Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
MM. I 1987. JCUUS 15., SZERDA Kiállítóterme kb ől Pécsi kisplasztikái biennálé Visszapillantás és előretekintés A X. országos kisplasztikái biennálé anyaga augusztus 23-ig tekinthető meg a Pécsi Galériában naponta, kedd kivételével. Merész kísérletek Ez a seregszemle Visszapillantás és előretekintés egyben, hiszen láthatjuk az 1967-től máig kiállító díjnyertes szobrászok alkotásait és az 1987-es esztendő magyar kisplasztikájának java termését. Egyenes vonalú, folyamatos fejlődést érzékelünk, megtorpanás nél. küli jó haladási irányt, mely mértéket ad köztéri emlékszob- rászatunknak is. Ez köztudottan több stílusirány alapján szerkesztődik hatékonyan, s hogy sok maradandó értékű alkotás születik ebben a fontos, társadalmi ízlést serkentő közegben, az a magyar kisplasztika merész kísérleteinek is köszönhető. Ennek húsz esztendeje fő műhelye az országos kisplasztikái biennálé Pécsett. E csöndes, de annál fontosabb jubileum alkalmat ad arra, hogy a díjak és a részvétel tükrében összegezzük szobrászaink fejlődését Pest megyében is. 1967-ben az első pécsi tárlaton kiállított a gödöllői Miró Eszter, aki ígéretes indulás után háttérben maradt. Jelen volt alkotásaival idősebb Pál Mihály, aki 1971-ben bekövetkezett haláláig háromszor vett részt a pécsi biennálén veretes művekkel. Maradandónak bizonyult életműve Gyomron állandó kiállítás formájában egyre látogatóttabb, Fia, ifjabb Pál Mihály, s az ő, azóta szintén elhuríyt felesége, B. Szabó Edit minden tekintetben kifogástalan kisplasztikákkal lett részese 1969-ben a II. országos kisplasztikái biennálé anyagának. Ekkor kapott második díjat a szentendrei Asz- szonyi Tamás, akinek éremművészete azóta is folyamatosan felfelé ível, európai rangot adva a műfajnak a szintén Szentendrén alkotó és már díjazott Csikszentmihályi Ró- berthez és Ligeti Erikához hasonlóan. Mindez sokszorosan igazolta azt a helyes Pest megyei művészetpolitikai irányzatot. amely a hatvanas években a szentendrei festészet kiegészítőjeként az új művészte- leoet szobrászokkal is benépesítette, így a város képzőművészeti élete műfajokban is teljessé vált. Köztéri alkotások Hasonlóképpen elismerték Farkas Ádám, Szentendrén élő szobrászunk és Deim Pál festőművész szobrászi munkásságát. készülnek fel köztéri alkotásokra. Ö százhalombattai és tapiószelei emlékművére, Me- locco Miklós az utóbbi években Pest megyében alkot. Ő és a hajdan Szentendrén működő Kucs Béla. a Nagymaroson mintázó Pálffy Katalin, a szentendrei Ei Zámbó István, az érdi Eőry Emil, a monori Kampl József valós értékekkel, sokszínűén eltérő fogalmazással járultak hozzá a pécsi biennálék általános eredményeihez. László Bandy: Fehér torony dobozMegyei első díjas Mata Attila: Kamarás Lammel Ilona: Első és hátsó lépcsőhöz A Vácott tevékenykedő Bakos Ildikó szintén a műfaj neo- lógusa. 1985-ben a Mecseki Ércbánya, 1987-ben a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség különdíját kapta távlatot nyitó egyéni formarendjéért. Markáns egyéniség a Nagymaroson dolgozó Kaubek Péter is, aki 1985-ben a pécsi biennálé harmadik díját kapta.- Örvendetes, hogy megyénk szobrászi térképe egyre bővül, így a szigetszentmiklósi Zsin Judit 1985-ben szerepelt először Pécsett, s hamarosan önálló kiállítása is nyílik Budapesten, a Paál László teremben. Rajki László a szentendrei szobrászat egyik erőssége, Pécsett kétszer szerepelt, hasonlóan Csikai Mártához, aki Nagykörösön született. Városában köztéri szobra is áll. Ráthonyi József időnként Ráckevén mintáz. Figyelemre méltó alkotásokkal szerepelt Pécsett 1969-ben és 1971-ben. A szentendrei Rózsa Péter szintén azok sorába tartozik, akik kisplasztikái tervekkel Az idén Pest megye szobrászai ismét jelentős helyet foglalnak el a rangsorban. Nemcsak a hosszított talapzattal érvelő, díjnyertes Bakos Ildikó, hanem a Gyomron élő Gábor Éva Mária is, aki újszerűén megálmodott és kivitelezett Romváros változataival teret hódított, a márványfaragás mesteréhez, a szentendrei Holdas Györgyhöz hasonlóan. A százhalombattai László Bandy grafikus hatású dobozplasztikával tűnik ki; Örkény István drámájának képzőművészeti átköltésével és folytatásával. Gyönyörködhettünk a Pomázon élő Szűcs László Chagall- és Gauguin- érmében is. Holnapot serkentő, jövőt lendítő országos seregszemlének lehettünk tanúi Pécsett, a Pest megyében alkotó szobrászművészek mértékjelző részvételével. Külön gratulálunk Mata Attilának, aki Nagykovácsiban él és alkot. Első díjat kapott az idén valóban újszerű, festett faszobraiért, így 1989-ben az ő kamarakiáílí fását külön üdvözölhetjük majd a XI. országos kisplasztikái biennálén. Losonci Miklós Úttörőfesztiválon tűntek fel Hatszor jobban — Abonyban Abony. Egy község hagyományos képe fogad. Rendben tartott utcák a főút két oldalán. A Budapesthez szokott szemet kellemesen vonzza a sok zöld, s alig-alig taszítja eldobott szemét, papírzsebkendő, összegyűrt zacskó, lerágott almacsulka, cigarettacsikk. Szemlélet kérdése az egész. Méltó otthona lehetett az ország első falusi zeneiskolájának a megalakulás évében, 1952-ben is. Jelenleg hét tagiskolát tartanak fenn különböző helységekben. Az is figyelemfelkeltő adat, hogy a helybéli általános iskolás gyermekek 24 százaléka ismerkedik meg náluk a muzsikálás felemelő örömével. Ez hatszorosa az országos átlagnak. Mi lehet a titok, s érdemes-e egyáltalán misztikumot, ne adj isten, csodát keresni? Aligha. Legföljebb értelmes munkát. Erről győztek meg az igazgató, Varga György szavai, akit tulajdonképpen rangos és nemzetközileg is elismert fúvószenekaruk miatt kerestem meg. Szimpatikus módon azzal kezdte a fiatal vezető a beszélgetést, hogy ő csak folytatója Szabó Sándor életművének, aki harminckét évig állt az intézmény élén. Nem szabad leragadni azonban a nagy előd árnyékában. Az elért sikerek további fejlődésre ösztönöznek. Lépten-nyomon arról hallani, hogy a zongorának és a vonóshangszereknek milyen mély a kultusza, s hogy ez csaknem mindenhol óriási túljelentkezéssel jár. Nos, az abonyiak ez alól kivételt jelentenek, ugyanis náluk kétszer annyian választják a fa- és fémfúvós hangszereket. Ennek tudatában érthetővé is válik, miért épp a fúvószenekaruk nőhette ki magát olyannyira, hogy mint önálló jogi személy, teljes függetlenséget élvezhessen, ami nagyban köszönhető a megtisztelő ténynek: részesülnek a Magyar Tudományos Akadémia Soros-alapítványából. Az együttes 1981-ig csak ünnepi alkalmakkor, főként helyi rendezvényeken lépett fel. Ä nagy kiugrást a veszprémi úttörőzenekari fesztivál hozta meg. Az első nemzetközi siker sem váratott sokáig: 1984-ben a csehszlovákiai Cfiebben keltett nagy feltűnést egyedi produkciójuk, egy esztendő múltán pedig Jastrzebie-Zdrojban elnyerték a lengyel rádió különdíját. Időközben kedves színfolttal egészítették ki szeNyolc szekcióban júliusban Honismereti nyári akadémia A Hazafias Népfront Országos Titkársága jóváhagyta a nyári honismereti akadémia programját. A július végén kezdődő, immár XV. akadémia Sárospatakon várja majd a hivatásos szakembereket, valamint a tudományos munkát segítő, értékmentő feladatokat ellátó amatőröket. A mintegy 300 résztvevő 8 szekcióülésen foglalkozik a művelődéstörténet és a népi szociográfia időszerű kérdéseivel. A XV. honismereti akadémia jóváhagyott programja szerint három előadás vezeti be a szekcióülések vitáit. Az első előadás a hazafogalom mai értelmezéséről szól, a másik a történelemtanítás helyzetét értékeli, a harmadik a falukutatás hagyományaiból kiindulva jut el e valóságfeltáró tevékenység jelenéhez. A szekcióüléseken a Sárospatakra érkezők ismertethetik tapasztalataikat a közgyűjtemények gyarapodásáról, az ifjúság művelődéstörténeti kutatómunkájáról, a publikációs lehetőségekről, a honismereti bizottságok koordináló szerepéről. Nemcsak a néprajzi és a nyelvjárás-szociográfiai gyűjtésről, hanem az összegyűjtött anyagok hasznosításáról is beszámolnak a szakemberk és az amatőrök. Szó lesz a megyei honismereti bizottságok néprajzi, nyelvjárásgyűjtési, faluszociográfiai tapasztalatairól is. ECO-MIX. A gazdasági magazin hétfő délutáni adásában fricskázó, ironikus kérdések kerültek terítékre — hozzá kell tenni, jogosan. A szerkezetátalakítási kötvény, amely a közelmúltban egymilliárd forintos értékben került piacra. rendkívül gyorsan fogy, annak ellenére, hogy ugyanúgy, mint az eddigieknek, csak 11 százalék a kamata. Ekkora lenne a kötvényvásárlók bizalma gazdaságunk megújulásában? Ügy tűnik, hiszen két hét alatt több mint 50 százaléka elkelt. Az is lehet persze, hogy a vásárlás oka elsősorban nem a bizalom, hanem az. hogy szinté korlátlan mennyiségben, az egész országban megvásárolható. Az NSZK-beli mezőgazdaságban a biokultúrás, vegyszer nélküli élelmiszer-előállítás a farmerek 15—20 százalékánál megtérülő vállalkozásnak mutatkozik. Az átállást persze kicsit megnehezíti, hogy a hagyományos termelési eszközökre felvett kölcsönök törlesztése nem engedi meg, R~ádiófigyelő hogy egy-két évig csökkenjen a termelés. Központi támogatás ugyan nem segíti a korszerű, egészségre nem káros élelmiszerek forgalomba kerülését, ám hosszú távon valószínűleg megéri, hogy csak szerves anyagokat használjanak. hiszen például az így termelt gabonáért 100 százalékos felárat is kérhetnek. A Kossuth Nyomda hosszú huzavona után kiadói tevékenységre is jogot kapott. Igaz, csak két évre. Hogy miért csak ennyire? Nem lehet pontosan tudni. A külföl- • di partnerekkel kötött szerződések így kicsit bizonytalanok. Megnyugtattak: ez legyen az egyetlen bizonytalan pont a magyar gazdaságban! VENDÉGSÉGBEN. Dr. Med- gyessy Péter pénzügyminiszterrel beszélgettek a rádió gazdaságpolitikai rovatának munkatársai. Az előzetes beharangozás szerint kényes kérdések kerültek előtérbe, amelyeket én nem is neveznék kényesnek. Természetes, hogy minden változás új kérdések felmerülésével jár együtt, amit ki tudja miért, nem tartunk magától értetődőnek. Régóta olvasunk, hallunk azokról a problémákról, amelyek szóba kerültek, így a költségvetés csaknem 47 milliárdos hiányáról, a deficites vállalatok állami támogatásáról, az ár- és adóreformról. Régi alapelvnek számít az is, hogy a legfontosabb feladat a szerkezetátalakítás. Eddig azonban sokszor megfeledkeztünk a megvalósítást segítő feltételek említéséről- Minden program csak akkor életképes, ha vannak garanciák; így ebben az esetben a demokratizálás, a káderpolitika és gazdasági szabályozó eszközrendszer. Ám a biztosításukra vonatkozó elképzelések nincsenek még teljes mértékben kidolgozva. A KÖZNAPI TUDAT. A szegedi szocializmuskonferencia egyik legizgalmasabb témájáról beszélgetett Zeley László Szecskő Tamással, az egyik előadóval. A megosztott értelmiségi tudatról tízéves empirikus kutatás alapján kaptunk képet. Az ötféle: liberális, népi-nemzeti, a konzervatívvá vált szocialista, a társadalmi létből kivonuló ir- 'racionális és az új értékeket hangsúlyozó posztindusztriális környezetvédő és a békét előtérbe helyező ideológiák egymás mellett léteznek társadalmi szinten és az egyén tudatában is. Vitára lenne szükség — állapították meg —, szélesebb nyilvánosságra, amelyben a mögöttes materiális érdekek ütköztetésével kialakulhatnának, pontosabban megfogalmazódhatnának, kikristályosodhatnának szocialista rendszerünk azon értékpontjai, amelyek minden nézetben közösek. Alapjai lehetnének a közös nevezőre jutásnak, a hivatalos ideológia megújulásának. Ü. í. repléseiket: csatlakozott hozzájuk egy 25 kislányból álló mazsorettcsoport, akik térzenéiket menetprogramokkal, színpadi hangversenyeiket pedig látványos show-műsorok- kal teszik színesebbé és vonzóbbá. Ez Magyarországon eddig inkább a könnyűzenei eseményekre volt jellemző. Tavaly a két német államban is megismertették nevüket a szakemberekkel és a közönséggel. Az NSZK-beli Fiam* melbergben első díjat szereztek, a fúvószenekarok keletitengeri fesztiválján, Rostockban pedig övék lett a sorozat nagydíja, az Ezüst Griff. Hogy mennyire nem ülnek saját babérjaikon, azt az idei — vízválasztónak számító — év bizonyítja, önállóvá váltak, így a zeneiskolában kis köztársaságként gazdálkodhatnak, fellépéseikért bevételben részesülnek, elkészíthették első rádiófelvételüket, Belgiumban egy zenekari versenyen a dobogó tetején végeztek kitüntetéssel. s amit a legszebb élményeik közé sorolnak: bemutatkozhattak a szentélynek számító Zeneakadémia nagytermében. Csodálatos hangulatban játszottak az impozáns falak között — Miben látja a sikerek kulcsát? — érdeklődtem ai igazgatótól. — A legfontosabbnak azt érzem — felelte Varga György —, hogy a növendékeink elé emberhez méltó célokat tudjunk állítani. A muzsika szépségre, esztétikumra, de fegyelemre is nevel, a sok, s olykor megerőltető gyakorlás egész embert kíván —, de megéri. Aki egyszer ráérez a közös szereplés élvezetére, s mindez sikerélménnyel is párosul, nagy áldozatokra képes. Ez aztán az eredményekben is kamatozik. Van egy Kodályunk, egy Bartókunk, akik nagyszerűen beépítették műveikbe a magyar folklórt. Az ő nyomaikon kívánunk haladni. A koncertfúvószene a jövő bejárható útja. Szemet szúrnak egyébként kiemelkedő helyezéseink, hiszen hazánk más. műfajokban ismertebb a világ előtt. Célunk továbbra is a magyar fúvószene megismertetése, ezért minél több honi szerzőt szeretnénk felvenni a repertoárunkba, s ősbemutatókra is készülünk. Ami már biztos: előadjuk Bor- guly Tamás Mese és tréfa című alkotását. Igyekszünk megtartani egyedi arculatúnkat. Hazafelé azon elmélkedtem, milyen sokat is számít a biztos háttér. A Bihari János Zeneiskola minden támogatást megkap a megyei és a ceglédi tanácstól, s lám, itt az eredménye. Vonószenekaruk is gyakran kap lehetőséget a szereplésre, s a szülők örömmel bízzák csemetéiket a nagy szeretettel és türelemmel dolgozó oktatókra. Évente háromnégy növendék tanul tovább hivatásos zenésznek, de nem ez a legfontosabb. Manapság igen nehéz gyermekeinket értékes tevékenységre késztetni. Abonyban ez sikerült. Prukner Zoltán BUDAPEST Tízmillióból a százmilliomodik? •• ** Leket, hogy On lesz Ö! A napokban látogat el a Skála Budapest Nagyáruházba az a vevő, aki a százmilliomodik vásárló lesz az áruház 1976. évi megnyitása óta. Ö egymaga 100 000 forint értékű ajándékutalványt kap, további kilencen pedig összesen 100 000 Ft értékű ajándékban részesülnek. A megajándékozottakat azok közül sorsoljuk ki, akik július 15-e és 31-e között vásárolnak a Skála Budapest Nagyáruházban. Legyen ön is köztük! Sorsolás az augusztus 1-jei bevásárlószombaton. Nyári meglepetés Érden! Nagyobb áruválasztékot kínálunk vásárlóinknak az autóbusz-megálló fölött levő ruházati boltunkban: nyári szoknyák, 400 Ft-tól 500 Ft-ig könnyű nyári ruhák, 600 Ft-tól 800 Ft-ig rövid ujjú férfiingek, sokféle színben, 220 Ft-tól 400 Ft-ig kínai lánykaruhák, 910 Ft-ért nyári gyermekegyüttes (csak nálunk), 380 Ft-tól 560 Ft-ig. m. Várjuk vásárlóinkat!
