Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

198:. JÜLIUS 4., SZOMBAT Hegesztőrobotok Merre futsz 12-es? Mesterséges tavak a Duna-parton Szívesen lakna ön olyan házban, ahol az ablakon ki­tekintve a látvány egy nagy forgalmú út tengelye, alig karnyújtásnyira? Vállalná-e a bizarr elképzelés meg­valósulásáért, hogy az építkezés idején a régi és a leen­dő pálya között bezárva éljen? És azt, hogy otthonát legfeljebb gyalogosan, egy rámpán át közelíti meg, amíg elkészül Sz új csoda, melyről nappal a port nyeli, éj­jel viszont az itt elzúgó autóktól szenved? Elképesztő terv A Rekord Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat az utóbbi években kapcsolódott be a gépipar automatizálási tevé­kenységébe. Ennek keretében — jelentős fejlesztés után — ma már ipari robotokat, szer­számgép-kiszolgáló manipulá­torokat is készítenek. Felvéte­lünk a hegesztőrobotok gyár­tásáról készült. A saját terve­zésű berendezésből az idén tizenötöt gyártanak. Ezeket a kérdéseket legszí­vesebben annak a tervezőnek tenném fel, aki ezzel a va­riációval állt elő a 12-es fő közlekedési út átépítése kap­csán, rajzasztalán felháborító sorsra ítélve néhány zebegényi családot. Az meg egyenesen elképesztő, hogy a megyei ta­nács közlekedési osztályának képviselője ezt a tervezetet tárta a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer építésének Pest megyei feladatait koordináló bizottság elé. Igaz ugyan, hogy esztendeje azok a lakók, akikről most is szó van, két­ségbeesetten ragaszkodtak ott­honaikhoz, de az épületeket ilyen áron megmenteni a sza­nálástól: álhumanizmus. Tel­jes joggal tiltakozik a tanács­elnöknő, sőt bírja a támogatá­sát minden bizottsági tagnak, akiknek funkciója korántsem formális, de erről majd ké­sőbb ... önmagában a kiemelt beru­házás miatt nem volna szük­ség az út több községen átve­zető, sok kilométeres korsze­rűsítésére, átépítésére, így az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat csak bonyolítója a munkának. A 12-es, függetle­nül a vízlépcsőtől, megérett már az átépítésre, hiszen a Duna es a vasúti töltés közé szorított pálya keskeny, szer­Szokatlanul meleg a nyár Fogy a víz a hőségben Megdöbbentő híreket olva­sunk. Százhúsz centiméter mély vízbe fulladt bele a fel­nőtt ember. Hát az hogy le­het? Testhőmérsékletének hir­telen lehűlése miatt — álla­pította meg az orvos. Pedig már az iskolában is tanítják. Tessék a vízbe ugrás előtt ki­csit hűsölni, lemosakodni. So­kaknak még min dig hiába. A Dunakanyar nagy sramd- jain többnyire telt ház van. Tegnap kora reggel hosszú so­rok álltak a pénztárak előtt. A leghamarabb Leányfalun és Lepencen kellett kitenni a Megtelt táblát. Így kívánja ezt a közönség egészségének vé­delme is, ám aki nem jut be, az rendszerint bosszús, keresi a bejárati kiskaput, a fürdők előtt meglehetősen nagy a fe­szültség. Belül pedig ismét a fégi gondokkal küzd a Duna- menti Regionális Vízmű Vál­lalat igazgatósága. A büfékben elfogyasztott sörök mennyiségi adatait es a vízszennyezést összehasonlítva szomorú kö­vetkeztetéseiket vonhatnak le fürdőikül túránkról. Az anyu­kák pedig? Lábaikat a gyer­mekmedencében áztatják, s méltatlankodnak, ha felhívják a figyelmüket, hogy ez a gye­rekekre nézve veszélyes és ti­los. Éltető elemünk a víz, egy­re kevesebb lesz. — Tartalé­kainkat kezdjük felélni, töb­bet fogyasztunk, mint ameny- nyi a kapacitás — közölte teg­nap Szíjártó Tibor, a DMRVV szolgáltatási osztályvezetője. Július 2-án történetében elő­ször szolgáltatott a hálózat na­pi 121 ezer köbmétert. Vác. Gödöllő, Dunakeszi aránylag jó helyzetben van. Szentend­rén áramkimaradás akadá­lyozta tegnap a munkát. A ma­gasan fekvő pontokon, vala­mint Foton, Gyomron, s álta­lában ott. ahol mértéktelen a kiskertöntözés, várhatók a pár órás szolgáltatási zavarok. Az autógumik felforrósodva gépkocsitüzet okozhatnak, s ilyenek a héten többször is előfordultak a megyében. A strandok környékén sok ve­szélyt okoznak a szabálytala­nul parkolók. Túlterheltek, fo­kozott óvatosságot követelnek a vezetőktől a 10, 11, 2. 6, 70. 51. szárhú utak viszonyai. Az Ütinform felhívja a kerékpá­rosok figyelmét, hogy az Omszki pakktól Szentendréiig elkészült kerékpárúton elke­rülhetik a főútvonalat. Ájulás, rosszullét, vérnyo­másesés. a szívbetegeket túl­terhelő hőmérséklet. Ezek mi­att kell vigyázniuk magukra a betegeknek. K. T. I. Ilyenkor ez az igazi! Hűsölni a Duna vizében. Gyomron a Tőzeg-tónál már tegnap több százan kerestek és találtak me­nedéket a rekkenő hőségben. (Hancsovszki János felvétele) kezete gyenge, vízelvezetése kritikus. Ügye most, a vízlép­csőrendszer építése során ke­rült napirendre, amikor né­hány szakasz egyébként is az úthenger alá kerül. A válasz: nem Visszatérve a kiindulópont­ra: a jogszabályok alapján a tervezőnek hatásvizsgálatot kell készítenie, enélkül a me­gyei tanács közlekedési osztá­lya nem adhat ki építési enge­délyt. A vizsgálat negatív eredményéhez kétség nem fér, marad a tény: kár volt a munkáért, ez az elképzelés magvában elvetélt. Még egy gondolat az út át­építésével kapcsolatban: a ter­vek szerint adott kilométer- szelvényeken belül félpályás útlezárással valósulna meg a kivitelezés, ám a helyi veze­tők többször is leszögezték; ez várhatóan forgalmi nehézsége­ket okoz, így változatlanul fenntartják véleményüket, hogy Kóspallag felé biztosít­sák a terelőutat. A költségek fedezésére viszont pillanatnyi­lag nincs vállalkozó. Ez a téma — ha sok vívó­dás után is —, de nyilván ugyanúgy megoldódik, mint a Visegrád—Dömös közötti part­szakasz rendezésének kérdése. A helyiek ott is megvívták a maguk jó értelemben vett csatáját. A demokrácia bizo­nyítéka: öt tervváltozat után elkészült a hatodik, amit kor­rekt alapnak tekintenek az érintett települések. A ma ér­vényes . . variáció szerint két, csaknem azonos nagyságú ta­vat alakítanak ki,,. ,összesen 20.9 hektáron. A szárazföld területe 46,7 hektár, ennek feltöltéséhez több mint 200 ezer köbméter földet máshon­nan kell odahozni, és ennek költsége meghaladja a 200 mil­lió forintot. Rezervátumot irtani ? A helyiek azonban változat­lanul kevésnek tartják a 30 méteres védősávot a 11-es fő közlekedési út és a szóban forgó szárazföldi terület kö­zött. Szerintük ez a távolság nem biztosít majd nyugalmat a tavak mellett pihenni vá­gyóknak, sőt, ha a prédikáló­széki szivattyús energiatározó megépül (reméljük, hogy erre nem kerül sor, emlékeztetve korábbi cikkünk állásfoglalá­sára a szerk. ) a kényelem, nem utolsósorban a csővezeték látványa erősen kifogásolható lesz. Érthető viszont a beru­házó álláspontja is. aki a to­vábbi többletköltségekre hi­vatkozva elzárkózik már az engedményektől. Az ügy je­lenlegi szakaszában — és ezl mindkét fél elfogadja —, már a jövőre gondolva, felelősen kell elkészíteni a szárazföld­re vonatkozó területfelhasz­nálási javaslatot. Az Oviber képviselői siet­ve szögezték le: a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer és a prédikálószéki szivattyús ener­giatározó egymástól teljesen független, a vízügy a prédi­kálószéki energetikai beruhá­zástól mereven elhatárolja magát, mivel a vízlépcsőrend­szer működéséhez semmi kö­ze. Ellenzi a tározó megépíté­sét az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal is, mert több hektár erdőt kelle­ne kiirtani olyan területen, mely 1978 óta hazánkban vé­dett, 1981-től pedig Párizsban nemzetközileg jegyzett bioszfé­ra-rezervátum. Ezt az ál­láspontot erősítette egyébként az Országgyűlés nyári üléssza­kán dr. Berdár Béla Pest me­gyei képviselő is. A lakosság érdekében Visszatérve a megyei fel­adatokért felelős bizottság ko­rántsem formális működésére: részük van abban, hogy a so­káig vitatott visegrádi szociá­lis foglalkoztató ügyében sike­rült megnyugtató megoldást találni. Eszerint egy 120 sze­mélyes, vagyis a jelenleginél nagyobb foglalkoztató épül Csobánkán, melyet a. tervek szerint jövő ősszel adnak át. Felkészülten mondtak véle­ményt a Nagymaroson létesí­tendő lakótelepek kérdésében, azóta már meg is kezdődtek a kivitelezők versenytárgya­lásai. Szakembereik ott voltak, amikor Zebegény csatornázá­sának mikéntjéről folyt az eszmecsere, és többször került napirendre a Visegrád—Dömös közötti partszakasz ügye is, amíg a már ismert hatodik tervváltozat megszületett. Az odafigyelésre garancia az is, hogy a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának engedélye alapián mind a megyénél, mind az érintett tanácsoknál, így Vácott. Nagymaroson és Visegrádon összesen hat em­berrel bővítették az apparátus létszámát éppen azért, hogy a vízlépcső építésével kapcsola­tos hivatalos eljárásokat ayor- sítsák, képviseljék az állam­polgárok érdekeit, segítsék a beruházók és kivitelezők mun­káját. Ésszerű egyezség Voltak, vannaik, és nyilván lesznek viták, villongások. E nézetkülönbségek azonban természetesek, a jobbítás igé­nyének szülöttei. Mert mind­azok. akiknek ma legyen bár a legkisebb tisztük is a víz­lépcső építésében, felelősen akarnak cselekedni és dönteni. Az eddigi történések azt bizo­nyítják, hogy az érintettek mindegyike hajlandó az éssze­rű egyezségre. Ezért állítjuk: nincs okuk most csüggedni a zebegényieknek sem. Fazekas Eszter A HÉT HÍRE JÁTSZÓT JÁTSZÓK 0 Az Országgyűlés ipari bizottsága az iparszer­kezet átalakításáról tanácskozott. Q A Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöksége a szakmun­kásképzés helyzetét elemezte. Q Sárospatak fogadta a XV. országos honismereti tábor résztvevőit. # A Postások Szakszervezetének központi vezetősége a posta műszaki korszerűsítésének programját tekintet­te át. Q A hét hire az is, hogy nemzetközi táncszín­házi találkozó színhelye volt Pécs. Kevéssel beérték volna elő­deink? Amint az idősebbek mondják, Galgahévízen, —györkön még a hatvanas években is szokás volt vasár­naponként, délután összejönni, s játszani a játszót. A játszót, azaz szülők és szülék (a nagy­szülők) senki által nem szer­vezett, mégis mindig újra és újra létrejövő kedves időtöl­tését. Amikor a fiatalok — de a már nem gyerekek! — cso­portba, körbe, karikába állva énekeltek, táncoltak, csak úgy, maguknak. Nem bál volt ez, nem táncmulatság, nem ren­dezvény, nem amatőr művé­szeti mozgalom, nem öntevé­keny népművelés ... hanem játszó. Játszókkal. Nyíltak persze közben szerelemró- zsók, teremtek haragtövisek, vonzott, taszított a szimpátia és az unszimpátia — mint minden emberi kapcsolatban —, de a résztvevők tudták, kö­vetkező vasárnap ismét ott lesz­nek. Jobb híján? Lehet. Lehet azonban az is, hogy ösztönö­sen fedezték föl a közösségke­resés és -lelés, -alakítás és -alakulás rejtelmesen bonyo­lult útjait, módjait, amelyek a végső eredményt tekintve mégis roppant egyszerű tanul­ságot hordtak magukban. Azt, hogy amiben az ember örömét leli, azzal önmagát gazdagít­ja. s az ezen a módon gazda­godó emberrel a közösség is kincsek birtokába jut. Táncot lejtettünk már ak­kor, amikor két lábunkon, fo­kozatosan felegyenesedve, jár­ni tanultunk. A mozgás — bármennyire is feledni látszik ezt a mai kor modernnek ne­vezett embere —. minden ele­mével együtt, szükség. Fizikai szükséglete az emberi fajnak, s mert őseink mozogni kény­szerültek a vad űzése, a nö­vényi táplálék gyűjtögetése közben, mert mozgásra — me­nekülésre — késztette őket a hömpölygő víz, az omló szik­la, a harsogva égő tűz. rájött hamarosan, a mozgással a szükségen túl valami mást is elérhet; kifejezheti magát, örömét, bánatát. Profik és hivatásosak tudá­sát elérő amatőrök világa a táncszínház; a csúcs. A csúcs alatt azonban ott kell lennie a hegynek! Hol hízott, hol so- ványodott ez a hegy, attól függően, éppen milyen politi­kai és más divatok szóltak be­le a közösségszerveződés ösz­tönös folyamataiba. Ma van­nak szívet melengető ismere­teink. így például azok a kó­rusok, tánccsoportok, amelyek Solymáron, Pilisvörösváron, Pilisszentivánon éltető őrzői a német nemzetiségi kultúra e hagyománydarabkájának. Tu­dunk válságokon átment és mégis újra meg újra talpra álló csoportokról, melyek tag­jai olykor már-már méltatlan körülmények között is fanati­kusan ragaszkodtak a tánchoz, holott játszóik némelyek sze­mében nem a játék képét öl­tötték ... Túlélték. Csak ép­pen sok csoport nem élte túl, amint napjainkban sem köny- nyű az utánpótlás gondja. Alig több, mint évszázados a francia királyi udvarok szo­kásának, a bálok rendezésé­nek átvétele és meggyökerez­tetése hazai gyakorlatunkban. Táncolni azonban ezer évek óta táncolunk, hiszen mennyi öröm és bánat kívánta, köve­telte, járjuk. Járjuk a magyar verbunkot, a szökőst, a forga- tóst. a lassú és a friss csár­dást, a korcsost, a kopogóst, a legényest, a pontozót, az ug­rást, a süvegest, a pásztorbo­tolót, a söprűtáncot... melyet a kinetográfia, azaz a tánc­írás Örökített meg tudományos alapossággal, s melyeket idő­sebbek még nem könyvből, nem papírról tanultak meg, hanem tágra nyílt szemmel lesve a nagyobbak, a felnőttek ebbéli tudományát. Csupán táncot tanultak vol­na ilyenkor a leánykák, fiúcs­kák? Dehogy! Viselkedésmó­dot, kapcsolatteremtést, maga­tartást sajátítottak el a moz­dulatok segítségével. Belekós­toltak a tréfálkozásba — pél­dául a kendős tánc, a kacsá­zás segítségével —, s abba úgyszintén, amint az a megye déli részének némely, szerbek lakta településén még ma is szokásos, hogy végső búcsút venni valakitől tánccal is le­hetett ... A játszót játszók fo­gyatkozása. a táncalkalmak halványulása. a táncházak di­vatjának erős hullámzása, he­lyükben a diszkó már-már egyeduralma kortünet is. kór­tünet is, holott a kor nem kó­ros bajok objektív közege. A fertőző is, a gyógyító is az ember. Mészáros Ottó PIROS BETŰT nem kapott a naptárban, július első szom­batját mégis sokan ünnepnek tekintik: 1922 óta ugyanis e napon köszöntik világszerte a szövetkezeti mozgalmat, a szövetkezeti dolgozókat. Hihe­tetlenül sokan emlékezhetnek az elődökre: a Szövetkezetek Nemzetközi Szervezetének nyilvántartása szerint jelenleg 72 ország több mint 740 ezer szövetkezetében legalább fél- milliárd ember tevékenykedik. Itthon a különböző területe­ken működő 4000 szövetkezet az aktív keresők egynegye­dét, 1.2 millió embert tömörít. A nemzeti jövedelem negye­de tőlük származik, ezen be­lül a mezőgazdasági termelés­nek a háromnegyedét állítják élj, az ipari termelésből — együttesen 17 százalékkal, a kereskedelmi forgalomból pe­dig 37 százalékkal részesed­nek. A lakossági szolgáltatá­sok csaknem felét nyújtják és körülbelül egymillió ember él már szövetkezeti lakásokban. Vitathatatlan, hogy ma már a magyar szövetkezetek tevé­kenysége — természetesen Pest A szövetkezeti alapelvek í világ első szövetkezeténél 1814-es megszületése óta lé­nyegében változatlanok; az ön- kormányzat, a közös munka egymás kölcsönös támogatása a tagok szolgálata, mint össze­tartó és mozgató erő a moz­galom motorja maradt. A sajá­tosságok köre persze még to­vább sorolható, lényeges ki­emelni azonban a rugalmas­ságot és az érdekeltségre támaszkodó munkamódszert Kétségtelen, hogy az elmúll évtizedekben — zökkenők, visszafordulások ellenére — a szövetkezeti mozgalom képes volt mindig az előrehaladás­ra, a felfrissülésre. Sőt, nem egy területen úttörő szerepre vállalkozott. Követendő példát mutatott sok egyéb mellett a "zetők demokratikus válasz­tásával, a döntések közös aka­raton alapuló meghozásával. A különböző bedolgozói rend­szerek, melléküzemágak, szak­csoportok életrehívásával meg­teremtették az iparban és a szolgáltatásban ma működő gazdasági munkaközösségek, új vállalkozási formák elődeit is. Hiba volna azonban azt hin­ni. hogy a szövetkezetekben minden tökéletes. Erről egy­általán nincs szó. Nem ünnep­rontásként, de gondok, belső feszültségek azokat ugyanúgy sújtják, mint az állami válla­latokat. Más persze a gondja- ba.ia a mezőgazdasági termelő- szövetkezetnek, mint a fogyasz­tásinak vagy az iparinak. MIND A HÁROM szövet­kezeti ágban viszont előbbre kell lépni a szövetkezeti de­mokrácia szélesítésében, hogy ne csak formálisan működje­nek a törvények által dekla­rált demokratikus fórumok, erősödjék a tagok beleszólási joga a vezető kiválasztásában és a gazdasági döntésekben. Az eredményes gazdálkodás, a helyes társadalmi és gazdaság- politikai döntések elenged­hetetlen feltétele ma már, hogy legyen széles alapokon nyugvó kontroll. Horváth L. István A szövetkezetek nania megyében is — erőteljesen befolyásolja az emberek életszínvonalának, életkörül­ményeinek alakulását. Nem­csak amiatt, hogy az agrár­termékek zömét, a könnyű­ipari cikkeknek pedig jelentős hányadát produkálják, hanem azért is. mert számos térség­ben, főként az aprófalvas vidékeken majdhogynem kizá­rólag csak a szövetkezetek maradtak „életben”, s tovább­ra is valamilyen szolgáltatást nyi tnak. vagy mint munka­adók, vagy mint közösségszer­vezők. -fenntartók segítenek az ott élőknek. Ezek a mutatók meggyőzően példázzák a szövetkezeteknek az ország gazdaságában elfog­lalt kiemelkedő helyét. A szö­vetkezetekben is a kulcskérdés ma az, hogy miként tud a mozgalom alkalmazkodni a megváltozott kül- és belgazda­sági környezethez, képes-e a megújulásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom