Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1987. JÚLIUS 18., SZOMBAT Ha nincs alkatrész, ha kevesebb a megrendelés Munkát kerestek a bányagépek Finoman mondva, a fától nem látja az erdőt, ki hitelt ad a botcsinálta okoskodók elméletének, akik úgy vélik, hogy a gazdálkodó egységeink életében jelentkező problé­mák. termelési-értékesítési gondok kizárólag napjaink szüleményei. Kétségtelenül nagyobb ma a bizonytalanság, ám az előidéző okok régóta léteznek, de minekutána a társadalom mind kevésbé haj­landó felvállalni a helyi ter­heket, osztozni a felelősség­ben, az eddig rejtve maradt visszahúzó erők mind éleseb­ben rajzolódnak ki az átlag­ember előtt is. Anyagellátás De az is csak látszat, hogy a boldogulást akadályozó té­nyezők mindegyike más-más tőről fakad, a gazdasági ver­tikumban meggyengült egysé­gek sorsa egyszersmind a reá­juk utáltakét is megpecsételi. Mi sem kínosabb szituáció annál, mint amikor a jövő más kezében van. A Tömegáru és Bányászati Fuvarozó Vállalat nagykőrösi üzemegységében például arra a kérdésre, milyen eredmé­nyekre számítanak az 1987-es .év egészében a gépjavítások vonalán;-tömör, de annál el- gondolkodtatóbb válasz jött; úgy ítéltük meg, a munkael­látottságban nem lesznek a hátralévő időszakban zavarok, minden attól függ. milyen lesz a műszaki anyagokból az el­látás. Az pedig — különösen a KRAZ-kocsik esetében elég gyatrának nevezhető ... Örökzöld a téma, a könyö­künkön jön ki. így aztán a kérdésre is sejtjük a választ. Mit tudnak tenni, ha netán súlyosbodna ez a gond? Sem­mit, vagy legalábbis nagyon keveset: a függőségnek tipi­kus esete, amikor a hiánygaz­dálkodás szenvedő alannyá változtat egyébként jól funk­cionáló munkahelyeket. Kimondott gondolataink in­kább csak példabeszédként hatnak, ne legyen hát félreér­tés afelől, hogy a TBF körösi üzemegységében válság lebeg a fő tevékenység, a gépjavítás fölött, de az tény, hogy hely­zetük ma nehezebb, jószeré­vel a munkaellátottságot ille­tően is. A vállalati feladatok ellátásán túl külső megrende­léseknek is eleget tesznek, s itt visszaesés volt tapasztal­ható az elmúlt félévben. A munkaadók rántottak egyet a nadrágszíjukon, néhol már az is megesik, hogy egyes gépe­ket tespedésre kárhoztatnak, mert egyszerűen nincs miből fedezni javíttatásukat. Szakmai színvonal A vastag gondfelhő akkor jött a vállalat egére, amikor a bányaművelés vonalán is megfogyatkoztak az addig folytatott munkalehetőségek, s ebbe év elején még az időjá­rás is besegített. Történt ugyanis, hogy a dunakiliti víz­tározónál folyó munkálatokat fel kellett függeszteni egy idő­re, a terep jó részét még ma is víz borítja. Néhány szénbá­nya termelésének korlátozása miatt ugyancsak kapacitás szabadult fel. egy csomó gép­nek. embernek munkát kellett sürgősen keríteni. Mire jutot­tak azóta? — A munkaerő elhelyezését sikeresen meg tudtuk oldani, de nem is ez volt az első szá­mú probléma, hanem a tech­nika, az infrastruktúra elmoz­dítása. Tudniillik a gépek, a személyi állomány hosszú idő­re rendezkedik be az adott munkaterületen, a soron kí­vüli „hurcolkodás” tehát je­lentős többletköltséggel terhe­li a vállalatot. Ezért elsősor­ban a már meglévő, kiépített munkahelyek kapacitásának a növelését szorgalmaztuk. Az intenzív piackutatásnak, a kö­rültekintő szervezésnek kö­szönhető, hogy az üzemegység féléves egyenlege végül is elég kedvezően alakult, a 19 millió forint éves eredménytervünk­nek 70 százalékát ebben a zaklatott időszakban terem­tettük elő — mondja Stifler Albert üzemigazgató-helyettes. Objektív feltételek — Noha sok tanulsággal lettünk gazdagabbak — foly­tatja —, mégis az év hátralé­vő részéről aligha lehetne fe­lelősséggel nyilatkozni. A kül­világ elég nehezen kiszámít­ható. — A fentebb leírt kellemet­len jelenségek ellenére is a vállalat, az üzemegység gaz­dálkodása összességében sta­bilnak mondható, a dolgozók városi átlaghoz viszonyított jövedelemszintje is jelzi ezt. Nem vitás, a gazdálkodási tartalékok további kiaknázá­sával — gondolok itt a je­lenleginél is ösztönzőbb bére­zésre — biztosan többre is jutnánk, ám a termelési fo­lyamatok elemeinek kiigazítá­sa nem mindig csak helyi el­határozás kérdése, ahogy az első pillanatra látszik. My. J. Csillapítás és érzéstelenítés Fájdalom: a szervezet vészjele Igaza lehet a régi viccnek: legfeljebb tíz perccel a fejfá­jás előtt bevenni a gyógyszert. De mikor kezdődik az a tíz perc? A fájdalom természeté­ről váltottunk szót dr. Bolgár György aneszteziológussal. — Mi a fájdalom? — Nem más, mint a külön­böző kellemetlen ingerek meg­élése. Keletkezésében kémiai anyagok is szerepet játszanak, amelyeket az ártó hatások szabadítanak fel az idegvég­ződésekben, s amelyek az ideg­pályákon futva eljutnak az agyba, ahol a fájdalomérzet létrejön. — Ehhez képest eléggé vál­tozatos gyötrelmeket képes okozni. — Sok mindentől függ, hogy a fájdalmat miként éljük meg. Nem közömbös, hogy a szer­vezetre milyen ártó tényező gyakorol hatást, hogy milyen az inger minősége, erős­sége (a bőr nyilvánvalóan másként reagál a 60 fokos vízre, s másként az izzó fém­re), nem hagyható figyelmen kívül az ember pillanatnyi idegállapota, s a fájdalommal kapcsolatos korábbi tapaszta­latai. — Azért mégsem mindegy: vesegörcs vagy fejfájás. — A különbség mégis az elő­zőek függvénye. Ha valakinek már volt jó néhány epegörcse, a soron következőt szinte föl sem veszi, míg egy esetleges veseroham nagyon megkínoz­za. Napi ismétlődéseik miatt általában legszörnyűbbek az úgynevezett krónikus fájdal­mak: daganatos, mozgásszervi megbetegedések esetén, ideg- gyulladásoknál. — Mérhetö-e a fájdalom? — Nem, mert nincs mennyi­ségi mutatója. Például a vér­nyomást könnyű a számok nyelvére lefordítani. De a fáj­dalom szubjektív, ezért össze­hasonlíthatatlan. — Sokan mégis a szülési fáj­dalmat tartják a legerősebb­nek. — Erről még a szakmai ber­kekben is ellentétes vélemé­nyek keringenek. Van, aki azt mondja, hogy a szülés nem jár komoly fájdalommal. De a ta­pasztalatok szerint mégis szűk. ség van a csillapításra, ami­nek több módja ismeretes —, a pszichikai fölkészítéstől az inhalációs megoldásig. Újab­ban egyre szélesebb körben kezdik alkalmazni az elektro­mos érzéstelenítést, az aku­punktúrát és a gerincközeli (epidurális) érzéstelenítést. — A fájdalom afféle vészjel­ző szerepet tölt be a szervezet­ben? — Figyelemfelhívó, kórjelző szerepről van szó. Ugyanakkor a fájdalom nem mutatja meg, hogy mekkora a baj, vagyis a minőségre nem utal. Mégis hasznos jelenség, mert időben tájékoztat a kórról. De nagy gond is, mert a krónikus fáj­dalmak ellen nem tudunk kel­lő hatékonysággal föllépni. Elő­fordul, hogy a már kialakult bajt nem követi fájdalom. Pél­dául a leukémia (fehérvérű­ség) a kezdeti szakaszban sem­miféle fájdalommal nem jár, sőt még az utolsó stádiumban sem föltétlenül. —• A hétköznapokban rop­pant „népszerű” a fejfájás. Miért? Miért nem a lábunk fáj? — Lehet ez amolyan civili­zációs ártalom is. De tény, hogy a betegségek egy része éppen a fejfájással kezdődik, mint például az enyhe légúti fertőzés. A láb fájdalmát in­kább fáradtságként éljük meg. — Elképzelhető, hogy valaki még sose találkozott a fájda­lommal? — Olyan akad, akinek nin­csenek rendszeres fájdalmai, vagy mondjuk az enyhébb in­gerekre egyszerűen nem jelez a szervezete. De hogy valaki ne reagáljon a fájdalominger­re, az aligha valószínű. Viszont létezik olyan gerincvelő-beteg­ség, aminek következtében bi­zonyos testrészeken nem kelet­kezik fájdalom. — Hogyan működnek a fáj­dalomcsillapító gyógyszerek? — A kezelési gyakorlatban meglehetősen sokféle gyógy­szert alkalmaznak. Jó részük­ről nem tudni pontosan, mi­ként fejti ki hatását. Vannak, amelyek különféle befolyást gyakorolnak a szervezetre, s vannak, amelyek a gerincvelő­idegekkel lépnek kontaktusba, emelik az ingerküszöböt. Az Algopyrin például egy összete­vőből áll, és általában a fáj­dalomra hat, a dózistól füg­gően. A Quarelin három kom­ponense : görcsoldó, koffein és fájdalomcsillapító. Tehát komplex készítmény, ami többféle fájdalmat képes meg­közelíteni.. A szervezetben találhatók olyan morfinszerű anyagok, amelyek védekező módon rea­gálnak a fájdalomingerre, mos­tanában ezeket próbálják szin­tetizálni. Persze a morfiumos fájdalomcsillapítás már régóta Nyári programok gyerekeknek Sárkányok és babonák Július második felében to­vábbi három alkalommal kí­nálkozik érdekes rendezvény a szünidőt hasznosan, kelleme­sen eltölteni szándékozó gye­rekek számára. A Vakáció­akció játékdélután keretében 22-én. az ifjúsági klubházba várják azokat, akik sárkányo­kat szeretnének készíteni. A foglalkozás 15 órakor kezdő­dik. Fodor Ferenc tanár ve­zetésével. A következő héten 27-én, 15 órakor ugyancsak az ifjúsági klubház lesz a színhelye az újabb programnak, ezúttal vi­deofilmeket vetítenek a ven­dégeknek. Szerdán, 29-én is­mét a sárkánykészítők, illetve most már a sárkány tulajdono­sok találkozójára kerül sor az ifjúsági sporttelepen, ahol le­vegőbe röppenthetik a hosz­szú farkú jószágokat. A sár- kányeresztés délután 3 órakor kezdődik. A pálfájai nyári napközis tábor lakóinak sem lehet okuk a panaszra, hogy unalmasan telnek napjaik. A rendszeres foglalkozásokon túl ebben a hónapban három kiemelt ren­dezvényük is volt, olyan, mint meseíilmvetítés, játékkészítés es vidám vetélkedő. És a foly­tatás? Nos. 23-án ismét kijut a mulatságból, ekkor ugyanis a babonák világába kalauzol­ja el a programvezető a hall­gatóságát. Megtudhatják pél­dául hogyan tüsszent valaki ördögöt. Egy hét múlva Nyit­va van az aranykapu címmel irodalmi és népköltészeti al­kotásokhoz kapcsolódó játé­kokkal ismerkedhetnek meg a kis táborlakók. Labdarúgók Nagykőrösön Az elmúlt két héten a Bu­dapesti Labdarúgó Szövetség utánpótlás-játékosai harma­dik alkalommal edzőtáboroz- taik Nagykőrösön. Bérczesy Fe­renc táborvezető, BLASZ-el- nöksógi tag, utánpótlás vezető tájékoztatása szerint volt több ajánlatuk is, de a múlt évek jó tapasztalatai alapján Nagykő­röst választották, és nem csa­lódtak, elégedettek, mert min­den szempontból megfelelőek, ideálisak a felkészülési lehe­tőségek. A táborozó kereteket hu­szonöt kis egyesületből válo­gatták, jelölték ki. Az ifik 18-an, a serdülök 46-an voltak. Az ifik — mint a múlt évek­ben is — a szocialista országok fővárosainak nemzetközi tor­nájára készülnek, amely ez év­ben Bukarestben lesz, hat csa­pattal. A múlt évben Varsó­ban volt, ahol 3. lett a buda­pesti csapat. Az ificsapat fel­építése fogaskerékszerű, mert a blaszosok az MLSZ részére is dolgoznak, és az UEFA-tor- nán szereplő korosztálynál egy évvel fiatalabb, tehetséges já­tékosokat készítenek fel. Így volt ez a múlt évben is. ami­kor a Koreában rendezett if­júsági barátsági versenyen az MLSZ-keretben több blaszos játékos is szerepelt. Nagyon komoly, a labdarúgás fejlődé­sét szolgáló munka folyik a BLASZ-ban. Bővülnek, a nem­zetközi kapcsolatok. Jövőre ismert, de hogy a szervezet maga is előállít ilyen védeke­ző anyagot (endorfin), viszony­lag új fölfedezés. Bizonyos fájdalomcsillapító szerek ép­pen az endorfintermelést ser­kentik. — Mi a különbség a fájda­lomcsillapítás és az érzéstele­nítés között? — A csillapítás a fájdalom mérséklését jelenti, míg az ér­zéstelenítés a megszüntetését, kiiktatását. Főleg a műtétek idején van ez utóbbinak je­lentősége, amikor is igen ko­moly fájdalmak megelőzése a cél. De nagy különbség van a módszerekben is. A csillapítás a hétköznapi gyakorlatban is beszerezhető gyógyszerekkel zajlik, az érzéstelenítés vi­szont már önálló szakma, ami többféle lehetőséggel él: az idegek -átmeneti megbénításá­val vagy a központi idegrend­szerre hatva éri el a fájdalom­mentességet, az öntudatlansá­got, a narkózist. — Van-e valamilyen követ­kezménye az érzéstelenítés­nek? — Következménye nincs, de van kockázata. Például az al- tatásos változatnál tüdőgyulla­dás. hányás, vérnyomás-inga­dozás léphet fel, hogy csak a leggyakoribbakat említsem. — A külföldről érkező hí­rekben szerepel ez a kifejezés: fájdalomambulancia. Mit je­lent? — A fájdalom oka nem min­den esetben szüntethető meg. Ilyenkor a fájdalom kezelésé­re kell összpontosítani. Megte­hető ez egy olyan intézmény­ben, a fájdalomambulancián, ahol minden eszköz rendelke­zésre áll, az akupunktúrától kezdve a magnetoterápiáig. Már itthon is foglalkoznak ilyen központok létrehozásá­nak gondolatával. V. S. meg akarják rendezni a Duna Kupát: Budapest, Bécs, Belg- rád, Pozsony válogatottja rész­vételével. A BLASZ elnöksé­gének terve a budapesti egye­sületek fórumának megrende­zése. hasonlóan az MLSZ ren­dezéséhez. Játékvezető-to­vábbképző tanfolyamot ren­deztek Szarvason. Célkitűzés a diáksport támogatása is. A BLASZ serdülőválogatottja a Hódmezővásárhelyen rende­zett országos döntőben 2. lett Csongrád válogatottja mögött. Az edzéseken kívüli időt is hasznosan és kellemesen töl­tötték a gyerekek. Voltak kü­lönböző oktatások, szabályma­gyarázatok, és foglalkoztak a labdarúgás történetével is. Is­merkedtek a várossal, sokat voltak a szép strandfürdőben, az élvezetes gyárlátogatáson, filmvetítésen ismerkedtek meg a Nagykőrösi Konzervgyár tör­ténetével, fejlődésével, hiá­nyolták, hogy a sportlétesít­mények, főleg a nagyszerű labdarúgópálya nem szerepelt a filmen. Az edzéseket jól felkészült, a labdarúgást igazán értő és szerető edzők vezették, két fő­edző irányításával. Az ifiknél Karacs Sándor, ki egyben az öt edző szakmai felelőse is volt, segítője Lózsi Károly volt, a serdülőknél Koleszár László volt a főedző, Kovács László, Windt Károly és Smotzing Jó­zsef edzők dolgoztak mellette. A gazdasági vezető Sólyom La­jos munkáját Lecskó Tibor já­tékvezető segítette. Karacs Sándor szakmai fe­lelős, a táborozás eredményes­ségét, sikerét azzal tudja hang­súlyozni, értékelni, hogy köszö­netét mond a Kinizsi elnöksé­gének. a városi tanácsnak, a Toldi igazgatóságának a zavar­talan felkészülés lehetőségéért, a róluk való messzemenő gon­doskodásért. Külön, személy szerint kiemeli Abonyi Sán­dor pályagondnok készséges, önzetlen segítőkészségét, tevé­kenységét. Javaslata: a jövő évben, a táborozáskor, a szom­széd városok csapataival egy torna rendezése, melyen ők több csapattal is részt venné­nek. A BLASZ rutinos vezetőiben, tehetséges sportolóiban nagyon rokonszenves, igazi sportem­bereket, sportbarátokat ismer­tünk meg, sok sikert kívánunk nekik. Magatartásukkal a kö­rösiek előtt elismerést vívtak ki, és növelték a BLASZ te­kintélyét. Erősödött a sport­barátság. P. S. H Móni SZOMBATON A nagyteremben: Álomsze­reiéin. Színes angol film. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Barbara királynő sírfelirata. Színes, lengyel történelmi film, fél 4- kor. King Kong. Színes ame­rikai kalandfilm, fél 6-kor. A kertmoziban: Rázós fu­tam, Magyarul beszélő új-zé- iandi kalandfilm, 21 órakor. VASÁRNAP A nagyteremben: Álomsze­reiéin. Előadás 4, 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben: Barbara királynő sírfelirata, fél 4-kor. King Kong, fél 6-kor. A kertmoziban: Rázós futam, 21 órakor. Tétlenül Még mindig divatos a munkaidőalap védelmé­ről, kihasználásáról beszél­ni. Ugyanakkor szóba kerül minden fórumon a fölös­leges munkaerő, az álállá­sok kérdése. A nehéz gazda­sági helyzetben is sokan dolgoznak bújtatott, mond­vacsinált posztokon. Van­nak akik azért, mert vala­kijük valahol nagyember, és már csak természetes, hogy nekik is kell. egy jól fizető munkahely. Mások kény­szerűségből minden munkát elvállalnak, nem számít mi­lyen a beosztásuk, csak le­gyen elég pénz a családnak kosztra, ruhára. Valószínűleg nem ezek az utóbbiak a kabarétréfák, kirívóan rossz statisztikai adatok főszereplői. Ok be­csülettel végzik azt, amit rájuk bíztak. Számukra van értelme. A gondot, a haszontalanul eltöltött órá­kat az előzőek miatt szá­molják, ők az átlagrontók. Mert mit is lehet tenni ilyen helyzetekben, hogyan tudnánk változtatni? Hiába tilos beruházni irodaházak építésére, vala­hogy mégis gombamód sza­porodnak ezek a legális — mostanában inkább fa- — házak. A bennük ülők pe­dig nem tudnak mit kez­deni unalmukban. Hiába a kényelem, az ::j bútor, a gépi perzsaszőnyeg és a modern, gömbfejű írógép. Nem vehetik hasznát. Na­ponta talán egy-két órás elfoglaltságot jelent az anyagutalványok, jegyző­könyvek megírása, mit csi­náljanak a többi hat—nyolc órában. Nem lehet minden­nap manikűrözni, kevés a kávéivó, s a beszédtémából is gyorsan kifogynak. Ilyen­kor rendkívül hosszú ám a munkaidő! Tisztességes ember nem is viseli el sokáig ezt a kel­lemetlen helyzetet. Kér magának munkát, nem bír­ja ki tétlenül a napokat, hónapokat. Először csak megbámulják, mint egy fe­kete afrikai csodabogarat, később — egyelőre csak a háta mögött — kiröhögik. Nincs azonban messze az az idő sem, amikor nyíltan hülyének tekintik. Ekkor aztán, ha van önérzete is. gyorsan távozik ebből a kellemes környezetből. Sajnos ez a tulajdonság keveseknek adatott meg. Akadnak olyanok, akik jól érzik magukat így is a bő­rükben, nincs szükségük semmiféle tevékenységre. Ok azok, akik miatt hiva­talokat, vállalatokat, intéz­ményeket szidnak, átkoz­nak. Ök fektetik el a be­fejezetlen, lezáratlan aktá­kat, ök nem válaszolnak a határidő letelte után sem a levelekre, miattuk kap­ják késve az egyedülálló szülök a gyermektartást. Nekik mindez nem okoz problémát, prímán befész­kelték magukat az áldásos munkahelyre. Attól mentsen meg min­denkit a sorsa, hogy egy­szer egy ilyen ügyintéző „intézze” az ügyeit. Sok-sok idegességébe fog kerülni, míg valamennyire eligazo­dik a bürokrácia és az em­beri butaság, kegyetlenség útvesztőiben. Soha nem elég az a halom papír, amit a kívánságukra, az elő­zetes megbeszélés alap­ján. kitöltetett. Mindig újabb és újabb igazolásokat kell beszereznie, 'ztán egy­szer aláírni felejtik el, más­szor a pecsét hiányzik az ügydarabról. Lehet elölről kezdeni mindent. A kál­váriának se vége. se hosz- sza. Nemcsak a hivatalokban, az adminisztratív munka­körökben találkozunk ha­sonló esetekkel. Az élet szinte minden területén ott vannak azok a emberek, akik tétlenül, érzéketlenül nézik mások kínját, szenve­dését. Nekünk csak arra kei vigyáznunk, ne köves­sük őket. Fekete Zsuzsa ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Htrlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom