Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
6 1987. JÚLIUS 15., SZERDA ■ Jogitamácsok Végrendelet megtámadása • Honvédelmi hozzájárulás • Levonás a munkabérből Nevelési segély • A fegyelmi büntetés felfüggesztése ® Jelzálogjog O K. J. alsógödi lakos nagynénje végrendeletében a szóm- ( szédjára hagyta a családi taá- i' *át. Olvasónk véleménye sze} rint a végrendelet hamis. Mi j a teendő ebben az esetben? I — kérdezi. A hagyatéki tárgyalásra a közjegyző mindazokat megidézi, akik a törvényes öröklési rend vagy a közjegyző birtokában lévő végrendelet tanúsága szerint örökösök lennének, továbbá azokat, akikkel szemben az elhunytnak tartozása volt. A hagyatéki eljárás befejezése után a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal átadja az örökösnek, ha arra csak egy örökös jelentett be igényt, illetve az örökösök között jogi kérdésben nincs vita, továbbá a hagyaték átadásának törvényes akadálya nincs. Ha a hagyaték tárgya vitás, azt ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ilyen hiányában pedig a végrendeleti örökösnek kell átadni. Ha annak a végrendeletnek, amelyre az örökös az isenyét alapítja. nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei. a vitás hagyatékot a törvényes örökösnek kell ideiglenesen áladni. Akik a közjegyző döntését vitatják, 30 napon belül igényeiket perrel érvényesíthetik a bíróságnál. A bíróság érdemben megvizsgálja a végrendeletet és ennek során olvasónk a végrendelettel kapcsolatos bizonyítékait és észrevételeit előadhatja. O S. T. monori lakatos egy gmk-bau dolgozik, és egészségi okból sorkatonai szolgálatot nem teljesített. Az iránt érdeklődik, hogy mennyi honvédelmi hozzájárulást kell fizetnie. Az a személy, aki a 23. életévét betöltötte és sorkatonai szolgálatot nem teljesített, honvédelmi hozzájárulást köteles fizetni. Ezt 18 hónapon keresztül kell megfizetni. Mértéke a munkabér és egyéb nyugdíj járulék-kötél es jövedelem 12%-a. Gazdasági munkaközösség tagjánál a honvédelmi hozzájárulást az. adóköteles jövedelem alapján kell fizetni. Mértéke az éves jövedelem 13%-a, de legalább 1800,— Ft évente. • Munkaviszonyát megszüntette egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk. A béréből a vállalat munkaruha-tartozás címén 2090,— Ft-ot levont. Olvasónk a tartozás jogosságát nem ismeri el. Ha a dolgozó munkaviszonyát felmondással megszünteti, vagy elbocsátják, illetve a munkaviszony jogellenesen szűnik meg, a dolgozó tartozását a munkáltató a munkabéréből — legfeljebb annak 30%-áig terjedően — levonhatja. A követelést azonban ezekben az esetekben is köteles a vállalat kártérítési határozattal, illetőleg fizetési felszólítással érvényesíteni. Ha azonban a jogerős határozat megállapítja, hogy a követelés részben vagy egészben alaptalan, a levont összeget a dolgozónak vissza kell fizetni. • Gy. F.-né nagykőrösi varrónő nehéz körülmények között egyesiül neveli négy kiskorú gyermekét. Érdeklődik, hogy milyen feltételek alapján állapíthatnak meg részére nevelési segélyt. A gyámhatóság a kiskorú részére rendszeres nevelési segélyt állapíthat meg, ha a gyermek nevelésére egyébként alkalmas szülő és a családban élő más tartásra köteles hozzátartozó jövedelmének együttes összegéből kiszámított egy főre eső jövedelem — önhibájukon kívül —■ nem éri el a nyugdíjminimumot (1937- ben 2250,— Ft) és emiatt a gyermekek fejlődése veszélyeztetve van. A nyugdíjminimumot 20Vokal meghaladó jövedelem esetén rendszeres nevelési segély kivételesen akkor is megállapítható, ha a szülő egyedülálló, illetve három vagy több gyermeket, nevelnek, valamint ha egészségileg károsodott kiskorú neveléséről gondoskodnak. • Sz. G.-né fegyelmi büntetésben részesült, amelynek értelmében fizetését rsökkentet- ték, de a végrehajtást felfüggesztették. Olvasónk az iránt érdeklődik, mi lesz ennek a következménye. A meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentéséről vagy megvonásáról, a személyi alapbér csökkentéséről szóló fegyelmi határozat legfeljebb egyévi próbaidőre felfüggeszthető, ha attól kellő nevelő hatás várható. Ha a fegyelmi büntetés végrehajtását felfüggesztették, ennek tartama alatt a dolgozó helyzete nem változik; Ha á próbaidő sikeresen eltelt, úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ameny- nyiben azonban a felfüggesztés időtartama alatt újabb jogerős büntetést szabtak ki ellene. a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonya a felfüggesztés alatt megszűnik, a büntetést az új munkáltatónak kell végrehajtania. • M. Z. munkáltatói kölcsönt kapott vállalatától. A megállapodásban szerepel egy olyan mondat, mely szerint ar Ingatlanra jelzálogot jegyeznek be. Milyen kötöttségek származnak ebből? — kérdezi. A lakásvásárlókat, -építőket a munkahelyek nagy ösz- szegű kölcsönökkel támogatják, és ezért nyilvánvalóan biztosítékot kívánnak arra, hogy pénzükhöz akkor is hozzájutnak, ha az adós bármilyen okból nem tud fizetni. Ezért az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsönt folyósító javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Mindaddig, míg a kölcsöntartozás teljes összegében visszafizetésre nem kerül, a lakással'a tulajdonos csak a kölcsönadó hozzájárulásával rendelkezhet. Pl. lakását csak a vállalat hozzájárulásával adhatja el. A hitel visszafizetése után a jelzálog törlését az kéri. akinek a javára szólt a bejegyzés. • Z. G.-né két kisgyermeket nevel. Az elmúlt évben semmiféle egészségi probléma nem volt a gyermekekkel, viszont az idén annál többet betegeskedtek. Lassan kimerül a táppénzkeretem — írja. A beteg gyermek ápolására annak 10 éves koráig táppénz jár. A gyermekápolási táppénzes napok számát nem naptári évenként, hanem a gyermek életkorához igazodóan évenként kell megállapítani. Azaz a gyermek egyik születésnapjától a másikig tart. Abban az esetben, ha az igénybevehető napokat nem használták fel. azt a következő évre át lehet vinni. Nem vihetők át az igénybe nem vett napok arról az évről, amelyben a fizetés nélküli szabadság, a külföldi tartózkodás időtartama a 180 napot meghaladta, vagy a biztosításban töltött idő a 180 napot nem érte el. Több gyermek egyidejű betegsége esetén a szülő választása szerint, bármelyikük után igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt. Dr. Sinka Imre Olvasóink részire minden csütörtökön 17—15 óra körött ingyenes jogi tanácsadást tártunk Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt. Levélben feltett kérdéseikre pedig folyamatosan válaszolunk. Bűntett a Libner-ntaiorban Karddal megszúrfa a bátyját A környékbelieken kívül csak nagyon kevesen tudják, hogy merre van a Libncr-major. Ha gépkocsival haladunk a 4-es számú főúton, és átmegyünk Pilis községen, a főútvonalat jelző táblánál jobbra kell fordulni és rövidesen egy nyár- faerdő-rezervátumhoz érünk. Ezzel szemben áll egy körülbelül 30 méter hosszú és 10 méter széles vályogépület. Ez az omladozó ház, amelyben nyolc család él egyszobás lakásokban, a Libner-major. A múltból itt maradt keserves örökség ez és az itt lakók némelyikének életformája is változásra szorulna. Összeviteatkoztak Egyik vályogfalú lakásban él Sebök Ferencné a két fiával: Mihállyal és Ferenccel. Több mint négy évtizede van itt a Sebők család otthona. Az idős asszony nyolc gyereket nevelt, de már csak a két legfiatalabb él vele. A közelmúltban csaknem halállal végződő családi verekedés színhelye volt az aprócska. földes padlójú, elhanyagolt lakás. A két Sebők testvér, amikor italos volt — és ez gyakran előfordult velük —, veszekedett, verekedett egymással. Sebők Mihály különösen durván viselkedett másokkal szemben is, és emiatt már meggyűlt a baja a hatóságokkal. Egy alkalommal unokabátyját légpuskával meglőtte, máskor pedig megverte a sógorát. A fiatal férfi, aki egyébként állatgondozóként dolgozik, idén február 11-én szabadnapos volt, és egész nap otthon italozott a testvérével. Emlékezete szerint mintegy két liter bort fogyasztott. A lakásban tartózkodott bátyjának az élettársa is, amikor szokásuk szerint a két férfi összevitatkozott. Sebők Mihály előbb az asszonyt ütötte meg, majd bátyja arcába vágott úgy, hogy az nekiesett a konyhaajtónak. Ezután kilökte az udvarra, és ott fojtogatta. fFelgyújfsitei az ólat Végül, amikor a másik már mozdulni sem tudott, a kamrába ment és leakasztott a falról egy 40 centiméter hosz- szú. famarkolatú kardot, amit korábban szórakozásból készített. Ezzel a fegyverrel hasba szúrta testvérét, majd kardéílel háromszor a hátán megvágta. A felbőszült, részeg férfi ezután otthagyta vérében fekvő áldozatát,. és az udvar sarkában levő ólhoz ment, majd a benne levő szalmát meggyújtotta. A véres kardot pedig bevitte a szobába és az ágy alá dobta. A Sebők testvérek anyja, valamint Sebők Ferenc élettársa nyújtott segítséget a sebesültnek, ők értesítették a mentőket, a rendőrséget, és a szomszédok segítségével még a tűzoltók kiérkezése előtt eloltották a lángra kapott deszkaólat. Sebők Ferenc a szúrástól — mely megnyitotta a hasüreget és megsértette a beleket — életveszélyes sérüléseket szenvedett. Sebők Mihály, aki az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint nem elmebeteg, de súlyos alkoholista, azt vallotta, hogy már nem emlékszik rá, miért haragudott meg annyira a testvérére. A gyújtogatásra sem tud magyarázatot adni. — Nem tudom, hogy mért gyújtottam fel az ólat, de talán azért, mert akkor már éreztem, hogy börtönbe kerülök, és mindegy volt, hogy mennyit kapok. A sértett Sebők Ferenc szerint volt élettársa az oka annak, hogy nekiment az öccse. — Az Ica már nem az élet- társam. Szeretném, ha ebben az ügyben mindenki megkapná azt, amit érdemel, és legfőképpen az Ica, aki rávette az öcsémet a dologra. A Misi egyébként már teljesen részeg volt, szerintem nem is volt eszénél, amikor ezt csinálta velem. így tál tészta Idősebb Sebők Ferencné szerint azonban a két fia már korábban is — amikor az asz- szony nem élt a fedelük alatt — összeveszett egymással mindenen. A legutóbbi, csaknem végzetes kimenetelű összecsapás pedig egy tál káposztás tészta miatt történt, ami aznap került az asztalra. Ö nagyon ideges volt a durva veszekedésük miatt, és próbálta csititani őket, de hiába. A Pest Megyei Főügyészség emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat Sebők Mihály ellen. Az ügyet rövidesen tárgyalja a Pest Megyei Bíróság. Gál Judit Űj szabályosás Mindenáron apát találni? mmms Tíz nap rehdeieiiei Az egészségügyi miniszter 5/1987. (VT. 24.) EüM. számú rendeletével módosította az egészségügyi dolgozók helyettesítéséről szóló 10/1980. (VIII. 15.) EüM. számú rendeletet. A keszonmunkákról, illetve A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendeletükkel módosították a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról Szóló 39/1976. (XI. 10.) a keszonban dolgozók vedel- PM-KkM számú együttes renméről szól az egészségügyi miniszter 6/1987. (VI. 24.) számú rendelet«. A művelődési miniszter a felsőoktatási intézményekre vonatkozóan az oktatói és vezetői munkakörök betöltésének áltáiános követelményeit határozta meg a 6/1987. (VI. 24.) MM számú rendeletében. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke 1/1937. (VI. 24.) MT TH számú rendelkezésében a tanácsi személyzeti munkára vonatkozó szabályokat határoz meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 23. számában olvashatók. A belkereskedelmi miniszter az egyes kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákra képesítő vállalati (ágazati) szakmunkásképzésről szóló rendeletét. módosította a 4/1987. (VI. 24.) BkM számú rendeletével. deletet. Többek között ■ módosításra került a rendelet 1. számú melléklete, mely az ajándék-vámtarifákat tartalmazza. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 19. számú irányelvével módosította a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról szóló 17. számú irányelvét. Ez a következő főbb témákat tartalmazza: Felelősség a gyermekért: A szülők megállapodása a gyermekelhelyezés kérdésében; A bíróság döntése a gyermek elhelyezéséről; A gyermek elhelyezése harmadik személynél; A gyermekelhelyezés megváltoztatása; A szülő és a gyermek kapcsolata a gyermek elhelyezése után. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 24. számában jelentek meg. A KORÁBBI jogi szabályozástól eltérő új rendelkezés lépett életbe 1987. július 1-jétől az apasági perekben. Korábban a törvény a bizonyítás tekintetében különbséget tett aszerint, hogy az anya huzamosan együtt élt, hosszabb időn át visionyt folytatott vagy csak eseti kapcsolata volt az apaiként megjelölt férfival. A perek tapasztalatait elemezve egyértelműen megállapítható volt, hogy az életközösség vagy huzamosabb kapcsolat nem jelent kizárólagosságot. Az anyák egy részénél kiderült a perekben, hogy párhuzamosan több férfival volt kapcsolatuk, s gyakran nem az elsőként megjelölt állandó partnertől származott a gyermek. Merev szabályozás volt ez. A jogi szabályozás és bizonyítási rendszer értelmében pedig az együttélés vagy huzamos viszony esetében az apaságot csak akkor nem kellett megállapítani, ha lehetetlen volt, hogy a gyermek az említett, bizonyított kapcsolatból származik. Ilyen esetekben a „lehetetlenség” rendszerint a namzőképesség hiányán, a fogamzás! idő alatti külföldön tartózkodáson vagy a kizáró eredménnyel járó vércsoportvizsgálaton alapulhatott. Az apaságmegállapítási perekben tei'mészetesen a gyermek érdekét kell a jogszabály alkalmazóinak szem előtt tartani. A gyermek érdekeinek minden más érdeket háttérbe szorító „öncélú” értelmezése azonban az ellenkező eredményre vezethet. A „mindenáron” való apaságmegálla- pítás aláássa a jog, a bíróság tekintélyét, a gyermeknek nem igazi apát, hanem csak egy tartásdíjfizetésre kötelezettet biztosít. Azokban az esetekben, amikor az anyának több kapcsolata is volt, s a „nem kizárt” orvosszakértői vélemény nem volt elegendő bizonyítók a származás megállapításához, vagy az anya nem is kérte, a jog akkor is „segített”. Lehetőséget adott arra, hogy apaság megállapítása nélkül is tartásdíj fizetésére kötelezzék a megjelölt férfit. A tapasztalatok szerint a gyermektartásdíj iránti igényt az anya rendszerint a legjobban kereső partnerével szemben érvényesítette. Ez alól a kötelezettség alól csak akkor szabadulhatott a perbeli férfi, ha bizonyítani tudta, hogy a gyermek nem származhatott tőle semmiképpen. A családjogi törvény módosítása során hatályon kívül helyezték ezt a nagyon sok bírálatot kiváltó rendelkezést; apaság megállapítása pélkül senkit nem lehet tartásdíjfizetésre kötelezni. A családjogi törvény módosításának előkészítése során figyelembe vették az apaságmegállapítási perek tapasztalatait, a társadalmi igényt az új jogszabályozásra: a nemi kapcsolatok jellegének változását, a fogamzásgátlók elterjedését, s természetesen a gyermek érdekét is. A nemek egyenjogúságát, a születendő gyermekek iránti felelősséget, a gyermek érdekét úgy kívánja a jogszabály érvényre juttatni, hogy a gyermek valóban a biológiai apjával kerüljön — de csak azzal — jogi. családi kapcsolatba. A felelőtlen, partnereket cserélgető, házasságon kívül élő nők esetében nehezebb lesz az apa- ságmegállapííás az új jogi szabályozás szerint. Az új rendelkezés a következő: ..A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit. aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett. és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik." Az apaság megállapításának feltétele az összes körülmény gondos vizsgálata és mérlegelése. Kizárólag akkor állapítható meg az apaság, ha a bíróság következtetése 'szerint a megjelölt személytől származik a gyermek. A BIZONYÍTÁS ESZXÖZEI az apaságmegállapítási perekben részben természettudományos vizsgálatok, részben tanúvallomások, okiratok stb. A perben az anyát tanúként hallgatja meg a bíróság. Nagy szerepe van a tanúvallomásnak a tényállás megállapításánál, de a bíróság a per ösz- szes adataival veti össze. Fekete sarok Ittas vezetésért... Az eltelt időszakban az alábbi Pest megyei lakosoktól vonták be vezetői engedélyüket ittas gépjárművezetés miatt: Tóth Tibor, lakatos, Budakalász, Sport u. 7., 1 év 5 hó; Sebestyén Attila, felszolgáló, Budakalász, Kovács L. u. 18., 1 év 4 hó; Hornyát Albert, Szentendre, Martos F. u. 26., 2 év; Remete Antal, Szentendre, Tyúkos-dűlő 11., 1 év 4 hó; Dalkó Bálint, autószerelő, Leányfalu, Móricz Zs. u. 170., 2 év; Bújna Sándor, nyugdíjas portás, Szentendre. Rákóczi u. 20., 2 év 10 hó; Jankóvits János, vízvezeték-szerelő, Szentendre. Szélkerék u. 6. 1 év; Farkas Csaba, táviratkézbesítő, Szentendre. Katona J. u. 3., 2 éy; Csenki Ferenc, betanított munkás, Dunaha- raszti, Soroksári u. 34., 11 hó; Erdős István László, műhelyvezető, Szigetesén, Szőlő-telep. 5 hó; Ságvári László Ferenc, gépkocsivezető, Szigethalom, József A. u. 16., 10 hó; Torzsa György, kőműves, Szjgetszehfcmárton, Szolh u. 13., 4 hó; Fazekas István, mezőgazdasági munkás, Apaj, Tópart u. 14. 5 hó; Gecze Vilmos, rakodó, Apaj. Tópart u. 18., 6 hó: Hollósi Sándor, egyéni gazdálkodó, Maikád, Kossuth L. u. 36. 5 hó; Németh István szakcsoporttag. Szigetszentmíklós, Gát u. 3., 4 hó; Keresztes Gusztáváé, titkárnő, Szigetszenitmiklós, Munkásőr u. 15 b., 1 év 6 hó; Sólymos Adávn, halottszállító, Dunaha- raszti, Rákóczi u. 22., 5 hó; Gazsi Károly, lakatos. Szigethalom, Árpád fej. u. 17., 2 év; Gálpál Imre, betanított festő, Dörnsöd, Felső-Duna-part 9., 5 év; Hamza János, alkalmi munkás, Szigetnalom, Mátyás u. 11., 3 év; Moskolák János, segédmunkás, Kakucs, Petőfi u. 8., 1 év 2 hó; Sponga László- né, raktáros, Alsónémedi, Korvin O. u. 3., 1 év 6 hó; Hajek Péter, Veresegyház, Fő u. 112., 6 hó; Dudok László tűzoltó, Kartal, Ságvári E. u. 2., 2 év; Ohád István, felvonókezelő, Ke- repestarcsa, Rózsa u. 32.. 1 év; Drávái Mihály, MÁV-dolgozó, Bag. Epres kert u. 9.. 1 év; Deszpoth Imre, lakatos, Pecel, Újtelep u. 14.. 1 év 6 hó. Opoczki Árpád, bedolgozó, Dabas, Martinovics u. 46., 1 év; Volenszki Mátyás, kubikos, Dabas, Illatos u. 46., 1 év 4 hó; Timkó József, segédmunkás, Öcsa, Köztársaság u. 2/b., 2 év; Dávid József, gépkocsivezető, Gyál, Dózsa Gy. u. 4., ír év 6 hó; Podoba János, segédmunkás, Dabas, Biksza M. u. 179., 6 év; Szabó János, tetőfedő kisiparos, Móra F. u. 11., 2 év; Dormány József, segédmunkás, Dabas, Vacsi u. 35., 3 év; Csoli Béla, géplakatos. Pusztazámor, Kossuth u. 32., 1 év; Csíki Ferenc, forgácsoló, Érd, Mikes u. 3., 1 év 4 hó; Tőre József, gépkezelő, Érd, Petőfi u. 6., 2 év 6 hó; Simon István, csőszerelő, Budakalász, Pipacs u. 10., 1 év 10 hó; Steflilz Ferenc, szakmunkás, PLLisszentkereszt, Lenin u. 81., 1 év.