Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

2 1987. JÜN1US 30., KEDD Nyikokj Rizskov előadói beszéde Új feladatok előtt a népgazdaság Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa J Hétfőn, Moszkvában, a Kreml nagy palotájában meg- í kezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának £ ülésszaka. Első napirendi pontként az ülésszak változ- ^ tatásokat hajtott végre az elnökség összetételében. Má- | sodik napirendi pontként áttekintette a népgazdaság irá- ^ nyitásának gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdése- í két, köztük az állami vállalatokról szóló törvényt és ^ más törvényhozási aktusokat. Ezután az elnökség elő- ^ terjesztésében az ülésszak elé kerül az állami élet fon- í tos kérdéseinek össznépi vitára bocsátását előíró tör- vény tervezete. A moszkvai Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, amely három törvénytervezetet vitat meg. A képen: sza­vaz az elnökség. Az első sorban (balról jobbra) Rizskov, Gromiko és Gorbacsov Szíriái csapaterősítés a Bekaa-völgyben Szigorodott az ellenőrzés A napirend és a munkarend elfogadását követően Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a legfel­sőbb tanács elnökségének tagja terjesztette elő az el­nökség személyi kérdésekről szóló javaslatát. A szovjet parlament felmen­tette az elnökség elnökhelyet­tesi tisztéből Akii Szalimovot, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének volt el­nökét, atoi más beosztásba ke­rült. Rafik Nyisanovat, az Üz­bég SZSZK Legfelsőbb Taná­csának jelenlegi elnökét meg­választotta a Szovjetunió Leg- félsőbb Tanácsa elnökségé el­nökhelyettesévé. Nyikolaj Szljunykovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát, akit még a Belorusz KP KB első titkáraként vá­lasztottak meg az elnökség tagjává, új beosztására tekin­tettel saját kérésére felmen­tették az elnökség tagjának tisztéből. Eevben az elnökség tagjává választották Jefrem Szokolovot, a Belorusz KP KB első titkárát. A küldöttek ugyancsak fel­mentették az elnökség tagjá­nak tisztéből Gyinmv.hamed Kvnajevet, a Kazah KP KB volt első titkárát és Genna- pvij Kolbint, a jelenlegi első titkárt az elnökség tagiává vá­lasztották. Fel mentették én ok­sági tagságából Mi'ib.gf Saki- rnvot, a Baskír ASZSZK te­rületi pártbizottságának volt el=ö titkárát. Ezt követően Nnikolaj Rizs­kov előadói beszédével meg­kezdődött a második napiren­di pont áttekintése. Központi gondolat A Szovjetunió Miniszterta­nácsa által a legfelsőbb ta­nács elé terjesztett jelentésben Nyikolaj Rizskov a gazdaság­ban végbemenő változások je­lentőségét hangsúlyozta, szám­ba vette azok legfontosabb irá­nyait, megjelölte a végrehaj­tandó legfontosabb feladato­kat. A gazdaságirányítás átalakí­tásának alapja az állami vál­lalatról (termelési egyesülés­ről) szóló törvény — mondot­ta Rizskov. A Szovjetunióban először kidolgozott törvényter­vezet központi gondolata az, hogy a népgazdasági mecha­nizmusnak olyan termelési és társadalmi feltételeket kell létrehoznia, amelyek aktivi­zálják a dolgozói kollektívák tevékenységét. Önelszámolás A termelési és a szociális fejlesztés mostantól közvetle­nül, sőt szigorúan fog függe- ni a vállalati tevékenység eredményeitől, a kollektíva munkájával megkeresett esz­közök nagyságától. A gazda­sági gyakorlatban új kategó­ria kerül bevezetésre — je­lentette be a szovjet kormány­fő —, a gazdasági elszámolá­si szerződés. Ez lesz a mun­kabérnek és az anyagi ösztön­zésnek, a vállalat termelési, tudományos és műszaki fej­lesztési alapjának és a szociá­lis fejlesztési alapnak a leg­főbb forrása. A gazdasági önelszámolás gyökeres változásokat feltéte­lez a vállalati tevékenység tervezésének jellegében. A tervet ezentúl nemcsak önál­lóan dolgozza ki a vállalat, de maga határozza meg gaz­dasági és szociális fejlesztésé­nek ötéves terveit. Gyökeresen át kell alakíta­ni az állam külgazdasági te­vékenységét is — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov. — Korábban ez a tevékenység kizárólag a központi főhatóságok rendel­kezési körébe tartozott. Most a vállalatokat is bekapcsolták ebbe a szférába, kidolgozták azt az ösztönzőrendszert, amely érdekeltté és bizonyos mértékig felelőssé is teszi a kollektívákat a külföldi part­nerekkel fenntartott kapcsola­tok fejlesztéséért. Mint a szónok hangsúlyozta, a kül­gazdasági kapcsolatokban ter­mészetesen a KGST-tagorszá- gokat illeti meg az elsőbbség. A szovjet kormányfő meg­állapította: a törvény legna­gyobb, elvi jelentősége abban rejlik, hogy a vállalati tevé­kenység átalakítása közvetlen kapcsolatban áll a demokrá­cia széles körű fejlesztésével, s a szocialista önigazgatás el­vein alapul. Nyikolaj Rizskov a továb­biakban a területi irányítás el­veit fejtette ki az új gazdál­kodási feltételek mellett, s részletesen elemezte a közpon­ti gazdaságirányító szervek kü­szöbönálló átalakítását. A szovjet kormányfő rámu­tatott, hogy az új körülmények között a népgazdaság távlati fejlesztésének gazdasági-po­litikai platformját az ország gazdasági és társadalmi fej­lesztésének 15 éves időszakra vonatkozó koncepciója képezi majd. Minőségi változás Minőségileg átalakul az öt­éves tervek előkészítésének fo­lyamata is. Az SZKP KB és a minisztertanács az új körül­mények között szükségesnek ítélte, hogy 1991-től kezdve mondjanak le az éves tervek elfogadásáról. A veszteséges vállalat,ok kérdését érintve Nyikolaj Rizs­kov kijelentette, hogy az új feltételek között, amennyiben nem hoznak eredményeket a munkájuk javítására irányu­ló erőfeszítések, kénytelenek lesznek azokat felszámolni. Emellett természetesen az ösz- szes dolgozónak biztosítani kell az elhelyezkedést — hangsú­lyozta. A szovjet kormányfő vége­zetül rendkívüli jelentőségű feladatnak minősítette, hogy záros határidőn belül valóban működő rendszerré változtas­sák a népgazdaság irányítása forradalmi átalakításának azt a programját, amelyet az SZKP Központi Bizottságának júniu­si ülése hagyott jóvá. Moszkvában hétfő délután a Legfelsőbb Tanács két háza, a nemzetiségi tanács és a szö­vetségi tanács külön ülésen vitatta meg a vállalati tör­vény tervezetét. A szovjet tör­vényhozás kedden a két ház együttes ülésén szavaz a ter­vezetről, s megvitatja a töb­bi napirendi pontot is. A MAGYAR NÉPKÖZTAR­SASÄG és a Spanyol Király­ság államközi kapcsolatai ren­dezettek; a két ország egyez­mények alapján fejlődő együttműködését nem terhelik megoldatlan, vitás kérdések. Napjaink viszonyrendszeré­nek alapját 1970-ben konzuli és kereskedelmi képviseletek kölcsönös létesítésével vetet­ték meg, majd hét évvel ké­sőbb a diplomáciai kapcsola­tok helyreállítása nyitotta meg az utat a fokozatos fejlődés előtt. A politikai kapcsolatok szo­rosabbra fűzésének új lendüle­tet adott a Spanyol Szocialista Munkáspárt — PSOE — hata­lomra kerülése 1982-ben. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a PSOE magas szintű vezetőinek kölcsönös látogatá­sai kedvezően hatottak az ál­lamközi együttműködés alaku­lására is. A pártközi kapcsola­tok fejlődésének jelentős ál­lomásaként 1984-ben hazánk­ban járt a spanyol szocialisták küldöttsége, majd a rákövet­kező évben az MSZMP XIII. kongresszusára érkezett dele­gáció Spanyolországból. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára 1984-ben, Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­ja. a KB titkára 1985-ben, az idén pedig Aczél György, a Politikai Bizottság taaia tett látogatást a dél-európai or­szágban. A pártvezetők találkozóit a két kormány tagjainak megbe­szélései, parlamenti vezetők tapasztalatcseréi egészítik ki. Gazdasági kérdések Berecz Frigyes s bukaresti látogatása Berecz Frigyes, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, a ma-; gyár—román gazdasági együtt­működési vegyes kprmánybi- zottság magyar tagozatának elnöke hétfőn Bukarestbe ér­kezett, hogy a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok időszerű kér­déseiről tárgyaljon Gheorghe Petrescu miniszterelnök-he­lyettessel, a bizottság román társelnökével. A Minisztertanács elnökhe­lyettesét Gheorghe Petrescu fogadta az otopeni repülőté­ren. Hivatalos út Wojclech Jaruzelski tokiéi megbeszélései A nemzetközi helyzet meg­ítélésében és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztési lehetősé­geinek értékelésében mutatko­zó felfogásbeli és nézetkü­lönbségek jellemezték Woj- ciech Jaruzelski japáni hiva­talos tárgyalásainak első nap­ját. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt első titkára, aki az ál­lamtanács elnöke is, vasárnap érkezett Tokióba, Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök ja­nuári látogatásának viszonzá­saként. Jaruzelskit hétfőn reggel fo­gadta Hirohito császár, majd részt vett azon az ebéden, ame­lyet Japán gazdasági és üzleti életének vezetői adtak tiszte­letére. A nap folyamán kétszer tárgyalt egymással a lengyel államfő és a japán miniszter- elnök, este pedig Nakaszone fogadást adott Jaruzelski tisz­teletére. E látogatások sorában Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese 1985-ben Buda­pesten tárgyalt Alfonso Guer­ra miniszterelnök-helyettessel, akinek magyarországi útja le­hetőséget adott a gazdasági együttműködés kérdéseinek, illetve a kapcsolatok más te­rületeinek áttekintésére is. Sarlós Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével 1985-ben magyar parlamenti küldöttség járt Spanyolor­szágban; látogatásukat az idén májusban viszonozták spanyol képviselők a szenátus elnöké­nek vezetésével. Emellett gya­koribbá váltak a különböző szakminiszteri találkozók; el­sősorban a mezőgazdaságot, az igazságügyet és a turizmust érintő problémákban, illetve a külügyi kérdésekben rend­szeresek a konzultációk. A kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő eseménye a spa­nyol uralkodó, I. János Károly közelgő magyarországi látoga­tása, amely mind szélesebb te­rületen adhat további lendüle­tet az együttműködésnek A POLITIKAI KAPCSO­LATOK kedvező alakulását lassabban követi a két ország gazdasági együttműködésének fejlődése. Ezzel kapcsolatban magyar és spanyol részről egyaránt rámutatnak, hogy a Szíriái csapaterősítések érkeztek a libanoni Bekaa- völgybe, Baalbek környékére, Dél-Libanonban pedig elit- csapatokkal erősítették meg azt a kis létszámú szíriai tá­maszpontot, amely — alig tíz km-re az izraeliek ellenőriz­te „biztonsági övezettől” — egy éve létesült Mashgara város­ka környékén. A Bekaa-völgy­ben és Nyugat-Bejrútban a szíriai erők fokozottan ellen­őrzik az iráni „forradalmi gárdisták” és a libanoni Irán- barát csoportok tevékenységét: újabb útakadályokat emeltek, ellenőrző posztokat létesítet­tek és ahol lehet, akadályoz­zák a fegyveres síita csoportok mozgását. Egyedül a Bekaa- völgyben 15 ezer szíriai ka­tona állomásozik, teljes létszá­muk Libanonban meghaladja Teljes bizonytalanság köze­pette kezdődött meg hétfőn ko­ra délután a nyugat-európai közösség áillam- és kormány­főinek szokásos félévi értekez­lete, a megvitatandó kérdése­ket és a tanácskozás várható kimenetelét illetően. Francois Mitterrand francia elnök és a 12 kormányfő, Wilfried Mar­tens belga miniszterelnök el­nökletével úgy ült össze a brüsszeli miniszteri tanács épü­letében, hogy a napirendet sem sikerült előzetesen tisz­tázni és rögzíteni. A külügyi főtisztviselők és a közösségi illetékesek egész vasárnap és hétfő délelőtt dol­goztak, hogy egyeztessék a né­zeteiket. Martens külónmegDe­kereskedelmi fosgalom nincs összhangban a két nemzetgaz­daság adottságaival. A tavalyi eredményeket alapul véve — 26 millió dollár értékű magyar export és mintegy 45 millió dolláros spanyolországi beho­zatal mellett — hazánk csak­nem 19 milliós deficittel zár­ta az évet. Űj árualapok fel­kutatásával, a kölcsönös ke­reskedelem hagyományainak hiányából fakadó „érdektelen­ség” áttörésével azonban je­lentősen növelhető a szállítá­sok mennyisége. Emellett az áruszerkezetet is összhangba lehet hozni az újabb követel­ményekkel. A gazdasági kapcsolatok alakulásának új fejleménye, hogy Spanyolország 1986 ele­jén az Európai Gazdasági Kö­zösség tagjainak sorába lépett. Ezzel kapcsolatban magyar részről hangsúlyozzák, hogy az árucsereforgalom bővítésében, az együttműködés fejlesztésé­ben — tekintettel hazánk GATT-tagságára — korlátozá­soktól, hátrányos megkülön­böztetésektől mentes kapcso­latokat kell kialakítani. A ma­gyar megítélés szerint a gaz­dasági kontaktusok elmélyítése még számos kiaknázatlan le­hetőséget tartogat a gazdálko­dás minden ágában. Ennek megfelelően mindenekelőtt az a 30 ezret. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy Szíria a közeli jövőben nyílt és át­fogó katonai akcióra szánná el magát az Iránhoz közel ál­ló csoportok ellen. Bejrúti értékelések szerint Libanon helyzetére két ténye­ző gyakorolhat tekintélyes be­folyást. Az öbölben egyre éle­sedő feszültség és az amerikai —iráni szópárbaj drasztikus lépésre ösztönözheti a Liba­nonban nyugati, amerikai tú­szokat fogva tartó szélsőséges csoportokat. Ez nyílt iráni— szíriai konfliktushoz, a kiter­jedt katonai akciók kirobba­násához vezethet. Siettetheti a konfliktust a szíriai—amerikai kapcsolatok javulása is, amely­től viszont Libanonban pozitív fejleményeket várnak. szólást folytatott még a Be- nelux-országok kormányfőivel és Jacques Delors-ral, a brüsz- szeli főbizottság elnökével. Delors előzőleg kijelentette: az EGK pénzügyi válság előtt áll, halaszthatatlanul meg kell oldani a közös kassza pénz­forrásainak bővítését és a me­zőgazdasági kiadások befa­gyasztását. Az EGK-főbizorc- ság azt javasolta, hogy a nem­zeti össztermékekkel arányos új hozzájárulásokkal bővítséK a közös költségvetés forrásait. Bécs Waidheim-vita Kurt Waldheim osztrák ál­lamelnök nyilatkozatban uta- sftotta vissza á Szocialista Párt bécsi szervezetének ha­tározatát,'amelyben lemondás­ra szólították fel. Az államelnök egy' évvél ez­előtt lépett hivatalba, megbí­zatása 6 évre szól. A kor­mányt irányító Szocialista Párt bécsi szervezetének hét végi kongresszusán 5Í68 küldött sza­vazott a Waldheimet lemon­dásra felszólító határozat el­len, 217-en a kérdés elnapolá­sa mellett vóltak. A bécsi pártszervezet, valamint az SPÖ vezetői amellett voltak, hogy a kérdést ne élezzék ki, s ne veszélyeztessék ezzel az SPÖ és a — Waldheimet je­lölt — Konzervatív Néppárt kormánykoalíció j át. együttműködés korszerű for­máinak — köztük tartós ter­melési kapcsolatok kialakítá­sának. közös vállalatok létre­hozásának — elterjesztését szorgalmazza az iparban és más ágazatokban egyaránt. A törekvésekhez megfelelő hát­teret biztosít az egyezményes kapcsolatok elmélyítése; így magyar részről javaslatot tet­tek a vállalkozóknak közös garanciát nyújtó beruházásvé­delmi megállapodás megköté­sére. A KULTURÁLIS KAPCSO­LATOK a két ország érvény­ben levő megállapodásainak megfelelően alakulnak, azon­ban ezeket is a fokozottabb magyar érdeklődés jellemzi. Az egyezményes kapcsolatok ígéretesen fejlődő területe a magyar—spanyol műszaki-tu­dományos együttműködés, amelynek két évre szóló új munkatervét márciusban írták alá. Ennek megfelelően köl­csönösen szorgalmazzák köz­vetlen közlekedési, postaügyi, vasúti kapcsolatok kiépítését, s a főbb kutatási témák között jelölték meg a növénytermesz­tést, az állattenyésztést, a geo­lógiát, a hidrológiát, az ener­giagazdálkodást és az egész­ségügyet. Az egyezményes együttmű­ködés kereteit hasznosan egé­szítik ki a két ország törté­nelmét, kulturális örökségét bemutató kiállítások, rendez­vények, évfordulós megemlé­kezések, s egymás megismeré­sében mind fontosabb szere­pet kap a növekvő turizmus. Tegnap történT Szűrös Mátyás, az MSZMP KB Pártvezetők találkozója. titkára hétfőn fogadta Bemard Jeune-t, és lb Norlundot, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjait. A szí­vélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom helyzetével és a két párt közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő aktuá­lis kérdéseket. Vernon Walters fővárosunkban. Vernon Walters nagykövet, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője — aki magánlátogatáson tartózkodik ha­zánkban — hétfőn megbeszéléseket folytatott a Külügymi­nisztériumban a világszervezet tevékenységével kapcsolatos kérdésekről. Az amerikai diplomatát fogadta Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. NYUGATI ROKONSmV Igazi jóirányú változások mennek végbe Szovjetunióban--*** -j; így vélekedik a nyugat-európaiak kétharmada. A londoni The Independent című lap hétfői jelentése szerint hét NATO-ál- lamban és két semleges országban párhuzamosan elvégzett köz­vélemény-kutatás során a megkérdezettek 3:1 arányban úgy ítélték meg, hogy „a Szovjetunió többet tesz a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, mint az Egyesült Államok”. Mindazzal, amit eddig tett, Gorbacsov sokmillió emberre gyakorolt mély benyomást a Nyugaton — állapítja meg a ki­lenc közvéleménykutató-intézet együttműködésében készült fel­méréséhez fűzött kommentárjában a The Independent. A már­cius 27. és május 31. között végzett közvélemény-kutatás so­rán a megkérdezett tö^b mint 6000 állampolgár közel 6:1 arány­ban minősítette „pozitívnak” Gorbacsov megnyilatkozásait. A legszkeptikusabbnak a franciák bizonyultak: 34 százalé­kuk válaszolt igennel és 29 százalékuk nemmel arra a kérdés­re, hogy „igazán jó irányú változások mennek-e végbe a Szovjetunióban?” Az olaszok 87:5, a britek 83:7 arányban ..sza­vaztak bizalmat” a változásoknak. A békére és a leszerelésre irányuló szovjet erőfeszítéseket a megkérdezettek 51 százalé­ka ítélte' pozitívnak és csak 19 százalékuk negatívnak. „A legutóbbi három évtizedben aligha volt még egy olyan időszak, amikor ebben a vonatkozásban ilyen rokonszenvezően ítélték volna meg a szovjet politikát” — állapítja meg elem­zésében a The Independent. bé Jegyzőt MAGYAR-SPANYOL KAPCSOLATOK Kormányfői értekezlet — nézetkülönbségekkel Közös piaci bizonytalanság

Next

/
Oldalképek
Tartalom