Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

MM:--------------------------­f ßg YÍXmUlfcStf „Megyei erőforrásokból / . , g , ,ag g csak a tűzoltómunkára tlSXtli&K BgSUleseSí futotta, és a VII.. ötéves terv ismert pénzügyi kondícióiból sincs mód a rendkí­vül kedvezőtlen helyzet gyökeres megváltoztatására.” (3. OLDAL) A segélyezettek »Annak ellenére, hogy az ... g utóbbi tizenöt évben na­M gyón sok minden történt nálunk is... a megyék és a megyei jogú városok kö­zötti összehasonlításban Pest megye helyzete nem irigy­lésre méltó,” (5. OLDAL) A pályaválasztás küszöbén „Szeptembertől pedig, távol a családi háztól, kollégiumban, diák­szállón laknak majd, vagy éppen ingáznak, mint az apjuk, édesanyjuk, felnőtt testvérük.” (5. OLDAL) Megbotlott »A soroksári gárda..! a • / m megőrizte tavaszi veretlen­ül KSagnOBfCsapat ségi sorozatát, a pilisi együttest viszont megfosztották otthoni veretlenségétől. Éspedig a Göd szólt közbe.” (7. OLDAL) Autóval „... megpördülve az Aranyke­m, g -m rék vendéglő terasza korlát­ig VenSaSgiÓO© jának, arról pedig a kerítés­nek csapódott. A vendéglő előtt álló Trepák István 58 éves tsz-tag megsérült. Makádi szeszes italtól befolyá­solta^ nem a megengedett sebességgel vezetett.” (8. OLDAL) Oiasz parlamenti választások Sajátos helyzet alakult ki A kereszténydemokrata párt és a kisebb ellenzéki (szélső- jobboldali, polgári radikális és környezetvédő) pártok meg­erősödését, a kommunista párt és a kisebb polgári középpár­tok gyengülését mutatták az olasz parlamenti választások eredményeit előrejelző, szá­mítógépes adatok, amelyeket hétfő este tettek közzé az olasz tájékoztatási eszközök az addig megszámlált szavazatok alapján. Sajátos helyzet ala­kult ki az olasz szocialista párt számára: a szenátusban megtartotta erejét, a képvise­lőházbán viszont látványos gyarapodást érzékeltettek az előrejelzések. Virágzik a búza, térdig ér a kukorica Két héttel későbben jf \ mezőgazdászok most % elégedettek: június köze- £ pe táján a talajban van £ elegendő nedvesség, és £ végre a . nap is kisütött, £ felmelegedett az idő. A | növények asszimilációja erőteljessé vált, és ez £ meglátszik a határ képén 'j is. A növények fcjlődésc- '/f ben azonban természetesen ^ továbbra is megmutatko- £ zik az a két-három hetes \ hátrány, ami az őszi gabn- •? nák késői kikeléséből, il- letve abból adódott, hogy £ tavasszal az esőzések £ miatt sokfelé a szokottnál 'f, későbben tudták csak in- j! dítani a vetőgepeket. A növények azonban szépen nőnek, erősödnek, színük is sokkal élénkebb most, mint akárcsak két héttel ezelőtt, amikor a hűvös időjárás a meleget kívánó kukoricát, napraforgót és cukorrépát még sanyargatta. A búza az ország déli vi­dékein virágzik. A növény messziről nézve ilyenkor sem­mi rendkívülit nem mutat, csak közelről lehet föllelni az apró kis sárgás virágokat. Az ország északi vidékein a fejlődésnek ez a szakasza most is később következett be — ebben nincsen semmi rendkívüli —, itt most kalá- szol a gabona és készül a vi­rágzásra. A búza egyébként a Dunántúlon mutat szebben, az alföldi részeken a kedve­zőtlen ősz és téli kemény fagyok sokfelé kiheverhetel­len károkat okoztak, s ez a növények állapotán most is lemérhető. A MÉM szakem­berei szerint az aratás a szo­kásosnál legalább két héttel későbben kezdődik majd 'áz idén. Szőkül az őszi árpa. A szín- változás azt jelzi, hogy az érés szakaszába lépett a kalász. Mint más években, az idei nyáron is a homokos földeken állnak munkába elsőként a kombájnok. A gazdaságok azért kedvelik ezt a növényt, mert az igénytelenebb talajon is megél, és általa szét lehet húzni az aratási idényt. Leg­főbb előnye mégis az, hogy igen kedvező az élettani ha­tása a fiatal állatokra. A tél végi, tavaszi fejtrágyá­zást kellő időben elvégezték a gazdaságok a teljes termőte­rületen, mégpedig szakaszo­san, s így jobban hasznosítot­ta a növény a tápláló vegy­szereket. A fellépő gombabe­tegségek és állati kártevők el­len folyamatosan védekeznek. A következő napokban, hetek­ben tartják a nyári gépszem­léket is. A kukorica alaposan erőre kapott. A növény meghálál­va az erős felmelegedést és a napfényt, a nyárnak ebben