Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JÚLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Mé Mit ór „Túlzás nél, m w • kül állíthatói sserzoaeses Jegyesem f jUk, hogy a fejvesztett' kapkodásban, az eszeveszett túllicitálásban egyelőre senki nem tudja, mit is hoz a holnap. Órák, de gyakran percek alatt dől el, kinek lesz málnája, s kininbe«}(3- OLDAL) Mir«* JslBÍSSM „Bizony, alig két tucat E eg * «, » „ »kisdiákot látok a táborCf lemeSeaéSBS&l f ban. Annak ellenére vannak ennyien, hogy a szervezők ezer szórólapot; küldtek az általános iskoláknak, emellett a lépcsőházakban is kiragasztgatták az ismertetők egy részét. Amint visszaérünk a faházhoz, három gyereket is megszólítok. Kérem őket, mondják el, mi lehet az érdektelenség oka.” (5. OLDAL) Szállítják a magvakat Másodvetés előtt A földekről legkorábban lekerülő növények — a zöld borsó, a repce, a rozs és az őszi árpa — helyére a gazda- sá .ok más növények magját vetik el. A Vetőmag-termel- tető és Értékesítő Vállalat megfelelő ellátást igér a tarló- és a másodvetésekhez. A szaporítóanyagokat folyamatosan szállítják a mezőgazdasági nagyüzemekbe. A gazdaságok az idén is a silókukoricát szánják másod- vetésként a legnagyobb területre. A vállalat mintegy negyven, rövid tenyészidejű hibrid kukorica vetőmagját ajánlja; a készlet két-háromszorosa a tavalyinak. Mintegy 650-700 tonna kukorica-vetőmag forgalmazásával számolnak, amely csaknem harmincezer hektárra elegendő. Az egyéb, úgynevezett gazdasági magvak is kaphatók. Lesz elegendő takarmányrepce-, moha-, szudáni fű-, olajretek-, valamint napraforgómag. Van elég kertészeti mag is a másodvetésekhez. Ezeket főként az öntözött területekre javasolják, miután a kései vetés miatt gyorsítani kell a növények fejlődését. Jelenleg' négyféle csemegekukorcia-faj- tát kínálnak, s van rövid tenyészidejű uborka-, bokor- bab-, spárgatök-, sóska-, spenót- és céklavetőmag is, amit a kistermelőknek is ajánlanak. Ünnepélyesen búcsúztatták I. János Károlyt és kíséretét Elutazott a spanyol uralkodó Virágcsokorral búcsúztatták I. János Károlyt a Parlament . előtt. Mellette Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke. Hivatalos magyarországi Iá togatása befejeztével szer dán elutazott hazánkból 1. János Károly, Spanyolország királya, aki Németh Károlynál:, az Elnöki Tanács elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. Az uralkodó és felesége, Zsófia királyné tegnap délelőtt megtekintette a Szép- művészeti Múzeum spanyol Magyar—koreai nagygyűlés Nagykátán Szolidaritási üzenet gyűjteményének világhírű festményeit. A múzeumlátogatás után a királyi párt a Parlament előtt, a nemzeti zászlókkal fellobogózott Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással búcsúztatták. I. János Károly és Zsófia királyné Németh Károly és felesége kíséretében fogadta a felsorakozott díszegység parancsnokának jelentését, majd a magyar és a spanyol himnusz elhangzása után az uralkodó eLlépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután kölcsönösen elköszöntek az ünnepélyes búcsúztatáson megjelent spanyol, illetve magyar személyiségektől, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek vezetőitől és tagjaitól. Az ünnepség katonai díszmenettel zárult. Az uralkodó és kísérete ezután a Ferihegyi repülőtérre indult. A magyar és spanyol nemzeti lobogókkal díszített repülőtéren Németh Károly és felesége köszönt el a királyi pártól. Jelen volt Dóczé Kálmán, hazánk madridi, Javier Rubio, Spanyolország budapesti, valamint Ondrej Durej, Csehszlovákia magyarországi nagykövete. A spanyol uralkodó és kísérete különrep ülőgépe 11 óra után néhány perccel szállt fel Ferihegyről és ezt követően Prágába érkezett. Közérdekű ”Az alapítványnak' azonban ko- ' Bt I ' t- rántsem csak a pénz előteremtése VmSaSÓSOK a célja. Feladata az olimpiai eszme folyamatos terjesztése Magyarországon, továbbá nemes hagyományainak ápolása. A sportverseny a régi görögöknél elsősorban ünnep volt. Az összetartozás tudatát erősítette, mint ahogy az öt karika ma is a világrészek szétszakíthatatlanságat jelképezi.” (7. OLDAL) B*&nnis»t(ZsSs*ato „Jelentős műszaki fejlesztés ™ “ eredményeként az eddigieknél €3 PStmtt könnyebb, rugalmasabb és tartósabb cipőalapanyagokat és műanyag talpakat gyárt a Pest Megyéi Műanyagipari Vállalat. A. szellemi és anyagi befektetés máris kamatozik, sorra kötik az üzleteket külföldi cégekkel.” (8. OLDAL) A magyar kormányfő látogatása Nógrádban Grósz Károly nyílt, őszinte eszmecserét folytatott a bányavidék dolgozóival Szüretre készül Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán Nógrád megyébe látogatott. A vendéget a megyei pártbizottság salgótarjáni székhazában Géczi János első titkár és Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta Nógrád politikai és gazdasági helyzetéről, feladatairól. A tájékoztatás után Grósz Károly részt vett és felszólalt a Nógrád megyei pártbizottság kibővített ülésén. A miniszterelnök délután a nógrádi szénbányászat központjába, Bátonyterenyére utazott, ahol Kapolyi László ipari miniszter és a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezetői fogadták. A kányási lejtakna bejáratánál Grósz Károly szót váltott Asztalos Miklóssal, az Országos Aknamélyítő Vállalat itt dolgozó elővájó szocialista brigádjának vezetőjével. A miniszterelnök ezután — Szomszéd Istvánnak, a gépüzem vezetőjének kalauzolásával megtekintette az automata vezérlésű vagonvontató berendezést. A látogatás befejező állomása a bátonyterenyei bányászok művelődési háza volt, amelynek klubjában a nógrádi szénbányák vezetőivel, szénbányászokkal és a vállalathoz tartozó ipari üzemek dolgozóival találkozott a kormányfő. Meghallgatta a résztvevők tájékoztatóját, véleményét. Grósz Károly válaszában megköszönte a szénbányák dolgozóinak nyílt, őszinte véleménynyilvánítását. Ennek a nyíltságnak — húzta alá — napjainkban, itt és az egész országban különleges szerepe van. Arra biztatta a vállalat vezetőit és dolgozóit, járják végig következetesen a kijelölt utat: azt kell termelni, ami a több nyereséget hozza. Ez vonatkozik az országra is. Magyar bányászat volt, van és lesz is, hangoztatta a miniszterelnök. ez nem lehet vita tárgya. De azon lehet és kell vitatkozni, hogyan lehet olcsóbban, gazdaságosabban, jobb minőségben termelni, és ezért mindent meg kell tenni a bányákban és másutt, az iparban és a mezőgazdaságban, Mostanában elterjedt az a hamis értékítélet, miszerint csak a maszek, a kisvállalkozó, a kisvállalat képes rugalmasan igazodni a változó gazdasági körülményekhez. A Nógrádi Szénbányák törekvései bizonyságul szolgálnak arra, hogy ahol vállalkozó szellemű vezetés van, ahol alkotóképes emberek vannak, ott a nagyvállalat is képes erre a rugalmasságra — mondotta Grósz Károly. A Salgótarjáni Öblösüveggyárban az idén mintegy hetvenezer üvegbalíont gyártanak a szőlőszüret előtti hónapokban. A négyféle űrtartalmú edényekből a hazai piacot látják el, és az NDK-ba exportálnak nagyobb mennyiséget. Képünkön: az automata üvegfúvó gépsoron készül a tizenöt literes ballon. SARKOK Bánáti András, a tsz elnöke ismertette termelési módszereiket. A delegáció vezetője, Rju Ho Dzun közben érdeklődéssel vizsgálta a növényeket. A koreai néppel vállalt szolidaritás hónapja alkalmából a Hazafias Népfront és a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására a múlt hét végén küldöttségek érkeztek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból. A Haza Újraegyesítéséért Küzdő Demokratikus Front küldöttségét Rju Ho Dzun főtitkár, a legfelsőbb népi gyűlés állandó bizottságának tagja vezeti. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa-' ság afroázsiai szolidaritási bizottsága delegációjának vezetője Dzong Dong Uk elnök- helyettes. A küldöttségek a fővárosi programok után tegnap Nagy- kátára látogattak, útjukra elkísérte őket Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagykövete. A vendégeket a nagykátai pártbizottságon fogadták, ahol jelen volt Bárd András, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács Antalné, a HNF megyei bizottságának elnöke, Farsang István, a városi jogú nagyközség pártbizottságának titkára és Akan- tisz Marcell tanácselnök. A delegációk a továbbiakban látogatást tettek a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetben, Bánáti András elnök tájékoztatta a vendégeket a szövetkezet gazdasági, politikai és társadalmi tevékenységéről, majd megtekintették a szövetkezet búzaföldjeit és mákültetvényeit. Programjuk Bálint György tsz- művezető háztáji gazdaságában folytatódott, ahol megismerkedhettek a csirkenevelés- sel. Délután á Telefongyár nagykátai tekercselőüzemében magyar—koreai barátsági és szolidaritási nagygyűlést tartottak, Darvasi István, az (Folytatás a 2. oldalon) L emaradni senki sem szeret, legyen szó bármilyen vetélkedésről, hiszen fenséges érzés ott állni a legjobbak között, fenn a dobogón ...! Legyen szó az élet bármely területéről, sportról, kiskertről, az országutakon kocsimárkákról, címekről, rangokról, lakásról, vendégeskedésről, ritka kivételektől eltekintve, az emberek vetélkednek. Majd ők megmutatják ...! Egyetlen, már- már érinthetetlennek, a vetélkedésbe be nem vonhatónak látszó terület van, ahol nyoma sincsen ennek a majd én — majd mi — megmutatomnak. Ez a terület a termelésj Az áru előállításának kezdetétől fogva százával, ezrével használják fel a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár váci gyárában azt az acélöntvényt, amely o konténer sarkát adja. Semmi különleges nincsen ebben az alkatrészben, csak éppen pontos méretű, speciális formájú, a nagy igény- bevételt tűrő minőségű öntvényt kell előállítani. Itthon senki sem vállalta, vállalja máig a szállítását. Marad megoldásnak az import. Holott a kohászat, az öntészet belső piaca megrendeléshiánnyal — értékesítési nehézségekkel — véteti észre magát hosszú ideje, s a külpiaci eladásokról — gazdaságosságukról — sem sok jót tudunk a papíron rögzíteni. Azt hinnénk, jlyen helyzetben mindenki kap a megrendelés után, megpróbál mindent... Ne higgyük, mert ránk bizonyosodik, naivak vagyunk. Valójában naivak vagyunk mégis. Naiv riadalommal látjuk ugyanis, mennyire nem törődik a világkereskedelem azzal, vajon nekünk milyen gondjaink vannak, mennyire szeretnénk exportot bővíteni, gazdaságosságot javítani. A nemzetközi kereskedelem persze kemény próba elé állít minden termelőt, minden terméket, csak éppen ezzel a próbával lehetőséget is teremt. Mert nem az egyetlen, nem a szabályt erősítő kivétel a váciak búja, a konténersarok. Annak ellenére, hogy a teljes világpiaci kínálatból válogathatnak az érintett japán kereskedők, vásárolnának magyar sajtot. Sokfélét. A minőséggel sincsen — nagy — bajuk. A baj az, hogy tisztességes csomagolást kérnek. Olyat, amilyet senki sem vállal az itthoni sajtüzemek közül. Nincsen olyan gép, nincsen olyan csomagolóanyag. nincsen pénz sem... mennyi nincsen, mennyi tagadás, mennyi kelletlenség! Senki fel nem tette a kérdést, hogyan lehetne?! Senki meg nem próbálta, valóban annyira lehetetlen teljesíteni azt, amit a japán kereskedők kérnek?! Senkinek eszébe nem jutott, hogy hiszen itt üzletről, esetleges jelentős vásárlásokról beszélhetünk majd, amennyiben ... Amennyiben a termelő hajlandó lenne eleget tenni annak, amit a felhasználó, a vásárló igényel, legyen szó akár konténersarokként szolgáló acélöntvényről, akár a sajt csomagolásáról. És még mennyi minden másról is szó lehetne! Nem valami fényesen telt az esztendő eddig a tartósítóipar üzemei számára, az első negyedév pedig kimondottan rossz volt, hiszen tetemesen alatta maradt a külkereskedelmi célú termelés, értékesítés a tavalyi hasonló időszakban elértnek. Persze, a telített piac... Ne mondjuk ezt! Specialitásokra, különleges ízekre van kereslet, és természetes a figyelmet felhívó csomagolás, ami viszont a hazai termelők számára korántsem természetes. Ezen a módon fedezhetjük fel azokat a sokasodó sarkokat, amelyekben helyet lel a kishitűségtől a kényelmességen, a tehetetlenkedésen át az érdektelenségig minden olyasmi, ami konténersarkak, sajtcsomagolások formájában vetül ki gazdaságunk teljesítményeiként és hiányaiként a mindennapok képernyőjére. Látjuk? Lehetetlen, hogy ne látnánk. Akkor tehát miért nem mozdulunk abba az irányba, ahol a lehetőségek állnak, a kicsiny lehetőségek is, amikkel sok kicsi sokra megy alapon például tetemes behozatalt lehetne megtakarítani, hiszen nem luxus-e a konténersarkak határokon túli vásárlása? K ényszer híján nem mozdulunk! Mert nincsen kényszer, azaz jó úgy is, ahogyan van, mert ez a van is fial jövedelemét, a jövedelemből azért lehet bérecskét emelgetni... Berendezkedtünk a magunk gúzsbakötésére! Nem akarjuk tudomásul venni, hogy objektív gazdasági nehézségeinket sokszorosan tetézzük mindazzal, ami a vállalkozás hiányát, az elkényelmesedést, a megszokotthoz való makacs ragaszkodást testesíti meg. A sarkok már megteltek, sarkakkal is, ezer minden mással is, azaz rá kell már jönnünk mielőbb: nincsen már hová söpörgetnünk. Mészáros Ottó
