Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-02 / 128. szám

T ehergépkocsi-fékdobok A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet forgácsolóüze­me az IFA tehergépkocsik fékdobjainak finommegmunkálását végzi. Az Agroker az Autókeren keresztül értékesíti ezeket a hiánypótló alkatrészeket. (Vimola Károly felvétele) Eltérő jövedelmezőség A takarmányozás szerepe A termelőszövetkezetek te­rületi szövetségei az elmúlt évben számos vizsgálattal igye­keztek képet kapni arról, hogy a közös gazdaságok ál­lattenyésztő telepeinek mun­káját milyen tényezők hátrál­tatják, hogyan lehetne javíta­ni a teljesítményeket. A vizs­gálatokba külső intézmények, vállalatok szakembereit is be­vonták. Megállapították, hogy a szö­vetkezetek jó részében még mindig nem sikerült kialakí­tani a kellő összhangot az ál­lattenyésztés és a növényter­mesztés között. Régi keletű gondról van szó: arról, hogy a növénytermesztők sok helyütt nem érdekeltek a jó minősé­gű állati eleség előállításá­ban. A takarmányozás színvo­nalát nem sikerült a kívánt mértékben javítani, minde­nekelőtt azért, mert ugyan a takarmányok úgynevezett bel- tartalmi értékét — lényegében tápanyagtartalmát — a leg­több helyen nyilvántartják, ezek a vizsgálatok azonban többnyire csak általános irány- mutatásul szolgálnak. Emiatt ugyanabban a szövetkezetben egy időben túletetést, illetve hiányos takarmányozást egy­aránt tapasztaltak. Az abrak­felhasználást igen gyakran a szélsőségek jellemzik, minde­nekelőtt amiatt, hogy a takar­mányok vizsgálati eredmé­nyeit az etetési normák össze­állításánál számos helyen nem veszik figyelembe. A szarvasmarha-állomány csökkent. Szembetűnő, hogy viszonylag még mindig sok tsz-ben kedvezőtlen a szaporo­dásbiológiai helyzet; alacsony a borjúszaporulat. A fajtaát­alakító keresztezések hatására nőtt a fajlagos tejhozam, de a minőségi követelményeket jobban figyelembe kellene venni. Ettől is remélhető, hogy kevesebb lesz a veszteséggel gazdálkodó tehenészeti telepek száma. A sertésállomány tavaly már nem csökkent, a központi in­tézkedések éreztetik hatásu­kat. A takarmányozás színvo­nala ebben az állattenyészté­si ágazatban szintén gyakran alacsony. Például amiatt is, hogy a fölhasznált tápok és koncentrátumok minősége túl­ságosan sokszor változik, és nemritkán nem is felel meg a Szabvány-óknak. A juhászaiban alacsony a szaporulat, és a termelőszövetkezetekben ez az ágazat nem hoz jövedelmet. A korábbi évekhez képest viszont jelentősen nőtt a vágóbaromfi­termelés. A baromfitartás iránt fokozódott érdeklődést a ked­vezőbb értékesítési feltételek kel magyarázzák. ELLŐ a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1987. JÚNIUS 2., KEDD árammérőgyár Újítási ankét Kiállítással egybekötött újí­tási ankétot tartanaik szerdán, június 3-án a Ganz Áram- mérőgyárban. Az ankéton, amely 14.30-kor kezdődik, No- vák János műszaki vezérigaz­gató-helyettes számol be az üzemben folyó újítási tevé­kenységről, majd a szakszer­vezeti bizottság mellett mű­ködő újítási bizottság értékeli a tevékenységet. Előtte, 12.30- kor nyitják meg azt a vándor- kiállítást, amelyik ugyancsak az újításról szól. Erősödtek a jó közepes év esélyei Tavaszi mérleg a tangazdaságban A strandok számára május katasztrofális volt és a bala­toni előszezon is csekély ki­használtsággal telt el. A föl­deken szántó-vető emberek sem nagyon bámulhattak le, jóllehet volt dolguk elég, há­romhetes lemaradást kellett behozniuk, lehetőleg nem kap­kodva, szervezetten. A napsütés még pótolható. A csapadékos, hűvös május később pótolhatatlan segítsé­get nyújtott a szántóföldi nö­vénytermesztésnek. A nyár üdvözlésekor az eddig eltelt öt hónapot értékelte a Gödöl­lői Tangazdaság növényter­mesztési osztályvezetője, dr. Szemők András. Még csak virágzik — Nemcsak az én viszony­lag rövid gyakorlatom tapasz­talata, hanem a több évtize­des múlttal rendelkező szak­embereké is, hogy á három évszak, az ősz, a tél és a ta­vasz legutóbbi kombinációja párját ritkítja. Nagyon rossz ősz és nagyon rossz tél után viszonylag kedvező kései ta- vaszodás következett. Az idei március a tél negyedik hó­napja volt. A télről még. el­mondható, hogy egy nagy ha­vazás volt és a hó egyszerre olvadt el, nem volt tehát téli betárolt csapadék a földben. Áprilisban még nem sok jóra számíthattunk. Mára kiderült: ez a hónap és még inkább május jelentősen javított a kilátásainkon. — A háromhetes késés igaz és meg is marad. Akkor kezd­tük a borsót vetni, amikor máskor már befejeztük. Két évvel, ezelőtt ezekben a na­pokban indítottuk a betakarí­tó gépeket. Az idén most vi­öreganyám belefogott a Bodor Jerem bű bájosságá­ról szóló történetbe, az al- végi asszonyok tátott száj­jal hallgatták mindig. Én a padka tövében kucorogtam, s mikor odaért, hogy Bo­dor Jeremiás, a falubéli juhász egyszerre két he­lyen meg tud jelenni, de szemmel is ver. ha feldühí­tik, no akkor beosontam a házba, felkúsztam a pad­lásra és az egyik gerenda mögül titokzatos könyvet húztam elő. Könyvet, ami- beit' deremhez hasonlatos emberek szerepeltek. Sze­ged környéki bűbájosok, vajákosok, boszorkányok, meg még rafinált városi gyilkosok is. Aztán kezem­be került egy másik könyv, olyan emberek kalandjai­val, akik messzire mentek Magyarországról, hogy őseink nyomait megkeres­sék, mert ők is azt olvas­ták valamikor, hogy a régi magyarság utódai ázsiai pusztákon éldegélnek. Vám­béri) lett volna? Vagy Baktay? Ma sem tudom. De arra jól emlékszem, hogy amint a 150. oldal környékére lapoztam. hi­deg borzongás szaladt vé­gig a hátamon, mert ott rajzok és leírások voltak mindenféle emberevő ta­tár népekről. Erős félelem tört rám, de egyben ször­nyen kíváncsi is lettem. Az egérrágta könyveket utána is sokszor, sokáig nézeget­tem, csak olyankor rejtet­tem el őket, amikor öreg­apámat hallottam a létrán felfelé kapaszkodni. Kuko­ricáért jött vagy búzáért, de tudtam. értem jött. mert két héttel azelőtt a kis Tatay Lacika játékból felakasztotta magát a há­Belfegor a kazettában zunk padlásán. Mit kere­sel te itt? — kérdezte nagy­apám, én meg csak úgy kotortam előtte lefelé. Nem tudtam még akkor, hogy itt lenn éppen vége felé jár a Gutenberg-ga- laxis, s én pont abba a korba hajasodom bele, amelyikben a KÉP elsöpri majd a könyveket. Hogy egy szép napon betoppan hozzánk a televízió, s a kis szobában esténként el­fér az egész hadszíntér, ágyúkkal, tankokkal, mili- cistákkal és hosszú regé­nyeket is képesek lesznek ezek a KÉP-es fiúk végig­zavarni előttem, ha kisze­melnek engem, mint mé­diumot. És azt sem sejt­hettem előre, hogy a hetve­nes években minden máso­dik mondat a felgyorsult életemmel lesz kapcsolat­ban, ha akarom, ha nem. Aztán amikor a padlás egyre nagyobb távolságra került tőlem; egyszer csak azon vettem magam észre, hogy már én is fújom: A KÉP információkat hordoz. A KÉP kipletykálja a tit­kokat. azokat is, amelye­ket eddig a — magamfajta —. padláSos kölykök csak a könyvekből fejthettek meg. Sebaj — mondogatták a régivágásúak —, a televí­zióban lepereg a film és utána nem lehet újra meg­nézni, hogyan gyilkolássza Belfegor a jobbnál jobb nő­ket és szélesebbnél széle­sebb vállú férfiakat. A könyv, az más, mert azt bárhol felüthetjük, és visz- sza is lapozhatjuk, ha nem értenénk valamit. És böl­csen mosolyogtak a könyv­pártiak. Meg is jelent nem­sokára a piacokon a fényes video, hogy ma elég legyen egyetlen gombnyomás ah­hoz, hogy visszapergessük a félidióta olasz pukkancs vagy a pornófilm izgalma­sabb jeleneteit. Hajjaj, roppantak össze a sopánkodók, végünk van, nem olvasnak már itt to­vább a gyerekeink egy sort sem, minek is olvas­nának, amikor minden a fenekük alá van téve a képekkel. A picike video­játékok ma sokkal népsze­rűbbek, mint akárhány kö­telező olvasmány — így a magyartanár —, s dühöd- ten csapja a füzetköteget az asztalra: Nem olvasnak ezek semmit se! Pedig a költő is azért szedi sorba a rímeket — ha vannak még —, mert aggódik valamiért. Talán azért, hogy — mint a sci-fi- író rémálmában — majd nem lesznek könyvek a XXI. században. S nem lesz olyan ember sem, aki esténként elővenné kedves költője kötetét, hogy együtt aggódjon a világ során. De attól is tarthat a költő, hogy nem lesznek padlá­sok sem, ahová el lehetne bújni kutyafejű tatárokról olvasgatni. Csakhogy ak­korra már kutyafejű tatá­rok sem lesznek. Hacsak ... ... hacsak föl nem me­gyek a padlásra, s el nem dugok néhány könyvet, oda, jó helyre, a gerenda mö­gé. Rab László rágoznak a legelőször beve­tett táblák. Június 20 környé­kén várjuk a cséplés kezdetét. A Gödöllői Tangazdaság ve­tésforgójában a borsó társa az őszi búza. Csupán hatvan hektárt kellett kiszántani a kartali kerületben. Télállósá­gában is gyenge fajta volt elvetve, de a fő gondot az okozta, hgy ott sikerült a leg­rosszabb magágyat készíteni. Tavaszi árpával cserélték fel. Érdekesen alakult az őszi ár­pa fejlődése. A leggyengébb területeiken vetették el. A ta­vaszi állapota közel volt a határhoz, de mégsem került sor a kiszántására. A vete- mény jól bokrosodott, köze­pes termésre van kilátás. Az a bizonyos háromhetes késés itt nem érzékelhető annyira, időben kalászolnak a növé­nyek. A borsóra visszatérve, az egy hét alatt ezer hektáron földbe került mag jó tőszám­ban kelt ki és a magágykészí­tés során elkövetett enged­mény — az idő sürgetése miatt korábban végezték el — nem ártott. A bab vetése a csapadékos május miatt ké­sett. Mire befejeződött a mun­ka a teljes vetésterületen, a legkorábban földbe került magból kikelt növénykék már kétlevelesek voltak! Nem villámmal jött A mezőgazdászok, semmiből sem számolnak rekordtermés­sel, de a májusi időjárás ha­tására a jó közepes év esélyei erősödtek. Miért volt kedve­ző? Ha a késői kitavaszodást, a későn elvetett növényeket hirtelen meleg május fogadta volna, akkor a tenyészidő le­rövidült volna, s nem tudtak volna eleget növekedni, fejlőd­ni, következésképpen teremni. — A május egyedül a szőlőn nem tudott segíteni. Régen nem volt rá példa, hogy egy ötéves időszakban kétszer kelljen újrakezdeni az ültet­vény nevelését. A száz hektár szőlő jelentős részén le kellett vágni a karokat. Ügy érezzük, elkerülhetetlen a kormányzati segítség ebben az évben is, mert az ágazat egyedül nem bírja el a veszteségeit. Jól hajrázott a tavasz. Ta­valy nyolc alkalommal 16—23 milliméter csapadék vert§ el a port a tangazdaság földjein. Ezek mind helyi, sok esetben csak egy-egy táblarészt érő esők voltak. Az idén 110 milli­méter körül esett és az esőt hozó felhők nem villámmal érkeztek. A csendes, tartós esők hatása igen jótékony volt — ám kérdéses, nem lép­te-e át azt a határt, amikor káros hatásokkal is számolni kell. Ahogy dr. Szemők And rás elmondta, készülnek a gombabetegségek robbanás- szerű támadására. Egy másik feladat a vadzabirtás. Drágább, ha nincs A növénytermesztési cso­port irodájának asztalán szá­mos prospektus hirdeti a kü­lönböző növényvédő szereket, műtrágyákat, kémiai anyago­kat. Megtudtam, hogy a Gö­döllői Tangazdaságban vállal­ják a műtrágya előtárolásá val kapcsolatos többletkiadást, mert véleményük szerint az a drágább, ha nincs, amikor kell. így nem is volt különö­sebb gondjuk a fejtrágyázá soknál. Nagy területen alkal­mazzák a Hidronit folyékony műtrágyát és ettől a hozamok­ban is megnyilvánuló ered ményt várnak. Már az is i technológia mellett szól, hogy ez a munkafolyamat így pon­tosabban végezhető el. A nö­vényvédőszer-ellátásra sincs panasz, hacsak az nem, hogy ezeknek az anyagoknak az áremelkedése a keresettebb cikkeknél a vártnál magasabb volt. Balázs Gusztáv Békesárkány Nem kevesebb, mint négy­száz békesárkány szállt a le­vegőbe Gödöllőn, nagycsopor­tos óvodások kezéből, majd amikor a szél messze röpítet­te a madarakat, a különböző színű egyensapkát viselő gye­rekek játékkal, tánccal, vers­sel, dallal éltették a békét az Alsópark tisztásán. A sár- kányeregetéssel, a rendez­vénnyel a Kecskeméti Tanító­képző Főiskolán íródott Pe­dagógusok a békéért felhívás­hoz csatlakoztak a gödöllőiek. fi nap programja Gödöllő, művelődési ház: Házimuzsika, 19 órakor. ■Lakatos Vince: Agrárszoció. fotókiállítás, megtekinthető 15 —19 óráig. A hónap műtárgya: Nagy Sándor: Harmadik mese, megtekinthető az előtér­ben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállítás, A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? Kresz Albert fotóművész kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Mozi Asíerix, a gall. Színes, ma­gyarul beszélő francia rajz­film. 4 órakor. Kétségbeesve keresem Stt- sant. Színes amerikai filmvíg­játék. 6 és 8 órakor. Labdarúgás Katalin mesterhármasa Ezerötszázan voltak kíván­csiak a pályára lépők számá­ra sorsdöntő találkozóra a GSC sporttelepén. A Dunavar- sány érkezett vendégségbe. GSC—Dunavarsány 3-2 (3-2) Vezette: Kálmán (Kerényi, Hadovás). GSC: Nagy — Kolozs, Fá­bián, Bankó, Szarka, Ivanics, Szabó, Szabadi, Ökrös, Kata­lin, Markóczi. Alig került ki a labda a kez­dőkörből, máris a varsányi hálóba jutott Katalin fejese ré Aszódi anyakönyvi hírek Született: Balázs József Ger­gő, Aszód, Béke út 14.; Kovács Balázs, Iklad, Kossuth Lajos utca 29/A.; Gurka Gábor Pé­ter, Aszód, Falu járók útja 5/ 14.; Hajdú Gábor, Aszód, Fa­lujárók útja 5/1.; Major Gá­bor, Aszód, Hunyadi utca 52.; Leszák László, Domony, Ság- vári utca 8.; Blaubacher Gábor, Iklad, Temető utca 20.; Rébb Róbert, Iklad, Szabadság utca 109.; Braun Gábor Sámuel, Ik­lad, Szabadság utca 62.; La­katos Róbert Dávid, Aszód, Pesti út 6.; Pardi Ákos. Aszód, Hatvani' utca 7.; Pap Zsuzsan­na Borbála, Domony, Fő út 84.; Rottenhoffer Henrik, Domony, Völgyi utca 1.; Ecker Gábor, Iklad, Kossuth Lajos utca 28/c. Névadót tartott: Varga Atti­la és Cserne Éva: Diána nevű gyermekének. f Házasságot kötött: Kalocsai Tamás és Brecsok Erika, Bar­na Zoltán és Svitan Marianna, Szabó Sándor és Martoni Ka­talin, Dolányi Zoltán és Varga Erika, Benedek László és Stvo- recz Mária, Csernyik Miklós és Deszk Mária, Káré Attila és Csécsei Margit, Karácsondi At­tila és Penderik Tünde, Szutor István és Czira Éva, Tóth La­jos és Popovics Ildikó, Füleki Tibor és Besenyei Ágnes, Szi­ta Zoltán és Radics Erzsébet. Elhunyt: Szűcs Lajos, Do­mony, Erdő utca 4.; Kaluzsa Pál, Iklad, Parti út 45.; Bojtár Pál, Domony, Dózsa György út 4.; dr. Cser Jolán, Aszód, Fa­lujárók útja 5/22.; Klenk Dá- nielné Balogh Zsuzsanna, Ik­lad, Iskola utca 16.; Kern La- josné Holecz Erzsébet, Aszód, Csendes utca 3.; Braun János, Iklad, József Attila utca 6.; Rónai Gyula, Aszód, Hatvani utca ' 7/A.; Demeter Mihály, Aszód, Benedek utca 24.; Ra­dics Sándorné Csitári Judit, Aszód, Dózsa György út 36.; Kiss István, Aszód, Dózsa György út 17.; Rácz Jánosné Ujmor Mária, Aszód, Dózsa György út 3.; Nyíri Sándorné Kerekes Piroska, Aszód, Kos­suth Lajos utca 1.; Chugyik Mária, Aszód, Béke utca 8., Kriskó László, Domony, Dózsa György út 14.; Torda Gyula, Domony, Fő út 129/A.; Tégen Miklósné Kiss Mária, Aszód, Rákóczi utca 28.; Kiss József Aszód, Széchenyi utca 24.; Szlucska János, Aszód, Dózs*> György út 35, vén. Az egyenlítés sem vára­tott sokat magára, mert a kö­vetkező percben az ellenfél já­tékosa fejelt gólt. A 17. perc­ben GSC-bombalövés csattant a kapu felső lécén. A 23. perc­ben a vendégek jutottak mint­egy 35 méterről szabadrúgás­hoz. A lövés a hálóba talált, de a védéskor Nagy Dániel a fején megsérült. A mentők kórházba vitték, Szabó állt a helyére, őt pedig Pistár pótol­ta a mezőnyben. A nagy iramú, izgalmas ta­lálkozón a játékvezető két var­sányi labdarúgót figyelmezte­tett sárga lappal. A hazaiak rohamai a 38. és a 4L perc­ben gólokká értek. Katalin szerezte őket és ezzel a kö­zönség hangját is meghozta. A szünet után sem változott a játék képe. ha lehet, az iram még fokozódott. A vendégek Hat, a mieink öt szögletrúgás­hoz jutottak. A GSC-t a kö­zönség a levonuláskor nagv tapssal köszöntötte. Az ifi 8-0-ra nyert! Cs. J. A Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás a talajvizsgáló laboratóriumába, taiafminía­teregetői immkalcörh® felvételt hirdet. Elsősorban férfiak jelentkezését várjuk. Jelentkezni lohet személvpsen Horváth Róbert laborvezetőnél cím: Gödöllő, Kotlán Sándor u. 3. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom