Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

6 1987. JÚLIUS 15., SZERDA ■ Jogitamácsok Végrendelet megtámadása • Honvédelmi hozzájárulás • Levonás a munkabérből Nevelési segély • A fegyelmi büntetés fel­függesztése ® Jelzálogjog O K. J. alsógödi lakos nagy­nénje végrendeletében a szóm- ( szédjára hagyta a családi taá- i' *át. Olvasónk véleménye sze­} rint a végrendelet hamis. Mi j a teendő ebben az esetben? I — kérdezi. A hagyatéki tárgyalásra a közjegyző mindazokat megidé­zi, akik a törvényes öröklési rend vagy a közjegyző birto­kában lévő végrendelet tanú­sága szerint örökösök lenné­nek, továbbá azokat, akikkel szemben az elhunytnak tarto­zása volt. A hagyatéki eljárás befeje­zése után a közjegyző a hagya­tékot teljes hatállyal átadja az örökösnek, ha arra csak egy örökös jelentett be igényt, illetve az örökösök között jo­gi kérdésben nincs vita, to­vábbá a hagyaték átadásának törvényes akadálya nincs. Ha a hagyaték tárgya vitás, azt ideiglenes hatállyal a szer­ződéses örökösnek, ilyen hiá­nyában pedig a végrendeleti örökösnek kell átadni. Ha an­nak a végrendeletnek, amely­re az örökös az isenyét ala­pítja. nincsenek meg a tör­vényben megszabott alaki kel­lékei. a vitás hagyatékot a törvényes örökösnek kell ideiglenesen áladni. Akik a közjegyző döntését vitatják, 30 napon belül igényeiket perrel érvényesíthetik a bíróságnál. A bíróság érdemben megvizs­gálja a végrendeletet és en­nek során olvasónk a végren­delettel kapcsolatos bizonyíté­kait és észrevételeit előadhat­ja. O S. T. monori lakatos egy gmk-bau dolgozik, és egészsé­gi okból sorkatonai szolgála­tot nem teljesített. Az iránt érdeklődik, hogy mennyi hon­védelmi hozzájárulást kell fi­zetnie. Az a személy, aki a 23. élet­évét betöltötte és sorkatonai szolgálatot nem teljesített, honvédelmi hozzájárulást kö­teles fizetni. Ezt 18 hónapon keresztül kell megfizetni. Mér­téke a munkabér és egyéb nyugdíj járulék-kötél es jövede­lem 12%-a. Gazdasági munkaközösség tagjánál a honvédelmi hozzá­járulást az. adóköteles jöve­delem alapján kell fizetni. Mértéke az éves jövedelem 13%-a, de legalább 1800,— Ft évente. • Munkaviszonyát megszün­tette egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk. A béré­ből a vállalat munkaruha-tar­tozás címén 2090,— Ft-ot le­vont. Olvasónk a tartozás jo­gosságát nem ismeri el. Ha a dolgozó munkaviszo­nyát felmondással megszünte­ti, vagy elbocsátják, illetve a munkaviszony jogellenesen szűnik meg, a dolgozó tarto­zását a munkáltató a munka­béréből — legfeljebb annak 30%-áig terjedően — levonhat­ja. A követelést azonban ezek­ben az esetekben is köteles a vállalat kártérítési határozat­tal, illetőleg fizetési felszólí­tással érvényesíteni. Ha azon­ban a jogerős határozat meg­állapítja, hogy a követelés részben vagy egészben alap­talan, a levont összeget a dol­gozónak vissza kell fizetni. • Gy. F.-né nagykőrösi var­rónő nehéz körülmények kö­zött egyesiül neveli négy kis­korú gyermekét. Érdeklődik, hogy milyen feltételek alap­ján állapíthatnak meg részé­re nevelési segélyt. A gyámhatóság a kiskorú részére rendszeres nevelési se­gélyt állapíthat meg, ha a gyermek nevelésére egyébként alkalmas szülő és a családban élő más tartásra köteles hoz­zátartozó jövedelmének együt­tes összegéből kiszámított egy főre eső jövedelem — önhi­bájukon kívül —■ nem éri el a nyugdíjminimumot (1937- ben 2250,— Ft) és emiatt a gyermekek fejlődése veszélyez­tetve van. A nyugdíjminimumot 20Vo­kal meghaladó jövedelem ese­tén rendszeres nevelési segély kivételesen akkor is megálla­pítható, ha a szülő egyedülál­ló, illetve három vagy több gyermeket, nevelnek, valamint ha egészségileg károsodott kis­korú neveléséről gondoskod­nak. • Sz. G.-né fegyelmi bünte­tésben részesült, amelynek ér­telmében fizetését rsökkentet- ték, de a végrehajtást felfüg­gesztették. Olvasónk az iránt érdeklődik, mi lesz ennek a következménye. A meghatározott kedvezmé­nyek és juttatások csökkenté­séről vagy megvonásáról, a személyi alapbér csökkentésé­ről szóló fegyelmi határozat legfeljebb egyévi próbaidőre felfüggeszthető, ha attól kel­lő nevelő hatás várható. Ha a fegyelmi büntetés vég­rehajtását felfüggesztették, en­nek tartama alatt a dolgozó helyzete nem változik; Ha á próbaidő sikeresen eltelt, úgy kell tekinteni, mintha a dol­gozó fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ameny- nyiben azonban a felfüggesztés időtartama alatt újabb jog­erős büntetést szabtak ki el­lene. a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. Abban az esetben, ha a dol­gozó munkaviszonya a fel­függesztés alatt megszűnik, a büntetést az új munkáltató­nak kell végrehajtania. • M. Z. munkáltatói köl­csönt kapott vállalatától. A megállapodásban szerepel egy olyan mondat, mely szerint ar Ingatlanra jelzálogot jegyez­nek be. Milyen kötöttségek származnak ebből? — kérdezi. A lakásvásárlókat, -építő­ket a munkahelyek nagy ösz- szegű kölcsönökkel támogat­ják, és ezért nyilvánvalóan biztosítékot kívánnak arra, hogy pénzükhöz akkor is hoz­zájutnak, ha az adós bármi­lyen okból nem tud fizetni. Ezért az ingatlan-nyilvántar­tásba a kölcsönt folyósító ja­vára jelzálogjog, valamint el­idegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Mindaddig, míg a kölcsöntartozás teljes összegében visszafizetésre nem kerül, a lakással'a tulajdonos csak a kölcsönadó hozzájáru­lásával rendelkezhet. Pl. la­kását csak a vállalat hozzá­járulásával adhatja el. A hitel visszafizetése után a jelzálog törlését az kéri. aki­nek a javára szólt a bejegy­zés. • Z. G.-né két kisgyerme­ket nevel. Az elmúlt évben semmiféle egészségi probléma nem volt a gyermekekkel, vi­szont az idén annál többet be­tegeskedtek. Lassan kimerül a táppénzkeretem — írja. A beteg gyermek ápolására annak 10 éves koráig táppénz jár. A gyermekápolási táp­pénzes napok számát nem naptári évenként, hanem a gyermek életkorához igazo­dóan évenként kell megálla­pítani. Azaz a gyermek egyik születésnapjától a másikig tart. Abban az esetben, ha az igénybevehető napokat nem használták fel. azt a követke­ző évre át lehet vinni. Nem vihetők át az igénybe nem vett napok arról az évről, amelyben a fizetés nélküli sza­badság, a külföldi tartózkodás időtartama a 180 napot meg­haladta, vagy a biztosításban töltött idő a 180 napot nem érte el. Több gyermek egyide­jű betegsége esetén a szülő választása szerint, bármelyikük után igénybe veheti a gyer­mekápolási táppénzt. Dr. Sinka Imre Olvasóink részire minden csü­törtökön 17—15 óra körött in­gyenes jogi tanácsadást tár­tunk Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt. Le­vélben feltett kérdéseikre pe­dig folyamatosan válaszolunk. Bűntett a Libner-ntaiorban Karddal megszúrfa a bátyját A környékbelieken kívül csak nagyon kevesen tudják, hogy merre van a Libncr-major. Ha gépkocsival haladunk a 4-es számú főúton, és átmegyünk Pilis községen, a főútvona­lat jelző táblánál jobbra kell fordulni és rövidesen egy nyár- faerdő-rezervátumhoz érünk. Ezzel szemben áll egy körülbelül 30 méter hosszú és 10 méter széles vályogépület. Ez az omla­dozó ház, amelyben nyolc család él egyszobás lakásokban, a Libner-major. A múltból itt maradt keserves örökség ez és az itt lakók némelyikének életformája is változásra szorulna. Összeviteatkoztak Egyik vályogfalú lakásban él Sebök Ferencné a két fiával: Mihállyal és Ferenccel. Több mint négy évtizede van itt a Sebők család otthona. Az idős asszony nyolc gyereket nevelt, de már csak a két legfiatalabb él vele. A közelmúltban csaknem ha­lállal végződő családi vereke­dés színhelye volt az aprócs­ka. földes padlójú, elhanyagolt lakás. A két Sebők testvér, amikor italos volt — és ez gyakran előfordult velük —, veszeke­dett, verekedett egymással. Se­bők Mihály különösen durván viselkedett másokkal szemben is, és emiatt már meggyűlt a baja a hatóságokkal. Egy al­kalommal unokabátyját lég­puskával meglőtte, máskor pe­dig megverte a sógorát. A fiatal férfi, aki egyébként állatgondozóként dolgozik, idén február 11-én szabadna­pos volt, és egész nap otthon italozott a testvérével. Emlé­kezete szerint mintegy két li­ter bort fogyasztott. A lakás­ban tartózkodott bátyjának az élettársa is, amikor szokásuk szerint a két férfi összevitat­kozott. Sebők Mihály előbb az asszonyt ütötte meg, majd bátyja arcába vágott úgy, hogy az nekiesett a konyhaajtónak. Ezután kilökte az udvarra, és ott fojtogatta. fFelgyújfsitei az ólat Végül, amikor a másik már mozdulni sem tudott, a kam­rába ment és leakasztott a falról egy 40 centiméter hosz- szú. famarkolatú kardot, amit korábban szórakozásból ké­szített. Ezzel a fegyverrel has­ba szúrta testvérét, majd kardéílel háromszor a hátán megvágta. A felbőszült, részeg férfi ez­után otthagyta vérében fekvő áldozatát,. és az udvar sarká­ban levő ólhoz ment, majd a benne levő szalmát meggyúj­totta. A véres kardot pedig be­vitte a szobába és az ágy alá dobta. A Sebők testvérek anyja, va­lamint Sebők Ferenc élettársa nyújtott segítséget a sebesült­nek, ők értesítették a mentő­ket, a rendőrséget, és a szom­szédok segítségével még a tűz­oltók kiérkezése előtt eloltot­ták a lángra kapott deszkaólat. Sebők Ferenc a szúrástól — mely megnyitotta a hasüreget és megsértette a beleket — életveszélyes sérüléseket szen­vedett. Sebők Mihály, aki az igaz­ságügyi orvosszakértő véle­ménye szerint nem elmebeteg, de súlyos alkoholista, azt val­lotta, hogy már nem emlék­szik rá, miért haragudott meg annyira a testvérére. A gyúj­togatásra sem tud magyaráza­tot adni. — Nem tudom, hogy mért gyújtottam fel az ólat, de ta­lán azért, mert akkor már éreztem, hogy börtönbe kerü­lök, és mindegy volt, hogy mennyit kapok. A sértett Sebők Ferenc sze­rint volt élettársa az oka an­nak, hogy nekiment az öccse. — Az Ica már nem az élet- társam. Szeretném, ha ebben az ügyben mindenki megkap­ná azt, amit érdemel, és legfő­képpen az Ica, aki rávette az öcsémet a dologra. A Misi egyébként már teljesen részeg volt, szerintem nem is volt eszénél, amikor ezt csinálta velem. így tál tészta Idősebb Sebők Ferencné sze­rint azonban a két fia már korábban is — amikor az asz- szony nem élt a fedelük alatt — összeveszett egymással min­denen. A legutóbbi, csaknem végzetes kimenetelű összecsa­pás pedig egy tál káposztás tészta miatt történt, ami az­nap került az asztalra. Ö na­gyon ideges volt a durva ve­szekedésük miatt, és próbálta csititani őket, de hiába. A Pest Megyei Főügyészség emberölés bűntettének kísér­lete miatt emelt vádat Sebők Mihály ellen. Az ügyet rövi­desen tárgyalja a Pest Megyei Bíróság. Gál Judit Űj szabályosás Mindenáron apát találni? mmms Tíz nap rehdeieiiei Az egészségügyi miniszter 5/1987. (VT. 24.) EüM. számú rendeletével módosította az egészségügyi dolgozók helyet­tesítéséről szóló 10/1980. (VIII. 15.) EüM. számú rendeletet. A keszonmunkákról, illetve A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendeletükkel módo­sították a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásá­ról Szóló 39/1976. (XI. 10.) a keszonban dolgozók vedel- PM-KkM számú együttes ren­méről szól az egészségügyi mi­niszter 6/1987. (VI. 24.) számú rendelet«. A művelődési miniszter a felsőoktatási intézményekre vonatkozóan az oktatói és ve­zetői munkakörök betöltésének áltáiános követelményeit ha­tározta meg a 6/1987. (VI. 24.) MM számú rendeletében. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke 1/1937. (VI. 24.) MT TH számú ren­delkezésében a tanácsi sze­mélyzeti munkára vonatkozó szabályokat határoz meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 23. számá­ban olvashatók. A belkereskedelmi miniszter az egyes kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmákra képe­sítő vállalati (ágazati) szak­munkásképzésről szóló rende­letét. módosította a 4/1987. (VI. 24.) BkM számú rendeletével. deletet. Többek között ■ módo­sításra került a rendelet 1. számú melléklete, mely az ajándék-vámtarifákat tartal­mazza. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 19. számú irányelvével módosította a gyermek elhelyezésével kap­csolatos szempontokról szóló 17. számú irányelvét. Ez a kö­vetkező főbb témákat tartal­mazza: Felelősség a gyerme­kért: A szülők megállapodása a gyermekelhelyezés kérdésé­ben; A bíróság döntése a gyermek elhelyezéséről; A gyermek elhelyezése harmadik személynél; A gyermekelhe­lyezés megváltoztatása; A szü­lő és a gyermek kapcsolata a gyermek elhelyezése után. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 24. számá­ban jelentek meg. A KORÁBBI jogi sza­bályozástól eltérő új rendelkezés lépett életbe 1987. július 1-jétől az apasági perek­ben. Korábban a törvény a bizonyítás tekintetében kü­lönbséget tett aszerint, hogy az anya huzamosan együtt élt, hosszabb időn át visionyt folytatott vagy csak eseti kap­csolata volt az apaiként meg­jelölt férfival. A perek ta­pasztalatait elemezve egyértel­műen megállapítható volt, hogy az életközösség vagy hu­zamosabb kapcsolat nem je­lent kizárólagosságot. Az anyák egy részénél kiderült a perekben, hogy párhuzamosan több férfival volt kapcsola­tuk, s gyakran nem az első­ként megjelölt állandó part­nertől származott a gyermek. Merev szabályozás volt ez. A jogi szabályozás és bizo­nyítási rendszer értelmében pedig az együttélés vagy hu­zamos viszony esetében az apaságot csak akkor nem kel­lett megállapítani, ha lehetet­len volt, hogy a gyermek az említett, bizonyított kapcsolat­ból származik. Ilyen esetek­ben a „lehetetlenség” rend­szerint a namzőképesség hiá­nyán, a fogamzás! idő alatti külföldön tartózkodáson vagy a kizáró eredménnyel járó vércsoportvizsgálaton alapul­hatott. Az apaságmegállapítási pe­rekben tei'mészetesen a gyer­mek érdekét kell a jogszabály alkalmazóinak szem előtt tar­tani. A gyermek érdekeinek minden más érdeket háttér­be szorító „öncélú” értelme­zése azonban az ellenkező eredményre vezethet. A „min­denáron” való apaságmegálla- pítás aláássa a jog, a bíró­ság tekintélyét, a gyermeknek nem igazi apát, hanem csak egy tartásdíjfizetésre kötele­zettet biztosít. Azokban az esetekben, amikor az anyának több kapcsolata is volt, s a „nem kizárt” orvosszakértői vélemény nem volt elegendő bizonyítók a származás megál­lapításához, vagy az anya nem is kérte, a jog akkor is „segített”. Lehetőséget adott arra, hogy apaság megállapí­tása nélkül is tartásdíj fize­tésére kötelezzék a megjelölt férfit. A tapasztalatok szerint a gyermektartásdíj iránti igényt az anya rendszerint a legjobban kereső partnerével szemben érvényesítette. Ez alól a kötelezettség alól csak akkor szabadulhatott a perbe­li férfi, ha bizonyítani tud­ta, hogy a gyermek nem szár­mazhatott tőle semmiképpen. A családjogi törvény módosí­tása során hatályon kívül he­lyezték ezt a nagyon sok bí­rálatot kiváltó rendelkezést; apaság megállapítása pélkül senkit nem lehet tartásdíjfi­zetésre kötelezni. A családjogi törvény módo­sításának előkészítése során fi­gyelembe vették az apaság­megállapítási perek tapaszta­latait, a társadalmi igényt az új jogszabályozásra: a nemi kapcsolatok jellegének válto­zását, a fogamzásgátlók elter­jedését, s természetesen a gyermek érdekét is. A nemek egyenjogúságát, a születendő gyermekek iránti felelősséget, a gyermek érdekét úgy kíván­ja a jogszabály érvényre jut­tatni, hogy a gyermek való­ban a biológiai apjával ke­rüljön — de csak azzal — jogi. családi kapcsolatba. A felelőtlen, partnereket cserél­gető, házasságon kívül élő nők esetében nehezebb lesz az apa- ságmegállapííás az új jogi szabályozás szerint. Az új rendelkezés a követ­kező: ..A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a fér­fit. aki az anyával a fogam­zási időben nemileg érintke­zett. és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintke­zésből származik." Az apaság megállapításának feltétele az összes körülmény gondos vizsgálata és mérlege­lése. Kizárólag akkor állapít­ható meg az apaság, ha a bí­róság következtetése 'szerint a megjelölt személytől szárma­zik a gyermek. A BIZONYÍTÁS ESZXÖZEI az apaságmegállapítási perek­ben részben természettudomá­nyos vizsgálatok, részben ta­núvallomások, okiratok stb. A perben az anyát tanúként hallgatja meg a bíróság. Nagy szerepe van a tanúvallomás­nak a tényállás megállapítá­sánál, de a bíróság a per ösz- szes adataival veti össze. Fekete sarok Ittas vezetésért... Az eltelt időszakban az alábbi Pest megyei lakosoktól vonták be vezetői engedélyüket ittas gépjárművezetés miatt: Tóth Tibor, lakatos, Budakalász, Sport u. 7., 1 év 5 hó; Sebestyén Attila, felszolgáló, Budakalász, Kovács L. u. 18., 1 év 4 hó; Hornyát Albert, Szentendre, Martos F. u. 26., 2 év; Remete Antal, Szentendre, Tyúkos-dűlő 11., 1 év 4 hó; Dalkó Bálint, autószerelő, Leányfalu, Móricz Zs. u. 170., 2 év; Bújna Sándor, nyugdíjas portás, Szentendre. Rákóczi u. 20., 2 év 10 hó; Jankóvits János, vízvezeték-szerelő, Szentendre. Szélkerék u. 6. 1 év; Farkas Csaba, táviratkézbesítő, Szentendre. Kato­na J. u. 3., 2 éy; Csenki Ferenc, betanított munkás, Dunaha- raszti, Soroksári u. 34., 11 hó; Erdős István László, műhely­vezető, Szigetesén, Szőlő-telep. 5 hó; Ságvári László Ferenc, gépkocsivezető, Szigethalom, József A. u. 16., 10 hó; Torzsa György, kőműves, Szjgetszehfcmárton, Szolh u. 13., 4 hó; Fa­zekas István, mezőgazdasági munkás, Apaj, Tópart u. 14. 5 hó; Gecze Vilmos, rakodó, Apaj. Tópart u. 18., 6 hó: Hollósi Sán­dor, egyéni gazdálkodó, Maikád, Kossuth L. u. 36. 5 hó; Né­meth István szakcsoporttag. Szigetszentmíklós, Gát u. 3., 4 hó; Keresztes Gusztáváé, titkárnő, Szigetszenitmiklós, Munkásőr u. 15 b., 1 év 6 hó; Sólymos Adávn, halottszállító, Dunaha- raszti, Rákóczi u. 22., 5 hó; Gazsi Károly, lakatos. Szigetha­lom, Árpád fej. u. 17., 2 év; Gálpál Imre, betanított festő, Dörnsöd, Felső-Duna-part 9., 5 év; Hamza János, alkalmi munkás, Szigetnalom, Mátyás u. 11., 3 év; Moskolák János, segédmunkás, Kakucs, Petőfi u. 8., 1 év 2 hó; Sponga László- né, raktáros, Alsónémedi, Korvin O. u. 3., 1 év 6 hó; Hajek Péter, Veresegyház, Fő u. 112., 6 hó; Dudok László tűzoltó, Kartal, Ságvári E. u. 2., 2 év; Ohád István, felvonókezelő, Ke- repestarcsa, Rózsa u. 32.. 1 év; Drávái Mihály, MÁV-dolgozó, Bag. Epres kert u. 9.. 1 év; Deszpoth Imre, lakatos, Pecel, Újtelep u. 14.. 1 év 6 hó. Opoczki Árpád, bedolgozó, Dabas, Martinovics u. 46., 1 év; Volenszki Mátyás, kubikos, Dabas, Illatos u. 46., 1 év 4 hó; Timkó József, segédmunkás, Öcsa, Köztársaság u. 2/b., 2 év; Dávid József, gépkocsivezető, Gyál, Dózsa Gy. u. 4., ír év 6 hó; Podoba János, segédmunkás, Dabas, Biksza M. u. 179., 6 év; Szabó János, tetőfedő kisiparos, Móra F. u. 11., 2 év; Dormány József, segédmunkás, Dabas, Vacsi u. 35., 3 év; Csoli Béla, géplakatos. Pusztazámor, Kossuth u. 32., 1 év; Csíki Ferenc, forgácsoló, Érd, Mikes u. 3., 1 év 4 hó; Tőre József, gépkezelő, Érd, Petőfi u. 6., 2 év 6 hó; Simon István, csőszerelő, Budakalász, Pipacs u. 10., 1 év 10 hó; Steflilz Fe­renc, szakmunkás, PLLisszentkereszt, Lenin u. 81., 1 év.

Next

/
Oldalképek
Tartalom