Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

1987. JULIUS 3., PÉNTEK Pjadiscv moszkvai sajtóértekezlete Újabb akadályok merültek lel Genf ben Sevardnadze és Shultz újabb, washingtoni találkozó­jának kérdése napirenden van, a kétoldalú megbeszélé­sek tárgyát képezi, de mind ez ideig még nincs kitűzött idő­pontja a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások­nak — hangsúlyozta csütörtö­ki moszkvai sajtótájékoztató­ján Borisz Pjadisev helyettes külügyi szóvivő. Pjadisev megerősítette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok moszkvai , nagykövete június 30-án továbbította a szovjet külügyminisztériumba Reagan elnöknek Mihail Gorbacsov- hoz szóló üzenetét, de annak tartalmáról nem közölt rész­leteket. s nem fűzött kom­mentárt az eseményhez. A szóvivő értékelése szerint á külügyminiszteri találkozó­nak azért nincs még konkrét időpontja, mert túl lassan ha­ladnak a genfi szovjet—ame­rikai tárgyalások. Rámutatott: nincs értelme annak, hogy a külügyminiszteri tárgyaláso­kon folytassák a Genfben az amerikai fél által kezdemé­nyezett polémiát. Pjadisev kitért arra, hogy a genfi tárgyalásokon újabb akadályok merültek fék egyes kérdésekben „üresjáratban” mennek a megbeszélések. A közepes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati rakéták kérdésében az amerikai fél ragaszkodik ahhoz, hogy meg­tartsa azokat a robbanótölte­teket, amelyeket az NSZK- nak átadott rakétákhoz tart Európában. A hadászati támadófegyve­rek témájában is gyakran az abszurdumig fajulnak a vi­ták: Washington képviselői most újfajta számítási rend­szert kívánnak alkalmazni a nukleáris tölteteknél. Az űrfegyverzet és a raké- taélhárító rendszerek kérdésé­ben az Egyesült Államok kép­viselőinek szavai és ' tettei ugyancsak ellentétben vannak egymással; az ABM-szerződést — Re'ykjavíkkal ellentétben nem tíz esztendeig őriznék meg, hanem csak hét évig, s ezt az időszakot is a megálla­podás felszámolásának előké­szítésére használnák fel — mutatott rá Borisz Pjadisev. A szovjet helyettes külügyi szóvivő határozottan cáfolta azokat a nyugati sajtóértesü­léseket, hogy Nyikolaj Cser- vöv vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkarának csoportfőnöke Maynard Glit- mannal. az amerikai tár­gyalóküldöttség képviselőjével valamiféle kompromisszumos javaslatokat vagy indítványo­kat vitatott volna meg a genfi tárgyalások témakörében. Pjadisev tájékoztatást adott a szovjet diplomáciai tevé­kenység legfontosabb esemé­nyeiről az elmúlt napokban. Szerdán érkezett vissza Moszkvába Géniből Juli} Vo- roncov első külügyminiszter- helyettes (a szovjet küldöttség vezetőjej, aki az elutazása előtti napon memorandum­tervezetet terjesztett elő. En­nek célja a tervezett leszere­lés és csökkentés által érintett fegyverzet kiindulási adatai­nak pontos meghatározása. Vagyim Loginov külügymi­niszter-helyettes a VSZ-tag- államai tanácskozásán vett részt, amely a bécsi tárgyalá­sok előremozdítását tűzte na­pirendjére. Szófiában hétfőn kezdődik a szocialista országok külügymi- n i sz ter-hely etteseinek talál ko- zója, amelyen az ENSZ-köz- gyűlés 42. ülésszakának kér­déseit vitatják meg, ezen Vla- gyimir Petrovszkij vesz részt. Pjadisev beszámolt arról is, hogy Petrovszkij csütörtökön Moszkvában Vernon Walters- szel. az Egyesült Államok ál­landó ENSZ-kép viselőjével folytatott megbeszéléseket; a szovjet—amerikai konzultá­ciók keretében a világszerve­zet következő közgyűlési ülés­szakának napirendjén szerep­lő problémákat, az ENSZ te­vékenységét vitatták meg. Az együttműködés fő kérdései Gorhscsov tárgyalásai Gandhival Több mint két órán ke­resztül tárgyalt csütörtökön egymással Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ra- dzsiv Gandhi indiai kormány­fő. A két vezető első találko­zóján — pénteken újabb meg­beszéléseket tartanak — az időszerű világpolitikai és re­gionális kérdések széles kö­rét tekintették át, s megvizs­gálták a minőségileg mind magasabb szintet elérő szov­jet—indiai együttműködés leg­fontosabb területeit. Radzsiv Gandhi felesége társaságában a nap folyamán érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába, az indiai feszti­vál megnyitására. Az indiai vendégeket a szovjet főváros repülőterén Nyikolaj Rizskov. az SZKP KB PB tagja, szov­jet kormányfő és felesége, va­lamint más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Az indiai vendégek ezt követően a .Kremlbe hajtattak, ahol a György-teremben Mihail Gor­bacsov és felesége fogadta őket ünnepélyes keretek kö­zött. A két ország vezetője este szűk körű baráti találkozón folytatta a véleménycserét. A megbeszélések pénteken feje­ződnek be. s műszaki-tudomá­nyos együttműködési doku­mentum aláírására is sor ke­rül. Radzsiv Gandhi szomba­ton utazik el a szovjet fővá­rosból. A közös piaci csúcs vegyes értékelése Thatcher takarékosságot sürget Vegyes értékeléseket váltott ki a belga elnökség félévét le­záró brüsszeli csúcsértekezlet, amelyen Margaret Thatcher brit miniszterelnök, szembe- szállva 11 kollégájával, meg­akadályozta a Nyugat-európai Közösség költségvetésének ki­bővítését,. nagyobb takarékos­ságot sürgetve az EGK pénz­ügyeiben. Jacques Delors, a brüsszeli főbizottság elnöke ennek elle­nére elégedett azzal, hogy 11 tagország egyetértést nyilvání­tott az általa előterjesztett „reformcsomag” tartalmával. Reményének adott han­got Wilfried Martens, az ülésen elnöklő belga minisz­terelnök. Martens elmondta: a szegényebb déli tagországok, Portugália, Görögország, Spa­nyolország keményen védték a kormányfők ülésén álláspont­jukat, amely szerint a teljes piacegységesítés 1992-ig szá­mukra csak akkor elfogadha­tó. ha a közös költségvetés új­raelosztó hatása révén na­gyobb anyagi támogatásra szá­míthatnak a gazdagabb északi tagországok részéről. Vegyes a mezőgazdasági megállapodás megítélése is. A brüsszeli főbizottság illetéke­sei azonnal felhívták a figyel­met, hogy az elfogadott szabá­lyozók nem azonosak az álta­luk javasoltakkal, igy a vár­ható megtakarítások jóval szerényebbek lesznek, mint. számították, és amit ők szük­ségesnek tartottak. Brüsszeli EGK-körökben nagy várakozással tekintenek egyébként az elé, hogy július 1-jével életbe lépett a római szerződést módosító nyugat­európai egységokmány, amely 1992-ig a belső piac teljes egységesítését tűzi ki célul, s •ennek •;n*egvalősí4ás* ésdeké- * ben kötelezővé teszi a minő­sített többséggel hozott dönté­seket (az egyhangú döntések helyett) a miniszteri tanács­ban. 'Csak röviden... HALADÁS NÉLKÜL és meglehetősen polemikus hang­nemben ért véget csütörtökön a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó tárgyalások 42. fordulója. VVOJCÍECH JARUZELSKI, a LEMP KB első titkára, len gyei államfő csütörtökön öt­napos hivatalos látogatását befejezve hazautazott Japán ból. Jaruzelski megbeszélése­ket folytatott Nakaszone Ja szuhiro japán miniszterelnök- ' kel, találkozott az ország poli­tikai pártjainak és a parla mentnek a képviselőivel. JÓZAN POLITIKAI M ég három éve sem áll az indiai kormány élén Radzsiv Gandhi, de ez a csütörtökön megkezdődött moszkvai vi­zit már a harmadik látogatása a szovjet fővárosban. Tár­gyalásai Mihail Gorbacsovval azért is külön érdekesek, mert emlékezetes, hogy a világ két vezető politikusa egy időben vette át országának vezetését. Nem vitás, hogy ez a tény, amelyben persze a véletlennek is van komoly szerepe, egy kicsit azért jelzi a szovjet—indiai kapcsolatok különleges fon­tosságát. A világ két nagyhatalma közül az egyik a Szovjetunió és Ázsia, valamint az el nem kötelezettek egyik legfontosabb or­szága India immár négy évtizede töretlenül ápolja a kétolda­lú kapcsolatokat, amelyek szinte a kezdetektől olyan jók, hogy az amerikai külpolitikai vezetésben mindig is irigységet — és nyugtalanságot is — keltettek. Pedig Radzsiv Gandhitól éppen azt várták sokfelé, hogy kö­zeledni fog Amerikához és általában a Nyugathoz, mégpedig a szovjet kapcsolat rovására. Nem így történt. Mert ugyan kétségkívül mind politikai, mind gazdasági téren javította or­szága viszonyát a vezető tökcsállamokkal, ez egyáltalán nem hozta magával a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok ellany- hulását. A józan politikai egyesúlytartás jelzése volt két éve, hogy Radzsiv Gandhi egyetlen hónapon belül Washingtonba és Moszkvába is ellátogatott, de hogy melyik irány az elsődle­ges még mindig Delhiben, azt megmutatta a szovjet párt ve­zetőjének tavalyi utazása Indiába. S ebben semmi különleges nincs. Hiszen India számára óriási és nélkülözhetetlen gazdasági-kereskedelmi partner a Szovjetunió, amely az elmúlt évtizedekben például száznál is több indiai beruházásban vett részt. A politikában pedig Del­hiben értékelik az olyan megnyugtató és reményt keltő tö­rekvéseket, mint amilyet Gorbacsov fejtett ki az ázsiai biz­tonságról. Ezzel' Sfcfctnben' India ftfifö&teteíhtfke’ és ‘'ftofrtifiivya ‘jól hogy Washington mit sem akar változtatni külpolitikájának azon részein, amelyek sértik az indiai érdekeket. Ilyenek a pakisztáni fegyverszállítások, vagy az Indiai-óceánon tartott nagy „.amerikai tenseri -baderű. stb, - # - .......... ■* / « *> ** - « É rthető hát, hogy a világ ma úgy értékeli a moszkvai Gan- dhi-látogatást, hogy India azzal a nagyhatálőmmaj erősíti to­vább kapcsolatait, amely a legközelebb áll hozza, s inkább figyelembe veszi Delhi érdekeit. A. K. Iraki-szíriai csúcstalálkozó ? Az egymással nyolc éve igen feszült viszonyban álló Szíria és Irak államfőinek találkozó­ja a küszöbön áll — jelentet­ték a szenzációszámba menő hírt közel-keleti rádiók öböl menti lapértesülésekre hivat­kozva. Kuvaiti és az arab emírség­beli újságok szerint e fejle­mény Husszein jordániai ki­rály, valamint a szaúd-arábiai vezetők közvetítési erőfeszíté­seinek tudható be. Jólértesült jordán források azt szivárog­tatták ki, hogy az uralkodó minapi damaszkuszi és bagda­di látogatása nyomán jelentő­sen szűkült a szakadék Háfez Asszad szíriai és Szaddam Husszein iraki elnök állás­pontja között. A jelentések szerint kettejük találkozójára Ammanban kerülhet sor. Anatolij Betűnyin fogadta Cáriért Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára csütörtökön fogadta Jimmy Cartert. az Egyesült Államok volt elnö­két, aki rövid látogatáson tar­tózkodik Moszkvában. A találkozón megvitatták a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi állását és fejleszté­sük lehetőségeit. Varsói Szerződés Parlamenti elnökök tanácskozása Felszólalásokkal, majd ple­náris vitával folytatta mun­káját csütörtökön Varsóban a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti elnökeinek tanács­kozása. A lengyel, bolgár, a magyar és az NDK-parlament elnökei­nek szerdai beszédei után csütörtökön a román, a cseh­szlovák és a szovjet parla­menti elnök fejtette ki véle­ményét. Ezt követően a dél­utáni órákban megkezdődött a vita. KÖZÖS DANDAR Hollandia kész lenne részt venni abban a közös nyugat­európai katonai egységben, amelynek gondolatát Bonn ve­tette fel francia—nyugatnémet közös dandár felállításával — jelentette ki Wim van Eeke- len holland hadügyminiszter a hágai parlamentben. A közös francia—nyugatné­met dandár gondolata a leg­utóbbi kétoldalú kormányfői megbeszélésen merült fel Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök kö­zött. Szovjet bírósági közlemény Á háborús bűnös haléin A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága az alábbi közleményt adta ki Moszkvában, július 2-án: Az amerikai fél átadta a Szovjetuniónak Kari Linnas náci háborús bűnöst. Kiadatá­sa után orvosi vizsgálatnak vetették alá, amelynek ered­ményeképp kiderült: Linnas súlyos beteg. A betegség sú­lyosbodott, és a magasabb szintű orvosi ellátás érdekében Kari Linnast Leningrádba szállították. Súlyos állapotáról értesítet­ték rokonait is, akik megér­keztek a Szovjetunióba: Lin- nason két műtétet hajtottak végre. Kari Linnas szívelégte­lenség következtében július 2-án meghalt. (Élet és tanulás, búcsú és üdvözlés egy négylá- njlos NDK-beli családban. Roland Sanger a Partsch családról tudósít.) T estvérmegyénkbő!: Diplomák egy családnak A zölddel körülvett lakó­házból a bad salzungeni Fi­scher strasse 24-ből már ré­gen kirepültek. Egyik a má­sik után. Csak egy rendkívüli eset, mint az édesapa Peter Partsch 50. születésnapja teszi lehetővé, hogy mindannyiukat otthon találjuk: Berlinből, Jé­nából. Cottbusból és Ilmenau- ból érkeztek. Hárman már sa­ját fészket raktak, csak a leg­kisebb. a 15 éves Ute jár még a hétvégeken Goethe városá­ból a fürdővárosba haza. Két napot a szülők szárnyai alatt tölt. de azután gyorsan visz- szatér a magasabb matemati­kához a Johann W. Goethe Gimnáziumba. Ugyanolyan matematikai tehetség, mint a három már férjezett nővére. A 27 éves Christel Dittrich a moszkvai Lomonoszov egyete­men tanult és jelenleg a ber­lini Humboldt egyetemen tanít. A 25 éves Katrin Scheanitz Donyeckben tanult és 1986 óta a cottbusi kórház orvosa. Susanne Schubert is a mate­matikával foglalkozik. 24 éves és a prágai Károly egyetemen tanult matematikát (pedagó­giát), de pedagógiai tudását a 8 hónapos gyermekén gyako­rolja pillanatnyilag: akivel ép­pen szülési szabadságon van. De utánpótlás a többi Partsch lánynál is van: a hároméves Katja Dittrich és a másfél éves Alexander Panitsch. Peter és Margit Partsch tehát három­szoros nagyszülők, lányaik emancipált asszonyoknak tűn­nek, de nem úgynevezett „emancok”, mint abban a bi­zonyos másik világban, ahol lenézően beszélnek a családi fészek melegéről és a gyer­mekáldásról. Négy lány és mindnyájan ügyesek és oko­sak. igen csodálatos magától- értetődéssel mennek a barát nrc7Qöha tanulni hiwpn a: ilmenaui iskola Ute számára is ugródeszka. Azért sikerült netán a Partsch családnak ez az NDK-rekord, mért a gye­rekszobát egyetemi előadóte­remmé alakították át? Margit asszony bevallja, hogy a matekfolyóiratot, az „Alpha”-t majdnem figyel­mesebben olvasta mint Ute. És még mindig olvassa. Néha irigyli is legfiatalabb lányát, azért mert a mikroelektroni­kával is foglalkozik. A bad salzungeni Otto Grotewohl Is­kola igazgatónőjének ugyanis nincs elég ideje. Azzal a fel­adattal foglalkozik, hogy az Otto Grotewohlban a sokolda­lúan képzett embert formálja, és a speciális tehetséget fej­lessze. Netán a szülői becs­vágy kényszerítette a lányo­kat az egyre nagyobb tudásra való törekvésre? Az apa a feiét rázza, az anya pedig me­sél. A BÜCSÜZÄS mindig nehéz volt. Augusztus végén ott áll­tunk a berlini Ostbahnhofon, vagy Drezdában és tudtuk, hogy januárig nem találko­zunk. És akkor jött egy levél, amiben az anya valamilyen problémát érzett. Ugyan azon­nal írtam, de mire a levelem Moszkvába vagy Donyeckba érkezett, már el is intéződött a probléma. Ritkán tudtunk közvetlenül segíteni: a gyere­kek viszont megtanulták az önállóságot. Egyik lányunkat sem kényszerítettük erre az útra. Ők akarták. Azt viszont tudtuk, hogy helyesen döntöt­tek. A gyerekek és nem a szü­lők kívánságáról volt szó. Me­lyik szülő szeretné a gyere­keit ilyen messzire küldeni' Végül is mind a hatan boldo­gak voltunk, ha évente leg­alább ' egy napot együtt tölt­hettünk. A lányokat sajnos se látni, sem megismerni nem tudom, tehát nem tudom eldönteni, hogy Goethe szavaival élve: az apjuktól a növésüket, az anyjuktól a jó kedélyüket örö­költék-e. Peter Partsch egy erős alkatú ember, aki a spri- negeni bánya igazgatója. Mé­lyen és energikusan beszél, és rácsap a dossziéra, amikor te­lefonon közük vele, hogy a bányában műszaki problémák vannak, tehát az erőművet a szénbunkerből kell ellátni. Margit Partsch viszont semmi kétség: nyugalmat és jókedvet áraszt. Még mindig anya. Az apa megjegyzi, hogy a lányok sokat profitáltak az anyjuk­ból. aki óvatosan, szinte ész­revétlenül irányította őket. Végül ő is matematikatanár. De nem az volt a mottója, hogy na most nevelünk, mondja Margit asszony. Vegyük a negyedik lányun­kat, Utét. Könnyen tanul. Ezért is tanácsoltam. hogy menjen a számtan szakkörbe. A TZ-ben könnyűatletizált és az iskola FDJ-titkára is volt. Megvolt tehát a penzu­ma; nagy kívánalmaknak fe­lelt meg. Másrészt úgy véljük, hogy a gyerekeknek jó dol­guk kell hogy legyen. Soha­sem haragudtam, ha az egyik elaludt. Egyiknél sem a rossz hozzáállás miatt történt. A