az időszakában képes arra, hogy akár két-három napon­ként egy pár új levelet hoz­zon ki. A déli országrészben tart előbbre a fejlődés, itt már térdig érő kukoricát is látni. A táblákban azonban Lucerna után silókukoricát vetnek a Zsámbéki Medence Tsz földjén. Varga Károly traktoros cs munkatársa a vetőgépet tölti fel tengerivel. (Vimola Károly felvétele) MEGYEI VllÁC. PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM Árat 1,80 forint 1987. JÚNIUS 18., KEDD Kádár János és Csao Ce-jang megbeszélései Magyar—kínai tárgyalások A parlamenti díszvacsorán pohárkcszöntők hangzottak el A hivatalos magyar—kínai tárgyalásokon a magyar tárgyalócsoportot (balról) Lázár György vezeti, a kínai küldöttség élén Csao Ce-jang áll Ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren Csao Ce-jangot, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbí­zott főtitkárát, az államtanács elnökét, aki Kádár János­nak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnöké­nek meghívására hivatalos, baráti látogatásra érkezett hazánkba. A Kossuth Lajos téri tisz- tikai,-a gazdasági “és a‘ tudo- teietadást követően az Or- pjányos kapcsolatokat az élei szágházban megkezdődtek a szinte minden területén hivatalos magyar—kínai ple­náris tárgyalások. Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint a megbeszé­léseken kölcsönösen hangsú­lyozták, hogy a két ország ba­ráti, szívélyes kapcsolatai — amelyek számos területen több évtizedes múltra tekintenek vissza — az élet minden te­rületén rendezetten fejlődnek. A tárgyaló partnerek vé­leményt cseréltek az orszá­gaikban folyó szocialista épí­tőmunka időszerű kérdéseiről, a társadalmi, gazdasági fej­lődés során jelentkező fel­adatokról, különös figyelmet szentelve a reformfolyamat kölcsönösen hasznosítható ta­pasztalatainak. A kétoldalú kontaktusok alakulását értékelve mind­két részről megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a poli- Kádár János és Csao Ce-jang egyezmények szabályozzák. Az együttműködés a munka - terveknek megfelelően ered­ményesen fejlődik. Ehhez je­lentősen hozzájárulnák a magyar és kínai politikusok, szakemberek, társadalmi és tömegszervezeti aktivisták rendszeres találkozói. Az egy­más gyakorlatának, a szocia­lista építés, feladatainak meg- (Folytatás a 3. oldalon,) az MSZMP KB székházában VEDTELEN Nők Moszkvában Világkongresszus A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség — több más nem­zetközi szervezettel együttmű­ködve — június 23. és 27. kö­zött Moszkvában rendezi meg a nők világkongresszusát. A nagyszabású nemzetközi talál­kozón csaknem 150 országból több mint 2000 vendég: kü­lönböző politikai, világnézetű nőszervezetek, valamint moz­galmak küldöttei, más nemzet­közi szervezetek, az ENSZ és szakosított szervezeteinek kép­viselői vesznek részt. A tervek szerint a résztve­vők munkabizottságokban és vitaközpontokban, kerekasz- tal-megbeszéléseken tanács­koznak majd. A magyar dele­gáció vezetője, Duschek Lajos- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke A nők és a szocialista demokrácia cím­mel tart előadást. A kongresszus befejezése után, ugyancsak Moszkvában tartják a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség kongresz- szusát. aratunk még mindig elférnek a nö­vényápoló gépek, a kultiváto­rok. A cukorrépa lassan-lassan elborítja a talajt, a levelek a szebben mutató táblákon im­már összeérnek, a növényápo­lást azonban még mindig el lehet végezni anélkül, hogy a répa levélzete károsodna. A napraforgó is szemmel látha­tóan igyekszik, hogy utolérje önmagát, szépen növekedés­nek indult a fiatal növényál­lomány. A szőlő szintén virágzik. A gyümölesöskertekben most már nemcsak a növényvéde­lem, hanem a szüret is mun­kát ad, például a cseresznyé­sekben. Néhány nap múlva megkezdődik a bogyós gyü­mölcsök szezonja, és élénkül majd a piaci felhozatal. K azalnyi azoknak a pereknek a száma a megyében, ahol ugyan felperes a tanács, ám szinte reménytelen küzdelmet folytat a parag­rafusok formai csűrés-csa- varásában gazdag tapasz­talatokat szerzett, az ügy­védjét jól megválasztó vagy éppen a hatóság elől hosszú időre eltűnő kisipa­rossal, kiskereskedővel, aki több millió forint adóval tartozik, aki minősíthetet­len minőségben építette, szerelte, javította a tele­pülés valamelyik közintéz­ményének otthonát... A pereknek a sok fajtája kö­zül ez csupán egy. Említ­hetjük az állami tulajdon- szerzéssel — az átruházás­sal vagy kisajátítással —, az ingatlancsere-szerződé­sekkel, a szállítási, a vál­lalkozási szerződésekkel, a kártérítési követelésekkel, a kezelői, használói jogok­kal, a közös beruházások szerződéseivel, a fegyelmi ügyekkel összefüggő peres és peren kívüli eljárásokat, amikben az egyik fél „a” tanács, azaz valamelyik te­lepülés irányító testületé, annak tisztségviselői, szak- apparátusa. A jogi képvise­let szükségessége vitat­hatatlan, csak éppen gyak­ran n im tartozik a köny- nyen megoldható feladatok közé. Azért nem tartozik az egyszerű feladatok közé. mert a tanácsoknál — fur­csán hat a papíron, de igaz — kevés a jogi végzettségű szakember, akik vannak, azok körében nagyarányú a cserélődés, ez utóbbi fő­ik 5nt igaz a végrehajtó bizottsági titkárok eseté­ben, akik — a kisebb tele­pülések tanácsainál — gyakran egyedüli lehet­séges jogi képviselői a pe­ren kívüli és a peres el­járásokban az államigaz­gatási egységnek. Mielőtt bárki belekötne a hírlapíróba, úgy vélve, annak gondolatmenete sze­rint^ tanácsok oldalán áll mindenkor az igaz, s a má­sik oldalon a hamis, gyor­san rögzíti a papíron: bele­kezdenek fölösleges, kilá­tástalan perekbe is a taná­csok — tapasztalataink sze­rint —, pusztán azért, hogy — így nevezik — legyen egy börpapír, azaz bírói ítélet, amelynek alapján gond nélkül teljesíthető a kézenfekvő kötelezettség. Gond nélkül, mert a fe­lelősség már nem helyben van, hiszen ott a bírói ver­dikt ... A szükség elvi és gya­korlati megalapozottsága hívta életre tehát a Pest Megyei Tanács V. B. jog- tanácsosi irodáját, amely m.st június elsejével meg­kezdte munkáját. Hasznos szolgálatra, nevezzük ne­vén, szolgáltatásra vállal­koznak az itt dolgozók, döntő mértékben másodál­lásban, mellékfoglalkozás­ban a megyei tanács, a körzetközpontok, a helyi tanácsok felkért szakembe­rei. Egy csapásra megváltoz­na az eddigi helyzet ezzel a lépéssel? Ilyen ábrán­dokat senki sem dédelget. Az azonban bizonyos, fo­kozatosan felszámolható a tanácsok jogi képviseleté­nek esetlegessége. A gaz­dag tapasztalatú szakembe­rek segítségével növelhető és ezzel egyenletesebbé te­hető a munka színvona­la, mind a peres, mind a peren kívüli ügyekben, más eljárásokban az eddigiek­nél nagyobb szerep jut a megelőzésnek, a megoldást kereső előzetes vélemény­alkotásnak, tanácsadásnak. Ami teljesen szokatlan az eddigi gyakorlatban, az az iroda munkavállalási lehetősége. Szolgáltatásait megbízás alapján teljesíti, amiért a tanácsok átalány­díjat — ha ezt a formát választják — vagy eseti megbízási díjat fizetnek. Az előzetes tájékozódás azt mutatta, valami olyat sike­rült létrehozni, ami valós igényeket elégít ki, hiszen — eddig — 46 tanács jelez­te készségét az átalánydíjas formába való bekapcsoló­dásra, 48 tanács pedig örömmel vette az eseti megbízásokra nyitott lehe­tőséget. Ami meg a gya­korlati tapasztalatokat il­leti, az újságíró nem tart attól, hogy a jogtanácsosi iroda munka nélkül ma­rad. Sajnos. Annyi a vitás ügy. S még sajnálatosabb, hogy egyre több van, lesz ezekből, nem csupán a ta­nácsi önállóság szinte lo­gikusan elvárható jeleként, de jeleként a fegyelem — a gazdasági, az államigaz­gatási, az állampolgári stb. fegyelem — lazulásának, olykor már-már .teljes hiá­nyának is. S okféle figyelmeztető jel halmozódott fel arra, hogy a bonyo­lultabb valóság viszonya) közepette az esetek egy részében éppen az marad védtelen, ami a legfonto­sabb, a közösségi érdek. Természetesnek tartjuk a feltételezést: kizárólag jogi eszközökkel nem lehetséges megvédeni a közérdeket. A hatásosabb jogi képvise­let azonban fontos eszköz abban a folyamatban, amelynek célja a szak- szerűség fokozott érvénye­sítése minden olyan eset­ben, amikor az államigaz­gatásnak, a tanácsnak kö­telezettsége vállalni a konfliktust, éppen azért, mert a közérdek egyetlen ügyben sem maradhat véd­telen. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom