Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
Lima — Moszkva — Cifrákért A tudománnyal cimboráinak Amelyik gazdaságnak van szakmai önbecsülése, az szívesen cimborái a tudománnyal. Keresi, kutatja azokat a lehetőségeket, amelyék a korszerű gazdálkodás céljait szolgálják. A kutatóintézetekkel kialakított kapcsolatok révén' igyekszik megtalálni a számára legalkalmasabb új fajtákat, eljárásokat, vegyszereket, gépeket, termesztési módszereket. Ez az igényes fejlődési szándék jellemzi a Ceglédi Állami Tangazdaságot is, amely valamennyi főágazatában folytat kísérleteket. Ezek közül most csak a cifrakerti kerületben folyó próbálkozásokról essék szó. Anyagi, erkölcsi érdek A kísérleti parcellák ötven hektárt tesznek ki és a gazdaság által termesztett legfontosabb növényekre terjednek ki. A hibridkukorica 39 vonalas kísérlettel szerepel kutatási programjukban. A szegedi kutatók érdeklődnek eredményeik iránt. Cukorrépából fajta- és gyomirtási kísérleteket folytatnak. A napraforgónál a tőszám legkedvezőbb beállítását tanulmányozzák és a vegyszeres gyomirtás hatását mérlegelik. A borsóföldek egy tábláján hét fajtával próbálkoznak. Szép termés volt az idén mind a nagy kiterjedésű borsóföldeken, mind a mintaparcellákon. A Monori Vető- magterr eltető Vállalat élénk érdeklődéssel figyeli eredményeiket. A cukorrépa- termesztéssel kapcsolatos újdonságokra a NOMI-ban kíváncsiak. Az a céljuk, hogy megtalálják azokat a fajtákat, amelyek az 6 termőhelyi adottságaik közepette a legkedvezőbb hektáronkénti termésátlagot adják. Ilyen vizsgálódásnál természetesen figyelembe kell venni az előveteményt, a talajtípust, a műtrágyafelhasználást és a klímaviszonyokat, pontosan vezetve a lehullott csapadék mennyiségét is. A szakvezetők nagy figyel- ,met fordítanak a szerzett tapasztalatokra és igyekeznek levonni belőlük a megfelelő tanulságokat. Amikor a következő esztendő fajtáit kiválasztják, akkor az így szerzett ismeretek sokat nyomnak a latban. Nem csoda, hiszen a kedvező költségráfordítással elért jó terméseredmény jelentékenyen növelheti a CÁT hasznát, ugyanakkor erkölcsi elismerést is jelenthet az újjal való sikeres pi'óbálkozás. A perui menyecske Aki a kísérletező agronómus feladatát ellátja, türelemmel vezeti a megszámlálhatatlan kimutatást, táblázatokat szerkeszt, beszámolókat ír és biciklin jár táblától tábláig, nem más mint Renée Gavancho. A törékeny termetű, kreol bőrű fiatalasszony az inkák leszármazottja. Pontosabban indián apa és fehér anya gyermeke, tehát mesztic, mint szülőföldjén a lakosság meghatározó része. Hogyan került a perui menyecske a ceglédi határ eldugott csücskébe? Látszólag egyszerű a történet. Dél-Peru- ban született, az országnak azon a részén, ahol télen sem süllyed plusz 14 Celsius-fok alá a hőmérő higanyszála. Édesapja, aki még beszéli a kecsua indiánok nyelvét, szabómester. Renée a nyolc gyermek közül a hetedik. Limában, a fővárosban végezte a középiskolát. Már kislány korában olvasott Leninről és a Szovjetunióban megvalósult új társadalomról. Mire leérettségizett, formát öltött benne a szándék, hogy oda megy tanulni. Így is történt. Egy évig Moszkvában tanulta az orosz nyelvet, majd a kijevi egyetemen sajátította el a mezőgazdasággal kapcsolatos szakismereteket. Tanult ott többek között egy rokonszenves magyar fiatalember is, Láng Károly és egy idő után kölcsönös vonzalom szövődött közöttük. Addig haladt a $zép szerelmi regény, amíg az ifjú agrármérnök nőül vette a csinos perui kislányt. Azóta is úgy érzi, hogy övé lett az inkák kincse. Renée már egészen jól beszél magyarul. Amikor szovjet katonák sejtenek a munkában, ő a tolmács. Azon sem kell csodálkoznunk, hogy a férje legalább úgy tűid spanyolul, mint egy hidalgó. Tamasi Tamás Kemény veit a té! Kevés barack termett Július hónapban a 30 fok feletti melegre azt mondták a régiek: barackérlelő. A hőfok megvan, de a barack — akár nyári sárga-, akár őszibarack alakban — hiányzik: a januári 30 fok, a februári 25 fok és a márciusa 19 fokos hideg sok a két fajpak. Legalábbis az Alföldön, sík helyen hasonló volt a hőmérséklet, amelytől a tömeget adó fajták az alföldi termőhelyen elfagytak. Mihelyt jobb a termőhely, erre a város határában emelkedő Berceli-dombság a legjobb példa, van barack. Jóval kisebb volt a virágrügy. a virág- és terméskezdemény pusztulása, mint a kutatóintézet gyümölcsöseiben. A piaci árak is jelzik: kevés r sárgabarack, ezért megkérik az árát: két kiló pándymeggy egyenlő egy kiló sárgabarackkal. De mielőtt bárki arra gondolna, hogy az ősi árucsere alapszabályát írnám le, máris befejezem az ínséget sugalló gondolatomat. Nagyon nehéz jó kajsziba- raokíajtákat előállítani, a drága, vegyszeres technológiák sem minden helyzetben hatásosak, vagyis a mostani évhez hasonló években hansonló keresleti piac alakulhat ki. A kajszibarack rendkívül érzékeny növény, számtalan betegség biztos pusztulást idéz elő a fákon. Ha az idei igen lombos fák normálisan telelhetnek, a tavasz' is jobb lesz, nem kell akkor kereső útra menni a piacon. Most talán az aranygyapjút is jobban megtalálnák a háziasszonyok, mint a sárgabarackot. Némi védelmet a városi kertek sokkal enyhébb, sokkal temperál- tabb klímájú részei nyújtottak a kajszibaracknak. 1987 a remény éve, bár ez sem tényleges megígért túltermő év, viszont a mostani a nagy pihenés miatt — jó virágtermő évnek számíthat. Ebből azonban nem lesz az idén sem befőtt, a jövő év pedig messzi van. Házikerti, hétvégi háznál elültetett barackfák busásan íizelnek, legalább olyan aranyosan, mint a hazai sárgabarackfák szépséges Éllel A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA . ir.-jii. ■' XXXI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1987. JÚLIUS 25., SZOMBAT Sportos ruhákat varrnak Megtáltosodtak az asszonyok — A ruházati cikkek iránt csökkent az érdeklődés az utóbbi időben. Ki ne hallott volna a raktárakban, boltokban lévő eladatlan készletekről, s az óvatosan rendelő kereskedelemről. A textil- és ruházati cégek vergődése többnyire országos jelenség, önök hogy érzik ezt? — kérdezem Zakar Istvánnét, a Nívó Ruházati Szövetkezet elnökét. — Most büszke vagyok arra. hogy dupla létszámra és munkanapra lenne szükség ahhoz, hogy az ez évi téli megrendeléseinknek eleget tudjunk tenni. Hadd kopogjam le, nincs gondunk amiatt, hogy esetleg holnap unatkozunk. Sőt, nagy iparvállalat végez számunkra bérmunkát. Ma épp egy szövetkezettel tárgyalunk majd hasonló elképzelésekről, mivel felajánlotta szabad kapacitását. Átmentett ötletek érte, azt fog. Vaaranysarga gyümölcsei. S. D. — Ne haragudjon hittem, panaszkodni jón miért vannak kedvezőbb helyzetben, mint a többi ruházati cég? — Abban nagy szerepet játszik az, hogy saját tervezésű modelljeink vannak és rövid átfutási idővel dolgozunk. így azonnal reagálhatunk a piac igényeire. A csökkenő kereslet ellenére valljuk, hogy ma is eladható ami szép, különleges és árban versenyképes. Miután kis sorozatú termelést folytatunk, előfordul, hogy olykor 30—40 méteres első osztályú maradék anyagot is megvásárolunk. Egyébként előrelátóak vagyunk az anyagok, kellékek megrendelésében. így, bár ebben az évben sokszínű, sportos termékeket csinálunk, meglehetősen kevés volt az olyan kiesés, amely egy-egy kellék hiánya miatt adódott. — Térjünk vissza egy pillanatra a saját tervezésükhöz. — A műszaki gárdánkra komoly feladat hárul. Nemcsak az előkészítést végzik, önállóan terveznek és modelleket készítenek. A közelmúltban Pierre Cardin-bemu- tatón vettünk részt az általuk tervezett darabokkal. Ez a kapcsolat azóta fejlődött, ugyanis két terméküket a francia divattervezővel összhangban kivitelezi és modellezi a mi tervezőnk. — Ez azt jelenti, hogy ...? — Ez a kooperáció nem jár anyagi előnnyel. Viszont divatinformációt nyújt. Átmenthetjük azokat az ötleteket, amelyeket az élvonalbeli divattervezők kigondolnak. Persze ezeket kicsit szolidabbá kell tenni, közelítve a magyar igényekhez. Másfajta bérezés — Milyen ruhákat gyártanak? Merre tartanak a divatban? — A selyemkosztümtől és -ruhától a valódi irhabundáig, a farmernadrágtól a szövetkabátig mindent tudunk varrni. A nőknél, férfiaknál, sőt a kamaszoknál is a sportos jellegű öltözéknek van a szezonja. Most mi ezt lovagoltuk meg, dzsekiket, sportruházati cikkeket gyártunk. Azért a legnagyobb hagyománya a téli holmi készítésének van nálunk. Mivel az első negyedévben a kereskedelem még nem tudja, hogy mit rendeljen, ezt az időszakot a tőkés bérmunka elvégzésére szánjuk. így az év eleje alkalmas arra, hogy felkészüljünk a hazai feladatokra, s persze a partnereknek ajánlhassunk a termékeinkből. Legalább 50-60 modell közül választhatnak. Am ha valakinek egyik sem tetszene, úgy rajz vagy minta alapján szívesen megvalósítjuk az elképzeléseit. Évente 30-40 levelet kapunk vásárlóinktól, s az külön siker, amikor a portékáinkat dicsérik. Többnyire azzal fordulnak hozzánk, hogy valamelyik áruból nincs számukra megfelelő méret. Azt nem mondom, hogy itt méretes tevékenység folyik — arra Cegléden van egy női, Nagykőrösön pedig egy férfi méretes szolgáltató részleg. Ettől függetlenül ezt a néhány kérést teljesítjük, mert a jó hírnevünkről van szó. Erre törekszünk azzal is. hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron évente 8-10 darabot mutatunk be. ft fűtésről mást gondoskodnak Negyvenmillió forintos beruházással korszerűsítik a fűtést és az ipari gőzellátást a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában. A kazánházat a Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet készíti, a gépészeti munkákat az Agrokor végzi fővállalkozóként. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) — Lányaik, asszonyaik? — Többségben szakmunkások dolgoznak nálunk. A tőkés bérmunka rászoktatott bennünket a precíz, jó minőségű tevékenységre. A fegyelmet a szalagrendszer garantálja, hiszen kétóránként lehet felállni a szalag mellől. — S hogyan keresnek? — Nagyon keményen és sokat kell dolgozni, kifogástalan minőségben. S ezért fájó pont számomra, hogy keveset fizethettünk. Alacsony bérekkel indultunk és soká érhetjük utol magunkat. Az első félévben új, ösztönző prémiumrendszert vezettünk be, lányaink, asszonyaink teljesítményhez kötött csoportbérben dolgoznak — szinte megtáltosodtak. Nemcsak azt a pluszpénzt kapták, amely a százalék túlteljesítéséért jár, hanem százalékonként sávosan, ösztönző prémiumban részesülnek. Így a fizikai dolgozók 104,1 százalékkal kaptak magasabb bért, mint tavaly. Az év hátralévő hónapjaiban is hasonló színvonalon kell teljesíteni ahhoz, hogy a jó kvalitású adminisztratív munkatársaink bérét is emelhessük. Végkiárusítás — Hogy sikerült az első félév? — A mérleg szerinti nyereségünk féléves szinten 3 millió forint. Ez az eredmény reményen felüli, bár a tervnek megfelelő. Szerepet játszott ebben a 137.5 százalékos tőkés exportunk. A harmadik negyedévben nyereséges termékeket gyártunk. Tehát jól zárhatjuk az évet. Mi már a tavaszra gondolunk, a jövő évi modelleket készítjük elő. — A Pesti úti részlegüknél végkiárusítás van. Miért? Nem fizetnek erre rá? — Általában "az a vád éri szövetkezetünket, hogy Cegléden nem kaphatók a Nívó termékei. Ez nem így van. Rendszeres a kapcsolatunk az áruházzal és a ruházati kiskereskedelmi vállalat üzletével. Ugyanakkor van divatáruboltunk is, igaz ez kicsit butik jellegű, itt szintén kapható a ruháinkból. Most elsősorban azokat a portékákat ajánljuk a lakosságnak, amelyek nem az idén készültek, bár még mindig divatosak. Ezek fölszaporodott modellek, biztonsági tartalékként gyártott darabok. Végül is elfekvő áruk — amelyek nem reprezentálják a szövetkezet termékeit —, 60— 40—30 százalékos árengedménnyel árusítjuk őket, ameddig a készlet tart. Nem jelent veszteséget számunkra, hisz a tárolásuk gond, s pénzt kötnek le fölöslegesen. Ezt a kezdeményezésünket a későbbiekben is folytatjuk majd, más árukkal. Fehér Ferenc Önvédelem Nyáron talán még jobban kell ügyelni arra, hogy ne szennyezzük a levegőt, a vizet és a kutakat. A veszélyes anyagokat nem lehet felelőtlenül kezelni; a növényvédő szerek használatánál lényeges az előírások, illetve szabályok betartása. Ugyanis a rendeletek megszegése komoly anyagi következményekkel járhat. A rosszul beállított porlasztókból ömlő kipufogó gáz igen kellemetlen, akárcsak az erős zajok, amelyek a lakosság és a madarak életét zavarják, nemcsak a városban, az erdőkben is. Tétlenül Még mindig divatos a munkaidőalap védelméről, kihasználásáról beszélni. Ugyanakkor szóba kerül minden fórumon a fölösleges munkaerő, az állások kérdése. A nehéz gazdasági helyzetben is sokan dolgoznak bújtatott, mondvacsinált posztokon. Vannak. akik azért, mert valakijük valahol nagyember, és már csak természetes, hogy nekik is kell egy jól fizető munkahely. Mások kényszerűségből minden munkát elvállalnak, .nem számít, milyen a beosztásuk, csak legyen elég pénz a családnak kosztra, ruhára. Valószínűleg nem ezek az utóbbiak a kabarétréfák, kirívóan rossz statisztikai adatok főszereplői, öli becsülettel végzik azt, amit rájuk bíztak. Számukra van értelme. A gondot, a haszontalanul eltöltött órákat az előzőek miatt számolják, ők az átlagrontók. Mert mit. is lehet tenni ilyen helyzetekben, hogyha tudnánk változtatni? Hiába tilos beruházni irodaházak építésére, valahogy mégis gombamód szaporodnak ezek a legális — mostanában inkább faházak. A bennük ülök pedig nem tudnak mit kezdeni unalmukban. Hiába a kényelem, az új bútor, a gépi perzsaszőnyeg, és a modern. gömbfejű írógép. Nem vehetik hasznát. Naponta talán egy-két órás elfoglaltságot jelent az anyagutalványok, jegyzőkönyvek megírása. Mit csináljanak a többi hat-nyolc órában? Nem lehet mindennap manikűrözni, kevés a kávéivó, s a beszédtémából ás gyorsan kifogynak. Ilyenkor rendkívül hosszú ám a munkaidő! Tisztességes ember nem is viseli el sokáig ezt a kellemetlen helyeztet. Kér magának munkát, nem bírja ki tétlenül a napokat, hónapokat. Először csak megbámulják, mint egy fekete afrikai csodabogarat, később — egyelőre csak á háta mögött — kiröhögik. Nincs azonban messze az az idő sem, amikor nyíltan hülyének tekintik. Ekkor aztán. ha van önérzete is. gyorsan távozik ebből a kellemes környezetből. Sajnos ez a tulajdonság keveseknek adatott meg. Akadnak olyanok, akik jól érzik magukat így is a bőrükben. nincs szükségük semmiféle tevékenységre.- Ök azok, akik miatt hivatalokat. vállalatokat, intézményeket szidnak, átkoznak. Ök fektetik el a befejezetlen, lezáratlan aktákat, ők nem válaszolnak a határidő letelte után sem a le, velekre, miattuk kapják késve az egyedülálló szülők a gyermektartást. Nekik mindez nem okoz problémát prímán befészkelték magukat az áldásos munkahelyre. Attól mentsen meg mindenkit a sorsa, hogy egyszer egy ilyen ügyintéző „intézze” az ügyeit. Sok-sok idegességébe fog kerülni, míg valamennyire eligazodik a bürokrácia és az emberi butaság, kegyetlenség útvesztőiben. Soha nem elég az a halom papír, amit a kívánságukra, az előzetes megbeszélés alapján, kitöltetett. Mindig újabb és újabb igazolásokat kell beszereznie. Aztán egyszer aláírni felejtik el, másszor a pecsét hiányzik az ügy- darabról. Lehet elölről kezdeni mindent. A kálváriának se vége, se hosza. Nemcsak a hivatalokban, az adminisztratív munkakörökben találkozunk hasonló esetekkel. Az élet szinte minden területén ott vannak azok az emberek, akik tétlenül, érzéketlenül nézik mások kínját, szenvedését. Nekünk csak arra kell vigyáznunk, ne kövessük őket. Fekete Zsuzsa ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
