Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

^tirfap 1987. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Fedélzetén vadászbombázók és rakéták Közel-keleti vizekre indul a André Ciraud francia had- ügyminszter szerdán paran­csot adott a két napja készen­létben álló földközi-tengeri haditengerészeti csoport elin­dítására a Közel-Keletre. A hivatalos párizsi közlemény szerint Franciaország földkö­zi-tengeri és ind iái-óceáni ér­dekeinek megvédelmezésére szól a hajóraj küldése. A négy hadihajót — köztük a Clenlenceau repülőgép-hor­dozót — útnak indító parancs Francois Mitterrand elnök és J deques Chirac kormányfő délelőtti tanácskozása után lá­tott napvilágot. Az MTI kiküldött párizsi tudósítója szerdán este jelen­tette: a Clemenceau francia repülőgép-hordozó csütörtökön hajózik ki Toulon kikötőjéből c Suffren és a Duquesne raké- taveto fregattok, továbbá a Meuse üzemanyag-utántöltő hajó kíséretében. Duthois ten­gernagy, a harmadik katonai körzet haditengerészeti prefek­tusa értésre adta, hogy a kö­zel-keleti úticéllal induló ha­dihajók délelőtt tizenegy óra és dél között fognak kihajóz­ni. Mitterrand, mielőtt a mi­niszterelnökkel megbeszélést tartott, fogadta a francia— iráni válságban érintett tár­cák vezetőit, így a hadügyek irányítóján kívül Jean-Ber- nard Raimond külügyminisz­tert. A kora délutáni órákig egyikük sem nyilatkozott a tör­téntekről. Közvetlenül a pa­rancs nyilvánosságra hozatala előtt a kormányszóvivő a ka­binet reggeli, szokásos ülésé­ről még azt mondta, hogy ott a külügyminiszter ismertette a perzsa-öbölbeli helyzetet és megállapította, hogy az iráni —francia kapcsolatokban nincs új fejlemény. A közel-keleti misszióra ki­szemelt Clemenceau — a francia haditengerészet két re­pülőgép-hordozójának egyike — fedélzetén negyven darab Super Etendard típusú va­dászbombázót visz, amelyek Exocet rakétákkal vannak fel­szerelve. (Ilyenekkel látta el Franciaország az Iránnal had­ban álló Irakot.) A saját tü­zérséggel ellátott — összesen csaknem kétezer főnyi le­génységet számláló — Cle­menceau tengeri és szárazföl­di célpont támadására egy­aránt alkalmas, de szállít el­fogó vadászgépeket és tenger­alattjárók elleni bevetésre al­kalmas harci gépeket is. A repülőgép-hordozót rakétave- tő fregattok kísérik. A francia haditengerészet a közel-keleti vizeken — köze­lebbről az Ománi-öbölben és a Perzsa (Arab)-öbölben — je­lenlegi három hajóval van je­len, a Marne kőolajszállító­utántöltővel és két kísérőha­jóval. Párizsi közlés szerint egyéhként kedden bántatlanul elhagyta az öbölt egy fran­cia tartályhajó. a szaúdi Rász- Tannura kikötőjéből indult Ülésezett a BKP Központi Bizottsága Dokumentumok u fejlesztéshez Országos pártértekezletet tart a Bolgár Kommunista Piírt ez év déöembefében á további szocialista építés tézi­seinek a megvitatására — egyebek között erről hozott határozatot a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága szerdán Szófiában befejeződött teljes ülésén. A testület kétnapos ülésén egyhangúlag dokumentumot hagyott jóvá. Ennek címe: A szocializmus bulgáriai tovább­építési koncepciójának alapve­tő megállapításai. Todor Zsiv- kov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke írásban terjesztette a plénum elé. Ugyanígy hagyták jóvá Zsiv- kov szóbeli kiegészítését. A központi bizottság határoza­tában kiemelte, hogy a most elfogadott dokumentumok a párt tevékenységének alapját jelentik a szocialista fejlesz­tésben a történelmi fordulat végrehajtásában, a társadalmi rendszer fejlesztésének minő­ségileg új szintre való emelé­sét szolgáló munkában. A központi bizottság dön­tése értelmében ez év szep­tember 1. és novem.ber 30. kö­zött tartják a pártnlapszerve- zetek beszámoló-választó tag­gyűlését, amelyen minden 300 párttag 1 küldöttet választ a decemberi országos pártérte­kezletre. Az országos tanács­kozás előadója Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára lesz. gázszállító Floreal, a haditen­gerészet két kísérőhajójának felügyelete alatt. Ugyancsak szerdán, a reg­geli órákban előre be nem jelentett iraki—nyugatnémet külügyminiszteri találkozó zajlott le Párizsban. Hans- Dietrich Genscher kedd este érkezett a francia fővárosba, azért, hogy tárgyaljon a Pá­rizsban levő Tárik. Azizzal. Az NSZK—iraki viszonyban feszültség támadt, miután Genscher a múlt hét végén. Bonnban fogadva iráni kollé­gáját kijelentette, hogy Irak a felelős az Iránnal kipattant háború miatt. Az NSZK pári­zsi nagykövetsége közölte, hogy az itteni iraki nagykö­vet rezidenciáján végbement tanácskozáson az öböl térsé­gének helyzetéről és az ENSZ BT azonnali tűzszünetet sür­gető határozatáról volt szó. A bonni kormány teljes egészé­ben támogatja e határozatot — mondta Genscher és üd­vözölte Irak e téren pozitív magatartását. Perui reformprogram Államosítják a bankokat Alan Garda perui elnök kedden átfogó reformprog­ramjának részeként bejelen­tette: államosítják a magán­bankokat és a pénzintézeteket, a devizakereskedelmet azon­nali hatállyal állami ellenőr­zés alá vonják. Garda az ország független­ségének ünnepén elhangzott parlamenti beszédében azzal indokolta a bankok államosí­tását, hogy megkülönböztető hitelpolitikát folytattak a sze­gény vidéki lakosságai szem­ben és hozzájárultak a tőke külföldre meneküléséhez. Véget ért az olasz kormányválság Újra az öt párt a kabinetben Giovanni Goria megbízott kereszténydemokrata minisz­terelnök kedden késő este Rómában előterjesztette kor­mányának listáját Francesco Cossiga olasz államfőnek, s ezzel véget ért az öt hónap­ja húzódó kormányválság. Goria kormányában ugyan­az az öt párt vesz részt, amely az előző, Craxi-kabi- netet is alkotta: a keresztény- demokraták. a szocialisták, a szociáldemokraták, a liberá­lisok és a republikánusok. A miniszterelnök-helyettesi székbe a szocialista Giuliano Amato került. Az új kabinet külügyminisztere Giulio And­reotti kereszténydemokrata politikus, aki a Cro.ri-kor- mányban is ugyanezt a «tiszt­séget töltötte be, a belügymi­Az afrikai kontinens eladósodásáról Addisz Abeba-i csúcsértekezlet Az Afrikai Egységszervezet állam- és kormányfőinek Ad­disz Abeba-i csúcsértekezletén a gazdasági helyzettel kapcso­latban elsősorban a kontinens növekvő eladósodásáról esett szó. Thomas Sankara, a Bur- kinai Köztársaság államfője beszédében felhívta az AESZ tagállamait, hogy egységfront­ba tömörülve tárgyaljanak nyugati hitelezőikkel a konti­nens összesen mintegy 200 milliárd dollárnyi adósságáról. Kiszivárgott hírek szerint azonban a javaslatot erősen ellenezték a kontinens kevés­bé elszegényedett, konzerva­tívabb politikát folytató or­szágai — elsősorban Kenya. Egyiptom és Elefántcsontpart. Csak röviden... NEM VÁSÁROL IRANI OLAJAT Franciaország — kö­zölte a francia iparügyi mi­nisztérium. Párizsi források szerint a kormány már fel is kérte az ország nagy társasá­gait, az ELF és TOTAL válla­latokát, hogy ne vegyék mind­addig az iráni olajat, amíg szünetelnek a diplomáciai kap­csolatok Párizs és Teherán között. A VIETNAMI LÁTOGATÁ­SON tartózkodó Mochtar Ku­sumaatmadja indonéz külügy­minisztert szerdán Ho Si Minh-városban fogadta Pham Hung vietnami miniszterel­nök. ZIMBABWE gazdasági szankciót tervez a dél-afrikai fajüldöző rendszer ellen. Je­lentések szerint a kormány azt tudatta bizalmas közlés for­májában a zimbabwei üzlet­emberekkel, hogy megszünteti a dél-afrikai javak behozata­lára adott importengedélyeket. niszter pedig a keresztényde­mokrata Amintore Fanfani lett. A hadügyi tárca ólén a liberális Valerio Zanone áll. Olaszországnak a második világháború óta ez a 47. kor­mánya, a 44 éves Goria pedig Olaszország eddig legfiatalabb miniszterelnöke. Cuatemaíai küldöttség Parlamentközi kapcsolatok Rodolfo Maldonado, a gua­temalai kongresszus külügyi bizottsága elnökének vezeté­sével szerdán guatemalai tör­vényhozási küdöttség tett lá­togatást a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsában. A tárgyalá­sok során hangsúlyozták, hogy a szovjet—guatemalai parla­mentközi kapcsolatok megte­remtése elősegíti a két ország közötti kapcsolatok fejlődését. Újabb bűnügyi tárgyalásokat kezdeményeznek ítélethirdetés Csernobilben Csernobilban szerdán az íté­let kihirdetésével befejeződött a nukleáris erőműben tavaly áprilisban bekövetkezett sze­rencsétlenségért felelős sze­mélyek pere. Viktor Brjuhanovot, az erő­mű volt igazgatóját 10 évre, Nyikolaj Fomin főmérnököt 10 évre, Anatolij Gyatlov he­lyettes főmérnököt 10 évre ítélték. Tamil béke terv és végrehajtható tűzparancs Aláírták a Srí Lanka-i szerződést Szerdán Colombóban sor ke-' rült a Sri Lanka-i etnikai-val­lási konfliktus rendezését elő­irányzó béketerv aláírására. A Srí Lanka-i kisebbségi nép­csoport, a lakosság 16 százalé­kát kitevő tamilok autonómia­követelését — bizonyos fel­tételek mellett — figyelembe vevő szerződést Srí Lanka-i részről Junius Dzsajavardene államfő, indiai részről pedig a kétnapos hivatalos látogatásra aznap Colombóba érkezett Ra- dzsiv Gandhi indiai kormány­fő látta el kézjegyével. Maguk az érintettek, a tami­lok képvislői nem voltak je­len az ünnepélyes aktusnál. A tamilok legnagyobb csoport­jának, a Tamil eelam felszaba­dító tigrisei nevű szervezet vezetője kedden, Radzsiv Gandhival folytatott megbe­szélése után közölte, hogy szer­vezete felülvizsgálja a szerző­dést elutasító korábbi állás­pontját. Más, kisebb tamil csoportok képviselői azonban máris jelezték, hogy nem szándékoznak a Srí Lanka-i! hatóságoknak beszolgáltatni! összes fegyverüket. A tamil kérdés rendezésére irányuló indiai—-Sn, Lfu$a-i ben foglalt menetrend szerint ugyanit a^tamlfok és a Srí Lankáéi, biztonsági árok kö- mti szerző­dés étettíelépéjfétől számított. 24 órán belül — meg kell' szűnnie, a tarriil harcosoknak« pedig minden fegyverüket be kell szolgálfafriíuk a ható­ságoknak. Az Új-Delhi által szorgal­mazott szerződés megvalósít­hatóságát többen kétségbe vonják. A szingaléz többséget kép­viselő kormányzati személyek szerint a szerződés a sziget­ország megosztását irányozza elő és a tamil kisebbségnek enged — ezen túl a tamilok mögött álló indiai központi akaratnak is engedményeket tesz. A főként Tamilnadu dél­indiai államban élő, 50 milliós tamil lakossággal rendelkező Indiának pedig létfontosságú érdeke a tamilok helyzetének rendezése déli szomszédjánál. A szingaléz, főként budd­hista vallású többség szerdán a szigorú biztonsági intézkedé­sek ellenére is folytatta tilta­kozó megmozdulásait. Sri Lan­ka több nagyvárosában tüntet­tek a rendezési terv ellen. Rendőrségi közlés szerint a két napja tartó zavargások so­rán 20 személy életét vesz­tette, 120-an megsebesültek. A hatóságok Radzsiv Gandhi Sri Lanka-i tartózkodása ide­jére meghosszabbították a ki­járási tilalmat. A rendelkezés megszegői ellen —a helyszínen végrehajtandó — tűzparancsot adtak ki. Borisz Rogoskin művezetőt 5 évi, Alekszandr Kopalenkót, a negyedik blokk reaktormű­helyének vezetőjét 3 évi és Jurij Lauskint, az atomener­gia-felügyelet kirendelt inst­ruktorát pedig 2 évi szabad­ságvesztésre ítélték. Az elítélteknek a szabadság- vesztését javító-nevelő mun­katáborokban kell letölteniük — az ítélet ellen a Szovjet­unió alkotmánya értelmében nem lehet fellebbezni. A tárgyalás során a hat vádlott csak részben ismerte el bűnösségét — vagy tagadta azt a felhozott vádpontok alapján. A bíróság ugyanak­kor a szakértői jelentések, írás­beli bizonyítékok és tanúval­lomások alapján bűnösnek ítélte őket. Egyedül Rogoskint mentette fel a szolgálati be­osztásával való visszaélés vádja alól. A tárgyalás során a bíróság döntött arról is, hogy három újabb bűnügyi eljárást kezde­ményez. Egyebek között azok ellen, akik elmulasztották a lakosság sugárzás elleni vé­delméhez szükséges intézkedé­seket, ugyanakkor az energia­ügyi minisztérium illetékesei ellen — akik nem megfelelően ellenőrizték a csernobili atom­erőmű biztonsági előírásainak betartását, valamint azon ter­vezők ellen, akik a megfelelő időben elmulasztották az RBMK—1000-es reaktor kor­szerűsítéséhez szükséges in­tézkedéseket. UTAZÁSI KÖNNYÍTÉSEK Szerdán Moszkvában közzétették a szocialista országokba történő hivatalos utazások engedélyezésének egyszerűsítésére vonatkozó új rendelkezéseket. v02tffán a minisztériumokirés hatóságok, a központi, vala­mint a szövetségi és autonóm köztársaságok párt-, állami és társadalmi szervei, a vállalatok, egyesülések, a tudományos és kulturális intézmények, a művészeti szövetségek, a tömeg- tá^ékoztaöisi esefcöfc&k, a “közép- és felsőfokú oktatási intéz­mények vezetősége saját hatáskörében dönthet a szocialista országokkal folytatott együttműködéssel összefüggő, egy évig terjedő egyéni és csoportos kiutazások engedélyezéséről. A vállalatok, egyesületek, intézmények és szervezetek veze­tői az illetékes főhatóságok vezetőjének szóbeli engedélyével is utazhatnak. A kiutazások az utazási’ keret terhére vagy az adott szo­cialista országbeli partnerrel kötött csercmegállapodás alap­ján történnek. A kereten felül a megfelelő eszközök megléte esetén a felsőbb szervek engedélyével lehet hivatalosan szo­cialista országba utazni. Az új rendelkezés lehetővé teszi azt is, hogy szükség esetén szovjet, szakemberek egy szocialista országból a kiküldő jóváhagyásával egy másik szocialista or­szágba utazzanak. A kiküldöttek útleveleit a kiküldést elren­delő vezető kérésére az illetékes belügyi szervek állítják ki. A Szovjetunió Minisztertanácsának Állami Külgazdasági Bi­zottsága megbízást kapott a szocialista országokkal folytatott határ menti kereskedelem megszervezésével kapcsolatos kér­dések megvizsgálására. Mérnökök, fantaszták elméjét foglalkoztatja Alagút a csatorna alatt csatornaalagút építésének minden vonatkozását: a mű szaki, környezetvédelmi es biztonsági szempontok mellett a gazdasági és a pénzügyi fet­tételeket is. Az immár véglegesen elfo­gadott terv szerint 1953-ra készül el a két, mederféné' alatt negyven méterre húzód ‘ 50 kilométer hosszú, 7,3 m tér átmérőjű alagút, amelyben személyautókat és kamionoka is szállító villamos vonatof közlekednek óránként 160 k!. lométeres sebességgel. Az ó kelés ki- és beszállással együt mindössze 45 percig taf^ majd. A két part között inga járatban közlekedő vonato óránként 4000 gépkocsit is ké pesek szállítani. Az ötmilliárd font költség« építkezésre a legnagyobb an­gol és francia bankok és épí­tési vállalatok részvételével magántársaság alakult Csa- tornaalagút Csoport (Channel Tunnel Group — CTG) néven, amely állami támogatás nél­kül, részvénykibocsátással és hitelfelvétellel szedi össze a vállalkozás fedezetéhez szük­séges pénzt. A CSATORNAALAGÚT, ha megépül, úgy hozza majd a pénzt, mintha bankóprést in­dítottak volna be. A csatorna ugyanis a világ legforgalma­sabb útvonalai közé tartozik: a brit külkereskedelem fele ezen keresztül bonyolódik, és a tervezett tarifák magasak A terv ellen egyedül a hajó­társaságok ágálnak, míg az építkezés sok ezer új munka- alkalmat teremt majd. Sz. G. < MARGARET THATCHER brit miniszterelnök és Fran­cois Mitterrand francia ál­lamfő a ratifikációs okmá­nyok aláírásával szerdán Pá­rizsban az utolsó pecsétet is ráütötte a La Manche-csator­na alatt húzódó alagút meg­építéséről kötött szerződésre, s immár semmi sem állja út­ját, hogy a nagyszabású mun­ka még az idén megkezdőd­jék. A brit sziget és a kontinens között megvalósítandó állandó összeköttetés gondolata már évszázadok óta foglalkoztatja mérnökök és fantaszták elmé­jét mindkét parton. A legel­ső tervet nem kevesebb, mint 236 évvel ezelőtt, 1751-ben a francia Nicolas Desmaret ötölte ki. Azóta szinte meg­szakítás nélkül egymást érték az egyformán kivitelezhetet­len, de ötletdús és meghök­kentő tervek és ellentervek különböző hidakra és alag- utakra. Az első, már-már megvaló­síthatónak tűnő elképzelést 1802-ben nyújtotta be Bona­parte Napóleon császárnak Albert Mathieu-Favier mér­nök, aki úgy találta, hogy lo­vas postakocsival járható, olajlámpákkal kivilágított és kürtőkkel szellőztetett alag­utat lehetne építeni, ha nem is a vízi út teljes hosszában, de úgy, hogy a két partról el­induló tizenöt kilométeres ki­kövezett üreg félúton, egy mesterséges szigeten összefut­na, ahol fogadót építenének és lovakat lehetne váltani. Thomé de Gamond (1807— 1875) francia katonatiszt, or­vos és mérnök szinte egész életét ilyen ötletek kimunká­lására áldozta. Első . tervét 1856-ban terjesztette elő III. Napóleonnak, ám ezt az újabb tudományos eredmények alap­ján legalább ötször átdolgozta. . 1874-ben a két kormány megbízásából egy különbizott­ság már parlamenti ratifiká­lásra is előkészítette az épí­téséről szóló szerződést, és 1375-ben megalakult egy francia építési társaság, amely kétmillió frankot szánt a munkálatokra és két kilomé­ternyi alagutat ki is fúrt. Már-már megvalósulni lát­szott Viktória királynő álma: tengeri betegség nélkül kel­hessen át a kontinensre. Am fordult a kocka, és Angliában a lelkesedést aggodalom vál­totta fel: az alagúton könnyű megtámadni a szigetet, holott a hadiflotta biztosan uralja a tengereket — vélték hangoz­tatok A századforduló táján olyan megoldások kerültek így előtérbe, amelyek az alag­út vagy a tenger fenekére fektetett nagy átmérőjű cső­járatot híddal elegyítették, mert háború esetén a híd könnyen lerombolható. Az első világháború idején úgy tűnt, a tábornokokat is sikerült meggyőzni az elő­nyökről: a csatornaalagút jól szolgálhatta volna a konti­nensen harcoló csapatok után­pótlását, mégis, amikor 1924- ben újabb terv született, a brit generálisok ismét ellen­szegültek. A második világháború az­után a légierő fölényét igazol­ta a haditengerészet fölött. Utána pedig a rakétatechnika fejlődése véglegesen háttérbe szorította a hadászati ellenér­veket. Miközben a műszaki fejlő­dés elérhető közelségbe hozta a csatorna alatt épülő alagút vagy a felette átívelő híd, ne­tán a két lehetőség elegyének megvalósítását, gazdasági ne­hézségek merültek fel, ame­lyek a hatalmas költségek miatt álltak a terv kivitele­zésének útjába. 1966-ban Ha­rold Wilson brit miniszterel­nök és Georges Pompidou francia elnök közös nyilatko­zatban erősítette meg, hoev a két kormány döntött: az alagutat meg kell építeni. Nagy-Britannia EGK-csatla- kozása után Edward Heath kormánya 1973-ban ismét ki­állt az ügy mellett. A követ­kező évtized a részletes mű­szaki megoldások kimunkálá­sával és a kellő pénzügyi fe­dezet előteremtésével telt el AZ ÖTLET HÍVEI leg­alább tizenötezer oldalnyi ta­nulmányt vetettek papírba aprólékosan megvizsgálva a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom