Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-09 / 160. szám

1987. JÜLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Weizsäcker moszkvai sajtóértekezlete A leszerelés szükséges — Moszkvai utazásom cél­ja az volt, hogy új fejezetet nyisson a szovjet—nyugatné­met kapcsolatokban. Ezt sike­rült teljesíteni — jelentette ki szerda délutáni moszkvai saj­tóértekezletén Richard von Weizsäcker, az NSZK szövet­ségi elnöke. A szovjet fővárosban folyta­tott tárgyalásait a nyugatnémet államfő becsületes, nyílt pár­beszédként jellemezte. Hozzá­fűzte, hogy a biztonság és a leszerelés kérdéskörét érintve mindkét fél egyetértett abban, hogy a leszerelés szükséges és lehetséges, s egyenlő biztonsá­got kell szavatolnia minden országnak. Kérdésre válaszol­va elmondta, hogy a Pershing —1A rakétákról nem beszél­tek, mert ez szerinte a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti tárgyalások témá­ja, ahol mindkét fél képviseli szövetségesei érdekeit is. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatokról szólva Weiz­säcker kifejtette: 'e viszony különlegessége, hogy egyfelől az érzékenység, másfelől pe­dig a pozitív remény jellem­zi. A nyugatnémet államfő kö­zölte, hogy ponni látogatásra hívta meg Andrej Gromikót és megerősítette a Mihail Gor- bacsovnak szóló korábbi -meg­hívását is. A látogatások idő­pontját még nem határozták meg, erre feltehetőleg Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter következő NSZK-be- 11 tárgyalásain kerül sor. Az NSZK államfője utalt ar­ra, hogy országa a Szovjetunió Megkezdődtek a tárgyalások Rizskov ausztriai látogatása Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő szerdán négynapos hivatalos látogatásra Ausztriá­ba érkezett. A miniszterelnö­köt felesége, valamint Borisz Arisztov külkereskedelmi mi­niszter, Anatolij Kovaljov első külügyminisztér-helyettes és más vezető személyiségek kísérik. A vendégeket Franz Vranitzky kancellár és Alois Mock alkancellár-külügy- miniszter üdvözölte a schwe- chati repülőtéren. Nyikolaj Rizskov az osztrák rádiónak adott rövid nyilatkozatában kitűnőnek minősítette a szov­jet—osztrák kapcsolatokat, és rámutatott, hogy látogatása al­kalmából a. két ország gazda­sági és politikai kapcsolatai­nak fejlesztése áll előtérben. A szovjet kormányfő megér­kezése után látogatást tett Franz Vranitzkynél és Alois Mocknál, majd a délutáni órákban a két kormányfő kísérete bevonásával megkez­dődtek a tárgyalások. Nyiko­laj Rizskov ellátogat Linzbe és Salzburgba is, majd szom­baton sajtóértekezlettel fejezi be ausztriai látogatását. HAITI BARIKÁDOK B arikádok Port-au-Prince xitcáin, jelszavakat harsogó, a kormány távozását követelő felvonulók, habozás nélkül a tömeg ellen vezényelt rendőrség — a kép kísértetiesen emlékeztet arra, amikor Haiti lővárosában a gyűlölt diktátor, Jean-Claude Duvalier megbuktatásáért folyt a kiélezett, véres áldozatokban bővelkedő küzdelem. Pedig a felvillantott kép egészen friss; az elmúlt hetekben nap-nap után ilyen jelene­tekkel találkozhattak a kis karibi államban tartózkodó újság­írók. Hiába kényszerült hát lemondásra és menekülésre tavaly év elején „Baby Doc”, semmi nem változott Haitin? A külső je­lek arra utálnak, s az általános sztrájkokat meghirdető népi szervezetek vezetői is épp azzal vádolják a jelenlegi kabinet vezetőjét, ami miatt annak idején életüket kockáztatták: egyeduralmi törekvésekkel, a nemzeti, demokratizálódási tö­rekvések elfojtásával, a változatlanul tömegeket sújtó nyo­mor elleni határozott Intézkedések elmaradásával. Az indulatok