Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

Milyen legyen a városkapu ? Négy is volt akkoriban A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1981. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK Sok lemondassa! jár Mundérban töltött hétvégék A VÁROS fogalma ma más, mint a késő középkorban volt. Ma a várossal kapcsolatos kö­vetelmények mások. Ilyenek a belső úthálózat szilárd bur­kolattal való ellátottsága, le­gyenek korszerű épületei, szennyvízelvezető csatornái, csapadékvíz-elvezetői, s le­gyen korszerű villanyhálóza­ta és világítása. Ellátó köz­pontja is legyen és legyenek korszerű közlekedési eszközei, utasokat és idegeneket ellátó helyei, szállodája vagy szállo­dái, művelődési és oktatási intézményei. Legyenek olyan üzemei, ahol a lakosság vagy közvetlen környezete munkát talál és így megélhetése bizto­sított. A késő középkori városok vé­delmet nyújtó helyek voltak, ezért a hegyvidéken, ahol kő volt, bőven, kőfallal voltak ke­rítve. Az Alföldön csak árok­kal és töltéssel voltak körül­véve. A templomokat építették kőből és köréjük magas kő­falat emeltek. A templomok elé, vagy mellé magas és tá­gas tornyokat emeltek, A templomkerítéseken kívül is sáncot ástak veszélyes időben. A városoknak Zsigmond ki­rály törvénye alapján, nem­csak a saját védelmükről kel­lett gondoskodniuk, hanem a környék védtelen lakosságát is be kellett fogadni. A váro­sok vásártartási és piactartási jogokat is élveztek. Ez azt je­lentette, hogy nemcsak a he­lyi lakosság, hanem a távol la­kók is felkereshették az elad- nivalóikkal, vagy jöhettek, hogy a szükséges dolgaikat megvásárolhassák. Ilyen al­kalommal nemcsak a helybeli nép hajtotta a jószágait a vá­sárba, hanem messze vidékek emberei jelentek itt meg ju­hokkal, sertésekkel, szarvas- marhákkal és lovakkal. Jöt­tek kereskedők, nemcsak ha­zaiak, hanem más országokból is, hogy állatokat vásároljanak, A piacok is népesek voltak, mert a környék falvaiból is jött a nép, adni és venni. A helyi ipar, főként a ruházati iparágban dolgozó iparosok, de más iparosok is kínálták a ké­szítményeiket. A vásárokon a közeli és távoli városok ipa­rosai megjelentek. A kereske­dő sem hiányzott. Hozott fi­nom textíliákat, színes és fi­nom bőröket, keleti fűszere­ket, fémkészítményeket, ötvös­munkákat és mindazt, ami piacra találhatott. Ebben az időben a király és a főemberei is lovon, vagy ko­csin jártak-keltek, ha rájuk esteledett, a városokban szál­lásolták el magukat, ahol biz­tonságban érezhették magú­kat. A városok egy-egy lójá­ról öldre voltak eg'.-mást ól. míg a falvak egy vagy két lófu- tamnyira. Más volt ez a tá­volság az Alföldön és más a dombos, vagy hegyes vidéken, mert. a ló másképp mozgott az Alföldön. és másképpen a vál­tozatos, hullámos terepen. A kereskedő is a városokban időzött, mert a város vezető­A kerékpáros NIK (nem­zetközi iskolakupa) versenyso­rozat megyei döntőjét Sziget­halmon rendezték, ahol a 14 körzetet 12 • csapat képviselte. A résztvevőknek KRESZ-is- meretekből kellett tanúbi­zonyságot adni, kerékpáros ügyességi feladatokat kellett megoldani. Lengyelországgal kapcsolatos kérdésekre kellett jó választ adni (ott lesz a nemzetközi vetélkedő), egész­ségügyi ismeretekből és jár­műszerelésből tanúbizonyságot adni, s szabályasan közleked­ni a KRESZ-parkban. A kö­zépiskolásoknak a kerékpáros feladatok helyett kismotorral kapcsolatos ismeretekből volt az elméleti és gyakorlati ve­télkedő. Körzetünket az általános iskolás kerékpárosoknál a Rákóczi iskolások képvisel­ték, akik a leány csapatver­senyben a harmadik helyen végeztek. Leány egyéniben — 36 induló közül — a rákóczis Zsoldos Erika harmadik lett, aki így a Pest megyei váloga­tott csapat tagjaként a NIK debreceni országos döntőjében is szerepelhet. (Felkészítője :■ Dajka Ambrusáé nevelő.) A Vági szakmunkásképző­sök is jól szerepeltek a kö­ségének a kereskedő áruját és személyét is meg kellett véde­ni. Minden városnak voltak erre emberei. A városokba csak a kapukon lehetett be­jutni. így történt az Nagykőrösön is, hová négy kapun lehetett ki-be járni. A védelemre szük­ség volt, Zsigmond király óta török portyázó csapatokra is számítani lehetett, de Albert király halála után a főurak hatalmaskodásai miatt nem volt célszerű a városka­puk, sáncok és belső erődíté­sek elhanyagolása, őrizetlenül hagyása, mert gyakori eset volt, hogy az egyik földesúr fegyvereseivel, felfegyverzett jobbágyaival rárohant a má­sok földesúr falvaira, mezővá­rosaira és annak népét „ellen­ség módjára” kirabolta, legyil­kolta. még vezető embereket és nőket is bántalmaztak, megcsonkítottak, vagy megöl­tek. Főleg a nagyvásárokat, ro­hanták meg és a kereskedőket, iparosokat kirabolták, a város polgárait kifosztották, tehát a városkapuk erősek voltak és nem díszül szolgáltak. Azokat az embereket rekesztették kí­vül, akik nem lehettek a vá­ros népének hasznára. A gyúj- togatókat, csavargókat, gyanús elemeket, írás nélkül lézengő- ket ki kellett rekeszteni. Még a XVIII. században is tiltotta a városi tanács, hogy valaki a főbíró tudta nélkül idegent a házához fogadjon, vagy szál­lást adjon neki; ha mégis megtette, ülepére pálcával hu-, szonötöt, ha nő fogadott be idegent, a hátára ólmos kor­báccsal ugyancsak huszonötöt vertek. Aki ilyen büntetést ka­pott, meggondolta, hogy vét­sen-e a rendtartás ellen, mert a helye egy hónap alatt is ne­hezen gyógyult. A négy nagykőrösi kapu ne­ve a Ceglédi, a Szolnoki, a Kecskeméti és a Budai kapu. A kapukhoz négy-öt lábas fa- hídon lehetett bejutni, mely­nek az utolsó szelvényével a kapunyílást be lehetett fedni. A ki-be járás ideje a reggeli és az esti harangszó. A temp­lomi reggeli imádság után nyílt a kapu, az esti harang­szó után zárult, amely télen 7, nyáron 8 órakor történt. Aki addig be nem jött. az kintre- ködt HA EMLÉKET akarunk ál­lítani ezeknek a nem kis je­lentőségű építményeknek, ta­lán a Cegléd felőli városhejá­rónál lenne alkalmas, és ne 620 éves város legyen rá fel­írva, hanem „Nagykőrös vá­ros 1368—1988." A Nagykőröst /árossá nyilvánító oklevél nem maradt meg. de arról más írás van, hogy 1368-ban az volt a két szomszéd várossal együtt. Valószínű Nagy Lajos kirá­lyunk adománya alapján let­tek várossá. A hivatkozott ok­levél Cegléd város határát ír­ja körül és a három város ne­vével határozza meg a Tölgy nevű erdő helyét. Dr. Balanyi Béla zépiskolás kismotorosoknál. Az összesítésben (általános és középiskolások együttes, összetett értékelése alapján) a nagykőrösi körzet 8 fiatalja a harmadik helyen végzett a megyében. Reméljük, hogy közlekedé­si tudásukat nemcsak a gya­korlatban alkalmazzák jól, ha­nem környezetükben, bará­taiknál, embertársaiknál is propagálják majd, hiszen ed­dig is ezt tették. ÚTTÖRŐ BIRKÓZÓK Tíz egyesület 110 fiataljá­val megyei úttörő kötöttfogá­sú versenyt rendeztek Abony- ban. Az Nk. Kgy. Kinizsi SE birkózói jói szerepeltek és a következő eredményeket érték el. A korcsoportban. A 29 kilo­grammosok súlycsoportjában (8 induló közül): 1. Ifj. Sárosi Tibor, 2. Ny. Tóth Gábor (mindketten korengedéllyel indultak és kiemelkedően bir­kóztak). 33 kg-ban (12-en vol­tak): 2. Tóth Viktor (okos birkózással). 41 kg (10): 1. Faragó Tamás (egy súlycso­porttal fe.ilebb is remekül helytállt). 60 kg: 1. Sz. Nagy István. 66 kg: 1. Sági Zsolt. 66 kg felett: 1. Hegedűs Zsolt (utóbbi két fő még újonc). Munkásőröknél általában nem szokás a kiképzési ciklu­sokat nehézségi fok szerint rangsoroini, hiszen minden gyakorlatnak, szolgálatnak egyforma értéke van; többsé­gükben kemény, embert pró­báló feladatok. Távol áll tő­lük, hogy alábecsüljék a múl­tat, de most mégis azt mond­ják, a szokásosnál nagyobb terheket szabott rájuk az el­múlt fél esztendő. így látják ezt Cegléden, Abonyban; mi most a körösi század parancs­nokát, Hegedűs Sándort kér­deztük a szóban forgó időszak tapasztalatairól. — Nem is annyira a kikép­zések voltak nehezek, hiszen azok következményeit meg­szokták, természetesnek tart­ják embereink, inkább a le­terheltségnek a szabad időre eső része növekedett meg. Ha számba vesszük mind a pa­rancsnoki, mind az egész sze­mélyi állomány tevékenységét, szembetűnik, hogy a feladatok nagy része a hétvégekre esett. Azt hiszem, nem kell hang­súlyoznom, hogy ehhez az idő­beosztásihoz igazodni sok le­mondással jár, különösen azok­nak, akik a szombatokat, va­sárnapokat is munkával sze­rették volna eltölteni odaha'- za. Megértették Mégis örömmei mondhatom, hogy a századbeliek többsége megértette, elfogadta, hogy a mai gazdasági helyzetben a társadalmi vállalást a terme­lőmunka csorbítása nélkül, csak ilyen áron lehet mara­déktalanul teljesíteni. — Voltak-e ebből konflik­tusok? — Az elmúlt időszakban is akadtak néhányon, akik nem mindig tudtak részt venni a közös munkában, de igyekez­tünk problémáikat körülmé­nyeik szerint megítélni, meg­érteni. Csekély ez az arány, bár volt néhány eset, amikor szigorúan kellett eljárnunk. A kizárástól sem riadtunk visz- sza, ha bebizonyosodott, hogy az illető csak kényelemből vagy közömbösségből nem volt B korcsoport. 37 kg (8): 1. Zsigár Ernő (erős, jó mezőny­ben győzött). 41 kg (10): 2. Kudri Zoltán, 3. Benyik Jó­zsef. 45 kg (8): 1. Balogh An­tal (kiemelkedően), 2. Kecskés Győző (kellemes meglepetés­re). 50 kg (8): 4. Bíró Dénes, 55 kg (7): 2. B. Deák Zsolt (jól birkózott), 3. Tóth Péter. 66 kg (7): 2. Zöldi László. 73 kg (5): 3. Nagyszombati Zol­tán. A nem hivatalos csapatver­senyt a nagykőrösiek nyerték a Csepel Autó VSE és a házi­gazdák előtt. ÜTTÖRŐ-OLIMPIA A XXIII. nyári úttörő-olim­pia országos döntőit június 14-től 19-ig Kecskeméten és Kiskunhalason rendezik, ame­lyen néhány sportágban érde­keltek a körösi pajtások is. S Z CSÜTÖRTÖKÖN Kézilabda. Kinizsi-sportte­lep, 17 óra: Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi—IM Vasas (Iklad) megyei férfi MNK- mérkőzés. Ezúton szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik drá­ga, jó férjemet. Juhász Bélát utol­só útjára elkísérték, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek, .rész­vétté viratot küldtek, özv. Juhász JBéláné és családja. hajlandó bekapcsolódni a szá­zad életébe. Nincs szükségünk a kollek­tív szellemet rontó, fegyelme­zetlen emberekre. Természe­tesen nem csak a munkásőrön múlik, tud-e alkalmazkodni az alegységhez, azt hiszem, min­den parancsnok önkritikusan elmondhatja: a vezetés, szer­vezés elemeinek további csi­szolásával lehet. még javítani a részvételi arányon. Erősödő szálak — Milyennek ítélhetjük meg úgy összességében a körösi század féléves tevékenységét? — Most, hogy túl vagyunk a négynapos összevonáson, ami tudvalévőén mindig a legna­gyobb próbatétel, bátran állít­hatom, hogy munkásőreink a féléves feladatokat maradék­talanul, fegyelmezetten haj­tották végre. Vonatkozik ez a nem túl látványos fejezetekre is, mint a szolgálatok ellátása, a technika, a fegyverek kar­bantartása. Nagy szó, hogy a fegyveres testületek berkei­ben a szigorúságukról közis­mert ellenőrzések alkalmával sem találtak semmi kivetni­valót a felszerelés ápolásában, mi tehát ezt a tényt is ja­vunkra írhatjuk. — Beszéljünk az újonnan jöttékről is. Ök hogyan illesz­kedtek be a kollektívába? — Hasznos tagjaivá váltak a századnak, s nem túlzók, ha hozzáteszem, jelenlétük in­kább erősítette az alegységet összetartó szálakat. Ezt bizo­nyítja az is, hogy tavaly el­sők lettünk a századok közöt­ti szocialista versenyben, to­vábbá, hogy a nyársapáti raj, amely kizárólag új munkás- őrökből tevődik ki, A Század Legjobb Raja címet nyerte el. Figyelemre méltó, hogy min­den egyes foglalkozáson tel­jes létszámban vettek részt.« A további utánpótlás miatt sem kell aggódnunk, az idén is több előképzésünk van. — Kanyarodjunk még visz- sza a legutóbbi öszevont gya­korlathoz. Hallottuk, a körö­siek megint „kivágták a re­zet" ,.. — Az kétségtelen, hogy a lövészetünk kiválóan sikerült. Mind a kivitelezés, a lőgya- korlatok levezetése, szakmai színvonala, mind munkásőreink eredményei felülmúlták a ko­rábbi időszakok hasonló gya­korlatain tapasztaltakat. Nem tudom, biztosan közrej átszőtt ebben az is, hogy a MOP, a KISZ KB vezetői, pártszerve­zetek képviselői is jelen vol­tak a látványos, géppisztoly-, pisztoly-, gránátvető-bemuta- tón. Figyelik és segítik Az egész gyakorlat alatt fe­gyelmezetten, példás igyeke­zettel látták el nem könnyű feladataikat munkásőreink. Többen kaptak közülük egy­ségparancsnoki dicséretet, név szerint Tisljár György, K. Nagy Zoltán, Nagy Ferenc, Dér Ferenc, Sebestyén Gá­bor, Ember Zoltán, Orbán Ist­ván, Kamocsai Sándor, vala­mint az egységtörzsből Köti Béla és Végh Endre. — Féléves munkánk össze­foglalása ürügyén hadd je­gyezzem meg azt is, hogy a városi pártbizottság, a város gazdasági egységei figyelem­mel kísérik, elismerik és se­gítik a század munkáját. Kü­lön kiemelem a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkeze­tei, a kocséri Petőfi, a nyárs­apáti Haladás Termelőszövet­kezeteket, és végül, de nem utolsósorban a konzervgyárat, amely évek óta jelentős anya­gi támogatásiban is részesít Nem kell feltétlen hőmérőt használnunk, ha meg akarjuk határozni a nappalok átlag- hőmérsékletét. A strandon pél­dául pénzben is kifejezhetjük. A május eléggé hűvös volt, egész hónapban „mínusz 40— 50 ezer forintot” mértek a sokéves átlaghoz képest. Nem tréfa, mindössze 8 ezer forint bevétele volt városunk e kedvelt . létesítményének; hatszor-hétszer kevesebb a szokásosnál. Az első kánikulai napon — ami történetesen va­sárnapra esett — egyszeriben szűk lett a medence, több ez­ren menekültek vizébe a tűző nap elől. Hogy továbbá milyen lesz a nyár, azt eldönteni nem va­gyunk illetékesek, a fürdő mindenesetre felkészült a leg­zsúfoltabb hetekre. Nem tét­lenkedtek télvíz idején a kar­bantartó mesteremberek, ki­cserélték a korrodált vezeté­keket, most már mindenfelé műanyag csövek szállítják a hideg, meleg vizet. A zuhanyo­zókban új csaptelepeket sze­reltek fel, ezentúl a kívánt Könnyű dzsekik, egyenruhák Nehezen akart megjönni a nyár, s ebből a rossz nyelvek szerint azt a következtetést vonhatjuk le, hogy később sem számíthatunk igazi káni­kulai hónapokra. Mintha a ruhapiac sem hinne a jó idő­ben, a Nívó ruházati szövet­kezet nagykőrösi üzemétől például egyetlen nyári ruha­darabot sem kért a kereske­delem. Meleg holmik sorakoznak fel most is az emeletes állvá­nyokra a szabók, varrók keze alól, igaz, ők ilyentájt már amúgy is mindig ez őszi, téli ruhatár kialakításán munkál­kodnak. Nem vesztettek nép­szerűségükből a könnyű dzse­kik, kamaszoknak többféle színben, divatos fazonban 400 darabot varrnak. Valószínűleg a hölgyeknek szánt hosszú műszőr kabátok­nak is sikerük lesz, csinosak, ízlésesek, esőben pedig igen hasznosak vízhatlan borításuk jóvoltából. A bedolgozókra bélelt dzsörzészoknyák es mosott, szegecselt farmerek készítését bízták, ez utóbbiból 600 dara­bot kérnek most a boltok. A méretes szabóknál jó ideje mit sem változott a módi, a haragoszöld öltönyöket belát­ható időn' belül nem váltja fel más. Erdészek öltöznek a körösi ruhagyártók fess egyenruháiba. mértékre állítható be a mos­dóvíz hőfoka. Gazdag programok vannak kilátásban egész nyáron. A Városgazdálkodási Vállalat dolgozóinak gyerekei részére most is megszervezik a napkö­zis tábort, a pálfájai napközi­sek is rendszeresen jönnek majd úszásoktatással egybekö­tött fürdőzésre, és továbbra is itt vendégeskednek a csepeli sportiskola tanulói. Több alka­lommal rendeznek majd nagy­szabású úszóversenyeket, és több más, vízhez kötött játék­ban vehetnek részt a vakáció­zó gyerekek. Tanévzárók Lassan befejeződik a tan­év, s megtartják az ünnepé­lyes évbúcsúzüitákat is. A ze­neiskola kezdi a sort: június 15-én, hétfőn délután 5 óra­kor tartja ünnepélyét. 'Beirat­kozni a következő tanévre másnap, 16-án, kedden 10— 12, illetve 15—18 óráig lehet majd. Az általános iskolák közül a Kossuth búcsúztat elsőként Június 19-én, pénte­ken 17 órakor; a Rákócziban 20-án, szombaton 9 órakor, a Petőfiben délután 5 órakor van az évzáró. A kisegítő is­kolában szombaton délelőtt 10 órakor búcsúznak. A sort az Arany János Általános Iskola zárja, vasárnap, június 21-én délután 4 órakor tartják az évzárót. 1SSM 0133—2708' (Nagykőrösi Hírlap) Jő állapotban levő IZS gépkocsi eladó. Érdeklődni: Kecske­méti u. 6-, cipőbolt­ban; __________________ Á ltalános gyakorlat­tal és jogosítvánnyal rendelkező villany­szerelőt {elveszek. Fi­zetés: megegyezés szerint. Érdeklődni: Nagykőrös X., Bat- thány u. 22. sz. alatt. 300 négyszögöl beke. ritett zártkert eladó, a Hosszúhát dűlőben, fúrott kút, villany, szőlő-. gyümölcsfa­telepítés és faház van rajta. Cím: Szilágyi Károly. Nagykoros. Dózsa Gy. u. 5. I. 6 Piros, panorámás ba­bakocsi eladó« Kolozs­vár u. 14. ANIKkerékpáros-versenysorozata bennünket. Burgonyaszedő automatika Keresett cikk a burgonyaszedő gépek automatikája, amelye­ket a VÁV úri telepén gyártanak. Havonta mintegy száz da­rab készül a debreceni Mezőgép Vállalat megrendelésére. Ké­pünkön ifj. Mázas Imre és Bakos Imre szerelők láthatók mun­ka közben. (Vimoia Károly felvétele) Minuszt mutatott a kassza Versenyek, nyári játékok Simson bemgős kis­motor, kifogásrtalan állapotban eladó. — Nagykörös, Eszperan. tó u. 4„ délutánon­ként,_________________ B udapesti családi há­zamat elcserélném Nagykörös központ­ban levő lakásért, I. emeletiig. + ráfizetés. Érdeklődni; Budapest V.. Dessewffy u. 73.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom