Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1987. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK A mozi is reformra vár A lehetőséget sem használják ki Azt mondja a szóbeszéd, hogy a válságok korszakát él­jük. Erre mondhatná a jól tájékozott olvasó, hogy nono, azért ez így nem igaz! De azért csak halljuk hogy: vál­ságban van a színház, a ma­gyar filmgyártás, általában a kultúra — ami ugye nem váltható pénzre —, s mindez­zel összefüggésben a népne­velői feladatokat is vállaló pedagógia, mint hivatás. És sorolhatnánk tovább, de nem soroljuk. Hiszen isme­rünk jól menő színházat, mo­zit, amelyik mindig telt ház­zal üzemelt, művelődési köz- intézményt, ahol ragyogó a a kulturális munka, és isme­rünk nagyszerű pedagóguso­kat, meg olyan iskolákat, ahol nem a hiányzó forintokat szá­molgatják, hanem azzal fog­lalkoznak a nevelők, tanárok, hogy minél több hasznos és szép ismeretet tömjenek a fiatalok fejébe. Ám annyiban igazat kell adni a szóbeszédnek, hogy igenis léteznek a kulturális életünkben fehér foltok, s vannak olyan szakterületek, földrajzi területek, ahol a kul­túra „termékei", a nívós ön­művelés, .az igényes, mégis könnyed kikapcsolódás lehe­tőségei nem árasztják el a te­lepüléseket. Nos ha tudjuk, hogy a gyömrői Petőfi Sándor Műve­lődési Házban és a Strand kertmoziban együttesen éven­te háromszázötven filmet ve­títenek, akkor hitetlenkedve, szinte büszkén hümmöghe- tünk. Ám ma már azt is tud­juk, hogy míg az elmúlt év­ben a művelődési házban ti- zennyolcezer-kilencszáz, a kertmoziban harmincezer né­zője volt a filmeknek, az idén jó, ha fele annyian lesznek. Igaz, a látogatottság erős csökkenését a hosszú esős ta­vasz meghatározóan elősegí­tette. De a nemrég bevezetett magasabb helyárak, a kellő számú jó film hiánya legalább ennyire ludas a nézőközönség távolmaradásában. Az is csökkenti a látogatottságot, hogy mostanában sok repríz- filmet vetítenek, vagyis olya­nokat, amelyeket néhány hó­nappal korábban már látha­tott a közönség — mint azt elmondta Potocska Istvánná, a művelődési ház üzemvezető mozigépésze. ö maga a helyárak feleme­lése ellen nagyon keményen agitálta munkahelye, a Pert Megyei Moziüzemi Vállalat vezető munkatársait. A rep- rízfilmeket ma már nem is vetítik olyan áron, mint ami­lyent eredetileg terveztek a vállalat vezetői — ugyanis a helyárakat miniszteri rende­let szabályozza, de azok bizo­nyos százalékával a moziüze- mi vállalatok saját belátásuk szerint gazdálkodhatnak. A jó s nem utolsósorban Az Üllői Vegyesipari Kisszövetkezet felvesz kőműves, ács-óHvényezó és bádogos szakmunkásokat Jelentkezni lehet: Üllő, Vörös Hadsereg útja 200. Ezúton mondok köszönetét mind- zoknak. akik szeretett férjem- ek. nagyapánknak, Benkö ózscfnek temetésén Monoron észt vettek, sírjára virágot he* eztek. A gyászoló család. magyar filmek hiánya azon­ban több évtizedes — leg­alábbis az évente elkészített alkotások összességéhez viszo­nyítva. Ezt a véleményét a maga módján jó néhány év­vel ezelőtt meg is mondta Potocska Istvánná Jancsó Miklós filmrendezőnek: ne csak az értelmiségnek, hanem a nagyközönségnek is csinál­janak filmeket! Ugyanennek a (vitatható) véleménynek adott hangot a Magyar Tele­vízió Stúdió ’87 című kulturá- rális műsora is az egyik adás­ban. Aki pedig tudja, hogy ha­zánkban kétszáz filmrendező van, s ezentúl évente keve­sebb mint harminc nagyfil­met készíthetnek, az sejtheti, hogy nincs könnyű helyzetben a filmipar. Ez a tény azon­ban a nézőközönséget aligha érdekli, hiszen a jól megérde­melt — gyakran nyolcórásnál hosszabb — munka után miért ne szórakozhatnának egy jó moziban a pénzükért?! Gyomron a jó mozi tárgyi feltételei ma még felemásak. A művelődési házban ősz óta olyan, úgynevezett nehézgé­pekkel dolgoznak, amelyek al­kalmasak a normál, ä takart és a szélesvásznú filmek ve­títésére. Ám a kultúrház nagyterme korántsem alkal­mas arra, hogy a régi — el­öregedés ■ miatt lebontott — moziépületet helyettesítse. A Strand kertmozi technikai felszereltsége szintén sokat javult, ma már ott is nehéz­gépek üzemelnek — viszont a helyárak jóval magasab­bak a művelődési házéinál. Végül arról beszélgettünk Potocska Istvánnéval, hogy sajnos az iskolák sem hasz­nálják ki kellően a művelő­dési házban működő mozi ál­tal adott lehetőségeket. Pon­tosabban mondva arról van szó, hogy a filmvetítéseket rendszeresen látogató iskolák 1 ezer 800 forinttól 2 ezer 800 forintig kaphatnak készpénz­ben visszatérítést a korábban megvásárolt mozijegyek után. Ezt a kedvezményt a telepü­lés oktatási intézményei kö­zül csak a kisegítő iskola ve­szi igénybe... Aszódi László Antal A felvétel a filmvetítés kezdete előtti pillanatok egyikét örö­kítette meg. Potocska Istvánná üzemvezető gépészről még el kell mondani, hogy 1951-ben vetített először Maglódon, más­fél évtizede Gyomron dolgozik, számos elismerésben részesült jó munkájáért — vállalata kiváló dolgozója, miniszteri di­cséret birtokosa, s az idén megkapta a Szocialista Kultúráért Érdemérmet. (A szerző felvétele) A készülék hallgat Tudni kell, hol lakik A kár magas, akár közepes, ' * akár alacsony polcot fog­lal el a dolgozó, nem árt, ha új munkahelyén már az első órában tájékozódik. Nem árt megismerni olyan apróságnak látszó dolgokat, hogy a mun­kahelyről mennyit lehet bün­tetlenül késni, mennyi ideig szokás a büfében csellengeni, s hogyan kell ügyesen, hiva­talos ügyek megbeszélése ürü­gyén. a gépíró kisasszonnyal dumcsizni. Hasznos dolog kiis- merni a kollégák hobbiját, mert egyiket-másikat érzel­meiben megsértheti az új dol­gozó, ha becsmérlő megjegyzé­seket tesz a sakkozásra, az ul­tira, a bélyeggyűjtésre, avagy valamelyik kedvenc labdarú- gócsapatra. De a legfontosabbról se fe­ledkezzen meg az új dolgozó! Kötelessége megtudni, hogy hol lakik a főnök. De miért fontos megtudni, hogy merre van a főnök kis otthona? Mert lehet olyan szituáció, hogy az új dolgozónak lélekszakadva rohannia kell a főnök lakásá­ra. Sürgősen keresik például a főnököt, de már csak az új dolgozó tartózkodik a hivatal­ban. A dolgozó tárcsázza a fő­nök telefonszámát, de a készü­lék vagy hallgat, miként a sír, vagy csilingel, mint a csengös szánkó, vagy búg, mint a bol­dog vadgalamb, telefonokkal gyakran történnek ilyen cso­dák. Ilyenkor a dolgozónak — hogy úgy mondjam. — ku­tya kötelessége pénzét nem sajnálva, fáradt testét nem kí­mélve személyesen vágtatni a főnök otthonába, riasztani a gazdát. De azért is tudni kell, merre lakik a főnök, mert e fontos információ nélkül olyan bak­lövést követhet el a dolgozó, mint ismerősöm kamasz fia, a folyton tréfás kedvű Kuszenda Jani. Ez a Kuszenda Jani ere­detileg gimnazista volt, de pik­kelt rá a matematikatanár, hát otthagyta a sulit, s abba a döntésbe nehézszívű apja is kénytelen volt beletörődni, hogy Kuszenda Janiból nem lesz kórházi főorvos, nagy protekció árán bevitte a fiút egy kis irodába, persze csak igen alacsony polcra, ami lé­nyegesen enyhíti az apa vét­két. De Kuszenda Janit mindez olyan jó kedvre hangolta, hogy mindennap fütyörészve balla­gott haza. Es egyik nap, amint hazafelé ballagott fütyörészve, megállt egy ház előtt, amely­A szobor tehetetlen 'Az idei télen nem ke­** rült nejlonlepel a szo­borra. pedig az előző évi zimankóban „felöltöztették" az emlékművet, ezzel is védve a fagytól, hótól, ned­vességtől. Másutt a köztéri szobrok' védelme természe­tes dolog, erre, mifelénk még kevés történik ezen a téren. Ott van például — Üllő és Gyömrö határában — a Mánya-réti Rákóczi-emlék- mű. A nagy hadvezér II. Rákóczi Ferenc az 1700-as évek elején azon a helyen mondta el híres gyömrői buzdító beszédét. A beszéd — szerencsére — fennma­radt az utókornak, írásos dokumentumok alapján. Az emlékhely környékét az idén is igyekeztek rend­ben tartani a Rákos Meze­je Tsz gyömrői fémipári üzemének szocialista bri­gádtagjai. Am hiábavalónak bizonyul újra meg újra az igyekezetük. A kiserdő szé­lén most is szemétkupacok éktelenkednek, egyesek semmibe veszik a tilalmat, amely szerint oda nem le­het szemetet elhelyezni. De említhetnénk a leg­frissebb példát a gyömrői Szabadság térről. A park közepén álló emlékmű fe­kete márványtábláját pár nappal ezelőtt vandál ke­zek törték darabokra. Azt mondja egy gyömrői asz- szony — aki számtalanszor segített már a park és az emlékmű csinosításában —, hogy szinte vérzett a szíve, amikor meglátta a pusztí­tást. Persze — tette hozzá gyorsan — azért az illeté­kesek is többet tehetnének. A legutóbbi ünnepség szá­raz koszorúi még mindig ott hevernek a lépcsőkön... Mennyiből állna a koszorú­kat elvinni onnan? Maradjunk továbbra is Gyomránál. A faluban Kos­suth Lajos mellszobra és környéke szépen rendezett jelenleg is. Szerény virágok nyílnak a szobrot körülve­vő rácsos kerítésen belül. Látszik, hogy önzetlen ke­zek gondozzák, ápolják. Ugyanez nem mondható el a református templom­mal szemközti hősi kerttel kapcsolatban. Ott már szin­te embermagasságú a fű, meg a gaz ... Köztéri szobraink, em­lékhelyeink nagyobb fi­gyelmet és törődést érde­melnének valamennyiünk­től. Nemcsak az ünnepek környékén kellene erre gondolni, hanem a hétköz­napokon cselekedni. Bizto­san van gazdája ezeknek a szobroknak, csak hát erről hajlamosak vagyunk elfe­lejtkezni. Egy elhanyagolt szobor, vagy emlékmű esetleg téves ítéletekre késztetheti az arra járó, s megforduló idegeneket. Előzzük meg ezeket, tegyük rendbe mindenütt az em­lékhelyeket. / sak így tudjuk méltó módon ápolni azok emlékét, akikről mintázták a szobrokat, domborműve­ket. G. J. Levelesládánkból A bábakönyv tanúsága Otthonában kerestem fel Czellaó Sándorné nyugdíjas szülésznőt, aki 1907-ben szüle­tett, s ez év decemberében tölti be 80. évét. Kérdeztem munkájáról, amelyet 1931-ben kezdett el. A bábaképző okle­velét 1931. június 23-án kapta meg Budapesten. Iratai között az első bejegyzés 1931. decem­ber 6-án szerepel. Monoron ezen a napon vezette le az el­ső szülést. Huszonnégy év alatt 1931-től 1955-ig Monoron 912 kisgyermeket segített a világ­ra. A születések száma éven­ként változott, például 1937- ben 16, 1947-ben 92 volt. A háború utáni években segít­ségére volt a tanácsnak fel­jegyzéseivel: elkallódott anya­könyvi kivonatok kiadásában segédkezett. Kicsit meglepő­dött, hogy milyen sokakat is­mertem azok közül, akikhez ő járt szüléshez. Nem egy kö­zülük engem is dajkált. Pél­dául Zsoldos Antalné, Jobbágy Péterné, akik testvérek voltak, vagy Csinos néni, stb., akik sajnos már nem élnek. a főnök nek utcára nyílott a pinceab­laka. A pincében hatalmas csapásokkal döngette valaki a tüsköt, s a kíváncsi Kuszenda Jani, ahogy bekukucskált az ablakon, csak annyit látott, hogy egy öregedő férfi kopasz koponyája fénylik a félho­mályban. Mondottam volt, hogy Kuszenda Jani mindig szerette a tréfát, ekkor sem mulasztotta el a heccet. Töl­csért formált a tenyeréből és leordított a pincébe: mi van, öreg kopasz? A következő pillanatban Kuszenda Janinak ajkára fa­gyott a röhej, mert szorgos munkáját hirtelen abbahagyta a kopasz, felpillantott, és ak­kor derült ki, hogy nem más ő. mint Miszlai Jenő, azaz Je­nő bácsi, Kuszenda Janinak közvetlen főnöke. ''udni kell tehát, hogy hol lakik a főnök, de nem árt az esetből más tanulságot is levonni. Soha ne kiabáljunk le a pincébe, mert nem tud­hatjuk, hogy ott ki birkózik a tuskóval. Nagy ember is le­het az illető. Hiszen a törté­nelemből tudjuk, például: Nagy Péter cár szabad idejé­ben önkezével talpalta a csiz­máját. S, L. 1955. október 15-én létesült a monori szülőotthon, amely­hez Kocsis Károly igazgató ajánlotta fel az épületet ter­hes és szülőanyák részére. Et­től kezdve Czellaó Sándorné is itt folytatta munkáját. Dol­gozott az Orvostovábbképző Intézetben is. Munkakönyvé 1931-től 1974-ig van igazolva, tehát több mint négy évtize­det dolgozott eredményesen. Olasz Józsetné Monor A körzeti labdarúgó-bajnok­ság nézőcsúcsát hozta az Abony—Dans zen tmiklós mér­kőzés. Ennek oka természete­sen az, hogy a mintegy hét­száz néző ünnepelni ment ki a mérkőzésre. A bajnokcsa­pat mindezt meghálálva biz­tos győzelmet aratott. TABELLA 1. Abony 29 22 5 2 84-1» 49 2. Albertirsa 29 19 4 € 66-34 42 3. Űri 29 18 5 6 65-29 41 4. Dánszentm. 29 15 8 6 70-40 38 5. Mende 29 1« 5 8 64-32 37 G. Péteri 29 14 6 9 68-42 34 7. Vecsés 28 13 4 11 59-44 30 8. Tápiószőlős 29 12 4 13 59-51 28 9. Maglód 28 11 5 12 38-41 27 10. Ceglédbercel 29 10 5 14 37-44 25 11. Nyáregyháza 29 10 5 14 40-50 25 12. Ecser 29 8 7 14 41-61 23 13. Csévharaszt 29 8 6 15 43-61 22 14. Újszilvás 29 9 1 19 28-72 19 15. Törtei 29 5 2 22 18-88 12 16. Monori-erdő 29 3 4 22 40-11210 Csévharaszt—Péteri 0-2 (0-1). Csévharaszt, 200 néző, vezet­te: Dunai. A szerencsésebb csapat szerezte meg a győzel­met. A hazaiak fél tucat zic­cert hagytak ki. Jó: Jaku- bik (Csévharaszt, a mezőny legjobbja). Ecser—Vecsés 1-2 (0-0). Ecser, 200 néző, vezette: Szó­ró. A kulturáltabban, átgon­doltabban játszó vecsési csa­pat helyzetei töredékét rúgta be a sportszerűen játszó ha­zaiak ellen. Gól: Kanizsai Ül­ésből), illetve Csőke, Szél. Jó: Kanizsai, Turcsik, Mülbacher, illetve Török (a mezőny leg­jobbja), Ragó, Földvári, Szél. Abony—Dánszentmiklós 5-2 (3-0). Abony, 700 néző, vezet­te: Mizsei. A mérkőzés kez­dete előtt a helyi pártbizott­ság és a tanács vezetői kö­szöntötték a bajnokcsapatot, majd 10 ezer forintos vásár­lási utalványt adtak át az abonyi együttesnek. Ami a mérkőzést illeti, a közönség jól szórakozott. Gól: Vincze, Varga (2—2), Szabó (Abony). Jó: Szabó, N. Szabó, Gujka (Abony). Ceglédbercel—Mende 1-3 (1-1), Ceglédbercel, 200 néző, vezette: Eperjesi. Az első íél­Vendégfeüépés Június 12-én, pénteken este hat órakor a szovjet déli had­seregcsoport ének-, zene és táncegyüttese ad műsort a mo­nori művelődési központ nagy­termében. A száztagú együttes immá­ron 27 éve építi a dal és a tánc nyelvén a magyar—szovjet ba­rátságot. Több mint háromezer fellépés van a hátuk mögött. kirobbanó sikerrel szerepeltek mindenütt, ahol csak színpad­ra léptek. A közelmúltban a nyitrai Zobor ének- és táncegyüttes hódította meg Maglód, Péteri és Pilis közönségét, holnap a baráti szovjet nép táncait, da­lait ismerhetik meg azok, akik jegyet váltanak a kétórás elő­adásra. Locsolási tilalom Szerdától általános locsolási tilalom lépett életbe Gyomron — kaptuk a tájékoztatást a nagyközségi tanács vezetőitől. A tilalom egész napra vonat­kozik, tehát éjszaka sem sza­bad használni locsolásra a kerti csapokat. A locsolási tilalom visszavo­násig érvényes. Kulturális program Ecseren csütörtökön 16 órá­tól a nyugdíjas-, 18-tól az ifjú­sági klub foglalkozása. Gombán az autós kertmozi­ban 21-től: Biztos halál (szí­nes, szinkronizált japán ka­landfilm, országos bemutató előtt). Gyömrőn a Strand kertmozi­ban 21-től: Gyanús árnyak (színes, kínai kalandfilm). Az úttörőházban 15-től a horgász szakkör összejövetele. Monoron 16-tól nyugdíjas- bál,^ 17-től KRESZ-tanfolyam, a filmszínházban 18-tól és 20- tól: öld meg a Sogunt (színes, japán kalandfilm). Pilisen 8-tól zongoraoktatás. 19-től a sakkszakkör foglalko­zása. Mai kézilabda Férfi Magyar Népköztársa­sági Kupa-mérkőzés: Gyömrő —Pilisvörösvár, Gyömrő, 18 óra. (A bajnoki mérkőzésen legutóbb hatgólos gyömrői si­ker született. Ma várjuk a folytatást, s ezzel együtt a to­vábbjutást az MNK-ban.) időben a hazai csapat volt a jobb, helyzeteket hagyott ki. Fordulás után a Mende rákap­csolt és fordított az eredmé­nyen. Az utolsó gól érintés nélküli szögletből esett. Gól: Udvaros, illetve Hertelendi, Sipos, Gecser. Jó: Földi, Ud­varos, illetve a mendei gól­lövők. Albertirsa—Maglód 4-0 (3-0). Albertirsa, 200 néző, vezette: Müller. A helyzeteit jobban kihasználó csapat nyert. Gól: Lovrencsik (2), Szedresi, Ku- kucska. Jó: Lovrencsik, Turu, Kukucska, Erős, illetve Gohér, Tóth, Sziklai. Tápiószőlős—Űri 1-2 (0-0). Tápiószőlős, 100 né­ző, vezette: Mátyás. Az Űri 1-0- ás hazai vezetés után tudott fordítani és összességében megérdemelten győzött a mindvégig sportszerű találko­zón. Törtei—Monori-erdő 2-4 (1-2). Törtei, 50 néző, vezet­te: Szuda. A hazaiak szerez­ték meg a vezetést, ezután feljött a vendégcsapat, s for­dulás után az elfáradt Tör­tei ellen biztosan nyert. Gól: Dobó, Szikszó 2—2 (Monori- erdő). Jó: Szikszó, Jarábik (Monori-erdő. Nyáregyháza— Újszilvás 3-0 (játék nélkül). Az újszilvási felnőttcsapat nem jelent meg a mérkőzésen. Ifjúsági eredmények: Csév­haraszt—Péteri 0-1, Ecser— Vecsés 2-0, Abony—Dánszent­miklós 3-0 (játék nélkül), Al­bertirsa—Maglód 3-4 (I), Ceg­lédbercel—Mende 15-1 (!), Tá­piószőlős—Űri 4-1. Az élcso­port: 1. Ecser (44 pont), 2. Abony (37), 3. Ceglédbercel (34). Kucsera József GYŐZTEK Keddi lapunkban tévesen je­lent meg a Nagykőrös—Monor ifjúsági mérkőzés eredménye. Helyesen: Nagykőrös—Monor 1-3 (!), gól: Zsíros K. (3). SSSN •***-*» {Monori Mrtap) Labdarúgás Ünnepelték a bajnokot /

Next

/
Oldalképek
Tartalom