kirobbanásához az vezetett, hogy a Duvalier nyomdokain hatalomra került jobboldali kormányzótanács mó­dosítani akarta a korábban elfogadott választási törvényt. A tömegnyomás korábban is arra Irányult, hogy váltsa fel vá­lasztott, új vezetés a Henri Namphy tábornok által irányí­tott juntát, amikor pedig nyilvánosságra került, hogy a had­seregre támaszkodó gárda egyetlen tollvonással át akarja húz­ni a polgári erőket is tömörítő választási tanács eddigi indít­ványát, elszabadult a vihar. Halottak tucatjai, sebesültek szá­zai jelzik a több szakaszban meghirdetett általános sztrájk, pontosabban a megtörésére kirendelt karhatalmi egységek „működésének” szomorú mérlegét. Valószínű azonban, hogy a nyers erőszak — ahogy koráb­ban a Fülöp-szigeteken vagy mostanában Dél-Koreában — napjaink Haitijén már nem vezet eredményre. Nő az esélye annak, hogy a legfőbb patrónus, az Egyesült Államok szin­tén engedmények megtételére próbálja rávenni Namphy tá­bornokot és társait, hogy ezzel vegye elejét egy esetleges még nagyobb robbanásnak az amúgy is feszültségtől terhes latin- amerikai térségben. Hiszen az utóbbi napokban nem csupán Haitiről érkeznek összecsapások, tüntetések hírei, hanem pél­dául Panamából vagy épp az adósságválság terheit cipelő Bra­zíliából. Márpedig az apróbb politikai rengések könnyen egy nagyobb földindulás előjelei lehetnek. Sz. G. mm 1 lEGNAP TÖÍ iténI Pártbizottsági ülés Szerdán ülést tartott az MSZMP _ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága. A testület Dudla Józsefet, a miskolci városi párt- bizottság eddigi első titkárát megválasztotta a megyei pártbi­zottság első titkárává. Elődje, Fejti György — mint ismeretes — az MSZMP Központi Bizottságának titkára lett. Az ülé­sen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára. MactIíUSI láfnflfatfic Az SZKP KB propagandaosz- MUblnVal lalugaiaa táiyának meghívására július 6. és 3. között Moszkvában tartózkodott az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályának küldöttsége, élén Lányi György- gyel, az osztály helyettes vezetőjével. A megbeszéléseken a két testvérpárt képviselői tapasztalatcserét folytattak a gaz­dasági és társadalmi építőmunkát segítő ideológiai tevékeny­ségről, a tömegpolitikai munka időszerű kérdéseiről. A kül­döttséget fogadta J. A. Szkljarov, az SZKP KB propaganda- osztályának vezetője. A Hazafias Népfront Országos Ta . nácsának meghívására július 6—8­tn látogatást tett hazánkban a Japán Egyesült Szociáldemok- •ata Párt küldöttsége, Eda Szatszuki elnök vezetésével. A ja­ján küldöttsége]; fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács lelyettes elnöke és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára. A vendégek megbeszélést folytattak időszerű nemzetközi kér­ésekről, a magyar—japán gazdasági kapcsolatokról, továbbá i Hazafias Népfront és. az egyesült szociáldemokrata párt ígyüttműködését érintő kérdésekről. lapén küldöttség egyik legnagyobb potenciális partnere a műszaki-tudomá­nyos és gazdasági együttmű­ködésben. A mostani tárgyalá­sokon is szó volt az együtt­működés fejlesztéséről. Weiz­säcker közölte, hogy külön is megvitatták az oktatási együtt­működés, a szovjet szakembe­rek és vezetők képzésében va­ló nyugatnémet .részvétel lehe­tőségeit. Weizsäcker az „európai ott­honról” kifejtette: az NSZK két körülmény miatt — neve­zetesen, hogy az Európai Gaz­dasági Közösség alapítója és egyik legfontosabb tagja, va­lamint, hogy földrajzilag két különböző társadalmi rendszer határán helyezkedik el — kü­lönösen érdekelt a jószomszé­di viszonyban, az