Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-18 / 142. szám

1987. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK Magyar—kínai zérótárgyalások (folytatás az I oldalról.) Art Csi-ven, az állami gazda­sági reformbizottság tanács­adója, Csien Csi-csen külügy­miniszter-helyettes,. Li Su- cseng, a KKP Központi Bi­zottsága nemzetközi osztályá­nak helyettes vezetője, Paj Mej-csing, az államtanács fő­titkárhelyettese, Tang Lung- pin, a külügyminisztérium csoportfőnöke, valamint Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete.. A magyar és a kínai veze­tők tárgyalásainak eredmé­nyeit összegezve a zárómeg­beszélésen kölcsönösen meg­állapították, hogy az elvtársi légkörű találkozókon hasznos eszmecserét folytattak a két­oldalú kapcsolatok széles kö­réről. Hangsúlyozták, hogy a baráti szálak erősítésével a kontaktusok sokoldalú fejlesz­tésére törekednek a párt-, az állami, a társadalmi, a kultu­rális és a gazdasági életben egyaránt. Csao Ce-jang ki­emelte, hogy magyarországi látogatása elérte célját, meg­valósultak azok az előzetes A katonai vezetők felelőssége Az okok mélyen gyökereznek Hogyan történhetett mindez? Ezt akarják tudni a szovjet főváros dolgozói, s őszinte vá­laszt várnak a szovjet hadse­reg parancsnokaitól — hang­súlyozta a légvédelem moszk­vai katonai körzete pártaktí­váján mondott beszédében Bo­risz Jelcin, az SZKP KB PB póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, em­lékeztetve a Szovjetunió lég­terének megsértésére (Rust), az SZKP értékelésére, az eset erkölcsi és politikai következ­ményeire. A pártaktíváról szerdán közölt beszámolót a Krasznaja Zvezda. Jelcin szavai szerint hiba volna csak a felelőtlenségben, felületességben, egyes szemé­lyek parancsnoki alkalmatlan­ságában keresni a történtek okát. Az okok sokkal mélyeb­ben gyökereznek, az okok egész rendszeréről van szó. A legfontosabb közülük, hogy az átalakítás gyakorlatilag nem érintette a körzetet — mutatott rá a szovjet vezető. A Krasznaja Zvezda a párt­aktíváról beszámolva hangsú­lyozta, hogy az ismert esemé­nyek különösen kiélezték a tanácskozás légkörét. A lap utal arra, hogy nem lehet to­vább lépni, az átalakítás cél­jait elérni az igazság tisztá­zása nélkül. Carjkov vezérez­redes előadói beszédében, s a pártaktíva többi felszólalója is őszintén feltárta a hiányos­ságokat, s kifejtette elképze­léseit megszüntetésükre. A szovjet hadsereg lapja megállapítja: a körzet előző parancsnoka, Anatoli} Konsz- tantyinov légimarsall, az irá­nyítása alatt álló katonai ta­nács, a körzet politikai cso­portfőnöksége nem tudta a gyakorlatba átültetni az SZKP kongresszusának politikai ha­tározatait, s a régi módszerek szerint dolgoztak. Súlyos mu­lasztások történtek a káder­munkában, az éberségre, fe­gyelemre nevelésben, a harci ügyelet kötelmeinek maradék­talan teljesítésében. A többszöri hanyagságnak nagy ára van. A körzet párt- szervezetének ezen a gyűlésén már kevesebben vehettek részt: a párt illetékes bizottsá­gai kizárták a pártból J. Brazsnyikov altábornagyot, N. Markovot, a légierő altábor- nagyát, V. Reznyicsenkót, a légierő vezérőrnagyát, V. Ja- kubenko ezredest és másokat. Több más párttag ellen is el­járás indult, felelniük kell ha­nyagságukért. A felszólalók utaltak arra is, hogy a kiképzési idő nagy részét gazdasági és építőmun­kák teljesítésére fordítják, mert gyakran éppen e mun­kák végrehajtását szigorúbban kérik számon, mint a harci kiképzést. A légtér megsérté­sének konkrét esete felveti azt is, hogy a politikai és párt­szervek milyen szerepet játsz­hatnak az átalakításban — hangsúlyozza a Krasznaja Zvezda, s rámutat: már nem elegendő meghatódni attól, hogy az ügyeleti szolgálatok­ban milyen nagy a párttagok aránya, hanem reálisan fel kell mérni a kommunisták be­folyásának erejét és mértékét* A pártnak nagyobb hatást kell gyakorolnia a káderekre, a munkát az embereknél kell kezdeni, az emberi tényező aktivizálása most a legfonto­sabb. Az aktíván megfogal­mazott aggodalmakat minden­kinek tudomására kell hozni, hogy ‘minden • egyes ember megértse: a helyzeten csak úgy lehet változtatni, az ösz- szes feladatot megoldani, ha mindenben rendet teremtenek, nagyobb lesz a felelősségtu­dat, a szervezettség, erősebb a fegyelem, mutat rá a Kraszna­ja Zvezda. Tegnap történ! SSHuH?!» táliiríífnk Losonczi Pál, az Elnöki Tanács UUVIM.IU laviicsum elnöke távlratban fejezte ki jókí­vánságait Vigdis Finnbogadottir asszonynak, az Izlandi Köz­társaság elnökének, Izland nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üd­vözölte Margaret Thatcher brit miniszterelnököt újraválasz­tása alkalmából. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter szin­tén táviratban fejezte ki jókívánságait Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszternek újbóli kinevezése alkalmából. A Magyarország és Bulgária közötti diplomáciai kapcso­latok újrafelvételének 40. évfordulója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter és Petar Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere táviratban üdvözölte egymást. . Sarlós István Újpesten j5*“-isa2E tagja, az Országgyűlés elnöke szerdán a főváros IV. kerüle­tébe, Újpestre látogatott Egész napos programját a Gyógy­szerkutató Intézet közös vállalatnál kezdte. Ezt követően el­látogatott a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyá­rába. Délután városnézésen vett részt, megtekintette a ká­posztásmegyeri városrészt, s az Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központot. A látogatás befejezéseként Sarlós István aktuális politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Parancsnoki gyakorlat Horváth István, az MSZMP titkára Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében szerdán meglátogatta a magyar és a szovjet had­sereg kijelölt törzseinek részvételével hazánkban zajló pa­rancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot. A látogatáson jelen volt Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoka, a gvakorlat vezetője, valamint Mórocz Lajos altábornagy, hon­védelmi minisztériumi államtitkár, a gyakorlatvezető magyar helyettese. elképzelések, amelyekkel Bu­dapestre érkezett. A nemzetközi élet fejlemé­nyeit áttekintve megelégedés­sel állapították meg, hogy a két ország eltérő helyzete és lehetőségei ellenére az alap­vető kérdésekben — így pél­dául a béke biztosításának ügyében, a biztonság megőr­zésében —’ azonos a magyar, illetve a kínai álláspont. A magyar külpolitika megítélé­sét tolmácsolva Kádár János nagyra értékelte a kínai ve­zetők határozott állásfoglalá­sát a leszerelésért és a bé­kéért folytatott harc mellett. Kína a világbéke megőrzé­sében betöltött szerepe tuda­tában üdvözli a közepes és a rövid hatótávolságú fegyve­rekről folyó szovjet—amerikai párbeszédet — mutatott rá Csao Ce-jang — és reményét fejezte ki, hogy a felek meg­állapodásra jutnak. A hivatalos megbeszélések befejeztével két egyezményt írtak alá a Parlament kupola- csarnokában. A magyar—kí­nai hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés főbb irányait kije­lölő dokumentumot Lázár György és Csao Ce-jang lát­ta el kézjegyével. A kulturális és tudományos együttműködésről szóló meg­állapodást, amely az 1951-ben megkötött egyezményt újítja meg, Bényi József és Csien Csi-csen külügyminiszter-he­lyettesek írták alá. Csao Ce-jang és kíséreté­nek tagjai délután rövid vá­rosnézésre indultak Maróthy Lászlónak, illetőleg Iványi Pálnak, a Fővárosi Tanács el­nökének kíséretében. A magas rangú vendég el­sőként a Tolbuhin körúti vá­sárcsarnokot látogatta meg, majd sétát tett a Belváros­ban. Ezt követően a Nemzeti Galériában Munkácsy Mihály­nak és Paál Lászlónak re­mekműveit tekintette meg. A körséta végállomása a Halász- bástya volt, ahol a vendégek hosszasan elidőztek a párat­lan panorámát szemlélve. A nap eseményeinek befe­jezéseként Csao Ce-jang este nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak. Hanoi Nemzetgyűlés Vistnmbcn Szerdán Hanioban megkez­dődött az áprilisban megvá­lasztott új vietnami nemzet- gyűlés első ülésszaka, amelyen programadó fontosságú beszé­dében Nguyen Van Linh, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára ismertette az átfogó tár­sadalmi-gazdasági megújulás, a közéleti demokratizálás fel­adatait. Waldheim a Vatikánba készül Osztrák politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy Kurt Wald­heim államelnök a jövő héten hivatalos látogatást tesz a Va­tikánban. Ez lesz az egy éve megválasztott államfő első hi­vatalos külföldi látogatása. Eduard Severdnttdze Budapesten (Folytatás az t oldalról.) Rajnai Sándor és Borisz Sztu- kalin. Eduard Sevardnadze első napi budapesti programja a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában folytatódott. A fele­sége társaságában érkező kül­ügyminisztert az SZKTH ve­zetői és dolgozói meleg szere­tettel köszöntötték, majd Ivan Bagyul követségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője mutatta be a ven­dégeknek a magyar és a szov­jet nép barátságának elmé­lyítésén immár tizennegyedik éve munkálkodó intézményt. A tájékoztatót követően a miniszter megtekintette a kulturális központ legújabb kiállítását, amelyen négy grúz képzőművész alkotásai láthatók. ★ Nanuli Sevardnadze a dél­előtti órákban ellátogatott a Magyar Nők Országos Taná­ul NA TO áthidaló javaslata A hagyományos fegyverzetről A Nouvelles Atlantiques szerdai híre szerint, a NATO magas szintű munkacsoportja olyan javaslatot dolgozott ki, amellyel áthidalhatóvá válik az Észak-atlanti Szövetségen belüli vita a hagyományos fegyverzet csökkentését célzó tárgyalás fórumát illetően. A csoport egy éve alakult, hogy tanulmányozza a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének budapesti fel­hívását, amely tárgyalásokat javasolt a hagyományos fegy­verzet csökkentéséről Európa egész területén. A szakértők most azt java­solják, hogy e témát az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia keretében tűzzék napirendre, úgy, hogy arról a NATO és a Varsói Szerződés közvetlenül érintett 23 tagországának képviselői tárgyaljanak és időnként tájé­koztassák a konferencia többi résztvevőjét is. A NATO-ban az a vélemény — fűzi hozzá a lap —, hogy e megbeszélések elkezdődésével fölöslegessé válnak a Bécsben 14-dik éve folyó közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások. Jó lenne azonban — hangsú­lyozzák a NATO szakértői — a bécsi fórumot valamilyen tényleges, ha nem is túl lát­ványos eredménnyel befejez­ni, mert ez jó kezdete lenne az új tárgyalásoknak. csának székházába, találkozott a nőszövetség vezetőivel. Du- schek Lajosné, a nőtanács el­nöke tájékoztatta a vendéget a hazai nőmozgalom helyzeté­ről, eredményeiről. Délután Varga Imre szob­rászművész kiállításán vendé­geskedett a szovjet külügymi­niszter felesége: a bemutató megtekintését követően elbe­szélgetett a magyar művészeti élet jeles képviselőjével. Este Várkonyi Péter és fe­lesége díszvarcsorát adott Eduard Sevardnadze és fele­sége tiszteletére a Gundel ét­terem kongresszusi termében. A vacsorán a két külügymi­niszter pohárköszöntőt mon­dott. Világkonferencia Kábítószerek ellen A kábítószerezés, a szerek­nek a terrorizmussal párosuló csempészése aláássa a társa­dalmakat, a nemzetközi biz­tonságot, a mind súlyosabb veszély ellen fokozott nem­zetközi összefogásra van szük­ség. Erről beszélt Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára szerdán a kábítószerek elleni küzdelemmel foglalkozó bécsi világkonferencia megnyitóján, A tíz napig tartó tanácsko­záson több száz vezető kor­mányképviselő, tudós, szak­ember vesz részt a világ 120 országából, a magyar küldött­séget Hutás Imre egészség- ügyi államtitkár vezeti. Fejleszthető a szovjet-iraki viszony Husszein- Voroncov tanácskozás A Bagdadban tartózkodó Julij Voroncov, a szovjet kül- ügymini^ter első helyettese szerdán ’ találkozott Szaddam Husszein iraki elnökkel, és ki­fejtette előtte a szovjet veze­tés álláspontját, amely szerint véget kell vetni az Irak és Irán közötti háborúnak. Az INA iraki hírügynökség szerint Voroncov úgy fogalma­zott Szaddam Husszein előtt. hogy a Szovjetunió és Irak poli­tikája összhangban áll egymás­sal, amennyiben mindkét or­szág a háború befejezését szorgalmazza. Mint az INA je­lentette, Voroncov úgyancsak megvitatta vendéglátóival a jelenleg is jó szovjet—iraki viszony fejlesztésének kérdé­seit. A szovjet diplomata ked­den érkezett Irakba, előzőleg Teheránban járt. Dzien dobry, Lengyelország (3.) Utcai séták,gyári találkozások Egy este „ile kosztuje” — mibe kerül — stúdiumot foly­tattam a varsói Marszalkowsz- ka környékén. Hatvanöt zlo­tyért séta közben elfogyasztot­tam egy Hamburgert, harminc­ötért egy Hot-Dog-ot, s ugyan­ennyiért vettem a Kultúra és Tudomány palotája közelében egy málnaszörppel töltött kis fóliazacskót. Gyakran tettem hosszú sétá­kat a Jerozolimskie sugárúton. Néha mellékutcákba kanyarod­tam, vevőként álltam be az élelmiszerboltok pénztárai elé, vizsgálgattam az önkiszolgáló éttermek árlapjait, a kiraka­tokban elegáns férfiöltönyö­ket láttam 14—15 ezerért. Jestem weg rém Ezeket az árakat hasonlít- gattam lengyel ismerőseim ha­vi 20, 25, 30 ezres keresetéhez. Kipróbáltam, amit az útikönyv tanácsolt, arra az esetre, ha komplikációim támadnának. — Jestem wegrem nie umi- nem polska. Ez a varázsmon­dat, hogy magyar vagyok, nem tudok lengyelül, mindig bevált. A kedves varsóiak mosolyog­tak és segítettek. Ezáltal lát­hatóvá vált mindennapi éle­tük, a gondjaik, amiket náluk senki sem titkol. Maguk hív­ják fel a figyelmet a vidéki utazások alkalmával arra, hogy milyen gyér az autóforgalom, mert a benzint is kénytelenek szűkmarkúan kiadagolni. A bérből és fizetésből élők háta borzong a lakásárak hallatán. Ráadásul kevés az alig tíz év óta kétmillióval gyarapodott népességnek otthont adó haj­lék. Csökkent az építés üteme, kevesebb lett a beruházás, nem kielégítő még az export — kezdte sorolni Mikolaj Oniszczuk, a LEMP KB gaz­daságpolitikával foglalkozó munkatársa a szerkesztőségi beszélgetés alkalmával azt a kínos hagyatékot, amit a mai vezetés örökölt a gyötrő inflá­cióval, a fogyasztás és termelés között keletkezett diszharmó­niával, s azzal, hogy bár ta­valy már biztatóan emelkedett a nemzeti jövedelem, azért még mindig jóval elmarad a hetvenes évekétől. Az emel­kedő árak miatt óriási nyomás nehezedett a bérekre. Nem számolva a lehetőségekkel, az emberek jelentős része a fej­lett nyugati országok életszín­vonalához mérte, méri a ma­gáét. A jelenleg 37 millió la­kosú Lengyelországban ma még pszichotársadalmi gátak is fékezik a kibontakozás ütemét. Sok üzemben még a béregyen- lősdi fékezi a hatékonyságot, a munkafegyelem javítását. — Az 1982-ben indult s a reform most kezdődő második szakaszának az a célja — foly­tatta a vezető pártmunkás —, hogy megállítsa az inflációt, széttörje a vállalkozási kedvet korlátozó bilincseket, a merev struktúrákat. Oda juttassa a pénzt és az eszközt, ahol a legtöbb hasznot hoz. A majd­nem teljesen ideálissá vált kö­zépszerűség helyett vissza kell adni a tehetség, az alkotó kez­deményezés rangját s ezt anyagilag is meg kell becsülni. A már említett önfinanszíro­zás és önállóság nagy szerepe ebben az, hogy minél kevesebb külső beavatkozással, nagy ön­állósággal, támogatások csök­kentésével működjenek gazda­ságosan a vállalatok, a veszte­ségesen dolgozók pedig csődbe jussanak. A kényelem luxusa A mérnök fizetése alacsony. A művezető kevesebbet keres, mint a hozzá beosztott munka­társ. Ezt mi is jól ismerjük. A híres lódzi textilipar egyik fellegvárában, a 110 éves Má­jus 1. Pamutipari Vállalatnál a gépterem zajában nézzük, amint a gyorsított filmfelvétel látványához hasonlóan kap­kodja le az orsókat egy okos szerkezet. Többet szeretnének belőle, ha beválik, importálják, mert sok ember munkáját végzi, segít a munkaerőgondo­kon. A már csendesebb tár­gyalószobában érezhető büsz­keséggel mondják el a veze­tők, hogy náluk növekszik a termelékenység, harmonikusak az üzemi szervezetek kapcso­latai, a párttagok aránya itt sohasem csökkent. Az idén is hatan léptek be. A bruttó nye­reség tavaly 900 millió zloty volt, amiből 300-at osztottak fel, s nemcsak a szakorvosi ellátásra, hanem a tipikusan női üzemben még a népszerű kozmetikus alkalmazására is telt belőle. Az üzemi ebédet 60 zlotyból tudják kihozni Az adminisztrációban dolgozók tizenhárom százalékos arányát most akarják csökkenteni. A- Tygodnik Robotniczy lódzi tu­dósítója, a nagyon határozott Fava Kafarska itt közbeszól. Neki nemcsak a zajra panasz­kodtak a fiatalok, hanem arra is, hogy a termek levegője po­ros, száll a pihe, nyáron nagy a meleg, szóval ez a pálya nem leányálom. — Egyelőre ez a helyzet — ismerik el. Ebből származnak az utánpótlás gondjai is. A Varsó melletti Piasecnó- ban működő Unitra Polcolor nevű, nyolcezer embert foglal­koztató vállalat legmodernebb részlegében fehér köpenyt keil viselnünk a szalagon készülő színes tv-k sora mellett. A leg­többen közép- és felsőfokú is­kolai végzettséggel dolgoznak itt a képcsövek, speciális lám­pák, orvosi technikához szük­séges eszközök gyártóiként. Mindennél azonban tanulsá­gosabb volt számomra az a dolgok gördülékeny menetét biztosító vezetési stílus, amit például Ryszard Pamula gaz­dasági igazgató szobájában is tapasztalhattam. Finom diplo­máciával adta elő, hány perce van a számunkra, mert az időt itt úgy kezelik, mint a pénzt, gondosan beosztva. Az utóbbi években sokszor volt kemény viták színtere ez a gyár. A vezetőknek ma is erős partnerei az önigazgatási testület tagjai, akiket a mi kö­rülményeink is határozottan érdekelnek. Nem véletlenül. A gyártmányaikat külországokba szállító kamionok magyar kit­tekbe szerelt, alkatrészekkel ellátott képcsöveket szállíta­nak. Legnagyobb partnerük a Videoton, szakembereik ne­gyedévenként találkoznak. A Polcolor együttműködik az Orionnal és a Gelkával is. Együtt az úton — Kár, hogy csak szakmai kérdésekről tárgyalunk — ál­lapítják meg. Az irántunk, ma­gyarok iránt tapasztalt szim­pátia ma már nemcsak törté­nelmi hagyományokból táplál­kozik. A modern idők ipari munkamegosztásán túl egy­aránt keressük a boldogulás, a szocialista megújulás lehetősé­geit. Siker, kudarc és tévedés egyformán osztályrészünk azon az úton, amely a célunkhoz vezet, amelyben hiszünk, mert lehet, mert érdemes. Kovács T. István (Vége)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom