Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-15 / 139. szám
4 1987. JÚNIUS 15., HÉTFŐ jsffifefap A realitásokról Perbálon Kandeláberekre már nem futja Perbál, akár sok száz másik kistelepülés országszerte, semmi különös vonzerővel nem rendelkezik, csupán otthont ad úgy kétezer embernek. Ha valamiről mégis, hát a falusi galériáról nevezetes, meg a lakótelepről, ahol ismert művészek alkotnak, élnek. Hiába adja azonban hírül a sajtó, hogy a galériában újabb kiállítás nyílt, hiába zarándokolnak Perbálra ezekre az alkalmakra a fővárosból ^eles látogatók, az események egyre kevésbé mozgatják meg a helyi közvéleményt. Sok esztendeje él már együtt a művésztelep és a falu népe, Kemen- czei Kálmán tanácselnök szerint azonban a kapcsolat mégsem lett bensőséges. csonyabb a jövedelme. Most mondja meg, mit tegyen olyankor az ember, ha jön egy asszonyka — mint ahogy megesett — & mutatja a nyugdíjcéduláját, neki háromezeregyszáz forintja van. Szóval nálunk kevesen és keveset fizetnek, nem is futja sokra belőle. Nehezebben mozdulnak tett, s mi — megyei támogatásból — másfél millióval járultunk hozzá. Egyszóval, partnerek vagyunk abban, hogy gyorsan oldjuk meg azokat a gondokait, amelyek a legszükségesebbek, de a falu lehetőségeiből nem futja ennél többre. — Említette, hogy a tehóból az út ára nehezen jött volna össze a lakótelepen. Utat azonban — gqndolom — másutt is kéne építeni. Más területeken azonban csak a te- hóna és a fejlesztési forrásokra támaszkodhatnak. Ezekből mire futja? — Nem valami sokra. A te- hó egyébként nálunk nem előrelépést, hanem visszafejlődést jelentett. Korábban csaknem háromszázezerrel számolhattunk a községfejlesztési hozzájárulásokból, most a tehóból alig több mint a fele folyik be. Nem valami gazdag falu a miénk, a nyugdíjasok eleve alacsony jövedelműek, az építkező fiatalok pedig egyébként is eladósodtak. Nem tűzhettünk ki célul olyasmit, hogy évi ezer forintot fizessenek. Eredetileg háromszázat jelöltünk meg, idén emeltük ötszázra az összegeit. Ezzel együtt azonban nőtt a jövedelemhatár is, felmentést kap,' akinek 3 ezer forintnál ala— A fejlesztési alapjukkal együtt mire elegendő az ősz- szeg? — Hatszázezer marad a költségvetésből fejlesztésre. Tavaly a tehóval együtt az iskola fűtésének korszerűsítésére használtuk fel, és bele- kezdtünk egy szolgáltatóház építésébe. Idén szeretnénk tető alá hozni azt az épületet, amelyben fodrász, koametikus és cipész kap helyet. A későbbiekben, ha elkészül a szolgáltatóház, mar nem nagyon lesz olyan alapvető fejlesztési cél, amely mozgósítja a helybelieket. Az útbelvíz-elveze- tés pedig mindig csak a közvetlen környezetet érinti, a község túlsó szélén élők nem nagyon fizetnek szívesen-az alvég helyzetének javítására. Pár éve még Perbálon társadalmi munkára könnyedén mozgósítani lehetett az embereket. Most — a tanácselnök szerint — nem vállalják a fizikai munkát, arra hivatkozva, ott a teho, azért fizették be. Az évi 150—170 ezer forint azonban nem pótolja az aktivitást, a részvételt, a segítőkészséget. S mint a példa, a művésztelep útja mutatja, kötelező érvényű határozat nélkül is szívesen fizetnek az emberek, ha van mire. Mr. A. Nagyobb a betétállomány Szívesen vállalták — Eredetileg a termelőszövetkezet saját dolgozói számára tervezte a lakótelepet. A gyakorlat azonban bebizonyította, a tsz-tagok a falusi életformáról nehezen mondanak le, hiába kényelmesek, összkomfortosok a lakások, nem pótolják a megszokott, munkát adó kertet. Aki csak tehette, lassanként eladta a kétszintes lakást a -telepen és építkezni kezdett. A környezet és a körülmények megtetszettek a művészeknek, így kerültek ők a tagság helyébe. — Kívülállóként azt gondolnánk, hogy a falu népe és a művészek között lehetőség nyílik az együttműködésre, hiszen — ha másban nem — részt vehetnek a gyermekek esztétikai nevelésében, munkájukat, kiállításaikat figyelemmel kísérhetik a helybeliek. , — ők szívesen vállalták, hogy részt vesznek közös ügyeinkben — mondja a tanácselnök —, de mint ahogy az ő munkájukba mi nem láthatunk bele, úgy ők sem nagyon tudtak alkalmazkodni a mi lehetőségeinkhez. Hiába készítenek ingyen közvilágítási terveket, ha az utcai lámpák helyére kandelábereket terveznek, s ezek bármilyen szépek is, számunkra megfizethetetlenek. Vannak azonban gyakorlati kérdések, amelyekben kölcsönösen támaszkodhatunk egymásra, ha egyeznek az érdekek. Partnerek vagyunk — Említene ilyet? — Tavaly például az útépítés. Saját költségükön építettek utat a lakótelepiek. Családonként kétezer forintba került, ami nem kis összeg. Ha a tehóból kellett volna összegyűjteni a rávalót, évek .kellettek volna az útépítésre. Idén májusban viszont elkészült a 60 lakás biológiai szennyvíz- tisztítója, amelyet a-tsz épíNövekszik a bizalom a takarékszövetkezetek szolgáltatásai iránt, az év első négy hónapjában tovább emelkedett pénzügyi forgalmuk. Nagyobb betétállománnyal rendelkeznek, mint korábban bármikor, és több kölcsönt is folyósítottak a tagoknak. A „falusi bankok” betétállománya május elején meghaladta a 42,5 milliárd forintot, s ez 6,5 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt időszakban a lakosság körében a szokottnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott az ifjúsági takarékbetét iránt, amely egy év alatt csaknem megháromszorozódott. Jóval több a nyereménybetét- könyvben és a takaréklevél formában elhelyezett pénz is, ezek együttes összege megközelíti a 3,9 milliárd forintot. A takarékszövetkezetek köl- csönállománya is nagyobb. A hitelállomány meghaladja a 12 milliárd forintot, amely majdnem 60 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A holdbéli tájra emlékeztető óriás fehér katlanban hosszú évtizedek óta fűrészelik, bontják a fehér mészkövet a Közép-Magyarországi Kőbányák Vállalat sóskúti üzemében. Ma már azt hinnénk, hogy a korszerű hőszigetelő anyagok korában nincs szükség e kő bányászatára. Nem így van azonban, mert ha már a szabvány nem is engedi a lakóházakhoz való fel- használását, de melléképületek, garázsok építésére kiválóan alkalmas. Ezt jelzi, hogy még így is egyre nő az igény iránta, a megrendelők hosszú sora csak előjegyzéssel jut a falazóblokkokhoz, amelyekből évente félmillió darabot vágnak ki. Jelentősen fejlődött az elmúlt években az üzem. Tavaly kezdte meg a termelést a korszerű őrlőberendezés. így a jelenlegi fő terméküket, a szikes talajok javítására alkalmas mészkőőrleményt emberi kéz érintése nélkül állítják elő. Nagy szükség van erre az őrleményre, mert szinte nincs olyan területe az Alföldnek^ ahol ne kellene a vegyszerektől megsavanyodott termőföldet gyógyítani. Ma már az új üzem kapacitása a 140 ezer Lapokra fűrészelt hegy köbmétert is meghaladja éven- a kőbányászatnak. Apáról flute. ra száll a nehéz, egész embert Az e kőből valaha épült kívánó mesterség, házak egész sora jelzi, hogy Kép és szöveg: hagyománya van itt Sóskúton Hancsovszki János Paulik Károly gépe keresztbe csíkozza föl a mészkőlapot. A cím feletti képeken: Pénzes Béla a fűrészek vídialapkáit cseréli. Biri Zoltán egyszerre nyolc kivágott követ tesz arrébb. Marcis Béla réselőgéppel ké szít! elő a kitermelést. Egyszerre négy és fél tonna követ emel Katter Géza. Hetven éve alakult meg a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete. Kis hír jelezte csak a napilapokban a közelmúltban. hogy Budapesten, a József Attila Üttörőházban <t.X. Hámán Kató út 27.) megnyílt a Gyermekbarátok Egyesületének történetét és dokumentumait bemutató kiállítás. Megtekinthető október 31-ig hétköznaponkint 1G-—18 óra között. Érdemes megnézni a budapesti úttörőtörténeti gyűjtemény gyermekbarát-kiállítását! Sok ember szívét megdobogtatja ez a szó: gyermekbarát. Élmények, emlékek jutnak eszünkbe erről. Az idősebbeknek a felszabadulás előttről, a középkorúaknak az 1945—48 közötti évekről. Nekik is és a fiataloknak is felelevenítjük ennek a méltatlanul elhallgatott nemes mozgalomnak a rövid történetét. Az 1890-ben megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak — a német és az osztrák példa hatására — nem kerülte el a figyelmét a gyermekek és az ifjúság megnyerésének fontossága, mind az utánpótlás-nevelés, mind a szociális gondoskodás végett. Az első világháború alatt a súlyos szociális gondok megoldása, á gyermekmentés, a gyermekvédelem kérdése kormányzati szinten is fő feladatMunkás gyermekbarátok ként jelentkezett, ezért új anya-, csecsemő- és gyermek- védelmi szervezeteket, intézményeket hoztak létre. Sőt keresték az együttműködést a munkásmozgalommal is ezen a téren. Így került sor az 1913- ban megalakult Budapesti Gyermeküdülőhely Egyesület alapszabályainak átdolgozása után 1917. június 15-én a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete szervezeteinek megalakulására Budapest több kerületében és a vidéki városokban. Az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság alatt a gyermekbarátok létszáma gybrsan nőtt. 1919 májusában 54 csoportról és 23 ezer tagról van tudomásunk. A pedagógia és a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségei együtt dolgoztak a gyermekvédelem szocialista átszervezésén, a proletárgyermekek anyagi, erkölcsi segítésén, fel- emelkedésén. Az ellenforradalom hatalomra jutásakor több vezetőt bebörtönöztek és a csoportokat rendeleti úton felszámolták, de a mérhetetlen nyomor hatására és a külföldi segélyező missziók nyomására," már 1919. szeptember 13-án az Igazságügyi Minisztérium felkérte az egyesületet a segítésre. Ez az ijesztő méreteket öltő gyermek- és ifjúsági kriminalitás, a prostitúció elleni küzdelemre vonatkozott, a Gyermekvédő Ligával együttműködve végezték a gyermekmentést országosan. A kormányzati szervek látták, hogy a munkások közreműködése nélkül nem tudnák a proletárgyermekek tömegeit megvédeni. Ezért nem szüntették be a gyermekbarátok működését, hiába követelték tőlük a húszas években a reakciós gyermek- és ifjúsági szervezetek (szívgárda, cserkészet, • levente, stb.) vezető. A felszabaduláskor — az első világháború utáni helyzethez hasonlóan — az anyák, csecsemők, a gyermekek és a serdülők szenvedtek a legtöbbet fizikailag és lelkileg egyaránt. Akik nem élték át ezt az időszakot, de a Valahol Európában című filmet látták, azoknak csak képzelete lehet az akkori valóságról, arról a súlyos válságról, amelyen a fiatalok nagy része átment hazánkban. A gyermekvédelmi munkában szép eredményeket értek el a felszabadulástól 1948 tavaszáig, amikor az egyesületek feloszlottak. Ilyen volt: a fürdeíési akció felélesztése, a nyaraltatások lebonyolítása, a napközi nyaraltatás szervezése, a csecsemők és kisgyermekek gyógyíttatása, óvodák, napközik fenntartása, élelmiszer- és ruhasegélyek előteremtése és elosztása. Legfontosabbnak a megelőzést tartották! Jelszavuk volt: A dolgozók gyermekéért — a dolgozók erejével! Kár, hogy az elhamarkodottan feloszlatott Gyermekbarát Egyesület kiemelkedő tevékenységét, a társadalmi gyermekvédelmet nem mentette át elődjétől az úttörőmozgalom. Erre a jelenlegi gyermek- és ifjúságvédelmi problémák és a sorra jelentkező újak is figyelmeztetnek bennünket. Tavaly kozott a Pest megyei pártbizottság határozatot ebben a kérdésben, részletesen megszabva- a tennivalókat. Ugyanis vannak a gyermek- és ifjúság- védelemben olyan feladatok, amelyeket az állami szervek nem tudnak megoldani, szükség van az önként jelentkező, társadalmi munkában dolgozó szervezetekre, személyekre. Ebben jártak elöl jó példával a gyermekbarátok és azért kell megköszönni nekik fáradságukat az évfordulón. A fent említett kiállítás — amelyet Gergely Ferenc és Papp Emil rendezett —, nekik állít emléket és mond köszönetét. A rendezők kérik, hogy minden Pest megyei gyermek- barát tekintse meg és írjá be nevét, címét, egykori szervezetét a kiállítás emlékkönyvébe. Tervezik összehívásukat az úttörőtörténeti bizottságokban, amelyek tervszerűen dolgoznak az ifjúsági mozgalom történetének kutatásán, a múlt emlékeinek ápolásán és megőrzésén. Or, Szabó Imre Bslaz dömperék hordják a követ az őrlőbe. Kovács Sándor a kezelőpultnál egy-két mozdulattal indítja el az őrlőgépezetet
