Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
XXXI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1987. JULIUS 18., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Bővültek a szolgáltatások a postán Udvariasak és türelmesek Az utóbbi hónapokban egyre többet olvashattunk, hallhattunk a Magyar Posta megújulási kísérletéről, ezen belül szolgáltatásainak bővítéséről, illetve a kiszolgálás színvonalának emeléséről. Lessné Greff Arankától, a váci körzeti hivatal vezetőhelyettesétől arról érdeklődtünk, hogy az említett megújulási tervek mennyire valósultak meg a gyakorlatban náluk. — Ezek a törekvések nem annyira látványos változást jelentenek, mint inkább hosz- szan tartó folyamatot, amelynek eredményeit csak fokozatosan érzékelik az ügyfelek. Vácon csak náluk — A szolgáltatások bővítésére mondana néhány konkrét példát? — A külföldi és magyar vendégeinknek is szolgálunk újdonságokkal. Az év elejétől itt is bevezettük a gyorsposta-szolgálatot, amely lehetővé teszi, hogy a különböző küldemények 24—48—72 óra alatt eljussanak a külföldi címzettekhez. Természetesen ez a tevékenységünk jóval többe kerül, mint egy szokványos kézbesítés, éppen ezért komoly bevételi forrást jelenthet a hivatalunknak. Sajnos ;-^ddig még nem nagyon éltek ezzel a lehetőséggel ügyfeleink, de a jövőt inindenKép- pen ez jelenti, hiszen jó nehány vállalat levelezését megkönnyítené, illetve felgyorsítaná. Külhoni vendégeink részére ugyancsak az év elején vezettük be postaszinten az eurocsekk-ügyintézést,. amely ebben a formában Vácon csak nálunk vehető igénybe. A lebonyolítást a valutaelszámoló hivatalunk végzi, s így néhány nap alatt rendezni tudjuk a hozzánk került csekkek kiegyenlítését is. A fenti újdonságok mellett persze fő cél a magyar felek színvonalas és megbízható kiszolgálása. Éppen ezert fiók- bérlőink részére a postanyitás előtti kikézbesítést, délutánonként pedig a küldemények beszállítását is vállaljuk. Azt is el kell mondanunk, hogy ez a kezdeményezés mindkét felet jól szolgálja, hiszen nekünk pluszbevételt jelent, ügyfeleinknek pedig megköny- nyíti a munkáját. A felsoroltak mellett kézbesítőink — minimális felár ellenében — ismételt kézbesítést is vállalnak, ha a címzettet nem találják otthon az első alkalommal. Végül szólni kell egy olyan lehetőségről, amellyel itt a városban ugyancsak egyedülállóak vagyunk. A hétvégeken — vasárnap is — végzünk valutabeváltást, s ez is nagy üzletpolitikai lehetőséget rejt magában, hiszen' ezzel fel tudnánk venni a versenyt az utazási irodákkal is, ha lenne érdeklődő ... A Hungaroringsn is — A kiszolgálás színvonalának emelése miben nyilvánul meg? — Az első helyen kell megemlíteni dolgozóink szemléletváltozását. Ennek következtében udvariasabbak, nagyobb szaktudással rendelkeznek a folyamatos önképzések eredményeképpen, s van még egy nagy előnyük, ami az ügyfelek szemszögéből fontos. Mosolygós fiatalok, akik türelmesek az emberekhez, s ez komoly vonzerő. Persze, mint mindenütt, nálunk is vannak felelőtlen kollégák, de ezek helyett képzettebb fiatalokat veszünk fel. Azonban az is igaz, hogy az utóbbi időben a felek is egyre türelmetlenebbek, harapósabbak, s ennek, nemcsak mi vagyunk az okai. — Mi újság a sokat szidott telefonokkal? — A távbeszélő-szolgáltatásunknak komoly segítséget jelentett, hogy az elmúlt esz-, téridőben a környékünkön több falut is bekapcsoltak a távhívásba. Igaz ugyan, hogy ezáltal csökkent a telefonálásért beszedett díjak összege, de ez a műszaki előrelépés már mindenképpen szükséges volt. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a nemzetközi hívásokat, illetve néhány vidéki kapcsolást csak körülményesen tudunk megoldani, s így elég sok telefonálni vágyó vonja vissza szándékát, s ezzel természetesen a bevételünk is csökken. — Ügy hallottam, hogy az igazgatóság egy különleges feladattal is megbízta önöket ... — Való igaz, maximálisan élvezzük az igazgatóság bizalmát, s így sok pluszfeladattal bíznak meg bennünket. Egyik legfontosabb a Hunga- roringen tartandó versenyek alatt a postai szolgálat ellátá-' sa, de emellett különböző kísérletekben is részt vesznek a dolgozóink. Éppen ezért bízunk abban, hogy az adminisztrációs feladatainkat előbb-utóbb számítógépre is átviszik, s az sem lenne baj, ha - t+t—,is mi lennénk a kísérleti alanyok, mert ezzel sok fárasztó és bonyolult munka- folyanyttó;! szabadulnánk meg. Én ebben ’látóm a jövőt! s remélem ezzel nem vagyok egyedül. Hal a propaganda ? — Berecz Józsefné hivatalvezető — beszélgetésünkkor szabadságon volt — a közelA Kelet-Magyarország tudósított a váci pedagóguskluD küldöttségének nyíregyházi es környékbeli látogatásáról, remélve, hogy a tapasztalatcsere kellemes benyomásokat hagyott a vendégekben. A Nők Lapja Magazin tavaszi száma kétoldalas, hét, színes felvétellel illusztrált írást közölt Mesterség? Művészet címmel a váci Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester életéről. A Nógrád nevű megyei láp beszámolt Hütter Szilárd festményeinek sikeres váci bemutatásáról. Képeinek témája a falusi magyar táj. A szendehelyi rajztanárnak ez volt az első önálló tárlata. A Hajó-Daru című üzemi lap egyoldalas ismertetőt közölt a váci gyárról, bemutatva az új konténerfelület-kikészí- tő sort, amelv évi hatezer konténer magas színvonalú bevonását teszi lehetővé. Az üzemi lap munkatársa beszélgetett a váci gyárban Lebán Tiborral, a Felszabadulás nevet viselő szocialista brigád vezetőjével. Eddig hatszor érték el az arany fokozatot. Az Egészségügyi Dolgozó júniusi száma irt a váci központi gyógyszertár arany fokozatot elért Váci Mihálv szocialista brigádról, s közölte a városunkban élő Barcs János egyik szép költeményét. Az Uj Tükör bemutatta Rudolf Pétert, a fiatal színésznemzedék egyik ígéretes tagját, aki hattól tizenhárom éves korig Vácott élt, s már akkor szerepelt iskolai ünnepségeken, diáknapokon. A Magyar Nemzet megírta, hogy a váci művelődési központban cukorbetegek klubja működik. A résztvevők megismúltban komoly kitüntetést kapott... — Valóban büszkék vagyunk a sikerére, hiszen nemrég kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, s ezt nem osztogatják olyan köny- nyen. Igaz, hogy az ő munkájának és a kollektíva fáradozásának meg is van az eredménye — ebben az évben még egyetlen írásos panasz sem érkezett a közel 120 forgalmi dolgozó tevékenységére —, de az csak természetes, hogy mindig lehet valamit csiszolni. A dolgozók szociális körülményeit javítottuk, valamint egy kellemes hivatalt varázsoltunk a régi helyébe, de ez a munka soha nem tekinthető befejezettnek. Valóban, a hivatal nagyon szép, a kiszolgálás udvarias, csak egyvalamit nem értek: néhány új szolgáltatásra vajon miért nincs jelentkező? Miért kell elesnie sok hivatalnak — köztük a váciaknak — tekintélyes bevételtől? Ha már megújulásról beszélünk, nem kellene egy kicsit többet adni a propagandára is?... Bánsági György Lomtalanítás Folytatódik a kommunális üzem által1 szervezett lomtalanítási akció. Hétfőtől, 20-tól az alábbi utcákban helyeznek pl konténereket: Maróthy,u<— Lenin u. sarok. Erzsébet utca 7. szám, Sallay utca (ELAK parkoló), Kandó K. utca közepe, Jázmin tér. Botond utca közepe, Bacsó B. u. eleje, Viola utca, Mályva utca közepe, Csikós J. u. 10. számú ház elé. mprkedhetnek a kór lényegével, szövődményeivel, diétás és gyógyszeres kezelésével. A mikor az öreg behúzódott az alsó konyhába, mindenki tudta, jobb elkerülni a melléképületet. — A p apa csinál valamit — mondta ilyenkor a nagymama a gyerekeknek, akik azért mégis leskelődtek, s persze mindig megtudták, mire készül nagyapjuk. No nem készült az ócska satupadon valami határtalanul elképzelhetetlen csoda, de ami kikerült az öreg kezei közül, az mégis a legsikerültebb holmivá lett a gyerekek .-szemében. A papa azok közé a mesteremberek közé tartozott, akik minden anyagban értéket láttak. Nem volt olyan rozsdás szög, amit ne egyenesített volna, ne tett volna petróleumba, hogy majd egyszer felhasználja. A legkisebb furnérlemezt is eltette — jó lesz az még valamire! S ami a legkülönösebb, mindig tudta, hová kell nyúlni, ha egv-egy csavarra, kötöződrótra, fúróra vagy fűrészre volt szüksége. A fiúk szemében a legnagyobb kitüntetések közé tartozott, ha nagyapjuk némi segítségre kérte valamelyiküket. Pedig nem könnyű munkák voltak ezek. Nyáron például a hajnali időpont a legjobb arra, hogy fát fűrészeljünk — állította az öreg. Nagymama aggodalmasan ráncolta homlokát a hírre, hogy másnap ötkor kel. Hamiskásan hunyorított egyet az egyik fiúnak, aki persze azonnal értette, hogy az első érintésre neki is fel kell majd kelnie, s ő lehet majd a segítség. Ilyenkor este a szokáVác a hazai lapokban Ä világ negyedik legnagyobb városában A kupolák szikráznak a fényben Több hónapos előkészület és nagy várakozás előzte meg a Tungsram Rt. Váci Fényforrásgyár MSZBT-tagcsoportjá- nak nyolcnapos moszkva—le- ningrádi útját, amely az országos elnökség anyagi támogatásával jött létre. A negyvenfős csoport tagjainak legnagyobb része még nem járt a szovjet fővárosban és fogai-, műk sem volt azokról a méretekről, melyekkel ott találkozni fognak. Sokan várták a találkozást a világ negyedik legnagyobb városával. A csoport fiatalabb tagjai jóleső, bizsergető érzéssel estek túl életük első re- pülőútján. de voltak, akik a nyugdíjaséveikre készülve jutottak el első ízben ahhoz az élményhez, amely a kilencezer méteres magasságban, a felhők fölött várta őket. Az itthoni meleget hűvös moszkvai hőmérséklet váltotta fel, hiszen megérkezésünkkor a hőmérő higanyszála négy és nyolc fok között ingadozott. De a sűrű programok és a sok élmény hatására senki nem figyelt az időjárásra, amely ottlétünk alatt fokozatosan melegedett és javult. Mindenki a sokarcú, sajátos atmoszférájú várossal volt elfoglalva. Az ősi orosz építészettől a mai modern formákig minden kor építészeti stílusa megtalálható benne, de nem a mai világvárosokra jellemző zsúfoltsággal, hanem tágas utcáival, széles tereivel és mérhetetlen parkjaival. A csoport tagjai az ismerkedést Moszkva ősi centrumával, a Vörös tér és a Kreml megtekintésével kezdték. Kitágultak az eddigi ismeretek, melyek leginkább filmkockákról vagy képeslapokból jöttek elő. A tér szimbólumai, a vörös téglából épült Történeti Muzeum, a Lenin-mauzóleum, a Vaszilij Blazsenij székesegyház, a Kreml tornyai és csipkézett falai a történelmi ereklyék, a gazdag paloták és a töméntelen arannyal díszített hagymakupolás tornyok egy A Novogjeviesij kolostor évszázados falai tövében A hajnalok csodái sósnál is alaposabban készült a reggelre, úgy hajtogatta a ruhákat, hogy ne legyen gond az öltözéssel. S persze mindezt úgy, hogy a szülők lehetőleg ne nagyon vegyék észre! Az a hajnali pír ott a keleti égen, azt nem lehet leírni sosem, mint ahogy a nyári hajnalok borzongató hűvöséről sem érdemes szólni annak, aki sosem próbálta. Minden napfelkelte egy csoda, mondogatta a nagypapa a gyerekeknek, s hozzátette: addig ember az ember, míg ezt észre tudja• venni. Ám ő maga sosem bíbelődött a tétlen nézelődéssel, sokkal inkább azokból a jelekből ítélt, amit a furcsa színű sugarak okoztak reggelente. Ä fűrészelésnek persze külön tudománya van, azt akárkivel nem lehet megcsinálni. Először is, elő kell készíteni a szerszámot. Ki kell élezni, amihez meg a jobbik reszelő való. A hasogatás tudományát a gyerekek sohasem értették meg, igaz, abban nem is segíthettek. Annál inkább a fűrészhúzásban, de bizony az első néhány lécdarab nagyon akadozva fűrészeltetett el. Mert amíg az egyik tolja, adudig a másik húzza azt a fránya szerszámot, ami időnként ki-kisza!ad a megkezdetten vágatból, s jaj de jó lenne olyankor elkapni a kezünket ... I De: férfiember nem ijed meg a saját árnyékától, állította a nagypapa, inkább lendületből kell húzni azt a fűrészt, akkor se nem ugrál, se nem vágja el a kezünket. És amikor ő, kezdte a vágást, a fűrész nem ugrált, hanem engedelmesen harapta a fát. A gyerek próbájánál meg csak bele-belehasított a fába. Külön problémát okozott, hogy a keretben el van fordítva az él, akármerről nézzük, az egyiknek „bal kézre” esik. Ez bizony már csak így van, nevetett az üreg, s hagyta, hadd legyen ő a „balkezes”. Bizony, mert a „jobbkezesnek” kell elkezdeni a vágást. A felvágott fa halma már alig vetett árnyékot, amikor éledt a ház. Jött a nagymama, kérdezte, mi legyen a reggeli. Ennivaló! — válaszolta a nagypapa, amit a gyerek azonnal rántottévá pontosított, piros paprikával a tetején. Csak aztán, ha a színben lesz a felvágott fa! — szigorodott meg az öreg hangja, s elővették a kétfülű kosarat, s eltüntették a hajnali munka termékét. Nem lehetett akárhogy bezúdítani sem az aprított fát a színbe — azt fel kellett rakni! Ráadásul kötésben, meg még arra is ügyelve, hogy kényelmes legyen annak is. aki majd megkezdi. D e más annak a reggelinek az íze, amiért így megdolgozott az ember ... Bailai Ottó életre szóló élményt adtak mindenkinek. A Kreml falain belül szinte az egész világ képviselteti magát. Amerikai, japán, arab, NSZK-beli csoportok keverednek a köztársaságokból érkező turistákkal, akik nemzetiségére öltözék ükből következtethetünk; üzbég, tadzsik, kirgiz. Naponta hárommillió turista hömpölyög az utcákon, tereken és a múzeumokban. Moszkva méreteit leginkább a városnézés során órákon át bolyongó autóbuszból érzékeljük, de ízelítőt kaphattunk a távolságokból a föld alatt húzódó metróvonalakon is, mely egy körgyűrűből és nyolc vonalból áll, behálózva a várost. Csupán a késő esti órák programjába fért, hogy a körgyűrű tizenkét állomásán kiszálljunk és megcsodáljuk az állomások szépségét, hangulatét. Szintén az éjszakai órák programja volt a kivilágított Kreml megtekintése és a késő éjszakai őrségváltás is. De a nappali programok is lenyűgözőek voltak. A Novo- gyevicsij kolostor hagymakupolái friss aranyozással szikráztak a délutáni napfényben; magas falai és tizenkét őrbástyája a XVI. század levegőjét és történelmét árasztják. Az Állami Képtár megtekintése után a borogyinói csata panoráma körmúzeum nyújtott felejthetetlen élményt, mely az 1812-es orosz—francia háború egyik legnagyobb ütközetéről készült. Turisták ezrei gyönyörködhetnek szépségében. A népgazdasági kiállítás színes kavalkádja, szökőkútjai, űrkutatási pavilonja, a kórmo- zi — mind a látnivalók sorába tartozott. Mire mindenki eligazodott a nagyváros rengetegében, miközben megismerkedett a Lomonoszov egyetem lenyűgöző méreteivel, a Lenin- heagyel, a Kaiinyin sugárúttal, a KGST-palota nyitottkörjyv- a lakj aval, a várost átszelő hidak némelyikével, metróállo- másaiyal eltelt az idő. 4*. a késő esti órákban vonatra szállva, kényelmes, tiszta hálókocsikban elhagytuk Moszkvát, a metropoliszt és a kora reggeli órákban már Lenin- grád utcáin autóbuszunk a kényelmes, minden ieénvt kielégítő Szputnyik Szálló felé indult. (Kép és szöveg: Papp László) Séta a Kremlben Orvosi ügyelet Hétfőtől (20-tól) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Füredi Gyula, kedden, dr. Mechnin- ger László, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Ágoston Mária, pénteken dr. Tóth Mária, szombaton és vasárnap dr. Kiss Péter. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Stul Aranka. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található. Fogászat: ügyéletet vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Csányi Mária, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Aranykujwläs tornyok tövében