előnyös gaz­dasági együttműködésben. A Husi-üggyel, a fiatal nyu­gatnémet pilóta közeli szaba­don engedéséről terjengő hí­resztelésekkel kapcsolatban a nyugatnémet elnök nem volt hajlandó részletekbe bocsát­kozni, mondván, hogy ezzel esetleg csak árthat honfitársá­nak. Azt azonban megerősítet­te, hogy moszkvai tárgyalása­in ^zóba került a téma. Szovjet—csehszlovák hadgyakorlat Közös hadgyakorlatot tarta­nak a szovjet középső hadse­regcsoport és a csehszlovák néphadsereg egységei július 15-e és 21-e között, a cseh­szlovákiai Jáchimov, Karlovy Vary, Liberec, Decin, Melnik térségében,-a csehszlovák kor­mánnyal történt egyeztetés alapján — jelentették be szer­dán Moszkvában. A hadgyakorlat célja a csa­patok terepen történő kikép­zésének javítása. A résztve­vők összlétszáma 17 ezer fő. RAKÉTA AZ ÁROKBAN Az NSZK-beli Darmstadt kö­zelében balesetet szenvedett egy Patriot típusú légelhárító rakétát szállító amerikai ka­tonai gépjármű. A Nyugat- Németországban állomásozó amerikai fegyveres erők pa­rancsnokságának közleménye szerint a gépjármű az árokba hajtott, és felfordult. A rajta lévő, hagyományos rohbanó- töltettel ellátott rakéta azon­ban nem zuhant le. Mint a pa­rancsnokság szóvivője han­goztatta, ezeket a különben sem élesre állított eszközöket közúti szállítás közben több­szörösen is biztosítják, s így a beleset következtében nem lehetett robbanásveszély. Szikh terror — hindu reagálás Újabb felekezeti villongások Hindu—szikh összecsapások robbantak ki szerdán India három északi szövetségi ál­lamában, Pandzsábban, Hari- jánában, Himacsál Prades- ben, valamint a fővárosban, Üj-Delhiben. Az újra fellángoló felekezeti villongásokat az váltotta ki. hogy szikh szélsőséges fegy­veresek hétfőn és kedden megtámadtak három autóbuszt és többségében hindu ütasai- kat brutálisan legyilkolták. Az esztelen terrorakcióknak összesen 74 áldozatuk volt. 1983 óta ez volt a legvéresebb szikh terrorakció. A merényletek miatt feldü­hödött hindu lakosság tün­tetéseket és sztrájkokat szer­vezett a tömegmészárlás elleni tiltakozásul. A három északi államban szerdán zárva ma­radtak az iskolák és az üzle­tek. A készültségi állapotba helyezett rendőrség megerő­sített erőkkel próbálja fenn­tartani a rendet és megaka­dályozni a hindu lakosság szikhellenes bosszúhadjáratát. Készültségben van a hadsereg is. Szikhellenes tüntetés volt szerdán Űj-Delhiben. Egy két­ezer fős csoport tiltakozáskép­pen meg akarta rohamozni Butha Szingh belügyminiszter lakhelyét, a rendőrség azon­ban szétoszlatta őket. Az ösz- szecsapásokban tíz tüntető megsebesült. KÉNYSZERLESZÁLLÁS Egy belföldi vonalon közle­kedő TU—154-es szovjet utas- szállító repülőgép kedden 160 emberrel a fedélzetén sikeres kényszerleszállást hajtott vég­re tbiliszi repülőterén. Az urá­li Szverdlovszkból érkező gép első futómű-kibocsátó beren­dezése meghibásodott, s a tar­talék rendszerekkel sem sike­rült az első kerekeket kien­gedni. A gép erre körözni kez­dett a repülőtér felett, hogy elfogyassza tűzveszélyes üzem­anyagát. A földön is megtet­ték a szükséges óvintézkedé­seket, s a TU—154-es a tűzol­tó babbal végigöníözött leszál­lópályára ereszkedett. TASZSZ-nyilatkozat Alaptalan amerikai rágalmak A szovjet—amerikai viszony kérdéseivel foglalkozó nyilat­kozatot tett közzé szerdán a TASZSZ szovjet hírügynökség. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a nemzetközi köz­vélemény figyelme jelenleg a szovjet—amerikai kapcsola­tokra irányul. Nagymérték­ben ezektől függ, hogy eny­hül-e a nemzetközi szemben­állás, megtörténik-e az első és éppen ezért különösen fon­tos lépés a nukleáris fegyve­rek felszámolása irányába. Ezzel tisztában vannak az Egyesült Államok szélsősége­sen jobboldali politikai körei is, amelyek azt a célt tűzték maguk elé, hogy az utolsó pil­lanatban bármi áron bezárják a megállapodás előtt megnyílt ajtót. Most a washingtoni szovjet, illetve a moszkvai amerikai nagykövetség építése kapcsán kezdtek kampányt, amelybe belevonták a kongresszust és sajnos a kormányzat egyes képviselőit is. A TASZSZ a továbbiakban hangsúlyozza, hogy moszkvai nagykövetségük helyét ma­guk az amerikaiak választot­ták ki és ezt kormányközi egyezményben is rögzítették. Mint ismeretes, az épület gya­korlatilag Moszkva központ­jában található. Ami pedig az úgynevezett „műszaki be­hatolást” illeti, az amerikai fél ezzel kapcsolatban nem terjeszt elő konkrét bizonyíté­kokat. E nyilvánvaló rágalom se­gítségével nem leplezhetők el az Egyesült Államok saját tit­kosszolgálatainak rosszindula­tú cselekedetei. Ami pedig a legfontosabbat illeti — amelynek aláásására a szovjet—amerikai és a nem­zetközi kapcsolatokban törté­nő bármiféle előrehaladás el­lenségei törekszenek —, e kér­désben sok függ az Egyesült Államok vezetésének döntésé­től. Jó lenne bízni abban, hogy az amerikai kormányzat tel­jességgel felméri a. lehetséges következményeket és helyesen választ — mutat rá a TASZSZ nyilatkozata. Szolidaritási üzenet A nagykátai szolidaritási nagygyűlés szónoka Darvasi István volt. Tőle balra a koreai vendég, jobbra Bárd András és Ko­vács Antalné. (Folytatás az 1. oldalról) Országos Béketanács elnöksé­gének tagja méltatta a KNDK-nak a szocializmus építésében elért eredményeit, a Koreai Munkapárt és a KNDK kormányának erőfeszí­téseit a két országrész egyesí­tésére, a térség békéjének és biztonságának előmozdítására. A gyűlésen felszólalt a KNDK afroázsiai szolidaritási bízott^ ságának elnökhelyettese Dzong Dong Uk is. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy ez a találkozó is ékes bizonyítéka a magyar nép szolidaritásának a koreai nép iránt. Ez a gesz­tus nagy támogatást jelent az amerikai csapatok Dél-Koreá- ból történő kivonásáért és a haza egyesítéséért küzdő né­pük harcában. A nagygyűlés résztvevői a koreai küldöttségeknek át­adott szolidaritási üzenetben támogatásukról biztosították a KNDK kormányát és a dél­koreai haladó erők küzdelmét. A DÉLI FÉLTEKÉN fekvő Chilében, ahol az évszakok rendje éppen ellentétes a mi­énkkel, július már téli hó­nap, s így természetes, hogy teljes erővel zajlik a politikai csatározás is. Miután az el­lenzéki erőknek megosztottsá­guk miatt nem sikerült a ka­tonai rendszert polgári kor­mányzattal felváltaniok, elke­rülhetetlen módon közeleg az az 1989-es dátum, amelyet Pi­nochet maga szabott meg égy dnnak idején (1980-ban) általa, elfogadtatott alkotmányban. Ennek törvényességét ugyan a legtöbb ellenzéki politikus ta­gadja ugyan, de tekintve, hogy más út a jelek szerint nem kínálkozik Pinochet eltávolítá­sára, megkezdődött az előcsa- tározás az ebben az iromány­ban megszabott 1989-es vá­lasztásba. Az előírások szerint egyetlen, elnökjelölt lehet, aki­re két év múlva szavaznak, s énnek a civil, nem katonapo- Ijtikusnak, kell .elvezetnie' égy átmeneti korszakban az orszá­got a demokratikus kormány­záshoz. Pinochet 1989-ben 74 éves lesz, s így korábban arra szá­mítottak, hogy kora miatt nem indul a választáson, s inkább arra törekszik, hogy a kato­nai kormányzatot valamilyen trükkel átjátssza valamelyik bizalmi főtiszttársának, akit egyszerűen majd civil politi­kussá minősítenek át. Azóta azonban, hogy Pinochet 1973- ban, egy junta élén, véres pucesal — amely mintegy 15 WsJíGYZET PINOCHET HOSSZÚ VÚ TERVEI ezer hazafi életébe került — megdöntötte az alkotmányos ^rendszert, a legkülönbözőbb módokon szabadult meg azok­tól a főtisztektől, - akik akkor segítséget nyújtottak neki a hatalomátvételhez. A kormá­nyokat sűrűn átalakították, s a belügyminiszteri székben, amely a chilei gyakorlat sze­rint mindig is a miniszterel­nökinek felel meg, Ijol tábor­nokok, hol pedig civil jobbol­dali politikusok foglaltak he­lyet, A MOSTANI legújabb kor­mányátalakításra azért került sor, mert vannak a hadsereg tiszti karában is olyanok, akik felvetik Pinochet távozásának szükségességét. A tábornok elnök ugyanis mind nyilván­valóbbá teszi, hogy ö maga pályázik az 1989-es választás elnökjelöltjének tisztségére. A kabinet átalakítását Pinochet összekötötte egy olyan intéz­kedéssorozattá,!, amely rész­ben a ,chilei hadseregben al­kalmazott rotációval, részben áthelyezésekkel az elégedetlen­kedőket kiiktatta abból, hogy beleszólhassanak mindabba, ami Santiagóban, a hatalom köreiben történik. Nagyon figyelemre méltó az a húzása, amellyel az új ka­binet legfőbb tisztségviselőjét. a belügyminisztert kiválasz­totta. Ezt a tárcát Fernandez- re bízta, akit a nyugati sajtó „jobboldali technokratának” jellemez. Ez a politikus azzal vívta ki Pinochet bizalmát, hogy ő volt ugyancsak a tá­bornok elnök belügyminiszte­re, amikor ebben a minősé­gében kidolgozta azt az alkot­mánytervezetet, amely az 1989-es dátumot is tartalmaz­za. A tábornok akkor nagyon elégedett volt belügyminiszte­re tevékenységével. Különösen azzal, hogy a belügyminiszter rendikívüli hozzáértéssel ve­gyítette a terrorintézkedéseket a soviniszta reklámhadjárat­tal, s olyan „eredményt” szál­lított főnökének, amely úgy tüntethette fel a történteket, mintha a chilei nép többsége jóváhagyta volna ezt a Pino- chet-féle alkotmánynak neve­zett irományt a szuronyok árnyékában lefolytatott „nép­szavazáson”. A politikus ez­után egy időre Pinochet jóvá­hagyásával búcsút mondott a kormánynak, s az üzleti élet felé fordult, hogy növelhesse vagyonát. A tábornok elnök mostani döntése, hogy most visszahívja kormányának kulcstárcájába, megfigyelők szerint mindennél biztosabban jelzi, hogy Pinochet valóban az 1989-es elnökeljöltségre pá­lyázik. Az egyszer már teljes megelégedését kivívott jobbol­dali politikusra kívánja bízni, hogy rutinjával és körmön- fontságával szervezze meg számára a választási kam­pányt, hogy 1989 után is, ala­kilag más formában, fennma­radjon a mostani jobboldali rendszer. A DOLOG AZONBAN már nem olyan egyszerű, mint az 1980-ban volt az alkotmány- tervezet elfogadtatásával. Bár igaz, hogy az ellenzéki erők ■megosztottsága ma is olyan realitás, amely Pinochetnek és híveinek mozgásteret biztosít a, taktikázásra. De a követe­lés a tábornok elríök haladék­talan távozására mind viha­rosabb formákban nyilvánul meg a santiagói utcákon. Az új baloldali tömörülés meg­alakulása az elmúlt hetek egyik legfontosabb chilei ese­ménye volt, A rendszer vála­sza erre a megszokott' volt: razziák a „gyanús szemé­lyek” után a munkások lakta külvárosokban és olyan töme­ges letartóztatások, hogy is­mét stadionokban, sportiéte- sítménvekben kellett elhelyez­niük Pinochet távozását sür­gető hazafiak százait-ezreit. A tábornok elnök hosszú távú tervei tehát lényegében ismét csak ugyanarra épülnek: a megfélemlítési kísérletre. De beválhat-e az 1989-ig és az­után? Árkus István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom