Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1987. JÚNIUS 29.. HÉTFŐ A részjegyek haszna Áfész-vásár málnaárés után ÍJ Nincs szezonvég, se ajándékozóünnep, mégis ked- £ vezményes vásárra invitálnak az áj ész-üzletek. Július- $ 6-tól 18-ig 20-30-40 százalékos engedménnyel kínálnak % élelmiszercikkektől ruhaneműkön át a legkülönfélébb $ műszaki árukig ezernyi dolgot. Ilyen még nem volt, S £ millió forintnyi árukészlettel állnak elő Vácott és a há­ti lózat területén. Népfronthíradó Hatvan vendég Budapestről Emlékezés A Váci Múzeumi Egye­sület kezdeményezésére, az egyesület és a Hazafias Népfront megkezdi a máso­dik világháború áldozatai — a frontokon elesettek, a bombázások áldozatai, az el­hurcoltak, megsemmisítet­tek — névsorának összeál­lítását. A teljes névsor összeál­lítása szinte lehetetlen fel­adatnak tűnik, hiszen több, mint négy évtized után so­kak neve már feledésbe merülhetett, esetleg emlé­kező hozzátartozók sincse­nek már. A nagy munkát a VME és a HNF csak akkor tudja eredményesen elvégezni, ha ehhez segítséget kap — nemcsak az egyesület pár­tolóitól, hanem a város lakosságától is — ez a segítség a múltra, az ember­telen kor áldozataira való emlékezést szolgálja. Aki segíteni tud és akar, dr. Rusvay Tibor (2600 Vác, Mikszáth u. 3.) nevére küld­heti el a rendelkezésére álló adatokat. Orvosi ügyelet Mától (29-től) az alábbi or­vosok tartanak éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Áfra Ta­más. kedden dr. Mechninger László, szerdán dr. Tóth Má­ria, csütörtökön dr. Hajmer Viktória, pénteken dr. Karádi Katalin, szombaton és vasár­nap dr. Hajmer Viktória, a körzetben 3-án dr. Halmos Éva, 4-én és 5-én dr. Baksa György. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Huszágh Hedvig. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. telefon: 11-525), ta­lálható. Fogászati ügyeletet vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Bucsánszky Myrtill, a Chá- zár András utca 17. szám alat­ti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. Elővételi jog — Lehet, hogy lesz, akinek megéri az első három napi ki­váltságért belépni. Ha megte­szi, őrá is vonatkozik az elő­vásárlás joga? — kérdeztük Alpári Györgytől, a helyi áfész hálózatirányítási osz­tályvezetőjétől. — Hogyne! Kifejezetten örülnénk neki. A belépés fel­tételeit minden üzletünkben megtalálják, sőt azon nyom­ban ki is tölthetik a belépési nyilatkozatot. — A korábbi tagok, gondo­lom, egész más meggondolás­ból léptek a soraikba. Csinál­junk kedvet, kérem, beszéljen a tagság nem eléggé ismert előnyeiről! — Azzal kezdeném, ha egy településen sok tagunk van alaprészjeggyel vagy célrész­jeggyel, ott nagyobb lehetősé­geink nyílnak a közellátás fej­lesztésére. Emellett az éves vásárlásaiból mindenki fél százalékot visszakap. Csak a tartós fogyasztási cikkeket könyveljük el ily módon, be­leértve az építőanyagokat is. A célrészjegyeket külön is szeretném megemlíteni. Már évek óta gyakoroljuk ezt a formát. Aki be akarja fektet­ni a pénzét, az a kötvénypia­con megszokott feltételekkel nálunk is megteheti. — Talán arra is van lehe­tőség, hogy aki ilyen célrész­jegyet vásárol, megtudja, mi­re használják a pénzét? Eset­leg éppen a lakóhelyén építe­nek segítségével ABC-t? — Föltétlenül. A helyi szer­vezeteink egyeztetik az ilyen igényeket. Legutóbb például Pencen épült átalakítással egy korszerű ABC. Igaz. ott a he­lyi lakosságtól nagyobb támo­gatásra számítottunk. Most Sződön és Örbottyánban ter­vezünk ilyen építkezést. felfrissítik — Térjünk vissza beszélge­tésünk apropójára, a közelgő vásárra. Adjunk egy kis íze­lítőt a kínálatból! — Nem az elfekvő áruk lesznek leértékelve, de azért úgy válogattunk, hogy a szűk raktárakat fölszabadítva föl­frissíthessük az árukészletün­ket. A vásár központja a vá­ci Naszály Áruház lesz. Ott kínáljuk a kedvezményes áru­készlet felét, mintegy 2 millió 500 ezer forint értékben, amíg a készlet tart. Listát készítet­tünk minden szóba jöhető cikk­ről, így szinte darabról darab­ra jelöltük meg, mit adunk olcsóbban. Kezdeném a legapróbb dol­gokkal. Szörpvosár lesz, a szo­bi üzem termék eiből, műanyag kannákba csomagolva kínál­juk. Ezenkívül különböző sa­vanyúságok, befőttek, főze- lékkonzervek, édességek is ol­csóbbak lesznek. A Naszály Áruház bútorosztályán 500— 600 ezer forintnyi engedményt adunk, ami úgy gondolom, számottevő. A vas- és ravill-osztályon kerti szerszámok, terményda­rálók, háztartási gépek: por­szívó. keverőtárcsás mosógép, bizonyos hűtőgéptípusok, für­dőkádak, csillárok, edények, hajszárítók, varrógépek, va­salók. Ezekből elszórtan a vi­déki üzleteinkben is találnak, például Rádon, Ácsán, Fóton, Kosdon. Ruhaneműt is érde­mes lesz a kedves vásárlóknak keresni. Szüreteinek — A tényleges kínálatról és az árakról, gondolom, az üz­letekben időben tájékoztatnak. — Nagyon készülünk az új tagok felvételére, de a vásár lebonyolítására is. Azt sem tit­koljuk, hogy szándékosan a málnaiéréshez időzítettük ak­ciónkat. Legyen mire költeni a szüretkor keresett pénzt. Ha sikere lesz, a következő évek­ben is megrendezzük — fejez­te be válaszait Alpári György. Dudás Zoltán Nem tetszik!... hogy az Edison utcában a házak szá­mozása körül még mindig ösz- szevisszaság uralkodik. Az sem tetszik, hogy a Pest Megyei Hírlap január 24-i számában megjelent „Zűrza­varos házszámok” című cikk­nek semmi hatása nem lett. (Talán az illetékesekhez nem jutott el a lap.) Remélem, hogy a Váci Hírlap már eljut, és lesz eredménye! Kovács János Vác ★ Véletlenül a középvárosi te­A Hazafias Népfront Vác városi bizottságának élete mozgalmas volt a nyári — aránylag csendesebb idősza­kaszt jelentő — hónapok előtt. A községi népfronttitkárok koordinációs értekezletén tá­jékoztatást kaptak a megje­lentek a lakossági szolgáltatá­sok, a kereskedelmi ellátott­ság, valamint az egészségügy: ellátás helyzetéről. Évadzáró értekezletet tartott a pedagó­giai munkabizottság, ahol át­tekintették az eddig végzett tevékenységet és megbeszélték a jövő év tennivalóit. Kedves vendégek érkeztek a városi népfrontbizottsághoz. A józsefvárosi bizottság 60 ta­gú küldöttsége ismerkedett a város nevezetességeivel, mű­emlékeivel, Megtekintették Váci György híres könyvkötő műhelyét, és ellátogattak a Senior Kötöttárugyárba. A vá­rosi Vöröskereszt-szervezet jó­tékonysági hangversenyt szer­vezett. melynek bevételét a foglalkoztató napközi otthon berendezésére ajánlották fel. A népfront aktivistái nagy számban segítették a koncert szervezési munkáját. Sikeres volt a május 31. és június 7. között tartott természet- és környezetvédelifii napok ren­dezvénysorozat. A váci Gábor József Általá­nos Iskolában június közepén megalakult a 19 tagú iskola- tanács. Rád és Penc községek­ben az előzetes tervek szerint Az ellenforradalom leverése után. a volt laktanyaépületben kezdte meg tevékenységét a Tungsram váci gyára. Az ala­pítók között volt Marton Pál, a Tungsram váci gyárának most nyugdíjba vonuló párt­titkára is. Nemcsak a gyár metőbe vezetett az utam, mi­kor két kisdiákkal találkoz­tam, akik Länderer Lajos sír­ja iránt érdeklődtek. Elmond­ták, hogy a Petőfi Sándor Ál­talános Iskola tanulói, s a jö­vőben gondját fogják viselni az elhanyagolt sírnak. Bár sok ilyen kispajtás vol­na, aki ennyi érdeklődést ta­núsít nagyjáink iránt! Tiszte­let tanáraiknak, hogy erre is tanítják őket. Szádőczki István Vác, Karcsú A. u. 14. augusztus végén alakul hason­ló szervezet. Rádon egyébként népfrontbizottsági ülésen meg­vitatták a községi tanács ház- adó-tervezetét. Verőcemaroson felavatták az új és nagyon szép művelődési házat. A népfrontbizottság Suhaj- da Zoltánná vezette informá­ciós csoportjához a közelmúlt­ban is sok közérdekű kérdés, javaslat érkezett. Városi gond a kenyér minősége, érthetetlen, hogy ugyanolyan minőségű lisztből miért tudnak más helységekben szebb és jobb kenyeret készíteni a sütőiparo­sok? (Bár szerkesztőségünk a tanú rá: itt is tudnak...) Rendkívül gyér a választék üzleteinkben diétás ételekben, holott az olyan gyakran em­legetett korszerű táplálkozás alapját képezi. Deákváron sok embert érin­tett a Kakukk úti autóbusz- megálló megszüntetése. A Ha­lászkert környékén lakók pa­naszkodtak a 22 órán túli hangos zenére. A városi köl­csönzőben meglehetősen rossz a babakocsik állapota, szükség lenne azok megvizsgálására, megjavítására. Elismerő sorok is érkeztek a népfrontbizott­sághoz: a II. számú bölcsőde vezetője köszönetét mondott a 200-as ABC-áruház dolgozói­nak, amiért június elejétől biz­tosítják hétfői napokon a tej és péksütemény reggeli fél nyolckor történő kiadását. P. R. bölcsőjénél volt ott, hanem végigélte a gyár felnőtté vá­lása- ak nehéz, de szép kor­szakát és gazdasági munkáját mindig ott fejtette ki, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Utolsó, munkában töltött éveit a gyári pártbizottság titkáraként kamatoztatta, míg el nem jött a nyugdíjazás, a pihenés időszaka. Munkatársai, politikai, gazdasági vezetők búcsúztatták el a gyár kultúr­termében, ahol baráti beszél­getésen felelevenítették az el­múlt évtizedeket. ☆ Megválasztásra került a gyá­ri pártbizottság új titkára is, Máté Imre személyében. Máté Imre számára sem ismeretlen a gyár, hiszen a KlSZ-bizott- ság titkáraként és különböző gazdasági beosztásokban már dolgozott a Tungsramban. Hosszú évekig a Pest me­gyei pártbizottságon tevékeny­kedett. majd onnan jött vissza a Tungsram váci gyárába. P. L. Az iskola végeztével a váci strand legszorgalmasabb látó­Házszámok és kisdiákok Titkárváltás Az új nem ismeretien Felelevenítették az emlékeket gatói a gyerekek. A kellemes termálvizű medencében 28 fokos a víz, az öltözőket felújították, a környezet tiszta. Már csak az igazi nyár hiányzik. Kevesebb felhőre, több napsütésre vár­nak a most még kissé didergő gyerekek ... (Kép és szöveg: Vimola Károly) Programjavaslat Tanfolyam, tárlat, táncház Volt egyszer két kötélgyártó Június 29., hétfő: 10 órakor a szigeti úttörőtáborban: Ügyes kezek (foglalkozás) — 17 óra­kor számítógépes tanfolyam a váci Technika Házában. — 18 órakor a Dunakanyar fotó­klub baráti körének és más érdeklődőknek Hajdú Sándor színes diapozitíveket vetít A székely körvasút mentén. — 19 óraikor a művelődési köz­pont 34-es termében: A szél árnyékos oldala (pajzán count- ryműsor). Június 30., kedd: 14 órakor repüíőmodellezési foglalkozást vezet Csiizmarik Ferenc a szi­geti úttörőtáborban. — Az uszodában Advence Kupa úszóverseny. — A HNF nő­klubja a Kőkapu étteremben évadzáró összejövetelt rendez. Július 1.. szerda: 10 órakor- táncház a szigeti úttörőtábor­ban Végvári Nándorné és Tá­bori József vezetésével. — A főtéri volt görög templomban Budai Tibor grafikusművész tárlata. Július 2., csütörtök: A Könyvtár Galériában megte­kinthető Réber László grafi­kusművész kiállítása. — A szi­geten táborozó úttörők egész­napos kiránduláson vesznek részt. Július 3„ péntek: Filmvetí­tés a szigeten táborozó pajtá­soknak. — Nagymaroson meg­tekinthető a Grandtner Jenő szobrászművész munkásságát bemutató emlékkiállítás. Július 4„ szombat: Vác kör­nyéki sportolók részt vesznek Gödöllőn a falusi dolgozók spartakiádján (kispályás férfi, női labdarúgás, atlétika, lövé­szet.) — A váci pedagógus- ldub fogadja a Csongrád me­gyei rokonszervezet küldöttsé­gét. Múzeumban, kiállításon jár­va biztos látott már minden­ki különleges fogókat, kereke­ket, fém vagy éppen fa szer­számokat. A tárgyak alatt egy-egy mesterség neve állt, olyan mesterségeké, amelyek emléke lassan ugyanúgy ho­mályba vész, mint az angol­keringő, a charleston és a foxtrott lépései. Szeletnyi történelem ma e néhány eszköz, történelem, folytatás nélkül. Kádár, kala­pos, csizmakészítő, ki tudja, ötven év múlva mi marad ezekből a szakmákból. Az a pár ember, aki művelte, és gyakran még most is műveli iparát, 60—70 éven felül van. Velük megszakadnak a hagyo­mányok. Követőik nincsenek, így az egykor oly fontos esz­közök elkallódnak vagy ap­ránként múzeumba kerül­nek ... Kötelet ma már jórészt üze­mekben állítanak elő. A ken­dert lassan kiszorítja a mű­anyag, amihez régen órák vol­tak szükségesek, most percek elegendők. Bealkonyult a kö­télgyártóknak. Pedig a szak­mának élnek még Vácott is mesterei. Mindketten idős em­berek, immár több mint 50 éves iparral a hátuk mögött. A mesterség valószínűleg legidősebb művelője, Szelényi Pál 1894-bén született. Korá­hoz képest frissnek kell mon­danom, bár az idén tölti be a 94-et. Ha hetente néhány órát. csak, de jelenleg is dol­gozik. — Váci vagyok, itt voltam hát inas — meséli. — 1907- ben szabadultam, majd Budá­ra kerültem. Nem volt könnyű akkoriban elhelyezkedni. Így elvállaltam mindent, ami adó­dott. Kőművesnek segítettem, kubikoltam, oda mentem, aho­vá hívtak. Aztán jött a há­ború, bevonultam, és a fron­ton fogságba estem. Mikor ha­zaengedtek minket, Budapes­ten már kitört a forradalom. Vöröskatona lett tehát Pali bácsiból. Végigharcolta az északi hadjáratot, több kitün­tetést szerzett. A Tanácsköz­társaság bukása után azonban ismét nehéz idők jöttek. — A környéken nem kap­tam munkát, jártam az orszá­got — emlékezik vissza. — El­mentem egészen Szegedig, hogy pénzem legyen. Évekig tartott ez a vándorélet. Végül 1933-ban kiváltottam az ipart, azóta készítem egyfolytában a köteleket. Mindegy volt az nekem kérem, vékony az a kötél vagy vastag, csak vi­gyék az emberek! Csináltam én 2—3 centiméter átmérőjű darabokat is. És hogy miféle köteleket ke­restek abban az időben? Kö­tőféket, istrángot, marhaköte­let, mindent, ami hasznos le­hetett a gazdaságban. Ezeket aztán a vásárokban árulta Pali bácsi. A piacra még mos­tanában is kijárogat, mint ahogy ott van a május elsejei felvonulásokon is. Csak a munka nem megy már annyi­ra. Nyugdíja nincs, az a ke­véske pénz, amit keres, nem lenne elég. Szerencsére segíte­nek neki, gondoskodnak róla a lányai. Az életéről nehezen beszél. Dolgozott, mi mást mondhatna? A Zrínyi utca elején régi ház áll hosszú, nagy udvarral. Sok száz méter kötél készült itt valamikor. A kapun tábla hirdeti, miszerint ebben a házban lakik Soós László kö­télgyártó mester. Idős, szem­üveges ember fogad. Nehezen veszi a levegőt, asztmás. Túl sokáig hajolt a kenderszálak fölé, túl sok por szállt közben a tüdejébe. 81 éves múlt feb­ruárban. Meg-megállva, erőt gyűjtve kezd mesélni. — Már az édesapám is kö­telet gyártott. Saját üzlete volt a Széchenyi utcában, ott árul­ta, amit otthon csinált. A családból a bátyámmal ketten folytattuk a hagyományt, a többiek mind más szakmát választottak. Én természetesen édesapám mellett inaskodtam. Mikor 17 évesen felszabadul­tam, elszerződtem az ipartes­tülethez. Akkoriban ez így ment. Egy kis szünetet tart, meg igazítja a szemüvegét. Látha­tóan nehezére esik a beszéd. — Édesapám sajnos korán meghalt, nekünk viszont to­vább kellett vinni az üzletet. Éveken keresztül készítettük a köteleket, nemritkán 10—15 segéddel. Gyakran még így is alig bírtuk. Persze azokban az években nemcsak egy vágy- két köteles volt a városban. A háború után aztán Laci bácsiék üzletét is államosítot­ták. ö pedig segítség nélkül, de végezte a munkáját, amed­dig bírta. A sok por azonban felőrölte erejét. Két éve még elvállalt ugyan egy nagyobb megbízást, állványozókötele­ket csinált. Azóta Inkább csak pihen. Tavaly volt 50 éves az iparengedélye... — Megöregedtem — mond­ja. Kötelek természetesen to­vábbra is készülnek, csak a mesterség tűnik lassan el. Mint ahogy száz év múlva ta­lán egy autószerelő műhely lesz anakronizmus, bár az em­berek közlekedni fognak. Os­tobaság lenne keseregni a fej­lődésen, de ugyanilyen osto­baság elfelejteni mindazt, me­lyen túllépett az idő. Falusy Zsigmond ISSN 0133—2759 (Vád Hírlap) T i

Next

/
Oldalképek
Tartalom