Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

CA-i. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ara: 1,80 forint 1987. JÚNIUS 30., KEDD Startra készek már a munkagépek Idén két hetet késik az aratás Szakítaniuk kellett a többszáz éves hagyományokkal azok­nak a mezőgazdáknak, akik a kenyérnek való betakarításával foglalkoznak. Az ugyanis már őseinknél is bevett szokás volt, hogy Péter-Pálkor ha törik, ha szakad, meg kell kezdeni az aratást, hogy idejében biztonságban tudják a gabonát. Gépe­sítés ide, modern technológia oda, idén mégis csúszik a beta­karítás kezdete. Az okok közt fellelhetjük a vetéskor uralko­dó szárazságot, illetve később a környörtelen tél okozta káro­sodást. Az aratás megkezdése előtt néhány nappal a megye gazdaságaiban érdeklődtünk, náluk mekkora a lemaradás, il­letve milyen termésre lehet számítani. A szlgetszentmiklósi Szigetfő Termelőszövetkezetben aratá­si intézkedési tervei készítet­tek, amely tartalmazza a vég­zendő feladatokat és személy- reszólóan a munkaköri be­osztásokat is. Szőke János nö­vénytermesztési főágazatveze- tő tájékoztatása szerint az 530 hektáros őszi búza a terve­zettnél jobban alakul, vagyis 5,5—5,8 tonnára lehet számíta­ni hektáronként. Árpából saj- nus az elképzelt értékektől el­maradnak 20 százalékkal, rozs­ból és olajlenből az előző évekéhez hasonlóan alakul a termés. Az aratási gépszemlét július elsején tartják a szövet­kezetben, s a startra kész munkagépek indítása már csak az időjárástól függ. A Dózsa Termelőszövetke­zetből Béres Mihály termelési igazgató és Vincze Nándor mezőgazdasági igazgató tájé­koztatása szerint Dömsödönaz őszi kalászosok nem heverték ki az időjárás okozta károkat, így a betakarítandó közel 1200 hektárnak 60 százalékán rit­kább a gabona .a szokásos­nál, Illetve a terület felén a vártnál 20 százalékkal kisebb a kalászszám. A kampányter­vet a gazdaság vezetősége jú­nius 22-én fogadta el, s en­nek értelmében július 15—16- ra tervezik az indulást. A be­takarítást várhatóan 9 kom­bájnnal! két hét alatt végzik el a dömsödiek. A július 3-i gép- szemlét már bevetésre készen várják a gépek és kezelősze­mélyzetük, akik közül néhá- nyan az NDK-ból érkeznek, hogy segítsék a baráti tsz be­takarítási munkálatait. Alsónémediből, a Közös Üt Mezőgazdasági Szakszövetke­zet elnöke, Szabó László vá­laszolt a kérdésekre. Náluk a betakarításra váró terület mindössze 542 hektár, ám a fagykárok miatt korábban a kalászosoknak mintegy 10 százalékát ki kellett szántani. A búzatermés várhatóan 5 tonna, az árpatermés pedig 4 —4,2 tonna lesz hektáronként. Az. őszi és a tavaszi mostoha időjárás ugyan komoly problé­mát okozott a növények fejlő­désében, ám szerencsére min­den jóra fordult, így a termés nem marad el a tervektől. A szakszövetkezetben már június 19-ón megtartották az aratási gépszemlét, s ha az időjárás nem lepi meg további felad­ványokkal a növénytermelő­ket, akkor a jövő hét köze­pén, illetve végén megkezdik a betakarítást. Forma—1 és MO-ás a Hungaroringen Már teljes lendülettel Két sajtótájékoztatót tartottak tegnap a mogyoródi Hun- garoringeu. Az elsőn az augusztusi Forma—1-futamról tájé­koztatták a jelenlévőket — erről mai lapunk sportoldalán számolunk be részletesen —, majd ezt követően az M0 kör­gyűrű építéséről esett szó. Mint közismert, a főváros közlekedésének zsúfoltságát enyhítendő, döntés született egy olyan útgyűrű kiépítésé­ről, amely valamennyi főutat érint, s tehermentesíti a beit várost, elsősorban az átmenő forgalomtól. A mintegy kilenc­ven kilométer hosszú, rész­ben autópályaként, részben főútvonalként megépítendő körgyűrűt a Világbank köl- csönének felhasználásával, de nagyrészt az állami költségve­tésből kezdték meg. Az első szakasz az Ml-es és az M5- ös autópályát köti össze és egy jelentős része Pest megyén halad keresztül. Mint a tájé­koztatón a szakemberek el­mondták, tekintettel a kisajá­Közmegelégedésre dolgoznak Emléklap a segítségért tításokra, és arra, hogy a. za­vartalan közlekedés érdekében két dunai hidat is meg kell építeni, egy kilométernyi sza­kasz költsége átlagosan két­szer, háromszor magasabb az eddig idehaza kialakított ha­sonló létesítményekénél. Erre tekintettel, első lépésként az autópályáknak csak az egyik oldalát építik meg, amelyeken két-két sávon haladhat majd a forgalom, s csak később feje­zik be véglegesen a körgyűrű kialakítását. A kivitelezés — amelynek fő terhei a versenytárgyalást nyert Aszfaltútépítö Vállalat­ra és a Hídépítő Vállalatra jutnak — most indul teljes lendülettel. Ennek előkészítő seként — mint arról lapunk­ban többször beszámoltunk — Törökbálinton és Diósdon már több ingatlant kisajátítottak. Medosz-ülés Gödöllőn Egészségügy és rehabilitáció Tegnap Gödöllőn tartotta so­ros ülését a Medosz Pest Megyei Bizottsága. Az esemé­nyen részt vett Czirmay Tibor, d Medosz központi vezető­ségének titkára. A testület megvitatta és elfogadta a feb­ruári ülésén meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint a har­madik negyedévi kiemelt ten­nivalók tervezetét, melyeknek Grondzsák János titkár volt az előadója. Tájékoztatót hallgat­tak meg a bizottsághoz tartozó állami és erdőgazdaságok üzemegészségügyi és rehabili­tációs tevékenységéről, vala­mint az ezeknél működő tár­sadalombiztosítási tanácsok munkájáról. Együttműködési megállapodást terveznek az Édosz és a KPVDSZ Pest magyei bizottságaival. A tes­tület felhatalmazást kapott az előkészületek folytatására. Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára ezt követően tá­jékoztatást nyújtott a gödöllői agrárközpont helyzetéről, fej­lesztési elképzeléseiről. Jhfi„Mindazzal, amit eddig tett, Gor- bacsov sok millió emberre gyako- rokonsxenv ' rolt mély benyomást a Nyugaton — állapítja meg a kilenc közvélemény-kutató intézet együttműködésében készült felméréshez fűzött kom­mentárjában a The Independent.” (2. OLDAL) Iparfejlesztés és reform hazánkban „A miniszter arról is szólt, hogy egyre többen és egyre többet beszélnek nazanKDan a munkanélküliségről, ezzel kapcsolatban kifejtette: az ipari húzóágazatok kihasználtsága dia ná­lunk csak 50-százalékos, s amíg ilyen a helyzet, addig a magyar ipar foglalkoztatni tudja a munkaerőt.” (3. OLDAL) MMSa Amt mnd „Az összetételt 11­mn er mosr _ letően is elszomorí­a takarmanykoaex f tó a helyzet, hiszen az ellenőrzések szerint a megyében a tápok 40 százaléka eltér a szabványtól. Ennek az oka kereshető a felhasz­nált alapanyagok béltartalmának ingadozásában, vagy közvetett módon az aszályos időjárásban is; azonban a lényeg az, hogy a keverékekkel nem lehet elérni a megfelelő hatékonyságot.” (5. OLDAL) „Aranybetűkkel írtak soro- cnviUKii kát Vác város történetébe okoztak oromét az NB I-be jutott Izzó lab­darúgói, akik a pólyán elsők lettek, majd a zöld asz­talnál a második helyre szorultak. Ez a tény semmit nem von le a siker értékéből.” (7. OLDAL) Csöde/iárás >'Több probléma még csak ezután , t vár megoldásra, 960 embert elhe­a VAEV-nél lyezni — ennyire csökkent a lét­szám — nem kis feladat. Könnyebben találhatnak új munkahelyre a kőművesek, villanyszerelők és kubiko­sok, de az alkalmazottak, köztük a műszaki szakembe­rek iránt kisebb a kereslet.”, (8. OLDAL) I. János Károly hazánkba látogat Németh Károlynak, az El­nöki Tanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. ★ öt évre szóló együttműkö­dési megállapodást írt alá hét­főn a rádió székházában a Magyar Televízió és a Magyar Rádió a Spanyol Rádió és Te­levízióval. A megállapodást Murai György, az MTV el­nökhelyettese és Agárdi Pé­ter, a Magyar Rádió elnökhe­lyettese írta alá Jesus Pica- tostével, a Spanyol Rádió és Televízió külügyi igazgatójá­val. (A magyar—spanyol kap­csolatokról szóló írásunk la­punk 2. oldalán.) A megyei népfrontbizottság ülése Új titkárt választottak Hétfőn a mozgalom megyei székházában ülést tartott a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottsága. A testület munkájában részt vett Ri- bánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára is. A jóváhagyott na­pirendnek megfelelően a ta­gok először személyi kérdések­ben döntöttek. A megyei népfrontbizottság titkára, Rabóczi László — aki már hosszabb ideje betegsége miatt nem tudta ellátni mun­káját —, egészségügyi okok miatti nyugállományba kény­szerülése miatt kérte felmen­tését tiszte és elnökségi tag­sága alól. A testület ezt megadta, egyben az érintett tevékenységéért köszönetéi mondott. Kovács Antalné, a bizottság elnöke terjesztette be ezt kö­vetően — egyetértésben a me­gyei párt-végrehajtóbizottság­gal és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságá­val — az új titkárra vonatko­zó javaslatot, amelyet meg­tárgyalt és elfogadott a me­gyei népfrontelnökség. A je­lölt Romhányi András, aki tizenhárom esztendeje Bu­dapest XII. kerületének nép­fronttitkára. Több felszólalás elhangzása után — s a szót kérők sorában ott volt dr. Balogh Pál, a testület tagja, a megyei pártbizottság titkára és Ribánszki Róbert is — a megyei népfrontbizottság egy­hangúlag kooptálta soraiba Romhányi Andrást, megvá­lasztotta az elnökség tagjának és a bizottság titkárának. Az elfogadott napirend má­sodik pontjaként ezt követően a bizottság tájékoztatót hall­gatott meg a közelmúltban megalakult két testület, a megyei családvédelmi tanács, illetve a megyei cigánytanács létrejötte körülményeiről, ösz- szetételéről, s annak a prog­ramnak a főbb jellemzőiről, amelynek alapján — figyelem­mel a hasonló országos testü­letek létrejöttére és ajánlá­saira is — munkához kezde­nek. Az elismerésben részesült Pest megyeiek egy csoportja (Vimola Károly felvétele) A Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségében teg­nap ünnepséget rendeztek, s azon a szövetség gyógymasz- ször szakcsoportjának elismerő emléklapjait adták át a tár­sadalmi segítőknek. Túri József, a tíz éve ala­kult szakcsoport titkára kö­szönte meg a vendégeknek, hogy segítségükkel sok olyan helységbe is elutazhattak, ahová egyébként a támogatás nélkül nem juthattak volna el. Elmondta, hogy tízfős orszá­gos vezetőségük irányításával tagjaik kórházakban, fürdőin­tézményekben közmegelége­désre végzik munkájukat. Dr. Bődi István, a szövetség főtitkára arról szólott, hogy. érdekcsoportjaik között a zé- nészeké a legrégebbi — a negyvenes években alakult —, de megbecsülést vívott ki ma­gának a gyógymasszőröké is, amely most a társadalmi se­gítőknek fejezi ki elismeré­sét. Emléklapot kapott a szak­csoporttól a Pest megyei se­gítők közül: dr. llcsik Sándor rendőr vezérőrnagy, a me­gyei rendőr-főkapitányság ve­zetője és helyettese, Sefcsik Gyula rendőr ezredes, továb­bá Rátay János nyugalmazott rendőr alezredes, dr. Tóth Al­bert, a zsámbéki főiskola fő­igazgatója, Reiner Ferenc, a főiskola gazdasági igazgatója, Urbán Istvánná, a Semmel­weis Kórház gazdasági igaz­gatója és Halbór Pálné, a Pest Megyei IGISZ leányvál­lalat gazdasági igazgatója. T alán-talán csillapul az a veszedelmes len­dület, amelyet a me­gye ipari üzemeinek több­ségében volt lehetséges ta­pasztalni az év első ne­gyedében a legerőteljeseb­ben, de még áprilisban és májusban is. A lendület veszedelmessége általános­ságában rejlett. Azt örven­detesnek könyvelhetjük el, ha a korábbiakhoz képest megnövekszik a termékki­bocsátás — és ez történt, a 6.6 százalékos gyarapodás hosszú ideje nem észlelt mértékű bővülést jelzett —, abban azonban, mint idő­zített robbanószerkezetben a késleltető óramű, ezer veszedelem rejlik, hogy a keresetek azokon a terüle­teken is hízni kezdtek, ahol azt ném igazolta, nem fe­dezte a teljesítmény...! Teljesen laikusak termé­szetesen nem vagyunk, azaz tudjuk, a kapcso­lódó, a kiszolgáló tevé­kenységek — így első­ként említendőként a gép- beállítók, a karbantartók munkája — némelyikének meghatározó szerepe van a végtermék kibocsátásá­ban. Korlátoltságra vallana tehát, ha csakis és kizáró­lag a legközvetlenebb ter­melők, a teljesítménybér­ben elszámoltak csoportjai­nál vélnénk. ítélnénk jo­gosnak a keresetnöveke­dést. Azt azonban téves és ezért veszedelmes irány­nak kell tartanunk, hogy mert némi többlet létre­KERESZTEZIK jött a termelésben, a fo­rint máris gurul szerte­szét; kevéske ugyan, de jut mindenhová. Gazdál­kodó egységeken belül épp­úgy megfigyelhettük ezt mint egy-egy iparág, ipar­csoport vállalatait összeha­sonlítva. Arra, hogy ami történik, miért így megy végbe, seregnyi az indok. A legfőbb érv az, hogy azért kellett adni, mert máskülönben a kisegítő te­vékenységet folytató fizi­kaiak kilépnének, távozá­sukkal viszont azonnal megtörhet a termelők, a termelés lendülete, ve­szélybe kerülhet a folyama­tosság. Van ebben igazság? Van. Napjainkban rendkívül nagy nyomás nehezedik minden ipari munkahely — de persze nem csak az ipa­ri munkahelyek — veze­tőire a bérek, keresetek nö­velése érdekében. Ez a nyomás — ha beismerjük, ha nem — sok helyen már- már az ultimátum formáját ölti. A kilépés emlegetésé­től a teljesítmény-vissza­tartáson át a vállalati gaz­dasági munkaközösség se­gítségével legalizált több­letjövedelem kiköveteléséig, változatosak annak lehető­ségei, miként alkudozza­nak vezetői? és vezetettek A tény, hogy régóta folyik ilyen béralku, ismert, ke­vésbé világos azonban az összefüggések kusza szöve­vényében törhető út iránya. Márpedig erre az útra nagy szükség lenne! Az iparban a fizikai fog­lalkozásúak kezéhez kifize­tett havi átlagbér — az év első negyedét figyelembe véve — 5850 forintot tett ki. Amit, lássuk be, nem tarthatunk hatalmas ösz- szegnek, még akkor sem, ha tudjuk, az átlag elfedi a nyolc-, tizenkétezer fo­rintos kereseteket, de per­sze eltakarja — és erről ritkábban szól, mint kelle­ne, a fáma — a három és' fél, négyezer forintnyi bé­reket is. Pontosan azért kellene az összefüggések kusza szövevényében utat nyitni, hogy többet fizet­hessenek a munkahelyek. Azoknak, akik rászolgál­nak a követelmények tel­jesítésével erre a többre. Az útnyitás azonban nem a vállalatok jogköre, lehe­tősége ! Ma furcsa hármas tago­zódásnak vagyunk tanúi, s ezt a tagozódást az ér­dekmozgások szem elől vesztése hozta létre. A nép- gazdasági érdekek a pénz­ügyi egyensúly elsődleges­ségét — azaz a bérgazdál­kodás kemény kézben tar­tását — diktálják. A mun­kavállaló célja a nagyobb összegű kereset, hiszen munkaereje újratermelésé­nek költségei folyamato­san emelkednek. A kettő között ott a munkaidő, a vállalat. Vélhetnénk, sze­repé az érdekegyeztetőé, mert erre veszi rá az ér­dekeltsége. Nem veszi rá, mert nincsen ilyen érde­keltsége ! Abban érdekelt, hogy megtartsa az embe­reit,, esetleges új felada­taihoz további munkavál­lalókat nyerjen meg. Ez az érdekeltsége a vállalatnak olyannyira elsődleges — hiszen a megtervezett ár­bevételre, jövedelemre csakis kellő számú munka- vállaló megléte esetén tehet szert —, hogy keresztezve a hosszú távú érdekeket, a cég gyakran feladja hol- naputánját, közvetlen hol­napja mindenhatóságát hangoztatva. K ereszteződő érdekeink nem különlegességek, hanem természetes jellemzői a haladásnak. A különlegesség abban van — és az év eddig eltelt ré­sze erre figyelmeztet —, hogy a népgazdasági ér­dek sorozatosan visszako­zik, a pénzügyi egyensúly nem javul kellő mértékben, a kiáramló pénz egy ré­szének nincsen meg a fede­zete. Ráadásul a bérek emelésére ható nyomás miatt háttérben maradnak olyan érdekek, mint a tel­jesítmények fokozása, a műszaki fejlesztés. Csoda-e, ha a rosszul vetett ágyban álmatlanul forgolódunk?! Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom