ami ma vari. És azt. amit elvesztettünk — közösen. Igaz, ehhez többkarú mér­legre lenne szükség. Csak­úgy, mint ahogy ahhoz is több irányban, több szem­pontból kellene vizsgálód­ni, hogy megéri-e mai ér­dekeikért .eljátszani, a hol­napi reményeket, lehetősé­geket. Azt, hogy itthon és külföldön megtartsuk kor­rekt. jó hírünket, hogy jö­vőre megbízható, komoly termelőként, felvásárló­ként és értékesítőként száll­hassunk be újból a málna- üzletbe. Hogy ne háborús­kodásról, csatározásról es­sen több szó — ami meg amúgy idén inkább eszte­len és kilátástalan vagdal- kozás volt csak, jelentős veszteséggel —, hanem iga­zi, valamennyi érdekelt, a versenyben induló fél egész­séges versengéséről beszél­hessünk az elkövetkező időkben. E z ugyanis mindany- nyiunk — remélhetően az idén tapasztaltak alap­ján — jól felfogott érdeke. (A málnaháború legfonto­sabb tanulságairól beszél lapunk 7. oldalán a MÉM főosztályvezetője is.) P. Zs. deklödés a verseny iránt, a jegyeknek csak mintegy 30— 40 százalékát sikerült eddig értékesíteni. Egyébként a ka­puknál is lehet majd jegyet váltani. A külföldiek növekvő érdeklődését viszont a szoba- foglalások jelzik; Szó volt a tájékoztatón ar­ról is. hogy 45 ezer személy- gépkocsi számára alakítottak ki parkolóhelyet, a parkolási díj naponta 50 forint. Az V- ös számú parkolót, melyet a 30-as útról lehet megközelíte­ni, kétszeresére bővítették. Az Árpád hídtól kétpercenként indulnak BKV-autóbuszok a pályához. Az Örs vezér térről 10 percenként indítják a HÉV- szerelvényeket. A buszra és a HÉV-re egyaránt 40 forintos retúrjegyet kell váltani. A miniszteri tájékoztató után Zsembery Jenő, a Ma­gyar Nagydíj versenyigazga­tója az esemény sportszakmai előkészületeiről számolt be. Elmondta, hogy a versenyren­dezői teendőket ugyanaz .a gár­da végzi, amely tavaly sike­resen vizsgázott a. premieren. A legfontosabb feladatokat a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség szakemberei, vala­mint egykori autó- és motor- versenyzők látják el. Az el­lenőrző pontokon 13.0 ■sportbí­ró tevékenykedik. 130 tűzoltó, 100. technikai mentő és 14 pá- lyaör-vos áll készenlétben. A 'műszaki-orvosi mentési szol­gálatot "a nyugatnémet ÖNS és a csehszlovák Nar’ex-csa­pat látja el. Nyolc mentőau­tót vezényelnek ki, ebből négy a legkorszerűbb eszkö­zökkel ellátott Mercedes lesz, s bármikor bevethető két he­likopter is. Zsembery Jenő elmondta, hogy a jövő hét végi magyar- országi futam az idei Forma— l-es autós világbajnokság ki­lencedik állomása. Nagy küz­delem várható, hiszen nyolc verseny után még mindig szo­ros az élmezőny, senki sem tudott jelentős előnyt 'szerez­ni. Idén is megjelenik a ver­seny mindhárom napján ta­valy sikeresen bemutatkozol* különkiadásunk, a Forma—1 Hírlap. Kárpáti Ferenc helyezte el az utókornak szóló üzenetet tar­talmazó tartályt az új kenyér­gyár alapkövébe. (Vimola Károly felvétele.) moltunk az új kenyérgyár történetéről. P. Zs. Az ipar kibontakozási programja Stabil közgazdasági rend kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom