Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

Ónozás helyett hegeszt Esztendeje állították munká­ba a konzervgyárban a sváj­ci, NSZK-beli és francia cé­gek közreműködésével készült korszerű automata doboz- gyártó gépsort, amivel tulaj­donképpen új alapokra helyez­ték a fémcsomagoló anyagok gyártástechnológiáját. Mindenekelőtt a termelés növekedése a szembeszökő, a literes edényekből 150 ezer da­rab a teljesítménye, a kiseb­bekből ennél is többre kgpes. Tekintettel arra, hogy a doboz­üzem termékeinek nagy há­nyadát jó pénzért más élelmi- szeripari üzemeknek értékesí­ti, jelentős gazdasági hasznot eredményez idővel ez az egyéb­ként súlyos összeget felemész­tő beruházás. Az új berendezés híján nyu­gati 'xportra ma már aligha küldhetné termékeit a gyár, ugyanis egyes élelmiszertör­vények szerint, egészségügyi i- Jfontoiásból a hagyomá­nyos ónforrasztással készült dobozokba nem kerülhet élel­miszer. A szóban forgó gépsor viszont hegeszti a dobozpálás- tokat, ráadásul jóval takaréko­sabban bánik a drága alap­anyaggal. A lemezekből leg­alább 4-5 százalékkal keveseb­bet használ fel, mint ósdi elő­dei. Április óta literes zöldborsós dobozokat gyártanak, már nem sok híja van a 20 mil­liónak. Ezt követően pedig fél­literes edények készítéséhez fognak a Kecskeméti Konzerv­gyár részére, ahol csemege- kukoricát töltenek beléjük. Éles szem kell hozzá, hogy a hegesztőből sebesen elősorakozó dobozok közül kiszűrhessük a hibás egyedeket. Ez a munka még gépesítésre vár, addig Szedlacsek Józsefné feladata a palástvarratok ellenőrzése. (Szegő Erika felvétele) Csak így lesz hatásos Fonnyadt levelű, féregrágta, rozsdabarna fejű hagymacso­mót szorongat a kezében a fiatalasszony. Ültetvénye min­tája. Aggodalmas arccal mu­tatja a szakértőnek, aki máris mondja a diagnózist; hagyma- peronoszpóra és hagymalégy pusztítása. A kártétel eléggé előrehaladott, a betegség. első, szemmel’ látható jeleit köve­tően kezelni kellett volna a hagymaföldet. De talán még segít a Dithane-oldatos per­metezés, az utólagos talajíer- tőtlenítés... A meleg, párás időjárás op­timális feltételeket teremt a makro- és mikrokártevők sza­porodásának. Szabó Dénes nyugalmazott növényvédelmi főfelügyelőt azzal a kéréssel kerestük meg, mondja el, hogy napjainkban mely nö­vénykultúrák vannak legin­kább kitéve a veszélynek. — A múlt napok 30 fok körüli hőmérséklete kedvezett az almáskertekben a fuziklá- dium terjedésének. Réztartal­mú szerekkel (rézoxiklorid) Dithane M—45-tel váltóper­metezést végezzünk. Jelen van az aknázómoly is, Decist, Cinetrint alkalmazzunk, a ba­rackosokban a levéltetvek károsítanak; a kereskedelem­ben kapható ismert vegysze­rekkel hatásosan tudunk ezek ellen is védekezni. Az érésben lévő csersznyét még mindig veszélyezteti a cseresznyelégy, de itt most már rövid hatású, gyorsan bomló szereket vessünk be, elsősorban a Pirimolt aján­lom. — Kevés' termést hoztak a diófák, de az is lehullik zöl­den. Mit tehetünk? — A diófák hajtásai meg­fáztak, nem tudják megnevel­ni a gyümölcsöt. Sajnos erre nincs orvosságunk. — Az előbb a hagyma is tnutatta, hogy a zöldségesker­tek is nagyon igénylik a vé- ielmét. — Ajánlatos figyelemmel kísérni a káposzta-, petrezse- Jyem-, sárgarépa- és karalá­béültetvényeket, mert ezekben • gyükérkárosító legyek je­lentek meg mostanában. Ahol «zükséges Galationt dolgoz­tunk a talajba a sorok mellé. A petrezselyem levelén köny- nyen megtelepszik a liszthar­mat is, az uborkánál ha­sonlóan. Kéntartalmú szereket juttassunk a lombozatra. Az uborka levelein atkakártevő­ket is felfedezhetünk, Mitac— lO EC a hatásos szer ellenük. A károsodást természetesen nem minden esetben élőlé­nyek okozzák, az uborkánál például a termés közvetlenül a virágzást követő sárgulá- sáért gyakran a klóros (piros) kálium műtrágya a felelős. Helyette kénsavas kálit hasz­náljunk. Amikor az uborka leveleinek széle besárgul, nagy a valószínűsége, hogy túlzott nitrogénadagolásról van szó. Ilyenkor intenzívebb öntözéssel távolítsuk el (mos­suk ki) a talajból a fölösle­ges nitrogént. Okosabb a Volldingen, nyomelemeket tartalmazó műtrágyát hasz­nálni, lehetőleg több alka­lommal, és keveset, még hasznosabb, ha gyenge oldat formájában juttatjuk ki. — Az elmondottakhoz még annyit szeretnék hozzátenni, bár ezt rengetegszer elmond­tuk már: ne várjuk meg, amíg a betegség megjelenik a növényeken, mert akkor már rendszerint elkéstünk a véde­kezéssel. A növényvédelem csak akkor lesz hatékony, ha folyamatos, szisztematikus munkaként értelmezzük és gyakoroljuk egész nyáron át. —ay A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1987. JÜNIUS 22.. HÉTFŐ Tanács vb előtt a kommunális ellátottság Az ágazat elsőbbséget élvez A kommunális ellátottság — mivel az ott élő és a munkát vállaló lakosság életfeltételeinek szerves részét "alkotja —, minden település fejlettségében meghatáro­zó. Éppen ezért időnként meg kell vizsgálni ennek hely­zetét, s a fejlesztés lehetőségeit. Ezt tette egyik legutób­bi ülésén a Nagykőrösi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A kommunális ellátás igen széles területet ölel fel. Ide tartozik az elektromosenergia-ellátás, közvilágítás, a gázhálózat, a telefonellátás, az út- és járdahálózat, a csapadék- és szennyvízelvezetés, valamint a szenny­víztisztítás, de a zöldterület-gazdálkodás, a köztisztaság is. Nézzük részterületek szerint Nagykőrös helyzetét. Minőségi változás A város áramszolgáltatása kielégíti a növekvő lakossá­gi és ipari igényeket. Ki­emelkedő jelentőségű, hogy új, nagyfeszültségű alállomás és telemechanikai irányítási rendszer épül. A hálózat 117- ről 245 km-re nő, valameny- nyi külterületi településrészre eljutott a hálózat. A közvilá­gításban jelenleg 2900 lámpa ég, s készülnek a féléjjeles üzemmódra. A városban 1971 októberé­ben gyulladhatott meg a gáz. Azóta e korszerű fűtési mód rohamosan terjed, hiszen va­lamennyi terpielőüzem és ta­nácsi intézmény áttért a gáz­fűtésre. Már 3351 lakásban ezzel fűtenek, s 45,5 km-es hosszúságot ért el a hálózat. Ennek építésében az utóbbi hat esztendőben a lakossági önerő meghatározóvá vált. A város úthálózata 1971-ben gyengén kiépített volt. Azóta jelentős útkorszerűsítésekre került sor a városközpontban, s a fő közlekedési irányok­ban. A településfejlesztési hozzájárulás felhasználásával meggyorsult az úthálózat épí­tése. Az elmúlt időszakban minőségi változás következett be a járdafronton is, ma már mindössze 39 utcában nem szilárd burkolatú a járda. A város telefonállomásainak száma az 1971-es 600-ról 1080- ra nőtt. Nyilvános telefonál­lomások a város valamennyi jelentősebb belterületi részén működnek. A víztermelő kapacitás napi 1600-ról 3600 köbméterre, a vezetékes ivóvízhálózat 5.3 km-ről 64,6-re emelkedett. Ez­által a lakosság több mint Piaci jelentés Sck csirke, kevés vevő Hétről hétre gazdagodik a hetipiacok áruválasztéka, s ha nem is olyan intenzíven, ahogy azt a vásárlók szeretnék, de az árak is csökkennek min­dig valamicskét. A gyümölcs- és zöldségpia­con a borsót 10—12, a fehér paprikát 3—5 forintért adták, de volt aki az apróbb bogyó­kat már mérlegre tette, és ki­lónként 60-ért kínálta. A pa­radicsom 50—60, a kelkáposz­ta 15, az uborka 20—30, a karfiol 25, a vegyes gyökér- esomag 8—10, az újkrumpli 15 —20, a sárga hüvelyű bab 45, a főzőtök 20, a saláta 3—5, a karalábé 7, a hónapos retek 4—5, a húsvéti fehér csomó­ja 8 forint körül alakult. A piszkének 10 forint volt liter­je, a meggyet 14—18, a sza­mócát 50—60 forintért mér­ték. Gazdag volt a virágpiac is, főleg vágott virágból volt sok, a szegfű csokra 10, a kardvi­rágot 15—25 forintért adták szálanként. A baromfipiacon kevesellték a vevőket, nemigen kelt a jó­szág. A rántani való csirkék kilója 50 forint volt, a pör­költnek való párban 230—240, a háromhetes csirkék 20—30, a négyhetesek 30—35, a há­romhetes kiskacsák 45, a négyhetes libák 48, a napos- csirkék 12 forintot értek. Egy pár tokos galambot 40 forintra tartotta a gazdája. A tojás ára 2 forint körül ala­kult. Egy szekér Vagaitlan akácot is hoztak a piacra, ezt 100 fo­rintos egységáron kínálták. 60 százaléka vezetékesvíz-el- látásban részesül. A belvíz­elvezető csatornarendszer csak szerény mértékben bővült, s a szennyvízcsatorna-hálózat is 1 km-ről 25 km-re nőtt; a la­kosság közel 30 százaléka csa­tornával ellátott területen él. A városi zöldterület 8 hektár­ról 30 hektárra emelkedett, a fenntartás költségei azonban jelentősen nőttek. Valamennyi lakótelepen park épült. Látható, hogy a fejlesztések a növekedés dinamikáját te­kintve minőségi változást hoz­tak. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kiindulás nagyon ala­csony szintről történt, s je­lenleg is elmaradunk mind az országos, mind pedig a Pest megyei átlagtól víz- és szenny­vízelvezetés, valamint víztisz­títás, s az utak kiépítettsége terén. A felzárkózás megkez­dése is jelentős anyagi áldo­zatokat kíván. A városi ta­nács koordinációs tevékenysé­ge elsődlegesen e területek kö­zös fejlesztésére irányul. Fejlesztések A városi tanács VII. ötéves tervében megfogalmazódtak a fejlesztés lehetőségei is. Itt említjük meg, hogy az új ta­nácsi gazdálkodásra való át­menet nem a legsimább. Ugyanis csökkent az állami támogatás részaránya, s nőtt a szabályozott forrásoké. Ez a gazdálkodás szigorítását je­lenti, de a további várható korlátozások ellenére is a kommunális ágazat fejlesztése elsőséget kell, hogy élvezzen. Az elektromosenergia-ellá- tásban alapvetően a magán­lakás-építés leendő területein fejlesztik a hálózatot. A köz- világításban korszerű izzók­ra cserélik a hagyományos lámpákat. A gázellátásban to­vábbra is a lakossági fejlesz­tés kap jelentős hangsúlyt. Ta­nácsi pénzből a Toldi iskolá­hoz épül középnyomású há­lózat, A város déli részére körvezeték kiépítését terve­zik. Az út- és járdaépítés során — a rendezési tervnek meg­felelően’— 1990-ig meg kell építeni a Béke, Tormás, Akác­fa utcákat. Az útépítést indo­kolja a helyi autóbusz-háló­zat fejlesztése, de meg kell valósítani a városközpontot el­kerülő ipari forgalom lehető­ségét is. 1988-ban korszerűsí­tik a városközpontban lévő lakótelep belső úthálózatát. Még ebben az évben tele­pítik a második crossbar-tele­fonközpontot. ’ Együttes üzem­Anyakönyvi hírek Született: Nagy Balázs és Dér Erzsébet: Andrea; Nagy­kovács István és Csókás Zsu­zsanna: István; Korsós László és Gál Zsuzsanna: László; Kecskeméti Ambrus és Kalo­csa Éva: Éva; Tóth József és Tóth Ildikó: Tamás nevű gyer­meke. Névadót tartott: Molnár Ferenc és Tarjányi Ágnes: Szabolcs; Kökény László és Fodor Erzsébet: Tamás; Ma­jor Tamás és Köte Ágnes: Ágnes Renáta; Pap Sándor és Juhász Ildikó: Norbert nevű gyermekének. Házasságot kö­tött: Tóth Attila és Tanács Il­dikó; Barna István és Berze Ilona. Meghalt: Szaniszló Fe­renc (Abonyi. u. 85.); Olasz János (Túrán u. 19.); Farkas Bálint (Gyopár u. 9.); Nánai- Szűcs Antal (Hangácsi u. 38.). be helyezésük az év végére várható, s jövőre várhatóan bekapcsolódhat a város a táv­hívó rendszerbe. A hálózat to­vábbi kiépítésében a lakossági öperős fejlesztés dominál. . Az ivóvízellátásban jövőre minőségi változás várható. Közel duplájára nő a felhasz­nálható ivóvíz mennyisége, üzembe helyezik a 2000 köb­méteres felszíni víztárolót. Elkészül a Körös-ér lefedé­se a Dózsa György úttól nyu­gatra, s megépül a Kürtila- pos-csatorna újabb szakasza is. A szennyvízelvezetés terén 1990-ig az Ady Endre utcá­ban 500, a Zrínyi utcában 200 méter hálózat épül. Elkészítik egy napi 15—20 ezer köbmé­teres szennyvíztisztító telep ki­viteli tervét is. A Cifrákért később A zöldterület-gazdálkodás­ban pénzhiány miatt csak a meglévő parkok szinten tar­tására van mód. Parkterület csak intézményfejlesztésekkel együtt létesülhet. A terv sze­rint a Cifrakert felújítása és a Csónakázó-tó kiépítése a VIII. ötéves tervben kerülhet sorra. A köztisztaságban nö vélik a gépesítettséget. A végrehajtó bizottság ha tározatában hangsúlyozta, hogy a kiemelt fejlesztések so­rán az utakat és a közműve­ket kezeljék első helyen. A tervcélok valóra váltásánál fokozottan figyelembe veszik a hitelfelvétel lehetőségét is. B. O. Rekordok és tartalékok Élelmiszergazdaság A magyar élelmiszer-terme­lés előkelő helyen áll nemzet­közi összehasonlításban: az egy lakosra átszámított gabo­na- és hústermelésben Ma­gyarország 4. a listán, az élel­miszerexportban pedig a 7. he­lyen állunk. Az utóbbi eszten­dőkben a fejlődés rendkívül egyenetlen volt, a gazdaságok és térségek eredményei között — sok esetben indokolatlanul nagy az eltérés, s az élvonal­tól több területen — például takarmánygazdálkodásban, tartósításban, forgalmazásban — jelentősen el vagyunk ma­radva, a legfrissebb adatok szerint az első negyedévben az élelmiszeripar-termelés 4,6 százalékos növekedést mutat. Az élelmiszer-gazdaság teljesí­tőképességének fokozásában a korábbinál sokkal nagyobb szerephez jut a korszerű, a nagyüzemek és a háztáji gaz­daságok tartalékait egyaránt mozgósító együttműködés. Exportra is jut ígéretes seprűcirek Szépen kelt a seprűgyártás alapanyagát szolgáltató cirok a Békés megyei gazdaságok­ban. Ezen a vidéken termelik Magyarországon a legtöbb cir­kot. A Seprűcirok Termelő­szövetkezeti Közös Vállalat taggazdaságai az idén 1100 hektáron vetették el ezt a tér­ségben hagyományosnak szá­mító, munkaigényes növényt. Az úgynevezett cirokszál je­lentős részét a megyében, a Mezőkovácsházi Álész seprű­kötő üzemében dolgozzák fel, de kerül innen alapanyag az ország többi kefe- és sep­rűkészítő üzemébe, sőt osztá­lyozott, bálázott formában tő­kés és szocialista országokba is exportálnak belőle. Mozi A nagyteremben: A tűz há­borúja. Színes, kanadai ka­landfilm. (Csak 16 éven felü­lieknek!) Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben: A betö­rés nagymestere. Színes, szink­ronizált francia krimi. A kertmoziban: Ifjú Fran­kenstein. Amerikai paródia, 21 órakor. Atlétáink eredményei Atlétikában újabb körösi vo­natkozású események voltak. Sorrendben a következőikép­pen. Gödöllőn rendezték a me­gyei középiskolás atlétikai csa­patbajnokságot. Városunkat az élelmiszer-ipari szakközépisko­lás leányok képviselték. Ered­ményeik a következők voltak (helyezéseik nem ismertek, mert eredményhirdetés nem volt!). 100 méteres gátfutásban: Murár Mária 19,5; Jámbor 19.9; Takács 20.4; Kiss 22; Sontúr 23,3 másodperc. Tá­volugrásban: Takács Szilvia 469; Murár 448; Kiss 420; Búj- dosó 412 és Jámbor 410 cen­timéter. Diszkoszvetésben: Kiss Ibolya 23,04; Zalka 20,74; yeress 16,76; Korpás 16,14 és Árpás 15,48 méter. ★ A 23. nyári úttörő-olimpia városkörzeti IV. korcsoportos atlétikai ötpróba-vetélkedőjé- nek tavaszi fordulóját a Ki­nizsi-sporttelepen rendezték. Sajnos, a hűvös időben fáz­tak az indulók, de lelkesen versenyeztek. A tavaszi leg­jobbaknak a következők bizo­nyultak. Fiúk. Csapatversenyben: 1. Nagykőrösi Kossuth isk. 1388; 2. Nagykőrösi Aranv isk. 1162; 3. Kocséri isk. 993 ponttal. Egyéni összetettben: 1. Ugi- Rácz Tibor (Kossuth) 290 pont. Leányok. Csapatban: 1. Kos­suth. isk. 1370; 2. Petőfi 1045; 3. Arany 1027 pont. Egyéni összetettben: 1. Pörge Rita (Kossuth) 325 pont. Az összesített végeredmény (őszi+tavaszi vetélkedő alap­ján) a következő. Fiúk. Csapatversenyben: 1. Kossuth-isk. (Ugi-Rácz Ti­bor, Kőműves István, Bakacsi Dezső, Okruhlicza József, Kus- tár Csaba, Balázs Zoltán) 2570; 2. Arany-isk. 2251; 3. Kocséri isk. 1979; 4. Petőfi isk. 1704 és 5. Rákóczi-isk. 1700 ponttal. Egyéni összetett­ben: 1. Ugi-Rácz Tibor (Kos­suth-isk) 548; 2. Kőműves Ist­ván (Kossuth) 545; 3. Tóth Dénes (Arany) 523 pont. Leányok. Csapatban: 1. Kos­suth-isk. (Pörge Rita, Gál Henriett, Szalai Beáta, Erdős Tímea, Csorvási Ida, Kovács Szilvia, Nagy Anikó) 2603; 2. Petőfi isk. 2083; 3. Arany 2010; 4. Kocsér 1987 és 5. Rákóczi 1587 pont. Egyéni összetett­ben: 1. Pörge Rita (Kossuth) 618; 2. Laczi Gabriella (Kő­cser) 586; 3—4. Gál Henriett és Szalai Beáta (mindkettő Kossuth) egyaránt 510 pont­tal. így a három korcsoport 12 számából összesítésben 11- ben a testnevelés tagozatos kossuthosok bizonyultak a leg­jobbnak, s egy első helyezes jutott a petőfiseknek. ★ Cegléd volt a színhelye az úttörő-olimpia megyerészi at­létikai többpróbadöntőjének, kategóriánként 8—8 csapattal. Mind a hat számban Kossuth- iskolások képviselték körze­tünket. Közülük a IV. korcso­portos fiúk szerepeltek a leg­jobban: a második helyen vé­geztek és 1448 ponttal kivív­ták a megyei döntőbe való jutást is (e pontszámmal or­szágos döntőbe való jutásra is esélyesek). HÉTFŐI MŰSOR Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 16.30: MJ Fortuna—Kon­zervgyár II-es telep, 17.30: Pe­dagógusok—Bundesliga 18.30: Nyársapát— Rückwerz RT; Vé­gi-lakótelepi pálya. 17.30: PIK —Turbó, 18.30: Törteli Tsz— Tormás, városkörzet! kispályás bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom