Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-18 / 142. szám

Ma t/ MM Program ■ ■ ■tayaly , .T , 'iE jelentősen a környezet veaetmere meghaladta a vízfogyasztás a tervezett mértéket. Űjabb 74 telepü­lés — összesen százezer ember — jutott egészséges ivó­vízhez, a fejlesztések 75 százaléka társulati formában, a lakosság anyagi erejének igénybevételével valósult meg.” (5. OLDAL) KihssssnáStak „... egyfelől sikerélményt , _ *» » » adó, hogy a formalodo uj ntOSgSSSverii/FiKet szellemi arculatot egyre inkább magáénak érzi a város, másfelől pedig tudnunk kell kellő türelmet tanúsítani a tudati változásokhoz szükséges nem rövid időben.” (3. OLDAL) Szünidei „A meteorológusok szerint az idei . , . nyár nem fog kényeztetni bennün­f€S§SOZrg$EsO két. Sok hűvös, esős napra számít­hatunk. Ilyenkor különösen jó szolgálatot tehet egy-egy izgalmás könyv.” (5. OLDAL) Ax MB i-ben „Néhány perccel a találkozó lefú- __ , , - , m jását követően örömkiáltások hal­a IfáS3 ÍXXO • látszották a földszinti öltözőkből... Az egész évi teljesítményt összefoglalva azt kell mon­danunk, beérett a munka, amit a tavaly nyáron Vácra került nagyszerű mester, Haász Sándor végzett.” (7. OLDAL) Ettésxsétsörsö *- • • • egyedülálló eseménynek JZ, , . ? _ adott otthont Budaörs. Egész­anéfáskil&tfo ségmegőrző diétásklub címmel a városi gyógyszertár Galenus szocialista brigádja ., ■ kezdeményezésére klubfoglalkozás-sorozat kezdődött.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROtETÁRJAÍ, EGYESÜLJETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM Ara: 1,110 forint 1987. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK Kádár János és Csao Ce-jang vezette a delegációt Magyar-kínai zárótárgyalások Gazdasági és kulturális egyezményeket írtak alá L osonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán találkozott Csao Ce-jang- gal, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkárával, az ál­lamtanács elnökével a Parla­mentben. A találkozón jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Kótai Gé­za, a Központi Bizottság kül­Eduard Sevardnadze Budapesten Megkezdődött a Külügyminiszterek tanácskozása Eduard Sevardnadze, az SZIÍP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere Vár­konyi Péter, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter meghívására szerdán hiva- y talos, baráti látogatásra ^ hazánkba érkezett. Útjára elkísérte felesége, Nanuli i Sevardnadze. A vendége­ket a zászlókkal feldíszí­tett Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter és felesége fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, Magyarország moszkvai és Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A délelőtti órákban a Kül­ügyminisztériumban megkez­dődtek a hivatalos magyar- szovjet külügyminiszteri tár­gyalások. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze tájékoz­tatta egymást országaik hely­zetéről, véleményt cseréltek a kát ország közötti kapcsolatok fejlődéséről. A külügyminisz­terek áttekintették a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson tájékoztatták egy­mást az együttműködés to­vábbi kibontakoztatására irá­nyuló kölcsönös törekvésekről, értékelték a két külügymi­nisztérium közötti gyümölcsö­ző együttműködést. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze kifejezte a magyar—szovjet kapcsolatok erősítésének, to­Eduard Sevardnadze és Várkonyi Péter a tanácskozás előtt vábbi fejlesztésének szándé­kát. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke dél­után az Országházban fogad­ta Eduard Sevardnadzét. Vé­leményt cseréltek a szocialis­ta építés kérdéseiről. A szov­jet külügyminiszter tájékozta­tást adott a szovjet társada­lom és gazdaság valamennyi területét érintő átalakítási fo­lyamatról. Ennek kapcsán aláhúzta az SZKP Központi Bizottsága közelgő ülésének fontosságát. Megbeszéléseik középpontjában a két ország kapcsolatai fejlődésének, gaz­dasági, műszaki-tudományos együttműködése eredményei­nek értékelése, a magyar- szovjet együttműködés fejlesz­tésének kérdései szerepeltek. A találkozón részt vett Várkonyi Péter. Jelen volt (Folytatás a 2. oldaton) Kádár János üdvözli Csao Ce-jangot ügyi osztályának vezetője és Iván László, hazánk pekingi nagykövete. A találkozót követően a Parlament delegációs termé­ben megtartott zárótárgyalás- sal befejeződtek a hivatalos magyar—kínai megbeszélések. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP fő­titkára vezette; tagjai voltak: Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Maróthy László, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Kótai Géza, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter, Szabó Im­re ipari minisztériumi állam­titkár, Nyers József, a Köz­ponti Bizottság gazdaságpoli­tikai osztályának helyettes vezetője, Barity Miklós kül­ügyminiszter-helyettes, , Gál Bálint, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Iván László. A Csao Ce-jang vezette de­legáció tagja volt Ven Csia- pao, a KKP Központi Bizott­irodájának vezetője, Cseng To-pin külgazdasági és külkereskedelmi miniszter, (Folytatás a 2. oldalon) Szerelők az űrben Jurij Romanyenko és Alek* 'szandr Lavejkin szovjet űrha­jós kedden este ismét kilé­pett a világűrbe: befejezte a Mir űrállomás központi részé­hez tartozó újabb napelem felszerelését. Ennek munkála­tit június 12-én kezdték meg. f A három és negyed óráig tartó, a földi irányító köz­ponttal szorosan együttműköd­ve végrehajtott munka során a két szovjet űrhajós elhelyez­te az űrállomás oldalán a nap­elem egységeit, majd külön erre a célra szolgáló beren­dezés segítségével kinyitotta a 10,8 méter hosszú és 22 négy­zetméter hasznos felületű energiaforrás fénygyűjtő fe­lületét. Az új napelem üzem­be helyezéséhez szükséges külső munkálatokat ezzel be­fejezték. A szerelést a két szovjet űrhajós majd az firál lomás belsejében folytatja. Szakemberek véleménye sze­rint a mostani bonyolult mű­velet számos hasznos techno­lógiai tapasztalattal is szolgált, amelyeknek majd a nagymé­retű űrállomások világűrben szerelése során fogják hasznát venni. A napelem felszerelése mellett a két szovjet űrhajó? különféle berendezéseket Is elhelyezett az űrkomplexum borításán: ezek célja annak kiderítése, miként hat a vi lágűr egyes építési és hővédö anyagokra. A tervezett feladatok vég­rehajtása után Jurij Roma­nyenko és Alekszandr Lavej­kin visszatért az űrállomásra. A két űrhajós közérzete nor­mális. Hegyben áll a cipősarok Az exportra készülő cipők sarka áll hegyekben a szentmárton- kátai Kossuth Tsz szentlőrinckátai üzemében, ahol negyven asszony dolgozik bérmunkában a budapesti Minő Cipőgyárnak. Napi háromezer pár női lábbeli sarkát, talpát készítik el, oly­kor harminc-negyven darabos egyedi szériát is vállalva, (Erdő,sí Ágnes felvétele) A rendszer felügyel az energiára Megtakarítás és első díj Mint arról lapunkban Is beszámoltunk, az MTESZ és a Magyar Ke­reskedelmi Kamara tavaly meghirdetett Sikeresen takarékoskod­tunk *86 című pályázatán Pest megyei győzelem is született, s a n^gy első helyezett kollektíva között volt a Dunai Kőolajipari Vál­lalat munkacsoportja is. Harminc ember kerek esztendőt dolgozott a pályázaton, mely a DKV-nak S3 millió forintos, beruházás nélküli eredményt hozott. További 41 miilió forintos költségmegtakarítást sikerült elérni a korszerű üzemirányító és energiafelügyelö rendszer munkába állításával, melyhez az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság adott anyagi támogatást. A számok magukért beszél­nek, ám az ember hajlamos eljátszani a gondolattal; mi történt eddig ott, ahol ilyen nagyságrendű megtakarítást tudtak produkálni. Dányádi Endréné energetikai osztály- vezető sietve leszögezi: 1975 óta folyamatosan végeznek veszteségelemzést, amelynek alapján minden évben sike­rült húzni egyet a nadrágszí­jon. Tény, hogy a DKV nem az energiaínséges időkben épült, így nincs mit csodál­kozni például azon, hogy az egyik üzemből kikerült ter­mék nem jutott azonnal, a szó szoros értelmében még melegen továbbfeldolgozásra. vagy hogy akkoriban senki sem gondolt a füstgázok hő­jének hasznosítására. Igaz. hogy egy-egy ilyen berende­zés ma 50 ezer forintba kerül, de a két-három éves megté­rülés nem mondható rossznak, később pedig ugyancsak szép hasznot hoz. A legértékeseb­bek mégis azok az újítások, technológiai, szervezési intéz­kedések, melyekhez nem pénz. hanem csak egy kis törődés, odafigyelés kell, s éppen eze­ket a megoldásokat díjazta a pályázat zsűrije. A DKV idei energiamegta­karítási tervében 130 milliós eredmény szerepel, s van re­mény rá, hogy az valósággá válik. Anyagi áldozatok árán, de akad még tartalékuk, hi­szen például az energiafel­ügyelő rendszert a villamos energián kívül érdemes kiépí­teniük a fűtőolajra, a gázra és a vízre is. F. E. T TAKARAS 1 enyérnyi ügy ez, az­után hirtelen rájön az ember, a tenyéren túl, annak folytatásaként ott van az egész test. Kísé­rőm terelne másfelé, de már késő, észrevettem azt, amit nem kellett volna; kefével sikálva, tömlővel locsolva ruhát mos két férfi. Ha történetesen két nő teszi ezt, talán nem akad fenn rajtuk a pillan­tás, így azonban igen, hi­szen a nevét munkájával patinássá tett közös gazda­ságban furcsa foglalatos­ságnak tetszik a férfi „mo­sónő”. A két fura mosó- asszony kelletlenül felel a köszönésre, láthatóan res­tellik a reájuk osztott fel­adatot. Erről a foglalatos­ságról azután kiderül, va­lójában tilos dolog. A mo­sás, pontosabban a tisztí­tás, tisztogatás tárgyai ugyanis azok a védőruhák, amelyeket — a „mosónők” meg társaik — a növény­védő szerek kiszórásakor használtak, s amelyek en­nék következtében szeny- nyezettek. A mérgeket sod­ró lé eltűnik egy, törede­zett szájú víznyelőben, hogy azután további sorsa mi lesz a szikkasztóban, illetve onnét kiemelve, ne firtassuk,.. Kísérőm, már csak sar- zsija okán is, úgy véli, mentenie, magyaráznia kell a helyzetet, sorol ezeregy okot, miért van úgy az, amit látok, s végül kivág­ja az adut, ezeknek a ru­háknak és más hasonló eszközöknek a mosása tel­jesen megoldatlan, min­denki úgy boldogul, aho­gyan tud, nincsen intézmé­nyes rendje a tisztításnak, ilyesmit senki sem vállal. Ök pedig fizetnének szíve­sen, hiszen paranccsal kell kötelezővé tenni a felada­tot növényvédő szakmun­kásaik számára. Akik — láthatom — nagyon nem­szeretem módra csinálják ezt a dolgukat. Érdekes és egyben jellemző azonban, hogy nem a kezdetleges mótíszerű tisztogatás eset­leges egészségkárosító ha­tásától tartanak, hanem a „nem férfinak való” mun­kát szégyenük... Maradjunk földközel­ben, ne lendítsenek ben­nünket a vágyak felhői kö­zé az ilyenkor szokásos, varázsigének szánt ráolva­sások. Magunk jelentős eredménynek tartjuk, hogy ma már a megyében a műtrágyáknak több mint az egynegyedét fedett he­lyen tárolják, hogy a ka­lászosok esetében a nitro­géntartalmú műtrágyák­nak az ún. osztott mód­szerű kiszórására kerül sor a vetésterületnek több mint a kilenctizedén. Amint tetemes a haladás az ömlesztett műtrágyák magasított helyen történő, fóliatakarásos tárolásában, a növényvédőszer-raktárak kialakításában és kezelé­sében. Azt azonban már homály takarja, mi törté­nik a szennyeződött taka­rófóliákkal, a növényvédő szerek, a műtrágyák cso­magolóanyagaival. S ebbe az utóbbi, veszedelmes ta- ' karásba azután olyasmik is beletartoznak, mint a növényvédőszer-maradé- kok sorsa, amit korántsem tarthatunk megnyugtató­nak. Távolra jutottunk a vé­dőruhákat tisztogató férfi­tól? Látszatrá igen. A va­lóságban azonban ott já­runk körülöttük, laikus­ként fölfedezve azt, ami kézenfekvő következtetés, csak éppen nehezen emészthető meg, hogy tud­niillik egyszerre teszünk magunknak jót és rosz- szat. Talán nem árt emlékez­tetni rá, hiszen annyira tá­volinak tűnik: három évti­zede a megye mezőgazda­ságában az akkor forga­lomban lévő huszonhárom növényvédőszer-készít- ményből szélesebb körben — alapvetően az állami gazdaságokban — hatot- hetet használtak. Ma a készítmények száma meg­közelíti az ötszázat (!), s gyakorlatilag ezeket hasz­nálják is a nagyüzemek, valamint a kistermelők. A választék nagyarányú bő­vülése. a felhasznált meny- nyiségek növekedése saj­nos, de szinte törvénysze­rűen, nem járt együtt az alkalmazás hátországának gondos fejlesztésével. Túl­ságosan sok minden húzó­dott és húzódik meg az eredmények takarásában, mert nem akarjuk tudomá­sul venni, az eredmények mindenkor és mindenben bizonyos hátrányokkal is járnak. A cél tehát nem az eredményekről való le­mondás, hanem a hátrá­nyoknak a lehető legna­gyobb visszaszorítása. K eserves árat fizetünk a legtöbbször azért, mert takarásban hagyjuk azt, amivel folya­matosan foglalkozni kelle­ne, s ami egyszerre már meg nem kerülhető ügy­ként magasodik elénk. A Pest Megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás vízélettani laboratóriuma például rendszeresen vizs­gálja a növényvédő szerek­nek az élő vizekre gyako­rolt hatását és bár a ko­rábbi időkhöz mérten a helyzet javult, az elemzé­sek eredményei nem min­den helyen megnyugta­tóak ... A felhasználóknak ma még csak csekély cso­portja látja be, nem azért kell védekezni a növény­védő szerek és a műtrágyák káros hatásai ellen, mert ez kötelező, hanem mert ezen a módon sokkal na­gyobb bajok, károk előz­hetők meg. S nincsen olyan mai eredmény, amely ia holnapi nagy kárt kifizetődővé tenné. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom