Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
#*rvr .Mf.fc YE. 1987. JÜLIUS 4., SZOMBAT AZ MSZMP KB ÁLLéSFOGLALÁSA (Folytatás az 1. oldalról) sere, eredményes gazdasági munkára van szükség. A lakosság munkajövedelmei, a keresetek a teljesítménytől függően jobban differenciálódjanak. Az eredményesen dolgozó kollektívákat és egyéneket fokozott anyagi elismerésben kell részesíteni. 2 A szociális biztonság • fenntartására törekszünk. Fel kell készülni a gazdasági struktúra átalakításával járó új szociális problémák kezelésére, enyhítésére. Elsősorban a társadalmi segítségre szoruló, időskorú és alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat kell támogatni. Bővüljön a helyi szociálpolitika intézményrendszere, eszköztára és anyagi bázisa. A gyermeknevelés családi költségeinek viselésében stabilizálni. majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételekkel összhangban nagyobb szociális biztonságot nyújt, társadalmilag igazságosabb nyugdíj- arányok kialakulásához vezet. 3 A pályakezdő fiatalokat • különösen az otthonteremtésben kell segíteni. A lakásgazdálkodás átfogó továbbfejlesztésére — a Kommunista Ifjúsági Szövetség részvételével — mielőbb javaslatokat kell kidolgozni. A lakáshoz jutás és lakásfenntartás támogatási rendszerét a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez igazodóan differenciáltan kell kialakítani. 4 A lakosság adózásában • olyan változtatásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az arányos közteher- ■ viselést. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezessék a személyi jövedelem- adót. ... . , Az adórendszer legyen áttekinthető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétegeket az adó fokozottabban terhelje, de megmaradjon az érdekeltség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A személyi jövedelemadó bevezetésével a főmunkaidőből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást vagyonnyilatkozat és -elszámoltatás egészítse ki. 5 A gazdasági feladatok ■ megoldása előrelátó foglalkoztatáspolitikát igényel. A termelési szerkezet átalakítása megköveteli a munkaerő átcsoportosítását, illetve átcsoportosulását. A munkahelyválasztást az állampolgárok munkához való jogának sérelme nélkül jobban összhangba kell hozni a társadalom érdekével, Az ezzel járó átmeneti feszültségek felodásához rugalmas formák kialakításával bővíteni kell a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. Fel kell készülni a 90-es évek elején munkába lépő korosztályok megfelelő foglalkoztatására. 6 A gazdasági-társadalmi • kibontakozás programjának sikeres végrehajtása nagyobb szakképzettséget, széles körű műveltséget igényel. Oktatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A változó szükségletekhez igazodjon a szakképzés szerkezete, emelkedjen a középiskolát, hosz- szabb távon a felsőfokú tanulmányokat végzettek száma. 7 Az értelmiségnek fontos ■ szerepe van a társadalmi és gazdasági változások kibontakoztatásában. Növekednie kell a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka társadalmi elismertségének. A kormányzat, a vállalatok és az intézmények vezetői tegyenek erőfeszítéseket, hogy az értelmiségiek teljesítményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Az értelmiség hivatásbeli tevékenységével, közéleti szereplésével segítse a szocialista társadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását. 8 Az államigazgatás, az • egészségügy és a szociális ellátás, a tudományos kutatás, az oktatás és köz- művelődés, a tömegtájékoztatás és a sport területén a társadalmilag szükséges feladatok ellátásához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ugyanakkor el kell érni, hogy ezekben az intézményekben is a feladatokhoz és a gazdasági lehetőségekhez igazodó tevékenységi és szervezeti rendszer, ésszerű létszám- és költséggazdálkodás alakuljon ki. 9 A pártban, a törne g- * szervezetekben és tömegmozgalmakban is racionálisabb, kisebb és hatékonyabban dolgozó intézményekre van szükség. 4 ä Határozottabb felléJ.U> pést. szigorúbb felelősségre vonást, nagyobb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést kell megkövetelni a társadalmi-gazdasági életben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban. Erősíteni kell az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek adminisztratív eszközökkel is érvényt kell szerezni — a korrupció, a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus és más — a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítása érdekében. A pártszervezetek járjanak élen a közélet tisztaságának védelmében, az illetékes felügyeleti és hatósági szervek pedig határozottan vonják felelősségre azokat a személyeket, akik jogtalan előnyöket nyújtanak vagy fogadnak el. Gazdasági-társadalmi programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésére, a politikai intézmény- rendszer működésének korszerűsítésére. Folytatódjon az az átalakulási folyamat, amelyben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, nő a kollektívák önállósága, kialakulnak az önkormányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A társadalom számára fontos események, jelenségek és döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdekében ki kell dolgozni a politikai és a gazdasági döntéseket megelőző, széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerét. Pártunk e téren is vállalja a kezdeményező és irányitó szerepet. 1 A párt egész tevékeny- ■ sége szolgálja a társadalmi-gazdasági kibontakozást, a reformfolyamatok fel- gyorsulását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a politikai intézményrendszer fejlesztésének keretében napirendre tűzi a párt vezető szerepének érvényesítésével, a párt belső életének és ideológiai munkájának fejlesztésével kapcsolatos fő kérdéseket. 2 A kibontakozás prog- ■ ramjának végrehajtása nagy követelményeket támaszt a pártszervek és a párttagság munkájával szemben. Mindenekelőtt szilárd pártegységre, határozott politikai kiállásra van szükség. Fontos feladat a program ismertetése és elfogadtatása. Valamennyi párttag kötelessége, hogy a programot képviselje és megvalósításában tevékenyen vegyen részt. A pártszervek és pártszervezetek szorgalmazzák a munkahelyi programok kidolgozását, és támogassák végrehajtásukat. A kommunisták felelősségteljes magatartással mutassanak példát. 3 Programunk megvalósí- ■ tása következetes és céltudatos vezetést követel az élet minden területén. Szigorúbb követelményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben, és egyúttal növelni szükséges a színvonalas vezetői munka társadalmi megbecsülését. A káderpolitikában, az állami személyzeti munkában azoknak a vezetőknek kell bizalmat adni, akik teljes meggyőződéssel támogatják a kibontakozási program végrehajtását, s munkájukat eredményesen végzik. Erősíteni kell a kádermunka demokratikus vonásait, a nyíltságot és a társadalmi ellenőrzést. Fiatal, friss erők előléptetésével minden területen gondoskodni kell a folyamatos vezetői utánpótlásról. 4 Az agitáció és a propa- • ganda a helyesen értelmezett társadalmi érdekeket képviselje. A tömegpolitikai munkában tegyék világossá a gazdaságpolitikai célokat és követelményeket, mozgósítsanak a végrehajtásra. Mutassák be a jó kezdeményezéseket, tárják fel a kibontakozást akadályozó tényezőket, értessék meg, hogy csak a termelőmunka hatékonyságának növelése útján juthatunk előbbre. Tudatosítsák, hogy a nagyobb feladatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényelnek. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói munkájukkal szolgálják a program sikeres végrehajtását. Képviseljék, ismertessék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit; terjesszék az előremutató, kedvező tapasztalatokat; vitatkozzanak a téves nézetekkel, a kishitűséggel, és bírálják a párt politikájával ellentétes gyakorlatot. 5 A Központi Bizottság ■ szükségesnek tartja, hogy a párt állásfoglalását alapul véve a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivalóit, terjessze az Országgyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. A minisztériumok, a tanácsok, az intézmények és a gazdálkodó szervezetek ugyancsak dolgozzák ki a saját tennivalóikat. 6 A Központi Bizottság w felhívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Gazdasági Kamarát, a Szövetkezetek Országos Tanácsát és tagszervezeteit, valamennyi társadalmi és érdekképviseleti szerv vezető testületéit, a tudományos és műszaki élet szervezeteit, a tömegmozgalmak vezetőit, hogy támogassák és segítsék elő a kibontakozást, dolgozzák ki a program megvalósításához kapcsolódó saját tennivalóikat. A Központi Bizottság felhívással fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, fiatalokhoz, párton kívüli szövetségeseinkhez, a szocializmus minden hívéhez: támogassák a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtását, vegyenek részt annak megvalósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhatatos és céltudatos munkával, társadalmunk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredményes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgálja. Nagykorúsitásra vár az árammérőgyár is Mindenképpen vállalkoztok kell iegszigorltották a normákat Kijózanítólag hatottak a múlt év gazdálkodásának mutatószámai a Ganz Árammérőgyárban. A mérleg adatai egyértelműen kimutatták. hogy az eredmény kevesebb a vártnál, tehát a gazdaságosabb termelés, a versenyképesség érdekében gyors és hathatós változtatásokat kell szorgalmazni. Az intézkedések hatására tekintélyes javulás tapasztalható például az értékesítésben. mégsem irigylésre méltó manapság a vállalatért felelős vezetők helyzete. Nemcsak Gödöllőn, másutt sem. A legalapvetőbb feltétel; a naprakész információ híján ugyanis csak bekötött szemmel játszanak „erre csörög a diót”. A jövő évre vonatkozó játékszabályokat még nem ismerik, mégis vállalkozniuk kell, ha nem akarják lehúzni a redőnyt. Kínálják portékájukat, olykor dömpingárakkal küzdenek meg a világpiacon, elfogadják a legszorosabb határidőket is, csak övék legyen az üzlet. Aztán nem győznek importengedélyért kilincselni, a hazai háttéripar képviselőivel hadakozni, s ha se itt, se ott nem járnak sikerrel. kénytelenek vízzel főzni, mint a szegény ember. Ez a szegénység marad a végelszámolást követően még a jó vállalatnál is, hiszen az elvonások után alig-alig jut a korszerűbb termelést szolgáló műszaki fejlesztésre. Többért máshová — Tavaly a 102 millió forintos eredményből csak adó- terheink fedezésére futotta, műszaki megújulásra egy fillér sem — mondja keserűen Müller István technikai főmérnök, — Az elvonások után minden egy forintnyi nyereségből 45 fillérünk marad, de még ezt csökkenti a kereseti-, a bér- és a vagyonadó. Csupán az amortizáció jelent fedezetet minimális beruházássá és dolgozóink anyagi ösztönzésére. Más kérdés, hogy a július 1-jétől tervezett 2 és fél százalékos bérfejlesztés mennyire képes jobb munkára sarkallni, főleg ha tudjuk: ezt a minimális összeget differenciáltan kell szétosztani. Nem is csoda, hogy ma kétszázzal vagyunk kevesebben, mint tavaly ilyenkor. Mindenki a piacról él, s ha a város másik pontján ezerötszázzal kínálnak többet, lehetetlen itt tartani az embereket. A legfájóbb a szerszámkészítők, forgácsolók, gépbeállítók, tehát a kvalifikált munkaerő hűtlensége volt, mert a szakképzetlen gárda távozása még bele is illik a létszámgazdálkodási törekvésekbe, noha ilyen arányú leépítést nem terveztünk. Nyilván nem volt népszerű az a döntés sem, hogy hetven, eddig időbérben foglalkoztatott dolgozónkat teljesítménybérbe soroltunk át, s megszigorítottuk a normákat is. Ha a Nyugaton, illetve a Gödöllőn készült műszerekből tesznek egyet-egyet a mérleg serpenyőjébe, az utóbbi bizonyul nehezebbnek. Felmerül a kérdés; nem kellene-e takarékosabban bánni a felhasznált anyagokkal? — Általában 25—30 deka a súlykülönbség, a durva számítások szerint 20—25 forinttal lehetne csökkenteni az egy-egy műszerre jutó anyag- költséget. Milliókban mérhetnénk viszont a technológia átállításából adódó különböze- tet — állítja Müller István. — Ha ugyanezt az összehasonlítást elvégezzük a szocialista országok árammérőgyártóinak termékeivel is, mi nemcsak minőségben, hanem súlyban is versenyképesek vagyunk. Nálunk tehát a takarékosság inkább a selejt csökkentésében, semmint a beépített alkatrészek súlyában mérhető. Más oldalról közelítve tény az is, hogy például Pakisztán a hazánkban használatos árammérőnél jóval nagyobbat, nehezebbet kér, pedig ettől a műszer nem tud többet. Futkosás a pecsétért Az árammérőket egy francia, vagy svájci cég a gödöllőiek mostani létszámához képest is feleannyi emberrel állítja elő, mert a munka minden fázisa automatizált. Nos, Gödöllőn sincs még különösebb gond a technikai felszereltséggel, legalábbis a hazai viszonyok között. Ám ami a modern gépekhez szükséges alkatrészek beszerzését, netán az új berendezések vásárlását, vagy a termelés alapanyag-szükségletét megelőző importengedélyeztetési eljárást illeti, már annál inkább. — Vállaltunk 52 millió forintos importkerettel rendelkezik. de a forint leértékelése után nyilvánvaló, hogy ezért a pénzért kevesebbet vásárolhatunk — szögezi le a technikai főmérnök. — Mi komolyan vettük az import- korlátozást. de ma már látjuk; azok a vállalatok jártak jól, ahol vastagabban fogott a kérelmek megírásánál a ceruza. Bázisszemlélet érvényes az importügyek elbírálásánál is. Nyertünk például egy versenytárgyalást százezer egyfázisú mérő leszállítására Ceylonba, utólag futhattunk a pecsétért — hiába. Kerek esztendőbe telt — s ez nem is rossz időarány —, míg megtaláltuk a partnert a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában, ahol hajlandók a mágneses csapágyazást megcsinálni a vevő igénye szerint. De ettől függetlenül is maradt a terméknek import- tartalma, amire nincs engedély, pedig most júliusban itt a vevő ... Vitathatatlan, ha van a nyugati termékekkel azonos minőséget produkálni képes magyar partner, nem szabad devizát költeni. Ám azt ki kérdezi a tendert nyert vállalattól, hogy az esetleges késedelmes teljesítés miatt, az mibe kerül? — Tavaly mintegy 30—35 millió forintos bankhitelre nem lett volna, szükségünk,, ha a termelés és a kibocsátás ütemességét biztosítani tud-j juk. Ennek az összegnek a kamatterhe 3,9 millió forint: Mindaddig kénytelenek vagyunk felvenni a pénzt, amíg csak félkész terméket tudunk gyártani, mert a befejezés.h' 2 szükséges alapanyagok hiányoznak, éppen az importengedélyek miatt. Ha nincs készáru-kibocsátás, szaporodnak a készletek, nincs bevétel sem, ezért a béreket iá csak a bankkölcsönből fizethettük ... Csábító ajánlat Feltétlenül megérett már a helyzet az importkeretek felülvizsgálatára éppúgy, mint arra, hogy az exportőr vállalat a kivitelért kapott konvertibilis deviza egy részével saját maga gazdálkodhasson, minden különösebb engedélyezési eljárás nélkül. — Ha ez így lenne, gondtalanabbá tervezhetnénk a jövőt. Ma például csak azt tudjuk a megpályázott pakisztáni igényről, hogy csábító, mert a kiírás szerinti bruttó dollárbevétel -annyit ígér. mint az egész évi tőkés exportunk. Várjuk az eredményhirdetést, mert minden okunk megvan a bizakodásra. Százötvenezer háromfázisú mérőt kellene gyártani, a fel- szerszámozás 10 millió forintba kerülne, a bevétel viszont 300 millió. Egyetlen vállalatot nagyító alá véve lemérhető az összes gazdá'kodó baja: hogy tudniillik igazságosabb elvonást, nagyobb mozgásszabadságot igényelnének. Azt. hogv végre nagykorúnak nézzék őket. F. E. Ki-ki erejéhez mérten ízes vaddisznópörkölt Sosity Tihamérné főzte a vacsorát. (Hancsovszki János felvétele) Kellemes program kellős közepébe csöppentünk a minap a pomázi művelődési házban, méghozzá egy hétköznapon. A község, illetve az ICO Írószer Szövetkezet nyugdíjasai vaddisznópörköltet, üdítőt vagy sört és kávét kaptak a meglehetősen borsos áru eszt- rádműsor mellé. Miként ügyeskedték ki a szükséges anyagiakat ebben az ínséges időszakban? Mint ilyenkor mindig, most is kiderült, hogy a lehető legegyszerűbb receptet vették elő: összefogott a helyi pártalapszervezet, az említett szövetkezet és a művelődési ház. Ki-ki erejéhez mérten rakott a közös fazékba.