nagyok kölcsönösen nevelték egymást, mi ugyanis mindig sokat dolgoztunk. Karin és Susanne is sportolt. Nem let­tek ugyan világbajnokok, de a sportnak is nagy nevelő ha­tása van. És pont Susanne, aki gyerekként még a sző­nyeg szélén se nézett át. A há­rom lány tehát Haliéba uta­zott. ahol az úgynevezett ABF Il-re, ahol a külföldi tanul­mányokra készültek fel. Min­dig a szülők nélkül. AMIKOR A HÁROM NAGY még kicsi volt, vasárnap min­dig hamarabb kelt, mint a szülők, hogy megteríthessenek. Amikor az asztal kész volt, óvatosan kopogtattak a háló­szobaajtón és szóltak, hogy kész a reggeli. Margit asszony emlékszik, hogy Ute öt­éves volt, amikor skarlátos lett. Amikor már jobban volt, megengedte hogy felkeljen. Ha felporszívózott, még té­vézhetett is. Suttogva mesélte aztán délután, hogy mennyire tetszett neki az orosz nyelv­lecke. Apróságok? Biztosan. De a tudatos tanulásra neve­lés is. Hol nem veszekednek néha a gyerekek? A Partsch gyere­kekkel is előfordult; de nem azért veszekedtek, hogy ki kapja a nagyobb darab süte­ményt. hanem azért, hogy ki ülhet az íróasztalhoz. A szü­lők még az iskolából ismerték egymást. Az 50-es években eav darabig egv osztálvba is jártak Halléban. Margit Zwintschönéből származik. Pe­ter pedig Zscherbenből. F,ak­isüknek sem volt könnyű. Margit apja beteg volt, az anyja pedig napszámosként 180 márkát keresett. Peter eredetileg hajótervezést akart tanulni, főbérlője azonban azt mondta, hogy gvere Teut- schentalba vájártanulónak. Két év után vájárbizonyít­ványt szerzett és végül Frei- bergben diplomázott. 1963-ban végzett, addig inkább Margit asszony tartotta el a családot, aki tanárként hamarabb kere­sett. Aztán a salzungeni káli- bányába mentek, mert Peter egy jó ajánlatot kapott. És egy lakást. Az óta is Salzun­gen az otthonuk. Peter és Margit Partsch meg is mutatták a gyerekeiknek, hogy mit kell tenniük. Margit 26 éves korában lépett be a pártba. Peter még bányász­ként lett az NSZEP tagja. Most már a nagylányok és a vejek is párttagok. A szülők 1961-ben utaztak először a Szovjetunióba. Moszkva, Le­ningrad, de az egész ország, ahol később a lányai tanultak, nagy benyomást tett rájuk. Az Otto Grotewohl Iskola, melynek Margit az igazgatója, testvéri kapcsolatokat tart fenn a kalugai 19. számú is­kolával. A szülők az 50-es években Favei Korcsaginnal, Osztrovszkij hősével nőttek fel. .A lányok is. A szülőknek különösen a következetessé­gük és egyértelmű állásfogla­lásuk tetszik. Nem dicsérnek, csak példát mutatnak. Peter azt mondja: Nem tudtunk a gyerekeink­nek egy házat építeni, vagy egy autót ajándékozni. De meg tudtuk nekik mutatni azokat a lehetőségeket, me­lyeket munkás-paraszt álla­munk mindenkinek nyújt. Munkások vagyunk. Mi lett vo’np belőlünk az októberi forradalom nélkül? Vagy a felszabadítás nélkül 1945. má­jus R-án. Nem tudom, de nem lennék bányaigazgató. Margit sem lenne iskolaigazgató. Eavik lánvunk sem tanulha­tott volna, és főleg nem a Szovjetunióban. CHRISTEL, KATRIN ÉS SUSANNE eminensek voltak és tanulmányi ösztöndíjat is kaptak. Katrin Donyeckben • vörös, Christel Moszkvában kék diplomával végzett. Az aranydiplomát ezennel az egész családnak át szeretnénk adni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom